Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
Wff. augusztus 3RÍ. KELET-MAGYARORSZÄÖ > UTAK Szombaton is vasárnap Milyen nálunk a víkend ? A szabolcsi földvár mellett egy ezeréves útra bukkantak a régészek. Magyarország területén nem. de a magyarság történetét nézve ez az út réginek, és történelmi sorsfordulónak I; számít. Mert építettek ebben az országban utat a rómaiak is, nem is egyet, nem is rosszat. Ezek a római utak egy már létező, élő, hatalmas birodalom erei voltak. Elvezettek az Urbs kapujától Pannóniáig, hordozván légiókat és művészeket, kényelmes polgárokat, madárjós pontifexeket. De az az út, ami itt a megyében, Szabolcs földvára mellett épült, valami mást jelentett. Mert mi egy út? Egymás mellé sorakozó kőkockák, köztük szilárd tartást biztosító kőékek. Mesterséges pályák. melyeken gyorsabban halad a futár, könnyebben gördül a tömör fakerék, kényelmesebben baktat a gyalogos. Hír és áru. parancs és tudás pályája ez. vékony, keskeny vonal, amely a maga szerény, ezer évvel ezelőtti láthatatlanságában olyan volt, mint az emberi test érrendszere. Olyanok építették, akik néhány évvel ezelőtt még kalandoztak. Ut volt számukra a folyópart, az egész nagy puszta, az erdő vadcsapása, a messzi sztyeppe ezer kilométer széles tere. Olyanok ékelték egymás mellé a követ, akiknek öntörvénye nem ismerte a határt, ősmagyarok, akik az pgyik percben St. Gallen táján űztek pityókás szerzeteseket, majd Augsburgnál hagyták ott levágott fülüUtat kellett építeniök| pmi jele volt annak, hogy új és más törvény szab rendet nekik. Kiindultak ezek Fehérvárról, hogy ezernyi sugárban szaladjanak szét a püspökségekhez. ispánsá- gokhoz. onnan újra szétágazva menjenek kisebb vezérekhez. tőlük fussanak lefelé. a még sátorban és alig házban lakókhoz. Kellettek, hiszen István, a vaskezű törvényalkotó felismerte az európai realitást. Vagy kalandozva pusztul el Árpád pépe, vagy államot alkot, szigorú fegyelmet vesz magára, az élni akarók vastör- Vényeit. István okos király volt. Tudta, hogy a rendet csak a központi akarat kíméletlen érvényesítése biztosíthatja. És ehhez kellett az út. A Szoros köveken, mint áramütés, mint áradó impulzus futott végig a parancs: keresztvíz alá a fejekkel. Ahol ellenálltak, ott ment az ukász: hulljanak le a dacos lejek. Baktató ökrösszekér Vitte lefelé a térítőt, az új ispánt, a leendő várurat. a király végrehajtó vitézét, a ■törvénymagyarázót. Mert államot alapítani . nem lehet' Szelíd igével. István ezt tud- : fa. És tudta: még mindig : kisebb áldozat • néhápy porba hulló, fő,; mint egy porba hulló nemzet. ! Mit- élhettek meg a régi : kövek? Kik taposták vajon , őket. Menj; rgjtuk futár Ve- recke felé. hívni a még óvatosan várókat, a hegyekben éldegélőket.. Mentek Halics- ba. hírrel és üzenettel. Jöttek Halicsból, kémek, fürkészek, ;Rá(netiészkedtck a bátrabb kalmárok. sóval. 4ruval. A rendbe kényszerült magyarság ütőereivé váltak, melyen ^ptt mpzgot’t, nyüzsgött egy dj állam- kialakuló gépezete. Fentről le- i leié. Mert a középkor államában minden út fenéről yezetett lefelé. ' Istvánnak nem kellett isjnernie a demokráciát. Az államalapítás ! sosem demokratikus vita kérdése. Mindig forradalom. , Csak az állam jnegtytása követeli még a népakaratot, i . István útjai praktikusak yoltpk és jelképesek. Az ál- i Iámmá válás szimbólumai. Áz Európában maradás esz- ! közei voltak, feltételei an- ‘ nak, hogy a kontinensen létezzen valami, amit úgy hív- . nak: Magyarország. És milyen kegyetlen tréfája a történelemnek: csak- _pem ezek az utak okozták nemzetünk legnagyobb sorstragédiáját. Nem azzal, hogy léteztek, hanem azzal, hogy nem változtak. Csaknem ezer év kellett ahhoz, hogy a rajtuk futó irányok változzanak. Mert ebben az országban az utak mindig fentről lefelé futottak. Alulról csak adó, dézsma, áldozatra hajtott ember ment felfelé, de sohasem akarat, ész, szándék. Ha egyszer-egyszer megpróbálkoztak ezzel. mindig tragédia lett a vége. Dózsa ott vonult ezeken az utakon a csúcs felé. Vérfürdő és mészárszék lett a vége. Bu- dai-Nagy, Thököly. Rákóczi, Kossuth, a 19-es katonák elindultak felfelé, de ezek az utak mindig a vérbe, és sose a hatalomba torkolltak. Valami félelmetesen anakronisztikus helyzet alakult ki: az egykor ízig-vérjg európai Magyarország, István Magyarországa mélységesen leragadt valahol. A hatalom megszerzésének eszköze, az út. a központi diktatórikus keménység és zsarnokság. a kalandozót kordába kényszerítő egykor bölcsesség csaknem sírba vitte az országot. Az utak csak a mi korunkban fordultak meg. Csak egy új rend születésével váltak kétirányú vérhordozókká. Uj törvény, új alkotmány kellett ahhoz, hogy maradásunk e hazában valósággá legyen. Az utakon más lett az élet, mások lettek az utasok. A törvény, egy új rend okmánya elindította a munkást és a parasztot a hatalom felé. Szinkronba hozta a központi akarat vastörvényét, a köz vasakaratának törvényével. Eggyé lett a kettő. Instancázió deputá- ciók helyett parancsot fogalmazók diktálták a tempót. Az úton száguldó követek hírül vitték az országban és a határokon túl is: István országában új állam alakult. Azok állama, akik hatalmukat egy görög szó fogalmazta eszközzel gyakorolják, demokráciával. István műve hatalmas volt: államot alkotott Európában. Egyerjül, ellenséges szomszédoktól körülvéve, rakoncátlan néppel. Az új mű még nagyobb volt: megmentett Európának egy államot, újjáteremtve, a fegyelmezett néppel, barátokra támaszkodva. A térben, időben, jellegben oly messzi eső dolgok között valami mégis maradt, ami közös. És ez nem is kevés: egy nemzet élni akarásának és tudásának nagyszerűsége. Szabolcs vezér és háza népe várat épített. A homokon. a folyó mentén. Olyan szívóssággal, kitartással és keserves izzadtsággal, mint ahogyan később Szabolcs mai népe iparát építette, mezőgazdaságát alakította. A hatalom váramind- kettő. Élni akarók magukra vették István idején a 'zabolázó törvényt, amelynek logikája volt.- A ma élniaka- rói megalkották a saját törvényüket. melynek dialekr tikus logikája van, és céljuk mindenkinek biztosítani a legjobbat, Csak az utak Iránya merőben más: a törvény javariata lentről igyekszik felfelé, a törvény . és hatalom gyakorlása valóság nemcsak a központi székhelyen, de a hajdanvolt magányos sátrakra emlékeztető tanyákon is. Az egy mo- ngrcha helvett 10' millió jelenti az államot. Nézem a szabolcsi kő- utat. Megható. izgalmas. gpndolkod(ató. jelképes és mégis valóságos. Nemzeti történelmünk sorsának egy útdarabkáj^. egy rész. amelyen egykor tétova lépésekkel indultunk el. Vajon máj sztrádáink egykor miről mesélnek majd? Hiszem, hogy odasorakoznak a szabolcsi útszakaszhoz. történelmet idéznek és elmondják: egy új államalapítás kövei ezek. melyen új esz- ményű és célú. de maradandóan európai magyarságunk haladt, nem tétován. magaszabta rend és akarat szerint. Bürget Lajos — Az öregapám sokáig nem hitte. Henyél ez a fiú, mondta, meglássátok elcsapják a fizetségéből. Méghogy szombaton is vasárnap! Nem adhatják ingyen azt a pénzt. Már ott tartunk, hogy adhatják. A pénzt, vagy ha úgy tetszik a szabad szombatot. Mozga Béla nagyapja is megszokta azóta. A szót, a kifejezést, a tényt. Vajon azok, akiknek jár, akik élnek vele, megszok- ták-e? Gondot hoz-e vagy örömet? Pihenést vagy újabb munkát, ezúttal otthon? Építkezés — Ezt is, azt is. Az az igazság, hogy a' jót is szokni kell. Hogy jó? Feltétlenül. Több idő jut a családra. Különösen a magunkfajta, eljáró, vándor embereknek. Akik amúgy is csak aludni járunk haza. Mozga Béla fiatalember, 1968. augusztusától dolgozik a Tisza menti Tsz-ek Építőipari Közös Vállalatánál. Előtte 2 évig magánkisipa- rog volt. Ha akart, magának adhatott szabad szombatot. — Szerettem volna. De nem ment. Sok volt a szaladgálás, kevés a szabad idő, nagy a hajsza. És a számítás sem olyan, mint itt. Aztán abbahagyta a maszekolást, Tuzsérról átköltözött Kisvárdára, ott alapított családot. Megnősült, van egy második osztályos kislánya. Szabad szombat, szabad „Háztűznézőben“ Az ötvenes évektől találni Nyírcsászárit a térképeken, mint önálló községet. Azelőtt a gróf Károlyiak egyik uradalma volt cselédekkel; egy-két rendezetlen utcával', ahol feles dohányosok, részes munkát vállaló családok laktak. A most átvezető jó műút helyett, Nyírbátortól Mátészalka és a szatmári tájra keskeny, döcögős makadámút vezetett. A szomszédos helységbe, Nyírderzsbe egyszerű földúj; vitt. A villanyt sem ismerték. A mintegy másfél ezer hold szövetkezeti közös területnek 228 gazdája van. S amikor a falu általános helyzetére terelődött a szó, Egressi Miklós tanácselnök kezdett részletes infprmá- lásba. — Ma már 15 utcánk van. A vasúton túl puszta terület volt régen, most ott több új utca van. Egyetlen egy nádtetős ház maradt meg régről, mintegy emlékeztetőül. Nyolc általánost végzett fiatal igen kevés marad továbbtanulás nélkül. Akik nem tanúinak, azok részére a tsz külön ifjúsági brigádot tart és foglalkoztat. Havonta 1200-tól 1500 forintig keresnek. — Tizenkét felnőtt levelező úton szerezte meg az érettségit. 57 óta van állandó mozink, a kúltúrhá- zunkban klubszoba, könyvtár. Van óvodánk is, két vegyesboltunk. Utóbbiakhoz a harmadik 73-ra készül el. Egy éven belül cuk- • rászdánk is lesz. Van legalább félszáz motorkerékpár a faluban, 12 személy- kocsi. S lehet mondani: minden második házban televíziót tartanak. Általános a mosógép, hűtőszekrény. porszívó, villanyva- saló, autószifon, kávéfőző. Mintegy 3 millió takarék- betétje van a falunak, 85 százalékban gépkocsira. Beültünk a tanácselnök saját kocsijába és elmentünk néhány helyszínnézésre. Személyes látogatással győződjünk meg egy-egy család életéről, főleg a Iáidő, pihenés. — Mosolyog. — Az embernek tervei vannak, meg akarja valósítani, csakhogy ahhoz a pénzen kívül idő is kell. Igaz, a szabad idpt okosan kell beosztani, hogy a pihenésre is jyssop. Csakhogy egy fiatalnak ottvan a minden kezdésék neheze. A legdrágább kell az induláshoz: a lakás. Hogy ez Mozgáéknál mégsem olyan nehéz, annak magyarázata van. Jól keresett eddig is, így már tavaly megvette a telket és az anyagot. A többi, az építés az már családon belül megy. Nem csoda. Szakember az egész család. Az idei szabad szombatok, a hét végek erre mennek rá. Jövőre mi lesz? — Több időnk. Ez biztos. Akár pihenhetünk is. Munkával Akár pihenhetnek is. Bárdi István szerint ez nem olyan egyszerű. — Megszoktuk a munkát, meg az ember amúgy is tesz-vesz állandóan. Akár hiszi, akár nem, akkor érzem jól magam otthon, akkor pihenek, ha dolgozom. Kevesebbet, módjával ugyan, mint egyébként, de javítgatok a házon, fabrikálok mindig valamit. Meg aztán az embernek mindig vannak gondjai. Kisebbek, nagyobbak. Mikor járjon végükre az ember, ha nem akkor, amikor ráér. És jó, hogy ráér? Nyírcsászáriban káskultura alakulásáról. Teliska János a tsz juhásza, a feleségét találjuk otthon. És kőművesmunkásokat, pucolják az új ház belsejét. — Mint látják, nem maradunk el a divattól — fogad ezekkel a szavakkal a juhász felesége. — Két szobával hathelyiséges házat építettünk, fillér kölcsön nélkül. Az egyik alakuló szobában, összezsúfolva a berendezésünk. Hát hogy mink van? Láthatják. (És láthattuk. Egyszínű, sötétzöld huzatos szobagarnitu- ra, zsúfolva a padló szőnyegekkel, egyik sarokban mosógép. másikban porszívó. A falon csinos rámákban fényképek. Zsúfoltság mindenütt. Hiszen még dolgoznak a kőművesek, s majd még jönnek a szobafestők-) . Molnár Mihájy traktoros, persze, hogy a feleségét találtuk otthon. S itt az a változatosság, hogy a két szoba, előszoba, konyha, kamra, fürdőszoba lakás alatt pince is van. — Amit a kezünkből adtunk ki, 120 ezer forint, a lakásért. Eszünkben sincs siratni a volt 4 hold földet, EJadúi se igen • tudnánk a lakhelyünket, 41 termő gyümölcsös fánk van a kertben. Minden együtt megfizethetetlen. Néhány házzal odébb Papp Jánoséknál mentünk be, aki a tsz-elnök humoros megjegyzésé szerint parádés kocsis, vagyis a tsz személygépkocsi-vezetője. — Rövidesen — novemberben — 2 éves házasok leszünk — fogadott e szavakkal a fiatal háziasszony. — S mint látják, már új házban lakunk. Most akarjuk a szobákat parkettáztatni. 23 ezer forintot kaptam esküvőnkön a menyasszonyi táncban — közölte kissé szégyenlősen. — Aztán vettünk fel kölcsönt is. így építettünk. Én most gyereknevelési szabadságon vagyok. A villanyt ma kötötték be a lakásunkba. Asztalos Bálint — A jót valahogy köny- nyebben szokja meg az ember. A két nap ma már természetesnek tűnik. Még az is, hogy szombatonként nern kell hajnalban fölkelni, Kisvárdáig vonatozni, onnan meg autón rázatrii .magát az embernek. A mi munkánkban nem is a munka a fárasztó, hanem az utazás. Aztán sorolja, mi még a rossz. Többek között az is, hogy munkanapokon nem eszik meleg ételt az építő. Csak abból harap, amit hoz. A szabad szombattól itt nem esik említés. Az más. Az jó. Kérdezem, volt e már kirándulni szabad szombaton? Rázza a fejét. Közben elmeséli, hol dolgozott már eddig. Sajóbábonyban, Ru- dabányán, Ózdon. Aztán megáll a felsorolásban. — Hát nem kirándulás ez? Voltunk Sóstón is... Dolgozva bejárni az országot vagy családdal közösen tenni ugyanezt nem mindegy. Ezt tartja Simon Mihály is, alá szintén . ennél a vállalatnál dolgozik, kőműves. Ö volt-e már valahol? — Igen. Mindig bemegyek Sóstóra az építők napján. Meg voltam már máskor is. Vagy Várdán a strandon. Felpakol a család és megyünk fürdepi. — A gondunk is megoldódik most már. Eddig a feleségem nem tudott dolgozni, mert Papon nincs bölcsőde. A kisebbik fiúval otthon kellett maradnia. Pedig az ő fizetésére i§ szükség lenne. Még akkor is, ha a férj, Simon Mihály nem keres rosszul. Ahogy összeszámolta. kijön a havi 3000 forint. Csak hát kell sok a családra, a háztartásra és gyarapodni akarnak ők is. — Építkezésre már nincs gondunk. 4 éve kész a házunk, de szeretnénk jól berendezni. Meg aztán élni is, jobban mint eddig. A lehetőség megvan. A két szabadnapot sok mindenre fel lehet használni. ★ Fel lehet, így igaz. Van aki tudja azt is, hogyan. Van, aki nem. És még egy dologban egyetértettek mind a hárman. Nem elég a szabad szombat, a szabad idő. Kell más is. Tudni élni vele. Horváth S. János Kettős jubileumi ünnepségre került sor csütörtök délelőtt a Gávai Vegyesipari Ktsz-nél. Az alkotmány ünnepén emlékeztek meg a szövetkezet fennállásának 20. évfordulójáról. Az” ünnepi közgyűlésen részt vett Módi Lajos, a nyíregyházi járási pártbizottság titk4ra és Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke. Bartók Károly, a szövetkezet elnöke elmondta: 18 fővel alakultak, az első évben 'a termelésük elérte a félmillió forintot. Jelenleg 23Q dolgozójuk van, az évi termelésük meghaladja a 18 millió forintot. Bőrdíszmű részlegük 40 féle terméket készít. Az építőipari részleg a negyedik ötéves tervben 60 kislakás építését végzi el. Jelentős a tevékenységük a háztartási kisgépek, autóT és motorkerékpárok javításában. Az ünnepi közgyűlésen értékelték a munkaversenybem elért eredményeket is. A bőrdíszmű részlegnél dolgozó 18 tagú Egyetértés brigádnak odaítélték a szocialista brigád címet. Díszoklevéllel tüntették Lapszélwi: Segítség a családoknak Figyelemre érdemes ügyben tanácskozott a mdiraap a KE- MEV-nél az szb. Azt vizsgálták meg, kiken, hogyan szükséges segíteni most az iskolaév kezdetén. Aktuális téma, s aki sürgősen segít, kétszeresen jót tesz. Ezt tartották szem előtt, amikor felmérték, hogy olyan nagycsaládos fizikai munkás, többgyermekes vagy egyedülálló édesanya dolgozik a vállalatnál, akiknek most jól jönne a segítség gyerekeik iskoláztatása ügyében. Nem mondhatjuk, hogy ma már nálunk minden család gondtalanul él. Különösen azok nem, ahol 2—3, esetleg több gyerek részére kell megvenni a táskát, az oktatási csomagot És ezeken segíteni kell. így jutottak a KEMÉV- nél is arra az elhatározásra, hogy 16 dolgozójuknak segítenek az iskolai gondok enyhítésében. Szép példája ez a mun- kásszolidaritásniak. így jutnak hozzá szociális helyzetüktől és a gyerekek számától függően 400—1000 forint segélyhez. Kétségtelen, nem jelentős összegek ezek, de nem is ez a leglényegesebb, hanem a figyelmesség, a szándék, az, hogy ezek a dolgozók érezhetik a kollektíva segítő szándékát. És nem mellékes az sem, hogy tudnak gondjaikról a vezetők, igyekeznek enyhíteni azt. Nem egyedüli példa szerencsére a KEMÉV-é. Hasonlóval találkoztunk a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi üzeme által elkészített intézkedési tervben is. Ez üzenni törvénybe iktatja, hogy a sok- gyermekes családokon segítsenek. így juttattak — erejükhöz mérten — a múlt esztendőben is a fizikai dolgozók gyerekei iskoláztatásának megkönnyítéséire 10 dolgozó-, nak 400—500 forintot. Erről most, az iskolaév kezdetén sem feledkeznek meg. örvendetes, hogy az üzemek kollektív szerződésedben is szerepelnek hasonló tételek, melyek azt igazolják, nem feledkeznek meg a munkásosztályról szóló határozat végrehajtásáról, annak segítéséről. Rár igaz, nem közvetlen támogatásról van szó, csak közvetettről, de ezzel is érezhetik, hogy ott, ahol erre figyel és napirenden tartja a párt- és a szakszervezet, gondot fordít rá a vállalat vezetősége, nem mellékes, hanem egyik fő kérdésüknek tekintik, így is kezelik. F. K. ki pénzjutalommal együtt Juhász Viktor, Pásztor Lajos, Hudák Sándor és Márton Gyula építőbrigádjait, valamint az asztalos,- a szaibó- és a bőrdíszmű részieget. A közgyűlésen három dolgozó kapta meg a Szövetkezeti ipar kiváló dolgozója jelvényt: Bartók József né könyvelő, 20 éves szövetkezeti tag, Szabó György asztalos brigádvezető és Csisztu Sándor raktáros. A törzsgárda tagjai közül aranygyűrűt kaptak Bqrtók Károly, Bodnár István, Pfeffer János és Bartók Józsefné. Az ünnepi közgyűlésen fefl- szólalt Czimbalmos István • és átadta a KISZÖV-vezetőség kitüntető díszoklevelét a szövetkezet dolgozóinak. Köszöntötte a járási pártbizottság nevében az ünneplő szövetkezetei Mádi Lajos is. A közgyűlés után átadták a szövetkezet új üzemházát és szociális létesítményeit, a KISZ-klubot,. amelynek építése során a tagok mintegy 30 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. «U Nádtetők alkonya lubileumi ünnepség Húszéves a Gávai Vegyesipari Ktsz b. dm
