Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

1971. augusztus 11. few,KT MAGYARORS7ÄO 5. oldal Tsz—ÁFÉSZ együttműködés Átadták az új Javítóvizsgák előtt 11 Isiba csak a gyerekben van? Á lótól a billenősig Teljes gépesítés a 21-es Volánnál nyírbogdányi sütőüzemet Tanári felügyelettel készülnek a bukottak Kedden délelőtt átadták az új nyírbogdányi sütőüzemet. A helyi Kossuth Termelőszö­vetkezet és a Kemecsei Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet kooperá­ciójában készült sütőüzem egymillió 600 ezer forintos beruházással épült. A kétsü- tőteres kemencéiből naponta 70 mázsa kenyér és péksüte­mény kerül a fogyasztók asz­talára. A sütőüzem öt község Nyirbogdány, Kemecse, Ti- szarád, Vasmegyer és Besz- terec kenyérellátását bizto­sítja majd, de a napi kapaci­tásától függően szó van ar­ról is, hogy a szomszéd köz­ség, Kék lakossága is innen kapja majd a kenyeret. A próbasütések már egy hete Meglepetést tartogat népes hallgatótábora számára a Magyar Rádió népszerű „Ki nyer ma?” című adása. A közeljövőben az eddigi ha­gyományoktól eltérően min­den pénteki napon más és más vidéki városba látogat el a közkedvelt adás. Baja, a 700 éves évfordulóját ün­neplő Győr, Szeged, Eger, Szolnok, Dunaújváros, Hód­mezővásárhely lesznek a komoly zenét népszerűsítő tízperces program következő helyszínei. A rádió zenei stúdióiban már megkezdődött a „Pro musica” komoly zenei rádió­műsor-vetélkedő legjobb nyolc külföldi adásának szinkronizálása magyar nyelvre. Szeptember 14-én kezdik sugározni Berlin, tíu­megkezdődtek, s eddig a fo­gyasztók elismeréssel szól­tak az üzem termékeiről. Je­lenleg csak napi egy-két mázsa kenyeret sütnek, in­kább a kemencék üzembe he­lyezése a fő cél. A sütőüzem teljes kapacitással szeptem­ber elsejétől kezd üzemelni, ekkor kerül az új kenyér mind az öt község boltjaiba A kis üzem létszáma hét fő, akik elsősorban a Kossuth Termelőszövetkezet tagjainak sorából kerültek ki. Az üze­meltető tsz—ÁFÉSZ a jobb minőségű kenyér előállítása érdekében három szakember­ről gondoskodott, így megfe­lelő képesítéssel rendelkező szakmunkások irányítják a sütőüzem termelését. karest, Helsinki, Lisszabon, Moszkva, München, Prága és Stockholm versenyműsorát. „Dupla vagy semmi” já­ték kezdődik november 15- én. amely Beethoven életét és művészetét választotta témá­jául. A Bartók-műveltségi verseny folytatásaként az új tanévre meghirdetik az or­szágos zenei műveltségi ver­senyt. A tervek között szerepel még egy hetenkénti — meg­határozott, állandó időpont­ban jelentkező — negyed­órás adás is: „Miért igen, miért nem?” címmel. Ebben részben szubjektív reflexiók, részben zenei közéletünk ké­nyes kérdéseibe is nyíltan belevágó publicisztika létre­hozására törekednek a szer­kesztők. E csúfos bukásért vádolni magam nem fogom soha... írta az egyik versében Ady. Ugyanezt azonban nem fogja elmondani bizonyára az a 266 nyíregyházi kis általános iskolás, akinek a múlt tan­évi bukása elvitte a szép nyarat. Mert ennyien buktak a város iskoláiban, ennyien találtattak könnyűnek a 8152 tanuló közül. \ számtan a rém Az általános iskolák alsó tagozatában 232, a felső ta­gozatban 343 volt a bukások száma. Az eltérés abból adó­dik, hogy néhány gyermek egyszerre több tárgyból nyúj­tott nem elfogadhatót, sőt, akadt olyan is, aki „az ismét­lés a tudás anyja” felkiáltás­sal újrajárja az osztályt. Érdemes megnézni, mely tárgyak jelentették a fő ve­szélyt. Az alsósok közül 82 bukást a számtannak köszön­hettek. Úgy hiszem, a hiba nem a számtanban volt. Bár az is lehet, és ezt az ősszel kezdődő vizsgálat hivatott kideríteni, a követelmény is lehetett túlzott. A számtan után alsóban a nyelvtan volt a második rém. Ebből 57 ta­nuló nem felelt meg. Kide­rült tehát, hogy néha nem is olyan édes az anyanyelv. A felsősök is a számtannal álltak hadilábon. Ezt az orosz nyelv követte. Viszont mind a kicsiknek, mind a nagyok­nak voltak „potya” tárgyai, ilyen volt a környezetismeret és a kémia. Ezekből alig bu­kott valaki. t Dalolva bukott Énekből, testnevelésből és gyakorlatiból 1—1 gyermek kapott elégtelen osztályzatot. Ez viszont nem volt teljesen szabályszerű, hiszen elv: készségtárgyakból nem sza­bad buktatni. Mert hát arról aztán igazán nem tehet sen­ki, ha bot a füle, és fa a hangja. Az elméletet pedig biztos meg is tudja tanulni, így hát az ilyen tárgyakból buktató iskolákban majd el­kel a figyelmeztetés. A nyíregyházi iskolák bu­kásainak elemzése egyébként azt mutatja: az alsó tagozat­ban jelentősen — 25 és 1G0 százalék között — emelkedett az elégtelen jegyek száma viszont a felső tagozaton a szám a korábbiakhoz viszo­nyítva stagnál. A tanács vég­rehajtó bizottsága az eredmé­nyek — vagy eredménytelen­ségek? — után úgy döntött: szeptemberben iskolánként megvizsgálják a bukások ob­jektív és szubjektív okait, majd ennek megfelelően in­tézkednek. Izzasztó nyár A 266 bukott nyíregyházi gyermek számára kétszeresen is forró, izzasztó volt a nyár. Először ki-ki saját erejét ve­tette latba, hogy pótolja, amit a tanévben elmulasz­tott. Augusztus első napjai­tól az iskolák is beléptek a felkészítésbe. Tanulócsopor­tok alakultak, amelyek taná­ri felügyelet mellett készül­nek egy-egy tárgyból a ja­vító vizsgára. Most értek a finishez. A városban augusz­tus 30 és 31 lesz az a két nap, amikor a gyerekek újra a nevelők elé állnak és szá­mot adnak immár kikereke­dett tudásukról. A felkészülés tehát folyik. Itt érdemes azonban egy-két pillanatra megállni. A buká­sok száma igen magas. A 266 bukott igen sok. A városi sa­játosságok elemzése mellett érdemes lenne talán felfi­gyelni arra a sokszor hangoz­tatott gondra, amit egysze­rűen úgy hívunk: a gyer­mek túlterhelése. Nem lenne hiábavaló sokkal nagyobb gonddal dolgozni a tanterv egyszerűsítésén. Mert buk­nak a gyerekek, ez igaz, de valahol néha bukik közokta­tásunk irányítása is. Mert mindent azért nem lehet a gyermekre kenni. (b. 1.) 1959-ben jöttek az első dömperek a lovak közé. A „kordélyos vállalat”-hoz — hajdan így ismerte a köz­nyelv •— betört a technika. Ma már egy ló sincs a Volán 21. számú Vállalatánál. Pe­dig a munkájuk még több, mint azelőtt. Amikor a tisza- löki erőművet építették, ak­kor lovak százai lépkedtek lassan a kordélyokkal, ma, amikor az új rakamazi ártéri hidakat építik elég a föld­munkákhoz néhány nagy tel­jesítményű billenős autó, ra­kodógép. A vállalat nyíregyházi, 3. számú üzemegységének ma is milliókat érő, százezer köbméterekben kifejezhető feladatai vannak. Részt vesz. nek az utak, vasutak építésé­ben, az árvízi gátépítésben. Az egyik legnagyobb felada­tuk, ahol a földmunkákat végzik, a 4. számú Buda­pest—Debrecen—Záhony kö­zötti főútvonal korszerűsí­tése. ők készítették el a püs­pökladányi vasúti felüljárót, építik most a kisújszállásit, ám a Kisvárdát elkerülő út­szakasz építésénél is csak az idén félmillió köbméter föl­det mozgatnak meg. A Hídépítő Vállalatnak építették meg a vásárosna- ményi új Kraszna-híd feljá­róját, s ugyancsak a hídépí­tők a megrendelők a Raka- maz és Tokaj közötti ártéri hidak töltéseinek az építésé­nél. Itt 250 ezer köbméter földmunka vár a rakodógé­pekre, dömperekre, dóze­rekre. A megyében az egyik legtávolabbi munkahelyük Méhteleken van. Az árvízi lokalizációs töltéshez hordják a földet a dömperek, mint­egy 200 ezer köbmétert. A közlekedési vállalatok idei versenyében az első fél év alapján a legjobb a 21- es vállalat. Az emberekkel való törődésnek, az új gépek beszerzésének egyaránt kö­szönhető mindez. „Mégiscsak vasmadár az, egyéb autókhoz viszonyítva” — mondják a dömperről, célozva balesetve­szélyességére, az időjárástól való függésre. A vállalatnak ma már nem kellenek újabb „vasmadarak”. A meglévők selejtezése után három típus marad Nyíregyházán is. A négytonnás ZIL, a nyolc­tonnás MÁZ és legnagyobb, a 12 tonnás KRAZ típusú bil­lenős autók. A gazdaságosság L ezt diktálja, hiszen az út­építésnél nem mindegy ma már, hogy milyen földet használnak fel az alap elő­készítésénél. Néha tíz kilo­méterekről kell-hozni a föl­det. A nyíregyházi üzemegység 370 dolgozójához 150 munka­gép tartozik. A jobb kihasz­nálás érdekében sok gép két műszakban dolgozik, a nagy igénybevételhez sok javító szakember iR kell. Az immár országos méretű probléma, a gépkocsivezető-hiány náluk is érezteti hatását. Ezen úgy segítenek, hogy a vállalat a tanfolyam költségeit fedezi a jelentkezőknél, ingyen meg­szerezhetik a jogosítványt. A másik megoldás pedig a jó fizetés: teljesítménybérben dolgoznak, aki jó szakember, az megtalálja a számítását. H Fél liter gin 800 forintért Esetek a szabálysértési csoportnál Ki nyer nta ? Minden pénteken más és más vidéki városból sugároz műsort a rádió Az Olvasó ifjúságért Döntő: augusztus 20-án Augusztus 20-án lesz a döntője annak az ifjúsági könyvolvasási és könyvter­jesztési versenynek, melyet márciusban hirdetett meg a KISZ Központi Bizottsága és a Szövetkezetek Országos Szövetsége, az Olvasó ifjúsá­gért mozgalom keretében. A felhívás betöltötte célját, mert 14 megyében 540 falusi fiatal pályázati jelentkezése alapján megyei vetélkedőkön adott tanúbizonyságot arról, hogy szereti a szocialista szellemiségű irodalmat, is­meri szűkebb pátriájának ha­gyományait, és érti az ifjú­sággal kapcsolatos politikai célkitűzéseket, tennivalókat. A budapesti döntőn, ame­lyet a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének színházter­mében tartanak, a megyei vetélkedők első három helye­zettje mint csapat képviseli megyéje színeit, s most már magasabb szinten ad számot a neves írókból, kritikusok­ból álló zsűri előtt irodalmi, és az ifjúság egészét érintő politikai, társadalmi isme­reteiről. Elvált párok, kik újra házasodtak Házasodjunk sejehaj! Há­zasélet kutyabaj! — mondja a régi vidáman pattogó, szép nótaszöveg. Mit felelhet erre a Központi Statisztikai Hi­vatal, röviden a KSH? Talán ezt: 1970-ben kötöt­tek hazánkban 96 552 házas­ságot, törvényesen felbontot­tak 22 900 házassági kötelé­ket! Tehát csaknem minden negyedik megkötött új házas­ságra jut egy válás. Az öttu­sánál is biztosabban tartjuk a vezető szerepet az európai népek versenyében. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy min­den ezer házasságkötésre 237.2 válás jut. minden ezer fennálló házasságra 8,2, az ország minden ezer lakosára 2.2 válás esik évenként Hogyan jutottunk ennyire? Hiszen 1920-ban még csak 0,5 %-ot ért el az elváltak száma az összlakosság létszámában, ma pedig már 2,9 százalék. 1949-ben még 116 válás jutott ezer új házasságkötésre, aminek a múlt évi 237,2 több, mint kétszerese. A válások szárnának növe­kedését ugyan nem ókozza — de a lebonyolítást lénye­gesen könnyíti és egyszerű­síti, az 1964-ben érvénybe lé­pett elvi döntés a közös meg­egyezéssel történő válások tekintetében. Ettől kezdve a válások száma jelentősen emelkedett. Az akadályt rendszerint leginkább a la­káskérdés megoldása és a kö­zösen szerzett vagyontárgyak elosztása okozza. A sok válás ellenére ma az ország lakosságának nagyobb százaléka él házassági köte­lékben, mint 1920-ban, vagy akár 1949-ben. A nőtlenekés hajadonok 1920-ban az or­szág lakosságának 30,9 szá­zalékát, 1949-ben 26.4 száza­lékát, 1970-ben viszont csak 20,7 százalékát alkották. En­nek két oka is van. Egyik, hogy akkor magasabb volt a gyerekek és kiskorúak ará­nya, a másik ok a korai há­zasságok arányszámának nö­vekedése. 1949-ben a házas­ságra lépő férfiaknak még csak 3,2 százaléka volt húsz éven aluli, 1969-ben már 6,1 százaléka. A nőknél ugyanez az arány húsz év alatt 26,3 százalékról 36,4 százalékra emelkedett. Értjük és helyeseljük, ha .valaki házasságra lép. Ma­gyarázatot találunk legtöbb esetben a válásra is. Viszont a régi görögök nagyon he­lyesen azt vallották, hogy két­szer ugyanazt elvéteni nem bölcs dolog. Hogy lehet, hogy ennek ellenére folyamatosan szaporodnak a másodszori, harmadszori, negyedszeri, sőt többedszeri házasságok is. Pe­dig így van. 1956-ban 14 867 férfi próbálkozott másodszor a nősüléssel, 1969-ben már 16 149, harmadszor az előbbi 802-vel szemben már több. mint kétszer annyi, nevezete­sen 1931 fi nemű személy, negyedszer, vagy többedszer az akkori 61 próbálkozóval szemben ez a szám már há­romszorosra, 184-re növeke­dett. A nőknél a harmadszori próba 535-ről 1633-ra, a ne- gyedszeri 28-ról 130-ra emel­kedett ugyanezen időszakban. Az utóbbi időkben feltűnő­en megnőtt a szabálysértések következtében előállott bün­tetések száma. Felkerestük a városi tanács szabálysértési csoportját és tájékoztatást kértünk, hogy milyen esetek­ben történt az utóbbi időben komolyabb büntetés? Romlott tojást árult A rendőrség által tett fel­jelentés alapján eljárás in­dult Sz. Mihályné nyíregyházi lakos ellen, aki a Búza téren, a piacon 100 főtt, romlott to­jást hozott forgalomba dara­bonként 1,20-ért. A tárgyaláson kitűnt, hogy Sz. Mihályné házi keltető­géppel rendelkezik és a kér­déses száz tojást keltetés cél­jából helyezte el a gépbe. Kétóránként kellett volna el­lenőrizni a keltetést, azonban elaludt, s mire felébredt, a tojások megfőttek. Kiszedte a- keltetőgépből a száz főtt to­jást, összekeverte 40 friss to­jással és kivitte a Búza téri piacra. A szabálysértési tárgyaláson ismertették vele, hogy tetté­vel komoly bűncselekményt követett el. amely ét 3000 fo­rintig terjedhető pénzbírság­gal lehet sújtani. Figyelembe vették azonban büntetlen elő­életét és hogy három kiskorú gyermeke van. ezért 700 fo­rint pénzbüntetésre ítélték. Érdekesek a bolti lopások. Ezekben elsősorban a Kossuth téri ABC-áruház és a Búza téri nagyáruház szerepe] gyakran. Elmondták: nem azok próbálkoznak bolti lo­pásokkal, akiknek anyagi kö­rülményei rosszak. Nem éri meg Az elmúlt hónapban példá­ul N. Sz. 59 éves nyíregyházi lakos, szellemi dolgozó a Kossuth téri Csemege ABC- ben elemeit egy fél liter gint és 10 doboz Munkás cigaret­tát. A szabálysértési ítélet in­doklásában hangsúlyozza, hogy az elkövetett szabálysér­tés jelentős társadalmi veszé­lyességgel bír. A bolti lopá­sok bizalmatlanságot keltenek a kereskedelemben és a vá­sárlók ellenőrzésével nehezí­tik az önkiszolgáló rendszer napi munkáját. A fenti lo­pásért 800 forint pénzbünte­tést, vagy 16 napi elzárást írt elő a szabálysértés. F. J. segédmunkás is a Csemege Kossuth téri ABC- üzletéből lopott két alkalom­mal is. Először egy üveg lite­res Casinó rumot, később két üveg literes kisüsti cseresz­nyepálinkát emelt le a pult­ról. A szabálysértési tárgya­láson eleinte tagadott, majd beismerte tettét. 2100 forint pénzbüntetésre ítélték. A harmadik kerékpár A szabálysértési eljárások­nál sokat szerepel a kerékpár­lopás. Egyik érdekesebb ke­rékpárlopás tárgyalásnál B. J.' Tüzelőt loptak — A központi kerületi bíróság a közelmúltban tárgyalta Nagy László és társai bűnpe­rét, akik a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 4. számú üzemegységének alkalma­zásában álltak. Föladatuk a tüzelőanyag házhoz szállítá­sa volt, s ezt úgy végezték, hogy a teherkocsikon lévő ra­kományból alkalomadtán egy-két kosárral félretettek. Mázsálásnál rendszerint a könnyebb kosarat mérték el­sőnek, ám a szenet, brikettet a nehezebb kosárban rakták a mérlegre. Más esetben mérés közben lábbal, esetleg lapát­tal a mérlegre támaszkodtak, s ha lehetőség nyílott rá, rosz- szul állították be a mérleget Jellemző, hogy egy alkalom­mal három megrendelő tüze­lőjéből 16 mázsát „takarítot­tak meg” a szemfüles szállí­tók. A lopott holmi azon­ban nem hozott szerencsét. Útban Rákoskeresztúrra, ahol értékesíteni akarták a szenet, segédmunkás beismerte, hogy május 3-án, amikor fizetését átvette, a Búza téren lévő Luna-parkban leitta magát és közben elvesztette a kerék­párját. A rendőrség botrányos részegség miatt eljárást indí­tott ellene. Másnap ismét ré­szeg volt, a mentők vitték a kórházba, ahonnan távozása után egy női kerékpárt akart ellopni elveszett kerékpárja helyett. Ez a lopás nem sike­rült, ezért a kórház közelé­ben lévő Sas vendéglő előtt ' lévő kerékpárokból kiemelt egyet és maga előtt tolva el­indult. Olyan részeg volt, hogy nem tudott felülni a ke­rékpárra, ezért a tulajdonos utolérte és elvette tőle a ke­rékpárt. Még azon a napon kiment a Búza térre és ott lo­pott egy újabb kerékpárt 1200 forintra büntették. Farka* Pa! börtönbe jutottak szabálytalan közlekedés mi­att figyelmes lett rájuk a szolgálatát teljesítő rendőr, s ellenőrizte menetlevelüket, amelyen természetesen nem szerepelt a 16 mázsa lopott szén. A hatósági közeg fel­szólítására vissza kellett vin­niük a vállalat telepére. Nagy Lászlóék azonban a „peches kezdet” ellenére sem hagyták abba űzelmeiket ós sorozatosan meglopták a te­lep vásárlóit. A 136 mázsa NDK-brikettel, 115 mázsa koksszal összesen csaknem 22 ezer forinttal károsították meg a megrendelőket, illetve a vállalatot. A budapesti központi bíró­ság Nagy Lászlót a vásárlók megkárosítására, valamint a társadalmi tulajdon megrövi­dítésére irányuló sikkasztás büntette miatt 20 százalékos bércsökkentéssel 1 évi nevelő­munkára ítélték. Bűntár­sait, Szakács Endrét és Fűrész Lászlót 2 évi szabadságvesz­téssel sújtotta a bíróság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom