Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-26 / 200. szám

1971. augusztus 26. kelet-magyarorszAo 5. oldal Minden második megmenthető... Illúziók nélkül a rak vírus telentóségéről Egy houstoni rákkutató csoportnak sikerült elkülö­níteni az emberi rák vírusát — jelentették a hírügynöksé­gek nemrég. A csoport nevé­ben nyilatkozó dr. Elisabeth Priori úgy értékelte a tudo­mányos eredményt, hogy az lehetővé teheti annak tisztá­zását, milyen szerepe van a szörnyű kór előidézésében a vírusoknak, s talán előmozdít­ja védőanyagok előállítását. Pasteur eredményeinek tu­dományos közkinccsé válása óta a köztudatban szinte me­chanikus séma így gondolkod­ni: 1. meglelik valamilyen be­tegség kórokozóját, 2. felku­tatják a megfelelő ellenanya­got, védőszert, vakcinát a kór megelőzéséhez. Persze ez nem minden betegségnél van így, a ráknál pedig sajnos, különösen nem. Ezért szere­pel a fent idézett nyilatkozat­ban az az óvatos talán. A houstoni hír megjelenését követően közfigyelmet keltő rádióinterjút adott a kérdés­ről dr. Eckhardt Sándor kandidátus, az Országos On­kológiai Intézet igazgató főor­vosa. öt kerestük fel a ma­gyar rákkutatás és rákgyógyí- tás budai fellegvárában ide vonatkozó kérdéseinkkel: — Hogyan értékelhetjük, a houstoni kutatócsoport ered­ményét? — Houstonban 1957 óta vizsgálja a vírusok rákkeltő hatását egy kutatócsoport dr. Leon Dmochowski irányítá­sával. Munkájuk arra keres választ, hogy okozhat-e vírus emberben rákos megbetege­dést. A most általuk elkülö­nített C-vírus emberi szövet­ből származik: Afrika bi­zonyos meghatározott terüle­tein főként gyerekeknél elő­forduló, és nyaki nyirokér­rendszerben fellépő rosszin­dulatú daganatból. S ez a- ví­rus rákos elváltozást Okozhat egereken, tyúkokon, mfht ezt kísérletileg bizonyítani le­het. Az ellenkező kísérlet, vagyis az, hogy emberi szö­vetbe ültetve átviszi-e a kórt, természetesen nem végezhető el. Mindenesetre nem ez az egyetlen bizonyítéka annak, hogy a vírusoknak szerepe van daganatok felidézésében. Tudományosan ismert tény, hogy kísérleti állatoknál a mellrák örökölhetőségében szerepe Van egy vírusnak is — más tényezők mellett. Ví­rusos az eredete egy jóindu­latú daganatnak, a „verruca”- szemölcsnek is. — Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a rákkeltők között a vírusoknak kiemelt, vagy pláne kizárólagos szerepe lenne. A rák, a fehérvérűség a szervezet öregedésével össze­függő jelenség, amely a sejtek élettevékenységét szabályozó kontroll gyengülésével, sok­féle rákkeltő hatású tényező következtében léphet fel. Egy példa: amíg Grönlandban nem ismerték a dohányt, is­meretlen volt a tüdőrák is. A kipufogógázzal telített városi levegő ugyancsak fokozza a tüdőrák gyakoriságát. Sokfé­le kémiai anyagról is tudjuk ma már, hogy rákkeltő. Nem szabad például az élelmiszer- iparban alkalmazni azt a festékanyagot, amely a vajat olyan szép sárgára színezte annakidején. Ma már nem kerülhet forgalomba gyógy­szer, nem maradhat haszná­latban rovar-, vagy gyomirtó, amely daganatkeltő hatású. Természetesen ugyanilyen fi­gyelmet érdemel — más té­nyezőkkel együtt — a rák el­leni védekezés frontján a ví­rus is. — Ezek szerint nem vár­ható áttörés a rák leküzdésé­ben mondjuk az évszázad vé­géig? — Biztonsággal csak azt ál­líthatjuk, hogy lépésről lépés­re tovább emelkedik azoknak a megmentett betegeknek a száma, akiknek rosszindulatú daganatát időben sikerült fel­ismerni és a rendelkezésre ál­ló legjobb módszerekkel gyó­gyítani. Ha ezeket az optimá­lisan korán felismert és ideá­lis körülmények között kezelt rákos eseteket nézzük, akkor a legfejlettebb orvosi hálózat­tal, felszereltséggel rendelke­ző országokban a betegek fe­le meggyógyítható. Ez az arányszám nálunk lehetősége­inkhez képest nem rossz: 40 százalékig sikerült eljutnunk. Ha a fejlődést nézzük a vi­lágstatisztikában, azt látjuk, hogy ez a felfelé ívelő meg­mentése görbe egyenletes emelkedést mutat, s remélhe­tő, hogy az újabb eredmé­nyekkel az évszázad végéig 50-ről 70 százalékra emelked­het az ideális körülmények között kezelt betegek meg- menthetőségi aránya. Pénteken nyílik a Benczúr Gyula-terem Nyíregyházán Űj háromszintes kultu­rális kereskedelmi létesít­ménnyel gazdagodik augusz­tus 27-től a megyeszékhely: ekkor nyílik meg a Kép­csarnok Vállalat Benczúr Gyula terme Nyíregyházán. Ezzel a Nyírség központja is belép a képzőművészeti bemutató- és árusítóte­remmel rendelkező városok sorába. A művészi alkotá­sokon kívül ötvösmunkák. ékszerek, kisbútorok. tex­tíliák, szőnyegek és más lakberendezési tárgyak is helyet kapnak a Benczúr Gyula-teremben. Alkalmas lesz az új létesítmény arra is. hogy rangos alkotók munkáival állandó tárlato­kon is megismerkedjen a szabolcsi közönség, s egy­ben meg is vásárolhatja a teremben kiállított alkotá­sokat Káros nagyvonalúság Bírság, elbocsátás, vádirat — Mit tehet a vásárló? A büfében kevesebb az ital. a cseretelepen a liszt, az átvevőnél a tej. A hiva­tali szaknyelv rideg kife­jezéseivel élve elszaporo­dott a súlycsonkítás, több­számolás. A gondokra hív­ja fel a figyelmet a megyei NEB első félévi statisztiká­ja is: majdnem négyszere­sére emelkedett a népi ellen­őrzésnél a kereskedelmet bíráló bejelentések, pa­naszok száma. Nemcsak a szám. az arány is magas: minden negyedik panas2 vagy bejelentés foglalkozik a kereskedelemmel, míg tavaly csak minden tizedik. Példás szigorral Több esetről — a népi el­lenőrzés és a tanács illeté­kes osztályainak eljárása során — lapunkban is be­számoltunk. A közvélemény súlyos büntetéseket sürget. Erre a jogszabályok is le­hetőséget adnak. Vajon él­nek-e vele? Júliusban ..Kétszer vá­molt” címmel írtunk a ra­katna zi malom üzem csere­telepéről, ahol a mérlegelőt jogos vád érte: a népi ellenő­rök által visszamért áru . mind a hét cserélőnél ke­vesebb volt, összesen 45 ki­logramm lisztet és korpát „takarított meg.” Eddig a rakamazi tanács reagált: ezerforintos büntetéssel sújtotta a rendszeresen rosszul mérő alkalmazottat. A munkahelyi eljárásról ed­dig még nincs tudomásunk. Egy másik ügy kapcsán éppen a munkahely járt el példás gyorsasággal és szi­gorral. A szamoskéri teját­vevőnél ugyanis visszaélé­sekre volt gyanú. A részle­tes vizsgálat során beigazo­lódott: hiányos és rossz a nyilvántartás, a tejkezelőaz átadásra váró tej zsírszáza­lékát szemre állapítja meg. az eladásokat csak részben jegyzik be (napi 3—4 litert, holott ez az eseteik többsé­gében több, s az érte járó pénz nem kerül a kassza ba.) Fiktív bizonylatok Az átadók megkárosító- iára fiktív bejegyzések hív­ták fel a figyelmet, ugyan­is az íveken olyan neveket fedeztek fel a népi ellenő­rök, amilyen nevű lakosok nem hozhattak tejet átadás­ra, mert nincs ilyen tej-szál­lító. Arra Is fény derült, hogy az átvevő „kiegészítet­te” az íveket, mert például az egyik szamoskéri lakos csak 8 liter tejet adott át júniusban, neve alatt mégis 146 litert számoltak el. Az egész összegezése: sok volt a „megtakarított” tej — nyilván szűkén mért az át­vevő — s a fölösleget lé­tező vagy éppen kitalált néven a maga javára adta tovább az élelmes tejátve­vő. Az ilyen esetek elharapózá- sa nagyon veszélyes, ezért is döntött a tejipari válla­lat mátészalkai igazgatója a szamoskéri tejkezelő, Tóth Ferenc leváltása mellett. (A járási NEB ezen túlmenően a volt tejkezelő ellen felje­lentést tett az ügyészségen.) egy másik városban lévő gebines italboltba? Hason­lóak a kérdések: mi lesz a sorsa a rendszeresen meg­takarított szatmári szilvá­nak ott, ahol néhány cent szinte minden pohárból hi­ányzott, vagy hová kerül a súlycsónkítáísal szerzett liszt és korpa? A szamos­kéri ügy nagyjából rávilágít erre is: könnyen lehet, hogy a mérést végzők, vagy az ügyletet lebonyolítók saját zsebébe. Erre pedig már súlyos jogi kifejezések van­nak. Szólni kellene! Alapos gyanú A Nyírbátori ÁFÉSZ-nél próbavásárlások során ta­pasztalták: a 4-es számú bü­fében kevesebb a kiszolgált kisüsti szilva és a konyak is, a 43-as büfében a konyak és a bor is. A járási NEB kez­deményezésére az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke szabály­sértési feljelentést tett. Hasonló témakörben újra napirendre került a nyíregy­házi halászcsárda. Borók Istvánná vezető 6 hordó pil- zeni sört átszállfttatott a kis- várdai fürdő gebines ital­boltjába — bizonylatok nélkül. A közelmúltban kelt. vádirat egyebek között megállapítja: „... a sört az Üzleti forgalomból elvon­ták,... mint sajátjukkal ren­delkeztek,.,. a visszaszállí­tás tényét igazolni nem tud­ták.-” A gyanú óhatatlan: vajon miért szálh't egy üzletveze­tő bizonylatok nélkül sört Minden mérésnél azon­ban nem állhat népi ellen­őr. a kereskedelmi felü­gyelőség munkatársa, de még az üzletvezető sem. Mond­hatjuk, nincs is szükség, mert sok becsületes alkal­mazott nem él vissza hely­zetével. A Vizsgálatok erre iá utalnak. Amiért szóvá tesszük: a sokkal jobb eUenőrzés mel­lett maguk az ügyfelek, vá­sárlók, vendégek is sokat tehetnének. Azzal, ha nem volnának „nagyvonalúak”, azzal, ha megnéznék a mér­leget, amelyhez joguk van, ha a kis hiányosság miatt is felemelnék sza­vukat, Persze, ezt tanácsol­ni könnyebb, mint megten­ni, mert senki sem vitatko­zik szívesen 50 fillérért, 1 forintért, ráadásul'ott, ahol rendszeresen megfordul. Legyen az tejátvevő, liszt cseretelep, vagy éppen ven­déglátóhely. Mégis, Szólni kellene. Mert a bírság, a figyelmez­tetés, az elbocsátás, a vád­irat későn ébreszti rá a magáról megfeledkezett embereket: a becsület töb­bet ér, mint az ideig-óráig élvezett jogtalan forintok. Marik Sándor BÉKÉSCSABAI KÉPESLAP: AZ EURÖPA-HÍRÜ KNER NYOMDA ÜJ ÉPÜLETE. (MARIK SÁNDOR FELVÉ­TELE) A kerületi ideggondozó in­tézet hófehérre festett ajtaján Zoltán lépett ki eléggé meg­viselt állapotban. Ez a pendlizés a televízió és rádió között teljesen kikészí­tett — nyögte panaszosan. — Tudtommal eddig meg­becsült bútorfényezőként dolgoztál. Időközben felcsap­tál színésznek? — érdeklőd­tem nyájasan. — Dehogy csaptam. Imá­dom a foglalkozásomat — fe­lelte méltatlankodva. — Akkor mit jelent az, hogy pendlizel a televízió és a rádió között? — kérdez­tem. — Elmagyarázom. Csak ne idegeskedj — mondta idege­sen, és jóízűen rágcsálni kez­dett egy szevenált. — Arról van szó, hogy az idén januárig egyszerű rádióhallgató vol­tam. — Januárban azonban komolyabb összeghez jutot­Galambos Szilveszter: tam, és ez megpecsételte a sorsomat... Vettem egy televí­ziókészüléket. S mint rádió- S egyben televíziótulajdonos­nak, pokollá lett az életem. Az ember a rádiónak havi 10 fo­rint előfizetési díjat fizet, a televíziónak 50 forintot. így természetes, hogy elsősorban a nagyobb áldozatba került televízió műsorát nézi. Hét közben a rádió csak napköz­ben jut szóhoz. Este a tele­vízió előtt ül a család. Ám a szombati esték erős meg­rázkódtatással járnak. A tele­vízió és a rádió sokszor egy- időben ad kabarémüsort! En imádom a kabarét, és egyik­ről se Szeretnék lemaradni. — Ez derék dolog — je­gyeztem meg kissé elfogultan. — A szombat estéim így telnek el — folytatta Zoltán. — Az ebédlőben kinyitom a tévét, és a feleségemmel le­ülünk a készülék elé. A háló­szobában kinyitjuk a rádiót és leültetem a kisfiámat, hogy Ott Inspekciózzon. A tévében mondjuk Z. Zámori Oszkár slágeregyveleget ad élő. Ezt őrömmel nézem, öt perc múlva a fiam szalad és liheg­ve jelenti: a rádióban most kedvenc komikusom, Blahoda Dezső magánszámot ad elő. Átrohanok a rádióhoz, mivel a tévében most úgyis Szene Gottfried szájharmonikázik akit úgysem szeretek. Hallga­tom a rádiót. Kis idő múlva beszól a feleségem: „Gyere vissza, a tévében most Glanc» Endre jelenetét játssza Várda: Eleonóra és Árpád Emil!’’ Átrohanok a tévéhez, mivel a rádióban most úgy is Trémai Zsolt aktuális strófákat ad elő, Trémait pedig egyáltalán nem kedvelem. Vannak aztán határesetek. Bélteky Rózsa a rádióban sanzonokat ad elő, s ezzel egyidőben Jámbor Elvi­ra táncdalokat énekel. Egy­aránt kedvelem Bélteky Ró­zsát és Jámbor Elvirát. Nem tudok választani a két nő kö­zött. Feldultan futkosok egyik szobából a másikba. Egy ilyen szombat este után va­sárnap ki sem tudom pihenni magam — nyögte panaszosan Zoltán. — Szerencsétlen ember. Fo­gad együttérzésemet — mond­tam nyájasan. — Köszönöm. Mondd, és ar- ra nincs lehetőség, hogy a rá­dió és a televízió szerkesztői összeüljenek, hogy egyeztes­sék a műsorokat? — Lehet, hogy nincsenek beszélő viszonyban — felel tem tétovázva. — Egyébként ma hétköz­nap van, és így nincs nagy problémám. A rádióban „Éve­lő növényeink termesztése a szikes talajon” címmel tarta­nak előadást, a televízióban pedig egy nyugatnémet álmos­könyvből adnak elő részlete­ket. így könnyű választani. — Es melyiket választod — kérdeztem kíváncsian. — Egyiket se. Korán lefek­szem — mondta Zoltán bol­dogan és hazarohant aludni MINDENFÉLE * FÉRFIT? A megyei művelődési köz­pont bizalmas munkakörre keres hivatalsegédet. Ez már önmagában is muris, mert vajon mi az, ami egy műve­lődési központban titok, még­pedig olyan titok, amiről egy hivatalsegéd azért tudhat. De hót ez más dolog, ez kórtü­net. Ami,ebben a munkáskere­ső hirdetésben izgat, az az, hogy miért férfit? Oly súlya van a bizalmasságnak, hogy azt csak a férfiú tudja visel­ni? Vagy ebben a mondat­ban már az is benne rejlik, hogy egy nő nem tud titkot tartani? Vagy egyáltalán va­lami rejtett nőellenesség la­pul ebben? Általában az a vélemény, hogy Csak férfiak számára olyan állást hirdessünk, ami a nők számára káros. Mond­juk: traktoros. tüzikovács, hengerész, vájár és így to­vább. Vajon miért ez a diszkrimináció egy hivatalse­géd esetében? • SZEMPONT A lakosság mintegy 10 szá­zalékának van autója. Nos, emiatt a 90 százalék, akinek nincs, most izgulhat. Készü­lőben vannak a garázsszövet­kezetek. majd ennek nyo­mán a garázsok. Helyes, legyen az autónak is házikója. De sajnos itt Nyíregyházán jól tudjuk, hogy eddig ezek úgy épültek, hogy fittyet hánytak a közér­dekre. Parknak, játszótérnek való helyeken terpeszkedtek el, lakóházak között terem­tettek zaj- és bűzforrást. Nagyon jó lenne, ha a jövő garázsprogramját — építés előtt — közvitára bocsáta­nak. Ha másért nem, hát azért, hogy a 90 százalékos többség értesülhessem arról, hogy neki marad-e fű, a gye­rekeknek marad-e grund. Mert ez is szempont. Bár nem négy keréken gurul. Bürget Lajos • SOUVENIR Van souvenir hét elején és hét végén, csak éppen akkor nincs, amikor a leginkább szükség lenne rá, vagyis va* sámap. Nem a nyíregyházi* aknak, a megyebelieknek, hanem a Szabolcsba látoga* toknak, akik szabad hét vé­gén, vasárnap ide látogat* nak, s az ember úgy van ve­le, ha már egyszer egy vá­rost, a fürdőhelyét megis­merte, valamilyen emléket szeretné hazavinni róla. Csakhogy vasárnap ez le­hetetlen. Pedig ilyenkor a legnagyobb az idegenforga­lom. De nemhogy egy képes­lapot, a fényképezőgépbe fil­met sem kapnak. Nem is em­lítve az apróbb emléktárgya­kat, amelyeket hiába keres a városba látogató vendég. Zárva van minden. Miközben hirdetjük, hogy tárt karok­kal Várjuk az idegent... * AZ ÉG ALATT Fejlődik ifjú városunk, Má­tészalka. Növekszik a forgal­ma vasúton és közúton egy­aránt. Egymás mellett van a vasúti és az autóbuszállo­más. Előbbinek egy hatvan­személyes váróterme van —■ s ez valami, az utóbbinak semmi. Pedig innen a szat­mári fővárosból sok irányba mennek vonatok és autóbu­szok. Különösen a szabad szombatokon. Ezrével ácso- rognak az emberek, utazók, öregek, gyerekes anyák az állomás környékén. Nincs fe­dél a fejük fölött. Ez nyáron még elviselhető, de mi lesz ősszel és télen? Mint a város vezetőitől megtudtuk, csak a távlati tervekben szerepel — s vár­ható — végleges megoldás. De addig is illenék tenni va­lamit a KPM vezetőinek. Mert, ha már van vasúti, közúti közlekedés, nyilván számítottak arra is, hogy utazók is vannak. Farkas Kálmán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom