Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

1971 október 22. irr magyarot^aö i. aldfa! Törvény a szövetkezetekről II. Ä tevékenység köre a törvénynek az a fejezete, amelyik a szövetke­zetek gazdálkodásáról szól, egyebek között a következő­ket tartalmazza: „Szövetke­zet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényere­jű rendelet vagy kormány- rendelet (határozat) nem tilt vagy tart fenn az állami gaz­dálkodó szervek részére. A szövetkezet a' gazdasági tevé­kenységét a hatósági előírá­sok között végezheti”. Ez a rendelkezés is min­denféle szövetkezetre érvé­nyes. Ugyanúgy, mint a tör­vény végrehajtásáról megje­lent kormányrendeletnek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részére fenntartott gazdasági tevé­kenységek körét külön jog­szabály állapítja meg. Az il­letékes ágazati miniszter ren­deletben szabja meg azokat a feltételeket, amelyek kö­zött az állami vállalatok, il­letőleg a szövetkezetek kü­lönféle gazdasági tevékenysé­geket folytathatnak. A szó­ban forgó jogszabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzéteszik az úgy­nevezett tilalmi listát is, amely feltünteti, hogy mivel nem foglalkozhatnak a me­zőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek. Mindaddig természetesen, amíg az említett jogszabá­lyok érvénybe nem lépnek, a mostaniak az irányadók. Ami a tevékenységi kört * 371 illeti, akörül meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek újabban létrehozott üzemágairól alakultak ki egymással ellentétes vélemé­nyek. Mindez szükségessé tette, hogy az egységes szö­vetkezeti törvény félreérthe­tetlenül kimondja a tevé­kenységi körre vonatkozó szabályt. KÉZENFEKVŐ például, hogy a termelőszövetkezetnek van saját gépjavító, takar­mánykeverő üzeme, építő­brigádja vagy részlege. Egyi­ket sem helyes mellékesnek vagy kiegészítőnek tarta­nunk. Ezeknek az üzemágak­nak a munkája ugyanúgy be­letartozik a tsz gazdálkodá­sába, mint a gabonaterme­lés, a sertéstenyésztés vagy a kertészkedés. Ugyanez vo­natkozik arra is, hogy kon­zervüzeme vagy az elsődle­ges élelmiszer-feldolgozás körébe vágó más üzeme van a szövetkezetnek és saját üzletében árusítja termékeit. Ami tehát az élelmiszer-gaz­daság répze és a modern, mind iparszerűbbé váló me­zőgazdaság velejárója, azt a tevékenységet még elneve­zésben is felesleges kiszakí­tani a szerves egységből. Mindemellett vannak a termelőszövetkezetekben olyan üzemek is, amelyek kí­vül esnek a nagyüzemi élel­miszer-termelésen, az elsőd­405 millió 9 hónai} alatt Já kilátások év végére megyénk tanácsi könnyűiparában Összességében jól zárta a háromnegyed évet megyénk tanácsi könnyűipara. Az el­múlt év azonos időszakának 371 milliós eredménye mel­lett 1971 kilenc hónapjában a termelési érték már meg­közelítette a 405 millió fo­rintot. Az eddig befutott, még nem végleges adatok szerint a legnagyobb tempót ezen a téren a Kisvárdai Bútoripari Vállalat és a Sza­bolcs Cipőgyár diktálta. A bázisidőszakhoz hasonlítva mindkét vállalat harminc százalékon felüli többlet­eredményt produkált. A vállalatok jó törekvését példázza, hogy — az új gaz­dasági szabályozókkal össz­hangban — nagyobb gondot fordítottak a termelékenység növelésére. Az egy dolgozóra jutó termelési érték például hat és fél százalékkal, azaz nyolcezer forinttal emelke­dett. Különösen jó az ered­mény a VAGÉP-nél, a Ke­let-magyarországi Faipari Vállalatnál, a Szabolcs Cipő­gyárnál, de legnagyobb a növekedés mértéke az Au­róránál és a Kisvárdai Bú­toripari Vállalatnál. Csök­kenés következett be viszont ezen a téren a Gépjármű- technikai Vállalatnál és a Patyolatnál. Összességében növekedett az egy munkás egy munkaórájára jutó ter­melése is. Az értékesítésben — saj­nos — már nem ilyen ked­vező a helyzet; a termelés és piac összhangja hiányos. Míg az elmúlt évben a ter­melés mögött csak három­millió forinttal maradt le az értékesítés, az idén már hat­millió az eltérés. Több vál­lalat nem tudott kellőképpen piacot biztosítani termékei­nek. Jó úton halad a VA- GEP és a legutóbbi hóna­pokban a Gépjárműtechnikai Vállalat. Jobbak is lehettek volna a gazdaságossági mutatók, ha néhány helyen alaposabb közgazdasági szemlélet ér­vényesült volna Például erő­teljesebben nőtt az alkalma­zotti létszám, mint a terme­lői Az előbbinél a növekedés 15,6 (!) százalékos, utóbbinál viszont csak 4,8 százalékos. Természetes, hogy ennek ará­nyában emelkedett az imp­roduktív dolgozók bértöme­ge is. Néhány vállalatnál — elsősorban a gépjármútech- Sikanál és a kisvárdai bútor­készítőknél — erősen meg­szaporodtak a túlórák. Sem­mi esetre sem jó jel, hogy a háromnegyed év alatt több, mint ötven százalékkal több túlórát használtak föl, mint tavaly. A több, mint 138 ezer túlóra — enyhén szólva — sok. A vállalatoknál — néhány kivételével — általában sta­bil a létszám. A tizenkét vál­lalat jelenleg 4759 dolgozót foglalkoztat. Közel kétszázzal többet, mint egy évvel ko­rábban, de ez a növekedés végeredményben még az el­múlt év végén következett be. Ebben az évben 1148 új felvétel volt, 1168-at pedig töröltek a létszámból. E kö­zel 25 százalékos munkaerő­forgalmat főleg a Patyolat és — érthető okokból — az Auróra „bonyolítja” le. Je­lentősen csökkent a munka­erő-vándorlás a Kisvárdai Bútoripari Vállalatnál, a Nyírségi Nyomdánál és a Textilruházati Vállalatnál. T. A. leges élelmiszer-feldolgozá son és a közvetlen termelői értékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit kielé­gítő szolgáltatások, a helyi építőanyag-ellátás és min­den egyéb olyan tevékeny­ség, amely a helyi adottsá­gokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munka­erő folyamatos, jobb foglal­koztatása, s ha erre szövet­kezeti keretben kínálkozik a társadalmi érdekekkel is megegyező lehetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti el, hogy a szóban forgó üzem­ágaknak van-e létjogosultsá­guk! BUDAPESTEN és környé­kén, s kisebb mértékben más ipari központok szomszédsá­gában, végeznek termelőszö­vetkezetek főként gépipari, könnyű- és vegyipari tevé­kenységet is. Az ilyen üze­mek különféle állami válla­latokkal kialakított együtt­működés révén jöttek létre, s lényegében az ipar-részére termelőszövetkezeti bedolgo­zást valósítottak meg. Ahol ez a bedolgozás szervezett, megfelel az állami szabályo­zásnak, s nem rögtönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól szolgál­hatja mind a szövetkezet, mind az állami vállalat ér­dekeit. Kiváltképpen a ked­vezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek helyzetén könnyíthet. Ezek a szövetke­zetek a tapasztalatok szerint eddig is mezőgazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedolgozással elért jö­vedelmük átlagosan három­negyed részét. Kedvező az is, hogy ezáltal feleslegessé vált vagy lényegesen csök­kent az a jövedelem-kiegészí­tő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adottságú tsz-eknek nyújtott. MINDEZEK figyelembevé­telével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Meg­szüntetik a helyenként elő­fordult kedvezőtlen jelensé­geket, rendezik a bérezést, s gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek ipari tevé­kenysége az eddiginél szer­vezettebb legyen és az ipar irányításával fejlődjék. Elő­írják azt is, hogy mi történ­jék azokban a szövetkezetek­ben, ahol az ipari üzemágak­ból eredő árbevétel arányc 30—50 százalék között van illetőleg meghaladja az 50 százalékot. Az elgondolás az, hogy az előbbiek „mezőgaz­dasági-ipari”, az utóbbiak pedig „ipari-mezőgazdasági” szövetkezetté alakuljanak át. Gulyás Pál A TUZ'-ERI AT.M\TAROT OTOL NAPONTA INDULNAK AZ ALMAVAL TELT VAGONOK A RENDELTETÉSI ORSZÁGOKBA. DAKU ALBERTNÉ EMELŐVILLÁS TARGONCÁVAL A SZOVJETUNIÓBA INDULÓ NAGY VAGONBA RAKODIK (H. JJ Már kevesebben vándorolnak Másként élni Teremen Tizenegy esztendővel ez­előtt. amikor a falu 309 csa­ládjának 311 tagja a nagyüze­mi szövetkezetó közös gazdál­kodás útjára lépett, 25 éves­nél fiatalabb tag nem volt. Két nagyapa jelentette a családok és a tagok száma közötti „többletet”. A nevében is! Ennek az adatnak ismerte­tésével kezdték a tájékozta­tást a teremi Ifjúság Tsz-ben. S mondták is mindjárt, a szövetkezet útját, jelenét ne­héz megérteni az előzmények ismerete nélkül. — A falu 52-ben vált ön­álló igazgatási egységgé — részletezte az előzményeket Lekvár Miklós párttitkár. A felszabadulás előtt grófi bir­tok, tulajdon volt itt minden. Az emberek elvégez­ték kötelező munkájukat, de nem érdekelte őket a rész­letek kimunkálása, az ered­mények alakulása. Cseléd voK itt mindenki. 1950-ben épült meg Tere­men az első saját ház. De ekkor már 15 család közös F irágfalvi Cuki, a Nem­zetó Dalszínház nép­szerű szubrettje, a mi­nap lelkendezve újságolta: — Milyen guszta könyvet olva­sok! Elnézően mosolyogtam, mert volt némi fogalmam a szubrettek általános érdeklő­déséről a klasszikus irodalom és az elvont tudományok iránt. — Mit olvas, Cukika? — kérdeztem. — Az űrhajózás és a relati­vitás elméletét! Valami nagy­szerű! Olvasta? Zavartan dadogtam, hogy még csak belenéztem, tulaj­donképpen még az elején sem tartok. — És hogy tetszik? — Tündéri! — sikongott Cuki. — Sose hittem volna, hogy egyenes vonalban 'gyenesen mozgó rendszerek - •ől semmiféle, e rendszere Len végzett kísérletekkel nerr lehet eldönteni, hogy azol mozgásban vannak-e, és mi lyen sebességű mozgásiban. Hát nem éd$s? Megcsíptem magam, de ma is határozottan állítom, hogy ébren voltam. Bólintottam, jeléül annak, hogy magam is édesnek találom a mondotta­kat. i Feleki László: n~ f f • 7 ft Ter es idő — És az a puszilni való Mi- chelson-féie kísérlet! A kis csacsi azt hitte, hogy a fény sebessége függ a rendszer mozgásának sebességétől. Pedig dehogy! A meglepetéstől némileg magamhoz térve suttogtam: — De kedves Cuki, mióta érdekli magát ilyen... ilyen... Nem folytathattam, mert a csupa tűz művésznő tovább lángolt: — Persze, maga azt hiszi, hogy van egységes világidő, abszolút idő, amely az esemé­nyektől függetlenül folyik. Változtassa csak meg, gyö­nyörűm, a klasszikus időfoga- omról alkotott elképzeléseit. — Megpróbálom... — he­begtem. — Mert ha nem tudná — kiáltott Cuki —, az idő mér­téke függ a mozgási állapot­tól, a sebességtől. — Mit nem mond! — Nagy sebesség esetén az atomok mozgása is meglas­sul. — Egek... — mekegtem. — Ide figyeljen — hajolt hozzám közel Cuki, mintha egy izgalmas rémhírt monda­na. — Képzeljen el egy űr­hajót, amely megközelíti a fény sebességét. Persze, nem termikus rakétára gon­dolok, hanem ion-, vagy in­kább fotonrakétára. Minél gyorsabban mozog egy ilyen űrhajó, annál lassabban mú­lik benne az idő, hiszen, ha elérné a fény sebességét, ak­kor az idő egyszerűen meg­állna. — Kínos dolog lehet... — sóhajtottam. — Kis csacsi, ez csak elmé­letben lehetséges, anyagi rendszerek sohasem érhetik el a fény sebességét, de meg­közelíthetik. Például — sut­togva körülnézve — mond­juk, 7 kilométerrel lenne las­súbb az űrhajó. Akkor az űr­hajóban két nap telne el, s idelent a Földön ugyanannyi Idő alatt húsz év. Kérdően néztem rá: — Nem értó? — ragyogott fel Cuki arca. — Két napot utazom a fotonrakétában, és mire visszajövök, a Vadas­kerti Baba, az a bestia már húsz évet öregedett! gazdálkodásra szövetkezve próbálta az előbbre jutást. A tsz-nek 1959-ben adták az Ifjúság nevet. — Úgy gondoltuk: övék a jövő. Éljenek más paraszti életformát, mint apáik. Le­gyen ez benne a szövetkezet nevében is. Pénzes munkára mentek Buczi József főkönyvelő később került a szövetkezet­be. de már helybelinek szá­mít Nemcsak a mostani hely­zetet, a holnap terveit, az előzményeket is megismerte. — A 2900 holdas közös gazdaság mindjárt az első évben eladósodott. A gépesí­tés, a termelési egységek jö­vedelmező kialakítása nem ment máról holnapra. A ré­szes művelés nem tartotta meg a fiatalokat. — Közel a rohamos tem­póban iparosodó Nyírbátor, sok a környéken az erdőgaz­daság birtoka... Készpénzes munkára mentek mindenfe­lé. Meg nem is volt itt sem­mi olyan, ami hasson, meg­fogja a fiatalokat. A tsz arra volt inkább figyelemmel, hogy a családok kialakíthas­sák portájukat, háztáji tevé­kenységüket Még most is az a helyzet, hogy távoli üzemek munkára busszal viszik és hozzák haza az itteni fiatalo­kat. Ezzel szemben a tsz- ben (8 kilométeres körzet!) több kilométert kell naponta gyalogolni, vagy kerékpároz­ni. Brigád fiatalokból Mindezek ismeretében meglepő, hogv az idén 25 fia­tal alakított ifjúsági brigádot a tsz-ben. — Úgy alakult a helyzet — folytatta magyarázatképpen a főkönyvelő —, hogy 66-tól áttérhettünk a teljesítmény utáni készpénzes díjazásra. A fiatalok javára azzal az előnnyel, hogy teljes mérték­ben megkapják havi kerese­tüket így választják mind többen a vándorlás helyett a végleges itthonmaradást. Már 12 ifjú szakmunkásunk van. Beszéltem két ilyen fiatal­lal. Antal István kőműves szak­munkás, 22 éves: — Jó, hogy a tsz-nek már van olyan közös kasszája, amiből havonta fizet. De, hogy minél többen lennénk itthon fiatalok, van számos pótolnivaló. Jó volna példá­ul cukrászda, vagy presszó. A mostani kocsma nem szó­rakozásra, csak részegíteni jó... Kicsi az ifjúsági klub­szoba. Az asszonyok munkába járása rendszertelen, nincs sem bölcsőde, sem óvoda. Ezt is észreveszik a fiatalok. Bleitner János gépszerelő szakmunkás, 18 éves: — A mozi csak vasárnap tart két előadást. A fiatalok­nak nincs hol szórakozni’. Szüleim tsz-tagok. Én első szakmunkásévemet töltöm, távozási szándékom — hátrá­nyos körülmények ellenére — egyelőre nincs. Munka, pénz keil — ez a marasztalás első feltétele. Lássanak a fiatalok perspektívát. Óvoda, öltöző Túljutott volna már a vasúttól, forgalmas utak tói távoli falu szövetkezeti gaz­dasága a legnehezebbeken ? Érvényre képes-e juttatni, amit a szövetkezés nevével is jelöl? Feltétlen eredménynek számít, hogy már nem min­den fiatal hagyja el a falut. Sőt külön, eléggé népes bri­gádjuk van, melynek tagjai­ra bizton számíthat a tsz ve­zetősége. Mintegy félszázan vannak még, akiket haza- várnak. Ofctjártamkor az óvodán az utolsó simításokat végezték. Elkészítéséhez a tsz biztosí­totta a szükséges fuvarokat. Újságolták, hogy a fiatalok, társadalmi munkában — a tsz szervezésében — a fut­ball pályára öltözőt építettek. — Foglalkozunk azzal a tervvel, hogy a Nyírbátor— Vállaj, Aporliget—Nyírkáta műutak kereszteződésénél, ami hozzánk közel van, kor­szerű szórakozóhelyet, csár­dát építenénk — közölte a tsz főkönyvelője. A környe­ző erdőség mindenkor jó le­vegőt biztosít ott, hangulatos a hely, a fiatalok szórakoz­hatnának. Csak... úgy tetszik, ilyen zárt, félreeső helyen mindennek hosszabb az útja a megvalósításig. Azokon a módszereken kell munkál-, kodnunk, hogy ezek a hosszú­nak tetsző utak lerövidülje­nek. Az ilyen módszerek kulcsa a tsz kezében van. «*? Asrfatos Ráltti/

Next

/
Oldalképek
Tartalom