Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-16 / 218. szám
4. oldal KET.ET MACYARORSTlA« 1971. szeptember 19. Korunk mezőgazdasága Szabolcs aranya mérlegen: H híítőtárolők kihasználásának problémái Hűtőtárolókban már nem állunk olyan rosszul, mint pár éve. A három év előtti első almaértekezlet egyik legfontosabb elhatározása az volt, hogy az almatermés 35— 40 százalékának megfelelő hűtőtárolót kell létesíteni és az országos igényként elismert 30 ezer vagont befogadó hűtőtárolónak több mint a felét, 18 ezer vagont Sza- bolcs-Szatmár megyében kell megvalósítani. i A program eleinte vontatottan indult. A második almaértekezlet (1971. június 25.) idején azonban a szakemberek már 12 ezer vagon megépült szabolcsi hűtőtárolóról tudtak beszámolni, amelyből az állami gazdaságok rendelkeznek 8 darabbal, (közel 3 és fél ezer vagont befogadó kapacitással), a termelőszövetkezeteknél van 36, (közel 5 ezer vagon férőhellyel) és a. kereskedelmi szervek (a MÉK és a HUNGARO- FRUCT) három nagy hűtőházukban több mint három és fél ezer vagon almát tudnak korszerűen tárolni. A hátralévő 6 ezer vagonból legalább 3 ezer vagon befogadóképességű hűtőházat legkésőbb 1973. végéig meg kellene építeni, mégpedig az eddigiek alapján olyan nagy egységekben, ahol a feldolgozást, a közúti szállítást és a vasúti csatlakozást is gazdaságosan biztosítani lehessen. Hol épüljenek? Az egyik ilyen, valószínűleg ezervagonos hűtőtároló Nyírbátorban épülhetne meg, mert ebben a körzetben adják a termés 40 százalékát, de a termésnek csak 15 százalékát tudják befogadni az itteni hűtőtárolók. A másik hűtőtároló megépülhetne Vásárosnamény- ban, ahol felvehetné a környék még elhelyezetten gyümölcstermését és amennyiben az előző cikkünkben is ismertetett egyik közúti exportszállítási „kapu” Beregsuránynál nyílna — ahhoz is közel lenne — mindössze 22 kilométerre. A harmadik ilyen nagy almatároló lehetősége — nem elhatározott lényekről, csak lehetőségekről beszélünk — Fehérgyarmaton épülhetne, ahová a nagyon koncentrált fehérgyarmati és csengeri körzetekből igen kis közúti távolságról lehetne behozni az almát és a másik — szintén csak javaslatban szereplő — tiszabecsi közúti átrakóállomáshoz is mindössze 30 kilométerre lenne. (Ugyanak- 'kor a mostani átrakóállomások: Tuzsér, Mándok és Komoró 100—120 kilométerre vannak a■ termelőhelyektől.) Az összes érdekeltek véleményének egyeztetése után sem eldöntött még az a kérdés sem, hogy az almatárolók milyen nagyságrendben a leghasznosabbak és, hogy a termelőüzemekben helyesebb-e őket megépíteni, vagy a kereskedelmi központokban. Ha a termelőüzemekben épülnek kisebb egységekben, oda könnyebb beszállítani a tárolásra szánt almát, de nagyobb fáradság és költség onnan elvinni. Ha nagykereskedelmi egységeket építünk, onnan könnyebb az elszállítás és gazdaságosabb a válogatás, de fordítva: nagyobb munka oda beszállítani a gyümölcsöt. Minden bizonnyal a megoldás az lesz, hogy a termelőüzemben is épüljenek almatárolók, de velük párhuzamosan nagy, manipulálásra is alkalmas egységek is. (Az arány a fontos.) Rövid a tárolási idő A legnagyobb probléma azonban a hűtőházak kihasználása. Mivel maximum szeptember 1-től március 31-ig kell almát tárolni, még az 1 hónapos karbantartási munkát hozzáadva is 4—5 hónapig üresen állnak az almatárolók. De ez csak elmélet. Gyakorlatilag ennél sokkal' rövidebb ideig használják. Az őszi búza- és ősziárpa-vetőmag csávázása Megyénkben évente 105— 110 ezer kh-on, a szántó 16,5—17,5 %-án termesztünk őszi búzát, őszi árpát. Jelen termelésszerkezetnél elkerülhetetlen, hogy mintegy 30—35 ezer kh területen ne legyen monokulturäs termesztés. A gombabetegségek nagy száma, a gombák fejlődésére kedvező feltételek (tömbösített termesztés, monokultúra) és az üzemi népgazdasági igények — a hozamok növelése érdekében — intenzív növényvédelmet igényelnek. Vetés előtt a gombabetegségek közül a búzakőüszög (Tilletia foetida), az árpa fe- dettügzög (Ustilago hordei) és részben a búza törpeüszög (Tilletia contraversa) betegségek ellen csávázással eredményesen lehet védekezni. A csávázást a 43/1968. MÉM számú rendelet szerint a termelő köteles elvégezni. A vetőmagcsávázással kapcsolatban az alábbi technológiát javasoljuk: Nedves csávázás esetén 3 %- os oldatot készítünk és vetőmagmázsánként 3 liter oldat adagolására állítjuk be a gépet. Felhasználható nedves csávázószerek: Ceresan Universal (3 lit. 3%-os oldat/1 q vetőmag) Falisan (3 lit. 3%-os oldat/1 q vetőmag) Merclorat (3 lit. 3%-os oldat/1 q vetőmag) Porcsávázás esetén 150— vetőmagmázsánként. 200 gr csávázószert adunk Felhasználható porcsávázó szerek: Ceresan Universal Hexaclorbenzol Falisan Granosan A nedves csávázás hatásosabb a porcsávázásnál, ezért a porcsávázó szerek használata csak az üzemi készletek felhasználásáig javasolható. A higanyos csávázószerek erős mérgek, használatukat a körzeti orvosnak be kell jelenteni és az egyes szerekre előírt óvó rendszabályokat a legszigorúbban be kell tartani. A csávázószer-ellátottság a (200 gr/1 q vetőmag) (200 gr/1 q vetőmag) (200 gr/1 q vetőmag) (150 gr/1 q vetőmag) megyei AGROKER Vállalatnál biztosított. Felkérjük a csávázógéppel rendelkező (63 üzem) termelőüzemek vezetőjét, hogy a szomszédos termelőüzemek részére — igénylés alapján — végezzenek bércsávázást. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás Kjállósemjén Egy vizsgálat adatai szerint az 1969—70-es tárolási időszakban már üzemképesen működő 15 termelőszövetkezeti és 3 állami gazdasági hűtőtárolóban a tárolás csúcsidejében, december 31-én sem volt benne a 2 ezer 200 va- gonnyi gyümölcs, ami beleférne, hanem jóval kevesebb. Még a tárolási időszakban sem használták ki az említett hűtőtárolóknak csak 64 százaléknyi terét. Ebből is csak 40—50 százalék volt a termelőüzemek saját készlete, a többihez a teret a HUNGA- ROFRUCT és a MÉK vették bérbe. Pénzügyi gondok Ráadásul a termelőüzemek hűtőtárolóiba nem mindenütt szeptemberben került be a gyümölcs, hanem később. Márpedig akkor gyakorlatilag nem exportképes almát tárolnak azok a hűtőházak, amelyek az elsősorban exportérdekekből adott állami támogatásból épültek. Ez furcsa ellentmondás. Egyébként a kihasználás már jelenleg is kedvezőbb azoknál a hűtőházaknál, ahol van iparvágány és a gépesített rakodás megfelelő. Sajnos, éppen a termelőszövetkezeti hűtőtárolók aránylag igen kevés rakodógéppel vannak ellátva: 21 rakodógépre jut egyenként 234 vagon, míg az állami gazdaságok és a kereskedelem 148 rakodógépére a felmérés idejében egyenként 48 vagon alma jutott. A holtidény Pedig raktárban általában szegények vagyunk. Éppen ezért a megyénkben termelt ipari vagy mezőgazdasági készletek átmeneti tárolására (például dohány, gyapjú, zsír, gumi, konzervgyári termékek) vagy az ország más részéből származó, de végső felhasználására a megyébe kerülő termékek (például műtrágya, gondosabb tárolást igénylő építőanyagok, vagy élelmiszerek) beraktározására nagyon hasznos volna, ha kihasználnánk holtidényben is tárolóinkat. Az eddigi kísérletezések (például a laska- gomba-termesztés, vagy az Országos Gumigyárral megkötött raktározási szerződések) sem voltak teljesen eredménytelenek. De vannak kiugró példák is. Pl. olyan esetekben, amikor a hűtőtárolót hűtésre is igénybe vették (pl. húsipari termékeknél). Itt igen jövedelmezően lehetett kihasználni a drága létesítményt. Elképzelhető, hogy a meglévő sokféle igény és a jelentkező sokféle lehetőség egybehangolására egy külön bizottság létrehozása is célszerűnek látszik az érdekelt szervek küldötteiből. Mindennek csak az a fékje, hogy a 36 termelőszövetkezeti hű- tűtároló közül egyedül a ho- dásziaknak van iparvágánycsatlakozása. A hűtőházak kihasználásának nem eléggé jó volta két alapvető tényen alapszik. Az egyik ezek közül, hogy nem minden betárolt almáért kapják meg akkor az árat a tsz-ek, amikor annak egy részét zárszámadáskor ki szeretnék fizetni. Ezen természetesen hitelpolitikai intézkedésekké) lehet segíteni. A másik: az őszi és tavaszi átvételi árkülönbséget jóval túlhaladják a hűtőtárolók üzemeltetési költségei. Az elmúlt szüret alkalmával a tavaszi ár átlagosan 90 fillérrel volt magasabb kilónként az őszi áraknál. Az egész szezonban végzett üzemeltetés költségei pedig a MÉM által végzett számítások szerint 1,80 és 3,20 között mozogtak. GNZ. RÉPAMAGKOPTATÓ GÉP. A Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat nyíregyházi üzemében most készítik cl azt a berendezést, amely a répagomolyról lekoptatja a bordázatot, majd légáramlattal kiválasztja a tiszta magvakat. Az így előkészített magot a megfelelő vetőgéppel, — melyet ugyancsak itt szerkesztenek — már pontos beállítással szemenként lehet vetni. Képünkön Kresztyankó István és Székely Péter a ré- pamagkoptató gép első példányán dolgozik. (Hammel József felv.) Védekezés a gyümölcsfa takácsatbák ellen A pókszabásúakhoz tartoznak. s a kártevők szövőképességük miatt kapták a takácsatka elnevezést. Gyümölcsfáink közül leginkább az almát, a körtét és a szilvát, de a bogyós gyü- mölcsűek közül az egrest is károsítják. A takácsatkák a fák levelein megtelepedve szivogatják a növény nedveit. A szivogatás következtében a levelek szürkülnek, majd sárgás-barnás színűek, illetve száraz foltoktól tarkítottak lesznek. Finom, pókhálószerű fátylat szövögetnek, amelyben megtapad a levegőben szállongó por. a levedlett lárva-' bőr, az üres tojásburok és a feketés-barna ürülékmaradvány. így a levelek fonákát hamarosan piszkos. poros szennyeződés fedi. A háló alatt élő, rendkívül mozgékony atkák a leveleket még a lombhullás előtt elhagyják és újabb leveleket keresnek fel. Emellett elterjedésüket a szél is segíti. Jablonowsky írta 1912-ben, hogy „.. .noha nincs szárnya, de mert kicsinysége miatt igen köny- nyű, széthurcolja azt a szél is.” Ä károsodás A károsított fákon idő előtti lombhullás következik be.- A fák nem tudnak elegendő tápanyagot biztosítani a fejlődő gyümölcsnek, így az apróbb marad, gazdasági értéke romlik. A fák legyengülnek. kórokozókkal szembeni ellenállóképességük csökken. A következő évi termőrügyképződésben zavarok állnak be. s azok köny- nyebben elfagyhatnak. Alacsony relatív páratartalom, 35—55 %, 28—31 C-' fok hőmérséklet. 14—16 órás fotoperiódus kedvez fejlődésüknek. Fejlődési minimumuk 12 C-fok, optimumuk 34 C-fok. (Kedvező viszonyok között egy év alatt egyetlen nőstény elméletileg kétmillió utódot is létrehozhat.) A gyümölcsösökben parathion, különösen metilparathion készítményekkel szemben (huzamosabb időn át használva azokat) a takácsatkák ellenálló (rezisztens) törzseket alakítanak ki. Ezért a növényvédő szereket váltogatva (szer-rotáció) alkalmazzuk. A takácsatkák elszaporodására túltrágyázott, NK bőségben lévő növényeken fokozott mértékben számíthatunk. A tahácsatkák áltelelése A takácsatkák 0,5 mm nagyságú. 4 pár lábú. szúrószívó szájszervű állatok. A lárváknak csak három pár lábuk van. A mindennapi szóhasználatban mint vöröspókok, vagy mint vörös (piros) gyümölcsfatakácsatkák (Panonychus ulmi Koch) ismeretesek, E faj mellett még a barna gyümölcsfatakácsat- ka (Bryobia rubrioculus Schouton) és a galagonyatakácsatka (Tetranychus vien- nensis Zacher) jelentős — ez utóbbi kártétele jellegzetes, mert sűrű szövedéket sző, A takácsatkák többnemze- dékesek. a vörös gyümölcsfa- takácsatka és a barna gyü- mölcsfatakácsatka tojás alakban, a galagonyataká- csatka pedig imágó alakban (a megtermékenyített nőstény) telel át. A kifejlett atkák a lehullott lombozaton, a gyümölcsfa repedéseiben, a fa törzsén lévő hullámpapírban, a közelben található gyomokon húzódnak meg télire. A tojás alakban lévők pedig a gyümölcsfa ágain. a rügypikkelyek környékén, repedésekben, kéreg alatt és magán a gyümölcsön is megtalálhatók. A kártevők fejlődését nyugalmi állapotok (chrysalis stádiumok) szakítják meg. A vedléseket megelőző nyugalmi állapot csak a nőstény lárváknál van meg. ezért fejlődésük valamivel hosszabb a hímekénél. A védekezés technológiája A védekezést a lárva- rajzáscsúcs időpontjában végezzük. A takácsatkák elszaporodására három időpontban kerülhet sor: 1. Március harmadik. — április első dekádja. 2. Június harmadik, — július első dekádja. 3. Szeptember első. — szeptember második' dekádja. Nagyüzemi gyümölcsösökben az alábbi növényvédő szerekkel védekezhetünk: Dimecron 50 0,1 % Metasystoxi 0.1 °o Gusathion 25 WP 0.2 % Ultracid 40 WP 0.1 % Phosdrin 0,2 % Szóryány- és házikerti gyümölcsösökben az alábbi növényvédő szerekkel védekezhetünk: Diazinon Phenkapton WP 0,25 % Tedion V—18 0,2 % Pol-Akaritox 0,2 % Vapona 48 EC 0,1 % A gombaölő szerek közül a Morestan 0,05 %; a Karat- hane 0,1 %; a Mancokar 0,3 % a Dithane M—45 0,2 % és az NSZ—02 0,06 %-os töménységben atkagyérítő hatású. Az atkák kéntartalmú szerekre is érzékenyek. A munkavédelmi előírásokat. a várakozási időket szigorúan tartsuk be, a növényvédő szereket a szüret időpontjának megfelelő várakozási idővel válasszuk meg! A rendkívül gyorsan szaporodó atkákat az aranyszemű fátyolka (Chrysopa Per- la). az atkász bödice (Scym- nus punctillum), s a mezei virágpoloska (Anthocoris ne- morum) tömegesen pusztítják. ha idegmérges permetezésekkel nem irtjuk őket rendszeresen. Széles Csaba, mezőgazdasági főiskola, Nyíregyháza Uj technológiával kétszer több libatojás A libáknál a tojásrakás általában február—június hónapokra esik. Ezalatt az idő alatt a nálunk meghonosított rajnai libák ötven-ötvenkét tojást adnak. A tojáshozam növelése érdekében a rácal- másj baromfitelepen sikeres kísérleteket folytattak. A normális tojatási időszak végén, nyáron, elsötétítéssel „telet varázsolnak” az ólakba. Először teljes sötétségben, majd derengő fényben éltek az állatok, az itatást és az etetést a fényváltozásokhoz igazították, majd amikor fokozatosan növelték a „napfényórák” számát, s tavaszt varázsoltak az ólakba, folytatódott a tojástermelés. A dr. Bögre Jánosnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusának szakmai irányításával folytatott kísérletek meglepő eredményt hoztak. A megváltozott külső körülmények között megváltozott a libák hormonális tevékenysége: a négy kísérleti falkában az évi tojástermelés a normálisnak csaknem kétszeresére, kilencvenkettő- re emelkedett.
