Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

?W ''VtáSer Sí.

WXET MAGVAROftSZÄfl

t. ->Ma?

Naponta találkozhatunk olyan esetekkel, amikor ösz- szeütközésbe kerül az ember és a jog. Nemcsak a bíróságok aktái őrzik az ilyen cselekményeket. A rossz közérzet, az utcán, a boltban, az autóbuszon, vagy a bérház falai között kirobbanó veszekedések. tettlegesség, vagy éppen a panaszával kálváriát megjáró ember konfliktusai is őrzik a „sérülések” nyomait. Sokan nem ismerik az elemi jogokat, kötelességeket. Olykor az általános műveltségben jól álló emberek is mély tájékozatlanságot árulnak el egy-egy kérdésben amely arra mutat: nem tettünk meg mindent, hogy a jogi kulturáltság a jelenleginél gyorsabban ’ért hódítson

Ezért is olvassa érdeklődéssel az ember a Tudományos

Ismeretterjesztő Társulat megyei jogi szakosztályának beszámolóját az állampolgárok iogi ismeretének bővítéséről, a szocialista jogtudat formálásáról, a szocialista erkölcs: normák megtartására való nevelésről Mit t“ttek és milyen tervekkel igyekeznek megfelelni az igénveknek a TIT jogi szakosztályának öntevékeny munkatársai?

A megyeszékhelyen és a járásokban 70 jogász tart rendszeresen ismeretterjesztő előadásokat. Ebben az évben eddig több, mint 21 ezer szabolcsi dolgozó hallgatta meg az előadásokat, tette fel kérdéseit. Évről évre nő az érdeklődés a jogi ismeretterjesztés iránt. Nem titkolták a iogi ismeretek terjesztői, csak az életszerű, időszerű témák vonzzák a hallgatóságot, amelvek ezrek és ezrek érdeklődésével találkoznak. A témák köre ie»n széles, a tsz- tagok iogaitól a társadalmi tulajdon védelméig, a szociális ellátástól sz "gvfittélés írott és íratlan törvényeiig terjednek Olyan széles, mint maga az élet. Rendszeresen nyomon követik a társadalmi feilődés által törvényben is líifeiezett úl mozzanatoka* mint az ifjúsági, a nőkről szóló törvény és egyebek.

De a hallgatóság igényei is lényegesen megnőttek az utóbbi időben. Nem fogadják el a száraz, unalmas, teljesen jogi zsargonnal fogalmazott előadásokat. Szeretik az életszerűbb, az egyszerű emberek számára Is érhető szemléletes magyarázatokat. Ez állítja ki a statisztikát a hallgatói létszámról, amely örvendetesen az előző évihez képest ötvenrő) ötvennyolcra emelkedett előadásonként.

De nem is a számok az érdekesek, hanem az a sok száz és ezer kérdés, az a mély érdeklődés, ahogyan a jogi kérdések a dolgozókat foglalkoztatják. Közéleti érdeklődés ez, az ismeretterjesztés pedig a szocialista demokrácia fej» lesztésének egy sajátos, közvetett módja.

Nem légüres térben — elszigetelt társadalmi klímában — zajlanak a jogi előadások, ankétok. A problémák legtöbbször gazdasági, politikai, vezetési és más összefüggésben kerülnek a hallgatóság elé, így a közéleti fórumuk vonásait is magukon viselik. Pedig nemcsak közérdekű jogi témák kapnak helyet a programban. A családi és magánélet, a házasság, a gyermeknevelés, a válás, a szülő iránti kötelezettségek és még számtalan társadalmi probléma kerül napirendre. Természetesen a követelmények a jelenleginél is alaposabb, színvonalasabb felkészülésre sarkallják az ismeretterjesztőket. Ezért a jogi szakosztály gondoskodik is az állandó továbbképzésről. az előadókkal konferen ciákon beszélik meg a fontos tartalmi vagy éppen előadói, módszertani kérdéseket. A jövő évben együtt akarnak dolgozni a jogászszövetség megyei szervezetével és a népfront megyei jogi bizottságával.

Nem maradnak téma nélkül. hisz a jövő évben újabb fontos jogszabályok készülnek. Egyik érdekes ankétnak ígérkezik, amit az SZMT-ve3 közösen rendeznek a társadalmi bíróságok újszerű feladatairól. Hason’óan izgalma sak: a büntető eljárási törvény módosítása, a csa'ád- védelem időszerű kérdései vagy a nemzetközi jogról tartandó előadások, viták.

A jogi ismeretterjesztés és propaganda számszerű — és minőségi javulásával automatikusan — természetesen nem várható feltűnő csökkenés a különféle bűnesetek, jog- és szabálysértések kate góriájában. De az sem lehet vi*és, hogy a jogi nevelés — és ismeretterjesztés — kedvezően befolyásolhatja az emberek gondolkodását, cselekedeteiket. tevékenyen hozzájárul a jogok és a kötelességek egységének megteremtéséhez mind több állampolgár életében.

Ennek tudatában elemzi a munká' a TIT megyei elnöksége október 29-ón délután, s határozza meg a jogi ismeretterjesztés további tenniva lóit.

P. G.

Megjegyzés:

Talán harmadszorra..*

Lapunkban is hírt adtunk arról hogy a nyíregyházi új autóbusz-pályaudvar műszaki átadására október 15-én kerül sor. A műszaki átadás megtörtént — sikertelenül. Több olyan hibát találtak ami miatt nem lehetett átvenni az épületet, a berendezéseket Újabb határidő következett — ismét sikertelen átadás-átvételi eljárás. A legújabb időpont november harmadika. Ekkor már üzempróbát is tartanak csuklós autóbuszokkal vizsgálják meg, hogy a láthatóan szűkös, már megépültekor kicsiny autóbusz-pályaudvar mennyire felel meg a köve telménveknek.

Bosszantóan elhúzódó

építkezés, lassú berendező jellemezte az autóbusz-pályaudvar kivitelezését. A kü lönbözö vállalatok kevésbő tudtak egymással szót érteni nemhogy segítették volnr egymást, inkább akadályoz ták a gyorsabb munkát Pe die a városnak ez a kicsi szűkös de mégis a mai viszonyoknál jóval korszerű**' autóbusz-pályaudvarra is nagy szüksége van, hogy az •turne nä&yobb távolsági

buszforgalmat lebonyolíthassák. Talán harmadszorra sikeres lesz a műszaki átadás — tanulságul a beruházási politikának, hiszen ezelőtt 9 évvel kezdődött az autóbusz- pályaudvar „ügye”, s újabb áttervezések. újabb milliók kellenek néhány éven belül, hogy a még nagyobb busz- forgalmat akkor lebonyolíthassák.

(Lányi Botond)

fcgy küldöttértekezletről — kSletienfll

Tükörkép leendő pedagógusokról

»-» Tegnap megbuktam fizikából. Bementem a kollégistákhoz az egyik szobába és olyanokat kérdeztek, amiről fogalmam sem volt — kezdi a felszólalást egy szakállas fiú a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola KISZ-bi- zottságának küldöttértekezletén.

— A saját tantárgyát mindenkinek kötelező megtanulni, mégsem lehet csak ennél legyökerezni — folytatja a szakállas. — Egymástól is sokat tanulhatnánk. A humán szakosok természettudományokat, a fizikusok irodalmat. Erre is jók lennének a KISZ-foglalkozások. Csakhogy akkor nem szabad elfogadnunk a kibúvókat: „nem érek rá a világ dolgaira figyelni, annyi a tanulniva- lóm."

Pedagógusnak

•enni

Tomboló vita kerekedett a megjegyzés után. Két kislány a nagy előadóterem két sarkából kelt vitára egymással, egy másik a nyolcvan küldött előtt a saját nézeteivel is vitázott, egy harmadik az egész főiskolai diákközösséget vádolta.

A kongresszusra készülő fiatalok ezekben a napokban minden alapszervezetnél és bizottságnál előveszik azt a bizonyos „tükröt”, amit saját kisebb-nagyobb kollektívájuk elé tartanak, nézzük meg mit tettünk egymásért, a közösségért és az ifjúsági mozgalomért. Küldötteket választanak, a tanárképzőről öt diákot és két tanárt, akik a felsőbb fórumokon képviselik a főiskola KISZ-tagságát. A KISZ Központi Bizottsága 10 kérdésben csoportosította a fiatalok legégetőbb problémáit, a legtöbb helyen azonban — így az 1200-as létszámú tanárképző küldött- értekezletén is továbbmentek a tíz kérdés egyszerű megbeszélésén. A tanárképző összetett világa szinte meghatározta, hogy az elsősök és a negyedikesek saját gondjai ugyanúgy elhangzottak a fórumon, mint az ifjúsági mozgalom szerepe, jelentősége.

Elsősök és negyedikesek.

— önként jelentkeztünk a KISZ-be. Lelkesen. Aztán előbb-utóbb találkozunk a kérdéssel, érdemes-e lelkesedni? Sajnos, már mi elsősök is ismerjük, hogy milyen válaszokat adtak a felsőbb osztályosok, amikor klubvezetőt kerestek a főiskolai klubba. „Csinálja más, én addig elmegyek sört inni” — meg hasonlókat.

— A negyedikesekre azt mondják, csak tanulnak. Mindenki megtudja majd, miért rettegnek a negyedikesek az óráktól. Megtanulják a tantárgyat, de nem eléggé tanulnak meg pedagógusnak lenni. Pedig a gyerekek, a

kisiskolások elé kell kiállni. És azt senki sem mondja meg; hogyan. Csak a leckékkel foglaljuk el magunkat.

Ne automata legyen...

Valaki közbeszól, hogy ismer olyan negyedikest is akinek van szabad ideje. Általános derültség fogadja a szavakat A szabad időről szinte mindenkinek van egy- egy megjegyzése.

— Különböző fórumokon már többször elhangzott, hogy a főiskolai hallgatók kivonják magukat Nyíregyháza kulturális életéből vagyis nem járnak sehová. De hová járjunk? Az „úgynevezett” szórakozóhelyekre nincs pénzünk és arra tényleg nincs időnk.

— Arról nincs is szó. De szó van a TIT-előadásokról a pedagógiai kabinet programjáról, a megyei művelődési központ munkájáról. Nemcsak a megyeszékhely művelődésének használnánk, ha besegítenénk egy-egy szakkör munkájába, vagy ai<- tívabban vennénk részt egy- egy előadáson. Rólunk van szó, leendő pedagógusokról. A mi érdekeltségünkről, a mi körünkről. És mit tegyünk ha azt a választ adják egy program szervezésénél, hagy „én nem megyek, inkább fekszem”.

— Az ilyeneket ki kellene zárni a KISZ-ből — vágja Itt mérgesen egy kislány. — Ne kétforintos automata legyen a KISZ-tag. Minden hónapban befizeti a tagdíjat, s tovább semmi tennivalója. Jó ha papíron KISZ-tag vagyok, gondolja, még hasznát vehetem. Remélem, valaki feláll majd a kongresszuson és elmondja, hogy az ilyen emberekre nincs szükségünk.

Ko?5s dolgaink

— Ez már az őszinteség kérdése. Fiatalok vagyunk és még egymással sem merünk őszinték lenni. Arra is gondolnunk kell, hogy nemsokára rajvezetők, csapatvezetők leszünk az úttörők között, s azt már a napi munka mellett úgy kell elvégezni, hogy egy egész falu, vagy közösség figyel ránk. Miért nem mondjuk meg egymásnak sem, hogy mit várunk egymástól és a KISZ-től.

— A fehér garbós fiú új felszólalását döbbent csend követi. — A személyes kis ügyeit mindenki intézze el saját magával. A KISZ-ben közös dolgaink vannak. Nem azért vagyunk, mert minden időben lenni kell egy ifjúsági szervezetnek. Nem lebeghetünk. Azért vagyunk, mert ezt a társadalmat nekünk kell tovább építeni.

B. E.

neltre gazitás az „ipart ígérlek — kártérítést kérnek“ című írásunkra

A tárogatós

Tipikus parasztház frissen mázolt tornácán tipikus paraszt bácsi. Kéve alakú bajuszán sárgásfehéren csillog az őszi napfény, Mosolya elvész az ezernyi ránc között, érzelmeiről csak a szeme árulkodik. Ha rossz kedve van. saját készítményű tároga- ójabs belefúiia a régi szegény nép összes bánatát. Ha meg vidám nótára avúi* zeme is tűzbe jön. Nehéz enne összeszámolni. hoev hánv népdalt tud és hánya' 'rt — vagy hányat dől gozott át — ő maga. A kottát nem ismeri. Emlékezete kottájára. cementeszsákokra, füzetlapokra írta dalait. A komponálásoknál nem a tudatos szerző szólalt meg benne, hanem a sokat szenvedett és sokat megalázott paraszt. Tárogatóján még ma is tisztán csendülnek fel a szívből iövő dallamok.

Pedig már elmúlt 81 éves a nyírkarászi Mató Pista bácsi. A megye határát csak akkor hagyta el. amikor behívták katonának az eLsővi- ágháború idején. Gyermekkora óta a megye urait szolgálta A felszabadulás után néhány évig éjjeliőr volt a TÜZÉP-en. Szűkebb környezetében mindig népszerűség„Ipart ígértek — kártérítést kémek” címmel cikk jelent meg lapunk november

10-i számában. A cikk erősen támadta az EGYESÜLT IZZÖT. mint... a szabolcsi iparnak a ténylegesnél gyorsabb fejlesztéséről szóló párt- határozatok „kihasználóját."

Lapunk munkatársa a cikk megírása során nem volt a szóban forgó ügy tényanyagának birtokában. így írása egyoldalú, szubjektív és a tényéktől eltérő.

Időközben megvizsgáltuk az Egyesült Izzó és az UNI- VERSIL Vállalat kapcsolatának teljes tényanyagát Ennek torán megállapítottuk, hogy Kun István írásában az Egyesült Izzót elmarasztaló vélemény a tényekkel ellentétes. Az Egyesült Izzó gyöngyösi. váci, nagykanizsai, zalaegerszegi, kaposvári, hajdúböszörményi vidéki ipartelepi» tétéhez hasonlóan nyíregyházi ipartelepítése során í* minden tőle elvárható intézkedést megtett, hogy a fény- csőgyűjtó gyártás legkésőbb

1970. december 31. napjával Nyíregyházán üzemeljen, é* így mód nyíljék arra. hogy a több mint 100 nyíregyházi, szabolcsi dolgozó visszatér- hess an Nyíregyházára.

Abban, hogy ez nem történhetett meg — és ezt a tá* nyék bizonyítják — nem a* Egyesült Izzó a hibás.

Az UNIVER.SIL Vállalat telepén épülő üzemépület kivitelezéséhez szükséges pán? körüli huzavona volt a legfőbb akadálya a tervezett ipartelepítés meghiúsulásának.

Tábla helyett írásvetítő

Modern oktatógépek, szemléltető eszközök bemutatója Nyíregyházán

A falvakban lévő általános iskolákban ma még szinte mindenütt a régen megszokott felszerelések és szemléltetőeszközök segítik a tanár munkáját, a jövő azonban a gépeké.

Megyénkben különösen sok a gyengén felszerelt iskola, ezért is jelentős a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem informatika kutatócsoportjának segítsége, amelynek keretében a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával

együttműködve előadásokat és bemutatókat rendeznek Nyíregyházán. Október 25-én a fői kólán Urban Gyula, az egyetem tudományos kutató- ia tartott előadást a főiskola tanárainak és a leendő pedagógusoknak a jövő audiovizuális automata oktatógépeiről. Október 26-án általános iskolai tanárok részvételével a nyíregyházi 4. számú iskolában hangzott el ugyanez az előadás, amelyet vetítettkénes bemutató követett. Az egyetem két új gépet mutatott be a me?ve pedagógusainak. Az egyik a jövő táblája: az írásvetítő. A tanár ülve írja egy kis táblára azt a szöveget. vagy számokat, amelyet most a

fekete táblára írnak, a gép a tanár feje fölött a fair*, vetíti a leírt szöveget. A másik a ..master matic educator” nevet viselő program- kazetta. amely álló-, vagy mozgóképeket vetít egy végtelenített szalagról. megfelelő szinkronszöveggel. Az oktatási területtől függően -*■ földrajz, biológia, történelem, testnevelés «— a bemutatásra kerülő anyagot a pedagógus, vagy egy-egy iskola fotó-. vagy filmszakköre önállóan készítheti. A végtelenített szalag előnye, hogy az a diák. aki az elfő alkalommal nem értette meg a tananyagot. nem a tanártól, hanem a géptől kéri az ismétlést. A gép pedig mindig türelmes.

Az előadásokon szóban „bemutatott” oktatógépeket a jövő év elején működé* közben is láthatják a pedagógusok. Januárban Budapesten a Technika Házában mutatják be a modern okta- tógéneket. ezeknek egy részéből — az egyetem tervei szerint — 1972 februárjában a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán kiállítást rendeznek.

(be.)

JUBILÁLNÁK A KOSÁRFONÓK. 75 éve — az országban először a Békési Kosáripari Vállalat kezdte meg a fűzfavessző iparszerű készítését. Az egyszerű formákat szép kivitelű kosarak, használati eszközök, modern bútordarabok követték. Ma már a vállalat évi 80 millió forint értékben készít különféle vesszőárut, melynek 92 százalékát exportálja. A kosárfonás 75 éves jubileumára kiállítást rendeztek a kosárfonók készítményeiből. Részlet a kiállításról. (MTI foto — Kozák Albert)

nek örvendett, de híre nem nőtt túl a járás határán. Nem találkozott Móricz Zsig- monddal. sem Kodály Zoltánnal. Pedig mindkét művész hasznát vette volna me- sélőkészségének. népdaltudá- ‘ának.

Pista bácsi élete már gyermekkorában küzdelmessé vált. Kétéves volt. amikor apját egy felbőszült bika megölte. Fiatalon lett bojtár. , majd napszámos. Később a kisvárdai főszolgabíró szoba- inasa. Itt — mint mondja — .csiszolódott”: megtanult

írni. olvasni. Gazdája szerette — éppen a nótás kedve és a jó hangja miatt. Néhány évig egy nyíregyházi földes-, úrnak is szobainasa volt, Aztán kerülő lett és ismét napszámos. .. A népdalokat mindenütt gyűjtötte — nem papírra. csak emlékezetébe. És ennek köszönhető. hogy olyan népdalokat is tud, amelyeket a rádióban már nem játszanak. A rádió népdalműsorát az ötvenes évektől figyelemmel kíséri. Kérésünkre el is énekel néhány feledésbe merült népdalt. Ezek közül legjobban adja elő a „Tudod babám, mit fogadtál?” kezdetű dalt.

Pista bácsinak 12 gyermeke volt. 8 ma is él. Pénzébőd tárogatóra nem jutott, ezért saját kezűleg faragott magának tárogatót. A billentyűket is saját kezűleg készítette. Van egy másik saját készítményű hangszere is: a „speciális” .furulya, írott dalaiból sajnos kevés maradt meg, mert a „zsörtölődő” felesége

elégette az értékes jegyzetek; többségét.

Fonókban énekelt és tárogatózott. Színjátszó csoportban is szerepelt. Tárogatójának hangja sok estén gyűi- tötte egybe a falu népét. Ingyen szórakoztatott, miközben maga is szórakozott. A falu népe nem marad hálátlan: a közeljövőben a helvi tanács ajándékkal kedveskedik a 81 éves Mató Istvánnak.

Az egyedülálló tárogatónak hasznát veheti a múzeum. A régi népdalokat pedig érdemes hangsza’.aera rögzíteni Mató István előadásában. Érdemes ezeket a dalokat közkinccsé tenni-.,

(nábrádift

Ember és jog