Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-20 / 196. szám

Wff. augusztus 3RÍ. KELET-MAGYARORSZÄÖ > UTAK Szombaton is vasárnap Milyen nálunk a víkend ? A szabolcsi földvár mel­lett egy ezeréves út­ra bukkantak a régé­szek. Magyarország területén nem. de a magyarság történe­tét nézve ez az út réginek, és történelmi sorsfordulónak I; számít. Mert építettek eb­ben az országban utat a ró­maiak is, nem is egyet, nem is rosszat. Ezek a római utak egy már létező, élő, hatal­mas birodalom erei voltak. Elvezettek az Urbs kapujától Pannóniáig, hordozván légió­kat és művészeket, kényel­mes polgárokat, madárjós pontifexeket. De az az út, ami itt a megyében, Sza­bolcs földvára mellett épült, valami mást jelentett. Mert mi egy út? Egymás mellé sorakozó kőkockák, köztük szilárd tartást bizto­sító kőékek. Mesterséges pá­lyák. melyeken gyorsabban halad a futár, könnyebben gördül a tömör fakerék, ké­nyelmesebben baktat a gya­logos. Hír és áru. parancs és tudás pályája ez. vékony, keskeny vonal, amely a ma­ga szerény, ezer évvel ez­előtti láthatatlanságában olyan volt, mint az emberi test érrendszere. Olyanok építették, akik néhány évvel ezelőtt még kalandoztak. Ut volt szá­mukra a folyópart, az egész nagy puszta, az erdő vad­csapása, a messzi sztyeppe ezer kilométer széles tere. Olyanok ékelték egymás mellé a követ, akiknek ön­törvénye nem ismerte a ha­tárt, ősmagyarok, akik az pgyik percben St. Gallen tá­ján űztek pityókás szerzete­seket, majd Augsburgnál hagyták ott levágott fülü­Utat kellett építeniök| pmi jele volt annak, hogy új és más törvény szab ren­det nekik. Kiindultak ezek Fehérvárról, hogy ezernyi sugárban szaladjanak szét a püspökségekhez. ispánsá- gokhoz. onnan újra szétágaz­va menjenek kisebb vezé­rekhez. tőlük fussanak lefe­lé. a még sátorban és alig házban lakókhoz. Kellettek, hiszen István, a vaskezű tör­vényalkotó felismerte az európai realitást. Vagy ka­landozva pusztul el Árpád pépe, vagy államot alkot, szigorú fegyelmet vesz ma­gára, az élni akarók vastör- Vényeit. István okos király volt. Tudta, hogy a rendet csak a központi akarat kíméletlen érvényesítése biztosíthatja. És ehhez kellett az út. A Szoros köveken, mint áram­ütés, mint áradó impulzus futott végig a parancs: ke­resztvíz alá a fejekkel. Ahol ellenálltak, ott ment az ukász: hulljanak le a dacos lejek. Baktató ökrösszekér Vitte lefelé a térítőt, az új ispánt, a leendő várurat. a király végrehajtó vitézét, a ■törvénymagyarázót. Mert ál­lamot alapítani . nem lehet' Szelíd igével. István ezt tud- : fa. És tudta: még mindig : kisebb áldozat • néhápy porba hulló, fő,; mint egy porba hulló nemzet. ! Mit- élhettek meg a régi : kövek? Kik taposták vajon , őket. Menj; rgjtuk futár Ve- recke felé. hívni a még óva­tosan várókat, a hegyekben éldegélőket.. Mentek Halics- ba. hírrel és üzenettel. Jöt­tek Halicsból, kémek, fürké­szek, ;Rá(netiészkedtck a bátrabb kalmárok. sóval. 4ruval. A rendbe kénysze­rült magyarság ütőereivé váltak, melyen ^ptt mpzgot’t, nyüzsgött egy dj állam- ki­alakuló gépezete. Fentről le- i leié. Mert a középkor ál­lamában minden út fenéről yezetett lefelé. ' Istvánnak nem kellett isjnernie a de­mokráciát. Az államalapítás ! sosem demokratikus vita kérdése. Mindig forradalom. , Csak az állam jnegtytása követeli még a népakaratot, i . István útjai praktikusak yoltpk és jelképesek. Az ál- i Iámmá válás szimbólumai. Áz Európában maradás esz- ! közei voltak, feltételei an- ‘ nak, hogy a kontinensen lé­tezzen valami, amit úgy hív- . nak: Magyarország. És milyen kegyetlen tré­fája a történelemnek: csak- _pem ezek az utak okozták nemzetünk legnagyobb sors­tragédiáját. Nem azzal, hogy léteztek, hanem azzal, hogy nem változtak. Csaknem ezer év kellett ahhoz, hogy a raj­tuk futó irányok változza­nak. Mert ebben az ország­ban az utak mindig fentről lefelé futottak. Alulról csak adó, dézsma, áldozatra haj­tott ember ment felfelé, de sohasem akarat, ész, szán­dék. Ha egyszer-egyszer meg­próbálkoztak ezzel. mindig tragédia lett a vége. Dózsa ott vonult ezeken az utakon a csúcs felé. Vérfürdő és mészárszék lett a vége. Bu- dai-Nagy, Thököly. Rákóczi, Kossuth, a 19-es katonák elindultak felfelé, de ezek az utak mindig a vérbe, és sose a hatalomba torkolltak. Valami félelmetesen anakro­nisztikus helyzet alakult ki: az egykor ízig-vérjg európai Magyarország, István Ma­gyarországa mélységesen leragadt valahol. A hata­lom megszerzésének eszköze, az út. a központi diktató­rikus keménység és zsarnok­ság. a kalandozót kordába kényszerítő egykor bölcses­ség csaknem sírba vitte az országot. Az utak csak a mi ko­runkban fordultak meg. Csak egy új rend születésé­vel váltak kétirányú vér­hordozókká. Uj törvény, új alkotmány kellett ahhoz, hogy maradásunk e hazá­ban valósággá legyen. Az utakon más lett az élet, má­sok lettek az utasok. A törvény, egy új rend okmánya elindította a mun­kást és a parasztot a hata­lom felé. Szinkronba hozta a központi akarat vastörvé­nyét, a köz vasakaratának törvényével. Eggyé lett a kettő. Instancázió deputá- ciók helyett parancsot fogal­mazók diktálták a tempót. Az úton száguldó követek hírül vitték az országban és a határokon túl is: István országában új állam alakult. Azok állama, akik hatalmu­kat egy görög szó fogalmaz­ta eszközzel gyakorolják, de­mokráciával. István műve hatalmas volt: államot alkotott Euró­pában. Egyerjül, ellenséges szomszédoktól körülvéve, ra­koncátlan néppel. Az új mű még nagyobb volt: megmen­tett Európának egy államot, újjáteremtve, a fegyelmezett néppel, barátokra támaszkod­va. A térben, időben, jel­legben oly messzi eső dol­gok között valami mégis maradt, ami közös. És ez nem is kevés: egy nemzet élni akarásának és tudásá­nak nagyszerűsége. Szabolcs vezér és háza népe várat épített. A ho­mokon. a folyó mentén. Olyan szívóssággal, kitartás­sal és keserves izzadtsággal, mint ahogyan később Sza­bolcs mai népe iparát épí­tette, mezőgazdaságát alakí­totta. A hatalom váramind- kettő. Élni akarók magukra vették István idején a 'zabo­lázó törvényt, amelynek lo­gikája volt.- A ma élniaka- rói megalkották a saját tör­vényüket. melynek dialekr tikus logikája van, és céljuk mindenkinek biztosítani a legjobbat, Csak az utak Irá­nya merőben más: a tör­vény javariata lentről igyek­szik felfelé, a törvény . és hatalom gyakorlása valóság nemcsak a központi székhe­lyen, de a hajdanvolt magá­nyos sátrakra emlékeztető tanyákon is. Az egy mo- ngrcha helvett 10' millió je­lenti az államot. Nézem a szabolcsi kő- utat. Megható. izgalmas. gpndolkod(ató. jelképes és mégis valóságos. Nemzeti történelmünk sorsának egy útdarabkáj^. egy rész. ame­lyen egykor tétova lépések­kel indultunk el. Vajon máj sztrádáink egykor mi­ről mesélnek majd? Hiszem, hogy odasorakoznak a sza­bolcsi útszakaszhoz. törté­nelmet idéznek és elmond­ják: egy új államalapítás kövei ezek. melyen új esz- ményű és célú. de maradan­dóan európai magyarságunk haladt, nem tétován. ma­gaszabta rend és akarat szerint. Bürget Lajos — Az öregapám sokáig nem hitte. Henyél ez a fiú, mondta, meglássátok elcsap­ják a fizetségéből. Méghogy szombaton is vasárnap! Nem adhatják ingyen azt a pénzt. Már ott tartunk, hogy adhatják. A pénzt, vagy ha úgy tetszik a szabad szom­batot. Mozga Béla nagyap­ja is megszokta azóta. A szót, a kifejezést, a tényt. Vajon azok, akiknek jár, akik élnek vele, megszok- ták-e? Gondot hoz-e vagy örömet? Pihenést vagy újabb munkát, ezúttal ott­hon? Építkezés — Ezt is, azt is. Az az igazság, hogy a' jót is szok­ni kell. Hogy jó? Feltétle­nül. Több idő jut a család­ra. Különösen a magunk­fajta, eljáró, vándor em­bereknek. Akik amúgy is csak aludni járunk haza. Mozga Béla fiatalember, 1968. augusztusától dolgo­zik a Tisza menti Tsz-ek Épí­tőipari Közös Vállalatánál. Előtte 2 évig magánkisipa- rog volt. Ha akart, magá­nak adhatott szabad szom­batot. — Szerettem volna. De nem ment. Sok volt a sza­ladgálás, kevés a szabad idő, nagy a hajsza. És a számí­tás sem olyan, mint itt. Aztán abbahagyta a maszekolást, Tuzsérról át­költözött Kisvárdára, ott alapított családot. Megnő­sült, van egy második osz­tályos kislánya. Szabad szombat, szabad „Háztűznézőben“ Az ötvenes évektől ta­lálni Nyírcsászárit a térké­peken, mint önálló községet. Azelőtt a gróf Károlyiak egyik uradalma volt cse­lédekkel; egy-két rendezet­len utcával', ahol feles do­hányosok, részes munkát vállaló családok laktak. A most átvezető jó műút helyett, Nyírbátortól Máté­szalka és a szatmári tájra keskeny, döcögős makadám­út vezetett. A szomszédos helységbe, Nyírderzsbe egy­szerű földúj; vitt. A villanyt sem ismerték. A mintegy másfél ezer hold szövetkezeti közös te­rületnek 228 gazdája van. S amikor a falu általános helyzetére terelődött a szó, Egressi Miklós tanácselnök kezdett részletes infprmá- lásba. — Ma már 15 utcánk van. A vasúton túl puszta terü­let volt régen, most ott több új utca van. Egyetlen egy nádtetős ház maradt meg régről, mintegy em­lékeztetőül. Nyolc általánost végzett fiatal igen kevés marad továbbtanulás nélkül. Akik nem tanúinak, azok részére a tsz külön ifjúsági bri­gádot tart és foglalkoztat. Havonta 1200-tól 1500 fo­rintig keresnek. — Tizenkét felnőtt leve­lező úton szerezte meg az érettségit. 57 óta van ál­landó mozink, a kúltúrhá- zunkban klubszoba, könyv­tár. Van óvodánk is, két vegyesboltunk. Utóbbiak­hoz a harmadik 73-ra ké­szül el. Egy éven belül cuk- • rászdánk is lesz. Van leg­alább félszáz motorkerék­pár a faluban, 12 személy- kocsi. S lehet mondani: minden második házban te­levíziót tartanak. Általá­nos a mosógép, hűtőszek­rény. porszívó, villanyva- saló, autószifon, kávéfőző. Mintegy 3 millió takarék- betétje van a falunak, 85 százalékban gépkocsira. Beültünk a tanácselnök saját kocsijába és elmen­tünk néhány helyszínnézés­re. Személyes látogatással győződjünk meg egy-egy család életéről, főleg a Iá­idő, pihenés. — Mosolyog. — Az embernek tervei vannak, meg akarja való­sítani, csakhogy ahhoz a pénzen kívül idő is kell. Igaz, a szabad idpt okosan kell beosztani, hogy a pihe­nésre is jyssop. Csakhogy egy fiatalnak ottvan a minden kezdésék neheze. A legdrágább kell az indu­láshoz: a lakás. Hogy ez Mozgáéknál mégsem olyan nehéz, annak magyarázata van. Jól ke­resett eddig is, így már ta­valy megvette a telket és az anyagot. A többi, az építés az már családon belül megy. Nem csoda. Szakember az egész család. Az idei sza­bad szombatok, a hét végek erre mennek rá. Jövőre mi lesz? — Több időnk. Ez biztos. Akár pihenhetünk is. Munkával Akár pihenhetnek is. Bár­di István szerint ez nem olyan egyszerű. — Megszoktuk a munkát, meg az ember amúgy is tesz-vesz állandóan. Akár hiszi, akár nem, akkor ér­zem jól magam otthon, ak­kor pihenek, ha dolgozom. Kevesebbet, módjával ugyan, mint egyébként, de javítgatok a házon, fab­rikálok mindig valamit. Meg aztán az embernek mindig vannak gondjai. Kisebbek, nagyobbak. Mi­kor járjon végükre az em­ber, ha nem akkor, ami­kor ráér. És jó, hogy ráér? Nyírcsászáriban káskultura alakulásáról. Teliska János a tsz ju­hásza, a feleségét találjuk otthon. És kőművesmun­kásokat, pucolják az új ház belsejét. — Mint látják, nem ma­radunk el a divattól — fo­gad ezekkel a szavakkal a juhász felesége. — Két szo­bával hathelyiséges házat építettünk, fillér kölcsön nélkül. Az egyik alakuló szobában, összezsúfolva a berendezésünk. Hát hogy mink van? Láthatják. (És láthattuk. Egyszínű, sötét­zöld huzatos szobagarnitu- ra, zsúfolva a padló sző­nyegekkel, egyik sarokban mosógép. másikban por­szívó. A falon csinos rá­mákban fényképek. Zsúfolt­ság mindenütt. Hiszen még dolgoznak a kőművesek, s majd még jönnek a szoba­festők-) . Molnár Mihájy traktoros, persze, hogy a feleségét ta­láltuk otthon. S itt az a változatosság, hogy a két szoba, előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba lakás alatt pince is van. — Amit a kezünkből adtunk ki, 120 ezer forint, a lakásért. Eszünkben sincs siratni a volt 4 hold föl­det, EJadúi se igen • tud­nánk a lakhelyünket, 41 termő gyümölcsös fánk van a kertben. Minden együtt megfizethetetlen. Néhány házzal odébb Papp Jánoséknál mentünk be, aki a tsz-elnök humoros megjegyzésé szerint pará­dés kocsis, vagyis a tsz személygépkocsi-vezetője. — Rövidesen — novem­berben — 2 éves házasok leszünk — fogadott e sza­vakkal a fiatal háziasszony. — S mint látják, már új házban lakunk. Most akar­juk a szobákat parkettáz­tatni. 23 ezer forintot kap­tam esküvőnkön a meny­asszonyi táncban — közölte kissé szégyenlősen. — Az­tán vettünk fel kölcsönt is. így építettünk. Én most gyereknevelési szabadságon vagyok. A villanyt ma kö­tötték be a lakásunkba. Asztalos Bálint — A jót valahogy köny- nyebben szokja meg az em­ber. A két nap ma már természetesnek tűnik. Még az is, hogy szombatonként nern kell hajnalban fölkel­ni, Kisvárdáig vonatozni, onnan meg autón rázatrii .magát az embernek. A mi munkánkban nem is a mun­ka a fárasztó, hanem az utazás. Aztán sorolja, mi még a rossz. Többek között az is, hogy munkanapokon nem eszik meleg ételt az építő. Csak abból harap, amit hoz. A szabad szombattól itt nem esik említés. Az más. Az jó. Kérdezem, volt e már ki­rándulni szabad szomba­ton? Rázza a fejét. Közben elmeséli, hol dolgozott már eddig. Sajóbábonyban, Ru- dabányán, Ózdon. Aztán megáll a felsorolásban. — Hát nem kirándulás ez? Voltunk Sóstón is... Dolgozva bejárni az or­szágot vagy családdal kö­zösen tenni ugyanezt nem mindegy. Ezt tartja Simon Mihály is, alá szintén . en­nél a vállalatnál dolgozik, kőműves. Ö volt-e már va­lahol? — Igen. Mindig bemegyek Sóstóra az építők napján. Meg voltam már máskor is. Vagy Várdán a strandon. Felpakol a család és me­gyünk fürdepi. — A gondunk is megoldó­dik most már. Eddig a fe­leségem nem tudott dolgoz­ni, mert Papon nincs böl­csőde. A kisebbik fiúval ott­hon kellett maradnia. Pe­dig az ő fizetésére i§ szük­ség lenne. Még akkor is, ha a férj, Simon Mihály nem keres rosszul. Ahogy összeszá­molta. kijön a havi 3000 fo­rint. Csak hát kell sok a csa­ládra, a háztartásra és gya­rapodni akarnak ők is. — Építkezésre már nincs gondunk. 4 éve kész a há­zunk, de szeretnénk jól berendezni. Meg aztán élni is, jobban mint eddig. A lehetőség megvan. A két szabadnapot sok mindenre fel lehet használni. ★ Fel lehet, így igaz. Van aki tudja azt is, hogyan. Van, aki nem. És még egy dologban egyetértettek mind a hárman. Nem elég a szabad szombat, a szabad idő. Kell más is. Tudni élni vele. Horváth S. János Kettős jubileumi ünnepségre került sor csütörtök délelőtt a Gávai Vegyesipari Ktsz-nél. Az alkotmány ünnepén emlé­keztek meg a szövetkezet fennállásának 20. évforduló­járól. Az” ünnepi közgyűlésen részt vett Módi Lajos, a nyír­egyházi járási pártbizottság titk4ra és Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke. Bartók Károly, a szövetke­zet elnöke elmondta: 18 fővel alakultak, az első évben 'a termelésük elérte a félmillió forintot. Jelenleg 23Q dolgozó­juk van, az évi termelésük meghaladja a 18 millió forin­tot. Bőrdíszmű részlegük 40 féle terméket készít. Az épí­tőipari részleg a negyedik öt­éves tervben 60 kislakás épí­tését végzi el. Jelentős a te­vékenységük a háztartási kis­gépek, autóT és motorkerék­párok javításában. Az ünnepi közgyűlésen ér­tékelték a munkaversenybem elért eredményeket is. A bőr­díszmű részlegnél dolgozó 18 tagú Egyetértés brigádnak odaítélték a szocialista brigád címet. Díszoklevéllel tüntették Lapszélwi: Segítség a családoknak Figyelemre érdemes ügyben tanácskozott a mdiraap a KE- MEV-nél az szb. Azt vizsgál­ták meg, kiken, hogyan szük­séges segíteni most az isko­laév kezdetén. Aktuális téma, s aki sürgősen segít, kétszere­sen jót tesz. Ezt tartották szem előtt, amikor felmérték, hogy olyan nagycsaládos fi­zikai munkás, többgyermekes vagy egyedülálló édesanya dolgozik a vállalatnál, akik­nek most jól jönne a segítség gyerekeik iskoláztatása ügyé­ben. Nem mondhatjuk, hogy ma már nálunk minden család gondtalanul él. Különösen azok nem, ahol 2—3, esetleg több gyerek részére kell meg­venni a táskát, az oktatási csomagot És ezeken segíteni kell. így jutottak a KEMÉV- nél is arra az elhatározásra, hogy 16 dolgozójuknak segíte­nek az iskolai gondok enyhíté­sében. Szép példája ez a mun- kásszolidaritásniak. így jut­nak hozzá szociális helyzetük­től és a gyerekek számától függően 400—1000 forint se­gélyhez. Kétségtelen, nem jelentős összegek ezek, de nem is ez a leglényegesebb, hanem a figyelmesség, a szán­dék, az, hogy ezek a dolgozók érezhetik a kollektíva segítő szándékát. És nem mellékes az sem, hogy tudnak gondja­ikról a vezetők, igyekeznek enyhíteni azt. Nem egyedüli példa szeren­csére a KEMÉV-é. Hasonlóval találkoztunk a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzeme által elkészített intéz­kedési tervben is. Ez üzenni törvénybe iktatja, hogy a sok- gyermekes családokon segítse­nek. így juttattak — erejük­höz mérten — a múlt eszten­dőben is a fizikai dolgozók gyerekei iskoláztatásának megkönnyítéséire 10 dolgozó-, nak 400—500 forintot. Erről most, az iskolaév kez­detén sem feledkeznek meg. örvendetes, hogy az üzemek kollektív szerződésedben is szerepelnek hasonló tételek, melyek azt igazolják, nem fe­ledkeznek meg a munkásosz­tályról szóló határozat végre­hajtásáról, annak segítésé­ről. Rár igaz, nem közvetlen támogatásról van szó, csak közvetettről, de ezzel is érez­hetik, hogy ott, ahol erre fi­gyel és napirenden tartja a párt- és a szakszervezet, gon­dot fordít rá a vállalat veze­tősége, nem mellékes, hanem egyik fő kérdésüknek tekintik, így is kezelik. F. K. ki pénzjutalommal együtt Juhász Viktor, Pásztor Lajos, Hudák Sándor és Márton Gyula építőbrigádjait, vala­mint az asztalos,- a szaibó- és a bőrdíszmű részieget. A közgyűlésen három dol­gozó kapta meg a Szövetke­zeti ipar kiváló dolgozója jel­vényt: Bartók József né köny­velő, 20 éves szövetkezeti tag, Szabó György asztalos brigádvezető és Csisztu Sán­dor raktáros. A törzsgárda tagjai közül aranygyűrűt kaptak Bqrtók Károly, Bodnár István, Pfeffer János és Bar­tók Józsefné. Az ünnepi közgyűlésen fefl- szólalt Czimbalmos István • és átadta a KISZÖV-vezetőség kitüntető díszoklevelét a szö­vetkezet dolgozóinak. Köszön­tötte a járási pártbizottság nevében az ünneplő szövetke­zetei Mádi Lajos is. A közgyűlés után átadták a szövetkezet új üzemházát és szociális létesítményeit, a KISZ-klubot,. amelynek épí­tése során a tagok mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. «U Nádtetők alkonya lubileumi ünnepség Húszéves a Gávai Vegyesipari Ktsz b. dm

Next

/
Oldalképek
Tartalom