Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-22 / 223. szám

1971. szeptember 5S, KSLET-lHASVAIiORSZAO S. ©Mai Egy párthatározat megvalósulása Modern bútor Kisváráéról A dolgozó nő javára „MENNYIRE TÖKÖD­NEK VELÜNK: Mindenkit érdekel mit gondolunk, mit tartunk sérelmesnek, hogyan képzeljük jobban munkánkat, életünket. Csak így lenne ké­sőbb is. ne legyen háromna­pos csoda!” — mondták szin­te mindenütt a munkásasszo­nyok, amikor a párt X. kong­resszusát követő hetekben sorra látogattunk néhány — főleg nőket foglalkoztató — üzemet. Tettük ezt elsősor­ban azért, hogy , maguk a dolgozó nők mond'ják el. ho­gyan látják helyzetüket, mi az, amit az adott üzemben még magukra nézve sérel­mesnek tartanak. Másrészt, hogy ezeknek a konkrét pél­dáknak a feltárásával álta­lános következtetést vonjunk le, melyek a legégetőbb gon­dok. melyeket a nőle helyze­tének javítására hozott párt- határozat végrehajtása során másutt is figyelembe kell venni, meg kell oldani. A dolgozó nőknek ez az említett, mondhatni rácso- dálkozása a körülöttük kiala­kult aktív, cselekvő figye­lemre, nem volt minden alap nélküli. Nem mintha nem tettünk volna eddig semmit a nők érdekében. Hiszen a mi társadalmi rendszerünkben minden az emberért, az ál­lampolgárért történik. A nő hazánkban egyenjogú állam­polgár. jogilag a férfiakéval azonosak a lehetőségei. A gyakorlat azonban — éppen az egyenjogúságból eredően — számtalan olyan problé­mát vetett fel. amelyeknek megoldása sürgető és ezért született a párt határozata. Érvényre juttatása minde­nütt és mindenki számára életünk, rendünk diktálta kö­telesség lett. NAPJAINKBAN A NŐ­KÉRDÉS. a dolgozó nővel, anyával való törődés a párt. állami és a tár­sadalmi szervek munkájá­nak. az egész társada­lom figyelmének a közép­pontjában áll. Egy évszáza­dos szemléletben történik most alapos változás. Hogy például a nőnek eredendő fel­adata a családjáról való gon­doskodás. ezért az ezzel járó minden nehézséget. fizikai megerőltetést természetesen vállalnia kell. Hogy a nő ke­resete csak kiegészítése a család jövedelmének. ezért alacsonyabb lehet. Ebből kö­vetkezik: ne is törje magát a tanulással, a képzéssel és to­vább: a közéletből való résztváUalással, úgy se igen jut rá ideje. Az eddig eltelt másfél év tapasztalatai bizonyítják. a párthatározat a kezdeti bi­zonytalankodások után mind szélesebb körben talált álta­lános megértésre. Tervek ké­szültek mindenütt a megol­dásra váró feladatok összeg­zésére, fontossági sorrend­ben történő megoldására: a kezdeményező pártszervek és alapszervezetek politikai in­tézkedésével egyidőben a szakszervezetek és a Haza­fias Népfront szerveiben, a szövetkezeti mozgalomban. A vállalatok negyedik ötéves tervidőszakára készített ter ­veinek szerves részei a nők élet- ét munkakörülményeit javító intézkedések. A szak- szervezeti alapszervek az üzemi tervek és a kollektív szerződések megfogalmazá­sánál következetésen képvi­selték a dolgozó nők érde­keit. A megyei tanács az ál­lami szervekre háruló fel­adatok egészét tartalmazó öt­éves tervet fogadott el. A megvalósítás hatással lesz a megyénkben élő nők gazda­sági és szociális helyzetének gyorsabb ütemű javítására. Hogy néhányat említsünk, például a foglalkoztatottság, a gyermekintézmények szá­mának növelése, a nők má­sodik műszakját könnyítő szolgáltatások, a közétkezte­tés és a kereskedelmi háló­zat fejlesztése. NEMCSAK ADMINISZT­RATÍV INTEZKEDESEK szü­lettek az elmúlt másfél év alatt — ezt egy sor megvaló­sult eredmény bizonyítja. Említsük csak a legfontosab­bakat: növekedett a nők po­litikai. társadalmi, közéleti tevékenysége. A párt vezető szerveinek újjáválasztása során több no került e ve­zető testületekbe, de növeke­dett a női vezetők aránya a szakszervezetek szerveiben, a tanácsokban. Az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elv érvényre juttatása terén is történt előrehaladás. Több üzemben rendezték a hosszú évek so­rán kialakult béregyenlőtlen- ségeket. Számos vállalatnál gyorsították á' munkahelyi körülmények javítását. A nők helyzetének átfogó, alapos javulása nem lehet néhány hónap eredménye. Megyénk viszonyai között ez fokozottabban igaz. hiszen mi még olyan gondokat kell, hogy megoldjunk, mint a nők tízezreinek munkába állítása.ä A jelen tervidőszak iparfej­lesztése sok nőnek nyújt munkalehetőséget. A nők fog­lalkoztatásával együtt jelent­kezik a gyermekintézmények száma szükségszerű növelésé­nek gondja. Ennek megoldá­sára kibontakozott összefogás társadalmi méreteket öltött. Nyíregyházán az üzemek 40 millió forintot adtak össze, és már épül az első három óvo­da ebből a pénzből. Hasonló törekvések, kezdeményezé­sek tapasztalhatók a közsé­gekben. ahol az ipari üze- 1 l ■ I ---- --------­meken kívül a termelőszö­vetkezetek is támogatják a tanácsokat az óvodák létesí­tésében. Hasonló módon, ál­lami támogatással és a helyi erőkkel történik a szolgál­tatások fejlesztése is me­gyénkben a tervidőszakban. A járási, városi, községi, üzemi pártbizottságok és alapszervezetek az év máso­dik felétől folyamatosan na­pirendre tűzik — mintegy ellenőrzésül — a határozat végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait és hamarosan a párt megyei végrehajtó bi­zottsága foglalkozik ezzel a kérdéssel. AZ EREDMÉNYEK. A SZÉP TERVEK összegzésé­nél számon kell tartani alap­vető gondjainkat. Mindenek­előtt azt — ami egyúttal gát­ja is sok vonatkozásban a problémák megoldásának — hogy megyénk ipari- és me­zőgazdasági üzemeiben zö­mében szakképzetlen mun­kásként dolgoznak a nők. s hogy jelentős számban álta­lános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Azzal is. hogy a gyors ipartelepítés, fejlesztés következtében a munkafeltételek az átlagos­nál rosszabbak. Hogy a ter­melőszövetkezetek nem tud­ják biztosítani a nők egész évi. folyamatos foglalkozta­tását. A nagyarányú társa­dalmi összefogás ellenére sem elegendők az óvodák, a böl­csődék száma. A fejlesztés következményeként is csak korlátozottan javul a szolgál­tatások helyzete. Mindezek azt jelzik, hosszú évekre lesz még mit tenni a párthatáro­zat megvalósításáért. E teendők közeli távon megvalósítandó feladatai­nak feltárása, a megoldás módjának elemzése céljából a Magyar Nők Országos Ta­nácsa október 29—30-ra or­szágos nőkön ferenciát hív össze a Parlament kongrejz- szusi termébe. A magyar nők képviseletében 600 nőt hívnak fel e fontos belpoliti­kai eseményre, munkásnő­ket. tsz-tagokat, értelmisé­gieket. alkalmazottakat és há­ziasszonyokat. A nőkonfe- rencia megrendezésében ak­tívan közreműködik a Szak- szervezetek Országos Taná­csa, a Hazafias Népfont. a szövetkezeti szövetségek: a TOT. a SZÖVOSZ és az OKISZ. A tanácskozás hatá­rozatait a kormány elé ter­jesztik. EZ IS BIZTOSÍTÉK ARRA. hogy a nőkérdés a jövőben még szélesebb bázist kap és továbbra is az egész társada­lom figyelmének középpontjá­ban marad. Kádár Edit Mikes György: Reggel Állítom, hogy az igazi nagy drámák nem este történnek, hanem reggel. Az este szelíd, dajkáló, csalóka, érzéki áb­rándozásra, megbocsátásra késztet. A reggel viszont vad, indulatos, hideg és könyörte­len, félelmetes és izgalmas. Ha valaha drámát írok, a harmadik felvonás reggel fél hét és fél nyolc között fog le­játszódni; ez az az időpont, amikor elég egy mondat, egy szó, és lángba borul a ház, amikor az emberek tisztán látják önmagukat és máso­kat, amikor legjobban érzik az idő, a negyedórák és a percek múlását. Ilyenkor es­nek meg a tragédiák. Biztos vagyok benne, hogy Othello is reggel fojtotta meg Desdemonát, reggel és nem este, mint ahogy azt Shakes­peare megírta. Este, midőn belépett felesé­ge hálószobájába, haraggal bár, de elgyönyörködött az asszony szépségében, a Tün­dér Természet bűvös remeké­ben. Igézőén szép volt Desde- mona, szőke haja beborította a párnát, az ablakon át besü­tött a méla hold. tücskök ci­ripeltek álmositón. Othello haraggal lépett be a szobába, de a felesége szépsége, az éj­szaka gyengéd csendje lecsil­lapították fortyogó indulatait, és elvarázsolták a féltékeny­ségtől reszkető Othellót... Lábujjhegyen osont ki a szo­bából. Reggel azonban későn ébredt, és ettől rögtön inge­rült lett. — El fogok késni — morog­ta. — Tegnap is elkéstem, mindennap elkések. Ki fog­nak rúgni. A napfény vizsgálódva, erő­szakosan és gúnyosan tolako­dott be a szobába. Othello dü- hödten tett-vett, dohogva, morogva tiszta zoknit kere­sett, de nem talált. — El fogok késni! — nyü­szítette Othello, és vadul kör- be-körbe rohangált a szobá­ban. Ekkor lépett be a szobába Desdemona, sértődötten és megbántottam — Szent isten, már ilyen késő van? Ma el­kések! — sikoltotta, és szem­rehányó pillantásokat vetett a férjére, aki tébolyultam lázas sietséggel tiszta zoknit kere­sett a szekrényben, a pohár­széken, a szőnyeg alatt. Mind­ketten lihegve futkároztak ide-oda, és amikor a loholó Othello véletlenül belebotlott Desdemonába, az asszony acsarkodva jegyezte meg: ne állj az utamba, feltartasz! A dráma érett. Odakünn félelmetesen, nyomasztóan kék volt az ég, a nap vészter­hesen sütött. — Hol a tiszta zokni? Nincs tiszta zokni? — horkant fel Othello. — Van, de elfelejtettem megstoppolni — felelte ide­gesen Desdemona, és gyülöl­Akik lépést tartanak a követelményekkel — Mit keres a faiparban egy vegyészmérnök? — Háromezer-nyolcszázat havonta — válaszolja tréfá­san Gaál Antal, a Kisvárdai Bútoripari Vállalat főmérnö­ke. Még harmincéves sincs, diplomája egyidős ötéves gyermekükkel. Egy vegyipari nagyüzemet, összkomfortos városi lakást hagyott ott. amikor a még csak hivatalos papírokon városi rangot ka- * pott Kisvárda kis vállalatá­nak főmérnöki állását elvál­lalta. Vegyipari gépész diplomá­val egy bútorgyárban, felelős beosztású vezetőnek... ülcsóu és jól —- Nagy ellenállásra szá­mítottam és éppen ezért előre felkészültem. Megis­merkedtem a szabványok­kal, tanulmányoztam a vi­lág bútoriparának helyzetét; hol tartanak, milyen bútor­típusokat gyártanak. Monda­nom sem kell. kellemes csa­lódás ért. Itt a vállalatnál igaz segítőtársakra találtam. Neveket sorol, közöttük is első helyen Kerénvi Ákos fa­ipari mérnököt, a műszaki osztály vezetőjét és Koleszár Andrást, a vegyésztechnikust. — A vegyipar és a faipar közötti különbség — mondja a főmérnök — a bútoripar­ban ma már szinte teljesen elmosódik. A bútoroknál egy­re több a műanyag. A vegy­ipar szállítja már a kárpit­anyag nagy részét, megjelen­tek a műanyag bútorvázak, s nagy választékban a szin­tetikus ragasztóanyagok. A vállalatnál korábban az volt a gyakorlat, hogy meg­nézték. mit gyártanak a kör­nyező üzemek és aszerint igyekeztek új bútortípusokat kialakítani. Hamar rájöttek, hogy ez az út nem járható hiszen ez még tovább növel­né a világszínvonaltól való tíz-tizenöt éves elmaradást. — Az előrelépésnek két változata volt lehetséges: — magyarázza Gaál Antal. — Vásárolunk méregdrága gé­peket külföldről, vagy ráté­rünk egy olyan gyártástech­nológiára, ahol a változatos idomokat olcsón es jól elő­állíthatjuk. Hasznos viták Négy müanyagféleségböl választották ki a legmegfe­lelőbbet: a poliésztergyantát. Ennek üvegszállal erősített elegye alkotja a legújabb bútortermékük foteléinek vázszerkezetét. Előnye, hogy a formák előállítására a bú­torlap és a gipsz egyaránt alkalmas, tehát a költség — szemben a habosított és a fröccsöntött ütésálló poliszti- roléval — minimális. Mutatja a fotelek vázszer­kezetének mar elkészült da­ködő pillantásokat vetett fér­jére. aki ügyefogyottan és meztéláb szaladgált ki-be. fel és alá. Othello egyre dühö­sebb lett: agyát elöntötte a vér, látása elhomályosult. — Melegíts magadnak reg­gelit — zümmögte Desde­mona —. és ne felejtsd el le­adni az űjságpénzt a házfel­ügyelőnek... — Ne őrjíts meg, Desdemo­na — suttogta rekedt, szen­vedélyes hangon Othello, és ruhakefét kért a feleségétől, de Desdemona nem is hallot­ta, kalapban, kombinéban állt a szobában, és a szoknyáját kereste. Időnként összefutot­tak, és szótlanul egymásra vicsorogtak. Néhány perc múlva Othello sötét hangon megkérdezte: — Imádkoztál az este, Des­demona? — A gázóra állását is írd ki — türelmetlenkedett Desde­mona. Erre Othello megfoj­totta. Különben is ideges volt amiatt a Cassio fiú miatt, aki­nek Desdemona odaadta a kendőjét... Mert reggel volt ugyan, napfényes madárcsi- csergéses reggel, de már lat­tá, hogy el fog késni. rabjait. Pehelykönnyúek, tet­szetős idomok, szemre, ta­pintásra is kellelnes hatást gyakorolnak az emberre. — Ezeket, az idomokat fá­ból szinte képtelenség előál­lítani — magyarázza. — A fotel egyébként is szakit a hagyományos tonnákkal. Kü­lön rászerelhető fejtámla is lesz hozzá és kehely Iá bon áll majd... Papírt, ceruzái vesz elő és rajzol. Egy teljesen mű­anyagból készült, méhlép- sejtrendszerű íróasztalt mu­tat. Az egy darabból kipré­selt asztalra, tetszés szerinti oldalra rászerelhető a fiók­tömb. Végül az íróasztalok sejtszerűen egymásba kap­csolhatók. tetszés szerinli hosszúságban. — Ez a bútorgyártás jövője — mutat, rá a rajzra. — Ezt kell követnünk, különben az elmaradásunkat soha nem tudjuk megszüntetni. Sok vitája van a vegyé­szekkel. de sokat is segítenek neki. Egy új ragasztóanyag is tőlük származik, amely­nek itt, a műanyag kárpitbé­lésanyag felhasználásnál ve­szik nagy hasznát. A mint­egy kétszázforintos kilón­kénti árral vásárolt anyag hulladékát eddig szinte el­ajándékozták, mert nem volt mivel összeragasztani. Mos^ ennek is megvan a lehetőse-« ge. Ij üzem — rajzban A főmérnök gépészdiplo­mája sem hever itt parlagon. Már működik egy saját ter­vezésű él csiszoló gépe. Terve­zés alatt van egy marógép is, amelyet a bútorvasal ások helyének gyors kimarásához, tudnak majd előnyösen hasz­nálni. Újabb papírtekercsek ke­rülnek elő. Egy épülő, új üzem rajzai. Még frissek a. vonások a sima papíron. — Négyszáz órám fe.<szak benne — mondja szerénység­gel palástolt tűzzel. — Fizettek is érte? Rám néz. csodálkozik: — Szakmaköri kötelessé­gem. A beszélgetés elején, ami­kor megkérdeztem. miért hagyta ott a szakmába vág» beosztását így ismételte a* írásbeli felmondási indokot/; .Szellemi kapacitásom it* nem tudom kellően hasznosí­tani.'’ Itt van rá lehetőség és el « az alkalommal. Tóth Appíwt IEGYZET A VÁROSÉRT Keddi lapunkban közöltük, hogy Nyíregyházán hal or­szágos és megyei vállalat képviselői aláírták a szocialista együttműködési szerződést, amelyben a beruházok és az építők vállalták, hogy a hullámdoboz és zsákgyára'. 2 hónap­pal az eredeti határidő előtt adják át rendeltetésének. Az esemény szűkreszabott krónikájából kimaradt egr igen lényeges adalék. Az, hogy a megállapodást a megyét pártbizottság épületében írták alá. Miért lényeges ez? — kérdezheti az olvasó. S a válasz: mért a szerződést komoly tanácskozások, megfontolt koordinácios tevékenység előzte meg, mert,az együttműködési megállapodást a városi-párt­végrehajtóbizottság egyik júliusi ülésén kezdeményezték, ahol a város jelenleg egyedüli egyedi nagyberuházásának helyzetét tárgyalták. Két hónap telt el a határozat óta, s héiíőn már óstae- jöttek az érdekeltek, és szentesítették a dátumot, amely sze­rint a papírgyár nem 1973. január 1-én kezdi meg a terme­lési. hanem 1972. november 7-ón. Kevés példa volt még ar­ra. hogy egy-egy építési határidőt pontosan tartsanak a me­gyében. Még kevesebb, hogy ne lépjék túl az eredetit hóna­pokkal. vagy akár egy esztendővel is. E megállapodásban azonban hinni lehet. S a következménye — mint azt az alá­íráskor hangsúlyozta is a városi pártbizottság első titkára —• többszörösen is kedvező Nyíregyházára nézve. Korábban jutnak munkához hatszázan, a népgazdaság hatezer tonna papírt takaríthat meg, olyat, amit eddig nyugati importba? volt csak képes beszerezni. A 80 milliós többlettermelésből jut majd a város kasszájába is. De ami talán még ettől is fontosabb a számunkra, hogy az építőipari vállalat által megtakarított kéthónapos kapacitásból lehet építeni Nyír­egyházán újabb lakásokat, iskolákat, óvodákat, esetleg újabb ipari üzemet is. A kérdésre tehát, hogy miért a városi pártbizottság szer­vezte ezt a határidő-Iefaragási megállapodást, már itt is a , válasz. Mert a pártbizottságnak elsőrendű kötelessége — an­nak is tartja —. hogy minden lehetőt tegyen meg a varr* fejlesztése érdekében. Mint ez az esemény is mutatja: nem spontan jelentkező egyedi dologról, hanem határozott, távla­tilag is megalapozott értékes törekvésről van szó. Sokat szólunk, vitázunk manapság arról, hogy milyen új lehetőségei maradtak a pártmunkának a gazdasági életben, amikor a vállalatoknak, a gazdasági vezetőknek megnőtt, az önállósága amikor a pártszervek és szervezetek addigi ope­ratív beavatkozása mások munkájába nem célravezető. Nos. a hétfői eseményen meggyőződhettünk róla, hogy ilyen e.s ehhez hasonló lehetőségek bőven adottak jelenleg is, a jövő­ben is. Nem ez ’/olt az első kezdeményezése a nyíregyházi pártbizottságnak. Emlékszünk még arra, hogy az elmúlt év­ben az egész várost megmozgatta a negyedik ötéves terv ké­szítése. A pártbizottság munkatársai, vezetői úgy adták ki az irányelveket az alapszervezeteknek. hogy azok meg a ta­nácsülés előtt alaposan megismerjék. mit akarunk, tudunk építeni a következő tervidőszakban. S ha a tervet sikerül közki.necsé tenni,' már csak egy lépés kell ahhoz, hogy meg­szerezzük az emberek javaslatait, lelkes és cselekvő támoga­tását is. Hasonló városi méretű mozgalom bontakozott ki a vá­rosi bizottság kezdeményezésére és közreműködésével a nyíregyházi óvodaépítési akció keretében. Hogy ez mit jelent a város politikai hangulatában, azt máris, de később meg inkább mérhetjük majd. Nem 'ördöngösség, csak az kell az ilyen kezdeményezé­sekhez' ismerjék a pártmunkások a feladatokat, válasszak ki azok közül a lényegeseket, a súlypontiakat, s annak vég­rehajtására szervezzenek, mozgósítsanak. A vélemények, a jó elképzelések felkeltése már önmagában is a demokratiz­mus szélesítését jelenti. Sokat lehet így nyerni. Mint említettük — milliókat is. Egy mostani elképzelés a városi üzemek szétszórt és olykor parlagon heverő építőipari karbantartó kapacitásának össze­vonásából 10. vagy 100 plusz lakás megépítését célozza, hiszen az építőipar teljesítőképességén múlik ma nagyrészt Nyír­egyháza további rohamos fejlődése. Az emberek látják: a pártmunka nem öncél, hanem *é eszköz lehet arra, hogy a lakossággal együtt gyorsítsa a jo el­határozások születését, azok végrehajtását. Sonka János-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom