Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

WSt.ST-MAGTÄROTÖSZÄO = ÜNNEP! MBLtfiELBf MINDBN MUNKÄT KE.VAX£AU«AK • Tudomány ® TECHNIKA Ä Tudomány # TECHNIKA • Tudomány • Rohanjunk drágám, hogy le ne késsük a meccsköz­*5* — Tíz óra elmúlt, csendet kérünk! A Marson túl nincs tovább ? Információk a meteorokból Egy kls türelmet kérek, egy gyors fuvarom van. (Kiss Ernő rajza) A NAP FÉNYPONTJA Vasipari szakmában jártas anyagbeszerzőt felvesz a Kossuth Lajos Szakközépiskola Nyíregyháza, Vöröshadsereg útja 17—19. (309120) következő: a szuperszonikus sebességű és a Nap atmosz­férájából szakadatlanul áramló napszél a Föld pá­lyáján túl, arra az ellipti­kus pályára tér rá, amelyen a bolygók ás az aszteroidák haladnak. A plazmával együtt a Nap légköréből kisodródik a mágneses mező is, és az in­tenzív kitörések éveiben — a Nap kozmikus sugarai. A bolygóközi közeg mai modellje feltételezi az idő­ben és térben dinamikusan változó mágneses felhőket, vagyis a mágneses mezők különneműségét. A nyugodt Nap éveiben a galaktikus kozmikus su­garak akadálytalanul beha­tolnak a Naphoz közel fekvő térségekbe. Amikor az ak­tivitás növekszik, bekövet­keznek a napkitörések — igen intenzív széláramlat áll be, intenzívebbé válik a kozmikus sugárzás és fo­kozódik a mágneses me­zők intenzivitása, amelyek óriási sebességgel haladnak a Naptól ellenkező irányba, és a közeli térségekből ki szorítják a galaktikus gá­zokat és kozmikus sugara­kat. Ennek következtében csökken a galaktikus koz­mikus sugárzás intenzivitá­sa a Föld atmoszférájá­nak határánál a ma­ximális naptevékenység éveiben. Ez a je­lenség kapta a galaktikus kozmikus sugárzás 11 éves modulálása elnevezést. Az 1959—1970-ben lehul­lott 10 meteorkő izotóp tar­talmának ismeretében arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a határ, ahol a 11 éves moduláció gya­korlatilag már nem észlel­hető, két fényévnyi távol­ságra van a Naptól. Vajon miért? Kiderült, hogy ez a határ egybeesik az aszteroid övezet kezdetével, amelyben a mikroaszteroidák össze­ütközése eredményeként, párolgás útján turbulens gázok keletkeznek. A gá­zokat a napszél ionizálja, amelyekből mágneses me­ző keletkezik. Ez tehát a láthatatlan korlát, akadály, amely miatt a nappalzma, a mágneses mező és a koz­mikus sugár nem terjedhet túl a Mars pályáján. >1 modern tudomány és technika fwcffcqw i DNS—RNS A szerves kémia é* a biológia Igen fontos vegyfflete»* portja a nukleinsav, amely úgynevezett nukleotid egységek)* bői épül fel, a sejtmagvak nagy molekulájú, fonálszerű kéj»- ződménye. A nukleínsavak két csoportra oszthatók: a ribo* nukleinsavakra (RNS) és a dezoxiribonukleinsavafcra (DNSJL Mindkettőnek igen nagy szerepe van a sejtek életében, szapo» rodásában. A különböző RNS-ek mind a fehérjeszintézissel vasi­nak kapcsolatban. Egyesek közül alkatrészeik annak m anyagnak (a riboszomának), amelyeken a fehérjeszintézis végbemegy. Mások, az ún. transzfer-RNS-ek a fehérjeszinté­zis egyik alapanyagának a megkötését végzik. Egy harmadik típus az ún. messanger — (hírvivő) — RNS pedig az egye* fehérjék alkatrészsorrendjére (aminosav sorrendjére) vonat­kozó információkat adja át a fehérjeszintézis során. Az in­formációt három egymásután következő alkatrész (nukleo­tid) határozza meg. Minden RNS négy ilyen alkotórészből (nukleotid) épül fel (az adeninből, a guaninből, a citozinból és az uracidból). Vagyis az RNS-nek négy „elemből” keS mindig hármat kiválasztania, így összesen hatvannégy kü­lönböző kombináció képzelhető el. A DNS a sejtek egyik legnagyobb óriás molekulája. lekulasúlya 100 milliós nagyságrendű (vagyis a hidrogén- atom súlyának kb. 100 rnilliószorosa), két párhuzamosan öe»- szecsavarodó fonálszerű molekulából, az ún. kettős spirálból jön létre. A DNS-molekula a sejtek örökletes tulajdonságai­nak információját tartalmazza. A sejtosztódás alkalmával pontosan megkettőződik és alkatrészsorrendje (nukleinsav sorrendje) irányítja az új DNS keletkezéséi A sejt élete során a DNS irányítani képes a messenge»* RNS keletkezését és ezen keresztül meghatározza, hogy mi­lyen fehérjék keletkeznek az illető sejtben. Ha a DNS-mole­kula egyes részeiben változás áll be, akkor a sejt tulajdon ságaiban mutációt tapasztalunk: ilyenkor az öröklődő jelleg egy nemzedéken belül ugrásszerűen megváltozik, és ez a vál­tozás öröklődik is. Víztartalékolás A Szovjetunió 170 kutató­intézete átfogó ter­vet dolgozott kd a víztartalékoknak a 2000. esztendőig tartó védelméről és hasznosításáról. A szak­emberek megállapították a vízerőgazdálkodás az öntö­zés és vízellátás legfontosabb tennivalóit. A Szovjetunió európai része, amely a leg­népesebb és amelynek leg­fejlettebb az ipara, a távoli jövőben vízhiánnyal néz szembe és ezért a tervek szerint a különböző északi folyók és tavak víztömegét a Volgába kell majd vezet­ni. Az elgondolás szerint megépítenek egy második Volga—Don csatornát, egy másik csatorna pedig az Urallal köti majd össze a Volgát. Ez lehetővé teszi 6 millió hektár legelő vízellá­tását. A tervnek ez a része rendkívüli gazdasági elő­nyökkel járt a Káspl- és m Azovi-tenger tükre emelked­ne (mindkettőt a kiszáradó* veszélye fenyegeti), jobb kö­rülményeket teremtenek a hajózásnak és tovább nö­velnék az értékes halak tenyésztésére szánt területei is. A kutatások a jövőt illető­en megállapították, hogy Közép-Ázsia sok gyapjúi szállító mezőgazdaságának, valamint iparának megfele­lő fejlesztéséhez az Arm Dar ja és a Szír Dar ja víz­készlete nem lesz elegendő. A terv tehát óriási vízi erő­művek és nagy tárolók épé-’ tését irányozza elő. Kidol­goztak olyan terveket ia, hogy Szibéria dús vizű fo­lyóinak medrét részben id* vezetik. KERESZT REJTVÉNY 1883. au-gusztuis 22-én halt meg Iván Turgenyev kiváló orosz író. Műveinek igazán pozitív alakjai a női szereplők. Beküldendő sor­rendben: függ. 1., vízsz. 2-, vízsz. 37 és függ. 38. VÍZSZINTES: 2. A függ. 1. folyt. 14. Eredet. keletkezés, származás, lő. A ma­gyar munkásmozgalom vértanú­ja (Sándor). 16. Fordított kétje­gyű mássalhangzó. 17.. Olvasztó kemence. 18. Nóri betűi kever­ve. 19. Német RT. 20. IEK. 22. Sátor nagyobbik fele! 23. Tisztí­tószer. 24. Közepén -kerít! 25. Fertőtlenítőszer. 27. Megelégelés. sokallás bevezetésére szolgáló szó. 29. Hint. 30. Farkas latinul. 32. Csúnya. 33. Hüvelyes növény. 34. Rendkívülien különösek. 36. Belefog. 37. E müvében fejeződik ki leginkább a függ. 1 és vízsz. 2 sorok megállapítása (folyt, függ. 28). 38. Régi nép, többes­ben. 42. Buzdít, lelkesít, felbáto­rít latin eredetű szó. 46. Trója másik neve. 47. Végtelen prém! 49. Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző műve: A... 50. So­mogy megyei község. 51. A na­rancs egy része. 53. Érzékszerv. 54. Árunak van. 55. Csuka köze­pe. 56. EMK. 58. Kínába egy­nemű betűi. 59. Folyadék. 60. Kezében fog. 61. Kúszónövény a trópusi erdőkben. 63. Vissza: ré­gi római pénz. 64. Felajánlás, ajánlkozás. latinul. 66. Dísztelen, egyszerű. 68. Indítéka. FÜGGŐLEGES: 1. A női léleknek és a szere­lemnek. . . (Folyt, vízsz. 2). 2. Belgium Hollandia, Luxemburg neve együttesen. 3. Mássalhang­zó fonetikusan. 4. Szorgalmas bogár (—’). 5. Szokás, szokás­jog, latin eredetű szó. 6. Nagy eszű, nagy tehetségű. 7. Névelővel a kirándulók lakása (—’). 8. Olajbogyót 9. Becézett férfinév tárgyraggal. 10 Ezt a korszakot éljük. 11 Légipostái borítékon olvasható szó. 12. Vietnami gép­kocsik nemzetközi jelzése. 13. Daidalosz fia. 21. Az ókori Egyiptom népnyelve volt. 24. Tíz­száza. 26. Folyo az NSZK-ban. 28. A vízsz. 37 folytatása. 29. Tete­mes. 31. Lucifer. 38. Látatlan, vakta. 35. KAK. 36. Rámutatás. 39. Tovább, még előre. 40. Olasz pénz. 41. Fontos egyik fele. 43. Sió betűi keverve. 44. Menzák egynemű betűi. 4ő. Ügynökök. 47. Festő. 48. Stabilizál, hogy ne mozogjon. 51. Francia fizikus (1859—1906). 52. Becézett női név. 55. Macs betűi keverve. 57. KT! 60. A hét vezér egyike. 62. NES. 65. Fél liba. 66, Napszak. 67. Háziállat. A megfejtéseket augusztus 30- ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK El* Augusztus 8-1 nejtvénypátyáa*­tunk megfejtése: A való nemzeti poézis eredeti szikráját a köz­napi dalokban kell nyomozni. Nyertesek: Bódi Jánosné, Far­kas Sándor, Gellér Erzsébet, dr. Kiss Lászlóné, Periinger Imrénó nyíregyházi, Vizslovszky László abasári, Hajdú Andrásné apagyl* Kocsár Imre csengeri, Tóth Im- réné nyírbogdányi, és Csizmadia Zoltán rápolti kedves rejtvény- fejtöink. A nyeremény könyveket poétám elküldtük. m. Mpft l A meteorkövek olyan egye­di kozmikus testek, ame­lyek a naprendszer távoli térségeiből származnak. Lé­nyeges változáson nem men­tek keresztül keletkezésük óta. hiszen már négy és fél milliárd évesek. összetéte­lükben számos olyan koz­mikus esemény nyomát őr­zik, amely ez alatt az idő alatt ment végbe a nap­rendszerben. A meteorkő az egyetlen olyan természe­tes objektum, amelyen köz­vetlenül le lehet mérni, hogy időben és távolságban hogyan változott pl. a koz­mikus sugárzás intenzivi­tása. Kozmikus szonda Mialatt ugyanis a meteor­kövek nyújtott ellipszis pá­lyán haladnak a Nap kö­rül. magukba gyűjtik a kü­lönböző radioaktív izotópo­kat, amelyek a kozmikus su­gárzás gyors részecskéi és a meteoritok anyagai közöt­ti nukleáris kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. A radioizotópok aktivitása egyrészt a különböző nuk­leáris reakciókban való kép­ződés valószínűségétől, másrészt pedig attól függ, hogy az adott izotóp fel- gyülemlési ideje alatt milyen intenzív a kozmikus sugár­zás. Minden Földre hulló meteorit egy-egy sajátos kozmikus szonda, amely ér­tékes tudományos adatok­kal szolgál. Ma már számos adatunk van arról, hogy a napfolttevékenység 19. és 20. ciklusában a Földre hul­lott kő- és vas ineteor ltokban különböző radioizotópok vannak. A tudósok ebből próbáltak adatokat szerezni az ez idó alatti kozmikus sugárzás intenzivitásának változásaira. A nukleáris folyamat modellje Eveken át kísérleteztek a különböző obszervatóriu­mokban, hogy utánozzák a meteorokban végbemenő nukleáris reakciót. E cél­ból a meteoritoknak meg­felelő vegyi összetételű anyagot 100 millió — 20 milliárd elektronvolt nagy­ságrendnek megfelelő energiájú protonok sugárzá­sának tették ki. Rájöttek,, hogy a különböző izotópok hasadása a bombázó ré­szecskék energiájától függ. Végső soron sikerült előállí­tani a különböző méretű és összetételű meteoritokban végbemenő nukleáris fo­lyamatok modelljét és meg­számlálni a nukleáris aktív részecskék vertikális elosz- tódását. Ebből egy sor meg lepő és érdekes következte­tés származott. Min­den azonos vegyi összetételű meteorkőben, amely a 19. és 20. cik­lus (1959—1970.) idején hul­lott le, felfedezték a Nátri­um—22 radioizotóp aktivi­tási állandóságát. Ez pedig arra vall, hogy 1,5—5 fényév (egy fényév 150 millió km) távolságra, vagyis a Mars és a Jupiter pályája közötti térségben a Galaktika felől érkező kozmikus sugarak áramlata a napfolttevékeny­ség egész ciklusa alatt ál­landó. Hogyan lehet ez? Hiszen a földi atmoszféra határánál ez idő alatt a ga­laktikus kozmikus sugárzás intenzitása legalább kétszer változott! A változás pon­tosan függött a napkitörés intenzi vitásától. Mágneses mezők, napszél A megfigyelt különböző­ségnek elvi jelentősége van. Világos, hogy a naprendszer e térségében a mágneses mezők és a napszél terjedése nem felel meg a kialakult elképzeléseknek. 'Ez nem­csak felismerés szempontjá­ból érdekes, hanem gyakor­latilag is fontos az űrhajó­zás feltételeinek kiszámi- tásánál. Mi történik a boly­góközi térségben? A legké- -l zenfekvőbb magyarázat a Mit kell tudni a műanyagbevonatos import borotvapengék használatáról? A vásárlók megnövekedett igényeinek kielégítésére széles választékban kaphatók a kifogástalan minőségű müanyagbevona- tos import borotvapengék (ASTRA, SUPERIOR, POL-SH.VER, MIK­RON, SCHICK. SUPER SILVER. GILETTE PLATINUM) a boltokban. Azt viszont már sokan nem tudják, miért szükséges a pen­géken műanyag bevonat. Ha nagyítóval megvizsgáljuk, a penge éle a köszörülés után a fűrész fogaihoz hasonlít. Természetesen ez igen parányi, csak millimikronban lehet kifejezni, mérni. Kü­lönleges eljárással a borotvapenge éleit műanyag bevonattal látják el, a köszörülés által okozott parányi réseket kipótolják, kisimít­ják. Különböző bevonatot alkalmaznak, pld. teflon, platina-króm ötvözet, stb. Ezzel a művelettel nagymértékben növelik a penge használhatóságát. így a borotválkozás húzásmentes lesz, az arc­bőrt pedig az ilyen tipusú penge kíméli. Az tudja igazán értékel­ni, aki mindennap borotválkozik. A használat során azonban ügyel­jünk a penge tisztaságára. Ennek érdekében: — borotválkozás után lazftsuík meg a készülék csavarját; — lehetőleg folyó víz alatt alaposan mossuk le; — rázzuk le a felesleges vizet és hagyjuk megszáradni; — a pengét letörölni, vagy a vizet a pengéről felltatni nem tanácsos, mert a műanyag bevonat károsodni. Az Így kezelt penge használhatósága jelentősen növekszik. Tuzsér Hungarofruet Hűtőház 5 éves gyakorlattal rendelkező autóbuszvezetőt felvesz Jelentkezés: HUNGAROFRU CT HÜTÖHÁZ, TUZSÉR. (742)

Next

/
Oldalképek
Tartalom