Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
tm. szeptember If. KELET-MAGYARORSZÄ» 8. dltel r GAZDÁLKODÁS FÉLMILUÁRDBÓL II város kasszája Darupálya szovjet segítséggel Mátészalkán Foto: Hammel József Piros lámpa az alkoholnak ■ Évente háromezer elvonókezeiét B Készülnek a kijózanító állomások ® Októberben alkohol elleni hónap r Tizenegy pengővel indult Nyíregyháza a felszabadulás után. Amikor az első munkás polgármester átvette hivatalát, ennyit talált a város kasszájában. Az idén több, mint félmil- liárdból gazdálkodnak: 150 millió forint a költségvetés, 370 millió a fejlesztés összege. És valóban gazdálkodni kell — mert ennek a kétszerese is kevés lenne, csakúgy, mint legtöbb családnál, a háztartásban. Ráadásul a város kasszáját is meg kell tölteni. Tucatnyi helyről származnak a pénzek. Csak néhány ezek közül: a városban működő vállalatok befizetéseiből, adóiból, az eladott házhelyekből, a lakosság fejlesztési hozzájárulásaiból és töb- " bek között hitelből is. Mert a tanács egy-egy különösen fontos építkezésre — ha más módon nem tudják megoldani, esetleg befejezni — ugyanúgy bankhitelt vehet igénybe, mint ahogy a családok egy része is célszerűen tud igénybe venni OTP- részletet. Csak itt az arányok mások. Az idén például több tízmillió forintos bankhitel szerepel a fejlesztési tervben, amelyet szövetkezeti lakások építésére vett fel a tanács. Jó a városnak is A gazdálkodás nem köny- nyű. Több száz cím alatt sorolják fel a kiadásokat, s az összegek hamar fogynak. Nagyon sok az olyan kiadás, amelyik égy döntés után három-négy másikat is igényel. Mert például hiába építené- ' nek nagyszerű házakat egy új lakótelepen, ha nem volna ott víz, villany, csatorna, út, járda — a kritikus szemű nyíregyháziak igencsak bírálnák a város tanácsát. De nemcsak a kiadásoknál, a bevételeknél is oda kell figyelni. 1971-től ugyanis változott a régi gyakorlat. Addig nem volt érdekelt a tanács abban, hogy jól vagy rosszul gazdálkodnak a nyíregyházi vállalatok. Azok befizetése ugyanis — állami támogatás címén — nagyon közvetve éreztette hatását. Ez alól csak a tanács saját vállalatai képeztek kivételt. Jelenleg több, mint ötven vállalat, szövetkezet működését kell figyelemmel kísérni, mert ezek nyereségéből, adóiból, különböző befizetéseiből bizonyos részt közvetlenül a városi tanács kap. Ha tehát egy vállalat jól gazdálkodik, jó a városnak is, mert a százalékos arányok révén több jut a tanács kasz- szájába is. Ha viszont a vállalatnál valami közbejött — hiába vannak tervek, hiába kellene a pénz akármilyen fontos célra, a tanács együtt nélkülözhet vállalatával. Ezért aztán az együttműködés is szorosabbra fűződik. A tanács intézkedéseivel közvetve hozzájárulhat, hogy például a város szélén lévő üzemhez megfelelő legyen a közlekedés, vagy éppen út, közművesítés hiánya miatt alapvető gondok ne legyenek. De ugyanígy nem nézheti közömbösen azt sem, hogy az illető vállalat valamilyen okból munkaerőgondokkal küzd vagy éppen pazarol. Az ebből származó kiesés ugyanis nemcsak a vállalat, de a tanács kasszájában is érezteti hatását. A felsorolás túl szakmai volna, de két példa talán bepillantást enged a gazdálkodás „titkaiba”: az 5-ös Volán kötelező befizetéseiből például húsz százalék — azaz minden ötödik forint — közvetlenül a városi tanács bevételeit növeli, a Szabolcs Cipőgyáréból pedig — mint tanácsi vállalat — kereken a fele jut a város kasszájába. És ezek az összegek vállalatonként is változatosak, teljesítésüket a pénzügyi osztály szakemberei kísérik figyelemmel. A lakosság 12 milliója Itt érdemes utalni arra is, hogy az idén is a vállalati befizetések uralják a kasz- szát — természetesen ’az állami és felsőbb tanácsi f&- mogatások, bizonyos célra átadott pénzek mellett. A lakosság a félmilliárdos városi gazdálkodásból körülbelül 12 milliós befizetéssel veszi ki részét. Néhány adat arról, amit természetesnek veszünk, He — pénzbe kerül. Azért, hogy este a városközpontban kigyulladhatnak a higanygőz- és gombalámpák, a kisebb utcákban pedig a hagyományos izzók, majdnem öt és fél millió forintot fizet a tanács. Azért, hogy a nyíregyházi utcák, vagy legalább a belváros megközelítően tiszta legyen, négymilliót fizetnek. Ugyanennyibe kerül a parkok fenntartása, ápolása is. A város által fizetett húsz orvosi és tizenkét gyermekorvosi körzet költségei meghaladják a hárommilliót, a körülbelül kétezer-kétszáz nyíregyházi bölcsődés és óvodás apróság tizenhatmilliót „vesz ki” a város kasszájából. A sor szinte vég nélkül folytatódik. Még mindig nagyon sok közérdekű javaslat szerepel a „fedezetlen tételek” között — mert nem futja a pénzből. Pedig egy-egy döntést jó néhányszor megfontolnak. A javaslat hosszú utat jár be az elgondolástól a megvalósulásig. Mint a családoknál Vegyünk például egy közérdekű bejelentést. A javaslatot többnyire már a tanácstag jelenti be. Az illetékes tanácsi osztályok közgazdászai, mérnökei, technikusai vagy éppen jogászai megvizsgálják, s legközelebb már az osztály javaslatával kerül tovább a végrehajtó bizottság tagjai elé, akik mérlegelik: mit bír a kassza, melyik a fontosabb. Különösen nagy jelentőségű döntésekre a tanács illetékes. A jóváhagyás után már köny- nyebb az út a város pénztáráig — ha van kivitelező. De még így is van. amire nem marad pénz, s ilyenkor különösen jól jön — a családi pénztárca mintájára — az év végi leltár, s a megmaradó tartalékokból jut olyanra, amire év közben nem futotta. Erről a város lakói aligha tudnak, hiszen mindegy, milyen pénzből fizetik, csak megvalósuljon. Tavaly például ilyen maradt pénzből költhettek a Kossuth szakközépiskolára 600 ezer forintot, pótolhatták meg 2,5 millióval az Északi nagykörút építését, vagy éppen költhettek harmincezer forintot a művészeti hetek propagandájára. Biztosra vehetjük, hogy az idei félmilliárd minden forintjának helye van, de ha mégis maradna belőle, jobbnál jobb javaslatok vannak: mire költhetnék el a város érdekében. Marik Sándor Az ÉRDÉRT mátészalkai telepén rohamos fejlődés tanúja lehet a látogató. 10 év alatt a fafeldolgozó három- holdnyi területe 56-ra nőtt, termelésük megtizenhárom- szorozódott. A dolgozók létszáma 250—300-ról 950 főre növekedett. A korábbi exten- zív fejlesztés helyébe lépett a gyors gépesítés, automatizálás, a fizikai munka megkönnyítése. Ennek érdekében helyeztek munkába egy félautomata fűrészgépsort, amely jelenleg a próbaüzemelés stádiumában van. A másik nagy építkezés a szabadban folyik, itt szovjet gyártmányú KKSZ—10 jelű darupályát szerelnek. A nagy teljesítőképességű berendezés felállítását szovjet szerelő, Anatolij Klepikov irányítja. (Képünkön a’ hátsó alak.) Szaktanácsai nyomán — a tolmácsnő segítségével, akit a kép előterében láthaOlyan eset akadt az elmúlt évtized szabolcsi bűnügyi krónikájában, hogy az ittas járművezető szándékosan nekihájtott az igazoltató rendőrnek, vagy olyan is, aki járművével ' akart sérülést okozni haragosának, — de ezek az alábbihoz alig hasonlítottak. A régieknél legalább valamiféle — aikár elfogadhatatlan is. — magyarázat volt a cselekedetre... Március 23-án este nyolckor történt az eset, a Tisza- lök és Tiszavasvári közötti úton. Kiss János kazincbarcikai lakos enyhén ittasan, de szabályosan, az úttest bal oldalán tolta kerékpárját. Egyszerre feltűnt vele szemben egy jármű, ahogy Kiss János megfigyelte, talán tehergépkocsi lehetett. A következő pillanatot azonban később, a kórházban is nehezen rekonstruálta, sa nyomozó rendőröket is csak alig-alig tudta útbaigazítani. Úgy mondta el, hogy váratlanul két éles, szúró fényt látott maga előtt, s aztán nem emlékszik semmire. Ez viszonylag érthető is, hiszen súlyos, bár nem életveszélyes agyzúzódást szenvedett. tunk — magyar szakmunkások végzik a hegesztést, az elemek összeszerelését. A darupálya elkészülése után elsősorban az anyagmozgatást és a rakodást könnyíti meg. Erre van most leginkább szükség, hiszen a nehéz fizikai munkára a jó kereset ellenére is nehezen lehet embert kapni. Ugyanakkor az üzemben a munkások egy- harmada nő, akiket semmilyen körülmények között nem lehet a hatalmas rönkök emelésére alkalmazni. Ami most a mátészalkai ERDÉRT-nél történik: a jövő alapozása. Jelenleg ugyanis 200 ezer köbméter szovjet fenyőrönköt fogadnak, de ez a mennyiség megtöbbszöröződik a következő években. A műszaki fejlesztés — a szociális intézkedésekkel együtt — tehát a nagyobb feladatokra történő felkészülés nagy munkája. A gázoló segítségnyújtás nélkül továbbhaladt. A helyszíni szemle során egyet nem értettek a nyomozók: miért tért át a gázoló gépjármű az út bal oldalára? Ez teljesen indokolatlannak látszott. Nem tudott felelni rá a baleset harmadik — a tettesen és az áldozaton kívüli — szemtanúja sem, mert szinte az eszméletlenségig be volt rúgva. A rendőrök azután gyorsan előkerítették — mint már annyiszor, s mint mindig — a „bűnös” járművet: a tiszavasvári Zöld Mező Tsz telephelyén volt található, csak a vezetője, Berki Sándor 30 éves helybeli traktoros hiányzott. Másnap reggel 5 is előkerült, és gyorsan közölte, hogy ne keressék tovább a gá- zolót, ő volt. Elmondta, hogy előző nap a szorgalmatosi italboltban alaposan felöntött a garatra, s elhatározta, hogy felkeresi a tsz telephelyén lakó nőismerősét. A lakásán ilyen állapotban ült fel a tsz pótkocsis vontatójának nyergébe, s szinte az alkoholmérgezés szintjén hajtott a telepre. Az országban 120—130 ezer egészségügyileg nyilvántartott alkoholista él. Valójában az ital rabságában élők számaránya ennél lényegesen több. Megyénkben az alkoholizmus elleni társadalmi bizottság szakembereinek becslése szerint az országos átlagnál valamivel magasabb az alkoholisták száma. Ez jórészt az ingázással függ össze, nem kevésbé a még mindig nem lebecsülendő mennyiségű di- rekttermő szőlők termesztésével, a zugpálinkafőzőkkel, zugitalmérésekkel. Megyénkben egy év alatt csaknem háromezer ember részesült alkoholelvonó gon- tozásban. Az egyetlen fekvőbeteg-ellátással rendelkező intézetben, a nagykállóiban több mint háromszázan keresték a gyógyulást, a kivezető utat. Az év végére — előreláthatóan — munkához látnak a kijózanító állomások is, szám szerint három. Ez is egy újabb lépés a megrögzött iszákosok gyógyítása, idegrendszerük megóvása útján. A kijózanító állomásokra bekerült embereket — akiket a különböző helyekről a hatóságok tagjai is beszállíthatnak az állomásokra — a saját költségükön józanítják ki. Ez lesz a „belépődíj”, amivel a népgazdaság kasszájából tetemes összegekkel létesített állomásokon való kezeléshez ők is hozzájárulnak... A küzdelem nehezebb és lassabban kibontakozó oldala a megelőzés. Ennek jegyében kezdeményezett országos jelentőségű társadalmi akciót a megyei alkoholellenes bizottság, a párt-, tanácsi és társadalmi szervek. Októbert jelölték ki „start időpontnak”, amikor elkezdődik megye- szerte az alkohol elleni propaganda. Az októberi alkohol elleni hónap programjában előadások, filmvetítések, kiállítások, üdítőital-bemutatók, számos kulturális műsor kaptak helyet. Ehhez kapcsolódik az iskolai tej-, kakaó-, üdítőital-akció. A helyes étkezési szokások kialakításával, az alkohol káros hatásának szemléletes ábrázolásával már az iskolákban igyekeznek megalapozni a küzdelem sikerét. Megyénkben tart szekcióülést október 26-án délelőtt 10 órai kezdettel az alkoholizmus elleni országos bizottság. Szakcsoportokban vitatják meg az üdítőital-gyártás, fejlesztés, érOt közben elhatározta — milyen a részeg ember? — hogy az első szembejövő járműnek vagy gyalogosnak nekihajt. így találkozott szembe Kiss Jánossal, s amikor a közelébe ért, hirtelen vágott át az út bal oldalára, s a kerékpárt toló embernek semmi esélye nem volt az elmenekülésre: Berki elütötte. A vontató első kereke defektet kapott, amikor keresztülgázolt a kerékpáron, de Berki a lyukas gumival is elment a telepig. Nőismerősével közölte, mit tett, azután még újabb pálinkásüvegnek kezdett. Ez volt az egyetlen, amit nem kellett külön bizonyítania. Később — amikor kijózanodott — már tagadta, hogy szándékosan gázolta volna el a kerékpárost, de a szem- és fültanuk szemébe mondták, amit még ittasan vallott. Berki Sándor idült alkoholista, már annyira, hogy a belső szervi elváltozások miatt az elvonókúrát sem lehet végrehajtani rajta. Az italozás miatt él különváltan családjától. A nyíregyházi megyei bíróság dr. Lengyel István tanácsa három és fél év szabadságvesztésre büntette, emellett három-három évre eltiltotta a közügyektől és a gépjárművezetéstől; Az ítélet jogerős. (KI) tőkésítés gondjait, a gazdasági ösztönzők jelentőségét. Javaslatokat dolgoznak ki a jobb üdítőital-ellátásra, a forgalmazásra. Az Országos Tervhivatal egyik főosztály- vezetőjét kérik fel a vita levezetésére. A jogi szakcsoport a gyakorlati tapasztalatok alapján elemzi az érvényben lévő jogszabályok alkalmazásának problémáit, s tesz javaslatot a további jogalkotási feladatok megoldására. Országos jellegű intézkedések elindítója lehet a szabolcsi kezdeményezés. Megyén belül is mind több intézkedés lát napvilágot ezekben a hetekben, hónapokban. Felmérik az alkoholszonda használatának tanulságait. Számos ipari üzem környékéről kitiltják az ivásra késztető talponállókat. Az üzemorvosok előadásokat tartánalt az üzemegészségügy és az alkoholizmus összefüggéséiről. Számos rendezvény témája lesz a helyes étkezési szokások kialakítása, a táplálkozó* korszerűsítése, a szabad idő hasznos eltöltése és más, az egészséges életmóddal szorosan vagy közvetve összefüggő kérdés. Az alkoholizmus propagan-' distái módszertani ankéton i* részt vesznek, hogyan lehetne korszerűbbé tenni a fel- világosító tevékenységet. Pályázatot is hirdetnek a fiatalok körében végzendő egészségnevelő tevékenység legjobb módszereinek kidolgozása céljából. Lapsxélen: Kályha nélkül Szeptember elején hűvös volt az időjárás. Nyíregyháza két vas- és edényboltjában csak kirakati mintakályha volt. Az eladók típusválaszai s „Sajnos kérem, nincs. Minden percben várjuk az árut.” Később lett is, 3800 forintért jugoszláv olajkályha és 1500 forintért hagyományos szén- tüzelésű kályha. Veszi, nem veszi, nem kap mást. A nagyker válasza viszont meglepő: jelenleg kétezer darab kályha van raktáron. Ötféle hordozható cserépkályha, kilenc féle hagyományos szén- tüzelésű kályha, 600 forintos ártól 1500 forintos árig. Csak a magyar olajkályha hiányzik. Ezek szerint a rendelésen múlik. Az illetékeseknek el kellene végre dönteni, ki legyen 'a „megrendelő” annál is inkább, mert a két vállalat „együttműködésének” a vásárló látja kárát — a hi-j degben. B. IX Elfogták a szélhámosnőt Az utóbbi napokban Nyíreg^» házáról számos panasz, bejelentés érkezett illetékes szervekhea — főként nyugdíjas állampolgároktól, — hogy ismeretlen női személy tőlük nyugdíj rendezés ürügyén különböző pénzösszegeket vett fel. Voltak, akik utolsó megtakarított pénzüket adták oda a szélhámosnak. A panaszok és bejelentések alapján a rendőrség bűncselekmény elkövetése közben elfogta és előzetes letartóztatásba helyezte a tettest. Ügyében vizsgalatot folytat. Módszere a következő volt? előzetes tájékozódás után megjelent az idős nyugdíjasok lakásán és Hegedülné néven muta-fr- kozott be. A nőtanács küldöttének adta ki magát és — mint mondta — feladata összeírni a nyugdíjasokat és rendezni nyugdíjukat. Mielőtt valahonnan eltávozott volna, érdeklődött, hogy a közelben hol laknak még nyugdíjasok. A nyíregyházi városi és járási rendőrkapitányság kéri azokat az éilampolgárokat, akiktől az említett, vagy hasonló módszerrel pénzt vagy anyagi ellenszolgáltatást kért, illetve fogadott el a megnevezett szélhámosnő. jelentkezzenek a kapitányságon (Nyíregyháza, Lenin tér 3. I. emelet 3.) Az idős. esetleg mozgásképtelen személyek bejelentésüket telefonon, írásban, illetve más személyek által is megtehetik. A 110. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet (Nyíregyháza, Árok u. 53.) pályázatot hirdet építőipari szaktanári állásra Építészmérnöki, magasépítő-ipari szaktechnikusi vagy középfokú építőipari technikusi képesítéssel rendelkezők pályázhatnak. A pályázathoz önéletrajzot kell mellékelni. Beküldési határidő: 1971. október 3. (309085) A tárgyalóteremből Szándékosan gázolt
