Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

Mellékletünk a Polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Egyszerű eszközökkel Az állatállomány, a termények és a takarmány­A mezőgazdasági területe­ken egy esetleges nukleáris robbanás következtében ke­letkező és kiszóródó radio­aktív anyagok hatásával kell számolnunk. A háború végső kimenetelét a hadsereg és a lakosság élelmiszer-ellátása nagymértékben befolyásolja. Az élelmiszer-védelem a ter­mőterületen, tehát a mező- gazdaságban kezdődik. Az állatállomány, a ter­mények és a takarmánykész­letek közvetlenül vagy köz­vetve létfenntartási javakat jelentenek, így ezek védel­me a túlélés elengedhetetlen feltétele. A mezőgazdasági termékek védelme a sajátos körülmények miatt igen ne­héz, jó felkészülést és szer­vezést igényelnek. . Az állatállomány kiszóró­dás elleni védelmében, alap­vetően abból kell kiindulni, hogy az állattartó épületek önmagukban is bizonyos fo­kú védelmet jelentenek — a kiszóródás radioaktív por — egy részét felfogják, a kül­ső sugárzást csökkentik — valamint a radioaktív sugár­zás az idő múlásával jelentő­sen csökken, továbbá a rob­banás után fél, esetleg 2—3 óra is eltelhet a kiszóródás kezdetéig. Ezeket figyelembe véve a védelem biztosításánál arra kell törekedni, hogy lehetőleg légmentesen lezárjuk az ál­lattartó épületeket, illetve ha szükséges, a falait oly mérté­kig vastagítsuk, hogy ez ha­tásosan lecsökkentse a su­gárzást. A kiszóródó por ellen a legegyszerűbb és csekély vé­delmet jelentő megoldás az ajtók, ablakok, szellőzők be­fedése megnedvesített zsák­kal, pokróccal, ponyvával. Tökéletesebb a védelem, ha a legszükségesebb ajtók, esetleg ablakok kivételével a többit befalazzuk, vagy egy­szerűbb megoldásként az ábra szerinti módon lezárni. A falak megvastagítása tör­ténhet földfeltöltéssel, vagy megnedvesített szalmabálák­kal. A védelem szempontjából T. hermetikus lezárás a leg­jobb. A hermetikusan (lég­mentesen) lezárt állattartó épületben az állatok károso­dás nélkül csak kb. 8—9 órát bírnak el, ha a külső körül­mények miatt hosszabb idő szükséges, akkor a légcseré­ről gondoskodni kell. Ez egy­szerű módszerrel — bizonyos kockázattal — úgy történhet, hogy a szélmentes oldal fe­lől a porképződés előzetes megakadályozásával (fello­csolás) időlegesen nyitjuk az ajtót, ablakokat. Tökéletesebb megoldás a szűrt levegő folyamatos biz­tosítósa, minimálisan 25—30 köbméter/óra számosállaton­ként. Ezt házilagos megoldá­sú szűrővel és a mezőgazda­ságban használatos berende­zésekkel — pl. hideglevegős szénaszárító, vagy gabonafu- ré stb. — lehet megoldani. A hermetikusan lezárt épületekben 5—7 napra ele­gendő takarmányt és ivóvizet kell biztosítani, a megnöve­kedett páratartalom csökken­tésére nedvszívó anyagokat (égetett mész, tőzeg korpa, aktív bauxit stb.) amelyeket az ammónia megkötésére bő­ségesen kell alkalmazni. A védelem biztosításánál minden esetben a tenyész­állatokat kell előnybe része­síteni. A termények és a takar­mánykészletek kiszóródás el­leni védelmében a tárolási módok közül elsősorban azok jöhetnek számításba, ahol a légmentes zárás megoldott, vagy megoldható. A háborús körülmények között megnő a silózás jelen­tősége, mert a gyorsított be­takarítással nagy tömegű- ta­karmány menthető meg ez­úton és védelem szempontjá­ból is megfelelő ez a tárolási mód. A szálas takarmányok vé­delmét a fóliás, ponyvás le­takarással, esetleg szalmával való befedéssel lehet megol­dani. A szálas takarmány bá­lázása elősegíti a védelmet, mert ugyanazon takaró­anyaggal nagyobb mennyisé­gű takarmány védhető meg és bálákba is kevésbé hatol be a radioaktív por. A szemes termények védel­me a vasbeton silókban kö­zel megoldott. Egyéb ter­ménytárolóknál a hermetizá- lást az állattartó épületekhez hasonlóan kell megoldani. A betárolt termény esetle­gesen magas nedvességtar­talma problémát jelenthet. A légmentes tárolási mód — amely tökéletes védelmet je­lent — hazánkban még nem terjedt el, pedig ez a mód­szer már igen régen ismert, a rómaiak is alkalmazták. A kukorica tárolása jelen­leg hazánkban jórészt a nyi­tott — természetes száradást biztosító — kukoricagórékban történik. Ezek letakarása fó­liával, ponyvával bizonyos védelmet jelent. Ha a kuko­rica nem légszáraz, ez növeli a romlás veszélyét. A véde­lem biztosítására a mestersé­ges szárítás, illetve a lég­mentes tárolási módszer a megfelelő. Ez a tárolási mód még nem terjedt el, bár a kísérleti eredmények bizta­tóak. A gumós és zöldségfélék védelme megfelelő prizrhá. zással, vermeléssel biztosít­ható. A lábonálló termények vé­delme a gyorsított, rövid időn belüli betakarítással lehetsé­ges, ez csak a betakarítás előtt álló terményeknél, vagy takarmányként — silózással — használható növényeknél lehetséges. A gyorsított be­takarítás igen jó szervezést, nagyfokú gépesítést igényel. A fentieket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy minden körülmények között van lehetőség a védelem megközelítően jó biztosításá­ra, de ehhez elengedhetetle­nül szükséges, hogy a mező- gazdasági termelés bármely területén dolgozó ismerje és tudja alkalmazni a védelem módszereit. Berényi Levente Szervezés után — kiképzés előtt Beszélgetés Lánczi Jánossal, a Mátészalkai Városi Tanács elnökére! Uj városunk — mindössze két éve kelt a várossá szer­vezést kimondó oklevél — Mátészalka gyors ütemben fejlődik. Az alap a városiaso­dáshoz elsősorban az ipar- fejlesztés. Jó ütemben tart a közművesítés, emeletes házak épülnek, jelentős erő­feszítéseket tesznek a keres­kedelmi és kulturális hálózat fejlesztése érdekében is. A kezdet gondjai — mint min­denütt — itt is nagyok, a munka sok, az eredmények nem látszanak egyik napról a másikra. A város terveihez szorosan hozzátartozik a polgári véde­lem is, az önvédelmi alakula­tok, a szakegységek, alegysé­gek szervezése, felkészítése. Erről a témáról beszélget­tünk a napokban Lánczi Já­nossal, a Mátészalkai Városi Tanács elnökével. A beszélge­tésen részt vett Illyés István őrnagy, járási törzsparancs­nok is. Elsőként a szervezés­ről szólt a tanácselnök, aki egyben a város polgári védel­mi parancsnoka is. Vala­mennyi szakszolgálatot és a szükséges alakulatokat még 1970- ben megszervezték. A törzsek működésképesek, ve­zetőik valamennyien jó szak­emberek, szakmai munkájuk mellett többnyire jól elsajátí­tották a polgári védelmi is­mereteket is. Már az elmúlt esztendőben közösen több napos továbbképzésen vettek részt a parancsnokságok tag­jai, ahol megismerkedtek az 1971- ben kezdődő új rendsze­rű kiképzési tervek előkészí­tésének időszerű feladataival. Ezen a tanfolyamon mód nyílt arra is, hogy a polgári f védelemmel hivatásszerűen foglalkozó tisztek, -főtisztek választ adjanak mindazokra a kérdésekre, amelyek a vá­rosban újonnan megszervezés­re kerülő polgári védelmi szervezeteket érintik. A váro­si parancsnokságok új tagjai éltek is ezzel a lehetőséggel, sok jó kérdés hangzott el, a továbbképzés hasznos, értékes volt. jó útmutatást adott a különböző alakulatok szer­vezéséhez. Az azóta eltelt időben va­lamennyi kijelölt helyen meg­szervezték a polgári védelmi alakulatokat. A szervezésen túl jelentős kiképzési munka még nem volt Most, az új ki­képzési időszak indulása előtt újra megvizsgálják: mű- ködésképesek-e ezek az ala­kulatok, alkalmas-e a be­osztott állomány az alapo­sabb, hosszabb időre szóló ki­AZ EMELETES HÁZAK EGYRE GYAKORIBBAK AZ ÜJ VAROSBAN. A KÉPÉN LÁTHATÓ LAKOHAZTÖMBGT A KÖZELMÚLTBAN ADTÁK AT. képzésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezés óta eltelt egy-másfél év alatt is elég sok a változás, az ala­kulatokban több arra alkal­mas személyre volna szükség. A szakszolgálatok között azonban van már olyan is, amely szinte teljes egészében jól képzett emberekből áll, szervezésük magas fokú. Ezek közül az élelmezési szakszol­gálatot emelte ki a tanácsel­nök. Szólt több olyan közü- letről, vállalatról is, ame­lyeknél a polgári védelmi munkában a vártnál több jó eredményt értek el. Ezek kö­zé tartozik az ÁFÉSZ, a fa­ipari vállalat és az ÉRDÉRT. Ezeken a helyeken a vállala­tok gazdasági vezetői és pol­gári védelmi törzsei között az együttműködés jó, az ellenőr­zések rendszeresek, a gazda­sági vezetők gondot fordíta­nak a polgári védelmi mun­kában kiemelkedően dolgozók erkölcsi és anyagi elismeré­A nyugatnémet szövetségi gyű­lésben nemrégiben lezajlott vita során valamennyi frakció vezető­je a Bundeswehr átfegyverzésé- nek meggyorsítása mellett szállt síkra. A szociáldemokrata párt szóvivője kijelentette: ,,a kor­mánynak továbbra is ragaszkod­nia kell jelentős létszámú ame­rikai csapatok nyugat-németor­szági állomásoztatásához, és tá­mogatják a NATO erősítésével kapcsolatban tervezett intézkedé­seket. valamint az ezek realizá­lásához előirányzott 1,6 milliárd márkás nyugatnémet hozzájáru­lást.” Adalbert Weinstein, az egykori náci vezérkari tiszt, je­lenleg pedig a nagy példányszá­mú Frankfurter Allgemeine Zeitung katonai kommentátora azt irta, hogy a NATO-ban „nem sz»bad csökkenteni a harci szel­lemet”. Amerikai támaszpont az Indiai­óceánon. Amerikai műszaki csa­patok jelenleg azon dolgoznak, hogy az indiai-óceáni szigeten, Diego Garcián hatalmas haditen­gerészeti támaszpontot építsenek ki. A korajlsziget 25 kilométer hosszú, 15 kilométer széles és egyforma távolságra esik Afriká­tól, Indiától és Délkelet-Ázsiától. Nyugati sajtójelentések szerint a Diego Garcia-i haditengerészeti támaszpont nemcsak hadihajók állomásoztatasára, hanem a je­lenleg a Délkinai-tengeren cir­káló 7. amerikai flotta üzem­anyag-ellátására, úszó egységei­nek javítására is alkalmas lesz majd. Az Egyesült Államok által folyósítandó 500 millió dollá­ros katonai hitel felhasználá­sával Izrael — miként terve­MOZAIK zik — két év alatt végrehajt­ja hadserege korszerűsítésé­nek átfogó programját. Az amerikaiak már a legköze­lebbi jövőben mintegy 200 darab M—60-as és M—48-as típusú harckocsit, „föld—le­vegő”, „levegő—föld” mintájú rakétákat, elektronikus be­rendezéseket, 175 milliméte­res nagy hatótávolságú löve- geket, Phantom vadászbom­bázókat — köztük különleges felderítő berendezésekkel felszerelt gépeket is — szállí­tanak az izraeli hadsereg­nek. Uj francia páncéltörő f'egy- ver. A Soldat und Technik közlése szerint a francia had­sereget új páncéltörő fegy­verrel szerelik fel. Az infra­vörös nyalábbal irányítható fegyver tulajdonképpen egy 142 milliméteres űrméretű lö- vegből kilőhető, hangsebes­ségnél gyorsabban repülő test. A harceszköz 1000 és 3000 mé­ter között a leghatásosabb. Repülési ideje 1000 méterig 2,3 másodperc, 3300 méterig pe­dig 7 másodperc. A harci fej súlya három kilogramm. A löveggel percenként 4 külön­leges „gránát" lőhető ki. Az amerikai katonai költségve­tésben előkelő helyet foglal el az amerikai ULMS-rendszer fokoza­tos kiépítésének előirányzata. A rendszer működésének lényege az, hogy atom tengeralattjárókról Interkontinentális rakétákat lő­hessenek ki a megadott célokra. Minden ilyen tengeralattjárón 29—24 rakéta helyezhető el, ható­távolságuk 9—12 ezer kilométer, tehát a víz alatti úszóegységek akár hazai bázis közeléből is el­indíthatják rakéta-nukleáris esz­közeiket. A varsói haditechnika tkadé- mia kutatói hosszas k-'sérletező munkával előállították az úgyne­vezett plasztikbetont, amely há­romszor olyan gyorsan köt meg. mint az eddig használt beton. Másik nagy előnye, hogy jóval nagyobb teherbírású, mert míg a hagyományos” beton 28 nap alatt éri el a 200 kg'négyzeteenti- méter terhelhetőségi szintet, ad­dig a plasztikbeton már egy nap múlva meghaladja a 640 kg/négy- zetcentiméteres értéket. Az új anyag felhasználásával lényege­sen lerövidül az egyes objektu­mok — például hidak — építési ideje. A szovjet légierőnél — kü­lönleges feladatok végrehaj­tásakor — gyakran kerül sor a levegőben történő üzem­anyag-utántöltésre. Ennek különösen a hadászati bom­bázók hatósugarának növélé­se szempontjából nagy a je­lentősége. A tankolás külön­féle módon mehet végbe: úgy is, hogy az utántöltő gép az utántöltendő mellett repül, de úgy is, hogy meghatározott magasságban felette. Az utántöltést a szovjet légierő­nél a harcgyakorlatokon rend­szeresen gyakorolják. A jugoszláv néphadsereg gépesített egységeinél nemré­giben rendszeresítették a 68-as mintájú gránátvetőt. Legfontosabb harcászati- technikai jellemzői: űrmérete 81 mm, súlya 45,1 kiló, csö­vének súlya 16 kg. Hatótá­volsága ötezer méter. Tűz- gvorsasága 25 lövés percen­ként. A cső hosszúsága 1640 milliméter. Szovjet tudósok olyan tech­nikai eszközt konstruáltak, amellyel — mintegy 6000 Celsius-fok körüli plazma- hösugárral — bármilyen fé­met meg lehet olvasztani, sőt sziklát is lehet vágni vele. A különleges berendezés szük­ségtelenné teszi a fúrógépet és a robbanóanyagot; egye­lőre föld alatti üzemeltetési próbákat végeznek vele. (Katonai Sajtószolgálat) sére. A gazdasági vezetők a városban általában megfelelő hozzáértéssel végzik a polgá­ri védelmi munkát Néhány esetben -keltett -csak -a városi törzsÉ>anancsnoknak intézked­ni, de ezek.a’ vitás'ügyek is a megfelelő rendelkezések jobb ismeretében elkerülhetők let­tek volna. . 1 A gondok között említette a tanácselnök az olyan vállala­toknál történő polgári védel­mi szervezési munkát, ahol a dolgozók egy része, vagy na­gyobb hányada rendszeresen vidéken, vagy változó mun­kahelyen dolgozik. Ezeken a helyeken az átlagosnál na­gyobb figyelmet és gondossá­got igényel például egy adott esetben történő riasztás meg­szervezése. Az ilyen problé­mák megoldására, a tapaszta­latok kicserélésére időről idő­re kezdeményez megbeszélé­seket a városi törzsparancs­nok. Ilyen megbeszélések révén alakították ki a vállalatoknál most alkalmazott polgári vé­delmi nyilvántartó lapot. En­nek célja, hogy az illető gaz­dasági szervnél megoldják a polgári védelmi szervezet naprakészségét. Eddig ugyan­is a vállalatoktól kilépő és oda érkező dolgozókról csak bizonyos idő után jutott ada­tok birtokába az üzem pol­gári védelmi szervezete. A módszer elsősorban formájá­ban újszerű, kialakításával a célszerűségben várnak ered­ményeket. A beszélgetés során több­ször került szóba a város nagy ütemű fejlesztése, az ez­zel járó sok — többnyire örö­met jelentő — gond. A ta­nácselnöknek ezek mellett kell odafigyelnie, kellő idő­ben intézkednie polgári vé­delmi kérdésekben is. A ho­gyanra a beszélgetés végén válaszolt Lánczi János: Közel két évtizede járási, városi ve­zetőként dolgozom — mond­ta —, s ez idő alatt a honvé­delmi munkában, honvédelmi politika megvalósításában is sokat kellett tanulni. Ebben is, mint annyi másban, a kollektív munka segít: a pol­gári védelmi főtiszttel gyak­ran konzultálunk, egyeztet­jük az elvi, irányítási felada­tokat. A neheze, a kiképzés még hátra van, de a jól szervezett alakulatok, polgári védelmi szervezetek már első biztosí­tékát jelentik a hamarosan kezdődő kiképzés eredményes végrehajtásának is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom