Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-19 / 195. szám
197t. augusztus 19. IhiLOT-MA GYÄRORSZ A Ó S. oMafl Harminc mentesítő vonat az ünnepen Helyjegyei expressz — menetrenden kívül A vasúti menetrendben feltüntetett vonatokon kívül több, mint harminc mentesítő vonat érkezik Nyíregyházára Budapestről, illetve indul vissza a kétnapos — a szabad szombatos dolgozóknál háromnapos — ünnep után Budapestre. Már szerdán érkezett két mentesítő vonat a Nyugati pályaudvarról, s egy Miskolcról, míg a 19-i érkezések a következők: 17,01 és 22,07-kor egy-egy személy-, 17 10-kor egy gyorsvonat érkezik a Nyugatiból. Augusztus 20-án hajnalban 1,04-re érkezik Nyíregyházára a Keleti pályaudvarról indított mentesítő vonat. A visszautazást Budapestre két helyjegyes mentesítő expresszvonat is segíti. Augusztus 22-én és 23-án egyaránt 5,30-kor indul a Lillafüred expresszvonat előtt a mentesítő járat. A helyjegyeket ajánlatos már korábban, elővételben megváltani az állomáson. Az augusztus 21-én induló mentesítő vonatok a következők: (zárójelben a célállomás): 8,11 — személy (Nyugati); 11,40 — személy (Nyugati); 15,40 — gyors (Nyugati); 17,53 — személy (Nyugati); 22,03 — személy (Nyugati) ; 22,25 — személy (Nyugati). Augusztus 22-én, vasárnap a következő vonatok indulnak: 3,50 — személy (Nyugati); 7,40 — személy (Keleti); 8,15 — személy (Nyugati); 11,40 — személy (Nyugati); 15,40 — gyors (Nyugati); 17,53 — személy (Nyugati); 18,20 — személy (Keleti); 18,20 — gyors (Nyugati); 22,03 — személy (Nyugati). Az augusztus 23-i, hétfői mentesítő vonatok: 3,00 — személy (Keleti); 3,50 — személy (Nyugati); 7.40 — személy (Keleti); 8,15 —személy (Nyugati); 11,40 — személy (Nyugati). A MÁV az állomásokon jelentkező utasforgalom alapján a közölt vonatok mellett — elegendő utas esetén — még újabb mentesítő vonatokat is indít. Az autóbuszközlekedés tartalékgépkocsik beállításával készült fel az ünnepi forgalomra. Ahol szükséges, ott a menetrend szerinti járatok mellett rásegítő autóbuszokat indítanak. Megerősített ügyeleti szolgálattal igyekeznek irányítani a forgalmat. A mentesítő vonatokhoz a Volán különautóbuszokat állít be. A nyíregyházi helyi forgalom ellátására az ünnepnapokon erősítik a sóstói buszjáratokat. Program ősztől tavaszig Útirány: Japán, Kanada, India Az IBUSZ és az OTP közötti megállapodás értelmében a külföldi társasutazásokon bármikor és' bárki részt vehet a szokásos' előleg lefizetése ellenében. Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi anyagi helyzettől függetlenül lehetőség van a kétezer forinton felüli IBUSZ külföldi társasutazásokon részt venni. Ez az akció kiterjed Bulgáriára, Csehszlovákiára, Jugoszláviára, Lengyelországra, az NDK-ra, Romániára és a Szovjetunióra is. Az IBUSZ őszi—téli külföldi programja igen széles körű és változatos. Szeptember hónaptól kezdve társas csoportok indulnak Zakopanéba, Mamaiába, Isztambulba, Lengyelországba és Románia különböző fürdőhelyeire. Nem mindennapi kirándulás a szeptemberi út, amely a Szovjetunión át Japánba vezet. Az utazás repülőgéppel, hajóval és vonattal történik, összesen 22 napig tart. Útvonal: Moszkva, Habarovszk, Nahodka, Yokohama, Tokió. Említésre méltóak a Szovjetunió területén megszervezett körutazások. Például a Moszkva—Ashabad—Dusan- be—Szamarkand—Buhara— T askent—Alma-Ata—Moszkva út szeptember és október hónapokban. Szeptembertől novemberig tartó program a Bécs—Velence, Róma, Nápoly és Firenze, és az osztrák—olasz—jugoszláv körút szeptembertől márciusig. Körutazás négy országon át Bécs—Salzburg—Innsbruck —Zürich—Brünnig-hágón át Interlakenba. Körutazás hat országon át szeptemberben autóbusszal tizenhárom napig. A spanyol körút szeptembertől, novemberig terjedő időközben történik. Az utazás repülővel tizenöt napig tart. Program: Madrid—Sevilla—Granada— Valencia és Barcelona. Szeptember, október és november hónapokban három csoport indul körutazásra Egyiptomba és Törökországba. Érdekes kirándulás októberben az indiai körút. Szeptemberben az IBUSZ csoportot indít Kanadába. Érdekesnek ígérkezik szeptember hónapban a csoportos utazás az Alpoktól Párizsig. A program: Milánó— Torino—Nizza—Monte Carlo —Cannes és Párizs. Ugyancsak szilveszteri kirándulás az egyiptomi körút. Indulás december 27-én repülőgéppel. Tizenhat napig tartó kirándulás programja Kairó, a hang- és fényjátékok megtekintése, ünnepi szilveszteri vacsora, városnézés és utazás Alexandriába. Szeptember hónapban vásárlátogatások programja szerepel az utazásoknál. A lipcsei vásárra különvonattal és a brnói vásár látogatása autóbusszal történik. Farkas Pál MA MÉG CSAK ÖTLET Mit csináljunk hét végén? Klub, játékterem a bérházban — Túrabu8zok a szép helyekre A munkaidő csökkentése révén egyre több a szabad idő a hét végén. A vikend, a tartalmas, kellemes ki- kapcsolódás, pihenés sok újszerű gondot vet fel. Azoknak is, akik élvezik, de azok számára is, akiknek hivatásuk, hogy a kulturált szabad idő felhasználásáról gondoskodj anak. Sok szabad szombatot élvező ember számára is felvetődik a kérdés: mit is csináljon a sok-sok szabad órával. Mondhatja valaki: ez nem probléma. A háziasszonynak ott a család, a háztartás a gyerek — kitölti az az időt. A férj pedig? Nos, ő buzgólkodjék otthon, segítsen, javítson, ci- pekedjen. így aztán megvan a családi munkamegosztás, és pillanatok alatt elröppen a szabad idő. A dolgok azonban nem ennyire egyszerűek, és főleg nem ilyen borúsak. A modern háztartás csökkenti a robotóráit számát, egyszer az ember utol is éri magát az otthoni munkával, és ami a fő, az igények változása sürgetően követelni kezdi a pihentető kikapcsolódást, szórakozást. Végtére iS az igazi hét vége már pénteken délután vagy este megkezdődik, és a szombat, vasárnap mint tiszta idő jelentkezik. Ilyen és hasonló gondok foglalkoztatják most a nyíregyházi tanács művelődésügyi szakembereit. Elemzik, vizsgálják, hogyan alakul a lakosság szabad ideje, mit jelent ez a város belterületén, milyen újszerű kérdéseket vet fel a munkáslakta lakótelepeken, külsőségeken. Elemeznek, és közben fogalmazzák azokat az elképzeléseket, amelyek majd gerincét képezik annak az átfogó programnak, amelynek célja a lakosság többletidejének kulturált kitöltése. Mert egy pillanatig sem vitás: nagyon rövid idő múltán a lakosság részéről dörömbölnek majd, követelve a lehetőséget a hétvégezéshez. Mi is az, ami szolgálhatná a lakosság érdekét? Először is egy olyan hálózat megteremtése, ami különösen szombaton és vasárnap lehetőséget teremtene a szórakozásra. Ebbe beletartoznának a különböző érdeklődésűek klubjai, a kávéházak, az okos nyitvatartási idővel működő könyvtárak. Szó van arról, hogy felmérik az új lakótelepeken kihasználatlan helyiségeket (szárítók, pincék, stb.), és megnézik, van-e mód arra, hogy bérházi klubokat, játéktermeket hozzanak létre. A tervezés időszakában latolgatják, miként lehetne a kellemest a hasznossal összekötni. Mert kétségtelen, jó lenne olyan hét végi 2 napos túrákat szervezni, amelyek történelmi tájakra, megyénk szép vidékeire vinné a rá- érőket, anélkül, hogy valamiféle ismeretterjesztő szöveget rágnának a szájukba. A látás élménye, a megszokott környezet otthagyá- sa üdítő dolognak ígérkezik. Sürgetően merül fel egy hírlapolvasó nyitása is a városban. Arról nem is szólva, hogy a különböző hét végi műsorokat számban és változatosságban bővíteni kellene. A tervezőknek külön feladat, hogy nagyon hosszú téli napokra is ötleteket tudjanak adni. Ilyenkor kiesik a séta, a strand, az erdei bóklászás. Helyette vajon mi kellene? Ott van például a mozi. De mi legyen a gyerekkel? Itt vetődik fel a gyermekmegőrző a szórakoztató intézmények mellett. A városi művelődés szakemberei tehát terveznek. De már nemegyszer felvetődött bennük a kívánság: jó lenne pontosabban ismerni az egyes rétegek, lakóterületek különleges igényeit. Nos, éljünk ezzel a lehetőséggel. Ostromoljuk a tervek készítőit, halmozzuk el őket jó javaslatokkal. Gondolkozzunk. Egy sok időt biztosító hét végén ez sem utolsó időtöltés egy csalódnak. ötlet — magunkért. (b) Vezényel Ferencsik Dános Ritka zenei élmény a nyírbátori zenei napok ünnepi műsorában Az ötödik nyírbátori zenei napok kiemelkedő rendezvényeire kerül sor augusztus 20-án és 2I-én este. Híres vendégeket köszönthet a zenei napok közönsége — a Magyar Állami Hangversenyzenekart, melynek előadásában Ferencsik János vezényletével mindkét napon híres klasszikus művek csendülnek fel. Augusztus- 20-án a református templomban Händel: Jephta című oratóriumát mutatják be a hangversenyzenekar, a debreceni Kodály-kórus, valamint az Operaház énekművészei előadásában. Az augusztus 21-i főműsor Schubert: Vili. szimfóniája és Kodály: Psalmus Hunga- ricus című műve. A szimfóniát Ferencsik János vezényletével a hangversenyzenekar adja elő, míg a Kodály-műben ismét a debreceni kórust hallja a közönség. A zenei napok esti programjait a 20-án és 21-én délelőtt nyíló képzőművészeti kiállítások színesítik. Augusztus 20-án 11 órakor a múzeumban Iványi Katalin festőművész 44 képből álló pasztell- és olajképeiből nyílik kiállítás, 21-én, 11 órakor szintén a múzeumban nyitják meg Szabó Kinga keramikusművész és Barabás Lajos ötvösművész kiállítását. I*í Kik kaphatnak kollégiumi helyet? Dönt a magatartás, a tanulmányi eredmény és a szociális helyzet Szeptemberben a tavalyinál ötszázzal több főiskolás kezdi tanulmányait a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán, ahol így már közel 1500 tanárjelölt tanul. A következő tanévtől jelentősen változik a főiskolába és a kollégiumba felvettek aránya. Az elmúlt tanévben majdnem minden nappali tagozatos hallgató kollégiumban lakhatott, kivéve a nyíregyháziakat és a környékbelieket. A modern diákszállóban az 1971—72-es tanévtől kezdődően változatlanul 900 hallgató kap elhelyezést, s az augusztus 16-i főiskolai tanácsülésen végleg eldöntötték azt is, kit vesznek fel a kollégiumba. A válogatás során kimaradtak a kollégisták névsorából azok, akik 15—20 kilométer távolságra laknak Nyíregyházától, de azok is, akik tanév közben kifogásolható magatartást tanúsítottak, valamint a 2,5 tanulmányi eredményt el nem érő hallgatók. Számításba vették a mozgalmi és társadalmi munkában kiemelkedő tevékenységet is. A bizottság részletesen foglalkozott a főiskolásak szociális helyzetével. Amelyik hallgató családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az 1100 forintot, nem vették fel a kollégiumba, ugyanis a hallgatók közül mintegy ötszáznak a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 800 forintot, s ezek a fiatalok nem tudnának albérletben lakni. A végzős tanárjelöltek és az elsőévesek esetében különösen indokolt a kollégiumi elhelyezés, de ezeknek a hallgatóknak is csak a fele mond hatja otthonának a főiskola diákszállóját. MINDENFÉLE Sörivó verseny Olvasom a fürdőbál hirdetésében: sörivó verseny is lesz, cigányzenével. No végre, mondom, végre valami, ami még nem volt. És különösen időszerű akkor, amikor a megyében kezdetét vette a szeszellenes kampány. Remek összhang, szellemes megoldás. Ezzej a lépéssel sikerült egy igazi bajor hagyományt átültetni a szabolcsi homokra. A másik: olyan italból rendeztet versenyt, ami egyébként is hiánycikk, így legalább egyszerre teleihatja magát, aki ritkán jut hozzá. Nem vagyok az új ellen. Sőt, a versenyeket is szeretem. De kérdés: vajon minek ezt legalizálni, amikor sajnos sokan úgyis versenyt isznak. Leltárügy Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat már-már sportot űz abból, hogy leltárait sűrű titokként kezeli. Olyannyira, hogy egy-egy esetben a környező boltokat nem is értesíti, hogy rendezkedjenek be a várható növekvő forgalomra. így történt ez legutóbb az » északi ABC esetében, amely 2 napig leltározott. Annyi fáradságot nem vettek maguknak, hogy a szemben lévő MÉK-üzletet értesítsék : készüljenek fel. Sajnos, ezen a nyáron már nem egy cikk született hasonló témában. Úgy látszik, a leltározások miatt nincs iáejük ezeket olvasni. Olaj Egy rokkant nyíregyházi férfi kapott egy Trabant Hycomat kocsit — orvosi javaslatra. Ment is a jármű egy ideig, de aztán a speciális munkahengerből kifolyt a különleges olaj. Az AFIT-szerviz a garancia ellenére sem tudott se olajat, se új hengert adni. írtak Budapestre, onnan válaszoltak: olaj nincs. Henger sincs. A kocsitulajdonos ekkor a Trabant-gyárnak írt. Kért vagy olajat, vagy munkahengert. A válasz: annyit küldtek Magyarországra, hogy az minden ilyen kocsihoz bőségesen elég. Az autó, — ami tulajdonosának létkérdés — áll. Csak azért, mert valahol a főszervizben lélektelen ügyintézők ülnek. Udvarló sofőr Hétfőn reggel háromnegyed 9-kor a Sóstó felől közlekedő 8-as busz sofőrje élénk beszélgetésbe kezdett vezetés közben egy csinos nővel. Hátra-hátra nézett, oda se figyelt az útra. Egy idősebb úr figyelmeztette a hölgyet: ne zavarja a vezetőt, és a sofőr feje felett kihelyezett táblára mutatott. A vezető felháborodott ezen, és bosszúból úgy beletaposott a gázba, hogy a busz legalább 100-zal száguldott, az utasok legnagyobb rémületére. Nem lenne rossz a sok új és fiatal, a tömegközlekedésben kevéssé jártas vezetőt kioktatni: mi van a táblán. A drót művésze „Koppányi Gyula — szita- és rostakészítő mester.” Ez áll egy cégtáblán a nyíregyházi Dózsa György utcában. De csali szitakötőnek nevezik az 58 éves mestert a környéken. Hasonló cégtáblát kevés helyen látunk az országban. Halálra ítélt szakma a szitakötő mesterség. — Egyedül vagyok a megyében. És nincs utánpótlás. A KIOSZ néhány évvel ezelőtt megtiltotta a tanulók felvételét, de nem is volt már jelentkező a fiatalok közül. Bezzeg az én koromban... — kezdi visszaemlékezését az ősz hajú mester. 1925-ben Aradon kezdtem a szakmát. Akkor alig győztük a munkát, annyi volt a megrendelés. Kellett a sok szita a búzaliszthez és a máléliszthez mert akkor még kevés volt a péki kenyér. 1941-ben kerültem Nyíregyházára és azóta itt dolgozom. Harminc év... A háború után. amikor földet kapott a nép, sok munkám akadt. Az új liszthez — a már saját liszthez — mindenki új szitát vásárolt. Akkor még többen voltunk mesterek a megyében. — Augusztusban, aratás után volt legnagyobb keletje a szitának. Piacra jártam, de lakásomon is sokat árultam. Még az 50-es években is röppentek a fehér kakasok az én rostámból — főleg nagypénteken. A pattogatott kukorica kínálgatása népszokás volt. Megszűnt. Éjjel-nappal dolgoztam a felszabadulás után. Vékony drót nem volt, így ló- szőrből fontam a szitát. Megfelelő fenyőfa sem állt rendelkezésemre, ezért nyárfából készítettem a kávákat, örültem, hogy a nyárfakávák jól állták a gazdasszonyok „pofozását". A lószőrös kötéshez magam konstruáltam a szövőgépet. Ezt a gépet, a Jósa András Múzeumnak ajándékoztam. 1946-ban bőrből és szíjból is kevés volt az országban. Gépszíj hiányában álltak a cséplőgépek. Tennem kellett valamit. Ugyanis nemcsak a drótszövéshez értek. Újabb szövőgépet állítottam össze és erős gurtnikat szőttem, amelyek a gépszíjakat helyettesítették. Nehéz munka volt, de igyekeztem, hogy menjen a cséplés. A cséplőgépek rostái is tönkrementek a háború alatt. Majdnem minden héten kellett szőnöm egy cséplőgéprostát. A malmok is álltak, a malomkerekekre is gyártottam gurtnikat. Gyula bácsinak sok köze volt az új kenyérhez, ötletességéért és szorgalmáért több elismerést és köszönetét kapott A KIOSZ hat oklevelet, jelentős pénzjutalmat és egy serleget ajándékozott a mesternek. A nyíregyházi szik- vízüzemekben az ő újításának örülnek a munkások: az általa készített drót arcvédő biztonságosabb, mint a hagyományos volt. A sokoldalú mester munkája megtalálható a városi csecsemőotthonban is: ő készítette ide a fertőtlenítéshez szükséges berendezést — drótból. Munkájának híre volt a két szomszédos megyében is. Hajdúból és Borsodból sok vevője akadt az ötvenes években. Gyümölcsmosót és fagylaltszűrőt is készített. Keze alatt drótból elevepedtek meg a népi figurák. ' De saját fantáziáját is drótba formálta. — Hol van már az az idő? Vékony drótot nem kapok, lószőrt sem. Pedig mér érkeznek megrendelések, hiszen a boltokban nem mindig lehet kapni szitát — és még nem mindenki bolti kenyéren él. Hazánkban nincs szitagyár. Az NDK-ból importáljuk a szitákat. Nem értem: miért? Miért nem létesítünk ktsz-ek- ben szitakötő részlegeket? Kár, hogy kihal ez a szakma... A szitakötő gépet belepte a por. A műhely asztalán néhány vékony dcót hever. A falon egy kézzel hajlított szitakáva lóg. Talán az utolsó. Az utolsó tárgy® ezen, amelyek a manufaktúra iuejen oly virágzó szakma emlékeit őrzik. Azért nincs muitiui nélkül Gyula bácsi. A kárpitos ktsz-nek rendszeresen gyárt epedasodronyokat. Kevesen tudják, hogy a kényelmes heverők sodronyát a szitakötő készíti. Kerítésekhez való drótok szövésével is foglalkozik. Ez a két szakma még él, ezt a két szakmát még nem ölték meg a gépek — mondja önmagát vigasztalva. Munkához lát. Erős ujjai között formálódik a drót. Nábrádi Lajos Senki útja A nagy nyári melegben a város kétségtelen legforgalmasabb területe a sóstói strand környéke. Naponta ezrek és ezrek fordulnak itt meg, busszal, autóval, mór torral és gyalogosan. Sajnos, az erre járók gyakorta megfeledkeznek magukról, és szerteszét dobálják úticsomagjaik maradványait. Nos, már ez a szemetelés is kifogásolható, de mindez nem menti azt, hogy a tisztogatás teljesen hiányzik. Egy-egy délután és este a fürdő előtti térség, a szálló felé vezető út széle olyan gusztustalanul piszkos, hogy az erdő és strand illúzióját egy pillanat alatt tovaröppenti. Anélkül, hogy hosszadalmas vita kezdődne az illetékességről, jó lenne ide néhány embert kijelölni. Nem aki kivizsgál. Olyat, aki takarít. Bürget Lajos
