Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

!?B¥^-1&AfeYÄRÖft§gÄg = VASAílWAPf MELMKLBf fSfí. ifusféatás m ft. (A&& KÖRTÜNK! — Most pedig először megnézzük, drágám, a Fradi játé­NYUGODT CSALAD — Semmi baj, 2 hét múlva a felettünk lakók hazatérnek * nyaralásból és feltétlen el fogják zárni a csapot...! TUR1STAHUMOR — Szeretné látni a többi kofferem tartalmát is'.'... • Tudomány ® TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány • Növényfalak — Sok gondot okoz a pofkép­ződés. ami különösen azért karos, mert a porszemekkel együtt rengeteg kórokozó szervezet, többek között szám­talan betegségokozó bakté­rium is a levegőbe kerül. Ezenkívül egyre fokozódik a zajártalom veszélye is. mi­vel a gépesítéssel, a mind sűrűbb településekkel, a köz­lekedés fejlődésével. egyre emelkedik a zajszint. Azonban a porképződés és a zajszint is jelentősen csök­kenthető megfelelő fásítással, mert így mintegy fal képez­hető a talajt szárító napsu­garak. a száraz talajfelszin- tet felkavaró szél és a zaj­források ellen. TISZTÁBB LEVEGŐ Az ezzel kapcsolatos vizs­gálatok szerint a lomb felüle­tek árnyékában rendszerint kb. 4 Celsius-fokkal alacso­nyabb a léghőmérséklet a meleg nyári napokon, mint az árnyék nélküli területe­ken. Ugyanakkor a fák lomb­koronája akár felére is csök­kentheti a szintén szárító ha­tású és port kavaró szél ere­jét. A mégis levegőbe kerü­lő por nagy része megtapad a leveleken, ahonnan a csa­padékvíz visszamossa a ta­lajra és így tisztább lesz a levegő. Ezenkívül a lombos fák a rgjük eső hangener­giának körülbelül egynegye­dét elnyelik és a többit visz- szaverik, szétszórják. ezért nagymértékben korlátozzák a zaj terjedését és kedvezőt­len hatásait. Ennek eredmé­nye, hogy a fákkal betelepí­tett utcákban csaknem öt- szörte kisebb zajszint mérhe­tő, mint az olyan utcákban, ahol nincsenek fák. MEGFELELŐ FÁKAT! A fásítás kedvező hatása még fokozható is a legmeg­felelőbb fafajok telepítésé­vel. Már az eddigi megfigye­lések is bizonyítják, hogy a Gyógyítják A Niagara-vízesés vizének csökkenése, a zuhatag visz- szaesése az utóbbi években egyre nagyobb nyugtalansá­got okoz mind az ameri­kaiak. mind a kanadaiak között. A geológiai folyama­tok körülbelül harminc esz­tendő óta sziklabeomlásokat idéztek elő. A sziklabesza­kadások, mint előnytelen ter­mészetes akadályok, fokoza­tosan lefékezték a vízesést. A hivatalos körök mellett a turisták, a természetkedvelők is féltik esztétikai szem­pontból a világnak ezt az egyik legszebb táját. Mit lehet tenni, a Niagara megmentése érdekében? El­sősorban meg kell határozni a sziklaleszakadások okát. Az amerikaiak e célból védőgá­tat építettek, hogy a folyam vizét visszatartsák a vízesés­szakasz előtt. A turisták nap­jainkban fájó szívvel figye­lik a lecsendesült zubatagot, de az orvoslás érdekében szükség volt erre a beavat­kozásra. Az eddigi vizsgála­tok szerint a sziklák beom- lását. repedezéseit az alábbi okokra lehet visszavezetni: A vízesés „leikénél”. a meredek sziklafalnál külön­böző geológiai rétegek fek­szenek. A legfelső réteg ke­mény dolomit, a dolomit alatt palaréteg terül el. míg a pala alatt mészkőhomokkő réteg. A felső dolomitréteg eróziója lassű folyamat. Az alsó pala- és a homokkő- rétegeket viszont az eróziós folyamatok jobban kikezdik. A palaréteg tehát betörede­zik. megrepedezik, ezáltal a dolomit „alapozása” megla­zul. amely előbb-utóbb a do- lomitréteg megcsúszásához és helyenkénti beomlásához vezet. Másrészt a víznyomás, a meteorológiai viszonyok, télen a jég, tehát a legkü­lönfélébb hatóerők is kikez­dik idők folyamán a dolo­mitréteget így omlottak be &£ utóbbi évtizedekben ét A modern tudomány és technika lexikona KVARK Elméleti meggondolások alapján feltételezett szubelenÄ részecske. Az anyag szerkezetének görög kutatói nevezték el az anyag legkisebb részecskéit a te .lóknak (oszthatatlannak). Századunkban, amikor már valóban tudományosan látták hozzá az anyagszerkezet kutatásának, mert megértek rá a feltételek eszközökben is, tudásban is, rövidesen kiderült, hogy az atomnak legalábbis három építőkövét kell megkü­lönböztetni. A Bohr-féle atommodell szerint az atom magját a pozitív töltésű protonok és a semleges neutronok alkotják, míg az elektronok a mag körül helyezkednek el. Ezt a még jórészt szemléletes atommodellt a további ku­tatások eredményei több irányban is meghaladták, de a ka­talogizált részecskék szánta is sokszorosára növekedett. A kvarkok létezésének kérdése 1964-ben merült fel, ami­kor Gell-Mann és Zweig egy tisztán matematikai jellegű kér­déssel kapcsolatban felvetették annak lehetőségét, hogy a közel 200 un. erős kölcsönhatásban álló (ezek az atommagján belül hatnak) elemi részecske 3 különféle kvarknak nevezeti szubelemi részecskéből felépített alakzatként írható le. Az a lehetőség, hogy 3 kvark segítségével megmagyaráz­ható több száz elemi részecske, legfőképpen azért jelentős, mert az anyag szerkezetéről alkotott eddigi elképzeléseinket lényegesen leegyszerűsíti. Az eddigi erőfeszítések azonban még nem hozták meg a remélt eredményt; az utóbbi időben végzett mérések ugyan utaltak, létükre, de a mérési pontos­ság még nem elegendő a kvarkkérdés eldöntésére. Mindenesetre, ha léteznek, akkor a legnagyobb tömegű elemi részecskéknek kell lenniük, mivel a belőlük kialakuló részecskék, pl. a proton stabilitása (vagyis a protont kialakí­tó 3 kvark kötési energiája) olyan nagy, hogy ezt csak a protonnál sokkal nagyobb tömegű részecske úgynevezett nyugalmi energiája tudná fedezni. Lehet tehát, hogy a ke­letkezésükhöz szükséges nagy energia az, amelyet még nem tudunk előállítani, és ezért nem figyelték még meg a terme­szeiben. Régi iratok restaurálása por és zaj ellen nagy. erős lombú fák. cser­jék és közülük is a széles, nem hasogatott levelűek jobb hatásúak a többinéL Ennek megfelelően legjobb hatású­nak a hegyi juharfákat tart­ják és ugyanakkor egyálta­lán nem ajánlják fásításhoz a .japánakácot és fűzfát. A fásításra kijelölt terület éghajlati és talajadottságait is figyelembe kell venni. Olyan fákat kell telepíteni, amelyek igényeinek megfele­lőek az adottságok. külön­ben nem fognak megfele­lően fejlődni. Ez nálunk kü­lönösen nagy gondot jelent, mert sok a magas sótartalmú szikes és a száraz, vizet alig tartó homoktalajú terület. Ezeken a területeken a mos­toha viszonyokat is tűrő fa­fajokat kell telepíteni, még akkor is, ha kevésbé muta­tósak. Ennek megoldásához nagy segítséget jelentene a kedvező természeti adottsá­gok figyelembevételével elő­állított új hars és más fa­fajták. ZÁRT FASOROK Az a legjobb, ha a fákból nagy területen. jelentősebb megszakítás nélküli és egé­szen a földig érő. zárt. tö­mött lombfal alakul ki. Ezért különösen káros, ha többé-kevésbé indokolatlan fakivágásokkal megbontják a már meglévő fasávokat. A fák alá legalább az egyik oldalon, a zaj-, illetve por­forrás felől, sűrű növésű cserjéket is célszerű telepí­teni, ami kitölti a fakoronák és a talajszint közötti teret. A kedvező hatás leghama­rabb gyors növekedésű és már koronás állapotban, föld- labdával telepített fákkal ér­hető el. Ahol nincs mód fa­sáv kialakítására, ott az élő sövénnyel is helyettesíthető. Egy húsz méter széles ve­gyes fa- és cserjesáv hatása ugyanis rendszerint elérhető azonos hosszúságú, de csak egy-két méter széles, magas sövénnyel. a Niagarát vízesés falán a sziklarészek, amely a víz lefékezésére ve­dlett. Az altalajban végzett gon­dos vizsgálatok után jöhet­nek szóba a védelmi intéz­kedések; a dolomitréteg meg­erősítése. és a különféle ha­tóerők elleni védelme, a hid­rosztatikus nyomás előrejel­zése, a vízhozam ellenőrzése és végül a folyammeder ki­kotrása. Kultúrtörténészek a papi­ros feltatálását a kínai Ho-Ti császár miniszterének, Tsai Lunnák tulajdonítják, aki i. u. 105-ben készített először rongyból, kenderhulladékból és faháncsból papírost. A pa­píros gyorsan kiszorította azo­kat az anyagokat, amelyekre megelőzően Kínában írtak. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy Ma­gyarországon mikor kezdtek el papírt készíteni, annyi azonban bizonyos, hogy a rongypapírt Nagy Lajos és Zsigmond királyok alatt ,,is­merték és h-asÄfiSltäJf.'"' A XIV. században az udvari kancelláriák iratai’ mar pa­pírra készültek és a XV. sza­zadban budai kereskedők árulták a papírt. Minden országban íeltve őrzik azokat a régi írásokat, amelyele letűnt századok tük­rében az ország történelmét, irodalmát, kultúráját doku­mentálják az utókor számá­ra. Rendkívül nagy értéket képviselnek ezek az iratok, amelyeknek megőrzése, kon­zerválása, restaurálása ne­héz feladatok elé állítják a szakembereket. Napjainkban a könyvres­taurátorokat a modem tech­nika már nagyban segíti ne­héz munkájukban. A harc te­hát az idő vasfoga eite« megy: évszázadokon keresz­tül kiszáradnak, megfakulnak a pergamen- és a papírt' jx>k, néha az is előfordul, hogy a helytelen tárolás miatt ned­vességgel szívják meg magu­kat. De támad a penész és támadnak a mikroorganiz­musok is. Ezért fontos a nagy értékű iratok megfelelő he­lyén és megfelelő aímoszférá­ban történő tárolása. A régi iratok, könyvek res­taurálása a lapok megtisztí­tásával és szétválasztásával kezdődik. Először a fotólabo­ratóriumba kerülnek a lapok, ahol ,felszínre hozzák az ol­vashatatlanná vált. vagy el­mosódott szövegrészeket, ini­ciálékat. ábrákat. Optikai- mechanikai rendszerrel ál­lítják helyre az eredeti írást. Különféle vegyszerek is a restaurátorok rendelkezésé­re állnak a célból, hogy meg­óvják és „meggyógyítsák” a régi iratokat a mikroorga­nizmusoktól és a penésztől. A restauráció® laboratóri­umok kémiai és biológiai cso­portjai nemcsak a régi iratok megóvásává! foglalkoznak, hanem azt is kutatják, hogy az idő pusztító hatása mi­ként mutatkozik meg a per­gamenlapokon és a papíron. KERESZT REJTVtNH Várnai Zseni ,.Ösz” című ver­séből idézünk három sort a be­küldendő vízsz. 2., függ. 1., 20., 25. és 21. sorokban. VÍZSZINTES: 12. Izületi bántalom. 14. Köze­pén ropog! 15. Romániai városból való. 16. Darálja. 17. Erdei em­berke, névelővel. 18. Orosz férfi­név. 19. Helyhatározó rag. 22. Kincs része! 23. Német alakulat rövidített neve a második világ­háborúban. 24. Béke oroszul. 26. Felhektónyi űrmérték. 28. Római kettes. 29. Hajo része. 30. Gyer­mekvárosunk. 31. Festmény. 32. IÖ. 34. Menyjetek latinul. 36. Építőanyag. 38. Mássalhangzó ki­ejtve. 39. Égitest. 40. .... Begia, Székesfehérvár latin neve. 42. Szigetlakó nép. 43. A magasba. 44. Rés szélek! 45. Zamat. 46. Ke­zéből kienged. 47. Hibátlan. 49. Skálahang. 50. Vár. 51. Pozitív töltésű elektród. 52. Feltételes kö­tőszó. 54. Csont latinul. 55. Angol férfinév. 56. IITT. 57. Kisgyermek­köszönés. 58. Nem ül. 60. ZD. 62 Rugós végek! 63. Világtalan. 64. Kék németül. 65. ö németül. 67. Téli csapadék. 68. Szőlő támasz­tására használt fadarab. 69. AAL. 70. Jószívű. 73. Egykori tatár uralkodói rang. FÜGGŐLEGES: 2. Orvosi kötszeranyag. 3. Be­cézett férfinév. 4. Kicsinyítőkép­ző. 5, Európai főváros. 6. Az egyik szülő. 7. övezet. 8. Csar­nokban van! 9. ZRO. 10. Becé­zett női név. ll. Paradicsomi. 13. Van ilyen paprika is. 24. Szep­tember 19-i. 27. Oké betűi ke­verve. 33. Francia terrorszerve­zet rövidített neve. (Algériában működött). 35. Tova. 37. Sze­mélyes névmás. 38. Főzelékféle. 41. A házba. 45. Könyvei jelennek meg. 48. Hálót szövő ízeltlábú. 53. Mohamedán Isten. 57. Gyógy­fürdő a Mátrában. 59. Becézett Bajoe. 8L óvoda* 62* Becezett nő* név. 63. Tűvel, cérnával dolgozik. 66. Pakol. 67. Helyhatározói kér­dőszó. 70. Juttat. 71. Fordított in­díték ! 72. Régi mesefilm címe. A megfejtéseket szeptember 27-ig kell beküldeni CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FO­GADUNK EL. 1971. szeptember 5-i rejtvény^ pályázatunk megfejtése; ,, S zila j legénykék picik es nagyok s e hatvan ember furcsa zavarába* a sok kozott most én is egy vagyok-** Nyertesek; Brezina Ilona. De­meter Istvánné, Erdős Andrásné, özv. Jakab Istvánné és Tóth Pé- terné nyíregyházi, Varga Margit csengeri, Balogh Zsigmond kán- torjánosi, Sipos Sándor kisvardai* Szabó Gizella nyírbátori és Kor­mány Margit penyigei kedve® r ej tvény fejtőink. A nyereir.ér.ykönyvekjtó postás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom