Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

~Ün. szeptember 1& KSLET-MAÖYAR0RS2Áftl S. oftfál Álbérlők és ágy raja rók f Közhely, de igaz: a lakáskér­dés'korunk egyik problémája, állandóan napirenden van és nem is lehet levenni a napi­rendről, míg családok szoron­ganak lepedőnyi albérleti . szobákban, míg diákok ta­nulnak — vagy tanulnának — bömbölő tv-készülékek mel­lett... A lakásproblémákról szóló cikkek nem oldják meg az albérletben lakók gondjait, nem teszik olcsóbbá és ottho- nbsabbá az albérleteket, de — gondolatokat ébresztenek az olvasókban. Albérleti szemlénknek is ez a célja... Ketten egy ágyban Baktalórántházán két hi­vatalnoknő lakik egy nem külön bejáratú szobában — ötszázért. Jól megértik egy­mást (nem a háziakkal) 10 éve dolgoznak és laknak együtt. Kiszámították, hogy azóta 60 ezer forintot költöt­tek albérletre. Ezért egy. szo­ba-konyhát lehetne vásárolhi a községben. „Igen ám, de egyszerre nincs ennyi pén­zünk és nekünk is lakni kell valahol” — mondja az egyik lány. Őket még a pletyka is sújtja. Nem egy helyen lak­tak a 10 év alatt. Utóbbi he­lyükről azért jöttek el, mert a háziak télen nem fűtötték kellően a szobát. Vagy egyál­talán nem fűtötték, ezért kénytelenek voltak egy ágy­ban aludni — ötszázért. A fösvény háziak még a leve­gőért is pénzt akartak kapni. Uj helyükön hogy élnek? Nem mernek válaszolni, fél­nek, hogy válaszúk eljut a háziakhoz. Hallgatnak. Ideális megértés Néhány helyen családtag­ként bánnak az albérlőkkel. Mint a nyíregyházi Ságvári- telep egyik lakásában, ahol értelmiségi fiatalember lakik édesanyjával. Szoba-kony­háért 600 forintot fizetnék. A háziak fiatalok, barátságosak. Az albérlők otthonosan mo­zoghatnak az egész lakásban, még a háziak ételéből ismer­itek fogyasztani — és viszont. Kölcsönös a megértés közöt­tük és e2t el is lehet hinni, mert egymás háta mögött mondták el véleményüket Ha a világon minden al­bérlet ilyen volna! Találomra csöngettünk be ez Északi Alközpont első háztömbjébe: lakik-e itt al­bérlő? „Már hogyne lakna” mondja egy 10 év körüli fi­úcska a földszinten. A negye­dik emeleten diáklányok nyit­nak ajtót. Látszik rajtuk, hogy diákok, az nem, hogy albérlők, olyan otthonosan mozognak egyik szobából a másikba. Hangosan bömböl a tv. Könyvek, füzetek, női hol­mik nagy összevisszaságban. Néhány kiakasztott képről hosszú hajú zenészek néz­nek ránk üres tekintetükkel. Most mindent szabad, mert Vidékre ment a házi néni. Még az ablakot is ki szabad nyit­ni. Lehet gyönyörködni a fényárban úszó városban. Gyönyörködnek is a lányok és dehogy gondolnak szülőfalu­jukra, Tarpára, amikor Innen a magasból nemcsak a szomszéd disznóólát láthatják. Nekik „minden oké”, hiszen a jó szülők szó nélkül fizetik a 300 forintokat. Szerintük itt nvugodtabban lehet aludni^ mint a „kdli”-báh. Álmodni is lehet meleg otthonról... Külön bejáratú kamra Ötszáz forintot fizet a fia­tal házaspár a nyíregyházi Holló utcában egy kamráért. Uram bocsá’: ez külön bejára­tú kamra — dicsekszik a házi néni. Aztán panaszolja és egyben vigasztalásképpen mondja albérlőinek, hogy az ő húga 700-at fizet a Bethlen Gábor utcában. Igaz, hogy ott a kamrához egy szoba is tar­tozik. Egy szoba, ahol mos­dani és lakni is lehet. Ebben a kamrában viszont... Az al­bérlő reggelente az udvaron lévő csapnál mosdik és a szappanos víz a virágágyak közé folyik. Nem higiénikus de a kamrában nincs für­dőszoba. (Ha lenne, a házi né­ni azt is kiadná albérletbe.) A mosdás miatt konfliktus keletkezett a „felek” között. Búcsúzásnál megtudjuk, hogy az albérlő a TITÁSZ-nál dolgozik, jól keres, felesége is jó állásban van, így rövide­sen lakást építenek maguk­nak. A Bethlen utcában élő rokonok szövetkezeti lakást igényeltek, gyermekük is van, 1973-ban megkapják a kiuta­lást. ★ A legjobb albérlet sem nyújthat igazi otthont. Ezért sokan felteszik a kérdést: ál­landó kategória-e az álbér­let? Lehet, hogy nem. Csak akkor Szűnik meg teljesen, ha lesz elegendő lakás, diák- és munkásszáló. De addig jó lenne az ügyeskedők körmé­re nézni. Hiszen több százezer ember lakik hazánkban ’ al­bérletben — kultúrálatlan körülmények között. Nábrádi Lajos Próbafűtés a hónap végén Távfűtés újabb 458 lakásban jövőre készül el a modern hőközpöfít Befejezték a csővezetékek karbantartását és a fűtési idénybe készülhék áz ihgat- lankezelő és szolgáltató vál­lalat szakemberei. A távfű­tésbe újabb lakásokat, köz- intézméhVeket kapcsolnak be ebben az évben, ezért fo­kozottan keilétt felkészülni a téli idényre, hiszen gyakor­latilag meghibásodás nélkül, állandó meleget biztosítva a lakásokban kell a fűtési rendszernek üzemelni. Az új fogyasztók az Északi körút folytatásában épült lakások lesznek, 458 lakás fűtésével számolnak itt. Ezenkívül most lép be fűtésbe az új posta, a szálloda, a MÄ- VAUT-pályaudvar, a megyei tanács új épülete. 707 ezer forint kárt okoztak Lezárult a nyomozás a HAFE-bűnügyben A Szabolcs-Szatmár megyed főügyészség olyan ügyben nyújtott be vádiratot a me­gyei bírósághoz, amelyről már hónapok óta beszélnek me gyénkben, de főként Nyíregy­házán. E vádirattal lezárult a nyomozás a Hajtómű- és Fel­vonógyár 4. 6zámú nyíregy­házi gyáregysége és a timári Béke Tsz közötti kooperáció, illetve a vele párosult vissza­élések ügyében. (E cikk ke­retei között a vádirat megál­lapításait foglaljuk össze.) 1969-ben a nyíregyházi gyáregység-éves tervének alig felét tudta teljesíteni, mind­össze 39 milliós értéket tett ki a termelése. 1970-re meg­többszörözték a tervet, s a teljesítés elérte a 147 milliót. Különösen megnövekedett az elektroforetikus festőberen­dezések gyártása, amely ér­tékben az előző évinek több mint tizenegyszerese lett! Ezek a berendezések elsősor­ban exportra készültek. A termelés gyors növelése teljesen megalapozatlan volt. Már a terv elfogadásakor fel­vetődött ez a gyáregység dol­gozóiban is, és — mivel a tervet Irreálisnak, teljesít- hetctlennek tartotta, — a ter­melési osztály vezetője le is mondott. Miért volt a terv teljesíthe­tetlen? Azért, mert új üzemi kapacitás nem lépett be, a déli iparnegyedben még nem készült el az új telephely. A régi, szűkös udvaron kellett a feladatokat megoldani. A terveket, ha megfeszítettek is, mégis teljesíteni kellett. A gyáregységnél átszervezést hajtottak végre, a lemondott termelési osztályvezető he­lyére más került. Az átszer­vezés során lett Bárdos Dezső 36 éves nyíregyházi lakos az anyag- és áruforgalmi osztály vezetője Kinevezésében az is szerepet játszott, hogy ko­rábbi munkahelyén széleskö­rű kapcsolatokat épített ki. A gyáregységnél elhatároz­ták, hogy a kooperáció vala­milyen formájában teljesítik a terveket. Valódi kooperáci­ós partnert aligha találhattak, hiszen olyan kapacitásokra, gépekre, berendezésekre és képzettség dolgában is jól álló munkásgárdára lett vol­na szükség, — amilyent a kör­nyéken is nehéz találni. Ezért úgy Vélték, hogy keresnek egy tsz-t," amely a „nevét adja” a kooperációhoz, azaz a szabá­lyozók kijátszásához. így találták meg Krecz Má­tyás 49 éves nyíregyházi la­kost, aki korábban a gyáregy­ség művezetője volt. Krecz innen került a timári Béke Tsz-hez melléküzemág-veze­tőnek, mint a tsz-elnök sógo­ra. ö közvetített, s a gyár­egység és a tsz vezetői között megállapodás született, hogy a tsz-en keresztül bonyolítják le a szükséges munkákat. Az ügy vázlatosan így né­zett ki: a tsz bérmunkát vál­lal a gyáregységnél (anélkül, hogy valamilyen berendezése vagy megfelelő dolgozója vol-‘ na), s a gyáregység dolgozói közül alkalmaz néhányat, s ők a HAFE területén túlmun­kában dolgoznak. A HAFE a tsz-nek kifizeti a bérmun­ka díját, a tsz pedig eljuttat­ja a dolgozókhoz a munka­bért. A tsz tehát alkalmazott eg csomó olyan vasmunkást akik jószerével életükben seri jártak Tímáron, — esetleg az' sem tudták, hói van ez a fali' Bérmunkát vállalt, de csal papíron, az egész fiktív Volt nem valóság. Ez azért történ hetett így, mert a gyáregység nek létszám-, bér- és túlóra­keret ugyan nem állt rendel kezésére, de a költség igen s a vállalkozás összegét köny- nyedén ki tudta fizetni a HA­FE és ezzel mentesítette saját bérfelhasználását. A tsz gyakorlatilag nem végzett semmiféle valóságos munkát, és lényegében több mint félmilliós bevételhez jutott teljesen jogtalanul. A szerződés lebonyolítása so­rán a bizonylati fegyelem legalábbis csorbát szenve­dett Krecz Mátyás és Bárdos Dezső „áldásos” működésével, akik úgy összebonyolították a kifizetéseket, hogy a valósá­gos helyzetet nagyon nehéz kibogozni belőle. A vádirat szerint ennek során a gyár­egység és a tsz több Vezető­je is vett fel jogtalanul pénz­összegeket. A nyomozás az év elején indult és hosszú, nehéz mun­kával mégis sikerült felderí­teni, hogy mi is történt eb­ben a „kooperációban”. Krecz Mátyást és Bárdos Dezsőt le­tartóztatták, rajtuk kívül a gyáregység és a tsz négy ve­zetője ellen nyújtotta be most a± ügyészség a vádira­tot, és összesen 707 ezer fo­rintos károkozással vádolja a főbűn ősöket. Hamarosan sor kerül a bí­rósági tárgyalásra, ez tesz pontot az ügyre. Kun István Az előkészületek után szeptember végén kezdik el a próbafűtést. Ekkor a még adódó hibákat kijaviják, hogy a fűtési idény kezde­tére. október 15-re már min­denüvé eljusson a meleg. A rendelkezések azt írják elő. hogyha három nápon át nem éri el a külső hőmérséklet a 12 fo'-os átlagot, akkor is fűteni kell. A TlTÁSZ erő­mű és az ingatlankez-/) ez­zel is számol, ha október elején fordul hidegebbre az idő, akkor már korábban megkezdik a fűtést. Az új fogyasztók belépé­sével a fűtővezetékek egyes szakaszainál már a telített­ség felé közelednek. Emel­lett problémát jelent, hogy az erőmű bővítésénél csak a jövő évben lép be az új hőközpont, addig viszont a jelenlegi berendezések na­gyobb hideg esetén nem ké­pesek elég hőt szolgáltatni. Ezért november 30-ig besze­reznek egy újabb keringtető­szivattyút, amelyik már több meleg vizet tud szállítani a vezetékekben. A későbbiek során a nyír­egyházi távfűtő hálózat bő­vítésével is számolnak. A IV. ötéves tervben épített lakások közül körülbelül négyezer lakásban a távfű­tés fogja adni a meleget. Ehhez készül az erőmű bő­vítése is, ahol két 60 tonna gőzt szolgáltató kazánt épí­tenek be, s a jövőre elké­szülő hőközpont teljesíírrv- nye 25 millió kilokalória lesz óránként. (Egy lakás átlagos hőszükséglete 7500 kilokaló­ria.) Áz erőmű bővítéséhez a tanács 42 millió forinttal járul hozzá. A fűtővezetékeknél különö­sen az erőműtől a Rákóczi utcáig tartó szakasz terhelt. Itt. s az Északi körút mentén egy új. 500 millimé­ter átmérőjű fővezetéket épí­tenek. hiszen a Korányi Fri­gyes út melletti új lakóte­lep fűtését is ezzel a veze­tékkel kell megoldani. Áz óvodai és az általános iskolai térítési díjak megállapításáról A műszaki hónap programja Hétfőn harmadik hetébe lép a szabolcsi műszaki hó­nap. A nap jelentős esemé­nyei a Geodéziai és Kartog­ráfiai Egyesület és . a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Tudományos Egyesületek me­gyei csoportjainak rendezvé­nyei. Délelőtt 10 órakor a technika házában A mai ma­gyar és külföldi nagy mé­retarányú térképek bemuta­tása, Szabolcs-Szatmár me­gyére vonatkozó térképek fejlődése az 1700-as évektől napjainkig címmel nyílik ki­állítás. A térképbemutatő szeptember 18-ig lesz nyitva naponta 10—18 óráig. Dél­után 2 órakor Tejtermékek választékbővítése Szabolcs, megyében címmel tart elő­adást dr. Szendrei István, a tejipari vállalat igazgatója. A technika házában megtartott előadást tejtermék-bemutató követi. Tangazdaságban képzik a holnap szakmunkásait A pályaválasztó fiatalok közül egyre többen választ­ják a mezőgazdasági szak­mát. Ezt mutatja az évről éVré növekedő első osztályo­sok száma is a különböző mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolákban. Az 1971/72- es tanévben a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szakmunkás- tanuló Intézetben 120 elsős kezdte meg tanulmányait szeptember elsején. Ez á szám 30 tanulóval többet je­lent az elmúlt tanév első­seinek számához viszonyítva. A 120 első osztályosból 89 diák két osztályban a gyü­mölcskertész szakon tanul, 31- en az elmúlt évben indult húsipari szakon igyekeznek elsajátítani a szakma forté­lyait. A három első osztály mellett egy másodikos hús­ipari és két-két másodikos illetve harmadikos gyü­mölcskertész évfolyam is itt végzi tanulmányait. A nagy számú jelentkezések miatt gondot okoz az iskolá­nak a diákok kollégiumi el­helyezése. A húsipari szak 60 tanulójából csak 22 diákot tudtak elhelyezni diákotthon­ban. Ä többi tanuló a kör* nyező községekből jár be naponta. Az új tanévben új oktatá­si formát vezették be a me­zőgazdasági szakiskoláknál. A szakmunkástanulók sokol­dalú kiképzése érdekében a gyümölcskertészeknél az el­ső két évben általános ker­tészetet tanulhatnak a fiata­lok. Ekkor megismerkednek a gyümölcs- szőlő- és zöld­ségkertészettel. A harmadik évben kerül sor az úgyne­vezett szakosodásra, amikor már kizárólag csak a gyü­mölcskertészettel foglalkoz­nak a diákok. Uj formát je­lent a gyakorlati képzés is. A szakmunkástanulók az új tanévben már egységesen a mezőgazdasági technikum Ilona-tanyai tangazdaságá­ban töltik gyakorlati idejü­ket, nem pedig a szerződtető gazdaságokban. A húsipari­aknál a gyakorlati képzés színhelye az elmúlt évihez hasonlóan az állatforgalmi és húsipari vállalat nyír­egyházi üzeme. A szakmunkás-bizonyít­vány megszerzése mellett kellő képzést kapnak a ta­nulók a mezőgazdaság új gépeinek ismeretéből is. Gya­korlati képzésüket már az új gépek segítségével végzik. így megismerhetik azoknak a működését. A modem per­metező-, porozó-, almaszedő, és almaosztályozó gépeknek a beszerzésére a mezőgazda- sági szakmunkástanuló inté­zet 30 ezer forintot fordított az új tanév megkezdése előtt Egy évtizeddel ezelőtt mi­niszteri utasítás szabályozta, hogy mit kell figyelembe venni az óvodákban és az ál­talános iskolai napközi ott­honokban fizetendő térítés díj megállapításánál. Idő közben azonban többféle egymástól eltérő gyakoris alakult ki. ami meglehetőse: sok panasz, reklamáció for­rásává vált. Ezért az MTI munkatársa arra kért válasz' a Művelődésügyi Minisztéri­um illetékeseitől: mi számít ható be a térítési díj alapja”1 szolgáló jövedelembe? Mint elmondották: a ko­rábbi utasítás módosítását a minisztérium egyelőre nem íervezi. Ebből következően változatlanul érvényes az az lláspont hogy a térítési dij lapjául szolgáló jövedelem negállapításánál a jutalmat, i nyereségrészesedést nem ?het figyelembe venni. Ami a térítési díj befizeté­sének rendjét illeti, az ezzel kapcsolatos korábbi gyakor­lat ugyancsak változatlanul érvényes. Eszerint a térítési díjat intézményenként meg­határozott azonos napon, kéthetenként, de legalább egy hétre előre kell fizetni. Az intézményt fenntartó szerv dönti el, mi a térítési díj befizetésének legmegfele­lőbb és legegyszerűbb mód­ja. Figyelemmel kell lenni továbbá arra is, hogy a mun­kaidő-csökkentések követ­keztében a szülők jelentős része az intézményt szomba­ton nem kívánja igénybe venni. Ezért a heti, illetve kétheti befizetéseket öt, il­letőleg tíz napra is el kell fogadni. Egy bírósági ügyben mind az aktív, mind a passzív vesztegetéssel vádolt terhel­tek azzal védekeztek: semmi­féle jogszabály nem tiltotta, hogy a közület részére árut beszerző személy az eladótól jutalékot fogadjon él. Ebből a védelem azt az elfogadó jogi következtetést vonta le, hogy a jutalékot fizető, s az azt elfogadó vádlottak egy­aránt jóhiszeműen jártak el, és az utóbbiak nem szegték meg munkaköri kötelességü­ket. Arra is hivatkoztak a vádlottak: úgy érezték, hogy a gazdasági mechanizmus nyújtotta nagyobb gazdasági lehetőségek keretei között megengedett volt magatartá­suk. A Legfelsőbb Bíróság —* amely fellebbezés folytán foglalkozott az üggyel — íté­letében rámutatott: a véde­lem álláspontja téves. A vád­lottak — elsősorban a vezető beosztásúak, de a vállalati beszerző iSv aki üzleti tevé­kenysége sorén szintén vál­lalata érdekeit volt köteles képviselni — olyan elemi erkölcsi norma megsértésével szegték meg a munkakörük­ből adódó kötelességüket, amelynek megtartását tár­sadalmunk minden egyes tagjától elvárja. A vádlottak gazdasági tevékenységében felismerhető korrupció nagy fokban veszélyes. A gazdaságirányítási rend­szer közvetlen célja egyebek között az, hogy a piac szere­pe jobban érvényesüljön az árak alakulásában, s a keres­let-kínálat egyensúlya alap­ján azt az árut termeljék, amely a fogyasztó számára előnyös. A vádlottakéhoz ha­sonló gazdasági tevékenység viszont azt eredményezi, hogy a kereskedő közület ném azt az árut vásárolja meg és viszi piacra, amely a fogyasztó részére kívána­tos, hanem azt, amelynek a termelője egyes vezetőket előnyben részesít. Az ilyen gazdasági funkcionárius te­vékenysége nemcsak azért erkölcstelen, mert a saját egyéni érdekét vállalatának, szövetkezetének érdeke fölé helyezi, hanem azért is, mert akadályozza a termelő- és a kereskedelmi egységek piaci érintkezésének egész­séges kibontakozását, a ke­reslet-kínálat szabályozó sze­repének érvényre jutását, s ezen keresztül a termelés és a közellátás helyes alakulá­sát, végső soron veszélyez­teti azoknak az alapvető cé­loknak az elérését, amelye­ket a gazdaságirányítási rendszer a termelés és a fo­gyasztás színvonalának eme­lése az egész . népgazdaság továbbfejlődése érdekében maga elé tűzött. A Legfelsőbb Bíróság az alsóbb fokon kirótt bünteté­sen túlmenően elrendelte, hogy a vesztegetéssel szer­zett jogtalan vagyoni előnyt — mintegy 100 ezer forintot — az államnak fizessék meg. A Legfelsőbb Bíróság Ítélete Vesztegetés árubeszerzésnél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom