Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-04 / 208. szám

VIIÁ6 PRO LETÁRM1. EHYBfl LJ ETEK I KXVIIL ÉVFOLYAM 2®8. SZAM ÄRA: 80 FILLER ml. SZEPTEMBER 4, SZOMBAT Az elmúlt 15 év legjelentősebb szerződése Nyugat-Berlinben parafálták a városról szóló megállapodást Pénteken Nyugat-Berlin­ben aláírták a Szovjetunió, Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormá­nyainak négyoldalú egyez­ményét a Nyugat-Berlinre vonatkozó kérdésekről. Az egyezményt P. A. Abraszi- mov, a Szovjetunió berlini nagykövete és a másik há­rom hatalom bonni nagykö­vete írta alá. Egyidejűleg pa­rafálták azt a négyoldalú záró jegyzőkönyvet, amely­nek aláírása után az egyez­mény hatályba lép, vala­mint a Berlin nyugati szek­torai állandó lakosainak Szovjetunióba utazását sza­bályozó jegyzőkönyvi mel­lékletet és a Szovjetunió fő­konzulátusának, a szovjet külkereskedelmi egyesülé­sek és az AEROFLOT irodá­jának ezekben a szektorok­ban történő létesítéséről szó­ló jegyzőkönyvi mellékletet, továbbá a Nyugat-Berlinben működő szovjet intézmények tevékenységével kapcsola­tos egyéb kérdésekre vonat­kozó jegyzőkönyvi mellékle­tet kan- és miről tanácskozhat­nak a városban. Nyugat- Berlinben — a szerződés er­ről a vonatkozásról nem szól — továbbra is a nyugati márka marad az érvényes fi­zetési eszköz. Nyilvánvaló tehát, hogy — mindent egybevetve — Nyu- gat-Berlin (amint ezt az NDK részéről már többször is megfogalmazták) valóban különleges politikai státussal rendelkező város. A nyugat-berlini lakosság szempontjából tekintve a dolgot a nyugat-berliniek helyzete kétségtelenül lénye­gesen előnyösebbé válik. Egyrészt ezentúl ők is elláto­gathatnak. az NDK fővárosá­ba és a Német Demokratikus Köztársaság egyéb területei­re. Másrészt a várost az NSZK-val összekötő útvona­lakon a határátlépőknél lé­nyegesen egyszerűbbek lesz­nek a formalitások. A Német Demokratikus Köztársaság oldaláról telje­sen nyilvánvaló, hogy ez a (Folytatás a 2. oldalon) hIrmagyarAzónk írja-: r A nyugat-berlini megállar podás egyik legjelentősebb eredménye, hogy megszünte­ti a város körül kialakult, immár több mint negyed év­százados bizonytalanságot. Nyugat-Berlin történetében először rendezi nemzetközi szerződés a város helyzetét. A mostani szerződés egy- értelműleg kimondja, hogy Nyugat-Berlint a nyugati hatalmak sem tartják az NSZK részének, a várost nem az NSZK-ból kormá­nyozzák. Ugyanakkor — bi­zonyos kompromisszumos megoldásokat szem előtt tartva — lényegében leépíti az NSZK nyugat-berlini po­litikai jelenlétét. A szerző­dés szövege talán éppen ezen a ponton megy bele a legrészletesebb kérdésekbe, pontosan meghatározva, mi­lyen NSZK-beü szervek mi­Jumzsagijn Oden bal elutazott Magyarországról Budapestre látogat Maurice Schumann Peter János külügyminisz­ter meghívására Maurice Schumann, a Francia Köz­társaság külügyminisztere a közeli napokban hivatalos látogatásra Budapestre érke­zik. Péter János fogadta Win ton ül. Blount Péter János külügyminisz­ter pénteken fogadta Wintőn M. Blount-ot. az Amerikai Egyesült Államok postaügyi miniszterét, aki hivatalos lá­togatásra a vadászati világki­állítás, valamint a nemzetkö­zi bélyegkiállítás megtekinté­sére érkezett hazánkba. A beszélgetésen jelen volt Nagy János külügyminiszter- Eglyettes. valamint Alfred Puhán, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Az osztrák honvédelmi miniszter hazánkban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter meghí­vására néhány napos nem hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezett Kari Lütgen- dorf tábornok, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi honvédelmi minisztere. Czinege Lajos hivatalában fogadta Kari Lütgendorfot. Az osztrák vendég meg­tekintette a Hadtörténelmi Múzeumót és ellátogatott a vadászati világkiállításra. Czinege Lajos baráti va­csorát adott Kari Lütgen- dorf tiszteletére. . Elutazott hazánkból Jum- zsagijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Mongol Népköztársa­ság minisztertanácsának el­nöke, aki a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívására csa­ládjával szabadsága egy ré­szét Magyarországon töltötte. Magyarországi tartózkodása során találkozott Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárával és Fock Jenővel, a Minisztertanács el­Az országgyűlés legutóbbi ülésén az alkotmány módo­sításának előkészítésére meg­választott bizottság Kállai Gyula elnökletével pénteken ülést tartott. Az elnök is­mertette a Magyar Szoci­alista Munkáspárt X. kong­resszusának határozata alap­ján kidolgozott irányelveket és a módosítás tervezetét. Szeptember 3-án Kovács József, a Tanárképző Főisko­la főigazgatója nyitotta meg a pedagógusképző intézetek és kollégiumi vezetők országos tanácskozását a nyíregyházi főiskolán. A konferencián részt vesz­nek a Művelődésügyi Minisz­térium és a KISZ Központi Bizottság képviselői, az or­szág óvónő- és tanítóképző intézetek, a tanárképző főis­kolák főigazgatói és igazgatói, valamint a kollégiumok veze­nökével. J. Cedenbal megis­merkedett Budapest és a Ba­laton környéke, valamint He­ves megye és Eger nevezetes­ségeivel. Látogatást tett a va­dászati világkiállításon. Pén­teken, a Ferihegyi repülőté • ren Fehér Lajos, a Politika Bizottság tagja, a Miniszter tanács elnökhelyettese bú csúztatta J. Cedenbalt és csa ládját. A búcsúztatásnál jele volt Zs. Bolod, a Mongol Nép köztársaság és V. J. Pavlov a Szovjetunió budapesti nag> követe. A bizottság az irányelve­ket és a tervezetet megvi­tatta. A bizottság az alkot­mánymódosítás tervezeté­nek további megvitatására társadalmi tudományos szer vezeteket, valamint a fővá­rosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságát kérte fel. tői és a kollégiumi diákbi­zottságok titkárai. Délelőtt Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Miniszté­rium osztályvezetője „A kol­légiumi élet néhány időszerű kérdése” címmel tartott elő­adást. A délutáni órákban — az egyes szekciók keretében — megbeszélésre és vitára került sor, majd az intézeti szekciók együttes ülésén készítették el azokat az előterjesztéseket, amelyeket a szombati plenáris ülés elé terjesztenek. •• Ülést tartott az alkotmány módosítását előkészítő országgyűlési bizottság Országos konferencia a főiskolán Ülést tartott a megyei pártbizottság Szeptember 3-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága, Az ülé­sen részt vett és felszólalt Pullai Árpád elv­társ, a Központi- Bizottság titkára. Részt veti az ülésen dr. Tóth József, a Központi Bizott­ság munkatársa. A megyei pártbizottság megtárgyalta az árvíz sújtotta terület újjáépítésének helyze­téről és további feladatairól szóló jelentést. A napirend előadója Orosz Ferenc elvtárs, a megyei tanács elnöke volt. A jelentés, vala­mint a vita alapján a pártbizottság megálla­pította, hogy a lakásépítés jó ütemben halad. Néhány községben azonban anyag- és építési kapacitáshiány, valamint a pénzügyi elszámo­lások elhúzódása miatt akadozik a munka. A gazdasági épületek helyreállítása megfelelő, viszont a középületek újjáépítése igen lassan halad. Gyorsítani kell a közművesítést, az utak és belterületi utcák rendbehozását. Az árviz sújtotta területek helyreállítási mun­káinak segítésére határozatot hozott a párt- bizottság. o Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság tit­kára előterjesztése alapján a pártbizottság megtárgyalta négyéves munkaprogramját. E program a X. kongresszus és a megyei párt­értekezlet határozataiból, valamint a IV. öt­éves tervből fakadó főbb feladatok végrehaj­tására vonatkozó teendőket foglalja magába. A pártbizottság a továbbiakban személyi kérdésekben döntött. Tóth Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára kérte a me­gyei pártbizottságban betöltött tisztségei alóli felmentését. A megyei pártbizottság Tóth Má­tyás elvtársat saját kérésére felmentette első titkári tisztsége, végrehajtó bizottsági és pártbizottsági tagsága alól. Nagy Károlyné dr-t budapesti munkahelyre távozása miatt felmentette megyei pártbizottsági tagsága alól. A megyei pártbizottság dr. Tar Imre etv- társat bízta meg ideiglenesen az első titkári teendők ellátásával. Az Elnöki Tanács ülése Főiskolává nyilvánították a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumot A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke beszámolt finn­országi hivatalos látogatásá­nak tapasztalatairól. A beszá­molót a NET tudomásul vet­te. Az Elnöki Tanács az ülésen elfogadott törvényerejű ren­deletekben a felsőfokú kül­kereskedelmi szakiskolának külkereskedelmi főiskolává, a Nyíregyházi, illetve a Kapos­vári Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumot mezőgazda- sági főiskolává, továbbá a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának, a Magyar Kép­zőművészeti Főiskolának, a Magyar Iparművészeti Főis­kolának, valamint a Színház­as Filmművészeti Főiskolának — nevük megtartásával — egyetemi jellegű főiskolává szervezését rendelte el. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról hozott törvény­erejű rendelet értelmében a Több mint harminc évvel ezelőtt az élet sürgető igé­nyét ismerte fel néhány gyümölcstermelő szakem­ber, amikor Nyíregyházán, a Pacsirta utcán egy kis épü­letben megkezdték a kertész­képzést. (Ebben az időben kezdődött meg Szabolcsban a jonatán üzemi termesztése.! Az iskolaalapító Welich Sán­dor és Nagy Sándor elkép­zeléséből jelentősebb intéz­mény csak a felszabadulás után, 1949-ben lett. amikor érettségit adó középfokú szakiskola létesült a Rákóczi út mentén. 1961-re már újabb igényt támasztott a termelőszövetkezetek fejlő­dése. a nagyüzemi gyümöl­csösök rohamos telepítése. Ekkor létesült — a közép­tanulmányok befejezését kö­vetően sikeres államvizsgát tett hallgatók egyetemi okle­véllel egyenértékű oklevelet kapnak, amely a honvédelmi miniszter által meghatározott katonai beosztások betöltésé­re képesít. A felsőfokú okta­tási intézmények új jogállá­sukat ebben az oktatási év­ben elnyerik. Az Elnöki Tanács a deve- cseri járás székhelyét Deve- cser közös tanácsú nagyköz­ségből Ajka városba helyezé­sét rendelte el, s egyben a já­rás nevét ajkai járás elneve­zésre változtatta. Az Elnöki Tanács dr. Ker­tész Jánost a Legfelsőbb Bíró­ság bírájává választotta, to­vábbá előzetesen hozzájárult dr. Zsebők Zoltán egyetemi tanárnak a tiszántúli refor­mátus egyházkerület főgond­nokává történő megválasztá­sához. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. fok meghagyása mellett — a felsőfokú technikum. Az azóta eltelt évtizedben több mint 600 technikus került ki az intézményből a termelés­be. Többségük Szabolcsban dolgozik. , Megjegyzendő még, hogy a Nyíregyházi Felsőfokú Technikum orszá­gos szakképzési feladatot is kapott, mégpedig egyedül itt képeznek növényvédő repü­lőgépvezetőket. Most újabb mérföldkőhöz érkezett az intézmény. 1971. szeptember 3-án az Elnöki Tanács főiskolai rangra emelte a nyíregyházi felső­fokú technikumot. A hír nem volt meglepetés sem áz intézetben, sem a közvéle­mény körében. A keleti or­szágrész kertészeti kiVúrá­ja megkívánja, hogy e tá­jon mérnökképzés legyen — másrészt az iskolában kiala­kultak a személyi és tárgyi feltételek a magasabb szintű oktatáshoz. A tárgyi feltételeket je­lenti elsősorban az ötven - milliós beruházásból épült tanintézet. Háromszázhúsz hallgató részére minden igényt kielégítő diákotthont építettek. Kifogástalan tor­naterem, étterem áll a hall­gatók rendelkezésére. A la^ boratóriumok. a szemléltető-; eszközök, a szakkönyvtár szintén megfelelnek a főis­kolai követelményeknek. Az 1100 holdas tangazdaságoan a gyümölcstermesztés min­den szakmunkáját a gyakor­latban sajátíthatják el a hallgatók. A Kertészeti Ku­tató Intézet újfehértói gaz­daságában a gyümölcster­mesztés tudományos kérdé­seivel és az ország legna>- gyobb fajtagyűjteményével ismerkedhetnek. Az intézet több mint 60 oktatója közül jelentős há­nyadnak van kandidátusi és doktori címe. Jelenleg is he­ten dolgoznak doktori disz- szertáción. Az utóbbi évek­ben egyre többen kapcso­lódnak be tudományos kuta­tásokba. Országos jelentősé­gű, de elsősorban tájjelegű kutatásokat végeznek az ok­tatók. A főiskolán két karon — kertészeti és gépészeti — in­dul az Oktatás. A szakok számát a leendő főiskolai tanács fogja meghatározni A következő tanévben az oktatást még a felsőfokú technikum tan terve szerint végzik, de közben kidolgoz­zák a főiskolai tanmenetet is. A korábban végzett szak- technikusok — bizonyos kiJ egészítő tanulással — meg­szerezhetik majd az üzem­mérnöki oklevelet. A főiskola nemcsak az ed­digi intézménynek, hallga­tóinak és oktatói karának ad új rangot, de kedvező hatás­sal lesz a város, a megye kulturális és gazdasági életé­re is. Az iskola rangja egy­ben Nyíregyháza és Sza­bolcs-Szatmár megye okta­tási rangját is emeli. Újabb kulturális, gazdasági poten­ciál alakul, amivel jól lehet majd gazdálkodni. (Cs. BJ 4 Nyers Rezső látogatása a Népszabadságnál Nyers Rezső, az. MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Népsza­badság szerkesztőségébe lá­togatott. Találkozott a szer­kesztőség munkatársaival és a pártszervezet taggyűlésén tájékoztatást adott időszerű gazdaságpolitikai kérdések­ről. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: tAFTTNE TARTALMÁBÓL Bemegyek a járáshoz (3. oldal) A .szülők felelőssége (5. oldaU Hét végi sportműsor (9. oldali A lottó nyerőszámai (10. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom