Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
*. oMal KELET-WAGYARORSZAG — ÜNNEPI MELLÉKLET ft?!, augusztus 2<S ILLYÉS GYULA: SZEKSZARD FELÉ Néznem is jó téged, — megbocsásd. Kívánok szerencsés utazást! Történelem a falon Mióta Ady Endre megírta a „Fölszállott a páva” című költeményét, azóta különösen tudjuk, hogy a hajdani vármegyeházak gyakran éppen börtöneik miatt váltak hírhedtté. „Fölszállott a páva vármegye házára — Sok szegény legénynek szabadulására” — írta Ady szép versében és halljuk Kodály Zoltán gyönyörű zenéjében —, de az Ady megjósolta „új szelek” mégis új értelmet adtak a vármegyeháznak, mint annyi másnak és nem maradt „régiben a bús magyar élet”. A Pest megyei háromudvaros vármegyeháza egy idő ótr. arról is nevezetes, hogy udvarán nyaranként szimfonikus hangversenyeket rendez az Országos Filharmónia. Műemléki épülettömbje valóságos történelemkönyv az emléktáblákkal. A legrégibb eseményeket a Semmelweis utcai épületszárny falai idézik. Az egyik emléktábláról azt olvashatjuk, hogy „e falak alapzatai látták a Ceglédre vonuló Dózsa Györgyöt, majd Rákóczi Ferenc kuru- eait”. Egy másik emléktábla, melyet 1936-ban helyeztek a falra, arra emlékeztet, hogy kétszázötven évvel ezelőtt szabadult fel Pest-Buda az évszázados török uralom alól. A feudális Magyarország, a rendi uralom igazságtalanságaival bátran szemben álló Ráby Mátyásnak, a felvilágosult II. József császár titkárának — mint Jókai írta — „ugyan még a nevét is eltemették de magvető volt és a mag kikelt.” A párizsi Bastille lerombolásával elindult a forradalom és vagy hatvan esztendő múlva elérkezett végre Pestre is. A rendi Magyarország helyén új Magyarország születik 1848-ban. Ennek előkészítésében különösen nagy szerepet kapott a Pest megyei vármegyeháza. Az emléktábláról, amelyet száz évvel későbben, 1948-ban állított fel a vármegye nemzeti bizottsága és a vármegyei törvényhatósági bizottság, e nevek között Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Széchenyi István, Nyáry Pál, Táncsics Mihály, Károlyi István, Batta Samu, Fáy András, Arany János, Jókai Mór, Szemere Pál, Madarász László, Rosti Albert, Teleki László, Hajnik Pál, Horváth Mihály, Föld- váry Károly, Körmendi István és Becsei Samu nevét olvassuk. A történelmi nevek között mily tömör ez a jellemzés: „Körmendi István áldozatkész földműves”. Aztán megint egy emléktábla, rajta csupa olyan név, amelynek viselője életét áldozta 1956-ban a népszabadság védelméért, a munkás- osztály hatalmának megtartásáért Évszázadok történélmi viharjainak emlékeivel szinte múzeum a Pest megyei hajdani vármegyeháza háromudvaros épülettömbje. Megyénk szép tájai Szőke Tisza, szőke Szamos Szabolcs-Szatmár megye természeti szépségekben közismerten gazdag tájai közül az utóbbi években egyre több kiránduló keresi fel a Tisza—Szamos összefolyását, amely a köztudatban a gergelyiugornyai strandként vált ismertté. A megkülönböztetett érdeklődés nem véletlen, hiszen e táj ami szépet egy sík vidék magáénak vallhat, mindazzal rendelkezik. Nagy felületű folyóvíz, árnyékot adó fűzerdő, vakítóan izzó parti zátony forró homokja, szinte vonzza a csöndre, nyugalomra, pihenésre vágyó embert. A gergelyiugornyai Tisza- strand három különböző természeti tájegység a Nyírség, a Szatmári síkság és a Bereg találkozásánál helyezkedik el. Etáj ma is vízfolyásokban az ország egyik leggazdagabb területe. A szabályozási munkálatok megkezdése előtt néhány kilométernyi területen futott össze a Tisza, a Szamos, a Tiszába ömlő Túr és a Szamosba torkolló Kraszna. A múlt század végén, a jelen század elején e kép megváltozott, amikor a Túrnak jóval feljebb, Ti- szakóródnál nyitnak mesterséges torkolatot, a Kraszríát pedig — amely eredetileg Olcsvánál ömlött a Szamosba — Vásáros- namény alatt a Tiszába vezetik. Vizeinek e sugaras összefutása a térszín általános lejtésviszonyait követik. A táj legmélyebb pontja a két folyó torkolati szakasza közé épült Olcsvaapáti térségében van, ahol az általános tengerszint feletti magasság mindössze 110 méter. , A szatmár-beregi síkság az utolsó 15—20 ezer év óta- a Kárpát-medencében végbemenő kéregszerkezeti mozgások következtében nagyjából egyenletesen süllyed. E süllyedő térszín a környező perem területek folyóit magához vonzotta, melyek meg-megismétlődő árvizekkel fokozatosan töltögették föl. Ennek eredményeként a táj tökéletes síksággá alakult, ahol a relatív magasságkülönbségek általában az 1—4 métert nem haladják meg. A síksági tájon némi változatosságot csak a hajdani folyók elhagyott medermaradványai jelentenek. A süllyedés következtében a Tisza—Szamos összefolyása az utóbbi évezredek következtében elég gyakran változott. Megfigyelhető, hogy a Szatmári síkságon három kelet—nyugati irányú, nagyjából párhuzamos, jellegzetesen lapos hát húzódik a Tisza irányába. A legkeletibb, nagyrészt az országhatáron kívül eső, nagy — Éger mentén köElt egyszer, valahol, nem is nagyon régen, Ózdtól és Salgótarjántól nem is nagyon messze, három jó cimbora. Szerették egymást, de még jobban szerették a bort Az egyik, Kázmér nevezetű pedig legeslegjobban a feleségétől szeretett volna megszabadulni. Jóllehet igen takaros, szorgalmas, kedves felesége és két szép kicsi fia is volt. De hát mit ér a feleség ha folyton szidja az embert, ha folyton csak azt hajtogatja, hogy „mit»kocs- mázol mindig azzal a két lókötővel? Gyere haza időben, segíts inkább a ház körül, látod, én megszakadok a munkában”. — Segítsetek megszabadulni attól a boszorkánytól — szokta volt mondogatni Kázmér a második lityi után, és a két cimbora szomorúan bólogatott. Hiszen segítenének ők, csak tudnák, hogyan. Egy alkalommal, amikor már glédában álltak az üres üvegek az asztal alatt, és a három cimbora kedve az égig ért, Kázmér szent esküvethető, a középső Császló— Gacsály—Kisszekeres irányában húzódik, míg a legnyugatibb a mai Szamos két partjáról 4—4 km-ig található meg. Szűkebb értelemben Sza- moshátnak is ezt nevezik. És e környezete fölé 3—4 méterre emelkedő térszín az árvizektől gyakran látogatott tájon a település kedvelt szinterévé vált. E hátak kialakulása azzal magyarázható, hogy a folyó szabályozás előtti áradásaival először a meder melletti területeket öntötte el és hordalékának nagy részét itt rakta le, emiatt a folyó környezeténél egyre magasabbra kerül, és egy nagy árvíz alkalmával azt végleg el is hagyja. A Szatmári síkság lapos hátjait is a Szamos építette fel. így ezek a hajdani mederváltoztatás, a gyakori medereltolódás konkrét bizonyítékai. A mederváltoztatással együtt természetes a közös összefolyás helye, a torkolat is az utóbbi 20 ezer évben elég gyakran változott A gergelyiugornyai összefolyáshoz keletről a Tisza, délről a Szamos érkezik. A Tisza a Keleti vagy Ukrán- Kárpátok vizeit gyűjti ösz- sze. A viz gyűjtőterülete a torkolatig 9707 négyzetkilométer. A Szamos az Erdélyimedence északi felének legjelentősebb folyója. A 415,1 kilométeres teljes folyóhosszból hazánkhoz csak az alsó 46,4 kilométeres torkolati szakasz tartozik. Vízgyűjtő területe a Tiszáénál lényegesen nagyobb, 15 ezer 282 négyzetkilométer. Mégis az a furcsa helyzet áll elő, hogy míg a Tisza az összefolyáshoz másodpercenként 203 köbméter vizet szállít, addig a Szamos csupán ide 121-et. Ennek oka, hogy a Tisza vízgyűjtője lényegesen csapadékosabb, az évi csapadék 1073, addig a Szamos vízgyűjtőjébe évente csak 750 milliméter csapadék hull. Mindamellett a vízgyűjtő területek lefolyási viszonyai is különbözőek. Mindkét folyón kora tavasszal hóolvadáskor, és nyár elején a meginduló esőzések nyomán, rendkívül gyors és félelmetesen magas árvizek zúdúlnak alá. Katasztrofálisan magas árvizek akkor következnek be, amikor ezek összetalálkoznak. Ilyen nagy történelmi árvíz’ volt 1874-ben, 1879-ben, 1888-ban, 1947-ben és 1970- ben. Ekkor a folyókon fantasztikus víztömeg zúdul alá, a torkolat vidéke valóságos tengerré változik. Az 1970-es árvízre jellemző, hogy például míg a Tiszának Tiszabecsnél eddigi legnagyobb vízhozama az 1947-es árvíz alkalmával 2970, addig 1970-ben itt mért maximális vízhozam 4160 vei megfogadta, hogy beadja az asszony ellen a válókeresetet, ég folytatja Vidám legényéletét, ott, ahol tíz esztendővel ezelőtt abbahagyta. Meg is tette, amit ígért. Megindította a válópert. De hát a bíróság előtt az asz- szonynak is volt szava Az asszony pedig azt vallotta, hogy igaz, hogy az ura egy kicsit italos, de azért ő csak szereti, meg a gyerekeknek apa kell, és kéri a tekintetes bíróságot, hogy ne mondja ki a válást A bíróság pedig hazaküldte őket, gondolják meg jól a dolgot, egyezzenek meg, és ha semmire se mennének, jöjjenek vissza négy hét múlva, újabb tárgyalásra. Ettől kezdve a három cimbora, ha lehet, még többet köbméter volt másodpercenként. Még fantasztikusabb a Szamos esete. A Szamoson ugyanis az eddigi maximális vízhozam 1888-ban 1500 köbméter másodpercenként, az 1970. május 15-i árvíz idején ez megháromszorozódott, és elérte a 4720-at. (Ez több, mint a Duna eddigi legnagyobb vízhozamának a fele.) Nem csoda tehát, hogy az óriási nyomásnak a gátak nem tudtak ellent állni, és a víz azokat áttépve több, mint 40 köz-, séget és • 100 ezer kát. hold termőföldet árasztott el. Érdekes a két folyó hordalékszállítása is. Bár durva hordalékukat az országhatáron kívül lerakják, de homokjaik még Gergelyiugor- nyánál is nagy szeműek, bennük még sok az üvegesen fénylő éles kvarcszemcse, a tükrözve csillogó csillám, és a szürkés-fekete biotit és muszkovit. A finoman lebegtetett hordalék határozza meg a folyók színét, és itt az összefolyás előtt ha figyelmesen megnézzük a „szőke” Tisza még nem szőke, hanem inkább fekete, a Szamos pedig aranysárga szőke vizet hömpölyget. Az összefolyásnál amig a két folyó vize nem keveredik e színkülönbség igen jól látható. Ennek magyarázható, hogy a Tiszát vízgyűjtőjében, a podzolos erdei talajféleségek kilúgozott feketés színű humuszsavai sötétre színezik. A Szamos vízgyűjtőjének viszont tekintélyes része az erdélyi löszvidék sárgásbarna földjeire esik, és ennek kiáztatott finom iszapját hozza magával. így a Szamos Gergelyiugomya alatt hordalékával átfesti a Tiszát, innentől válik a Tisza szőkévé. ... .. . ...■*. ^9r' ..r-y^r A gergelyiugornyai Tisza- part 1980. után előreláthatólag nagy-változáson megy át. A vízgazdálkodási keretterv szerint e térségben kerül felépítésre a Tisza 5. vízlépcsője. A dúzzasztómű- vet az összefolyás alatt a Kraszna beömlése fölött helyezik el. A visszaduz- zasztás hatása a Tiszán egészen az országhatárig, a Szamoson Tunyogmatolcsig jelentkezik. Az összefolyásnál a hullámtér teljes terjedelmében víz alá kerüL A mai torkolati $áj képet ivott, mint annak előtte, és kalandosabbnál kalandosabb terveket főztek, hogyan segíthetnék barátjukat a házasságbontó perben. A legtöbb és legokosabb tanácsot a gebines vendéglős hajadon lánya adta, aki úgy gondolta, elég a kedves vendéget a feleségétől elszakítani, utána már könnyű lesz őt egy másik házasság hálójába fogni— Elkövetkezett a második tárgyalás napja. A Ipíró, aki talár helyett tarka mintás szoknyát és nylonblúzt viselt, minthogy a természet nőneművé, a népköztársaság pedig egyenjogúvá és bíróvá tette — szíve mélyén a házasságon belüli békés együttélés és a gyermekeit védő anya pártján volt —, megeltüntető, töltéstől töltésig érő hatalmas vízfelület kétségtelenül mélyreható változást hoz majd a táj életében. A széles víztükör pedig az eddiginél kedvezőbb lehetőséget nyújt az üdülők telepítésére és különböző vi- zisportok fejlesztéséhez. Addig azonban a táj minden törődést megérdemel, hiszen 7 ezer négyzetméter fürdésre alkalmas strandja 5 ezer fő részére nyújt fürdési lehetőséget, nagy felületű homokos partja és a mellette elterülő pázsitos ligeterdő pedig nagyszerű pihenőhely. Ma az ellátottág viszonylag — az 1970-es árvíz pusztítása ellenére _ — rossznak nem mondható.’ Az egyes' épületek elhelyezése, kivitelezése, egyáltalában a fürdőtelep megtervezése esztétikai szempontból azonban sok kívánnivalót hagy maga mögött. A táj ma is nagy lehetőségeket kínál különböző vi- zispqrtok fejlesztéséhez, úszás, evezés, motorcsónak és a sporthorgászat számára valósággal paradicsommá válhat. A távlati fejlesztés számol is ezzel, hiszen Vá- sárosnaményban központi csónakház építését tervezik. Gergelyiugomya előnyös fekvése, viszonylag jó közlekedési lehetősége tette indokolttá, hogy a terv az egyszerű vízparti fürdőhelyet üdülőteleppé fejlessze. A terv ugyanis egy 200 férőhelyes üdülő építését is tartalmazza, ahol a vendégek szabályos beutalással 2 hetenkénti váltással üdülhetnek. Kétségtelen az utóbbi években történt fellendülés és a távlati fejlesztési terv ismeretében megállapítható, hogy a gergelyiugornyai Tisza-párt, amely már ma is rangos hely hírében áll, a jövőben szép fejlesztésnek színterévé válhat. Ezt sá- ját természeti szépségein túl indokolják, tágabb környezetének a szatmári és a beregi tájnak közismerten gazdag irodalmi, történelmi, művészeti, néprajzi látnivalói. Amelyek felkeresése az ide látogató turisták számára ugyancsak szép és hasznos programot nyújthat. Kuknyó János főiskolai adjunktus hökkenve hallotta, hogy a férj most már nemcsak ösz- szeférhetetlenséggel, hanem hűtlenséggel is vádolja feleségét. — Én hűtlen voltam hozzád? — káltott az asszony sírva. — Én megcsaltalak téged? Te tudod legjobban, hogy ez nem igaz. Soha más férfit nem ismertem kívüled.« — Majd a tanúk elmondják. Kérem az igen tisztelt bíróságot, hallgassa csak meg a tanúimat— És a kétségbeesett feleség és a megrökönyödött bíróság előtt felvonultak a tanúk. Jött a két cimbora. Az egyik eskü alatt vallotta, hogy a házaspár nagyobbik fia, a négyéves Gáspár az ő gyereke, és a másik cimbora megesküdött, hogy a kisebbik fiú, a kétéves Boldizsár az ő szerelmük gyümölcse— — Nem igaz... nem igaz— — kiáltott kétségbeesetten az asszony, és felháborodásában és szégyenében eltakarta az arcát. De jöttek a tanúk, és bti Fehér Klára: A bölcs bíró Kisvonat megy nagy domboldalon ; terhes kicsi nő a vonaton. Most dől el, mivé s mint alakul: most érinti tán egy titkos ujj. Jár itt is, ha más nem. a szeme; affajta, ki nem rost sohase. Úgy becézi, hívja, a vüág, mint házából rég mi a csigát Homloka az ablak üvegén, rázod ik a tengely ütemén. Megy szülőmegyémben a vonat; bennem is megy jó sor gondolat Néz ki bólogatva szüntelen, oldalvást a vastag üvegen. így vitt egy kis nő rég engem is; itt alakult az én lelkem is. Nézi mit a tágas táj kínál; gyermeke helyett is nézi már. Néz, néz a kis asszony, gyűjtöget termi csöndesként a gyermeket Mosolyog és pillog nagyokat, mint lány, ha szeszt, édest kortyolgat. Hova viszi, honnan, nem tudom; fölvidit, hogy véle utazom. 4-blakrázta arca szeliden azt bcáintja folyvást, hogy igen. Nézem úti tájként a szelíd nőn a tegnap és ma jegyeit IzlSc neki, lám csak, a i(jlág; száll szemén át park és pusztaság. Jár szemem a terhes kicsi nőn s azt gondolom, itt megy a jövőm. Pusztai menyecske, jelzi ezt üveggyöngye; gyöngyön kis kereszt Visz tovább egy népet: eltakart csempészáruképp hoz egy magyart Kereszt mellett kis kép: az ura; térdéin köteg színes brosúra. Egy ilyen kis nőben rég Babits épp talán anyámat látta Így. Sfcalad át szemén ház és fasor, szökdel ajkán egyre friss mosoly. Gondolta, hogy abban él, aki őt fogja fejében hordani? Mintha nem pillái közt, de szép szája hosszán szállna a vidék. Jár szemem a kedves kis anyán s azt gondolom: Itt megy a hazám. Tábla búza, tábla baltacím hagyja szinte ízét ajkain. Viszi, mit se tudva, szakadék, örvény fölött Árpád örökét Kéklő szőllők, sárga asztagok becézik az alvó magzatot Benne él talán, M engemet holtomban is meg-meg emleget! Lebeg a lágy élmény közegén, anyjában is egy nép közepén. Gondom, hitem, eszmém talaja, örökléten vagy te, kis anya. Kiss Dénes: ÖRÖL ' Őröl az idő őröl Egén nem látszik läbnyom Arcom letörli kőről Föld arcán én se látszom kezem nyomait vasról Mi sem él tovább nálam magamat önmagámról csak amit kitaláltam.
