Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-19 / 246. szám
WY1. október W. KELET-MAGYARCftSZAG 8. oldat Szabolcsban gyártják, a Dunántúlon árulják... Tan és még sincs — ^yermekcsizma — Csinosak ezek a gyer- mekcsizmák? — Szép, szép, de hol lehet kapni? Ne keressék. Gyárban fényképeztük. Illetve Buda<- pest vagy Győr áruházaiban majd megkapható, a megyei boltokban viszont nem. Pedig a megyeszékhelytől is alig 34 kilométerre, Nyírbátorban készülnek ezek a műbőr csizmácskák, az Auróra Cipőgyárban. Olyan olcsón, hogy például a budapesti ÁFÉSZ-ek 10 ezres nagyságrendben adtak rendelést. Nem újdonság, már tavaly is gyártottak belőle néhány ezer párat — Dunántúlra. Nálunk miért nincs? Miért vissza-visszatérő panasz télidőben a meleg gyermekcipő-. gyermekcsizma-ellátás hiánya? Az ipar nem gyárt... — mondja a kereskedelem —, azt kínálhatjuk, ami van. Ebben az esetben visszapattan a „labda”. A megyei kiskereskedelmi szerveknek — úgy tűnik — nem eléggé néznek körül szűkebb házunk táján, mit is gyárt itt a szomszédban az Auróra? Pedig nem válogathatnak nagyon a vásárlók az idén sem a gyermekcsizmákban. Kicsi a választék és gyakran számhiányos is. Éppen ezekben a napokban érződik ez erősen, amikor a hűvösre fordult Időjárás miatt érthetően megnőtt a kereslet a meleg gyermekcipők iránt. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi leraka- tában állítólag 8 féle fazonban tárolnak gyermekcsizmákat, ezek között azonban nincs szabolcsi termék. Martfűről meg Szombathelyről szerzik be a készletet. Több száz kilométerről szállítják... Nem bosszankodnánk ezen, ha lenne miben válogatni. De az említett 8 félét sem táttuk a hét végi szombati nagy vásárlások idején, amikor elmentünk Nyíregyházán próbaképpen gyermekcsizmát „vásárolni”. — Csak ezek vannak... Abban a méretben ezt nem tudom adni... — hallottuk a cipőpultoknál. Pedig az ipar. és most már a „hazai” is tud — illetve tudna adni. (kádár) Pályázati felhívás tiszthelyettesi iskolára A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást bocsátott ki tiszthelyettes iskolai jelentkezésre. A Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira azok az ifjak jelentkezhetnek, akik önként vállalják a dolgozó nép fegyveres szolgálatát és hivatásos tiszthelyettesek akarnak lenni, 17. életévüket már betöltötték, ds 23 évnél nem idősebbe!?. A jelentkezés további feltételei: büntetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, egészségi és fizikai alkalmasság hivatásos szolgálatra, általános iskolai végzettség, nőtlen családi állapot. A tiszthelyettes iskolára pályázók (sorkatonák is) jelentkezési lapot a kiegészítő parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékelni kell a saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, az erkölcsi bizonyítványt, valamint a legmagasabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt. Az erkölcsi bizonyítványhoz szükséges nyomtatvány a kiegészítő parancsnokságnál szerezhető be. A pályázók a jelentkezési lapot és a mellékleteket a kiegészítő parancs nokságnak, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójának, a sorkatonai szolgálatot teljesítők pedig parancsnokuknak adják át. Pályázati határidő: 1972. március 31. Üj hangjátékok Uj magyar és külföldi hangjátékok kerülnek a következő hetekben, hónapokban a hallgatók elé. A nálunk is jól ismert észt szerző, Liives „Az utolsó szó” című játéka október újdonságai közé tartozik. Ekkor hallhatjuk a szlovák BukoVcáh „A kedvezően elintézett kérelem” című művét is. A szovjet Rogyionova „Áttö- rés”-e Bruszilov tábornok fiát választotta hőséül, aki a Vörös Hadsereg tagjaként vesztette életét a polgárháborúban. A rádiós világirodalmi körképet egészíti ki végül a népszerű drámaíró, Arthur Miller ifjúkori gro- teszkje, amelynek címe: „A macska és a vízvezetékszerelő, aki férfi volt a talpán.. Somogyi Tóth Sándor írta: a „Tigris vagy birka” című drámát, míg Gyárfás Miklo: „Szorongatósdi”-ja egy ritkán élvezhető műfajt, a rá- dióburleszket támasztja feli Az őszi-téli ismétlések kő ■ zött szerepel Babits Mihály Kazinczi Ferenc életének epizódjaira épülő költ'i( színműve a „Literátor” iru Tvardovszkij közkedvelt e1- beszélő költeménye a „Vaszi- lij Tyorkin” rádiós változatát ugyancsak a közeljövőben tűzik műsorra, s a hallgatók kérésére megismétlik Norman Corwin „Az öreg rozmár” című játékát is. Vicinálison Tj' rősödő zúgás, élénk du•*-' dálás — a zötykölődő kisvonat mellett úgy húz el a fiatalabbik testvér, a kék villanymozdony, mintha az erőlködő kisvonat egy helyben állna. Az utasok integetnek egymásnak, a Záhony felé utazók nevetve bíztatják a kisvonatban ülőket: gyorsabban, gyorsabban. — Azért gyorsabban Is mehetne — jegyzi meg az egyik utas. Pózmán Balázs. Neki valóban hosszú az utazás. Üjdomrádról, 44 kilométernyi távolságról jár nap mint nap Nyíregyházára, a konzervgyárba. Az utazásidé oda-vissza 4 óra. A kocsiban 1—2 szaba ülőhely van. Az egyik olda Ion négy férfi ultizik, a másik oldalon két fiú és ké' lány beszélget, nevetgél Munkából, iskolából Igyekez nek hazafelé. — Van ennek a vasútna1 jövője? — Megmarad ez sokai Ennyi népet nem lehet busz szál szállítani. Ak’ mondja vasutas. Ba- raksó Gyula a nyíregyházi szertárfőnökségen dolgozik. Tiszatelekről jár be immár 8 éve mindennap. — Ha megépítik a Tisza- hidat, akkor még jobban marad. Úgy tudom, 1973-ra elkészül. — Szeretik ezt a vonatot. Hozzánőtt a tájhoz, az itteni falvakhoz. Ahogy átdöcög egy-egy községen. ahogy dudál a Diesel-mozdony, az mind-mind ismerős. Talán a jövőjét illetően is ezért ennyire bizakodóak. Hiszen a balsai Tisza-híd megépítésére egyelőre csak tanul- nánytervek készültek, a KPM-ben csak ezután döntenek az építésről. Igaz, nép- gazdasági szempontból iöve- delmező beruházásnak látszik. az 50 milliós — közút* híddal egybeépítve 70—80 milliós — hídép'tés a számítások szerint három és fél év alatt megtérül. Ha a híd megvan, akkor Nyíregyházáról Sárospatakra, Sá- tpraljaúíhelyre vagy egészen a füzéri vár aljáig lehet utazni kisvonattal. Kisvonat, vicinális — szaknvelven keskeny nyomközű vasút. Rázkódó kocsikat, a mai korban már nevetségesen lassú közlekedést juttat az eszünkbe. A nyíregyházi Petőfi tértől 1 órás az út Herminatanyáig, a 24 kilométerre lévő elágazásig. Onnan 70 perc Dombrád, vagy újabb 45 perc a másik irányban a balsai végállomás. Van olyan vonalszakasz ahol óránként 20 kilométeres a megengedett legnagyobb sebesség, amivel „száguldhat” a kisvonat. Ezekért a számokért azért mégsem kell lebecsülni a kisvonatot. A „nagy”, az „igazi” vonat szatmári mellékvonalain se gyorsabbak a vonatok. Szálkától Zajtáip *öbb, mint másfél óra kel! *3 kilométerre. — A menetrend viszont nagyon jó — teszi hozzá a fentiekhez Pózmán Balázs. — 5—10 perces késést minHétfőtől megindult az oktatás Szabolcsi lányok a böszörményi óvónőképzőben A huszonkétmilliós épületet Hajdúböczörmény város adta. Az oktatás és nevelés szak- irányítását a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola. A hallgatókat három megye: Sza- bolcs-Szatmár, Borsod és Hajdú-Bihar. Az épület körül még a születő újjal járó rendezetlenrég. Belül: költözködés, ren- dezkedés. És valami. ami nem látszik, csak érződik: a honalapító első elsőévesek lelkes várakozása. Százan vannak az óvónőképző első évfolyamán. Sok- felől jöttek, sokfélék, mint volt középiskoláik itt látható formaruhái. Miniszoknyás kacér éppúgy akad köztük, mint komoly szemüveges, félénken elfogódott. vagv máris otthonosan mozgó. Ismerős arcok is felbukkannak. Szabolcsi. nyíregyházi lányok. Kulina Katalin Aranyos- apátiból került ide. ■ — Nálunk a községben két óvoda is van. Ha végzek, lehet. hogy ott is kapok maid helyet. Ha nem. az sem gond. A környéken is szükség lesz rám. Bokori Éva a nyíregyházi dolgok jó ismerőjének tűnik. — A most folyó óvodaépítések után egyre több szakképzett óvónőre lesz szükség. Mire végzünk, addigra a ma még csak tervezőasztalon létező Intézmények is megnyílnak. Alig várom, hogy végre teljesüljön. amiről olyan régen álmodom: óvónő leszek. — Mindig szerettem a gyerekeket. Mi is többen voltunk testvérek. Talán otthonról hoztam magammal, hogy szeretek másokról gondoskodni, így beszél Beregi Katalin, Vásárosnaményból. A másik naményi. Ács Ilona folytatja: Ha Naményban nem le.z helyünk, akkor ott lesz Ilk. Gemzse, Vitka... Mert higgye eL a falvakban legalább olyan szükség van az óvodákra. mint városon. És a lányok beszélnek, már jókedvűen, mint fogadalmat tett képzősök. Felvételiről, énekről és rajzróL a gyermekekkel kapcsolatos kis élményeikről. arról, hogy mit jelent nekik először távol lenni otthonról. Ismerkednek egymással három megye lányai. karon fogva járják az új épület annyi ismeretlent rejtő folyosóit, be-benéznek tanterembe. zeneterembe, lehuppannak a folyosó foteljeibe. nézegetik a falakat díszítő gyermekrajzokat. Le-le- néznek az emeletről a kénző melletti kisebb épületre, ahol az óvoda van. ahol ma.j'1 a gyakorlatban próbálják ki, amit tanultak. NÉGYEN A SZABOLCSI LÁNYOK KÖZÜL: ÁCS ILONA. BEREGI KATALIN. KULINA KATALIN ÉS BOKORI ÉVA AZ ÓVÓNŐKÉPZŐ ELSŐÉVES HALLGATÓI Először megszerettetni Világjáró hegedűművész a szabolcsi fiatalok zenei érdeklődéséről Citta di Castello. Dubrovnik. Turku, Hannover, Rotterdam, Utrecht, Baktalóránt- háza. Tiszalök és Kisvárda. Egy művész zsebnaptárából jegyeztem fel e néhány helyet, ahol az elmúlt időben fellépett, illetve fellép. A különös ..menetrend” magyarázata: Kocsis Albert hegedű- művész hivatását jelenleg két ..főállásban” gyakorolja. Itthon: az Országos Filharmónia szólistája, az NSZK-ban: a kölni Állami Rajnai Kamarazenekar művészeti vezetője. A német kamarazenekarral nemrégen fejezett be egy hollandiai turnét és mielőtt spanyolországi körútra indult, az elmúlt két hétben Szabolcs megyében ifjúsági hangversenysorozaton találkozott fiatal hazai közönségével. Miért hegedül a rajnai kamarazenekar világot járt művészeti vezetője szabolcsi középiskolások előtt? — Ezt a fiatalok is gyakran megkérdezték — mondja Kocsis Albert. — Az ifjúsági hangversenyeken ugyanis nemcsak zenei műsorral szerepelek. hanem igyekszem válaszolni minden — nemegyszer „rázós” kérdésre is. Néhány évvel ezelőtt még azzal kezdték a fiatalok: eszembe jutott-e már. hogy disszidáljak? Most Szabolcsban inkább arra voltak kíváncsiak: milyen érzés kiváló akusztikájú hangversenytermek után iskolájuk tornatermében hegedülni? Azt hiszem, sikerült meggyőznöm őket: aligha találkoztam technikailag gyengébb körülményekkel, de a fogadtatás szívélyessége. a figyelem felért a legelegánsabb. a legzeneértőbb közönség érdeklődésével. Az pedig különösen jólesett, hogy 16— 18 éves fiatalok még emlékeztek a három évvel ezelőtti koncertekre, amikor feleségemmel. Szabó Csillával jártam Szabolcsban, örültem annak is, hogy jó néhány pedagógus, aki akkor csak kötelességből kísérte el a diákokat. most már figyelmes hallgatója volt a hangversenynek. Sőt, amint megtudtam: egyik-másik még az osztályfőnöki órákat is felhasználta arra, hogy hangulatilag felkészítse tanítványait a koncertre... Érdemes hát az ország legtávolabbi csücskébe is elmenni, ahol — és ez a lényeg — a jövendő közönségünket neveljük. Mi az oka, hogy a fiatalok egy része elfordul a komoly zenétől? — Az a téves módszer, amivel a komoly zene felé akarják Irányítani őket. Az értékes zene szerétét nem Iskolás magyarázatokkal, nem a zene tudományos vagy éppen tudományoskodó elemzésével. hanem az érzelemre ható zenei események: hangversenyek. koncertek művészi erejével ültethetjük el az ifjúságban. Rövidebben: a zenét először nem megértetni, hanem megszerettetni kell a fiatalokkal. Ennek egyik módja: a helyes műsorösszeállítás. Nagyon fontos az is. hogy az előadó ne tekintse a fiatalságot „másodrendű” közönségnek. Erre a legutóbbi jó példa Lehoczky Éva. akivel most együtt léptünk fel a Szabolcs megyei koncerteken, mind a 13 ifjú'ági koncert előtt ugyanúgy skálázott. mint amikor a berlini operában készült a fellé- oésre. (A Hétfői Hírek nyomán) Pálos Miklós dig behoz, bár általában pontosan szokott indulni. — Ahhoz képest, hogy milyen volt néhány éve, sokat fejlődött — mondják mások is. — De a Petőfi téri várótermet nagyon elszúrták. Csak teteje van, az eső ellen jó. Menjen a nagyállomásra az is, aki kisvasúttal megy. — A sóstói állomást meg már mióta építik. Lehet, hogy szép lesz. de'igen lassú munka — hangzanak a vélemények. Közben a kocsiban szinte vágni lehet a füstöt. Fűtési idény lenne — a külső hőmérséklet miatt — de inkább füst, bűz van, mint meleg. Időnként le is húzzák az ablakot, hogy szellőzzön a kocsi. A téli fűtéssel egyébként is baj van. A kocsikban egy-egy kályha adja a korántsem központi fűtést. A kalauzok kötelessége a kályhák kezelése. Persze az utasok is megtalálják a szenet, a lapátot, aztán hol az a baj, hogy majd szétízzlk a kálvha. hol amiatt panaszkodnak, hogy nem szelei. rosszul lett megrakva a tűz. s hideg van a kocsiban. Visszafelé, a Balsáról jövő kisvonatban már jóval kevesebb az utas. Nyíregyházára igyekeznek, ök már nem törzsutasok. Fázósan kukucskálnak ki az októberi estében. Ez már tényleg helyi vonat, csatlakozása sincs. Azok, akik az éjszakás műszakra járnak, de még a távolabbra utazók is javasolják, későbben indítsák a vonatot, fél nyolc helyett elég, ha fél kilencre érkezik, így is várhatnak 10 óráig, aki meg tovább utazik, az korábban kap csatlakozást. Az esti vonatnak nincs szembejövő forgalma. Talán gyorsabban is megy az előírt menetidőnél. Ezért aztán Bújon is vesztegel 2—3 percet, Kótajban is álldogál 5 percig. „Hiába vicinális, ráérősen megy” — ötlik fel rögtön a gondolat. Sóstó után viszont, az új, átépített oályán mint a „nagy”, úgy száguld le a felüljáróról. Itt biztosan eléri a maximumot, az óránként 60 kilométeres sebessége^. Lányi Botond
