Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-08 / 186. szám

WTÍ. augusztus 8. STelet-mägyärorszäs «. efíbá AZ „or ÉS A VALÓSÁG .....—■—mi mi I ■■■ ..«JgiLIL.MBUtfmU» M .... ■ .................. ■ ■■■■< Elkészült a jólét térré Válás—szabolcsi módra Dr. Lukács Mihályné bíró #0—100 „ügyet” tárgyal egy hónapben. A válások száma azért nem ilyen magas, mert minden esetben legkevesebb két tárgyalás van és vannak olyan esetek, amikor ennél is több. Sokan fordulnak úgy a bírósághoz, hogy közös meg­egyezéssel kérik a házasság felbontását. Ilyenkor elég a két tárgyalás. Vannak azon­ban olyan esetek, amikor csak az egyik fél akar válni, a másik nem. Vagy, mert szereti házastársát, vagy azért, hogy bosszút álljon rajta, — Nőismerőse miatt akart válni az egyik férfi. A tár­gyaláson az asszony sírt, hogy ne váljon el, elfelejti az esetet. A férj beleegyezett és hazamentek. Még egy hónap sem telt el, amikor újra jött a férj: nincs egy nyugodt per­ce, az asszony állandóan szemrehányásokat tesz, sőt sokszor még a lakásba sem engedi oe, olyankor a nyári ' konyhában alszik. Ezt val­lották a tanúk is és kimond­tuk a házasság felbontását Kinek a bundájában? — Sokan válnak el — még nyolc-tíz évi házasság után is — anyagi gondok miatt Az egyik asszony például már nem tudta elviselni, hogy a férje, — no meg a rokonok — állandóan a szemére vetet­ték: hozomány nélkül ment férjhez, még az esküvőre is az anyósa bundájában ment. Az anyagi gondok persze nem csak ilyen formában je­lentkeznek. Legtöbbször úgy, hogy a férj elissza keresetét, (de még a családi pótlékot is) és a feleség — ha dolgo­zik — saját szerényebb fize­téséből kénytelen eltartani a családot. És ráadásul állan­dóak a veszekedések, a ré­szeg férj veri a családot Ezek az esetek a leggyako­ribbak. Vannak azonban ti­pikusan mai életformánk szülte válások is. — Az egyik férj például azért kérte a házasság fel­bontását. mert mig ő megsze­rezte a legmagasabb iskolai végzettségét, a felesége nem fejlődött sehová, megmaradt a nyolc általánosnál. Neki már ilyen nő nem lehet szel­lemi partnere, mert nem tud­ja elvinni baráti körébe. Csak arról feledkezett meg, hogy amikor a felesége is tanulni akart, ő nem enged­te, mondván: éppen elég ha egyikük tanul a családban, az otthoni dolgot is el kell végeznie valakinek. Aztán: ki neveli a gyereket, ha este mindketten a könyvet búj­ják? — Vagy például — és ez szintén divatos ma — arra hivatkoznak, hogy „a felesé­gem politikai felfogása me­rőben más, mint az enyém és nem látom biztosítottnak a gyerek megfelelő nevelését”. A valóságban persze szó sincs erről. Az igazi ok leg­többször az, hogy a városra került férfi „hazamegy” megnősülni és egy bizonyos idő után szürkének találja az esetleg szerényebben, vagy kevésbé divatosan öltöző fe­leségét Az a bizonyos anyós — Tizennyolc évig élt együtt egy házaspár. Gyer­mekük nem volt és pénzben sem szűkölködtek. Velük la­kott viszont a feleség édes­anyja. „Mindenbe beleszól — mondta a férj — még azt is ő akarja eldönteni, ha szóra­kozni megyünk, milyen ru­hát vegyen fel a feleségem. Szeretem az asszonyt, de ezt már nem tűröm tovább.” Az asszony sírt és válni sem akart, de mivel egyedüli gye­rek volt, nem hagyhatta ma­gára az édesanyját. Végül el­váltak. És nem lehet kihagyni az ingázás miatti válásokat sem, mert sajnos, ebből is elég sok van. Az esetek többsége egyforma: a férj hetenként, kéthetenként jár haza, munkahelyén megis­merkedik valakivel, elhide- gül a családtól. Eleinte csök­ken a hazahozott pénz össze­ge, aztán ritkábban tud ha­zautazni, végül a bíróságon kötnek ki. Válás nélkül is Ennek ellenére Szabolcs megyében jóval kevesebben válnak el, mint az országos átlag. 1969-ben például 95 és fél ezer házasságot kötöttek az országban és csaknem 22 ezren váltak el, ami azt je­lenti, hogy minden ötödik házasság válással végződik. Szabolcsban még 1970-ben sem ilyen rossz az arány, pedig ez a legmagasabb szám: 5769 a házasságkötések és 797 a válások száma. Igaz, ez nem vigasztaló, de sajnos az is igaz, hogy sokkal több házasság romlik el, vagy bomlik fel, mint amennyi a válások száma. Balogh József Hol volt az első ispotály? A kiigazított Korányi-évszám — „...emléke felébresztésre vár...** A megyei orvostörténeti emlékek kutatója Kilencvenkilenc cikke, ta­nulmánya jelent meg az or­vosi, tudományos és kulturá­lis lapokban, folyóiratokban az utóbbi húsz-huszonkét év alatt dr. Fazekas Árpád nyíregyházi főorvosnak. És már készül a századik cikk. A gyógyító, egészségnevelő munkássága mellett sok éves orvostörténeti kutatásainak, felfedezéseinek is hű tükrét adják a folyóiratokban pub­likált írások. Dossziék tucatjában őrzi Jósa András életét, családi, emberi, orvosi, régészeti munkásságát jellemző dol­gait ötvenéves kallódás után sikerült felkutatni a hí­res Jósa-plakettet, a nagy szabolcsi orvos, régész és humanista eredeti portréját. Jósa András nagyapjáról, Jósa Istvánról is eddig isme­retlen adatokat talált a le­véltárakban, egyházi irattá­rakban. ö volt a megye első főorvosa, aki 30 évig Kislé- táról irányította a vármegye egészségügyi életét. Az ő ne­véhez fűződik az első szabol­csi ispotály — kórház — megalapítása Kállósemján- ben. 1792-ben a nagykállói megyegyűlésen tett javasla­tot négy ispotály létesítésé­re. Korabeli iratok kópiái, ősorvosi könyvek lapjai tá­rulnak elénk a szabolcsi or­vostörténet kutatójának há­zikönyvtárában. A szabolcsi kutató sokirá­nyú és hitelesen bizonyított dokumentumai alapján kel­lett helyesbíteni Korányi Fri­gyes születési évszámát, mely szerint a magyar klini­kai belgyógyászat és orvosi iskola megalapozója, a tbc elleni küzdelem nagy úttörő­je 1827 december 10-én szü­letett, s 86 éves korában halt meg. Korányi Frigyes írta nagykállói működése alatt az első magyar csecsemőhalálo­zási tanulmányt. Szembe­szállt, — vizsgálódásai alap­ján azzal a felfogással is, hogy a parasztember minden orvosi segély nélkül is fel­gyógyul. Sajtótörténeti kuriózumnak számít, hogy 1874-ben Nyír­egyházán is megjelent orszá­gos terjesztésű egészségügyi lap a Természet—Gyógyász Ungerleider Jónás kiadásá­ban. Huszonnégy száma je­lent meg, igyekezett választ adni a kor egészségügyi problémáira, hasznos taná­csokkal ellátni a betegeket. Egy eddig ismeretlen orvos­egyéniséget is sikerült kiásni a múltból, Mádi Szabó Dá­nielt, aki vármegyei főorvos volt, s mint Jósa Jolán könyvében olvasható: egyike azoknak, akiknek emléke felébresztésre vár.” Nemcsak orvos, hanem író és költő is volt, mellesleg a szőlészettel, borászattal is foglalkozott, szakmunkákat is írt Ez év októberében megnyí­lik Nagy kálióban az orvos- történeti múzeum, ahol az érdeklődők együtt láthatják a szabolcsi orvostörténelem gazdag múltját, nagyjait ed­dig kevésbé ismert alakjait (P. G.) A tárgyalóteremből Megtámadták a Szabó December 26-án kerékpár­ral ment át Rohodra Palotai László 36 éves vajai hegesz­tő, hogy meglátogassa csa­ládját. Karácsonykor szokás a nagyobb Italfogyasztás, de e látogatás esetében az ün­nepet még egy névnap is megerősítette: Palotai öccse ünnepelte az István-napot. Elég sokat ittak már, ami­kor Palotai hazafelé indult, de még előbb betért az ital­boltba is, hogy fogyasszon Valamit. Itt találkozott id. Szabó Ferenc családjának egyes tagjaival. Szabóékkai haragban vannak Palotaiék már az ötvenes évek óta. Palotai ki is használta az alkalmat, s belekötött a Szabó család egyes tagjaiba, majd közöttük dulakodásra is sor került. Már a földön vol­tak, amikor a kocsmáros közbelépett és az ajtón kívül tette Palotait. De ő nem nyugodott ebbe bele. Fél óra múltán vissza­tért, bosszúvággyal tele. Előbb az ajtóban ütött meg egy em­bert, s annak összetört a fog­sora. Ezután nyitott késsel a kezében rontott a kocsmába és a Szabó család két tagját is megsebesítette. Ezután megérkeztek Palo­tai szülei is. 74 éves apja szintén nyitott késsel a kéz­ben „köszönt” a kocsmában tartózkodóknak. Érkezésének frányába akart menekülni az egyik sérült — akit a fia már előbb megszúrt, — és az idős ember kihasználta az alkal­mat: úgy csapott a késsel, hogy az elérte a menekülő szemhéját. Nagy tömegverekedés ala­kult ki, amelyben azonban Palotai húzta a rövidebbet: leteperték a földre, kését el­vették, s az eszméletét is el­veszítette egy kis időre. Látta ezt idős anyja, s egy biliárddákóval felfegyver­kezve csépelte az ellenfél tá­borát. A verekedés azonban hamarosan mégis véget ért. Értesítették a mentőket, Pa­lotait pedig öccse hazakísér­te. Debreceni agrárszakemberek a Tisza—Szamos közért A mű, amely elkészült: 500 oldalas. Címe: A Szamos—Ti­sza közötti terület mezőgazda- sági fejlesztésének komplex terve. Szerzői: a Debreceni Agrártudományi Egyetem hét tanszékének dolgozói, szám szerint 25 tudományos kutató, 15 technikai munkatárs. Amit a munka érint: 41 termelőszö­vetkezet 99 ezer holdnyi terü­lete. — Azaz, legyünk pontosak — vág összegezésem közbe Ecsedi József, az egyetem ter­melésfejlesztési osztályának vezetője. A terv nem amit, ha­nem akit érint. Az itteni em­bereket, az árvíz sújtotta vi­déken élőket. Az ő jövő jólé­tükért, boldogulásukért ké­szült minden. Az előzmények rendkívül egyszerűek. Az árvíz idején a termelésfejlesztésiek, és a töb­bi agrárszakemberek minden külön bíztatás nélkül elhatá­rozták, hogy itt a víz után va­lamit tenni fognak. Ezt köve­tően egy év múltán el is ké­szült a terv. — Ilyen nagy területre Ma­gyarországon eddig még nem dolgoztak ki komplex tervet. Lovas Imre kollégám, aki a koordinálást végezte — foly­tatja Ecsedi József —, a ko­rábbi tapasztalatokon kívül egy sor új módszert is kényte­len volt kikísérletezni és al­kalmazni. Mert a kész terven talán nem is látszik, milyen horibilis munka húzódik meg a megállapítások mögött A hármas cél Először is meghatározták a hármas célt: a tudomány leg­korszerűbb eszközeinek alkal­mazásával az adottságokhoz mérten mi legyen a termelés fejlesztésének iránya. Másod­szor, milyen módszerekkel lehet és kell azt elérni, és a végén: milyen eszközök szük­ségesek a sikerhez. A feltáró munkával kezd­ték a tervezést. Visszamentek a 30-as évekig. Vizsgálták az akkori állapotokat az 50-es évek termelési viszonyait, eredményeit, a hatvanas évek végének gazdálkodását. A gé­pi adatfeldolgozás, az elektro­nikus gépek által közölt mo­dellek sok mindenre fényt de­rítettek. Kiderült, hogy a haj­dan hagyományos beregi ál­lattenyésztés ma is meglévő lehetőségeit alig használják ki. Bebizonyosodott, hogy csak a nagyüzemi szinten telepí­tett gyümölcsösöké a jövő. Az összehasonlító számítások a gépi erő koncentrálása mel­lett szóltak. Külön-külön ki­bontakozott az Erdőhát, a Ti- szahát és a Szamoshát sajátos problematikája. A következő szakasz a fej­lesztést befolyásoló fontosabb tényezők értékelése voll És csaEódot A mentő perceken belül meg is érkezett, de a sérül­tek közül egyszerre csak hár­mat tudott elvinni, még leg­alább annyian vártak az újabb fordulóra. Ekkor érkezett vissza a tett­helyre Palotai az öccsével, (ö is ápolásra szorult, s vár­ta a mentő újabb kiérkezé­sét.) Meglátta a mentőre vá­rakozók között id. Szabó Fe­rencet, rátámadtak, a földre rántották, s ütlegelték, rug­dosták. Csak anyjuk felszólí­tására hagyták abba a bán­talmazást. A nyíregyházi megyei bí­róság dr. Kovács Pál tanácsa mondott ítéletet a sok sérült­tel járó verekedés ügyében. A bíróság Palotait 20 hónap szabadságvesztésre büntette, az öccsét pedig hét hónapra. Apjuk felfüggesztett szabad­ságvesztést kapott, a vereke­désben részt vevő anyjuk pe­dig pénzbüntetést. Az ítélet jogerős. (ki) most, ha valaki azt hiszi, hogy csak szigorúan szakmai, mező- gazdaságtudományi tényezők merültek fel, az téved. Igaz, az éghajlat vizsgálatával kezdték. Sok oldalt tesz ki e terület ég­hajlati viszonyainak százévi átlagban vizsgált jellemző meghatározása. E vidék hétfé­le talajának elemzése is bő helyet kapott és nem hiába, hiszen a végső következtetés nem mellékes: a 99 ezer hold­nyi területen a talajok 75 szá­zalékát javítani kell. És nem­csak egyszer és kampánysze­rűen, hanem a termelési tech­nológia szerves részeként. A vízgazdálkodás elemzése kö­vetkezik ezután, ahol a hang­súly a gazdálkodáson van, az ésszerű tárolásról, az öntözési lehetőségek vizsgálatáról és bevezetéséről. Infrastruktúra Részletesen elemezték a munkaerőhelyzetet. Kiderült, hogy még akkor is, ha a tsz- ek melléküzemágai optimális mennyiségben fejlődnek, ezen a területen 2000 ember még mindig munkára fog várni. A megállapítás: az ipartelepítés itt is indokolt marad. Vizs­gálták az utak, a szállítási vi­szonyok alakulását, a művelő­dés lehetőségeit, a falusi ér­telmiség szerepét a mezőgaz­dasági szakembernevelés- ben, a falvak magasabb mű­velődési szintjének biztosítá­sában. Szociológiai, szociog­ráfiai felmérések alapján ha­tárolták be a várható igénye­ket, a kereskedelmi hálózat várható alakulását is nézték, sőt javasoltak változtatásokat is. Külön fejezet foglalkozik az itt termelt áru értékesítésé­vel. A mezőgazdasági fejlesztés problémái — éppen mert ösz- szefüggéseiben vizsgálták — felvetették a terület település- fejlesztési koncepciójának bizonyos felülvizsgálatát is. Mindez természetszerűen függ össze, hiszen a mezőgazdaság fejlődése ezen a területen minden más területre is meg­határozóan kihat. Megállapítások, javaslatok Ecsedi József a tervvel kapcsolatban a következőket mondja: — Munkánk legfontosabb részei azok, amelyek a tudo­Ez év március 31-én a ma­gyar—román vegyes kor­mánybizottság utolsó ülés­szakán, Bukarestben, a két ország külkereskedelmi mi­niszterhelyettesei aláírták a határ menti árucsere-egyez­ményt. Az aláírást követően — mindkét országban megren­dezték az árubemutatókat Az elsőre ez év június 8 és 10 között került sor Nagyvá­radon. A vendéglátók igen gazdag árubemutatót tartot­tak, tavaszi és nyári pamut méterárut, felső kötöttárukat, és vegyesipari cikkeket kí­náltak. A magyar fél szakem­bereinek főleg a vasasáruk tetszettek. Június 28 és 30 között Deb­recenben került sor a magyar fél árubemutatójára. A ro­mán vendégeknek az Arany Bika-szálló különtermeiben mutatták be hazánk áruit, melyekből főleg az édesség­áruk, csokoládék, konzérvek, levesporok és az italok kel­tették fel a baráti szomszéd nép képviselőinek figyelmét. De nagyon tetszettek ipar­cikkeink is, a cipők, a sző­nyegek, a gyermekruházati cikkek, stb. A határ menti területek kereskedelmi szak­emberei mindkét oldalon körülbelül négyszázezer ru­bel értékig tettek ajánlatokat vásárlásra. Munkatársunk felkereste dr. Lorschy Sándor vezéiv mányos elemzések végkövet­keztetéseit tartalmazzák. Ezeket vitatjuk meg a nagyon közeli jövőben a Szabolcs me­gyei párt-, állami és szakveze­tőkkel. Javaslataink olyanok, amikhez azonnal hozzá lehet és kell is látni, hiszen ezek végrehajtása egyidejű kell, hogy legyen a negyedik ötéves tervvel. 71 ezer hold szántó- és 5800 hold gyümölcsösterület­re vonatkoznak ajánlásaink, ezenkívül marad a rét- és le­gelőgazdálkodás. — Tény, a művelési ágak­ban, azok területében feltét­lenül szükségesek változtatá­sok. Az általunk kidolgozott technológiánk lehetővé teszik, hogy például a szántóterületek csökkenjenek. Feltétlenül hasznos lenne, éppen a ha­gyományos állattenyésztéssel összefüggésben a legelőterüle­tek mintegy 11 százalékos nö­velése. Egyértelmű a megál­lapítás: a kiöregedő szórvány­almások helyett csak nagy­üzemi jellegűellet szabad tele­píteni. — Kiemelkedő helyet kapott terveinkben az erdősítés. Ez éghajlat-befolyásoló tényező is, tehát kihat az egész terület gazdálkodására. Külön feje­zetben foglalkoznak a háztáji gazdálkodás ésszerű fejleszté­sével is. Természetes, mindeh­hez kidolgoztuk, pontosan a forintkihatásokat is, számba véve közöljük a beruházási igényt, a beruházás ütemét is. A kapcsolat élő marad A terv készítésé közben a Debreceni Agrártudományi Egyetem kutatói a legszoro­sabb kapcsolatot alakították ki megyénk vezetőivel, szakem­bereivel. Helyszíni vizsgáló­dásaik idején kitűnően meg­ismerték a termelőszövetkeze­teket, a mezőgazdasággal fog­lalkozó vállalatokat, az irá­nyító szerveket Tanácsokat, információkat kaptak, őszinte beszélgetések, elemzések során vált élővé az együttműködés. — Célunk, hogy ez így is maradjon. Bűnre» Lajos igazgató-helyettest a HUN- GAROCOOP vállalatnál és tájékoztatást kért arról, mi­lyen áruk érkeznek a követ­kező napokban Szabolcs- Szatmár megye boltjaiba a most meginduló román kis- határmenti forgalom révén. Megtudtuk, hogy megyénket körülbelül ez évben két és fél millió forint értékű for­galom illeti az új határ menti egyezmény révén. Azt is megtudtuk, hogy a román partner kérésünkre több ezer horganyzott vödröt és női kerékpárt, három különféle típusú tűzhelyet, üveg és edényárut, kerti garnitúrá­kat, ródlikat, gyermekszoba- berendezéseket küld Sza­bolcsnak, — hogy csak a fontosabb cikkeket sorol­juk. A szabolcsi termékek kö­zül elsősorban különféle fa­áruval, borokkal és ruházati cikkekkel viszonozzuk a vá­laszték bővítését szolgáló szállítmányokat Legjelentő­sebb tétel az a körülbelül hétezer gyermek tréningruha és több mint tízezer külön­féle lábbeli lesz, melyet fő­leg a szövetkezeti ipar kínált fel Szabolcsból. A két ország kereskedelmi szakemberei megállapodtak abban is, hogy kölcsönösen, még idén ősszel szövetkezeti hetet rendeznek egymás országainak kiválasz­tott helyein. feesatelyi) Szabolcsi áru Nagyváradon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom