Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-03 / 207. szám

197!. szeptember 9 fcFTFT MAGVAnnRe-FÍf* 5. oldal Nagyobb tanácsi hatáskör az egészségügy területén Az új tanácstörvény és a végrehajtásról szóló kor­mányrendelet tovább szélesí­tette a helyi kezdeménye­zések lehetőségét* az alsóbb szintű tanácsi szervek önálló­ságát. Az Egészségügyi Mi­nisztérium legújabb rendel­kezései ennek szellemében a korábbinál nagyobb beleszó­lást biztosítanak a helyi ta­nácsi szerveknek az egész­ségügy kérdéseibe. — Az Egészségügyi Mi­nisztérium saját területére alkalmazta a tanácstörvény nyomán született jogszabá­lyokat — közölték az illeté­kesek az MTI munkatársá­val — és rendelkezett arról, hogy a jövőben milyen új fórumok jelölhetik ki a ta­nácsok egészségügyi felada­tait ellátó szakigazgatási szervek vezetőit, a járási, a megyei, városi, kerületi hi­vatalok egészségügyi csoport­jának vezetőit, a megyei, fő­városi vezető kórházak szak­orvosait, a tanácsok irányí­tása alá tartozó egészségügyi és szociális intézetek veze­tőit, valamint a községi kör­zeti egészségügyi szolgálat dolgozóit. Az eddigi gyakor­lat módosítására az egységes eljárás érdekében került sor — a kinevezések új jogrend­szerének elkészültéig. A leglényegesebb változást az új rendelet községi szin­ten hozza. Ezentúl ugyanis a községi orvosok kinevezése csakis a községi tanácstól függ. így a helyi szervek sze­repe lényegesen megnöveke­dett, mivel most már min­den helység maga felel azért, kit választ orvosának illet­ve azért is, hogy milyen kö­rülményeket teremt az ú jon­nan szerződtetett orvosegész­ségügyi személyzet számára. A községi tanács végrehaj­tó bizottsága jelöli ki ezután a bölcsődék vezetőjét, a vé­dőnőt, a szülésznőt és az ápolónőt is. A fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi tanács vb egészségügyi osztályának ve­zetőjét a fővárosi megyei városi, városi, illetve a fő­városi kerületi tanács nevezi ki; a járási, a megyei városi kerületi hivatal egészség- ügyi csoportjának vezetőjét pedig a járási, megyei vá­rosi kerületi hivatal elnöke. Az új egészségügyi vezetők alkalmazásához most már csak a felettes egészségügyi szervek előzetes tájékozta­tására van szükség. A fővárosi területi vezető kórház, a megyei kórház igazgatója, a megyei városi kórház igazgatója a fővárosi, a megyei, illetve a megyei városi tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetőjétől nyeri el megbízatását. A városi, fővárosi kerületi ta­nács kórházának igazgatóját, továbbá a különféle egész­ségügyi intézetek és szociális otthonok igazgatóját a váro­si, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága jelöli ki, s ugyancsak ő dönt a vá­rosi, fővárosi kerületi tanács kórházának és egyéb egész­ségügyi intézeteinek vezető állású dolgozói szerződtetésé­ről. Ahol a világ megfordul Tízéves a kutatóm és információs központ Bátran lehet kutató- és in­formációs központnak ne­vezni a Magyarországi Esz­perantó Múzeumot és Könyv­tárat, melyet Farkas Ernő egyetemi nyelvtanár létre­hozott és irányít 10 éve Sze­geden a Somogyi könyvtár keretében. Betekintve az irattárba a világ és országunk minden tájáról láthatunk itt infor­mációkat és különböző ada­tokat kérő leveleket. — Milyen természetűek ezek a kérelmek? — A legkülönbözőbb tudo­mányágakat érintik. Talán helyesebb lesz, ha néhányat konkrétan sorolok fel. íme itt van a krakkói egyetem történelmi intézetéből egy kutató, aki a Hunyadiak ko­ráról kér adatokat. Kérelmé­nek teljesítése elég hossza­dalmas munkát adott, mert Elekes Lajos Kossuth-díjas professzorunk Hunyadi Já­nos című könyvéből másfél fejezetet fordítottam le neki. Egyik japán könyvészetiéi foglalkozó folyóirat kérésére hosszabb beszámolót küld­tem a magyar könyvtárak helyzetéről és szervezetéről. Nápolyi városkutató készülő" topográfiai munkájához küld­tem olasz vonatkozású ma­gyarországi adatokat. Dr. Bo­ris Nedkov a szófiai eszpe­rantó könyvtár részére kért hiányzó magyar kiadású esz­perantó folyóiratokat. Do- manovszkij moszkvai újság­író Tolsztoj Franciaország­ban élő titkáráról, Viktor Lebrun-ről, akivel a közel­múltban találkoztam és aki­vel még ma is levelezem kér felvilágosítást. E. M. Shaw asszony, Uj- Zélandból érdeklődik Madách iránt, akiről többet szeretne tudni, miután elolvasta „cso­dálatos” művét „Az ember tragédiájá”-t. Alaposan tanul­mányozva csaknem 300 olda­las szakkatalógusukat gra­tulálok önöknek, dicsérete­sen szép és nagy szaktudással összeállított munka Egyide­jűleg közlöm, hogy két mű­vet találtam az önök kata­lógusában, amelyet régóta keresek és amely nincs me; a világ egyetlen eszperantó könyvtárában sem, lennének szívesek fotókópiát készíte­ni részemre róluk, kéri H. Kocher Az irodalmi füzetek szerkesztője Rio de Janeiró- ból. „A Szegedi Szabadtéri Játé­kokról megjelent eszperantó folyóiratok cikkeinek ma­gyar fordításaira lenne szük­ségem” kérte dr. Kálmán László. (A fordítások hat gé­pelt oldalt alkottak.) Értesül­tem, hogy az önök könyvtárá­ban megvan az 1912-es eszpe­rantó világkongresszus doku­mentumanyaga, vizsgálják át kérem és értesítsenek róla, mert az itteni, krakkói ada­tok szerint Lenin is részt vett azon, sőt egy orosz származá­sú magyarországi eszperan- tistának Komáromba levelet is küldött, nagyon kérném próbálják ellenőrizni ezt is, kéri Marian Kostecki krakkói kutató. Oldalakat tenne ki csupán röviden felsorolni azok nevét és lakhelyét szer­te a világon, akik kempinge­zési, útviszonyok, lovaglási lehetőségek stb. iránt érdek­lődnek. Balogh Ferencné GACSÄLYBAN UJ SZÖVETKEZETI ÉTTEREM LÉTESÜLT. FELVÉTELE) (HAMMEL JÓZSEF Nagyecsedi beszélgetések „A kislányom az más lesz“ Az ABC-áruház előtt nagy a zsivaj. Üvegből isszák a bort, a pálinkát. Hangosak a résztvevők, trágár szavak röpködnek. Az asszonyok, körülvéve kis gyerekekkel odább hú­zódnak. Ott sem kisebb a lárma. Mintha megannyian nagyothallók volnának, úgy bömbölnek egymás felé. Korábban láttam az újte­leki bodegát, a mozi mellet­ti cukrászdát. Mindkét he­lyen nagyjából hasonló a helyzet. Rendkívüli osztályok Nagyecseden több százra tehető a cigánylakosok szá­ma. Központi telep még nincs kialakítva a részükre. A nagyközségi tanács újab­ban ilyen tervvel is kezd foglalkozni. De míg abból valóság lesz?! Ilyen gondolatok közepet­te kerestem fel Longera Já­nost, az általános iskola igazgatóját. Mert nyilvánva­ló hogy a megváltozásra ítélt új körülményeket, szemléletet, az ifjú cigány­nemzedék képviselheti. Nem okozott meglepetést, amikor az igazgató megval­lotta, hogy magának, de a tantestületnek is egyik „ked­velt szisztémája” a cigány- gyerekek, tanulása. Mert, mint elöljáróban mondogat­ta, a magasabb szintű tudat, a tárgyi ismeretek helyes rendszerezése lehet az, ami végső soron kijuttatja a ci­gányságot eddig lenézett helyzetéből. — Néhány évvel ezelőtt, mintegy szükségmegoldás­nak szánva, szerveztünk két osztályt. Iskolai kötelezettsé­gen belül nyolc évtől tizen­négy éves korig. A járási művelődési osztály minden további nélkül megadta rá az engedélyt. Reszegei Istvánná és Varjú Tiborné foglalkoz­tak ezekkel az osztályokkal. Két éven át tartottuk fenn, ezt a különleges módszert. Elértük, a bukások csaknem minimálisra csökkentek. Utána a tanköteleseket rend­szeresen osztályba soroltuk. Már példakép is van — A két cigányosztály ta­nulása idején, a pedagógu­sok utánamentek a hiányzó gyerekeknek és általában si­került megtartani a létszá­mot. A két osztályban ötven gyereket helyeztünk el. A szülői munkaközösség ruha­neműt gyűjtött a két cigány- osztály számára. A tovább­tanulókkal nincs különösebb probléma, tanulnak, halad­nak a többi gyerekekkel. Elővette az igazgató az is­kolai anyakönyvet. Lapozgat­tuk és meg-megálltunk a cigányneveknél. Igen szép számmal található köztük «- lányok, fiúk egyaránt —, akik közepes, vagy közepes­nél is jobb eredménnyel ta­nulnak. — Már példaképet is mondhatok — közölte az igazgató. — Balázsi Gusztáv, a nyolc általános kitűnő el­végzése után, érettségizett a helyi gimnáziumban és ma tisztiiskola növendéke. „A tudás más embert jelent..." — Idén beírtunk minden iskolaköteles cigánygyereket — mondta az igazgató. — El vagyunk arra készülve, ha valamilyen oknál fogva nem jönnének utánukme­gyünk. A szülői munkakö­zösségnek előre feladatát lá­tunk abban, hogy segítségre legyen. A már említett „góc he­lyeken” megálltam a cigány­anyákkal beszélgetni. Patály, Balázsi, Lakatos, Rézműves a legtöbb. Kérdeztem őket iskolás korú gyerekeikkel kapcsolatban. — Tudja, úgy szégyellem magam, ha a nevemet kéne valaminek aláírni. Mert csak keresztet rajzolok. De az se mindig jó. Elcsúszik az író­eszköz. nem tudok vele bán­ni. De a kislányom, az más lesz. Én járatom iskolába. — A tudás, az más embert jelent, mint mi vagyunk — mondja a másik asszbny. — öt gyermekem van, pedig még huszonhat éves vagyok. Engem csak sározni, padlást tapasztani hívnak a magyar asszonyok. Azt szeretném, ha a gyermekeim iskolázot­tak lennének. Az ilyeneknek könnyebb az életben eliga­zodni. Változást akarnak Hangzavar, közbekiáltások. Egyet azonban határozottan megjegyezhettem: a cigány­asszonyok inkább azok, akik gyerekeik életkörülményei­nek megváltoztatását akar­ják. A tanulással. Zárt, ri­degen elvont körülményeik közepette is igyekszenek tö­rődni a gyerekeik tisztán tartásával, öltöztetésével. Visszhangként hat az egyik anya mondása: tanultán könnyebb az életben eliga­zodni. Asztalos Bálint Olvasónk írja: Bélyeg a levelezőlapon A nyírbélteki tbc-intézet ápoltjai vagyunk. Mint ilye­nek nem mehetünk ki a községbe például leveleinket feladni a postára, ezért egy intézeti dolgozó segítségével oldjuk meg. így legutóbb, amikor névnap alkalmával üdvözlő lapot küldtem is­merősömnek, őt kértem meg, s nagyon meglepődtem ami­kor elmondta, hogy a nyír­bélteki postán 40 filléres bé­lyeggel a képeslapot nem vették fel, hanem közölték, hogy arra 1,— forintos bé­lyeg kell. Én biztosan tud­tam, hogy tévedett a postás, ezért telefonon felhívtam és elmondtam sérelmemet, mire ő durván visszautasított s mondta a magáét, pedig sze­rettem volna még arra is megkérni, hogy ne csak 2,60- as levelezőlapokat árusítson, hanem legyen olcsóbb is, hi­szen olyan is van, s az talán sokaknak megfelelőbb. Min­denekelőtt azonban jó lenne, ha az említett postai alkal­mazott jobban ismerné a postai díjszabásokat — írja levelében Szabó Sándor Nyír­bél tekről. Iskolaegészségiigyi országos konferencia Szolnokon szeptember 16— 17-én 2 napos iskolaegészség­ügyi országos konferenciát tartanak, amelynek témája az iskolás gyermekek egész­ségügyi ellátása. A tanácsko­záson megyénkből dr. Már­ton Mihály, a megyei tanács egészségügyi osztályvezető­helyettese és dr. Fazekas Ár­pád, a megyei gyermekszív­gondozó intézet főorvosa vesz részt a Szabolcs-Szatmár me­gyében tanuló nyolcadik osztá­lyos fiúik szűrővizsgálatainak általános orvosi tapasztalatai­ról szóló előadással. Az elmúlt tanévben az egész megyére kiterjedő általános szűrővizsgálatokat végeztek a 8. osztályos fiúk körében. A feladattal a kör­zeti orvosokat bízták meg, akik a megye egészségügyi vezetői szerint magas szintű munkát végeztek. Gyakorlati és tudományos értékű mun­kájuk hasznos módszertani tapasztalatokkal járt. Ennek végleges összesítése és fel­dolgozása hosszabb időt igé­nyel, első tapasztalatairól hangzik el Szolnokon szep­tember 16-án az előadás. Két történet A GA 98—23-as rendszámú autóbusz az első megállóhoz már késéssel érkezett. A vá­rakozók, — lehettek vagy három tucatnyian, közöttük is vagy tizenegynéhány kö­zépiskolás korú lány és fiú — idegesen topogtak a meg­állóban. A beérkező jármű­vet megrohanták a felszállók. A kalauz alig győzte a jegye­ket kiadni és a két forintokat begyűjteni. Magamban cso­dálkoztam is; vajon ő soha­sem téved? — amikor a kocsi elejéről fiatal, teenager korú lány igyekezett a kala­uzhoz és szerényen ennyit mondott: — Tessék, egy jeggyel többet adott* csak tizenegyen vagyunk... És ahogy jött, olyan gyor­san el is tűnt a tömegben. Fehér Sándor, a tanárkép­ző főiskola harmadéves hallgatója már várta a nyá­ri szünetet. Nemcsak, mert ilyenkor könnyebb egy diák élete, hanem minél előbb dolgozni szeretett volna, pó­tolni a tanszerek költségébe, mentesíteni idős szüleit a nagy anyagi terhek alól. Első fizetését a múlt héten kapta kézhez. Megkapta és úgy ahogy volt, azon nap el is vesztette. Táskája, mely­ben fizetése volt, észrevétle­nül esett le az utolsó fuvar közben a háromtonnás kocsi platójáról. Természetesen el volt keseredve. Másnap Sa­nyi vidéki útja után ismét árut vételezett, főnöke, a mindig kedves Sanyi bácsi behívta szobájába. A FŰ­SZERT Vállalat raktárosa egy lezárt borítékot nyújtott át a fiatalembernek, amely­ben tizes címletekben négy­száz forint lapult. Munka­társai, kollégái gyűjtötték össze. ★ Két történet. Szereplői hétköznapi emberek, színhe­lyeik is egyszerűek, minden­naposak. Lám ilyenek is tudunk lenni... Kaleuda Zoltán 1 Dohánytörés ülve Először dolgozik dohánykombájn megyénkben Kevés embernek volt még lehetősége ezt látni. Öt fiatal lány kinyújtott lábakkal ült, a földtől 15 centiméter ma­gasságban kényelmes ülésen és míg a gép vitte őket, min­den dohánytőről letörtek 2— 3 levelet. Az éretteket. Nyírmadán — az egyik be­mutató gazdaságban, a Kos­suth Termelőszövetkezet kí­sérleti dohánytábláján — mutatták be Szabolcs-Szat­már, Hajdú-Bihar és Borsod megye szakembereinek a ka­nadai Baches gyár HARWES- TER típusú dohánykombájn­ját, amely egybehangzó vé­lemények szerint jelentősen könnyíteni fogja a dohány- termesztést. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat és a Debreceni Dohánykutató Intézet vezetőin kívül megje­lent a bemutatón dr. Máger János, a Dohányipari Válla­latok Trösztjének vezérigaz­gatója és vezérkara, a do­hánykutató intézet vezetői és kutatógárdája, az illami gaz­daságok és a termelőszövet­kezetek dohánytermesztő szakemberei, valamint a MÉM felelős vezetői. A be­mutató egyik célja az volt, hogy a Kanadából vásárolt dohánykombájnt, , munka közben mutassák be. A gép több munkára alkalmas. Kü­lönböző apparátokkal el­látva palántáz, műtrágyáz, locsol, permetez, elvégzi a nö­vényvédő munkát is, a soros talajművelést, például a ka­pálást, a vegyszeres gyomir­tást és végül alkalmas a do­hánybetakarításra is. Azt a munkát, amit eddig 30—40 embernek kellett vol­na elvégeznie igen nagy fá­radsággal, a ráültetett 5 lány nagyon könnyen elvégezte. Panyi György, a bemutató termelőszövetkezet elnöke el­ismerő szavakkai beszélt a Nyírmadára kísérletként kia­dott első gép június 20 óta végzett munkájáról. A do­hányipar vezetői arról tájé­koztattak, hogy még ez évben lehetőség van közel 100 ha­sonló készülék megvásárlá­sára. Körülbelül öt ven re már be is jelentették igényü­ket a dohánytermesztő nagy­üzemek. A Nyíregyházi Do­hányfermentáló Vállalat igazgatója — kérdésekre vá­laszolva — elmondotta, hogy szó lehet a dohányipar és a termelőszövetkezetek pénz­ügyi együttműködéséről is, társulásra a gépek megvá­sárlásában és üzemeltetésé­ben. A bemutató egyik érdekes­sége volt Ligeti Lászlónak, a Dohányipari Kutató Intézet igazgatóhelyettesének beszá­molója a vajai Béke Termelő- szövetkezet gazdaságában a legújabb fajta Burley típusú dohányfajták nemesítés! kí­sérletéről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom