Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
1971. augusztus 28. KELET-MACIT AHOESZA® S. olds' A vállalat nevében? Ellenében? S4 Nem, nem azokról van í szó, akik egy-egy vállalat I neve mögé bújva, hivatalos [ papírokat, bélyegzőket föl- I használva próbálják meg- ! sütni kiseb b-nagyobb — ! legtöbbször nagyobb — pe- i csenyéjüket. Ténykedésüket ; (Végül is a hírlapok bűnügyi ! rovata — vagy éppen. a I tv Kék fény műsora — I nyugtázza, a fizetséget pe- I dig a bíróság méri ki. Csa- ! lók, üzérkedők, szélhámo- I sok ocsúját könnyű a ! tisztességesek búzájától el- I választani, oly nyilvánvaló I a különbség. Nehezebb a dolog akkor, amikor tisztes j szándék, jó akarat, becsüle- ! tes igyekezet siklik rossz útra, nyúl csorba eszközökhöz. Sajnos, nem ritka eset ez, s gyakorisága mellett rejtettsége — mert hisz a törvény, a jog formáján nem esik sérelem — hord- I ja magában a veszélyt. Azt, ! hogy — tudomásul vesz- szük... ! Történt, hogy az egyik vállalat öregecske műhelycsarnokának teteje megroppant. Kérlelés. szaladgálás. rimánkodás. mert I a csarnokban termelni kell, nem állhatnak le a gépek, nem tétlenkedhetnek az emberek. A tető reparálásában jártas cégek hümmög- tek csak. Nem nagy munka. talán ha két hétre fut- : ja. No meg az anyag. a fölvonulás, emelőbika építése... Végül is az egyik cég osztályvezetője kibökte: ha a megrendelő sürgősségi felárat fizet, akkor megcsiAz adatok pontos felmérése. összesítése még nem fejeződött be. A tizenhárom tanácsi vállalat féléves munkájának elemzése nem könnyű dolog. Azonban a legfontosabb adatok már bekerültek az ipari osztály mindenttudó „kisokos” füzetébe. A sor elején — már rendben — a termelés. Féléves szinten, a tavalyi negyedmilliárddal szemben az Idén már — alig másfél millió híjával — háromszázmillió forint az eredmény. S a fokozódó tempó sorvezetői a Szabolcs Cipőgyár. a kisvárdai bútorgyár és a" VAGÉP. Egy szám, amely egymagában is sztory. De mi van benne és mögötte? Magasabb termelékenység Kezdjük talán mindjárt a szabolcsi szemmel a legérdekesebbel, a létszámmal. Nem nagy a „felfutás”. Fél év alatt alig több, mint kétszáz a munkáslétszám-növekedés a vállalatoknál. Vagyis érvényesül a nem mindenáron való létszámnövelés elmélete. Ezt bizonyítja a következő statisztikai adat: Az egy munkásra jutó termelési érték a bázisidőszak 72 375 forintjával szemben 79 891 forintra emelkedett. Több, mint tízszázalékos ez a növekedés. így összességében is nagy eredmény. Néhány vállalatnál még énnél is jóval tovább mentek. Az Auróránál harminchat és fél, a kisvárdai bútorkészítőknél pedig 133,6 százalékos ugrást rögzítettek a jelentésben. A Szabolcs Cipőgyár az egy évvel ezelőtti 84 millióról majdnem 106 millióra növelte az egy munkás által előállított termelési értéket. Jó létszám- gazdálkodás mellett természetszerűen ezek az egyénekre bontott adatok adnak jó tükörképet a termelékenység alakulásáról. S ezen a téren nincs is probléma. Hiszen a munkáslétszám 6 százalékos növekedése mellett a termelt érték több mint tíz százalékkal tett nagyobb. nálják. Mi mást tehetett volna a szorult helyzetben lévő igazgató? Mint mondta, akár az ördöggel is szövetséget köt, csak a csarnok teteje meglegyen. S itt még nem is az ördöggel kellett szövetkeznie, csak... Csak tudomásul kellett vennie, hogy kihasználják szorult helyzetét; olyasmiért vasalnak be tőle több pénzt, aminek fejében a másik vállalat semmit nem ad. Mégis, fizetett. Bárki mi mást tehetett volna? Erről van hát szó. Azokról a vállalati emberekről, — hol az igazgatóról vagy a főmérnökről, hol osztályvezetőről, áruforgalmi vagy termelési előadóról — akik nem a maguk zsebére sajtolják. édesgetik ki másoktól a forintot, hanem, vélik, cégük javát szolgálva. E furcsa nézőpont üzleti sikerré avatja a számlákhoz hozzácsapott ilyen meg amolyan felárakat ügyes nyereségnövelő manővernek tünteti fel a silányabb termék magasabb osztályba sorolását és elsózását, haszonnak könyveli el a bajba jutottól bevasalt többletforintokat. Könnyen találnak nevet a gyereknek. Hol sürgősségi felárnak, csomagolási pótléknak, hol nehéz körülmények között végzett szerelésnek, különleges technológiának hívják, ezer más mellett. Mert soknevű a gyerek, ám ettől még mindig kacskakezű, s mindkét lábára sánta. LátA termelés ilyen arányú felfutása révén lehetőség nyílott a belkereskedelmi igények fokozott gonddal való kielégítésére. A növekedés több, mint tizenhárommillió. S annak ellenére, hogy például a VAGÉP már nem foglalkozik exporttal, a külföldre szállított áru értéke több, mint nyolcmillióval növekedett. Munkahely a nőknek Mindemellett — s ez igazán örvendetes — fokozottabb gondot fordítottak a vállalatok a lakossági szolgáltatás fejlesztésére. Itt 22,2 százalékos a növekedés mértéke; hétmillió helyett kilencmillió forin t. Kiugró eredménye van ezen a téren a Tiszalöki Faipari Vállalatnak, ahol több, mint 344! százalék a növekedés. A Patyolat 84 százalékkal több munkát végzett a. lakosságnak, mint az előző év első felében. Átlagon felül „van” a Szatmárvidéki Faipari Vállalat is. A statisztikai „kisokos” füzetbe ezentúl külön rublikát kapnak a nők. Hiszen a foglalkoztatás növelése jelentős mértékben az ő javukra tolódik el. Számuk a fél év alatt 155-tel növekedett, vagy is a létszámgyarapodásban 3:1 arányban a nők vezetnek. S ezzel a tanácsi könnyűiparban dolgozó nők száma száznegyvennel meghaladta a pár évvel ezelőtt még szinte elérhetetlennek látszó, bűvös kétezrest. Fizetés: 56 millió S végül még egy igen lényeges adat; a fél év során közel tizenhat százalékkal több bért fizettek ki a tizenhárom vállalatnál, mint az előző év azonos időszakában. A fizetési borítékokban összesen 56 millió 620 ezer forint vándorolt a tanácsi könnyűiparban dolgozók zsebébe. (tó) ják ezt tudják ezt azok is. akik úgy tesznek, mintha nem vennék észre. Ha látják, tudják, miért nem kiabálják világgá ? Mert holnap, meg holnapután is ugyanazon az ajtón kell kopogtatniuk, s ha előtte való nap kibeszélték a csúfságot, vajon bebocsátják-e őket? Ma még a monopolhelyzet, a termékek egy részénél, a termelői, kivitelezői kapacitásoknál meglévő szűkösség szinte kínálja az alkalmat arra. hogy vastagabban fogjon a ceruza, az összeadásba, szorzásba olyan tételek is bekerüljenek. amelyeket a formai jog szerint nem, valójában azonban annál inkább kifogásolni lehetne, ha. Ha a megrendelő — a munkára. termekre, szolgáltatásra szerződő — válogathatna a cégek kínálatai között, ha nem a kényszer sarkallná, ha nem kínlódna kutyaszorítóban. Fizeti hát inkább a többet, szemet huny a követelődzés fölött, mert még többet vesztene — megakadt munka. félbehagyott termék, késedelmes szállítás fejében —, ha másként próbálkozna. Jól teszik ezek szerint az élelmesek, hogy „megragadják a lehetőséget”? Az erkölcs oldaláról nézve — s aligha kell bizonygatni, hogy miért — semmiképpen. Ugyanazon szülő, a népgazdaság két gyereke kerül szembe egymással, mégpedig nem jogos érdekek alapján, hanem az eltérő helyzet miatt. Persze, még itt is visszaüthet a dolog, mert ma nekem, holnap neked. Talán a gazdasági haszon menti, magyarázza az erkölcsön esett csorbát? Nem. nem és nem! A vállalat nem néhány hétre kinyitott zöldségesbódé, ahol az árus úgy véli, utánam a vízözön. A vállalat nevében így föllépők azért cselekednek a vállalat ellenében, mert a legfontosabbat: a cég hitelét, rangját, tisztességét, azaz megbízhatóságát viszik — látszólag kockázat nélkül — vásárra. A holnapot meg a holnaputánt té- kozolják, bár úgy vélik, jót cselekednek. A gazdasági körülmények változnak, a monopolhelyzet múlandó dicsőség, ahogy a bizonyos termékekben, kapacitásokban meglévő szűkösség sem örökké tartó. Aki gondol a holnapra, az ma sem tesz úgy, hogy abból holnap hátránya legyen. Ezt feledik el a vállalat nevében, de a vállalat ellenében eljáró. ügyintéző. szerződést kötő. döntő, aláíró emberek. S ezért hat majd meglepetésként számukra, ha a mai több holnapra meg holnap- utánra elapad, ha a többől — az így szerzett többől — rangban. becsületben, üzleti hitelben, azaz pénzben is kevesebb lesz. <M.) Elkopnak, devalválódnak, visszájára fordulnak szavak, mert a nyelv szüntelenül változik, újul, szegényül és gazdagszik. Liszt Ferencről még azt írta a kortárs költő: „Hir- hedett zenésze a világnak” — és ez annyit tett, mint hires. Egy mai komponista ezt szigorúan kikérné magának. A hölgy valamikor prémes kis állatkát jelentett — ma a gyengébb nem gyöngéd megszólítása. Jó pár esztendeje még dicséretet jelentett, ha valakiről azt mondták, vagy a káderlapjára az rótták: jó elvtárs — ám ma, igy, egymagában lekicsinylőnek tetszene. A jelentésváltozás régi törvénye, vagy szokása a nyelvnek. Meg lehet érezni, hogy mikor kezd osztozni egy szó valamely más értelemmel, s mikor fordul maga ellen. Az egyik kifejezésben még a helyén, van, a másikban már egy Ami a 300 millió mögött van Mérlegen a tanácsi ipar Tyukodi beszélgetések A cél: eltartani egy falut Ez a termelőszövetkezet nagyobb, mint egy közepes létszámú szabolcsi gyár. Ezren felül van az állandóan dolgozó tagok és alkalmazottak száma. S hol van még annyi fiatal, mint itt? A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezetnek több. mint 300 fiatalja van, 15—25 év közöttiek. — Távol vagyunk mindentől — indokolják a szövetkezetben — azért kell nekünk gondoskodni a faluról, hogy itthon maradjon mindenki. Fehér Mcrcedesen Feltűnő dolgok: a tsz-el- nöfc fehér Mercedes autója az egyik. Városon is utánafordulnak, ha meglátják. A másik: az iroda berendezése, a hatalmas szőnyeg, a kényelmes műbőr fotelek, metszett poharak. tűzálló, különleges kávéscsészék. Biztosan szebb, különb itt minden, mint amilyen az igazgatói iroda volt — mert valamikor gépjavító állomás volt a jelenlegi tsz- fcözpont. S ez nem talmi csillogás. De nem is gazdagság fitog- tatás. A tsz-t ugyancsak erős gazdasági megfontolásokkal irányítják. — Fejleszteni kell a tsz-t, mindezt a tagokért — vallja K. Szabó Bálint elnök- helyettes, párttitkár. Egyszerű kimondani — hiszen, mindenütt ez volna a cél. — AM itt nem él meg, az Pesten se boldogul — bizonygatja egy fiatal. Belényesi Gyula. A legjobb bizonyíték a gazdálkodás. A múlt évben 22 milliós kiesésük volt a mezőgazdasági termelésben, mégis 5 milliós eredménnyel zártak. Az idén a tervezett 86 millió helyett 90 millió forinton felüli termelési eredményt érnek el — ahogy az eddigi termés mutatkozik. Megvették a volt gépjavító állomást — a melléküzemmel elérték, hogy az aratási csúcsban a kombájnokra 30 embert kivittek. nincs munkaerőhiány amikor sok munkáskéz kell. A termelést szakosították. 2 ezer holdon csak napraforgót termelnék. A fehér Diesel Mercedes fenntartása pedig feleannyiba sem kerül, mint egy Polski Fiaté. Beatzenekar — 60 ezerért — Nyolc éve még azzal jött a 16 éves gyerek: neki a község nem tölti ki az igényeit — emlékezik a párttitkár. — Azon vitatkoztunk egy közgyűlésen, hogy kit engedjünk el, kit ne. Most meg a felvételen van a vita. A férfi tagok átlagéletkora 55-ről 39 évre jött le. Nemzedékváltás lesz nálunk. — Nem igen van a környéken még egy tsz. ahol ennyi fiatal lenne — erősíti meg a fentieket Belényesi Gyula. A fiatalokat „megfogja” a szövetkezet. A gépjavítóban 90 ipari tanulójuk van, falubeliek. Segítik a letelepítésüket. Az idén 44 építési engedélyt adott ki a tanács, a tsz-tagok 10 ezer forint értékű fuvarkedvezményt kapnak. Egy új utcát nyit a tsz, utat épít, parcelláz — újabb 40 fiatal párnak alakit ki telket, S hogy az igények se 'maradjanak el: a cukrászdában már a tsz beatzerieka- ra játszhat a hétvégeken. Hatvanezer forintért vásárolták a felszerelést. „Amire felnyitják a szájukat“ A Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai telepét leszámítva — ahol összesen 3—400 ember, főleg nő dolgozik — nincs más munkahely a tyukodiafcnak. mint a tsz. Illetve marad még az elvándorlás. a távoli, budapesti munkahelyek keresése. Ám onnan egyre többen visszatérnek, olyanok is. akik 5—10 éve kezdték az ingázást. — A község jelenét és jövőjét a tsz határozza meg — így ismeri, tudja a kialakult helyzetet Bakó Gyula tanácselnök. — A nép pedig igényli az állandó foglalkoztatást. — Gazdagok? — Ha Nagyeosed gazdag volt, akkor Tyúkod utána következett, csak azután jöhetett Porcsalma, Csenge r, Ha a tsz-t nézzük, akkor most is gazdagok vagyunk. de nincs jó bölcsődénk. óvodánk. Az óvodára 2 milliónk van. négy kell. Szerencsére a tsz építőbri- gádj.a fogja megépíteni. — Másban is segítenek? — Ha reális elgondolásokkal. érvek felsorolása mellett fordulunk hozzájuk, akkor pem zárkóznak el. A tsz magáénak vallja a községet. így mondták a tsz-lben is. (Még a tanács végrehajtó Augusztus 25-i számunkban „Segítség Fehérgyarmatnak!” címmel írtunk arról a tarthatatlan helyzetről, amely az Országos Takarék- pénztár fehérgyarmati fiókjában keserűvé teszi az árvizes házaik újjáépítését befejező károsultak életét. Sorban állás, reklamációk lassú ügyintézés, tévedések, stb. Részben örömmel nyugtázzuk, hogy gyors intézkedés történt. Az OTP Zala, Borsod és Heves megyei fiókjától négy szakembert küldött az országos központ a bajba jutott fiók segítségére. Még hozzá olyanokat, akik személy szerint is részt vettek a tavalyi újjáépítési nagy munbizottságaban is többségbe« vannak.) — Amire felnyitják • szájukat — ha nem millió» tételek — azt adjuk —* beszélt Bajka Zoltán tsz- elnök. Hűségjutalom a tsz.ben Az építobrigadra mülióa munkák várnák, Uj. emeletes tsz-irodaház lesz a falu központjában. A földszinten modem üzletek. A község vízellátását is »sere tnék megoldani 1975-ig. Tervek, amiből biztosan valóság lesz. Mint ahogy zöldséggel, tejjel a tsz látja el a községet. De — ha a szövetkezeti törvény engedi — még ezen is túl lépnek: egyesül a tsz az ÁFÉSZ-szel, közösen oldják meg a kereskedelmi ellátást. — Minket a tsz-tagok zsebükbe raknak a fizetés szempontjából — vélekedik Makay Zsigmond, az ÁFÉSZ elnöke. Látszik ez a falu vásárlásain is. Olajkályhából például 87, gáztűzhelyből 95 fogyott a múlt évben a helybeli boltból. Jó néhány ezer forint a csengeni, szálkái üzletekbe vándorolt. A tsz az idén hűségjutalmat fizet régi tagjainak. Azok, akik 10 éve tagok 2 ezer. a 15 éves tagok 3 ezer. a 20 éves tagság 4 ezer forint jutalmat érdemel. — Nekik köszönhető az egész vagyon — indokolja a tsz-elnök. A tyukodi Kossuth . Termelőszövetkezetnek immár nem egy, hanem két falu népéről kell gondoskodnia. Két falunak. Urának és Tyúkodnak a közös gazdasága, s mint egyetlen gazdasági tényező nemcsak munkaalkalmat teremt a helybelieknek, hanem az együttes fejlődés alapjait is megteremti. Hisaen ahogy előrejut a tsz, ügy boldogul a falu népe. . Lány! Bolond ka hajrajában, tehát nemcsak az ügyeket, hanem az ügyfeleket is ismerik. Ezenkívül a nyíregyházi központ nyolc fővel erősítette meg a fehérgyarmati fiókot. Szintén olyanokkal, akik ismerik az árvizes újjáépítés ügyintézésének körülményeit Jó és gyors intézkedés volt. Úgy látszik azonban, hogy a tizenkét fő is kevés. Mivel tudomásunk szerint éppen megyénkben tartózkodik egy bizottság, hogy tanulmányozza a gyarmati fiók megsegítésének ügyét, hangsúlyozni szeretnénk, hogy a befejezéshez még több segítő szakemberre lesz szükség. fen*) Cikkünk nyomán : Segítség a fehérgyarmati OTPmek A kedves vevő kis hangsúlyváltozás is segít az új értelmezéshez. Akinek mondták már ezt többször és több helyen, hogy: kedves vevő — érzi ezt a változást. Érzi a foga clatt a kis homokszemet. Hány, de hányféleképpen lehet ezt mondani! Ha megnyomom az első szótagot, csupa lesajnálás. Ha hangsúlytalanul ejtem és a vevőnek adok több szuszt, kihívó. Ha itt is, ott is erősebben préselem ki, gúnyos és pimasz. Ha elsuttogom, csupa bizalmasság. Egész mondatban ezenkívül hányféle színezet! — Mert a kedves vevő azt hiszi, hogy... — ez körülbelül tmnyit jelente maga, kérem, együgyű, és mégis maceralni akar minket. — Hiába zárjuk be az ajtót, a kedves vevő jön és kopog... — vagyis: szemtelen fráter. — Mit nem képzelnek egyes kedves vevők! — azaz, hogy: nem átállanak a próba- mérlegre tenni valamit, neta- lántán rákérdezni az árra. Sokáig boldog voltam, mert nem érdemeltem ki ezt a kedveskedést. És elégedett is. Nekem megtette a boltban vagy a vendéglőben annyi is: „Tessék...” De most már alig van kivétel. Már-már minden vevő és vendég kedves valamilyen módon. Már új értelemben. Azt mégsem lehet csak úgy odavetni a vásárlónak, hogy együgyű, pimasz, mit képzel, szemtelen, sétáéig, stb. De hogy kedves — azt igen. Elmehet föllebbezni Lőrinczéhez, az Értelmező Szótárhoz, az Akadémiához! Megesett velem, hogy reklamáltam. Nem azért lettem kedves, mert az elnézést valahogy gyöngéden illik kérni: hanem mert: — Mi is emberek vagyunk, mi is tévedhetünk, ennyit talán a kedves vevő is megérthet... S mit felelhet erre a sértett, ám feljajdulásra illetéktelen öntudat? Nagy birkaszemekkel néz, néz, aztán dadogva megtoldja a bolti önérzetzu- | hatagot éppen olyan illedelmes stílusban: — Értem, értem, kézit cső- kolom.„ Sőt, az én jó édes anyukámat._ Ugye, milyen kedvesen el iudunk mi társalogni egymással, emberek! a& Simon lefeéa
