Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-07 / 185. szám

1971. augusztus T. ftFLCT-MÄGYARÖRSZÄß 8. ol3a! Helytállás a hőségben Tetőz ä kánikula. De fté- hány munkahelyen az embe­rek nem húzódhatnak ár­nyékba, talpon kell lenniük egész nap, 45—50 fokos hő­ségben is. MOZDONYON A nyíregyházi állómás to­latómozdonyán teljesít szol­gálatot Kerekes Miklós moz­donyfűtő. Izzadt arcát feke­tére festette a szénpor. Mel­lette állok a mozdony „kony­háján” és beszélgetünk. Ki­nyitja a tűzszekrény ajtaját, tesz néhány lapáttal a tűzre. Ebben a pillanatban fullasztó hőség áramlik felénk. — 50 foknál is több lehet. Néha kidugom fejemet az ablakon, mert a jelzéseket is figyelnem kell. De ablakon kívül is meleg van, hiszen csak lassan tolatunk, nehogy összetörjenek a kocsik. Lég­huzat itt nincs. Széngáz vi­szont van. És ez a sok csí­pős szénpor! Hűsítő italként szódavíz jár, de nem hozom ki. Úgyis megmelegedne. Majd a Dieselen könnyebb lesz. „MELEGPÉNZ” A Nyíregyházi Gumigyár kérékpártömlő részlegében a hőmérő napközben 40 és 50 fok között ingadozik. Ebben az üzemrészben mindenütt nők állnak a gépek mellett. Gyöngyözik a homlokuk. Hogy viselik ezt a hőséget? — kérdezem Tóth Mihályné- töL — Meg lehet szokni a napi 8 órát. A hideg szóda is se­gít valamit. Nyári időszakban a fizetésen kívül még 150 forint „melegpénzt”, vagyis kalóriapénzt is kapunk. Itt van az ország egyik legmo­dernebb szellőztető berende­zése. Egy ventillátor kihajt­ja a meleg levegőt, egy má­sik pedig friss lévegőt hoz be. Es mégis... Még ebben az évben segí­tünk ezen — szól közbe az üzemvezető. A tetőszerkeze­ten keresztül természetés szellőztetést fogunk bevezetni, ami a ventillátorok segítsé­gévéi elviselhetőbbé teszi az itteniek munkáját. Egyébként a meleg ellenére sem csök­kent a teljesítményünk. Csak a selejt több valamivel... A HATÁRBAN Néhány nappal ezelőtt kézi kaszával aratták a vihar ál­tal ledöntött búzát a nyirlu- gosi határban. A fasorokkal körülölelt táblákon nem járt a levegő. Valamennyi marok­szedőnek és kévekötőnek vi­zes volt az inge, de anélkül nem lehetett sem szedni, sem kötni a kalászt. Egyedül a kaszásók vetkőzhettek fél­meztelenre. Szabó Péter keze erősen tapadt a kaszariyélhez. Ö nem bánta a napsütést. — Esőben nem lehet arat­ni és itt legalább csokoládé­színűre bámulok. Azért a sor vége felé már fogytán az erőm. (nábrádi) n tsz- szövetségek segítik a belső ellenőrzés javítását A minimális követelmény: az ellenőrző bizottságok a tsz- tagok tulajdonosi jogviszo­nyát képviselve, kötelesek el­látni feladatukat, úgy. hogy abban a közös gazdasági ér­dek is rendszeres védelemre találjon. Ennek megfelelően egyes helyeken (sajnos, ez igen kevés), az ellenőrző bi­zottság elnökét függetlenítette a közgyűlés. Alapvető kérdés, hogy az ellenőrzési munkában terv- szerűség legyen. Ezzél szem­ben sok az olyan ellenőrző bi­zottság, amelyik nem készít semmiféle programszerű ter­vet. S ahol van is ilyen, az rendszerint a bizottsági el­nök „munkája”. Csak elvétve lehet találkozni a megyében olyan esettel, ahol az ellenőr­zésekkel kapcsolatos munka­tervet bizottsági szinten ha­tározzák még, és még inkább ritkább eset, hogy azt a köz­gyűlés is megtárgyalja. Okkal készített az egyik megyei tsz területi szövetség olyan értékelést, hogy a gaz­daságok ellenőrző bizottságai­nak vizsgálatai ösztönösek, eseti ügyekkel, észlelésekkel, vagy vezetőségi bejelentések vizsgálataival foglalkoznak. A tsz-ekben ritkán találni olyan ellenőrző bizottságot, amely testületi munkát is fejt ki. Az ülések időpontja rend- szertelen, a tárgyalási anyag és a határozat elvétve kerül csak rögzítésre. Több esetben épp az írásbeliségnél mutat­kozó hiányosság miatt marad hatástalan az éllénőrző bi­zottság munkája. A tsz-ellenőrző bizottságok alacsony színvonalú tevé­kenységé nemcsak a mi me­gyénk sajátossága. Látszik ez abból, hogy kormányrendelet született (1047/1970. XI. 5.) a szövetkezeti gazdaságok ellen­őrzési rendszerének tovább­fejlesztésére. Az önálló, válla­latszerű gazdálkodás megszi­lárdítása és fejlesztése érde­kében erősíteni kell a szövet­kezeti ellériőrzési rendszer ed­dig kialakult formáit, és gon­doskodni kell a rendszeres el­lenőrzés szervezettebbé tété­léről. A megye tsz területi szövet­ségei operatívabban „beavat­koznak” a gazdaságok belső ellenőrzésének hatékonyabbá tételébe. Az ellenőrzésekhez nélkülözhetetlen szakértői há­lózatot hoztak létre. Szakmai segítséget adnak egyes vizs­gálatok alapos felderítéséhez. Tanfolyamokat szerveznek el­lenőrző bizottsági elnökök és tagok részére. Készek revizori irodát szervezni az ellenőrző bizottságok segítésére. Hogy ez mennyire szükségszerű, mutatja, hogy a Nyírségi tsz- ek Területi Szövetségénél az utóbbi időben ötvenegy tsz kért ilyen irányú segítséget. (asztalos) Püré 1500 vagon nyers paradicsomból i Hogyan oltsuk szomjunkat a kánikulában ? Tiszta udvar — rendes ház Az egészségügyi. szakem­berek egyöntetű véleménye, hogy a nyári melegben az iz- zadás következtében fokozott folyadékveszteséget feltétle­nül pótolni kell. Nem mindegy azonban, hogy ez hogyan tör­ténik. Mindenekelőtt ajánla­tos megszívlelni azt a taná­csot, hogy kerüljük az izza- dást fokozó kaldriadús, ne­héz, tömény, zsíros ételeket, étrendünkön sok főzelék, sajt, gyümölcs, tejtermék szere­peljen. Az elvesztett folyadék pót­lására a legtermészetesebb­nek a vízivás látszik, azon­ban éppen itt követik el a legtöbb tévedést és hibát. Tudni kell ugyanis, hogy a verejtékkel nemcsak víz, ha­nem só is távozik szerveze­tünkből. Ha tehát egyszerűen fokozott vízfogyasztással akarjuk a hiányzó folyadékot pótolni, megzavarjuk a szer­vezet só- és vízháztartását. Ennek is elejét vehetjük, ha a folyadékbevitellel együtt a sóutánpótlásról is gondosko­dunk. Nyári melegben ezért ajánlatos a vizet kissé meg­sózni vagy fogyasztás előtt kevés sós süteményt, megsó­zott kenyeret, stb. enni. A szakemberek szerint a nyári melegben igen egészsé­gesek a gyümölcslevek, mert nemcsak vizet, hanem külön­böző ásványi sókat, C-vita mint is tartalmaznak. Ezért ha gyümölcslevet iszunk, utána nem izzadunk olyan mértékben, mintha vizet it­tunk volna. Hasonló okból nagyon jó ital a hideg tej is. A további sorrendben a co- ca-coía és más üdítő italok következnek. A szeszes italok közül csak a megfelelően hű­tött sör vagy fröccs, „hosszú­lépés” okozhat kellemes, hű­sítő hatást, a töményebb ita­lok mindenképpen száműzen- dők. Az egészségügyi szakértők a jeges italok fogyasztását kimondottan ellenzik, két ok­ból is. Először is a túl hideg ital könnyen okozhat torok- gyulladást, másrészt a jeges italnak egyáltalán nincs meg a vélt hűtő hatása. A nyári melegben fogyasztott forró tek — furcsa ellentmondás­ként — hűti a szervezetet. A folyadékpótlás nagyon egészségés útja a fokozott gyümölcsfogyasztás, amire nyáron bőséges lehetőség kí­nálkozik. Csakis fogyasztásra alkal­masnak nyilvánított vizet igyunk. Ha nem ta­lálunk hatóságilag al­kalmasnak nyilvánított for­rást, inkább a termoszban magunkkal vitt hideg téát igyuk. Augusztus 10-én kezdik meg Nyíregyházán a tisztasá­gi mozgalom értékelését. A Hazafias Népfront aktívái, a körzeti ápolónők, a Vöröske­reszt városi szervezetének társadalmi munkásai még eb­ben a hónapban szeretnének végigjárni minden házat, hogy megvizsgálják a márci­usban indított tisztasági moz­galom eredményeit. A Tiszta udvar — rendes ház cím el­bírálása is az ő javaslatukra történik. Csütörtökön előzetes meg­beszélésen tárgyaltak az ér­tékelés elveiről. Több hiá­nyosságra felhívták a figyel­met. Például a Vasvári Pál utcában, a Tűzoltó utcában egyesek olyan állatokat tar­tanak, amelynek tartása a vá­ros beltérületén tilos. Ezzél a környezetet is szennyezik. Ugyancsak gyakori, hogy az üzletek előtt az áru ki- és berakása után napokig elta- karítatlan a szemét. Lakáskiutalási névjegyzék Nyíregyházán Pisti a táborban Ha Tiszadób szóba kerül, Pisti léhajtja a fejét. Fél az új társaktól, új emberektől. Egyet tud csak, hogy autósze­relő akar lenni. Bármilyen szakmát tanuljon is, egy biz­tos, nem másokon fog múlni, hogy ember legyen belőle. B. István. Tizenkét éves korára életrészóló „élménye­ket” szerzett a felnőttek vi­lágáról. Nem lehet szóra bír­ni.. ötéves korában meghalt az édesanyja. Olyan mostohája került, amilyet más gyerekek a mesében olvasnak. Hajnal­ban zavarták ki az ágyból dolgozni. Nővére, aki jóval idősebb nála, akkor már az öngyilkosságra gondolt. A lányt Nádassi Gyuláné vette magához. Régi ismerőse volt a családnak, a gyerekek édes­anyját is ismerte. Családtag­nak számított nála a lány. Amikor férjhez ment, nagy esküvőt rendezett Nádassiné. Mondták is az ismerősök, hogy a saját gyerekének sem lesz olyan lakodalma. Pisti másik nővéréhez ke­rült Pestre. Négy évig ott járt iskolába, s az egykori ta­nyasi kisfiú a fővárosi gyere­kek között is megállta a he­lyét. Ezen a nyáron jött haza közepes bizonyítvánnyal. A nővéréhez, akit Nádassiné né­véit, s akinek már családja van. kicsi a lakás, jön a má­sodik gyerek. Nádassiné a ..pótmama” most ugyanúgy gondoskodik Pistiről, mint annak idején nővéréről. Ma­ga mellé mégsem veheti, öt gyermeké van. kisebbék- nagyobbak. Szeptembertől a tiszadobi gyermekvárosba kerül Pisti. De mi legyen vele augusztus­ban. Dolgozott eleget a nyá­ron. Almát szedett — öt fo­rint ládájáért. Egy hónap ma­radjon a vakációjából. Ná­dassiné az úttörőtáborban reménykedett. Ott együtt fog fürödni, kirándulni, hancú- rozni a többivel. Sikerült. Pisti már a nyíregyházi úttörőtáborban van. Izgatot­tan készülődött, ragyogó szemmel mesélte a „pótma­mának”, hogy ötszáz forintot kapott az apjától, vegyenek érte ruhát. Pizsamát kapott, melegítőt, fogkefét. Már in­dulni akartak, amikor elárul­ta, hogy nincs zsebkendője, zoknija. Azt is vettek. Négy vasárnap van szep­temberig, amikor kiürül a tá­bor. Nem főznek, nem marad ott senki. Arra a négy hét végére Nádassiné értemegy, hazaviszi. BE A Nyíregyházi Városi Ta­nács VB igazgatási osztálya, mint első fokú lakásügyi ha­tóság a lakásügyi társadal­mi bizottság közreműködé­sével elkészítette az 1971 második fél évré szőlő la­káskiutalási és értékesítési névjegyzéktervezetet. Ezt a tervezetet, amelyre 94 állami bérlakásra váró igénylő és 134 tanácsi érté- kesítésű lakás leendő tu­lajdonosa került fel, a ta­nács hirdetőtábláján köz­szemlére kifüggesztették. A lakosság a névjegyzék­re 30 napon belül észrevé­teleket tehet, amelyekét a lakásügyi hatóság a társa­dalmi bizottsággal közösen vizsgál meg. Ezt követően kerül a névjegyzék a végre­hajtó bizottság elé. A jóvá­hagyás azt jelenti, hogy a kiutalható lakásokat a vég­iégés névjegyzékén szereplők kapják meg — á beköltöz- fietőségtől függőéfl — föltá­rná tosan. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban újabb feldolgozó vonalak kezdték meg a ter­melést augusztusban. A hó­nap első munkanapján kezdték meg a paradicsom­püré gyártását. összesen 1500 vagon nyers paradi­csom feldolgozására számi-; tanak. A napi csúcs elérheti az 50—60 vagont is. Ugyan­csak hétfőn kezdték él az őszibarack feldolgozását. Mintegy 70 vagon árut vár­nak a termelőktől. A gyenge termés miatt a tervezettnél kevesebb sza­mócát, málnát és meggyet tudtak konzerválni. cse­resznyéből viszont több ju­tott a befőttesüvegekbe. Zöldborsóból a tervezett 600 vagonnyi mennyiséget dol­gozták fel. Jó termés vár­ható uborkából, paradicsom­ból, őszibarackból, körtéből és paprikából, ezért a ter­vezettnél jóval több feldol­gozására készülnek fél. A gyárnak a többletfeldolgo­zással nincsenek értékesítési gondjai, belföldön és külföl­dön egyaránt szívesen fo­gadják -a többletszállítmá­nyokat. Az export az előző évekhez képest emelkedést mutat. A mostani idényben várhatóan 250 vagonnal több árut küldenek a tőkés piacokra, mint korábban —' javarészt dzsemeket és sű­rített almaiét. A téli _ gyártmányok után megkezdődtek az első szál­lítások az elmúlt hetekben konzervált árukból. Az NSZK-ba a héten folyama­tosan 10 vagon. málnadzsfe- met szállítottak, a Szovjet­unióba a dobozos zöldbabot indították útnak, míg az NDK-ba öt vagon sárgaba­rackbefőttet küldtek. 14—20 éves fiatalok ! A Magyar Rádió és Tele­vízió szerkesztői a műsorké­szítés során fokozottabban szeretnénék támaszkodni if­jú nézóik-hallgatóik vélemé­nyére. Ezért várjuk 14 és 20 év közötti tanulók, szak­munkástanulók, illetve me­zőgazdaságban vagy az ipar­ban dolgozók jelentkezését: szeretnénk tőlük időnként vé­leményt kérni a rádió és a televízió műsorairól. A rendszeres értékelők között jutalómtárgyakat, köztük TELEVÍZIÓT. RÁ­DIÓT sorsolunk ki! Kérjük az alábbi jelente kézési lap kitöltését és — kivágva. LEVELEZŐLAPRA RAGASZTVA, vagy EGY­FORINTOS BÉLYEGGEL ELLÁTOTT BORÍTÉKBA téve — a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommuni­kációs Kutatóközpontja, Bu­dapest 5. Portafiók 118 cím­re való visszaküldését. Köszönettel MAGYAR RÁDIÓ ÉS TE­LEVÍZIÓ Tömegkommuni­kációs Kutatóközpont JELENTKEZÉSI LAP Név: ____________________ Lakcím: Életkor: .................................________ ^ Foglalkozás: ________________ Milyen tfpusú iskolába jár? (gimnázium, technikum, szakközépiskola, főiskola, egyetem, stbh Ha már dolgozik, mi a legmagasabb iskolai vég­zettségé? Otthonában van-é rádiókészülék ? Otthonában ván-e televíziókészülék?.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom