Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

1971. augusztus 9. RELET-MÁGYARÓRSZAG 9. «Mal Pavilon, központi rendelő, gyógyszertár Űj egészségügyi létesítmények Mátészalkán A megfizethetetlen... Tyúkodon, a művelődési házban, özvegy Rácz András- jié többszörös véradó, 11 éve mindig odatartja a karját. Letagadhatna a 61 érvéből né­hányat, amilyen fürgén mo­zog, ahogy beszél. Nyugdíjas lenne. De helyette többet dolgozik. A szomszédasszo­nyának mondja: — Hidd meg Róza, ha ott­hon kell lenni 2—3 napot, már nem bírok magammal. Az idén is rengeteg földet kapál­tam meg. Élvezettel kortyolgatja a véradás után kapott üveg sört, amíg az uzsonnát eszege­ti. — Levágunk otthon egy csirkét, utánapótoljuk azt a kis vért — tréfálkozik. A család is jön, a két asszony­lányom, a nős fiam. — öngyújtót inkább, vagy ezt a piperekészletet? — kér­dezik a véradóktól. Mert őket is ajándékokkal lepték meg, miként a jól szer­vem községi vezetőket. Nem mintha ezzel akarnák megfi­zetni a megfizethetetlen élet­mentő vért, amit adtak. Fiatalasszony ül az asztal­nál. Amikor írják fel a lakcí­met, kiderül, hogy nem Tyú­kodra való. — Gyermekgondozási segé­lyen vagyok, vendégeskedek édesanyámnál — mondja Ba­kó Jánosné. — A gyerek? — A nagymamával. <5 már adott vért, hazament a gye­rekhez, most én jöttem el. Egy fiatalember az orvost VASAROSNAMÉNYNAL UJ HID ÉPÜL A KRASZNÁN. (HAMMEL J. FELV. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Vesztegetés — munkaadó sérelmére Az egyik kisipari termelőszö­vetkezetnek nagyobb teljesít­ményű, úgynevezett fóliahúzó hengergépre volt . szüksége. Mivel állami bétttházás illet­ve import-útján nem, - ,íüdták beszerezni, úgy határoztak, hogy használt gépet vásárol­nak. Találtak is egy eladásra szánt, használt hengergépet, s a ktsz vezetősége elhatároz­ta, hogy megvásárolják. Az elnök, az üzletvezető és a te­lepvezető azonban megálla­podott abban, hogy a gépet nem a szövetkezet nevében, hanem egy velük kapcsolat­ban lévő, a szövetkezeten kí­vüli személy nevére veszik meg, s tőle — felújítás után — a Műszaki Bizományi Aru­ház Vállalat útján vásárolja meg a ktsz. A gépet csaknem 30 000 forintért meg is vet­ték; a vételárat az üzletve­zető fizette ki, s ő fedezte a felújítási költségek nagyobb részét is, kisebb részét pedig a szövetkezet. A felújításhoz szükséges mintegy 25 000 fo­rint értékű anyagot is az üz­letvezető szerezte be, úgy­hogy összesen csaknem 70 000 forintot ő fizetett ki. A szö­vetkezet különböző címeken 23 000 forintot fordított a gépre. Amikor meggyőződtek ar­ról, hogy a felújítás alatt ál­ló gép használható lesz, meg­állapodtak, hogy a gépre ior­keresi — no, meg egy patró- nust. Néhány nap hiányzik ahhoz, hogy betöltse a 18. évét, de nézzék meg, milyen erős, igazán adhatna. A többiek, a barátok, akik már odatartották a karjukat, az ajtóból lesik, mi lesz. Rö­vid vizsgálat, megkapja az en­gedélyt. A délutánt már együtt töltik. A tyukodiak az önkéntes véradónapon 21 liter vért ad­tak. Másnap a nyíregyházi megyei kórházban már ebből a vérből adtak vérátömlesz­tést, a tyukodi emberek se­gítsége talán életet mentett. ditott költség és a MAGÉV által fizetendő összeg közötti különbözeten megosztoznak. Ezután a ktsz a Műszaki Bi­zományi-Aruház-Vállalat út­ján a gépet csaknem 180 000 forintért megvásárolta, ami­ből 160 000 forintot tett ki a vételár, a többi a felértéke­lési költség volt. A névleges eladó az általa felvett össze­get átadta az üzletvezetőnek, majd ő — a korábbi megálla­podásnak megfelelően — az elnökkel és a telepvezetővel megosztozott a ráfordítási költség levonása után meg­maradt több, mint 80 000 fo­rinton. Az első fokú bíróság az el­nök cselekményét hűtlen ke­zelésnek. az ügy másik há­rom vádlottját pedig a bűn­tettben nyújtott bűnsegélynek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság téves­nek találta ezt a minősítést. Ugyanis a szövetkezet — amelynek részéről az elnök, az üzletvezető és a telepveze­tő tevékenykedett a beszer­zésen — indokoltan szerezte be a gépet, s ilyent megfele­lő eljárással, szabályszerűen magánszemélyektől is joga volt vásárolni. A gép felújí­tásával kapcsolatos ráfordí­tási költség, bár többletki­adás volt, a társadalmi tu­lajdonban jelentkező kár­nak nem tekinthető, mert ennél jóval nagyobb összegű gazdasági haszonra tett szert a ktsz a gép beszerzésével és működtetésével. Tényleges kár — mint tör­vényi tényállási elem — hi­ányában pedig hűtlen kezelés nem állapítható meg. Viszont a tényekből olyan jogi kö­vetkeztetésre kell jutni, hogy a hengergép beszerzésénél, felújításánál és a költségek elszámolásánál a vádlottak — kötelességüket megszegve — csak úgy voltak hajlandók ténykedni, ha a beszerzés, il­letve a felújítás kapcsán jog­talan anyagi haszonra tesz­nek szert. Ezt úgy érték el, — az elnök és a telepvezető tettesi, az üzletvezető és a névleges megvásárló, illetve eladó pedig bűnsegédi tevé­kenységet kifejtve —, hogy a ráfordítás és az értékesítés, illetve a vásárlás kapcsán keletkezett különbözetet az elnök, az üzletvezető és a telepvezető egymás között el­osztotta. Ezzel a magatartá­sukkal vesztegetést valósítot­tak meg tettesi minőségben. Bevált a kis postahivatalok vasárnapi szünnapja Augusztus 1-én lépett élet­be a posta vezérigazgatójának utasítása, amely szerint az indokolatlan túlfoglalkoztatás megszüntetése érdekében a vidéki kis postahivatalok ezentúl vasárnaponként és munkaszüneti napokon zárva tartanak. Az első vasárnap tapasztal­takról érkezett jelentések igazolták az intézkedés he­lyességét. A közönség szinte észre sem vette a vasárnapi zárórát — korábban is csu­pán egy-két forintos forgal­mat, egy-egy telefonbeszélge­tést bonyolítottak le ezek a hivatalok, s miután egyetlen panasz sem érkezett, feltehe­tően senkinek sem hiányzott a vasárnapi nyitvatartás. An­nál jobban örültek a kishiva­talok vezetői, hiszen végre megoldódott régi problémá­juk, hosszú idő óta ez volt az első teljes vasárnapi pihenő­napjuk. Ä rendelkezés mintegy 2600 postahivatalt érint. Közülük 2487 már nem nyitott ki va­sárnap. A többiek szeptember 1-től fokozatosan, ahogyan megteremtik az előírt feltéte­leket, tarthatnak vasárnapi szünnapot. Ugyancsak szep­tember 1-től — az illetékes igazgatóságok engedélye alap­ján — vezethetik be a vasár­napi üzemszünetet az üdúlő- és fürdőhelyi kis postahiva­talokban, amelyek augusz­tusban, az idegenforgalmi fő­szezonban még kivétel nélkül kötelesek nyitva tartani. Megkezdődött a „madár idegenforgalom“ őszi esemény a kánikulá­ban: megkezdték vonulásukat — bár még igen kis számban — a költözőmadarak. Az or­szág különböző részében lát­tak már gyülekező réce- és cankócsoportokat, az utóbbi­ak közt számos északról jött réti cankó is akad. Csoporto­sulnak már a gólyák. Ismeretes, a fehér gólyák a hónap utolsó harmadában in­dulnak melegebb éghajlatú vidékek felé. A ritkábban látható, erdők, patakok men­tén rejtettebb életmódot foly­tató fekete gólyák ugyan­csak költözni készülnek, ki­húzódnak a pusztákra, s fő­képp a Tisza menti árterüle­teken halásznak. A sirályok befejezték a fió­kanevelést, s már igen sok elhagyta közülük hazánkat Csapataik most Jugoszláviá­ban és a többi balkáni or­szágban vadásznak halakra, később röpülnek onnan to­vább egészen a tuniszi par­tokig. Elég nagy számban maradnak azonban itthon is, s a téli hónapokban a Dunán finnországi sirályok is ven­dégeskednek. A seregélyek nagy csoportokban készülnek már az indulásra. A párok, családok először csapatokba, seregekbe, majd tömegekbe verődve készülnek fel a nagy útra. Közepes mennyiséget, jó minőséget ígérnek a szőlők A pincegazdaságok elké­szítették az előzetes termés- becsléseket. Az összesített adatok szerint a szőlők je­lenleg közepes mennyiséget és jó minőséget ígérnek. A fürthozam ugyan elmarad az elmúlt évekétől, a szemek azonban nagyobbak, fejlet­tebbek, mint tavaly ilyen­kor. A szőlők fejlődése egyéb­ként három héttel megelőzte a naptárt, s ha az időjárás to­vábbra is kedvez, a szüretkor magas cukorfokos, a Tokaj- hegyalján pedig aszus ter­mést takarítanak be. Kiváló minőséget ígérnek a badacso­nyi, balatonfüredi szőlőtelepí­tések is, a Mecsekben azon­ban több helyütt az 50—80 százalékos jégkár lerontotta a terméskilátásokat. A ta­pasztalatok szerint a borvidé­kek növényvédői jó munkát végeztek: peronoszpórafertő- zést nem észleltek, az alföldi szőlőskertek egy része azon­ban még a tavalyi gombakár­tétel pusztításait sínyli. A határszemlékkel egyidő- ben ellenőrizték a szakembe­rek a feldolgozó üzemeket is. Ezek karbantartását megfele­lőnek találták és kapacitásuk bővítésével az idén már a várható felvásárlás — az 1,4 millió hektoliter must — 60 százalékát saját, korszerű feli- dolgozó üzemeikben préselik. Mátészalka lakóinak egész­ségügyi ellátása számottevően javult, most mégis növekvő igényekkel, sok gonddal és szerény anyagiakkal állnak az új ötéves terv küszöbén. Az urbanizáció része, úgymond feltétele, de egyúttal az élet- színvonal növekedésének ve­lejárója az egészségügyi ellátás állandó fejlesztése. Ezért van, hogy bár ter­vet erre az ötéves tervidőszakra nem dolgoztak ki, mert pénz nem jutott rá, de a különböző forrásokból előteremtett összegekből több egészségügyi létesítmény épül, illetve bővül a követke­ző években Mátészalkán. Ezek között a legjelentő­sebb a mátészalkai kórház és rendelőintézet korszerűsí­tése, bővítése. E két összefüg­gő egységként működő egész­ségügyi intézménynek — an­nak ellenére, hogy felvevő körzete jóval nagyobb, mint a város, 85 ezer ember ellátásá­ra hivatott — fontos szerepe van Mátészalka lakóinak jobb egészségügyi ellátottsá­gában. Az év végén adják át ren­deltetésének a kórházzal szemben épülő 3 szintes, 65 ágyas új pavilont, ahol a bőr­osztályt, a fül-orr-gégészetet és a szemészetet helyezik el. Ezzel is csupán 256-ra nő az ágyszám, s ez is csak enyhíti a zsúfoltságot. Még ugyancsak ebben az évben hozzákezde­nek a kórbonctani, kórszövet­tani osztály kialakításához. A nyíregyházi után ez lesz a második ilyen kórházi osz­tály a megyében. A fedezet, 1 millió forint már meg van rá. Saját erőből oldják meg a kórház konyhájának és moso­dájának a rekonstrukcióját, valamint a kazánház korsze­rűsítését. Hasonló eszközök­kel 1972—73-ban a jelenlegi bőrosztály helyén, a földszin­ten a röntgenosztály bővíté­sét, az emeleten ügyeleti szo­bák kialakítását tervezik. Nem kevesebbet, mint 800 ezer forintot költenek egy ki­józanító állomás létesítésére. Ilyen kezelésre jelenleg is a kórház ambulanciájára hoz­zák be a „pácienseket”. En­nek hangos, látványos folya­mata zavarja a betegeket, a gyógyítómunkát. Az iparosodó városban idő­szerű a körzeti orvosi hálózat bővítése. Elsősorban az üzemi orvosi hálózaté, mert jelen­leg csupán a MAV-nál és az ERDÉRT-nél rendel napi 2—2 órában üzemi orvos. Legújab­ban a MÉK almatároló-hűtő- házában létesült modern üze­mi rendelő, és tervezik ennek kialakítását az épülő MOM- gyártelepen. Az üzemorvosi munka rendkívül nagy szere­pe elsősorban a munkásvéde­lemben, a megbetegedések megelőzésében, de a gyógyí­tásban is, megérdemli annak fontolóra vételét, nem lenne-e célszerűbb egy közös, közpon­ti üzemorvosi és szakrendelő építése a nyugati ipartelepen. A város lakóinak jobb egészségügyi ellátását hason­ló módon oldják meg. Való­színű, hogy még az idén lét­rehozzák a városi központi orvosi rendelőt. Itt helyet kapna az öt városi körzeti or­vos közül háromnak a rende­lője, ezenkívül egy laborató­rium, esetleg egy röntgen is. Egy helyen elvégezhetnék a különféle munkaalkalmassági, beiskolázási, stb. szűrővizsgá­latokat is, s ezzel tehermen­tesítenék a járási szakrendelő intézetet. Nívós a tüdő-, valamint a nemigondozói hálózat. Ebben az esztendőben kezdte meg működését egy körzeti gyer­mekgyógyászati szakrendelő is. Az ötéves tervben a lakás- építési program járulékos be­ruházásaként létesül a hato­dik orvosi körzet, illetve épül fel az orvosi rendelő. A Baj- csy-Zsilinszky utcában egy nagy, 100 négyzetméter alap- területű gyógyszertárat kap Mátészalka. Az OTP volt he­lyiségét adta át a tanács a gyógyszertár vállalatnak, a je­lenlegi patikát bővítik ezzel. Ebben az ötéves tervben aligha kerülhet rá sor, bár nagyon sokat javítana a vá­ros, illetve a kórházi ellátás tekintetében ide tartozó nagy körzet lakóinak egészségügyi ellátásán, ha a kórházban a most létesülő jíj.pavilon mel­lett felépülhetne minél előbb egy újabb, a legzsúfoltabb szülészet-nőgyógyászait és a gyermekosztály, valamint a véradóállomás számára. Ez­zel 15—20 évre biztosítanák a feltételeket a kórház-rende­lőintézet zavartalan gyógyí- tómunkájához. K. E. Zivatarkárok A kánikulai napok utáni hirtelen lehűlés következté­ben szerdán kisebb zivatarok keletkeztek az ország terüle­tén. Az első zivatarfront a délelőtti órákban érte el Szabolcs-Szatmárt, ekkor Nyírbogdány, Székely és Nyíribrony térségében 13 milliméter csapadék hullott. A délelőtti esőt 15 óra körül heves szélvihar követte, s a nyíregyházi meteorológiai állomás jelentése szerint a széllökések elérték a 60 kilo­méter óránkénti sebességet is. Az esti órákban már nagyobb zivatar vonult végig Sza- bolcs-Szatmár felett, s a sűrű villámcsapás sok munkát adott a TITÁSZ és a posta hibaelhárítóinak, valamint a tűzoltók egységeinek. A zivatar centruma Nyír­egyházától északra és keletre volt, innen jelentették a leg­nagyobb károkat is. Záhony­nál a Zsurk és Mezőladány közötti magasfeszültségű villanyvezetékbe csapott a villám, s a környező közsé­gekben több, mint 20 perces áramszünet keletkezett. Ti- szavasvári térségében szintén a vezetékbe csapott a vil­lám, de itt már tovább tar­tott az áramszünet, a TITÁSZ hibaelhárítóinak csak 46 perc múlva sikerült helyreállítani a károkat. b. a. Megyénk szépségei, érdekességei Rétköz (2) Dombrád a legjelentő­sebb a Tisza ezen szaka­sza mellett. Kulturált hétvégi pihenőhellyel rendelkezik. Tiszatelek természeti érdekesség. A víz men­tén itt hatalmas lomber­dő terül el, a Tisza itt meredek falu, nagy kat­lanban folyik. Halak bú­vóhelye ez, és emiatt a horgászok kedvelt helye. Nem messze innen ta­láljuk Paszabot. Nép- művészeti hagyományo­kat őriznek. Az egykori tanító, Túri Sándor nyomdokain haladva működik ma is a szövő­ház. Az itt készülő ter­mékek — abroszok, fu­tók, párnák, térítők — a világ minden részébe el­kerülnek. Vendégköny­vük óriási idegenforga­lomról árulkodik. Tiszabercel Bessenyei György szülőhelye. Em­lékszoba és emléktábla őrzi a nagy költő itt töl­tött napjait. Az örvényes folyású vízben az ő ko­rában még a hattyú is otthonos volt. Ma a ber- celi strand jó fürdőhely és a horgászok paradi­csoma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom