Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

'HWÍ. augusztus 27. RELET-MAGYARORSXAS A tiszántúli jogásznapok elé é Irta; Dr. Kovács Pál MA KEZDŐDIK EL A MA­GYAR JOGASZ SZÖVETSÉG négy megyei szervezete (Bor­sod, Hajdú, Szabolcs, Szolnok) által együttesen rendezett kétnapos tanácskozás Nyír­egyházán, a tanárképző főis­kolán. Az első ilyen nagyobb sza­bású, táj jeliegű konferencia lránt — az előkészület jelei­ből ítélve — igen nagy az érdeklődés. Ez nem is csoda, mert a tiszántúli jogásznapok gazdag és sokoldalú progra­mot ígérnek. Két elvi jellegű előadás után a résztvevők az állam- igazgatási, a büntető, a polgá­ri és a szövetkezeti jogi szak­osztályi üléseken vitatják majd meg a gazdasági, társa­dalmi és állami életünk vál­tozásaival összefüggő, idősze­rű elvi és gyakorlati kérdése­it. Az előadások tematikáját úgy állították össze, hogy a legkülönbözőbb szakterülete­ken dolgozó és eltérő érdek­lődésű jogászok mindegyike megtalálja a hoz­zá közel álló témákat a programban. Ezenkívül alka­lom nyílik arra is, hogy a résztvevők megismerjék Sza- bolcs-Szatmár néhány neve­zetességét. Az előadásokat magas ál­lami vezetők, országosan is él­temért elméleti és gyakorlati szakemberek tartják, a korre­ferensi tisztségeket pedig a négy rendező megye kiváló szakemberei látják el. Érthető tehát az érdeklődés és jogos a reményteli várako­zás a konferencia munkája lránt Nem szeretnénk túlértékel­ni a regionális tanácskozás munkáját annyi azonban a programból is kicsendül, hogy nemcsak a tiszántúli táj jogi problémájáról esik szó, hanem országos gondokról te jócs­kán. Ezért a tanácskozás elő­segítheti az egyes országos jellegű problémák megoldását is. BIZONYOSNAK LATSZIK VISZONT AZ, hogy a ta­nácskozás élménye jelentős mértékben járul hozzá a ti­szántúli jogászi munka színvonalának emeléséhez. Tulajdonképpen a Magyar Jogász Szövetség egyik leg­fontosabb feladata a jogászok marxista—leninista szellemű ideológiai, szakmai képzésé­nek, valamint továbbképzésé­nek társadalmi úton történő előmozdítása, az elméleti és gyakorlati jogászok együtt­működésének elősegítése. Úgy véljük, hogy a tiszántú­li jogásznapok jól fogják szol­gálni ezeket a célkitűzéseket. Várható eredményessége bi­zonyítja a kollektív összefo­gásban rejlő nagyobb erőt. S azt is, hogy a vidék te egyre jobban bekapcsolódik az or­szágos vérkeringésbe. A prob­lémák megbeszélése szélesebb körben történik, a megoldá­sok így megnyugtatóbbak. Ugyanakkor a hallottak igen kedvezően hatnak a vidéki jogászi munka színvonalának az emelésére. Úgy vélem, hogy az ilyen jellegű regioná­lis tanácskozásnak megvan a maga jövője. A SZOCIALIZMUS MAGA­SABB SZINTEN történő teljes felépítése idején a társadalmi igények megnöve­kednek a’ joggal, a jogrend­szerrel, és a jogalkalma­zással szemben. Ezek­nek az igényeknek a ki­elégítése az elmélet es a gya­korlat területén dolgozó jo­gász szakemberek együttes erőfeszítéseit kívánja. A jogásznapokon jogi szak­emberek tanácskoznak, mon­danivalójuk azonban mégis mindenkihez szól. A jog ugyanis minden állampolgár­nak előírja magatartását. A jogszabályokat nemcsak a jo­gászoknak kell ismerni. A jogi gondolkodás szocialista átalakítása az egész dolgozó népünket érinti. Kellő és he­lyes ismeretekkel rendelkező jogtudat az állampolgári mű­veltséghez tartozik. A szocia­lista törvényesség követel­ményével mindenkinek tisz­tába kell lenni. Ezért törek­vése a szövetségünknek is, hogy a jogpropaganda színvo­nalát emeljük. Tanácskozá­sunk tapasztalatait is közre­adjuk. Szövetségünknek egyik fon­tos feladata az te, hogy elősegítse a jogászok közéleti . tevékenységét. Örömmel állapítható meg. hogy a szövetség tagjai a szű- kebb értelemben vett jogász­szövetségi tevékenységen túl­menően aktív szerepet vállal­nak á Hazafias Népfront, az MTESZ, a TIT és más tár­sadalmi szervek munkájában. Ezúttal viszont hálás kö­szönet jár mindazoknak, akik kisebb, vágj' nagyobb társa­dalmi munkával hozzájárul­nak a tiszántúli jogásznapok sikeréhez. SZERETETTEL KÖSZÖNT­JÜK a tiszántúli jogásznapok minden résztvevőjét és ered­ményes tanácskozást kívá­nunk. Olvasónk írja: i kulturáltabb utazás érdekében Sajnos igen sok udvariat­lan, türelmetlen megnyilvá­nulás tapasztalható a Nyír­egyházán közlekedő autóbusz személyzete részéről. Az uta­sok érdeklődésére igen gya­kori a válasz: „Már megta­nulhatta volna”. Nem túlzás megállapítani azt, hogy úgy viselkednek, mintha az uta­sok volnának a közlekedé­sért. Javasolom, mi utasok is segítsük elő a közlekedés dol­gozóinak munkáját, őket pe­dig arra kérjük, hogy na­gyobb türelemmel és figye­lemmel viselkedjenek irán­tunk — javasolja levelében T. L. Nyíregyháza, Holló ut­cai lakos. Órák a váróteremben Naponta ingáznak Éjszaka van, a nyíregy­házi állomás órája fél tizen­egyet mutat. A Mátészalká­ra induló vonaton kevés a „civil” utas. Munkások és munkásnők ülnek a padokon — szótlanul. Többen közü­lük fáradtan szundikálnak. Az ébren levők arcán is lát­szik a fáradtság. Két lány a vasúti kocsi halvány vi­lágításánál újságot olvas. Ezek az emberek jövő hé­ten délelőttösek lesznek. Ak­kor pedig hajnalban kell kelniük. És ez így megy egyik hétről a másikra. Több ezren járnak be na­ponta a nyíregyházi mun­kahelyekre. Életük nem irigylésre méltó. Még a fő­városba ingázóknak is több idejük jut pihenésre, hiszen ők 1 héten csak kétszer utaz­nak és munka után rögtön a munkásszállásra, vagy az albérletbe mehetnek. — Ok viszont nem élvez­hetik mindennap a családi otthon melegét — mondja Kiss Géza máriapócsi lakos „Kissé fárasztó44 Nagy Ilona Kállósemjén- ből jár be a nyíregyházi ru- hagj'árba. — Délelőtt indultunk ott­honról és éjfél lesz. amire ismét hazaérünk. A délutá- nos műszak a legrosszabb. Délre beérünk Nyíregyházá­ra és órákat töltünk el hasz­talan. Rossz a közlekedés. Próbáljuk hasznosan tölte­ni a várakozási időt, de nem megy. Kocsis János szintén kál- lósamjéni. Mindössze más­fél hónapja jár a felvonó­gyárba. Nem próbálkozott otthon a tsz-ben elhelyez­kedni ? — Már elszoktam a pa­raszti munkától. Jól kijövök a gyárral, csak ez az utazás kissé fárasztó. De majdcsak megszokom. Kerekes Miklós mozdony­fűtő 10 éve bejáró Ajakról. — Naponta közel 80 ki­lométert utazom. És egész nap a mozdonyon... Nappali szolgálat után negyed tizen­egyre érek haza. Már a tv- híradó 2. kiadását sem lát­hatom. Egyelőre nincs más megoldás. Igazodik a műszak Hegyes István kemecsei fiatalemberrel is a záhonyi vonaton találkoztunk. Hő­kezelő szakmunkás a felvo­nógyárban. — Az én szakmámmal nem lehet vidéken elhelyez­kedni. Most még könnyen veszem az utazást, később pedig lehet, hogy beköltö­zünk Nyíregyházára. A gyár műszakja igazodik a közle­kedéshez. Vonatunk este tízkor ér be, ezért nálunk az éjszakai műszak 11-itől reggel hétig tart. A vásáoosnaményi vona­ton mondta el panaszát Kiss Károly nagydobosi lakos: — A Volán gépkocsive­zetője vagyok. Nem mindig Nyíregyházán dolgozunk, munkahelyünk változó. Innen 1 héten csak kétszer járok haza. Messze van és Naményban át kell szállni egy másik vonatra. — Mátészalka, vagy Vá- sátosnamény közelebb len­ne. — Valóban, erre én is gondoltam. Hamarosan Vá- sárosnaményban kapok egy jó állást. Már három éve várok rá. Semmivel töltik».» Több munkástól is meg­kérdeztük. hogy mivel töltik idejüket, míg vonatra vár­nak, v.agy utaznak. Leg­többen nem tudtak válaszol­ni. vagy „semmivel'’ volt a válasz. A zsúfolt váróterem­ben, a .zsúfolt, vagy kivilá- gítatlan vonatokon mit te lehetne csinálni? Talán a vállalatok klubhelyiségei biztosítanák a hasznos idő­töltést. Ami pedig a vasúti menetrendet illeti: a MÁV menetrendszerkesztői a le­hetőségekhez mérten fi­gyelembe veszik a tanácsok és a nagyvállalatok kéré­seit. Ezért jó lenne, ha a menetrend igazodna a mű­szakhoz, ahol pedig ez nem lehetséges, ott a műszak igazodna a menetrendhez — mint a felvonógyárban. A bejárók gondjai csak akkor szűnnek meg teljesen, ha a bejárók munkahelyet, vagy lakhelyet változtatnak. De a gondokon lehetne eny­híteni. N. L. Gazdasági jegyzet Géppel, vagy kézzel ? Döntő időszaknak is nevez­hetnénk a mostani hónapokat a nyíregyházi papírgyár épít­kezésén. Az első fél évben 13 millió körüli munka maradt el — de október elején min­denképpen meg kellene kezde­ni a technológiai szerelést. Az építők tehát nagy hajrát vág­nak ki és ez előreláthatólag azt eredményezi majd, hogy a szerelők idejében munkate­rületet kapnak, s beépítik az 1971-re vállalt 90 milliót is. Ehhez persze nagyfokú ember-, anyag- és gépkon- centrációra volt szükség. Pil­lanatnyilag ma ez a megye egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb — ipari beruhá­zása, s nagyon fontos, hogy idejében elkészüljön —, ezt a vállalat megértette és ide összpontosította a fő erőket. Irtózatos méretekről van itt szó. Például a 30 ezer négyzetméteres üzemi épület­ben akkora közfalakat kell húzni, hogy tréfásabb kedvű munkások katasztrális hold­ban adják meg a teljesítmé­nyüket. Igen ám, de e falakat vakolni is kell, az pedig nem egyszerű. Különösen azért nem, mert segédmunkást szinte művészet kapni kőmű­vesek mellé. Nehéz munka, nem is kicsit nehéz. És a va­kolást itt nem gépesítették, legfeljebb a habarcs odaszál- litását oldották meg liftekkel. Különben kézzel végzik. A dologban talán ez elgon dolkodtató kissé. Kézzel va­kolni ilyen hatalmas területe­ket? Igen — mondják az építkezésen —, a vakológépek nem váltak be a vállalatnál. A kém vakolás azért elgon­dolkodtató, mert néhány éve így volt még másik építőipari vállalatunknál, az ÉPSZER- néi is. Sokáig kerülgették a beszerzett. de nem használt lengyel vakológépeket, és amikor döntésre került a sor, a vállalat egyik dolgozója egy hét alatt kitalálta, hogyan lehet velük dolgozni. Nein csinált egyebet, csak gondol­kodott. Addig úgy hitték, a géphez híg habarcs kell.'Meg­fordította: sűrű habarccsal is kipróbálta. Az eredmény: si­ker! Azóta az ÉPSZER meg is vásárolta a környéken fellel­hető lengyel vakológépeket, s ezekkel ma is dolgozik. Sőt. a munkásai már más célokra is kipróbálták, így kőporozni is tudnak vele. Végezetül, nemrég megérkezett az olasz vakológép is. ezzel már négy gépük dolgozik! Miért elgondolkodtató ez a vakalógép-történet? Azért, mert a jelek szerint a Kal­lói útról a tapasztalatok nem jutottak el sem a Széchenyi, sem. a Tünde utcáig — s ezt nem tartjuk jó dolognak. Nem kellett volna túl sok igyeke­zet hozzá, hogy ezt az apró­ságot, ezt a kis tapasztalatot átvegye egyik vállalat a má­siktól. Pedig a vakológépeknek híre kelt, amikor sikerült őket hasznosan használni, az­óta már egyik helyen gyakor­latnak számítanak, a másikon viszont nem is foglalkoznak velük. Pedig a létszámhiány le­küzdése a SZAEV-nél sem egyszerű. És az építés gyorsí­tása feltétlenül megkövetelné az ilyetén való gépesítést. K. I. AZ ALIBI r gnap kora reggel szo- morú gyilkosság tör-, tént az új lakóte­lep egyik házának má­sodik emeletén. A fiatal nyo­mozók akkor érkeztek a la­kásba, amikor az orvos Csi­szár Mátyás 59 éves gépkocsi­fényező fölé hajolva széttár­ta a kezét, mint a papok a ,,Dominus vobiscum’’-nál, je­lezve, hogy semmi dolga sincs. Amikor az ügy Stopp Gede­on kezébe került, a jeles mes- terdetektív fejében egymást szántották a gondolatok. Ki volt a tettes, I milyen haszna volt belőle? Mert érdek nél­kül nincs bűncselekmény. Gyanús volt a két szomszéd, a házmester, az árukihordó, az újságos, a postás, egyszó­val wzzuLcnki, alá élt Déltáv­ban még mindig semmi kéz­zelfogható eredmény. Csák Csizmár élettársa, özvegy Szerelmes Szilárdné zokogott. Stopp Gedeon vele kezdte a sort, — Foglaljon helyet asszo­nyom — mondta kedvetlenül —, szabad kérdeznem, hol járt kora reggel? — A sarki ABC-ben — volt a válasz. — Nem én vagyok a gyilkos. Friss zsemlét akar­tam venni a reggelihez. — Köszönöm, elég, asszo­nyom. Es ezzel a fiatal nyomozók­hoz fOTŐMÜZ — A vak is látja — mond­ta —, özvegy Szerelmes Szi- lárdné a gyilkos. Az asszonynak fennakadt a szeme a meglepetéstől, Stopp összeráncolta homlokát és így szólt: —/■Maga hazudik asszo­nyom. Saját magának használ, ha könnyít lelkiismeretén. Mire a jeles mester meg­ebédelt és megitta jól megér­demelt hosszúlépését a „Mó­kus” borozóban, már minden világos volt az ifjú nyomozok előtt. Amikor belépett gyor­san körülvették: — Honnan tudta, hogy öz­vegy Szerelmes Szilárdné a gyilkos? i— Két okból is — felelte csendesen a kérdezett, aki ak­kor már a feketéjét szürcsöl- te. — Hirtelen eszembe jutott a grammatika. Ráérő nyelvé­szek ugyanis kiszámították, hogy a ..nem'' szócskát nyolc százféleképpen lehet ejteni jól. Csakhogy a mi esetünk­ben csupán egyetlenegy lehet helyes, mégpedig az. ami legjobban illik a szituációhoz. Jó színész tudta volna csak melyik „nem" hangsúlya, idő­tartama, hangszíne és ritmu­sa pászol ide. Ez az ő kenye­rük, De özvegy Szerelmes Szilárdné nem tudta és ezért a fülemben valami nagyon üresen, kongott. Mosódsz/*­pedig akkor, amikor azt hal­lottam, hogy a gyilkosság ide­jén a sarki ABC-be ment friss zsemléért. A fiatal nyomozók a hallat­lan éleslátásra visszaszorítot­ták a lélegzetüket és a fülü­ket hegyezték. — Es ebből tudta, hogy az asszony a gyilkos? — Ebből, barátaim, Jegyez­zék meg, hogy az embernek sokat kell tudnia, sokszor még ez is kevés. Mert ekkor már tudtam, hogy hazudik, Mégpedig nagyon ügyetlenül• Mert a sarki ABC- be ugyanis, panaszleve­lek ide, tiltakozás oda, valamilyen tökfej hibája mi­att hetek óta csak délután küldik a friss zsemlét, MEGfEGYZÉSEK: Bontás porral Bontják ,az egyik legöre­gebb kisvárdai épületet. 109 --150 méteres körzetben — a főtéren — szinte lehetet­len megközelíteni a járdát, az úttestet. Por. por min­denütt. S a bontók nem kí­mélik a szerszámokat... A helybeliek nem hara- gusznak, mert ahol a régit bontják, ott újnak kell épül­ni. De ha már nem vonták be védőgyékénnyel a bontásra ítélt falak környékét, lega­lább az ősi anyagot használ­nák. amit már régen kita­láltak” az emberek. A vi­zet Hatásos ellenszer a la- vaszerűen a város központ­jára törő por ellen. Páll Géza Névnap Ajándékozzon ....napra! —• lépten-nyomon plakátok szólítják fel a járókelőket a nyíregyházi központi üzle­tek kirakataiban. De mit? Kedden délután 4 órakor ki­néztem egy kompótoskész- letet, tele volt vele a polc. Gondoltam, hatkor elvi­szem. de már egy . darab sem volt belőle. Az ízléses és elfogadható ajándékot még sokan keresték, ugj'anúgy. mint a virágot Estefelé már csak hervadt sárga szegfű volt a Kossuth téri virágboltban. Jó lenne, ha a nagyobb névnapokra apróbb ajándé­kokból többet szereznének be a boltok. Ha mái’ fel­hívják rá a figyelmet. Barak,só Erzsébet Kinek volt rá szüksége ? Ezt kérdezték sokan a já- rókeLők közül. Kinek volt szüksége arra. hogy a Vö­röshadsereg út 40—42 szám közötti szakaszon az elmúlt hónapban nagy hirtelenség­gel felállítottak egy nagy-' méretű korszerűtlen bódét, melynek szerepe az lett volna, hogy a kánikulai meleg hetekben fagylaltot mérjen. Természetesen a fagylal- tozó üzemeltetése még a. mai napig sem kezdődött meg. Ellenben az ormótlan bódé komolyan veszélyez­teti és nehezíti az amúgy, is túlzsúfolt forgalmat, ezen-' kívül nem válik díszére a Vöröshadsereg útnak sem. ahol eddig ks három bódé foglalt helyet. Érthetetlen, hogy a város legforgalmasabb útvonalain helyeznek- el ilyen bódékat, ugyanakkor a város külső területein, ahol szívesen fo­gadnának egy-egy vegyes zöldség, vagy bazárszerű pavilont, nyomát sem talál­ni ilyennek. Ellenben ront­ja ilyfen bódé a Széchenyi utca képét, s a legújabb ér­tesülések anól te szólnak, hogy a szép Arany . János utcában is ott éktelenkedik az üt szélén egy trafikbódé. Pedig van dohánj' a kör­mökén bőven. Kár a város legszebb út­vonalait elcsúfítani a bó­dék sokaságával. ftukas Pá| $. (OM

Next

/
Oldalképek
Tartalom