Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-30 / 256. szám
1971. október SO. KELOT-MASYARORSZA« 9. oldat Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) is függ, mégpedig nem csekély mértékben. Erre az utóbbi másfél esztendőben — ha az eredményekkel nem is lehetünk teljesen elégedettek — megnőttek a lehetőségek. Ennek bizonyítására álljon itt csupán egyetlen példa: a szakszerveretekben a tisztségviselőknek csaknem a fele nő. Ha meggondoljuk, hogy kétmillió munkavállalót képviselnek, igen sokat tehetnek nagy ügyünkért, a szocializmus felépítéséért, mely össztársadalmi érdek, ügy hiszem, az a helyes — és ezzel a konferencia résztvevői egyetérthet- nek —, hogy a nők a különböző politikai, gazdasági posztokon mindenekelőtt össznépi érdekeket képviselnek. Részt vesznek az egyes közösségek, vagy akár az egész országra érvényes döntések meghozatalában. Nem is elsősorban úgy mint nők, hanem mint a különböző testületek, intézmények vezetőségének teljes jogú tagjai. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert hazánkban senki sem tölthet be valamely funkciót pusztán azért, mert fiatal, vagy idősebb, és azért sem, mert nő vagy férfi. Közös munkánknak viszont éppen az az értelme, azért működnek a nőbizottságok — most is azért tanácskozunk — hogy ahol ilyen létezik, mielőbb megszüntessük a nőket hátrányosan megkülönböztető gyakorlatot. A tisztséget viselő nőre a társadalom a férfiakkal egyenlő közéleti és szakmai igénnyel tekint — ha nem többel. Ennek történelmi okai Közismertek, és ezt szintén nem tudjuk rendeletekkel megszüntetni. A nőknek minden feladatkörben és vezetőségben a munka cselekvő szereplőjének és részesének kell lenniük Ha ez nem így lenne, veszélyeztetnék eddigi sikereinket. Kérem, jól értsenek bennünket: nem a „szereplést” igényeljük. A közélet nem színpad. Csupán azt szeretnénk javasolni: minden nő, bármilyen beosztásban dolgozzék is, szívós, tartalmas, fegyelmezett munkával és tanulással tartsa meg és vívja ki továbbra is a társadalom elismerését. Egymást is segítsék ebben. Ezalatt nem valamiféle ..női szolidaritást” értünk, bár az sem rossz, há elvi alapon történik. Egy női vezetőnek is érdeme, ha körülötte okos. tehetséges, rátermett emberek nőnek fel, akik alkalmasak egyre bonyolultabb feladatok ellátására. Kedves elvtársnők! Szinte hallani az ellenvetéseket is: „Mindez szép és jó, de lenne csak a férfiakkal egyforma lehetőségünk a fejlődésre!” Ez igaz, kár lenne tagadni a nők sokat emlegetett biológiai és egyéb hátrányát. Gyermeket szülnek és nevelnek. Bárhol tevékenykedjenek is, a Család ellátásának oroszlánrésze őket terheli; viszont éppen ennek következtében érdemelnek mindannyiunktól — társadalmunktól — fokozott figyelmet és megbecsülést. Pártunk, kormányzatunk mellettük áll gazdasági, szociális, kulturális intézkedéseink mind azt célozzák, hogy csökkentsék a különbségeket, jobban osszuk meg a terheket, mind a családban, mind a társadalomban. Lehetőségeink azonban nem azonosak óhajunkkal. Lehetőségeink határát — valljuk meg — nem egyszer az igényelt túllépik, s meghaladják népgazdaságunk reális teherbíró képességét. Nem tudjuk a jelenlegi helyzetet egy csapásra megjavítani, csak fokozatosan (ha ennél többet ígérnénk, megrendülne szavaink és tetteink között az összhang. Inkább ígérünk kevesebbet a tervezésnél, és ha lehetőség nyílik rá. tegyünk többet a megvalósításnál. Hyem értelemben felfogott és megvalósított haladásunk illusztrálására szolgáljon egyetlen példa: a IV. ötéves tervben eredetileg 39 ezerrel terveztük növelni az óvodai férőhelyek számát, s ma már — a tanácsi és helyi erők mozgósításával — mintegy 10 ezerrel többnél tartunk), a nők munkájának megköny- nyítésére még sok lehetőség van. A párt-, az államvezetés minden ésszerű, reális ötletet, javaslatot támogat A Központi Bizottság határozata óta szemmel láthatólag aktívabbak lettek a nők. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nőmozgalomban felnőtt aktívák az új keretek között is jól megtalálták helyüket, a különböző testületekben átadják értékes tudásukat, tapasztalataikat azoknak, akik most ismerkednek meg e tevékenység céljával, tartalmával. Becsüljük meg őket jelentőségükhöz mérten, hiszen felelős és cselekvő részesei a mostani, eredményes munkának. Kedves elv társnők! A párt, fontosságának megfelelően dolgozik a nők társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális felemelkedéséért, ahogyan azt a Központi Bizottság és a X. pártkongresszus meghatározta. A nők helyzete csak az általáERDEI LÁSZLÓNÉ: — A párt Központi Bizottsága nagy horderejű . gazdasági, társadalom- és tudománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre az elmúlt esztendőkben. E kérdések egyike volt a nők politikai, gazdasági és szociális helyzete: a párt a realitások talaján, nagy politikai felelősséggel, bátran szembenézett a fejlődést gátló akadályokkal, átfogó, az intézkedések egész rendszerét magában foglaló határozatot hozott, s ezt a X. kongresszus megerősítette. A tavaszi választásokat követő ország- gyűlésen a Minisztertanács elnöke expozéjában külön foglalkozott a nők élet- és munkakörülményeinek, szociális helyzetének további javításával — a nőpolitikái határozat végrehajtása kor- mányprogr;) írná lett. Ha végiggondoljuk a párt X. kongresszusának határozatait, ha áttekintjük a kormány programját, ha felmérjük a negyedik ötéves terv céljait, — mindannyiunk előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a feladatok szinte mindegyikét csak a nőkkel vállvetve lehet megvalósítani. A kormánvprooram végrehajtása — A párthatározat világos, egyértelmű feladatot adott az állami, a gazdasági vezetésnek, a társadalmi, a politikai szervezeteknek és mozgalmaknak. A iV>k helyzetének további javulásához azonban nem elegendők csupán a megalapozott, magas szintű határozatok. Az irány- mutatás nélkülözhetetlen ugyan, de a végső eredmény a végrehajtáson, a határozatokat tettre váltó embereken, s így a nőkön is múlik. A nőpolitikái célok elérése időt, folyamatos, kitartó munkát igényel. Hatásuk első, figyelemre méltó eredményei azonban már napjainkban is érezhetők. A nőpolitikái határozatot sorra megtárgyalták a párt minden szintű vezető testületéiben, megvitatták a főhatóságoknál, különböző politikai mozgalmak fórumain. Napirendre tűzte a Minisztertanács is, s 1013-as határozata alapján a minisztériumok és főhatóságok gondos helyzetfelmérésen alapuló intézkedési terveket készítettek. Ezek közül is kiemelkedik a Belkereskedelmi, a Könnyűipari, a Kohó- és Gépipari, illetve a Nehézipari Minisztérium terve, mert nem csupán a hatáskörébe tartozó iparágakban foglalkoztatott nők élet- és- munkakörülményeinek javítását foglalja magába, hanem olyan gyártmányok- forgalomba hozatalát is, amelyek tovább könnyítik a családok, a nők életét, háztartási munkáját Üdvözöljük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia is megvizsgálta és önkritikusan értékelte a tudományos pályán dolgozó nők helyzetét. — Örömmel üdvözöljük, hogy az öt évre szóló vállalanos politikai és gazdasági fejlődésen belül — a társadalom egészével együtt — fejlődhet. Ha a nőkérdésben tovább akarunk előre lépni, akkor most mindenekelőtt a kongresszus haitározajtainak megvalósításét kell minden erővel, következetes munkával támogatnunk. Ebből következik, hogy a párt a nőkérdéssel való foglalkozást nem tekinti időszakos feladatnak, hanem a pártmunka mindennapos, természetes alkotó étemének. Ezt a felfogást ajánljuk minden állami és társadalmi mozgalomnak, szervezetnék, intézménynek. A párthatározat arra kötelezd a kommunistákat — bárhol dolgoznak —, hogy hajtsák végre a határozatból reájuk háruló feladatokat. Éhre késztet bennünket a nők helyzetének megjavításáért vállalt kötelezettségünk, melynek csak a pártonkívü- liek millióinak támogatásáti kollektív szerződések is nagy gondot fordítanak a dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek javítására, az egyenjogúság további kibontakoztatására. Megítélésünk szerint ■ azonban az Egészségügyi, a Művelődésügyi és a Munkaügyi Minisztérium részéről határozottabb intézkedésekre van szükség a nőpolitikái határozat végrehajtásáért. Erdei Lászlóné a továbbiakban arról szólt, hogy az elmúlt másfél esztendő kiemelkedő belpolitikai eseményeit a szocialista demokrácia további kibontakozása jellemezte, s ennek egyik jeleként említette, hogy a nők mind nagyobb számban jutnak vezető poszthoz a közéletben, a különböző politikai testületekben. Ma már ■ a parlamenti képviselők között minden negyedik asszony vagy leány, s két nőtársunk az Elnöki Tanácsban is helyet kapott. A tanácsválasztásokon bizalmat kapott tanácstagok egynegyede nő — megyei szinten csaknem 10 százalékos a növekedés, s Budapesten a női tanácstagok aránya már meghaladja a 45 százalékot. Az eredmények még e maradnak a ehetőségektől Elgondolkoztató viszont, hogy ugyanakkor alig több a nő az államigazgatás tisztségviselői között. Kiemelkedő bizonyítéka mind a női egyenjogúságnak, mind a szocialista közgondolkodás fejlődésének, hogy a szakszervezetek XXII. kongresszusára készülődve a tisztségek csaknem felére nőt választottak. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront, a szövetkezetek nőbizottságainak létrehozásával is szembetűnően növekedett a közéletben tevékenykedő tisztségviselő nők száma. — A politikai, mozgalmi életben kedvezőbbek az eredmények, mint a műszaki és gazdasági munka területein, ahol valamelyest növekedett ugyan a vezető munkakört betöltő nők száma, de az eredmények még nagyon elmaradnak a lehetőségektől. A műszaki és gazdasági diplomával rendelkező nők aránya egyre növekszik. Ebből az utánpótlási forrásbó’ azonban még nem merítenek elég bátran a vezetők, s a nők egy részében sincs még elég ambíció, vállalkozási kedv. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a nőknek nem egyszer nagyobb követelményeket szabnak, felkészültségüket, teljesítményüket „nagyobb mértékegységgel” mérik. — Tisztelt konferencia! A szakszervezeti bizottságok a vállalatok vezetőivel együtt a munkahelyek többségén megvizsgálták a nők bérezését. A bérhelyzet felmérése során jó néhány olyan gazdasági vezető akadt, aki vaval, velük együtt munkálkodva tehetünk eleget A párt továbbra is kezdeményezője és cselekvő részese lesz a nőkérdés teljes megoldásáért folytatott munkának. Számításba veszi a munka során keletkező ellentmondásokat, új gondokat; ellenőrzi a megvalósítást Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a szavakat minél több okos, reális tett kövesse. Kedves elvtársnők! Pártunk Központi Bizottságának meggyőződése, hogy az itt elvégzendő munka értékesen hozzájárul majd nemes és közös társadalmi ügyünk eredményes megvalósításához — zárta megnyitó beszédét a Központi Bizottság titkára. Pullai Árpád megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke tartotta meg vitaindító referátumát. Pénteken Nyíregyházán ülést tartott a Szabóiés-Szat- már Megyei Tanács. Dr. Czimbalmos Béla általános elnökhelyettes megnyitója után napirend előtt tájékoztatták a tanácsot a tanácstagi javaslatok és mterpeillá- ciók intézéséről. Ezt követően került sor a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet megvitatására. A tervezetet dr. Borivó László, az ügyrendi bizottság elnöke terjesztette elő. Többek között utalt arra. hogy a tanácsokról szóló 1971. évi törvény, továbbá a törvény végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendelet a tanácsok tevékenységének és működésének, feladatainak és hatáskörének. nem tanácsi szervekkel való égyüttműködésének. a tanácstagok jogainak és kötelességeinek, a vb feladatainak és működésének, a tisztségviselők tevékenységének. a tanácsi bizottságok, szakigazgatási szervek, járási hivatalok feladatköréinek csak a legalapvetőbb szabályait határozzák meg. Ezért vált szükségessé a részletszabályok kidolgozá-1 sa, a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának elkészítése, s az ezzel kapcsolatos tervezet kidolgozása. A tervezet az ügyrendi bizottság és végrehajtó bizottság hatékony közreműködésével. az igazgatási és jogi bizottság, valamint számos szerv és szakember véleményének. észrevételének meghallgatásával és a javaslatok lehetőség szerinti fel- használásával készült. Nagy segítséget nyújtott e munkához az MSZMP megyei bizottsága, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala. A tervezet alkotói törekedtek arra. hogy e munkában érvényesüljön a kollektivitás elve. a sokoldalúság, a szakszerűség, a jogalkotással szemben támasztott precizitás és egyértelműség. A rendelet alkalmas arra. hogy az abban foglaltak megvalósításával további fejlődést érPénteken délután a megyei tanács nagytermében tartotta taggyűlését a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete, amelyen részt vett Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Dr. Czimbalmos Béla elnöki megnyitója után László András, a szervezet titkára ismertette a megalakulás óta éltéit fél év munkáját, amelyben kiemelkedő esemény volt az között 2,6 milliárd forintot fizetett ki e célra. A gyermekgondozási segély a családok, az anyák, a gyermekek, valamint a munkahelyek számára is kedvező. Akadnak azonban olyan jelenségek, amelyek vizsgálatának a közeljövő feladatai között kell szerepelnie. Tapasztaljuk például, hogy egyes helyeken nem a rendelkezéseknek megfelelően fogadják a gyermekgondozási szabadság elteltével munkahelyükre visz- szatérő anyákat. E fölött nem szabad elsiklanunk, ezúton is felhívjuk a vállalatok, intézmények, szövetkezetek figyelmét a kormányrendelet betartására. — Nagy örömünkre szolgál a negyedik ötéves terv szociálpolitikai sokoldalúsága, így a többi közt a családi pótlék összegének tervezett növelése, a 400 000 új lakás felépítése és elosztásának úi rendje, amely a fiatal házasokat és a sokgyermekes csa ládokat részesíti előnyben. — Egyetértünk a lakásépítés elsőbbségével, de azt tapasztaljuk, hogy a járulékos beruházások, így a gyermek- intézmények is elkésve valósulnak meg. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak, illetve a tervezőijenek el a tamácsdemo&rácia szélesítésében, a tanácsi muníka általános szervezettségében. a tanácstörvény egységes értelmezésében és végrehajtásában, a lakossági igények mind teljesebb kielégítésében. A vitában. Gól József, dr. Margitics Imre és Sipos Já~ nosné szólalt fel. Valamenv- nyien egyetértettek a tervezettel, kisebb módosításokra , tettek javaslatot, s a tervezetet elfogadásra ajánlották. A megyei. tanács a tervezetet — a felszólalásokban elhangzott javaslatokkal kiegészítve — elfogadta. Ezzel megalkotta a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét. A megyei tanács ezután határozatot fogadott el a Nagyhódcsi Községi Közös Tanács székhelyének Méhtelekre történő áthelyezésére. Ezt a döntést az tette indokolttá, hogy a korábbi székhely — Nagyhódos — kívül esik az épülő Szamos—Túr közi lokalizációs töltésen, s az árvíz után lakossága is erősen csökkent, mert az árvízkárosultak Méhtelekre települtek át. A tanácsülésein dr. Czim- halmos Béla. a megyei tanács általános elnökhelyettese tartott tájékoztatót az országos gazdasági afctívaérte- kezletről. A napirenden szereplő kérdések tárgyalásának befejezése után interpellációk következtek. Dr. Borivó László a tiszalöki rendelőintézet építésével kapcsolatban. Gál József építőanyag. főként tégla elosztási kendéében. Porkoláb Antal Tiszadob fogászati ellátási ügyében. Szilágyi Ferencné állattartási, Mónus Dánielné bekötőútépítési és gázcseretelep létesítési. Nemessályi Zsolt ugyancsak bekötőút-javító-, si és tsz-melléküzem létrehozási ügyben interpelláit a tanácshoz. A felvetett kérdéseket a tanács illetékes szervei megvizsgálják, s az intézkedésről az interpellálóka*: és a'megyei tanácsot tájékoztatják. exportalma termeléséről és a hűtőházrandszer építéséről tartott konferencia. A taggyűlés jóváhagyta az 1971— 72. évi munkaterveit, amelyben ismét több előadás, vita- ülés szerepel. Ezután a társaság novemberi országos vezetőségválasztó küldöttközgyűlésére 21 tagú szabolcsi küldöttséget választottak. vállalatoknak korszerű technológiát kellene alkalmazniuk a gyermekintézmények tető alá hozatalánál is. Javasoljuk, hogy az arra illetékesek ellenőrizzék és segítsék a helyi erőforrásból - épülő óvodák tervezését, építését, és működtetését. Kérjük a Művelődésügyi Minisztériumot, hogy új óvodák létesítésekor, az óvónők elhelyezésekor gondoljanak a területi aránytalanságok megszüntetésére is. Erdei Lászlóné a továbbiakban kitért a nőmozgalom átszervezésének tapasztalataira, s a Magyar Nők Országos Tanácsának nemzetközi tevékenységére. Szünet után Varga Gábomé elnökletével folytatta munkáját az országos nőkonferencia. Ismertette a konferencia munkarendjét, bemutatta a Magyar Nők Országos tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölő bizottságot, majd megnyitotta a vitát. A beszámolókat vita követte, majd az országos nőkonferen- cia résztvevői délután öt munkabizottságban folytatták tanácskozásukat. A nőkanfe- rencia ma plenáris ülésen folytatja munkáját. A feladatokat csak a nőkkel vállvetve lehet megvalósítani lósággal megdöbbent az évek során kialakult, s eddig elfogadottnak vélt, nyílt, vagy burkolt egyenlőtlenségek láttán. Sok helyen meg is kezdték a bérdifferenciák csökkentését A vállalati intézkedések azonban többnyire az alacsony bérkategóriák felmérésére vonatkoztak, s kevésbé törődtek az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők indokolatlan bérezési megkülönböztetésének felszámolásával. Akad tehát még tennivaló. A béregyenlőtlenségek megszüntetése csak éveken át folytatott, tudatos bérpolitika alapi án lehetséges. Kérjük és javasoljuk, hogy a gazdasági vezetők továbbra is kísérjék figyelemmel a bérarányok alakulását és fokozatosan egyenlítsék ki az indokolatlan különbségeket. — Áz egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesülése esetén is kisebb a dolgozó nők többségének keresete, mint a férfiaké. Ennek egyik oka a szakképzettség hiánya. (Jelenleg az . iparban hatszor annyi férfi szakmunkás van, mint szakképzett nő.) Kevés a szakmát tanult nő a mezőgazdaságban is, s jobbára szakképesítés nélkül dolgozik a szellemi foglalkozású nők többsége is. A negyedik ötéves terv feladatai csak úgy hajthatók végre, ha emelkedik a szakképzésben részt vevők aránya, nő a szakképzés színvonala. Egyes szakmákban az elmaradt műszaiki-technológiai körülmények is akadályozzák a leányok alkalmazását Mindezt a KISZ, illetve az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács figyelmébe ajánljuk. Javasoljuk továbbá, hogy vizsgálják felül: miért nem érvényesülnek kellőképpen a Munkaügyi Minisztériumnak a leányok szakképzésére vonatkozó helyes állásfoglalásai. — A kormány 1013-as határozatában azt is előírja, hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésénél figyelemmel kell lenni a nők helyzetére és szakképzésére, továbbképzésére. A családos anyáknak munkaidő-kedvezmény is .biztosítható. — Megállapíthatjuk: az utóbbi években a nők második műszakja, a háztartási munka könnyebb lett. A szabad szombat — bár általában nem pihenésre, kikapcsolódásra fordítják — sokat segít a nőkön, mert hétköznapokon kevesebbet dolgoznak a háztartásban, s vasárnap több időt tölthetnek családjukkal. — Tisztelt konferencia! A X. pártlton gresszus állásfog lalása, Kádár Janos emlékezetes zárszava óta tapasztalható. hogy a társadalom nagyobb szeretettel, tisztelettel tekint az anyákra. Társadalmunk világviszonylatban is egyedülálló szociálpolitikai intézkedése a gyermekgondozási segély, amelyet négy esztendő alatt a kereső szülő nők kétharmada, 250 000 anya vett igénybe. Államunk 1967—70 | A közgazdasági társaság megyei csoportjának ülés®
