Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-23 / 224. szám

!0Tt. szeptember 23. KELET-MAGYAftOÄSZÄÖ 1 aWW (Folytatás a Z. oldalról) A gazdaságirányítási re­form bevezetésének éveiben, mint ismeretes, feloldottuk azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek munkáját pusz­tán az „alaptevékenységre'’, tehát a növénytermesztésre és állattenyésztésre korlátoz­ták. Ezután gyorsan kibonta­kozott a kiegészítő ipari jel­legű takarmánykeverés, gép­javítás, építkezés, az úgyne­vezett elsődleges élelmiszer­feldolgozás, a mezőgazdasági termékek közvetlen forgal­mazása, a helyi jellegű szol­gáltatás, a szállítás, stb., a termelőszövetkezetek s az ál­lami gazdaságok is szélesebb profil, s az önálló elszámo­lás fejlettebb feltételei között szervezik termelésüket. Az iparosításnak, a műszaki fej­lesztésnek és a korszerűsítés­nek ugyanis törvényszerű ve­lejárója, hogy a mezőgazda- sági termelés iparszerűvé vá­lik, továbbá fejlődik az ipari tevékenység a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben. Lehetőségek a tagok foglalkoztatására Nem kívánjuk korlátozni a jövőben a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásokat, a helyi építőanyag-termelést, az igé­nyek jobb kielégítését szol­gáló kisipari termelést, vagy­is a magánszektorral folyta­tott versenyt sem. A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy az utóbbi 2—3 évben több ipari köz­pont vonzáskörében, különö­sen az ide tartozó mostoha természeti adottságú termelő- szövetkezetekben bizonyos mértékig az élelmiszeripari vertikumon kívüli ipari ter­melés is kifejlődött. A mezőgazdaság és az ipar érintkezési pontjain több irá­nyú érdekek egybeesése nyo­mán bontakozott ki bedolgo­zás formájában az ipari ter­melés. Az ilyenfajta munka vállalása elsősorban a raosto- . ha természeti viszonyok kö­zött gazdálkodó termelőszö­vetkezeteknek érdekük, mert tagjaikat így jobban, folya­matosabban foglalkoztathat­ják. Tapasztalatok szerint az így elért többleteredmény nagyobb részét (mintegy há­romnegyedét) a mezőgazda­ság fejlesztésére fordították. Az ilyen szövetkezeteknél szükségtelenné vált a jövede­lemkiegészítő állami támoga­tás. Ugyanakkor a bedolgo- zásos ipari munka szervezése érdekük az érintett gyárak­nak is, mert ily módon be­ruházást takaríthatnak meg. Végül érdeke az egyébként „ingázó" munkavállalónak, aki a közeli termelőszövet­kezetben is kaphat munkát, s megtakaríthatja az utazás­sal járó időt. Az állami vál­lalatokkal kooperációban végzett ipari termelés tehát hasznos és azt fenn kell tar­tani, de az eddiginél nagyobb szervezettséggel és szigorúbb állami szabályozással, az ipar szoros irányításával. Fehér Lajos a törvényja­vaslat 37. szakaszára utalva elmondotta, hogy a szövet­kezetek minden olyan gaz­dasági tevékenységet folytat­hatnak. amelyet törvény, tör­vényerejű vagy kormányren­delet nem tilt meg, vagy nem tart fenn az állami gaz­dálkodó szervek részére. E felhatalmazás alapján még ez évben a kormány elé ke­rül a szóban forgó tilalmi lista, amely a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipari szö­vetkezetekre egyaránt vonat­kozik. A készülő kormányszintű jogszabály szerint a szövet­kezeteket továbbra is mező- gazdasági szövetkezetként kell számon tartani. Azok a termelőszövetkezetek. ahol a összes termelési értékhez viszonyítva az élelmiszer- gazdasághoz egyáltalán nem kapcsolódó gépi. vegyi és könnyűipari bedolgozásból származik az árbevétel 30— 50 százaléka, alakuljanak át mezőgazdasági-ipari szövet­kezetté Azok pedig, ahol ez az arány 50 százaink fölé emelkedik. ipari-mezőgaz­dasági szövetkezetté. Ezek­ben már ma is létező ve­gyes profilú szövetkezetek­ben a mezőgazdasági tevé­kenységre a mezőgazdasági. az iparira pedig az iparra vonatkozó jövedelemelvo- nást kell érvényesíteni (az 1971. január 1-e óta érvény­ben lévő termelési adó for­májában.) A szabályozás se­gítse elő továbbá, hogy a szö­vetkezetek az ipari tevé­kenységből származó többlet­jövedelmek nagyobb hánya­dát a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére fordítsák. Szigorítani szükséges a bé­rezést is. mert bár a terme­lőszövetkezetek ipari részle­geiben betartják az alapbé­rezéssel kapcsolatos rendel­kezéseket. egyes helyeken azonban jutalom és pótlékok cimén magas összegeket fi­zetnek ki. s így meghalad­ják az állami vállalatoknál azonos munka után fizetett alapbéreket, s ez rossz tár­sadalmi visszhangot vált ki. E problémát úgy lehet és kell megoldani, hogy a ter­melőszövetkezeti munka- vállalóknak fizethető bérek — az alapbérekhez hozzá­számítva a jutalmat és a nyereségrészesedést is — legfeljebb 10 százalékkal tér­hetnek el a hasonló tevé­kenységet végző iparvállala­tok béreitől. Az ilyen bére­zés elejét veszi az arányta­lanságok kialakulásának, s részben honorálja azt. hogy a termelőszövetkezetek ipari részlegeiben rosszabb műsza­ki feltételek, mostohább szo­ciális és kulturális körül­mények között végzik mun­kájukat a dolgozók. Az említettek következetes megvalósítása azt is igényli, hogy az illetékes állami és szövetkezeti belső ellenőrző szervek rendszeresebben el­lenőrizzék a szövetkezetek ipari részlegeit, így előzhetők meg a szabálytalanságok, törvénytelenségek. Az illeté­kes ágazati tárcák vezetői pedig a jövőben fokozottan éljenek a jogszabályokban előírt hatáskörükkel. Végül elmondotta, hogy a törvény előkészítői jó mun­kát végeztek, jól hasznosí­tották a szocialista szövetke­zeti mozgalmunk gazdag ta­pasztalatait. Az új törvény jól illeszkedik a szocializ­mus teljes felépítését szolgá­ló munkába, a társadalmi és politikai életünkre jellemző demokratizálódás folyama­tába. — Mélységes meggyő­ződésünk — mondotta — hogy a szocializmus teremti meg az igazi politikai és gaz­dasági demokrácia feltételeit, ugyanakkor a demokrácia fejlesztése előfeltétele a szo­cializmus fejlődésének. A szövetkezeti törvény jól szol­gálja majd szocialista de­mokráciánk erősítését, egész­séges továbbfejlesztését. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében a be­terjesztett törvényjavasla­tot az országgyűlésnek elfo­gadásra javasolta. A vitában felszólalt még: dr. Bodnár Ferenc (Borsod), Vass József (Nógrád), dr. Ta­más László (Heves), Radnóti László (Somogy). Szabó 1st ván (Hajdú-Bihar). Pájer Imre (Győr), Horváth Kál­mán (Veszprém). Bollók Jó­zsef né (Borsod). Kapiller Im­re (Vas). Rév István (Csong- rád) és Fábián Márton (Szol­nok) megyei képviselők. Ezután dr. Beresztóczy Miklós a vitát lezárta és dr. Korom Mihály igazságügy- miniszternek megadta a szót, aki válaszolt a vitában el­hangzott észrevételekre. Szviridov Ivónné felszólalása Dr. Korom Mihály válasza A miniszter a vita leglé­nyegesebb vonásaként emel­te ki. hogy a felszólaló kép­viselők egyöntetűen kifejez­ték egyetértésüket az egysé­ges szövetkezeti törvény megalkotásával, hangsúlyoz, •ták annak szükségességét. A felszólalásokból azt a követ­keztetést lehel levonni — hangsúlyozta —. hogy az or­szággyűlés tagjai az új tör­vényt olyan iránytűnek tart­ják, amely megbízható eliga­zítást nyújt a témával össze­függő kérdésekben. A mi­niszter megköszönte a kép­viselők egyetértő támogatá­sát, s hangsúlyozta, ha a törvény végrehajtásában is teljes lesz az egység, a szö­vetkezeti törvény minden bi­zonnyal hatékonyan betölti majd társadalmi szerepét és hivatását. A továbbiakban a minisz­ter aláhúzta: bár az új tör­vény nagy előrelépést jelent a szövetkezetekkel kapcsola­tos jogszabályalkotásban, természetszerűleg nem oldja meg egy csapásra szövetkeze­ti mozgalmunk minden gond­ját, ' problémáját. Ezek közé tartoznak például a társada­lombiztosítással, a szociális juttatásokkal kapcsolatos kü­lönféle kérdések. Ezeknek megnyugtató rendezésére nemcsak a törvény, de még az ezután kidolgozásra ke­rülő ágazati jogszabályok sem vállalkozhatnak. Sőt en­nek időbeli ütemezését sem irányozhatják elő. A társa­dalombiztosítás, és a vele kapcsolatos, nagy horderejű kérdések megoldása, vagy előbbre vitele döntően a gazdasági feltételektől függ. Most csak annyit lehet ígér­ni, hogy a népgazdaság te­herbíró képességének, lehe­tőségeinek figyelembevéte­lével kerülhet majd sor e fontos kérdések rendezésére, megoldására. Addig is azonban, amíg a kormány ilyen irányú intéz­kedéseket tud tenni, nagyon sokat segíthetnek maguk a szövetkezetek is, rászorulók támogatása. anyagi megse­gítése érdekében. Ezzel kap­csolatban nagy jelentőségű­nek mondotta a miniszter azokat a kezdeményezéseket, .amelyekről néhány képviselő a vita során említést tett. Az igazságügy-miniszter vá­lasza után határozathozatal következett. Dr. Beresztóczy Miklós előbb szavazásra bo­csátotta a felmerült módosí­tó javaslatokat, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag el­fogadott. Végezetül az or­szággyűlés a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot álta­lánosságban és — a már elő­zőleg megszavazott módosí­tásokkal — részleteiben egy­hangúlag elfogadta. Ezzel a szerdai tanácskozás befeje­ződött. Csütörtökön — 10 órakor az ifjúságról szóló törvény- javaslat tárgyalásával foly­tatja munkáját az ország- gyűlés. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Szövetkezeteink jelentős szerepet töltenek be a szo­cialista társadalmi, politikai és gazdasági viszonyok fej­lesztésében. a gazdasági élet különböző területein. Gazdasági életünkben a legkiemelkedőbb szerepe a szövetkezetek között a mező- gazdasági termelőszövetke­zeteknek van, de számottevő jelentőségű a fogyasztási és az ipari, valepünt más szö­vetkezetek tevékenysége is. Országunkban az elmúlt évben a szövetkezeti t gok száma — a kettős tagságot is figyelembe véve — megha­ladta a kétmilliót. A szövet­kezetekben mintegy másfél millió ember dolgozik, tehát az aktív keresőknek csak­nem egyharmada. Szövetkezeteink tevékeny­ségük során a lakosság szé­les körével kerülnek kapcso­latba: így gazdasági fejlődé­sük mellett politikai jelentő­ségük is nagy. A szövetkeze­tekről szóló törvényjavaslat e körülményeket figyelembe véve, az állampolgárok szé­les körét érinti. A jogalkotás demokratiz­musa megkívánja, hogy a lakosság széles körét érintő jogi szabályok előkészítésé­nél lehetőséget teremtsünk, arra. hogy az érdekeltek nagy köre nyilváníthasson véleményt a megalkotandó új jogszabály jelentősebb kérdéseiben. Társadalmi igényként me­rül fel az, hogy az egyes szövetkezeteket érintő jog­szabályokat részletesen fe­lülvizsgálják. és az egységes szövetkezeti törvénnyel ellen­tétes. illetve az időszerűtlen jogszabályokat egyidejűleg helyezzék hatályon kívül. A törvényjavaslat egységes jogi keretet teremt a szövet­kezeti mozgalom társadalmi érdekképviseleti szervének létrehozásában. A termelő­szövetkezeti törvényhez ha­sonló módon, de azt tovább fejlesztve, újszerű alapokra helyezi az állam és vala­mennyi szövetkezet kapcso­latát is. Az állami felügyelet a jogszabályok megtartásá­nak felügyeletére, állami eszközökkel való biztosítá­sára korlátozódik. Ez a tör­vényi megoldás felel meg az állami irányítás új rendsze­rének is. Összességében azt mond­hatom el, hogy a törvényja­vaslat szerinti új jogi sza­bályozás korszerűsített mó­don fogja szolgálni szövetke­zeti mozgalmunkat, szabá­lyozza szövetkezeteink tevé­Már jóval Í1 óra előtt megkezdődött a vita. a be­szélgetés a parlamenti fo­lyosókon. a büfékben. De így van ez rendjén, hiszen két olyan törvény tervezetét vitatják meg két nap alatt a Parlamentben, amelyek az ország minden lakóját érin­tik valamilyen formában. A napirendek fontosságát és a nagy érdeklődést jelez­te az is, hogy talán soha nem teltek meg ennyire a meghívottak részére fenntar­tott páholyok, mint most a szövetkezeti és ifjúsági tör­vény tárgyalásakor. Az országgyűlés napirend­iében előre helyezték a szö­vetkezeti törvény megvitatá­sát. Évek óta hiányzott az a keret, ami egységbe foglalja a hatalmas szövetkezeti szek­tor dolgozóinak, tagiaknak ügyét. Ezért vállaltak hatal­mas terhet azok, akik e fon­Munkatársunk jelenti a Parlamentből A szakszövetkezetek jövője tos törvény előkészítésében részt veitek. Negyvenen kér­tek szót az előkészítő bi­zottságokban. hogy javasla­taikkal kiegészítsék az elő­terjesztést. Ezekben a felszó­lalásokban benne volt min­den választó gondja, s a képviselők hozzászólásuk­kal hozzájuk akarták köze­lebb vinni a születő törvényt. Szabolcs megye gondjairól ketten is beszéltek az előké­szítés során a mezőgazdasági bizottságban. Bojtor Miklós képviselő például a szakszö­vetkezetek problémáját tette szóvá és bár nem kérte a törvény módosítását, javas­kenységét. alkalmas lesz a szövetkezeti mozgalmon be­lül jelentkező társadalmi igények széles körű kielégí­tésére. A törvény hatálybalépésé­vel egynéhány jogszabály­nak meg kell változnia, amely az új törvénnyel el­lentétes, "illetve nehezítené a szövetkezeti tevékenység to­vábbi kibontakozását, amely mind a népgazdaság, mind a szövetkezet számára kívána­tos és hasznos. A szövetkezeti élet vala­mennyi területén eddig is nagy lehetőség volt a szövet­kezeti önállóság és a szövet­kezeti demokrácia kifejlesz­tésére. Az új törvény élet­be léptetésével azonban a szö­vetkezeti élet valamennyi te­rületén még nagyobb lehető­ség nyílik a szövetkezeti ön­állóság, a szövetkezeti tevé­kenység és a szövetkezeti de­mokrácia további kiterjedé­sére; ezáltal kedvező körül­ményeket teremt a gazdasági fejlődés meggyorsulására, a tagság tulajdonosi érzésének elmélyítésére is. Tisztelt országgyűlés! Felszólalásom során mar utaltam arra a társadalmi igényre, hogy' a hatályos és az egyes szövetkezeteket érintő jogszabályokat részle­tesen felül keli vizsgálni és a szövetkezeti törvénnyel el­lentétes, valamint az idősze­rűtlen jogszabályokat hatály­talanítani. illetve módosítani kell. Tudomásom szerint megfe­lelő ütemben halad a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló törvény módo­sításának és kiegészítésének előkészítő munkálata is. Az ágazati jogszabály előkészítésével kapcsolatban megyénk egyik legnagyobb problémáját vetném fel: a szakszövetkezetek helyzetét. Azzal a kéréssel vetem fel, hogy' az előkészítő munkák során a hatályos jogszabá­lyok módosításával szakszö­vetkezeteink részére is biz­tosítsák jelenlegi fejlődé­süket gátló körülmények megszüntetései. Megyénkben mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteink mellett 35 szakszövetkezet működik. 9319 fővel, a szak­szövetkezeteknek 415 alkal­mazottjuk van: a közösbe bevitt földterületük 58 530 katasztrális hold. közös va­gyonuk az elmúlt év végén 114 millió forint volt. Szakszövetkezeteink jelentős része kedvezőtlen talajadott- sággal rendelkezik és emel­lett még általában kedvezőt­lenül alakul tagjaiknál a korösszetétel. A hatvan éven felüli szövetkezeti tagok ará­nya megközelíti a 45 száza­lékot, tehát nagymérvű az elöregedés. A fiatalok a szak- szövetkezetből elvándorol­lak. mert jövőjüket egyálta­lán nem látják biztosítottnak és ez az elvándorlás jelenleg is tovább tart. Szakszövetkezeteink gaz­dálkodásának színvonala még alacsony, a közös gazdasági tevékenységet több szakszö­vetkezetben rossz minőségű földön alakították ki, így az alacsony terméshozam vesz­teséges gazdálkodást tudott előidézni. Próbálkozások szü­lettek közös állattartás kiala­kítására. egyes szakszövetke­latait figyelembe veszik a végrehajtási utasítás előké­szítésekor. Mert sok gondot okoz Sza­bolcsban — és különösen a nag.vkállói járásban — a szakszövetkezetek helyzete. Sok helyen nincs aki a föl­det megművelje. Ez nem­csak a parlagon heverő föl­dekre vonatkozik, de elha­nyagoltak a gyümölcsösök és ennek legfontosabb oka a tagság elöregedése. Nem je­lentkeznek szakszövetkeze­tekbe a fiatalok és ez ösz- szefügg azzal, hogy rende­zetlen a szakszövetkezeti tagság nyugdíjazása, Persze ez nemcsak Sza­bolcs megy'ei gönd és ezért találkozott a többi képvise­lő egyetértésével Bojtor Mik­lós javaslata. Az. hogy az ilyen területeket adják át állami gazdaságoknak, vagy termelőszövetkezeteknek, de a megművelés így is csak ak­kor lesz megoldva, ha erre dotációt, kapnak. A jelenle­gi szabályozók ugyanis ilyen terhek vállalását nem teszik lehetővé. Ez csak egy töredéke an­nak, amiről akár az előké­szítő bizottságokban, akár az országgyűlésen szó esett. De fontosságát mi sem jelzi jobban, mint az. hogy töb­bek között erről is beszélt felszólalásában Szviridov Ivánná és nem maradt ki a megoldás kilátásba helyezé­se a kormány elnökhelyet­tesének felszólalásából sem. Balogh József zetek nagyüzemi gyümölcsös telepítését valósították meg. Szakszövetkezeteink anya­gi. műszaki ellátottsága rend­kívül alacsonv, nem rendel­keznek a fejlesztéshez szük­séges alapokkal. Több szak- szövetkezetnél éveken ke­resztül a tagok nem űzetlek be az anyagi hozzájárulást, elavult gépekkel rendelkez­nek, új gépek vásárlásához erőforrásaik nem elegendők. A legtöbb esetben kedvezőt­lenül alakul a szakember­ellátottságuk. mind a gazdál­kodás szakmai irányítása, mind a gazdasági számvitel tekintetében is. Szakszövet­kezeteinknél az eszközel'á- tottság a nagyüzemi gazdál­kodás kialakításához általá­ban nem megfelelő. Jelentős részük állandó pénzügyi problémákkal küzd. bevé­teleikből gyakran az esedé­kes beruházási hiteleiket nem tudják megfelelően törleszte­ni. Sok új problémájuk merül fel a földtulajdonjogi és földhasználati kérdésekkel kapcsolatban is: itt elsősor­ban arra gondolok, hogy a kétféle jogi minősítésű kö­zös föld közös használatba, illetőleg közös nagyüzemi gazdálkodásba vont föld ka­tegóriája eddig is számos problémát okozott. A rossz minőségű földek összevont használata foglalkoztatottsá­gi gondokat vet fel. amit a legszükségesebb ipar megte­remtése útján lehetne meg­oldani. Megoldatlan az elöregedett szakszövetkezeti tagok sorsa is. Felajánlott földjeiket hasznosításra sem a szakszö­vetkezet. sem más szocialista szektor nem veszi át. Sok esetben ez a földterület ott­marad megműveletlenül. Választókörzetem egyik községében. Oros községben három szakszövetkezet van. s ezek problémáját is ismer­ve, — megítélésem szerint — a szakszövetkezetek gazdasá­gi helyzete mellett tagjaik emberi sorsát is figyelembe kell venni. Megyénkben a szakszövet­kezetek egy része, ahol a közgazdasági és termelőhelyi adottságok biztosítottak, fej­lődőképes, vagy azok, ame­lyek melléktevékenységgel foglalkoznak, egy vészük azonban olyan mostoha kö­rülmények közt és kedvezőt­len adottságok mellett mű­ködik. hogy ezeknél a társa­dalmi és a gazdasági viszo­nyok különleges szabályod zást kívánnak meg. Szakszövetkezeteink gaz­dálkodásában az új irányítá­si rendszer bevezetése eddig még nem éreztette kellően a hatását: bátorkodom úgy kifejezni magam hogy az új irányítási rendszer érvénye­süléséhez a szakszövetkeze­tekben nincs meg a feltétéi. Nincs anyagi eszköz. nem versenyképes a hitelnyerés­nél. A közös tevékenység fejlesztését a jelenlegi gaz­dasági ösztönzők nem szol­gálták kellően. A különböző állami támogatásoknál indo­kolatlanul nagy volt a kü­lönbség a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekhez viszo­nyítva. Ismételten meg kell emlí­tenem a szakszövetkezeti ta­gok társadalmi juttatását is. mert sok tekintetben eltérő módon alakul a mezőgazda­sági termelőszövetkezet tag­jaihoz képest. Szakszövetkezeteink ezen problémáit azért vetettem fel, mert ezek nemcsak me­gyénk, hanem egyben szö­vetkezeti mozgalmunk prob­lémáját és gondjait is je­lentik. A kérdések felvetése mel­lett ismételten az a kérésem, hogy az ágazati jogszabályok módosításával foglalkozók ez.eket a társadalmi igénye­ket is vegyék figyelembe, s törekedjenek arra. hogv e > u j jogalkotás során a törvény- javaslat szellemében, ennek keretei között biztosítsanak olyan jogi megoldásokat, amelyek szakszövetkezeteink megszilárdítását és tovább­fejlesztését a lenini fokoza­tossági elvnek megfelelően megvalósítják. A törvényjavaslatot a ma­gam részéről elfogadom es a tisztelt országgyűlésnek el- fogadásra javaslom. (T*píy .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom