Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
1971. szeptember '23. WET ET-MAGYARORSZÄÖ ». oldal A Minisztertanács megtárgyalta Nyírbátori tervek Á Munkaügyi Minisztérium és a SZOT az új kollektív szerződésről A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa 60 nagyvállalatnál végzett helyszíni vizsgálat, továbbá az állami és szakszervezeti szervektől kapott tájékoztatás alapján megállapította, hogy az 1971- —75. évekre szóló kollektív szerződéseket — néhány indokolt kivételtől eltekintve — az előírt határidőre megkötötték. A szerződések ösz- szessége mind tartalmilag, mind formailag megfelel a követelményeknek. A korábbi szerződésekhez képest most igen előnyös volti hogy kidolgozásuk a vállalati ötéves tervek véglegesítéséhez kapcsolódott. így jobban össze tudták hangolni az igényeket a lehetőségekkel, jobban megalapozhatták a vállalati kötelezettségek teljesítését. A korábbiaknál gondosabban készítették elő a vitákat, több időt adtak a dolgozóknak a tervezet tanulmányozására. Ennek is tulajdonítható, hogy a vállalatok háromnegyed részénél a dolgozóknak több, mint a fele, ezenbelül a vállalatok felénél a kollektíva mintegy 75 százaléka vett részt a vitában. A legtöbben a túlmunka csökkentését, a bérezési arányok megváltoztatását, a a törzsgárdatagok kedvezményeinek bővítését, a munkaruhák minőségének javítását, illetve kihordási idejének csökkentését indítványozták. A vállalatok lényegesen nagyobb gondot fordítottak az új szerződésekben a túlmunka szabályozására, bár ezzel kapcsolatban a koncepciók meglehetősen eltérőek. A kollektív szerződéseknek körülbelül fele az eddiginél szigorúbban, egy- hatodánál lazábban vonták meg a túlórák korlátáit, a többi esetben kisebb-na- gyobb változtatásokkal általában a régebbi gyakorlatot követik. Az elemzés megállapítja, hogy egyes vállalatoknál kevés olyan feladatot iktattak a szerződésbe, amely elősegítheti a belső tartalékok feltárását. A perspektivikus szemlélet hiányával magyarázható, hogy egyes helyeken csupán egy évre szabályoztak konkrét feladatokat az öt évre szóló szerződésekben. A korábbinál kisebb mértékben ugyan, de előfordultak a szerződésekben jogszabályokkal ellentétes előírások is, amelyek természetesen érvénytelenek, ezeket a vállalatoknak módosítaniok kell. A vizsgált vállalatok többségénél a részesedési alap felosztásában alapvető változtatásokat nem terveztek. A közvetlen anyagi ösztönzésre szánt összeg aránya a vállalatok körülbelül felénél emelkedett, negyedénél változatlan, a többinél csökkent. A vállalatok többsége 1971- re 3 százalékot meg nem haladó bérfejlesztést tervezett. A minisztérium és a SZOT hiányosságként említi, hogy a vállalatok többségénél nem szabályozták a bérfejlesztés módjait, azt hogy a többletösszegeket az alapbér növelésére, a kereseti arányok javítására vagy például ösztönzőbb bérformák bevezetésére akarják-e felhasználni. Általában nagyobb összegeket szánnak a dolgozók lakásépítésének segítésére, elsősorban a részesedési alapból költenek ilyen célokra, a fejlesztési alap egy részével inkább vidéken támogatják a lakásépítést. A vállalatok tekintélyes része azonban még mindig nem él a lehetőséggel, több üzem viszont a termelő, a szociális és egyéb beruházások miatt nem tud lakásépítési alapot létrehozni. Előtérbe kerültek a törzsgárdának nyújtott kedvezmények. A legváltozatosabb formákban jutalmazzák a vállalatokhoz leghűbb dolgozókat. Sok helyütt magasabb év végi részesedést, esetenként jutalmazást szabtak meg számukra, egész sor helyen pótszabadságot kapnak a törzsgárdatagok, némelyik vállalatnál béremelést írnak elő a nyugdíjazás előtt állók és régóta ott dolgozók számára. Számos esetben azonban nem kapcsolták össze helyesen a kollektív szerződéseket és a törzsgárdasza- bályzatot, előfordult, hogy a törzsgárdaszabályzatban rendeztek olyan kérdéseket, amelyekről a kollektív szerződésben kell intézkedni. Az új kollektív szerződések sokoldalúan intézkednek a nők helyzetének javításáról. Egyes helyeken a gyermeküket egyedül nevelő nőket mentesítik a túlmunka alól, másutt erősen korlátozták a női túlmunka felső határát, az éjszakai munkát. A nők egyes csoportjai részére rendszeres pótszabadságot, juta- lomszabadságot és sok egyéb kedvezményt engedélyeznek. Mindent egybevetve a tapasztalatok általában kedvezőek, a vállalatok szakmai és szakszervezeti vezetőinek, valamennyi dolgozójának joga és kötelessége, hogy érvényesítse a vállalat alkotmányát, a kollektív szerződés előírásait. A bontakozó városkép Korszerű üzlethálózat, új ipari övezet (Tudósítónktól) Nyírbátor község tanácsa 1961-ben elkészítette a község egyszerűsített általános rendezési tervét. Ez a terv mintegy 15 évre vette figyelembe a község fejlődését, s bár számolt a lehetőségekkel, de azzal nem, hogy az elmúlt tíz év alatt a fejlődés üteme — főképp az ipar területén — ilyen nagy méreteket ölt majd. A nagyobb ütemű fejlődés adott alapot a nagyközséggé szervezésre, jelenleg pedig már a várossá alakulás alapjait vizsgálják. Ez a tény tette szükségessé Nyírbátor új általános rendezési tervének elkészítését. A község központi részletes rendezési terve már egy leendő város képét igyekszik kialakítani. A postától a gyógyszertárig az épületek szanálásra kerülnek, e területen szolgáltatóház épül. A Nemzeti Banktól a Báthori utca elejéig meglévő épület- sor helyére irodaház kerül. A Kossuth és Báthori utca találkozásánál lévő épületek helyén műszaki, esetleg egyéb áruház épül. A központi sétány mentén épülne az új művelődési kombinát, valamint az új cukrászda és eszpresszó. A Szabadság tér északi oldalára kerül a tervezett ABC-áruház, a vendéglátóipari kombinát. A Kossuth utca páros számozású oldalán üzletsort létesítenek. A Martinovics utca nyomvonala és a Kossuth utca közötti részre kerül az új 150 fős kollégium épülete. A Zrínyi utca páratlan számozású oldalán szalagház építését tervezik. A Fürst utca egyik oldalán üzletek, a másikon szolgáltatóüzemek épülnek. A mentőállomással . szemben SZTK, mellette parkolóhely létesítését tervezik. A piac a Névtelen és a Fürst utca sarkán lesz, tőle északra 270 kocsiállásos garázs építését ütemezik. A szanálásra szánt területeken két- és háromemeletes épület létrehozását tervezik. Szerepel a fejlesztési tervben járdaépítés, ravatalozó, turistaház létesítése, termálkút, fürdőmedence, MHSZszékház építése. A község déli részén 46 hektárnyi területet jelöltek ki iparfejlesztési célra. A Csepel Motorkerékpárgyár területe hamarosan megsokszorozódik. Vele szemben kap helyet — öt hektárnyi területen — a TEFU-telep, nem messze tőle az új ktsz-ek létrehozását tervezik. Tovább bővül, fejlődik a cipőpari vállalat is. A másik ipartelep a mátészalkai út mentén terül majd el a tervek szerint. A 77 hektáron elterülő ipartelepen kap helyet a* új TÜZÉP-telep, a MÉK almatárol, a gépjavító állomás, az erdő és fafeldolgozó gazdaság is ezen a helyen üzemel. Már megkezdődtek az új kenyérgyár építkezési munkálatai. Az új létesítmény a dohánybeváltó mögött épül. A harmadik ipartelepítésre kijelölt terület a község északnyugati részén található. A növényolajipari vállalatot és az építőipari ktsz-t is magába foglaló új ipartelep 90 hektárnyi lesz. Az új ipari telepekhez — egy kivételével — iparvágányok csatlakoznak majd. új utak kötik őket össze egymással, s kapcsolják be őket a közlekedési hálózatba. A telepítendő ipar vízellátása a meglévő hálózatról megoldható. A szennyvízcsatorna építésénél is figyelembe vették az ipartelepítési terv javaslatait, így a meglévő nem igényel további korszerűsítést, befejezésére viszont újabb milliókat hagyott jóvá a tanács. A most jóváhagyott részletes rendezési és iparterv hosszú távlatra meghatározza Nyírbátor fejlődését, s egyre inkább megalapozza a városiasodást — amelyért sokat kell még dolgozniuk az itt lakóknak. Szabó Gyula Almaaroma exportra Próbaüzem az ország legkorszerűbb Csak egy lakás, egy üdülő gyümölcsléüzemében Kötelező a személyi tulajdon mértékét meghaladó ingatlanok értékesítése A telektulajdon, illetve a lakás- és üdülőtulajdon rendezéséről szóló két kormány- rendelet az MSZMP KB és a kormány múlt évi lakásgazdálkodási határozatából indul ki. Létrehozásukkal a kormány célja, hogy megszüntesse a társadalmi viszonyainktól idegen többlettulajdont, felszámolja a telek- spekulációt, az üzérkedésnek, az árfelhajtásnak és a jogtalan haszonszerzésnek a többlettulajdonban rejlő lehetőségeit, gátat vessen a lakásokkal, üdülőkkel folytatott nyerészkedési törekvéseknek, ugyanakkor elősegítse a lakás- és üdülőépítkezést, a két jogszabály pontosan meghatározza a személyi tulajdon mértékét: egy személynek, illetve egy családnak csak egy lakása és egy üdülője, illetve ezek helyett egy-egy beépítetlen lakó- és üdülőtelke lehet. Egy családnak számít: a házastársak, kiskorú gyermekeik és a házastársakkal együtt lakó nagykorú nőtlen, illetve hajadon gyermekek. A kormány a múlt évben széles körű intézkedést hozott a lakás- és üdülőtelek iránti igények fokozottabb kielégítése és a társadalmilag el I lendő telekállomány- felhalmozás megakadályozása érdekében. Az új telekellátási rendszer hatása már érződik. A jogszabályok fékezték a további felhalmozást, a progresszív adóztatás nyomán javult a kereslet és kínálat aránya, szélesebb rétegeknek nyílt lehetőségük a telekszerzésre. A telektulajdont szabályozó új rendelet még hatékonyabban fellép a spekulációval szemben, tovább korlátozza az indokolatlan, járadékszerű jövedelmeket, mert nemcsak a jogos mértéket meghaladó tulajdonszerzés lehetőségét zárja ki, hanem kötelezővé teszi a meghatározott mértéken felüli telkek — bizonyos türelmi időn belüli — értékesítését. A rendelet kizárja, hogy az, akinek már van egy lakó- és egy üdülőtelke, újabbat szerezzen, kivéve, ha örököl. Aki több beépítetlen telekkel rendelkezik, annak a személyi tulajdon mértékén felüli többletet 1972. december 31-ig el kell adnia, vagy másként kell átruháznia. Ha ezt a kötelezettséget nem teljesíti, a helyi tanács rendeli el az értékesítést. Sokan használnak azonban — különösen községekben — beépítetlen telket háztáji gazdaság céljaira, mezőgazdasági művelésre, s az ilyen telkek kötelező eladásának előírása az említett személyek jövedelmét, illetve megélhetését veszélyeztetné. Ezért ezekben az esetekben a kötelező tanácsi értékesítés csak akkor rendelhető el, ha a lakosság telekigénye másképpen nem elégíthető ki. A lakás- és üdülőtulajdont szabályozó rendelet szerint az a személy, Illetve család, akinek már van saját lakása és üdülője, többet nem szerezhet. A korlátozás nem vonatkozik az öröklésre. A méltányosságot szem előtt tartva mondja ki a rendelet, hogy az a nagykorú személy, aki kiválik a családból, a maga részére — a családi tulajdon mértékén felül — további saját lakást szerezhet. Ilyen esetben azonban köteles a lakásba hat hónapon belül beköltözni. Amennyiben egy személy, vagy család tulajdonában egynél több lakás, illetve üdülő van, a többletet köteles legkésőbb 1973. december 31- ig értékesíteni. Ha a tulajdontöbbletet a kormányhatározat életbelépése után — öröklés, házasság, örökbefogadás, összeköltözés útján — szerezte, úgy azt két éven belül értékesítenie kell Akinek a lakáson és üdülőn kívül beépítetlen telke is van, annak az előírt mértéket meghaladó tulajdont úgy kell értékesítenie, hogy — egy lakásnál és egy üdülőnél, vagy — egy lakásnál és egy beépítetlen üdülőteleknél, vagy — egy beépítetlen lakóteleknél és egy üdülőnél, vagy — egy beépítetlen lakóteleknél és egy beépítetlen üdülőteleknél több ne maradjon. Az értékesítési kötelezettség nem vonatkozik azokra a többlakásos, de hatszobásná nem nagyobb épületekre amelyeknek egy részében i tulajdonos vagy családja la kik. A lakásra és a telekre ve natkozó értékesítési kötél zettség alól a helyi tanácsc indokolt esetekben felmer, test adhatnak, illetve a ha táridőt meghosszabbíthatjá'. Az értékesítési kötelezettsá alól a megyei tanács általa nos érvényű felmentést olyat községek területére adhat ahol a lakásigényeket má kielégítették. A felmenté, nem vonatkozik az üdülő- és a beépített üdülőtelek-tulajdonra. Ha valaki értékesítési kötelezettségének a meghatározott időpontig nem tesz eleget, akkor a vevőt a tanács jelöli ki. A tanácsi határozat után a tulajdonos csak a megjelölt személynek adhatja el az ingatlant. Ha ilyen esetben a bérlő vásárolja meg a lakást, részére az OTP kölcsönt nyújthat. Előírják a rendeletek, hogy akinek az előírt mértéknél több lakása, üdülője, vagy beépítetlen lakó-, illetve üdülőtelke van, ezt 1972. június 30- ig köteles bejelenteni az állandó lakóhelye és az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi tanácsnál. Előírják a rendeletek azt is, hogy kártérítés nélkül állami tulajdonba veszik azoknak a személyeknek a beépítetlen telkét, lakás- és üdülőtulajdonát, akik 1963. március 22-e után jogtalanul hagyták el az országot és a hazatérést megtagadták. Nem vonatkozik a rendelkezés azokra, akik 1970. december 31- ig végképp visszatértek az országba, vagy ezt a szándékukat bejelentették és 1972. december 1-ig hazatérnek. Megyénkben egyre nagyobb gondot okoz a növekvő almatermés hulladékanyagának feldolgozása. Az egyébként értékes termék hasznosítására épített új gyümölcsléüzemet közös kooperációban a balkányi és nyírlugosi állami gazdaság. A több, mint ötvenmilliós beruházással felépült üzem teljes berendezéséhez a gépeket - a svédországi Lund városból, az ALFA LAVAL cégtől vásárolták. Ilyen komplett, korszerű gyümölcslévonal jelenleg még nincs az országban. A svéd berendezés előnye, hogy a feldologozás sóén az értékes almaaromát s megtudják menteni. Az új gyümölcslévonalon nár megkezdték a próbaüzemelést. A beérkező hulladékaimét — mosás és darálás után — 170 atmoszféra nyomással préselik. Az így nyert almalevet ezután folyamatosan szűrik, tisztítják s végtermékként hetvenszázalékos sűrítményt nyernek. A kitűnő ízű almalésürítményt egyelőre Svédországba és Angliába szállítják, ahol üdítőital-alapanyagként használják. Nem vész kárba a A városi tanács szabálysértési osztályán egyre gyakrabban foglalkoznak üzérkedők üzleti tevékenységével, akik különböző fondorlattal becsapnak jóhiszemű embereket. R. J.-né nyíregyházi lakos saját bevallása szerint is évek óta rendszeresen utazott külföldre — Csehszlovákiába és Lengyelországba — ahonnan különböző áruféleségeket, főként ruhaneműt vásárolt és hozott át a határon. Itthon ezeket az árukat jó nyereséggel értékesítette. Amikor meggyőződött arról, hogy ez az „üzlet” jó hasznot hoz, kibővítette üzletkörét hazai árukkal is. A Búza téri piacon egy kiskereskedőtől összevásárolt 18 ezer 590 forint értékű árut, préselés után visszamaradó almatörköly sem. Ezt — a tervek szerint — a már rendelkezésükre álló berendezéssel megszárítják és — szintén exportra — értékesítik. Teljes kapacitással az új fehérneműt, ruhaanyagot, férfi nyloningeket, női ruhákat, bizsuárut és mást. A megvásárolt magyar gyártmányú árukkal kibővítette a 3080 forint értékű Lengyel- országból hózott „áruraktárát”. A magyar árukat is külföldi áruként tüntetve fel, elindult értékesítő kőrútjára. Egyik egészségügyi intézményünk dolgozói között is tevékenykedett, ahol női ruhákat, pulóvereket, száj- ruzst, szemöldökfestéket és más holmikat árusított. Lebukása ott kezdődött, amikor a „vevők” rájöttek, hogy a 250 forintért vásárolt pulóvert a nyíregyházi boltokban 120 forintért árusítják. A megkárosított dolgozók ezek után megszakítotüzem — három műszakban — harminc embert foglalkoztat. Napi teljesítmény hatvan mázsa kitűnő minőségű üdítőital-alapanyag, amelynek piaclehetőségei szinte korlátlanok. ták az üzleti „összeköttetést" R. J.-nével, aki ellen megindult a büntető eljárás. A rendőrségi vizsgálat során R. J.-né lakásán 3080 forint értékű külföldi és 18 590 forint értékű hazai árut találtak. A szabálysértési tárgyalás során R. J.-né nem tagadta, hogy jogosítvány nélkül kereskedelmi tevékenységet folytat. A szabálysértési osztály 1200 forint pénzbüntetésre ítélte R. J.-nét. Az ítélet indoklása kihangsúlyozza, hogy az elkövetett szabálysértés társadalmi veszélyességgel bír. Enyhítő körülménynek vették, hogy szabálysértésért még nem volt büntetve. Farkas Pál Ismerős volt a „külföldi" áru...
