Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
'HWÍ. augusztus 27. RELET-MAGYARORSXAS A tiszántúli jogásznapok elé é Irta; Dr. Kovács Pál MA KEZDŐDIK EL A MAGYAR JOGASZ SZÖVETSÉG négy megyei szervezete (Borsod, Hajdú, Szabolcs, Szolnok) által együttesen rendezett kétnapos tanácskozás Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Az első ilyen nagyobb szabású, táj jeliegű konferencia lránt — az előkészület jeleiből ítélve — igen nagy az érdeklődés. Ez nem is csoda, mert a tiszántúli jogásznapok gazdag és sokoldalú programot ígérnek. Két elvi jellegű előadás után a résztvevők az állam- igazgatási, a büntető, a polgári és a szövetkezeti jogi szakosztályi üléseken vitatják majd meg a gazdasági, társadalmi és állami életünk változásaival összefüggő, időszerű elvi és gyakorlati kérdéseit. Az előadások tematikáját úgy állították össze, hogy a legkülönbözőbb szakterületeken dolgozó és eltérő érdeklődésű jogászok mindegyike megtalálja a hozzá közel álló témákat a programban. Ezenkívül alkalom nyílik arra is, hogy a résztvevők megismerjék Sza- bolcs-Szatmár néhány nevezetességét. Az előadásokat magas állami vezetők, országosan is éltemért elméleti és gyakorlati szakemberek tartják, a korreferensi tisztségeket pedig a négy rendező megye kiváló szakemberei látják el. Érthető tehát az érdeklődés és jogos a reményteli várakozás a konferencia munkája lránt Nem szeretnénk túlértékelni a regionális tanácskozás munkáját annyi azonban a programból is kicsendül, hogy nemcsak a tiszántúli táj jogi problémájáról esik szó, hanem országos gondokról te jócskán. Ezért a tanácskozás elősegítheti az egyes országos jellegű problémák megoldását is. BIZONYOSNAK LATSZIK VISZONT AZ, hogy a tanácskozás élménye jelentős mértékben járul hozzá a tiszántúli jogászi munka színvonalának emeléséhez. Tulajdonképpen a Magyar Jogász Szövetség egyik legfontosabb feladata a jogászok marxista—leninista szellemű ideológiai, szakmai képzésének, valamint továbbképzésének társadalmi úton történő előmozdítása, az elméleti és gyakorlati jogászok együttműködésének elősegítése. Úgy véljük, hogy a tiszántúli jogásznapok jól fogják szolgálni ezeket a célkitűzéseket. Várható eredményessége bizonyítja a kollektív összefogásban rejlő nagyobb erőt. S azt is, hogy a vidék te egyre jobban bekapcsolódik az országos vérkeringésbe. A problémák megbeszélése szélesebb körben történik, a megoldások így megnyugtatóbbak. Ugyanakkor a hallottak igen kedvezően hatnak a vidéki jogászi munka színvonalának az emelésére. Úgy vélem, hogy az ilyen jellegű regionális tanácskozásnak megvan a maga jövője. A SZOCIALIZMUS MAGASABB SZINTEN történő teljes felépítése idején a társadalmi igények megnövekednek a’ joggal, a jogrendszerrel, és a jogalkalmazással szemben. Ezeknek az igényeknek a kielégítése az elmélet es a gyakorlat területén dolgozó jogász szakemberek együttes erőfeszítéseit kívánja. A jogásznapokon jogi szakemberek tanácskoznak, mondanivalójuk azonban mégis mindenkihez szól. A jog ugyanis minden állampolgárnak előírja magatartását. A jogszabályokat nemcsak a jogászoknak kell ismerni. A jogi gondolkodás szocialista átalakítása az egész dolgozó népünket érinti. Kellő és helyes ismeretekkel rendelkező jogtudat az állampolgári műveltséghez tartozik. A szocialista törvényesség követelményével mindenkinek tisztába kell lenni. Ezért törekvése a szövetségünknek is, hogy a jogpropaganda színvonalát emeljük. Tanácskozásunk tapasztalatait is közreadjuk. Szövetségünknek egyik fontos feladata az te, hogy elősegítse a jogászok közéleti . tevékenységét. Örömmel állapítható meg. hogy a szövetség tagjai a szű- kebb értelemben vett jogászszövetségi tevékenységen túlmenően aktív szerepet vállalnak á Hazafias Népfront, az MTESZ, a TIT és más társadalmi szervek munkájában. Ezúttal viszont hálás köszönet jár mindazoknak, akik kisebb, vágj' nagyobb társadalmi munkával hozzájárulnak a tiszántúli jogásznapok sikeréhez. SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK a tiszántúli jogásznapok minden résztvevőjét és eredményes tanácskozást kívánunk. Olvasónk írja: i kulturáltabb utazás érdekében Sajnos igen sok udvariatlan, türelmetlen megnyilvánulás tapasztalható a Nyíregyházán közlekedő autóbusz személyzete részéről. Az utasok érdeklődésére igen gyakori a válasz: „Már megtanulhatta volna”. Nem túlzás megállapítani azt, hogy úgy viselkednek, mintha az utasok volnának a közlekedésért. Javasolom, mi utasok is segítsük elő a közlekedés dolgozóinak munkáját, őket pedig arra kérjük, hogy nagyobb türelemmel és figyelemmel viselkedjenek irántunk — javasolja levelében T. L. Nyíregyháza, Holló utcai lakos. Órák a váróteremben Naponta ingáznak Éjszaka van, a nyíregyházi állomás órája fél tizenegyet mutat. A Mátészalkára induló vonaton kevés a „civil” utas. Munkások és munkásnők ülnek a padokon — szótlanul. Többen közülük fáradtan szundikálnak. Az ébren levők arcán is látszik a fáradtság. Két lány a vasúti kocsi halvány világításánál újságot olvas. Ezek az emberek jövő héten délelőttösek lesznek. Akkor pedig hajnalban kell kelniük. És ez így megy egyik hétről a másikra. Több ezren járnak be naponta a nyíregyházi munkahelyekre. Életük nem irigylésre méltó. Még a fővárosba ingázóknak is több idejük jut pihenésre, hiszen ők 1 héten csak kétszer utaznak és munka után rögtön a munkásszállásra, vagy az albérletbe mehetnek. — Ok viszont nem élvezhetik mindennap a családi otthon melegét — mondja Kiss Géza máriapócsi lakos „Kissé fárasztó44 Nagy Ilona Kállósemjén- ből jár be a nyíregyházi ru- hagj'árba. — Délelőtt indultunk otthonról és éjfél lesz. amire ismét hazaérünk. A délutá- nos műszak a legrosszabb. Délre beérünk Nyíregyházára és órákat töltünk el hasztalan. Rossz a közlekedés. Próbáljuk hasznosan tölteni a várakozási időt, de nem megy. Kocsis János szintén kál- lósamjéni. Mindössze másfél hónapja jár a felvonógyárba. Nem próbálkozott otthon a tsz-ben elhelyezkedni ? — Már elszoktam a paraszti munkától. Jól kijövök a gyárral, csak ez az utazás kissé fárasztó. De majdcsak megszokom. Kerekes Miklós mozdonyfűtő 10 éve bejáró Ajakról. — Naponta közel 80 kilométert utazom. És egész nap a mozdonyon... Nappali szolgálat után negyed tizenegyre érek haza. Már a tv- híradó 2. kiadását sem láthatom. Egyelőre nincs más megoldás. Igazodik a műszak Hegyes István kemecsei fiatalemberrel is a záhonyi vonaton találkoztunk. Hőkezelő szakmunkás a felvonógyárban. — Az én szakmámmal nem lehet vidéken elhelyezkedni. Most még könnyen veszem az utazást, később pedig lehet, hogy beköltözünk Nyíregyházára. A gyár műszakja igazodik a közlekedéshez. Vonatunk este tízkor ér be, ezért nálunk az éjszakai műszak 11-itől reggel hétig tart. A vásáoosnaményi vonaton mondta el panaszát Kiss Károly nagydobosi lakos: — A Volán gépkocsivezetője vagyok. Nem mindig Nyíregyházán dolgozunk, munkahelyünk változó. Innen 1 héten csak kétszer járok haza. Messze van és Naményban át kell szállni egy másik vonatra. — Mátészalka, vagy Vá- sátosnamény közelebb lenne. — Valóban, erre én is gondoltam. Hamarosan Vá- sárosnaményban kapok egy jó állást. Már három éve várok rá. Semmivel töltik».» Több munkástól is megkérdeztük. hogy mivel töltik idejüket, míg vonatra várnak, v.agy utaznak. Legtöbben nem tudtak válaszolni. vagy „semmivel'’ volt a válasz. A zsúfolt váróteremben, a .zsúfolt, vagy kivilá- gítatlan vonatokon mit te lehetne csinálni? Talán a vállalatok klubhelyiségei biztosítanák a hasznos időtöltést. Ami pedig a vasúti menetrendet illeti: a MÁV menetrendszerkesztői a lehetőségekhez mérten figyelembe veszik a tanácsok és a nagyvállalatok kéréseit. Ezért jó lenne, ha a menetrend igazodna a műszakhoz, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a műszak igazodna a menetrendhez — mint a felvonógyárban. A bejárók gondjai csak akkor szűnnek meg teljesen, ha a bejárók munkahelyet, vagy lakhelyet változtatnak. De a gondokon lehetne enyhíteni. N. L. Gazdasági jegyzet Géppel, vagy kézzel ? Döntő időszaknak is nevezhetnénk a mostani hónapokat a nyíregyházi papírgyár építkezésén. Az első fél évben 13 millió körüli munka maradt el — de október elején mindenképpen meg kellene kezdeni a technológiai szerelést. Az építők tehát nagy hajrát vágnak ki és ez előreláthatólag azt eredményezi majd, hogy a szerelők idejében munkaterületet kapnak, s beépítik az 1971-re vállalt 90 milliót is. Ehhez persze nagyfokú ember-, anyag- és gépkon- centrációra volt szükség. Pillanatnyilag ma ez a megye egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — ipari beruházása, s nagyon fontos, hogy idejében elkészüljön —, ezt a vállalat megértette és ide összpontosította a fő erőket. Irtózatos méretekről van itt szó. Például a 30 ezer négyzetméteres üzemi épületben akkora közfalakat kell húzni, hogy tréfásabb kedvű munkások katasztrális holdban adják meg a teljesítményüket. Igen ám, de e falakat vakolni is kell, az pedig nem egyszerű. Különösen azért nem, mert segédmunkást szinte művészet kapni kőművesek mellé. Nehéz munka, nem is kicsit nehéz. És a vakolást itt nem gépesítették, legfeljebb a habarcs odaszál- litását oldották meg liftekkel. Különben kézzel végzik. A dologban talán ez elgon dolkodtató kissé. Kézzel vakolni ilyen hatalmas területeket? Igen — mondják az építkezésen —, a vakológépek nem váltak be a vállalatnál. A kém vakolás azért elgondolkodtató, mert néhány éve így volt még másik építőipari vállalatunknál, az ÉPSZER- néi is. Sokáig kerülgették a beszerzett. de nem használt lengyel vakológépeket, és amikor döntésre került a sor, a vállalat egyik dolgozója egy hét alatt kitalálta, hogyan lehet velük dolgozni. Nein csinált egyebet, csak gondolkodott. Addig úgy hitték, a géphez híg habarcs kell.'Megfordította: sűrű habarccsal is kipróbálta. Az eredmény: siker! Azóta az ÉPSZER meg is vásárolta a környéken fellelhető lengyel vakológépeket, s ezekkel ma is dolgozik. Sőt. a munkásai már más célokra is kipróbálták, így kőporozni is tudnak vele. Végezetül, nemrég megérkezett az olasz vakológép is. ezzel már négy gépük dolgozik! Miért elgondolkodtató ez a vakalógép-történet? Azért, mert a jelek szerint a Kallói útról a tapasztalatok nem jutottak el sem a Széchenyi, sem. a Tünde utcáig — s ezt nem tartjuk jó dolognak. Nem kellett volna túl sok igyekezet hozzá, hogy ezt az apróságot, ezt a kis tapasztalatot átvegye egyik vállalat a másiktól. Pedig a vakológépeknek híre kelt, amikor sikerült őket hasznosan használni, azóta már egyik helyen gyakorlatnak számítanak, a másikon viszont nem is foglalkoznak velük. Pedig a létszámhiány leküzdése a SZAEV-nél sem egyszerű. És az építés gyorsítása feltétlenül megkövetelné az ilyetén való gépesítést. K. I. AZ ALIBI r gnap kora reggel szo- morú gyilkosság tör-, tént az új lakótelep egyik házának második emeletén. A fiatal nyomozók akkor érkeztek a lakásba, amikor az orvos Csiszár Mátyás 59 éves gépkocsifényező fölé hajolva széttárta a kezét, mint a papok a ,,Dominus vobiscum’’-nál, jelezve, hogy semmi dolga sincs. Amikor az ügy Stopp Gedeon kezébe került, a jeles mes- terdetektív fejében egymást szántották a gondolatok. Ki volt a tettes, I milyen haszna volt belőle? Mert érdek nélkül nincs bűncselekmény. Gyanús volt a két szomszéd, a házmester, az árukihordó, az újságos, a postás, egyszóval wzzuLcnki, alá élt Déltávban még mindig semmi kézzelfogható eredmény. Csák Csizmár élettársa, özvegy Szerelmes Szilárdné zokogott. Stopp Gedeon vele kezdte a sort, — Foglaljon helyet asszonyom — mondta kedvetlenül —, szabad kérdeznem, hol járt kora reggel? — A sarki ABC-ben — volt a válasz. — Nem én vagyok a gyilkos. Friss zsemlét akartam venni a reggelihez. — Köszönöm, elég, asszonyom. Es ezzel a fiatal nyomozókhoz fOTŐMÜZ — A vak is látja — mondta —, özvegy Szerelmes Szi- lárdné a gyilkos. Az asszonynak fennakadt a szeme a meglepetéstől, Stopp összeráncolta homlokát és így szólt: —/■Maga hazudik asszonyom. Saját magának használ, ha könnyít lelkiismeretén. Mire a jeles mester megebédelt és megitta jól megérdemelt hosszúlépését a „Mókus” borozóban, már minden világos volt az ifjú nyomozok előtt. Amikor belépett gyorsan körülvették: — Honnan tudta, hogy özvegy Szerelmes Szilárdné a gyilkos? i— Két okból is — felelte csendesen a kérdezett, aki akkor már a feketéjét szürcsöl- te. — Hirtelen eszembe jutott a grammatika. Ráérő nyelvészek ugyanis kiszámították, hogy a ..nem'' szócskát nyolc százféleképpen lehet ejteni jól. Csakhogy a mi esetünkben csupán egyetlenegy lehet helyes, mégpedig az. ami legjobban illik a szituációhoz. Jó színész tudta volna csak melyik „nem" hangsúlya, időtartama, hangszíne és ritmusa pászol ide. Ez az ő kenyerük, De özvegy Szerelmes Szilárdné nem tudta és ezért a fülemben valami nagyon üresen, kongott. Mosódsz/*pedig akkor, amikor azt hallottam, hogy a gyilkosság idején a sarki ABC-be ment friss zsemléért. A fiatal nyomozók a hallatlan éleslátásra visszaszorították a lélegzetüket és a fülüket hegyezték. — Es ebből tudta, hogy az asszony a gyilkos? — Ebből, barátaim, Jegyezzék meg, hogy az embernek sokat kell tudnia, sokszor még ez is kevés. Mert ekkor már tudtam, hogy hazudik, Mégpedig nagyon ügyetlenül• Mert a sarki ABC- be ugyanis, panaszlevelek ide, tiltakozás oda, valamilyen tökfej hibája miatt hetek óta csak délután küldik a friss zsemlét, MEGfEGYZÉSEK: Bontás porral Bontják ,az egyik legöregebb kisvárdai épületet. 109 --150 méteres körzetben — a főtéren — szinte lehetetlen megközelíteni a járdát, az úttestet. Por. por mindenütt. S a bontók nem kímélik a szerszámokat... A helybeliek nem hara- gusznak, mert ahol a régit bontják, ott újnak kell épülni. De ha már nem vonták be védőgyékénnyel a bontásra ítélt falak környékét, legalább az ősi anyagot használnák. amit már régen kitaláltak” az emberek. A vizet Hatásos ellenszer a la- vaszerűen a város központjára törő por ellen. Páll Géza Névnap Ajándékozzon ....napra! —• lépten-nyomon plakátok szólítják fel a járókelőket a nyíregyházi központi üzletek kirakataiban. De mit? Kedden délután 4 órakor kinéztem egy kompótoskész- letet, tele volt vele a polc. Gondoltam, hatkor elviszem. de már egy . darab sem volt belőle. Az ízléses és elfogadható ajándékot még sokan keresték, ugj'anúgy. mint a virágot Estefelé már csak hervadt sárga szegfű volt a Kossuth téri virágboltban. Jó lenne, ha a nagyobb névnapokra apróbb ajándékokból többet szereznének be a boltok. Ha mái’ felhívják rá a figyelmet. Barak,só Erzsébet Kinek volt rá szüksége ? Ezt kérdezték sokan a já- rókeLők közül. Kinek volt szüksége arra. hogy a Vöröshadsereg út 40—42 szám közötti szakaszon az elmúlt hónapban nagy hirtelenséggel felállítottak egy nagy-' méretű korszerűtlen bódét, melynek szerepe az lett volna, hogy a kánikulai meleg hetekben fagylaltot mérjen. Természetesen a fagylal- tozó üzemeltetése még a. mai napig sem kezdődött meg. Ellenben az ormótlan bódé komolyan veszélyezteti és nehezíti az amúgy, is túlzsúfolt forgalmat, ezen-' kívül nem válik díszére a Vöröshadsereg útnak sem. ahol eddig ks három bódé foglalt helyet. Érthetetlen, hogy a város legforgalmasabb útvonalain helyeznek- el ilyen bódékat, ugyanakkor a város külső területein, ahol szívesen fogadnának egy-egy vegyes zöldség, vagy bazárszerű pavilont, nyomát sem találni ilyennek. Ellenben rontja ilyfen bódé a Széchenyi utca képét, s a legújabb értesülések anól te szólnak, hogy a szép Arany . János utcában is ott éktelenkedik az üt szélén egy trafikbódé. Pedig van dohánj' a körmökén bőven. Kár a város legszebb útvonalait elcsúfítani a bódék sokaságával. ftukas Pá| $. (OM
