Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-30 / 230. szám
1. oldal g^ET-MAGYÄttORSZÄÖ Í97Í. széptcmBer IS.’ A búzatermesztés őszi teendői Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei ebben az évben minden eddigi eredményt túlszárnyaló termésátlagot értek el őszi búzából. Hiszen 107 595 hold vetésterület átlagában elért 16,3 mázsás termésátlag még az országos átlagtól is jobb valamivel. A megyei állami gazdaságok hozama a 19 mázsát is felülmúlja. ami már világviszonylatban is (33 mázsa holdanként) kiemelkedő. Az USA termésátlaga 19,1 mázsa. Az elért eredmények köteleznek. ezért nagyon fontos, hogy minden szükséges intézkedést megtegyünk az őszi búzatermés további fokozása céljából. A termésátlag növelése több tényezőtől függ, ezen tényezők nagy részét már most kell biztosítanunk az őszi időszakban, mert hatásuk döntő jelentőségű. Különösen fontos a talaj- művelés. mivel alapja a többi tényező érvényesülésének is. Amennyiben kevés a csapadék. akkor arra kell törekedni. hogy a talaj nedvességtartalmát minél jobban megőrizzük. Ennek érdekében kerülni kell a talaj felesleges forgatását. Ha a talaj jó kul- túrállapotú, akkor nem fontos szántani, ebben az esetben alkalmazható a diszktiller. vagy más talai- forgatást nem. vagy csak kis mértékben végző talajművelő munkagép. Lényeges az is. hogy olyan legyen a magágy, amely a vetőmag csírázásához és fejlődéséhez kívánatos. A termésátlag alakulására befolyással van az elővete- mény is. Sokak előtt ismeretes. hogy minden későbbi be- takaruló növény (pl. kukorica. cukorrépa) rossz előve- teménye az őszi búzának. Ugyancsak kedvezőtlen elő- veteménynek számítanak a gabonafélék is, mert a gyomok. betegségek és kártevők elszaporodnak. Jó elővetemé- nyek a korán lekerülő növények. a borsó, a bab. a mák, a repce, a dohány, a korai burgonya, stb., csakhogy ezeket a növényeket kis területen termesztjük. A rossz előveteménynek számító gabonafélék magasabb agrotechnikai színvonalú gazdaságokban az utóbbi időben jó elővetemények közé kerültek. Ez úgy érhető el. hogy a kártevők ellen védekezünk és a szükséges tápanyagpótlásról gondoskodunk. A kukorica után legkisebb a búza termésátlaga, mivel jelenleg még csak kevés olyan talaj-előkészítő eszközzel rendelkezünk, amely lehetővé tenné a későn lekerülő kukorica után olyan magágy készítését, ami a csírázáshoz optimális. Azon túl, hogy a kukorica utáni búzavetésnél a talaj-előkészítésre és a vetőmagmennviségre fokozott gondot fordítunk. a fajta kiválasztása is fontos. Kísérleti adatok szerint a kukorica után a Miranovszkaja 808-as fajta többet termett, mint a Bezosztája. Ezért Miranovszkaja 808-as és Bezosztája 1 termesztése esetén a kukorica után az előbbit érdemes vetni, míg az egyébként termőképesebb Bezosz- táját más elővetemény után célszerű termeszteni. A búza vetését a korán lekerült elővetemények után célszerű október első dekád- jáig befejezni, s ajánlatos a későn lekerülő elővetemények után is legalább október végén elvetni az őszi búzát. A vetésidő elhúzódása 2—3 mázsás termésvesztesé get is okozhat. A tőszám beállítása ugyancsak lényeges, általában 3— 3,5 millió hold (négyzetméterenként 520—580) szükséges. A vetőmag mennyiségének megállapításánál nemcsak a tőszámot, hanem a vetőmag használati értékét és a talai állapotát is figyelembe kell venni. A fajta és a tápanyagellátás összhangban kell, hogy legyen. Az intenzív fajták: Bezosztája 1. Rannaja 12. Miranovszkaja 808. a takarmánybúzák közül a Libellula. és az Etoále fajták nagyobb termőképességgel rendelkeznek és jobban meghálálják a bővebb trágyázást. A legelterjedtebb fajta a megyében a Bezosztája 1-es. ezért ennek termőképességéhez 28— 26 mázsára kell méretezni a tápanyag menyiségét. Az optimális trágyaadag holdanként 170—180 kilogramm vegyes hatóanyagra tehető. A tápanyag arányát a talajtípus is befolyásolja. A megyében zömmel laza talajok vannak. így kevés a kálium, ezért fokozottabb káliutánpótlásról kell gondoskodni. A tápanyagban gazdag, már fel- töltött talajokon a helyes N—P—K arány 1:1:1, vagy ehhez hasonló. A több búzafajtát termesztő gazdaságoknak feltétlenül érdemes egy trágyázási sorrendet kialakítani. A helyes sorrend adagnagyság szerint a következő: 1. Auróra és a Kaukázus. 2. Libellula. Etoa- le. 3. Bezosztája 1, Miranovszkaja 808, Rannaja 12. 4. Fertődi 293, 5. egyéb nem intenzív búzafajták. Két-három fajtánál többet nem érdemes termeszteni, de ennyit feltétlenül, mert nemcsak talaj- és tápanyagigényeikben, hanem egyéb tulajdonságaikban is különbség van. így például a Rannaja 12-es 4—5 nappal korábbi, a Miranovszkaja 808-as pedig későbbi érésű, mint a Bezosztája 1. ez pedig a betakarítás szempontjából feltétlenül előnyös. Ezen tényezők csak egy részét képezik a búza termését befolyásoló tényezőnek, a többi ugyancsak fontos tényező vizsgálatával azért nem foglalkoztam, mert azok csak tavasszal időszerűek. Margittay Miklós mezőgazdasági főiskola Nyíregyháza Talajlakó kártevők elleni védekezés Az őszi növényvédelmi munkák fontos rés2? a talaj- lakó kártevők felmérése és az ellenük való védekezés. Azokat a fajokat nevezzük talajlakó kártevőknek, melyeknek lárvái, vagy imágói állandóan, illetve hosszú időn keresztül a talajban tartózkodnak és károsítanak. így a cserebogár-pajorokat, a drótférgeket. a vincellérbogarakat. a répabarkókat és lárvájukat, valamint a hegyes- faru barkót, kukoricabarkót és a gabonafutrinka lárváját tekintjük talajlakó kártevőknek. Az előrejelzést illetően első helyen a májusi cserebogarakat kell jellemezni. Tudott dolog, hogy megyénkben 3 törzse (V. VI. VII. törzsek) periodikusan váltják egymást. 1971 tavaszán az V. törzs imágóinak rajzása volt észlelhető, kiterjedése azonban csak a megye déli. délnyugati területeire (Ujfehér- tó környéke) korlátozódott. Nyár végi felméréseink során kifejlett L—3-as fokozatú lárvák tömeges (veszélyességi küszöböt meghaladó) megjelenését észleltük a megye középső, homokos talajú területein. A kártevő 3 éves fejlődését figyelembe véve a most L—3- as lárvafokozatú VII. törzs imágóinak tömeges rajzása 1973 tavaszán várható. A védekezést azonban az őszi hónapokban (szeptember, október) a talaj felső rétegeiben tartózkodó lárvák ellen feltétlenül célszerű elvégezni. Cserebogárlárvákon kívül a megye egyes területein (Nyírtass. Levelek, Nyíregyháza. Nyírbátor, stb.) elsősorban kiöregedett lucernásokban igen erős vincellérbogár lárvafertőzést észleltünk. Kártevő fejlődését figyelembe véve. tömeges imá- górajzás szintén 1973 tavaszán várható. Drótféreg elsősorban a kö- töttebb talajokon volt észlelhető. Száraz időjárás miatt azonban a talaj felső rétegeiben csak minimális számú az egyedsűrűség. A felmérést térfogati kvadrátmódszerrel kell elvégezni. 50 holdanként 8 darab 0,5 négyzetméter, azaz 100x50 centiméter területű és 60 centiméter mélységű mintagödörben megállapítjuk a talajlakó kártevők létszámát és a kapott eredményeket egy négyzetméterre átlagoljuk. Veszélyességi küszöbérték — amikor a védekezést el kell végezni — az alábbi: — cserebogárpajorok: szántóföldén 4—6 darab/négyzet- méter. zöldségesben, gyümölcsösben 1—2 darab/négy- zetméter, drótférgek 2—6 da- rab/négyzetméter. vincellérbogár lárva 1 darab/négyzet- méter, lisztes rápabarkó 1 darab/négyzetméter. gabonafutrinka-lárva (csócsáro- ló) 2 darab/négyzetméter. Az értékelésnél az együttes létszámot kell figyelembe venni. Ha az együttes létszám meghaladja az 5 darabot négyzetméterenként, a talajfertőtlenítést végre kell hajtani. A talajfertőtlenítést az alább felsorolt szerekkel akkor a legcélszerűbb elvégezni. amikor a kártevők a talaj felső rétegében tartózkodnak. Javasolt talajfertőtlenítő szerek: Basudin 5 G. 20 kilo- gramm/katasztrális hold. Basudin 10 G 10 kilogramm/ katasztrális hold, Hungária L—7 8 kilogram m/katasztrá- lis hold, Hungária L—2 porozószer 20—25 kilogramm/ katasztrális hold. Lindanos Szuperfoszfát 100 kilogramm/ katasztrális hold. A használt talajfertőtlenítő szereket a talaj felső rétegébe azonnal be kell dolgozni, így hatásuk a talajban több hónapig tart. (Lindán hatása 3—5. Basudin hatása 2—3 hónapig tart.) Felhívjuk a figyelmet, hogy a burgonya és gyökérzöldség kultúrákban a Lindán használatát mellőizzék. Keresztesi István Megyei Növényvédő Állomás Kállósemjén Cukorrépa-termesztés — gépesítéssel Korszerű lehetőséget teremt A komplex melioráció Szabolcs-Szatmár megyében a legújabb felmérés szerint mintegy 432 ezer hektár olyan talaj van, amelyeknél a szerves és műtrágyák nem érvényesülnek kellő hatásfokkal, a művelést pedig a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai megnehezítik. Ezek a rossz tulajdonságú talajok, mind javításra szorulnak. Az elmúlt 20 év alatt Szabolcs megyében csupán 57 ezer hektár gyenge termőképességű talajt javítottak meg. Ez idő szerint 375 ezer hektár vár még további talajjavításra. A megyében nincs egyetlen olyan mezőgazdasági nagyüzem, amelyik kisebb, nagyobb mértékben ne szorulna talajmeliorációra. A savanyú, szikes és homoktalajok terméseredményeinek növelése, elsősorban kémiai talajjavítással érhető el. A talajba juttatott mész elősegíti a jó talajszerkezet kialakulását, kedvezően hat a talajéletre, és tápanyagként is szolgál a növények számára. Tartamkísérletek szerint a kémiai javítás termésnövelő hatása gabonaegységben értékelve 3—4 mázsa. A javítás hatékonysága pedig 10—12 évre tehető. Sekély termőrétegű, erősen kötött, rossz vízgazdálkodású és levegőtlen talajok javításának legegyszerűbb és legkönnyebben megvalósítható módja az altalajlazítás. Az altalajiazítás javítja a talaj víz- és levegőgazdálkodását és növeli a termőréteg mélységét. Altalajlazításnál elsősorban a kapások mutatják a legnagyobb hatást, utána a szálastakarmány-növények és legkisebb termésnövelő hatás tapasztalható a gabonaféléknél. Termőtalajainkon az erózió kártétele felbecsülhetetlen. A természeti erők hatásának következtében pusztuló termőtalajaink megmentését szolgálja a talajvédelem. A biológiai talajvédelmet maguk a mezőgazdasági üze-. mek végzik. Az agrotechnikai talajvédelem közül a táb- lásítás és a talajjavítás a talajjavító vállalatok feladatkörébe tartoznak. A műszaki talajvédelem tervezését és kivitelezését szintén a talajjavító vállalatok végzik. Az eddigi kutatási eredmények alapján megállapítható hogy a talajvédelmi módszereknek az az alaptulajdonsága, hogy kielégítő eredmém csak a minden körülmény: figyelembe vevő összehangoltságukban és összességükben adnak. Ennek ellenére fel kell hívni a figyelmet arra. hogy talajvédelem szempontjából nagy szerepe van a tér mészetes növénytakaró alkalmazásának, a megfelelő nö vénytársításoknak, mivel ezekkel viszonylag nagyon gyors hatást érhetünk el. A talajok termőképesség' állandó fokozásának alapvető tényezője, a talajerő-utánpótlás. Mezőgazdasági üzemekben szakszerű műtrágyázás, valamint a műtrágyázás gazdaságosságának növelése, talajvizsgálaton alapuló tápanyagmérleg készítésével érhető el. Talajjavítás, talajvédelem, vízrendezés és talajerő-utánpótlás vonatkozásában a talajjavító és talajvédelmi vállalatok a mezőgazdasági üzemek szolgálatában állnak. Molnár László szaktanácsadó A MAGYAR—NDK SOR FEJELÖGÉPE. Ismert gond a cukorrépatermő terület fokozatos csökkenése. Az eddigi termesztési technika szerint egyike azoknak a növényeknek, amelyik a legtöbb kézi munkát igényli, de ezen túl a nehéz fizikai munkák közé sorolható, különösen a betakarítása. A nagy súlyú — holdanként mintegy 200 mázsa — termést kézzel szedni, rakodni egyre inkább elképzelhetetlen. A gondokat látva a kormány több száz milliós támogatással járul hozzá a cukorrépaprogram megvalósításához azáltal, hogy külföldről betakarító gépeket hoz be és segíti a hazai gyártást. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a gépeket 70 százalékos állami dotációval kapják. Megyénk a Szerencsi Cukorgyár körzetéhez tartozik. A gyár a közelmúltban több bemutatót, tanfolyamot tartott, ahol a betakarítás géljeivel ismertette meg a termelőszövetkezetek szakembereit. A legutóbbi ilyen kétnapos tanfolyam a Szerencsi Állami Gazdaságban volt, ahol az érdekelt szabolcsi termelőszövetkezetek többsége képviseltette magát. A korábbi években is dolgozott már néhány csehszlovák és NDK cukotrépa-beta- karító gép a termelőszövetkezetekben. Ezek a gépek két- menetesek voltak. A továbbiakban hárommenetes módszerrel dolgozó gépsorokat vásárolhatnak a cukorrépa-termelők, a kormány e mellett a típus mellett döntött. A Szerencsi Állami Gazdaságban bemutatott két gépsor a magyar—NDK kombináció és a francia gépsor is három menetben takarítják be a répát. Van egy fejelő, egy kiemelő és egy felszedő gép. Rövidesen forgalomba kerül a teljes magyar gépsor is. Jelenleg a szekszárdi MEZŐGÉP már sorozatban gyártja a kiemelőt, CK—6-os jelzéssel, amit egy MTZ-traktorral is lehet üzemeltetni. A CR— 6-os jelű felszedő szintén az ő gyártmányuk. A magyar—NDK gépsor naponta mintegy 8 hold betakarítását tudja elvégezni. A francia gépsor valamivel többet, mintegy 9 holdat. Egy . hold cukorrépa kézi szedéséhez 10 munkásra van szűk» ség, hogy egy nap alatt kiszedje. Ä két gépsor naponta 80—100 munkás helyett dolgozik, de a szedés mellett vontatóra is rakja. Több termelőszövetkezet vett prizmá- zógépet is — megyénkben kilenc tsz — ami szovjet gyártmányú és a vontatóról 3 perc alatt rakja prizmába, vagy vagonba a répát. Mind a két gépsor jól vizsgázott. Ahol a talaj megfelelően van előkészítve, pontosak a csatlakozósorok, jó munkát végeznek. Mind a két gépsornak van előnye, hátránya, a célnak azonban mind a kettő megfelel, gyorsabbá teszi a betakarítást és jóval kevesebb emberrel. Ahol jelentős az állattenyésztés, illetve a cukorrépa leveles fejére is számítanak, mint takarmányra, ott inkább a magyar—NDK gépsort kedvelik: Például a csengeri termelő- szövetkezet szakembere, Fek- szi István emiatt a magyar gépsor mellett tört pálcát. Egyszerűbb, könnyebben javítható és jobb az alkatrészellátás is a magyar gépekhez. A szekszárdi MEZŐGÉP két szervizkocsival a helyszínen is segíti a termelőszövetkezeteket. Vannak akik a francia gépet vásárolják. Mindenesetre a bemutatónak egyik nagy tanulsága, hogy az egyéb munkákat is nagyon pontosan és jó minőségben kell végezni és meg kell tanulni a betakarító gépek üzemeltetését. Egy-két nap sikertelensége, vagy néhány félbe vágott répa ne keserítsen el és gépellenessé ne tegyen senkit, hiszen a gabonabetakarítás sem ment az első napokban úgy, mint ahogyan most végzik. Az ingyenes tanfolyamot sajnálhatják azok a termelőszövetkezetek, akik nem küldték el gépkezelőiket. Milliós értékű gépsorokhoz jutnak (ha nekik nem is kerül ennyibe, 70 százalékát az állam fizeti) egy- egy kisebb hiba is nagy értékű gépparkot vesztegeltek A tanfolyamok értékesek voltak. Most már a hasznosításon a sor és azon, ha megérkeznek a hiányzó gépek az AGROKER-hez, azonnal vegyék is át. (Cs. B.) GÉPI RAKODÁS A FRANCIA KIEMELŐ UTÁN. (ELEK EMIL FELVÉTELEI.)