Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-28 / 254. szám

4. oldal KELET MAOYARORSZÁf? 15/71. október 28. Korunk mezőgazdasága Górékban és silókban A kukorica korszerű betakarítása és tárolása Mi így csináljuk ­Háromszáz hold kertészet 80 emberrel Tapasztalatok a nyíregyházi Dózsa Isz.böl HÓI,DÁNKÉNT 300 MÁZSA SÁRGARÉPA TERMETT. BRIGA ERZSÉBET ÉS TÁRSAI, SZÉPEN FEJTEIT SÁR­GARÉPÁKAT EMELNEK KI A FELLAZÍTOTT TALAJBÓL. SAJÁT SZERKESZTÉSŰ KIEMELŐVEI, SEGÍTIK A SÁRGARÉPA-BETAKARÍTÁST. (HAMMEL JÓZSEF FEL­VÉTELEI) A nyíregyházi Dózsa Ter­melőszövetkezet valamikor, több mint 20 évvel ezelőtt, konyhakertészeti profillal kezdte működését Annak idején néhány bolgárkertész kezdte — jobban mondva folytatta — itt a kertészke­dést. Az 50-es években még a Csörgedeztető, lapátos öntözés­ijei, teljes kézi munkával vé­gezték a kertészeti termelést. Ma már nagyüzemi szinten több, mint 300 holdon ter­melnek konyhakerti növénye­ket és 150 holdon konzerv- borsót. Azzal a céllal keres­tük fel a termelőszövetkeze­tet, hogy megtudjuk, hogyan birkóznak meg itt a város szélén ezzel a hatalmas te­rülettel. A kérdésekre Majo­ros Ferenc főagronómus és Ács Zoltán kertészagronómus adták meg a válaszokat. * A máshol nem mindenütt sikerrel termesztett konzerv- borsó a Dózsa Termelőszövet­kezetben évek óta jövedel­mező. Jövedelmező. mert magas termésátlagot érnek el és a gépesítéssel csökkentet­ték a ráfordítást. Az utóbbi két évben kifejtett zöldsze­mes állapotban 16. illetve 22 mázsás holdanként! hozamot értek el. A gondos talaj-elő­készítéssel, az időben végzett korai vetéssel és sűrű tő­számmal érik el ezt a nagy termést. Alapvető tényező­ként említik a holdanként felhasznált 150 kilogramm vetőmagot (sok helyen 100— 120 kilogrammot vetnek). A másik lényeges dolog, vegy­szerrel megoldották a vete- mény teljes gyomtalanítását. A szövetkezet gépészei olyan módosítást végeztek a vegyszerkiszóró gépen, hogy az egy menetben szórja a vegyszert és be is keveri azt a talajba. Ez azért lényeges, mert a napfény hatására a vegyszer gyorsan bomlik és ha nem azonnal takarják a talajba, nem fejti ki a várt hatást. A vegyszerezést nem­csak a borsóvetésben, hanem szinte valamennyi konyha­kerti növénynél, a szántóföl­di termesztésben és a gyü­mölcsösben is alkalmazzák. A jelentős borsótermeszté­sen túl 300 holdon végeznek konyhakertészeti termelést a Dózsa Termélőszövetlke­Mv 34 őszi takar m ányárpa A nemasítési adatok: hat­soros őszi takarmányárpa. Származás: Kiválasztás a Béta 40 X Algerian kereszte­zésből. A keresztezés éve: 1960. Az állami elismerés éve 1970. Termesztési körzet: A sörárpavidékek kivételével az ország egész területe. Botanikai leírása: Tavaszi fejlődése igen gyors. Levélze- te dús, sötétzöld. Az alsó levelek felállók, a felsők szétállók. A szár középmagas. A szárcsomók alakja négy­zetes, színe zöld, a legfelső levél és a kalász közötti tá­volság változó. A kalász nagy A pelyvalevél piros, rö­vid, szőrös, szálkája pedig hosszabb, mint a pelyvalevél. Gazdasági tulajdonságai. Eghajlatigény. Nem igényes, a szárazságot jól bírja. Talajigény: Minden árpa­talajra alkalmas Télállóság: emelkedőén jó. Betegségre­zisztencia: A porüszög, és a fedettüszög csak kis mérték­ben fertőzi Bokrosodóképes- ség: Kiemelkedően jó, ezért közepesein sűrűre, 480 csí­zeiben. A másodvetésekkel ennél jóval több a konyha­kertészeti, hiszen a borsó után jelentős területen ültet­nek késői zöldségféléket. A zöldségtermelést szerződéssel biztosítva a konzervgyár ré­szére és a MÉK-en keresztül városi ellátásra végzik. Mi­vel jelentős szerepe van a szövetkezetnek a városellá­tásban, sok növényfélét tér. mesztenek, ez évben ezek száma 22. Természetesen a jelentősebb növényeket nagyüzemi szinten és terüle­ten 40—50 holdas táblákon termesztik, mint például a sárgarépát, paprikát, paradi­csomot. karfiolt és zellert. Ekkora területet csak gép­pel és vegyszerrel tudnak rendben tartani. Például a je­lenlegi munkaerővel a 40 hold sárgarépájuk kézzel, a fagyok előtt egyáltalán nem lenne felszedve. Hiszen hol­danként 300 mázsa termést takarítanak be, ami 12 ezer mázsának felel meg. A gépészek hasonló lazító szer­kezetet készítettek, mint ami­lyet korábban a cukorrépa- termesztésben használtak. Az MTZ-traktorra szerelt lazító után könnyedén szedik össze a sárgarépát. Régen a konyhakerti ter­mesztésben 2—3 embert szá­moltak egy hold ellátására. Most a Dózsa Termelőszövet­kezetben a több, mint 300 hold kertészetet 80 ember — 90 százalékban lányok, asszo­nyok — látja el. A talaj­munkát, vetést, palántálást, gyomirtást, növényvédelmet és a szedés egy részét is gép végzi. Csak egyik-másik nö­vénynél kell egy-egy gazoló kapálást végezni. Nem fenye­get az a veszély, ami koráb­ban nem egyszer előfordult, hogy a talajt jól előkészítet­ték, a vetést, palántálást sike­resen elvégezték, de a gyommal nem tud­tak megbirkózni, ezért az egész addigi munka kárba veszett. Ilyen gondoktól ma már nem kell rettegni, biz­tonságosan lehet tervezni a kertészetben. Az idén 4,7 millió forintot terveztek a kertészetben. Előreláthatólag ezt 2 millió forinttal túlteljesítik. Pedig nem terveztek alacsonyan, hiszen sárgarépából holdan­ként 160 mázsa volt a tec­ra/m! kell vetni. Szalmaszi­lárdság: Hasonló a közter­mesztésben lévő ősziárpa- fajtákéhoz. Érésidő: Néhány nappal korábbi a köztermesz­tésben lévő ősziárpafajták- nál. Termőképesség: Kiváló, ami főleg szárazságtűrésén és nagy ezerszemsúlyán alapul, őszi takarmányárpa: Minő­sége kis héjtartalma és nagy fehérjetartalma következté­ben jó. Mv 41 tavaszi sörárpa Nemesítési adatok: Kétso­ros tavaszi sörárpa. Szárma­zás: Kiválasztás az MK 42 X Firlbecks Union keresztezé­séből. A keresztezés éve: 1962. Az előzetes elismerés éve: 1971. Termesztési körze­te: A sörárpavidékek, elsősor­ban az MFB 104 helyett. Botanikai leírás: Szárazság­tűr ő jellegű Szára közepesen vastag, a szárcsomók piro­sak. Levélzete középzöld színű, lehajló. A legalsó le­vélhüvely csupasz, a legfel­ső levél rövid, keskeny és virágzáskor elálló. Az orsó­tagok trapéz alakúak, a pely­vük, de a tény 300 mázsa. Pa­radicsomból szintén 160 má­zsát terveztek és 200 mázsáit szedtek le. Ez a néhány adat is jól bizonyítja, a nyíregy­házi Dózsa Termelőszövetke­zetben megtanultak nagy­üzemi módon is konyhakerti növényeket termeszteni. (Cs. B.) valevél kívül csíkban hosszú- szőrös, a pelyvalevél szálká­ja rövid, pirosas. A szemter­més középhosszú és finom pelyvájú. Tulajdonságai: Éghajlat­igénye. A sörárpa éghajlata, de a kevésbé csapadékos vi­dékeken is termeszthető. Ta- lajigénye: A sörárpatalajokat kedveli, de gyengébb talajon is eredményesen termeszthe­tő. Lisztharmat- és porüszög- rezisztencia: Lényegesen jobb, mint az MFB 104 faj­táé. Bokrosodóképesség: Jól bokrosodik, ezért 480 csi- ra/mJ-re kell vetni. Szalma­szilárdság: Jobb az MK 42 fajtáénál. Érésidö: Az MK 42 fajtáé­nál 2—4 nappal későbbi. Termőképesség: Kiváló és ez alkalmazkodóképességén, betegségrezisztenciáján és szárazságtűrésén alapul. Sörárpa: Gazdasági értéke jobb az MK 42 fajtáénál, ezért a fajtaválaszték bővíté sére alkalmas. A nemesítést és fajtafenn tartást a Magyar Tudorná nyos Akadémia Mezőgazdasá gi Kutató Intézete, Marton- vásár végzi. A magyar mezőgazdaság képekben (1945—1970) A magyar mezőgazdaságon belüli termelési viszonyok és a termelés színvonala a fel- szabadulás utáni negyedszá­zadban alapvető változáso­kon ment át. A fejlődést kí­vánja szemléltetni e mű újabb kiadása is: dr. Fazekas Béla bevezető tanulmánya számszerű adatokkal, az ága­zatonként csoportosított kép­anyag élményszerű jelleggel. Az első kiadás néhány hét alatt elfogyott, a jel > tkező további igények mielőbbi ki­elégítése végett csak kisebb változtatásokat eszközöl­tünk, főleg a képanyag fel- frissítése révén. Világszerte — hazánkban is — egyre nagyobb a ke­reslet a jó minőségű marha­hús iránt. Hogyan lehet gyorsabban, jobb minőségű marhahúst előállítani? Mi­lyen fajtákat érdemes fel­használni a mennyiség növe­lése és a húsminőség javítá­sa érdekében? Hogyan értek el rövid idő alatt jelentős narhahústermelési eredmé­nyek'-)' az USA-ban, Angliá­ban, Franciaországban? Mi­lyen tapasztalatokat szerez­Országosan évente 200—250 ezer tonna szemes kukoricá­val egyenértékű vesztecéget okoz a kukorica késedelmes betakarítása és a nem meg­felelő tárolása. Ez a veszte­ség leghatásosabban úgy csökkenthető, hogy a kézi be­takarítást. a letört és meg­fosztott kukoricacsövek ha­gyományos kukoricagórék- ban való tárolását felváltják a gépi betakarítási és a kor­szerű tárolási módszerek. Kukoricatörés — új technikával A kukorica-betakarítás gé­pesítésére már több géptí­pust is kidolgoztak. A csőtö­rő gépek csak a csöveket tö­rik le. a kukoricaszárat kü­lön kell levágni utánuk. Ezek újabb típusai meg is fosztják a csöveket és így ejtik a gyűjtőtartályukba, vagy a mellettük haladó traktor pót­kocsijába. A megfosztott ku­koricacsövek közvetlenül tá- rológórékba kerülhetnek, vagy előszárítás után jutnak tárolóba, de korszerű táro­lásnál morzsológépen engedik át a kukoricacsöveket és a lemorzsolt kukoricaszemeket tárolják. A betakarító gépek másik csoportját képezik az úgyne­vezett kukoricakambájnok. Ezek szárastól vágják le a kukoricát, a szárról letörik a csöveket, majd a szárat fel­szecskázzák, s vagy a földre szórják, hogy beszántvg trá­gyapótló szerves anyagként hasznosuljon, vagy pótkocsi­ra fújják, melyekkel a siló­gödrökhöz szállítják, mert a szemtermésnél két-három- szorta több szártermésnek is van bizonyos takarmányérté- ke. ha közvetlenül a törés után silózzák. Ugyanakkor a letört csöveket a kombájnok megfosztják. lemorzsolják és a morzsolt kukorica kerül a gyűjtő tartályba. A kom­bájnok akkor morzsolnak legtökéletesebben, ha a sze­mek nedvességtartalma 26— 28 százaléknál már nem ma­gasabb. A kukorica-betakarításban gabonakombájnok is haszno­síthatók. A szakemberek ki­alakították a kombájn vágó­szerkezetének helyére sze­relhető csőtörő adaptereket, és az ezekkel felszerelt ga­bonakombájnokkal ugyan­úgy betakarítható a kukori­ca. mint a kükoricakombáj- nokkal. Meleg légáramban A törés után közvetlenül le­morzsolt kukoricaszemek nedvességtartalma olyan magas, hogy csak szárítás után tárolhatók romlás ve­szélye nélkül. Ehhez külön­böző szárítási eljárásokat dolgoztak ki. Ezek közül leg­gyakoribb megoldás. hogy sík padozatú helyen vékony rétegben elterített kukorica­szemekre olaj. gáz. ritkábban elektromos fűtésű, nagy tel­jesítményű ventillátorral fel­szerelt hőlégfúvóból meleg. tek a Szovjetunióban a santa gertrudis fajtatiszta tenyész­tésével és fölhasználásával haszonállat-előállításra ? Ezekre a kérdésekre ad választ a Szovjetunió föld­művelésügyi miniszterének, Mackovicsnek a könyve, amely magyarországi viszo­nyokra vonatkozó adatokkal kiegészítve kerül az olvasók kezébe. A magyar szakemberek számára a könyv elsősorban azért jelentős, mert számos száraz levegőt fújnak mind­addig. amíg annyira lecsök­ken a szemek nedvességtar­talma. hogy a gabonához ha­sonlóan zsákokban vagy öm­lesztve lehet tárolni. A kor­szerűbb szárítóberendezé­sekben a kukoricaszemek a meleg légáramlattal együtt haladnak, amíg a kívánt mértékűre csökken a ned­vességtartalmuk. majd ala­csony hőmérsékletű hűtő légárammal szembe haladva lehűlnek, és így kerülnek ki a szárítóberendezésekből. Ezeknek a korszerű szárító- berendezéseknek a töltése, ürítése megoldható kézi mun­ka nélkül, kaparószalag, szál­lító csigaszerkezet segítsé­gével. Darált kukorica a silóban Tárolható még a szemes kukorica silózva is. sőt egyes szakértők szerint a negyven- százalékosnál nagyobb ned­vességtartalmú szemes ku­koricát olcsóbb silózni. mint mesterségesen szárítani. A lemorzsolt kukoricát durván megdarálják, a nedvességtar­talmát rendszerint víz hozzá­adásával 40—50 százalékra állítják be és így töltik si­lókba. Legjobbak a beton-, még inkább az előre gyártott elemekből könnyen összesze­relhető fémtartály silók. Az acéllemezből készített tartá­lyok űrtartalma az 1000 köb­métert is elérheti, és mű­anyagbevonattal. ritkábban zománcozással védhetik a korrózió ellen. Mivel a töl­tésük pneumatikusan. erős légárammal, az ürítésük pe­dig csigaberendezéssel meg­oldható. ha közvetlenül a fel­szállóhely közelében állítják fel ezeket a kukoricasilókat, például a baromfiólak, a hí­zóállatok istállói mellett, nincs szükség rakodásra, zsá­kolásra. hanem kézi munka nélkül, teljesen gépesítve vé­gezhető el a takarmányada­golás. Vizsgálják a még teljes érés előtt letört csöves kuko­rica silózásának lehetőségét is. A teljesen érett kukoricát csövesen viszont csak úgy le­het kielégítő eredménnyel silózni. ha sikerül rendkívül apróra, körülbelül kukorica­szem nagyságúra felaprítani és ezt a szem—csutka keveré­ket töltik silókba. Lehet egyszerűbb, például burgonyatárolás számára épített silókban is tartósítani a kukoricát, csak légmente­sen zárható siló legyen. Ugyanis csak a légmentesen lezárt silóban várható, hogy a berakott kukoricában a megüiepedés után meginduló erjedési folyamat során ke­letkező széndioxid felhalmo­zódjon. miközben az oxigén­tartalom lecsökken, és a fel­halmozódott széndioxid a megfelelő időben lefékezze, maid megállítsa az erjedést. Különben rosszul erjed a si­lózott kukorica, ami legalább annyira káros, mintha az időjárás viszontagságainak kitéve, vagy magas nedves­ségtartalommal. esetleg egyéb helytelen módon tárol­ják. (K. L.) olyan szervezési, tenyésztési, haszonállat-előállító keresz­tezésre vonatkozó tapaszta­latot, valamint új technoló­giai és takarmányozási mód­szert ad közre, amelyeket a hazai viszonyok figyelembe­vételével nálunk is megvaló­síthatnak, illetve hasznosít­hatnak az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szak­emberei, de hasznos tapasz­talatokról, kutatási eredmé­nyekről kaphatnak képet a kutatók és a genetikusok is. » Uj kalászosfajták Szakkönyvtárunk A húsmarha tenyésztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom