Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

VrU6 PRQtETÁRIAtEOYESOUETEKl mm. évfolyam 202. szám ARA: 80 FILLÉR MTI. AUGUSZTUS 28, SZOMBAT A vállalat nevében? ' Ellenében? (L oídaü^ Polgári védelem melléklet (7—8. oldaö Hét végi sportműsor öl. oldal) A lottó nyerőszámai (12. oldal» LAPUNK TARTALMÁBÓL Színpompás műsorral Megnyílt a vadászati világkiállítás Megkezdődtek a tiszántúli jogásznapok Dr. Korom Mihály igazságfigy*minis/ter előadása jogpolitikánkról DR. KOROM MIHÁLY IGAZSÁGÜGY-MINISZTER ELŐADÁSÁT TARTJA A JO­GÁSZNAPON. Pénteken délelőtt ünnepé­lyesen megnyílt a vadászati világkiállítás. A fellobogózott főbejáratnál egyenruhás er­dészeti egyetemisták álltak sorfalat. A dísztéren fogadó­bizottság várta a megnyitóra érkező vendégeket. Az ünnepi megnyitón részt vett Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Ká­roly, a budapesti pártbizott­ság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Tímár Má­tyás és Vályi Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei. Jelen volt az Elnöki Ta­nács és a kormány több tag­ja, államtitkárok, a társadalmi élet számos ismert személyi­sége, a "megnyitóra érkezett külföldi delegációk, a külföl­di pavilonok nemzeti ruegbi­Dr. Dimény Imre bevezető­ben üdvözölte a megnyitó ünnepség résztvevőit, majd így folytatta: — A természet védelme tö- rekevésének a jegyében ren­dezte meg a Magyar Népköz- társaság kormánya a most megnyíló vadászati világkiál­lítást. — A világkiállítás gondola­ta örvendetesen élénk nem­zetközi visszhangot váltott ki. Ennek eredménye, hogy a kiállításon 41 ország nemzeti bemutatóval képviselteti ma­gát, további 11 ország pedig a kiállítás különböző rendezvé­nyein vesz részt. őszinte örömmel fogadtuk valameny- nylük jelentkezését, mert mindez amellett is vall, hogy az általános emberi célok ér­dekében — mint amilyen az élővilág fenntartása — tár­sadalmi rendszerüktől füg­getlenül, szívesen társulnak a nemzetek. Ez a nemes jóaka­rat nyilvánult meg annak a 6zámos nemzeti és nemzetkö­zi szervnek és szervezetnek a buzgalmában, amelyek segí­tettek bennünket a világkiál­lítás szervezésében. Hadd mondjak mindannyiuknak köszönetét érte. — Annál is inkább megil­leti őket a köszönet, mert segítségük önzetlen volt. Sem nekünk, sem más országnak nem származik közvetlen, anyagiakban lemérhető hasz­na a vadászati világkiállítás­ból. Közvetett hasznunk an­nál inkább, annál több, — hiszen kiállításunk az ember és a természet kapcsolatá­nak nemesítését, örökbecsű értékek bemutatását, egy­szersmind védelmét szol­gálja. Ez pedig olyan cél, amelyért érdemes volt fára­doznunk, áldozatot hoznunk. Egyúttal büszkék vagyunk ar­ra, hogy szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság az első ország, amely vadászati világkiállítás lebonyolítására vállalkozott, és megkapta a rendezés jogát Hazánkban — akárcsak a világ sok más országában — zottai, valamint a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. A hivatalos ünnepséget színpompás, látványos műsor előzte meg. Kilenc népi együt­tes három oldalról menettánc­ban vonult be a főtérre, majd a Magyar Néphadsereg központi zenekara előadásá­ban felhangzott Weber: „A bűvös vadász” című operájá­nak vadászikórusa. A vadászati világkiállítás lombkoszorús emblémáját négy egyenruhás vadász hozta a térre, őket solymászok és kutyákat veze­tő vadászok menete követte. Léggömbök röppentek a ma­gasba, majd bábolnai lovasok vonultak a főtérre.. Ezután felhangzott a Himnusz, amelynek hangjai közben ezer galamb szállt a magas­ba. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter mondott ün­nepi beszédet. a vad- és halgazdaság, a ter­mészetvédelem az állam által támogatott és irányított fon­tos tevékenység, amely a gyakran veszélyeztetett bio­lógiai egyensúly fenntartását is magában foglalja. A ter­mészet védelmét igyekszünk összehangolni a mező-, erdő- és vízgazdasággal és a nép­gazdaság egyéb területeivel. Ez a munka pedig csak úgy lehet eredményes, ha a la­kosság minden rétege megis­meri és megkedveli a termé­szet szépségeit, örömét leli az erdők, mezők, vizek világá­ban, közös kincsként ügyel annak értékeire. Nem utolsó­sorban ez az egyik célja a vadászati világkiállításnak, amelynek minden látogatóját szeretnénk megnyerni e ne­mes ügynek. — A vadászati világkiállí­tás szervezése mintegy öt esztendeje kezdődött. Bőven kivették részüket az előkészí­tésből társadalmi és állami szerveink, legjobb szakembe­reink és dolgozóink. Azon iparkodtunk, hogy az élelmi­szer-gazdaság és a fagazdaság kiállítási területén — 30 ezer négyzetméter fedett és 50 ezer négyzetméter szabad téren — kulturált környezetet bizto­sítsunk a nemzeti bemutatók­nak, ugyanakkor hű képet ad­junk hazánk vadászatáról, ha­lászatáról, ezeknek múltjáról és jelenéről, a magyar lósport- és ebtenyésztésről, meg nem feledkezve arról, hogy a kö­zéppontban mindenütt az al­kotó-dolgozó ember áll. Töre­kedtünk arra is, hogy a szel­lemi aspektusok, a kulturális összefüggések is érvényesül­jenek, s hogy a kiállítás tudo­mányos és művészi színvona­la is kiállja a próbát. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében kívánom hogy a kiállítás mozdítsa elő szerte a világon az erdők, mezők, vizek élővilágának megismerését, megkedvelését, bölcs hasznosítását; szerezzen újabb híveket a természetes környezet üdítő, vidító, egészségjavító hatásának; in­dítson el minél több egészsé­ges kezdeményezést az embe­ri javak megóvására és fenn­tartására; erősítse a maga esz­közeivel a népek közötti meg­értést, a békés, kulturált éle­tet. Dr. Dimény Imre ünnepi beszédében felkérte az El­nöki Tanács elnökét a kiállí­tás megnyitására. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke lépett ezután a mikrofonhoz és bejelentette: „a budapesti vadászati világ­kiállítást ezennel megnyitott- nak nyilvánítom”. Ezután az Elnöki Tanács elnöke átvágta a kiállítás egy nagyobb, központi pavilonjá­nak bejáratát elzáró nemzeti színű szalagot. Ebben a pilla­natban erdészek díszsortüze dördült el és megszólaltak a harsonák. A megnyitóra érkezett ven­dégek ezután a vadászati vi­lágkiállításon körsétára in­dultak. A vendégeknek Földes László miniszterhelyettes, a vadászati világkiállítás kor- mányfőmegbizottja mutatta be a látnivalókat. A körséta befejeztével a vendégek a lovaspálya dísz­tribünjén foglaltait helyet és megtekintették a nagyszabású ünnepi műsort. A bemutatót lovasharsonások menete ve­zette be, majd szín pompás felvonulással csikósok érkez­tek, s látványos produkciók­kal szórakoztatták a megnyitó­ünnepség résztvevőit. A moz­galmas műsorban egyebek között nagy sikert aratott a Mátyás király korabeli kosz­tümös vadászjelénet, amely­nek keretében lovas Íjász- és solymászbemutatót tartottak. A vadászati világkiállítás délután 3 órakor megnyílt a nagyközönség számára. Jelentős kulturális ese­mény színhelye volt au­gusztus 27-én a megyeszék­hely. Az új szálloda épü­letében megnyitották a Képcsarnok Vállalat Ben­czúr Gyuláról elnevezett termét Az ünnepélyes meg­Pénteken délelőtt a Nyír­egyházi Tanárképző Főis­kola nagytermében meg­kezdődött a tiszántúli jo­gásznapok rendezvényso­rozata. A megnyitón meg­jelent dr. Koróm Mihály, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, igazság­ügy-miniszter; dr. Varga Jó­zsef, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának tit­kára és Orosz Ferenc, a me­gyei tanács elnöke. A ren­dezvénysorozatot dr. Prand- ler Árpád, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára nyitotta meg Hangsúlyozta, hogy a tiszántúli jogász­napok rendezvényei kie­melkedő jelentőségűek abból a szempontból; elő­ször rendez négy megye — nyitón jelen volt. dr Cser- venyák László, a megyei pártbizottság osztályvezető­je, Szemerszki Miklós, a vá­rosi pártbizottság titkára, a megye és 8 város állami, tanácsi, kulturális szervei­nek képviselői, képzőim fi­a vendéglátó szabolcsiakon kívül Borsod, Hajdú és Szolnok — együtt ilyen táj­jellegű, regionális találko­zót Ezután a gazdag szak­mai programról beszélt amely alkalmat- ad a jo­gászoknak a napi munka mellett az országos prob­lémákkal. a szélesebb réte­geket érintő kérdésekkel történő foglalkozásra, s ebben nagy segítséget nyújt a most kezdődő tiszántúli jogá&znapok minden vitája. A megnyitó után dr. Ko­rom Mihály tartott előadást a jogalkotás időszerű kér­déseiről. Ezek között rész­letesen foglalkozott né­hány új törvény és jogsza­bály előkészületeivel. így az ifjúsági és szövetkezeti törvénnyel, amelyek az or­vészek és a Képcsarnok Vállalat dolgozói. Török Béla igazgatóhe­lyettes ismertette délelőtt a meghívottakkal, a sajtó és hírközlő szervek munka­(Folytatás s & oldalon) szággyűlés őszi ülésén már napirendre kerülnek. Az igazságügy-miniszter ' előa­dásában érintette a Bünte­tő Törvénykönyv és a bí­rósági szervezeti törvény módosításával kapcsolatos vitás kérdéseket is. Ezután dr. Varga József beszélt a tanácsi munka korszerűsítéséről, a tanácsi törvény első tapasztalatai­ról és a tanácsi munkávaí összefüggő egyéb kérdések­ről. — Az államigazgatás ke-3 rétéi kialakultak — mond-' ta. — A következő évek­ben nem terület-átszervezé­sekre kerül sor, hanem a jelenlegi kereteket kelt megfelelő tartalommal ki­tölteni. A tanácsi rendszer korJ szerűsítésének — hangsú­lyozta. — folyamat jellel ge van. nem zárult le a tanácstörvény életbe lé­pésével. Folyamat a törvény végrehajtása is. Emellett nem szabad teret engedni olyan véleményeknek, hogy a tanácstörvényben megha­tározott intézmények át­meneti jellegűek, ideiglene­sek. A tanácstörvény hosszú időszakra meghatározza a tanácsi munkát. Ezután az 5 éves terv előirányzataival kapcsola­tos nézetekről, vitákról beszélt. — Az igények és pénz­eszközök nincsenek arány­ban. s a tanácstörvény csak rendelkezéseket hozott, pénzt nem, — mondta, s kiemelte a helyi önállóság fontos szerepét. Befejezésül a tanácsi mun­ka kulturáltságával fog­lalkozott. Szükség van a nyíltságra, hogy minden az állampolgárok előtt, az 8 bevonásukkal történjen. Vi­tatkozott azzal a nézettel, hogy a demokrácia lassítja az ügyintézést. Dr. Varga József előadá­sa után a vendégek, négy megye jogászai a főiskola ebédlőjében vettek részt kö­zös ebéden, majd a délutáni program szakosztályokban folytatódott A tiszántúli jogásznapok rendezvény- sorozata szombaton ér vé­get, Dr, Dimény Imre ünnepi beszéde

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom