Kelet-Magyarország, 1971. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-15 / 192. szám

I cffSaf ' friPTPT WAGVAnORS7l.g wrr atfgöszfös 1Ä CSALÁD—OTTHON Korszerűbben — olcsóbban Lakásfestés A nyár nemcsak a strando­lás időszaka, hanem az ott­hon felkészítéséé is az őszi, téli hónapokra, az elpiszko­lódott falak ilyenkor kapnak új, tiszta „ruhát”. Napjaink­ban gyakran felmerül a kér­dés: festés vagy tapétázás? Kétségtelen, hogy a tapétázás drágább a festésnél — lega­lábbis, ami az egyszeri költ­séget illeti. Ám minden más mellette szól, ezért érdemes sorra venni az előnyeit. Ma­gasabb esztétikai igény kielé­gítésére alkalmas. A tapétá­zás kevesebb művelettel, gyorsabban elvégezhető, mint a festés. A tapétázott ielület javítása és felújítása a fes­tésnél egyszerűbb, s rendsze­rint házilag is elvégezhető. Tapétázással a falszerkezet hőszigetelő képessége kedve­zően javítható, még beton- szerkezet esetén is. A tapétá­zás bármilyen fal- vagy egyéb felületen elvégezhető, míg például a betonfelület festése műszaki problémákat vet fel. A tapétázott fal ko- pásállóbb, mindamelett sok­kal könnyebben tisztítható, mint a festett. Nem utolsó szempont az sem, hogy a tapétázásnál nagy szennye­ződéssel járó műveleteket nem kell végezni, így a fes­téssel csaknem azonos idejű (és igen fáradtságos) takarí­tás gyakorlatilag elmarad. Nálunk a tapétázás elterje­dését bizonyos mértékben gá­tolja a jó minőségű hazai ta­pétagyártás hiánya. Addig ic kaphatók azonban import­tapéták sokféle színben és minőségben. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek során számos szintetikus alapanyagú fal­festék került forgalomba (Wallkyd, Emfix stb.) óvatos becslés szerint az ország fes­tett falainak 80 százalékát még ma is a hagyományos enyves festék diszíti. A szintetikus festékeknek egyik hátránya, hogy az egy­szer már felvitt réteget nem lehet eltávolítani, nem kerül­het rá enyves festék, sem ta­péta. Viszont több réteg is fedheti egymást az évek so­rán és a felület a radírozva — tapétázás tisztítást jól bírja (a lemo­sásnál viszont néha veszít a színéből a festékréteg, folto- sodik.) A tapétázás egyszerűnek látszó műveletekből áll, ám mégis ajánlatos legalább első alkalommal szakemberrel vé­geztetni a munkát, az újabb tapétaréteg felragasztása vi­szont már nem olyan nehéz feladat. Aki viszont már az első tapétaréteget is maga akarja felvinni a falra, az alábbiak szerint járjon el. Először is vizes korong­ecsettel (csukott ajtók és ab­lakok mellett) nedvesítsük be a falakat és a mennyezetet. A zárt helyiségben keletkező pára hamar felpuhítja a meg­lévő falfestéket, amely fal- simítóval (spachtlival) könv- nyen letolható a vakolatról. Ezután a falfelület beenyve- zése következik. Egy kilo­gramm enyvet kb. 5 liter víz­ben felfőzünk és langyos ál­lapotban, rövid szőrű festő­kefével, folyásmentesen a falra kenünk (ez nagyon lé­nyeges művelet, ugyanis a vakolat homokszemcséit meg­köti és ezzel meggátolja a felragasztott tapéta leválá­sát). Az enyvréteg megszára- dása után a falon kisebb hibákat, lyukakat gyen­gén enyves vízzel megkevert gipsszel kijavítjuk. A felragaszthat úgy végezzük hogy az előre leszabott csí­kokat a hátoldalukon be­kenjük a ragasztóanyaggal (Glutolin vagy cellulózenyv 5—8 százalékos vizes oldata), 3—4 percig „pihenni” hagy­juk, hogy a ragasztóanyagtól az egész papír felpuhuljon, majd a tapéta felső szélét a falhoz illesztjük és puha sző­rű kefével (háztartási part­vissal), egyenletesen lefelé és a szélek felé haladva si­mára keféljük. A szomszédos csíkoknak kb. fél centiméte­res átfedéssel kell egymáson feküdniük. Ha a ragasztó- anyagot a kelleténél vasta­gabban kentük fel, úgy az elsimított széleket tiszta, nedves ruhával gondosan tö­röljük át. Először halvány, nem feltűnő mintájú papírt válasszunk, amit nehézség nélkül ragaszthatunk fel át­fedéssel. A geometrikus min­tájú papírokat csak fedés nél­kül lehet felragasztani, ami már nagyobb gyakorlatot igénylő feladat. B. I Reccpick # TEJBEN FŐTT HAKOTT METÉLT 2 2S dekagramm lisztből tojással, diónyi vajjal, csi­pet sóval és annyi tejjel, amennyit felvesz. kemény gyúrt tésztát készítünk; kés­fok vastagságúra nyújtjuk, és finom laskára vágjuk. Fél liter tejet diónyi vajjal és 2 evőkanál cukorral felfor­ralunk, bele öntjük a tésztát, s kevergetve addig főzzük míg az egész tejet magába szív­ja. (Vigyázzunk, hogy oda ne kapjon!) Kivajazunk egy mély tűzálló tálat, bele önt­jük a mazsolával, darált dióval elkevert, kifőtt tész­tát és tetejére a következő krémet simítjuk; 2 tojássár­gáját simára keverünk 2 evőkanál cukorral, kevés cit­romhéjat reszelünk bele és hozzáadjuk a tojások habbá vert fehérjét. A sütőbe tesz- sz.uk és felső lángon alapo­san megpirítjuk. SOMOGYI GALUSKA Mindenfajta sült mellé íz­letes és kiadós. Fél kg liszt­hez egy tojást, kevés sót adunk és vízzel felverjük ga­luskának. Sós vízbe hosszú vékony galuskákat, szagga­tunk belőle. Ha megfőtt, tál­ca tesszük és leöntjük forró tejfellel. Jól meghintjük ró­zsapaprikával, szálasra vá­gott, zsírban arany színre pi­rított hagymával. KÖRETEK Nem árt, ha a szokásos burgonya — sós Vízben, hé­jában, vagy zsírban kisütve — helyett valami újjal pró­bálkoznánk néha. E körítések közt van olyan, amely leves­sel, vagy anélkül, gyors ebéd­ként, vagy vacsorának is megállja a helyét! RÁNTOTT PALACSINTA HÚS MELLÉ Palacsintát sütünk, de cu­kor helyett sóval ízesítjük. Valamivel kisebbek legyenek, mint rendesen. Reszelt sajt­tal jó vastagon meghintjük. Összegöngyöljük. A végeit benyomkodjuk, majd tojás­ban és zsemlemorzsában meghempergetjük és zsírban kisütjük. TEHÉNTÚRÓBÓL RUDACSKÁK Negyed kiló tehéntúrót 1 tojással és 25 dkg liszttel összegyúrunk. Rövid rudakat formálunk. Zsírban kisütve főleg vadas húsok mellé tá­laljuk. Horgolt nyári pulóver Mintája Igen könnyű és mu­tatós. Jó szabásminta alapján vastagabb szálú fonalból, 3 és feles tűvel horgoljuk. A minta 3-mal osztható + 2 láncszem. 1. sor: a megfelelő hosszú­ságú láncszemsort behorgol­juk rövidpálcával. 2. sor: 1 láncszemmel for­dulunk, 2 láncszem, 1 rövid­pálca a 3. rövidpálcára, ismét­léssel, 3 láncszemmel fordu­lunk. láncszem, 1 rövidpálca a szél­ső pálcára, 1 láncszemmel fordulunk. 4. sor: 2 láncszem, 1 rövid­pálca a következő ívbe, ismét­lés, 3 láncszemmel fordulunk. 5. sor: bogyós pálca a kő­vetkező ívbe, 3 láncszem, 1 rövidpálca a következő ívbe, 2 láncszem, ismétlés, végül 1 bőgj'ős pálca a következő ív­be, 1 láncszem, 1 rövidpálca, 1 láncszemmel fordulunk. 3. sor: 1 rövidpáloa a 2 láncszemes ívben, 2 láncszem, 1 bogyós pálca a következő ívbe (ráhajtunk a tűre, bele­ültünk a következő ívbe, hur­kot húzunk, ezt kétszer is­mételjük, ismét ráhaj­tunk a tűre és a 7 hur­kot egyszerre lehorgoljuk, 1 láncszemmel zárunk), 2 lánc­szem, ismétlés, végül X rö­vidpálca a következő ívbe, 1 A szabásminta alapján a 2—5 sorok ismétlésével dol­gozunk. összeállítás után a pulóver aljáit és az ujjakat körülhorgoljuk egyrákajtásos pálca és 1 láncszem váltako­zásával. A nyakkivágást szo- rosszemmed (itt igazíthatjuk a kivágásit) és egy soron egyrá- hajtásos pálca és 1 láncszem­mel horgoljuk be. Fiú vagy lány? Új módszer a születendő gyermek nemének megállapítására Jean Reisman párizsi bio­lógusnak állítólag sikerült egy olyan tudományos mód­szert kidolgozni, amellyel a terhesség harmadik hónap­jában teljes bizonyossággal megállapítható a születendő gyermek neme. A módszer kidolgozásakor Richardson és Rapp amerikai kutatók ta­pasztalatait vette figyelembe, nevezetesen, hogy hímnem ü embrió esetében a terhes asz- szonyok nyál- és könnymiri­gyei fórfíhormonokat termel­nek. A vizsgálathoz harminc gramm nyál szükséges, ezért a kísérletre vállalkozók gyakran kénytelenek parafáit rágni, hogy a megfelelő nyál­mennyiséget kitermelhessék. A tudós a nyalat bizonyos anyagokkal keveri, es szűrő­papírral felitatja. A várandós anyák ezeket a papírszelete­ket reggel saját nyálukkal is­mét átitatják, majd megszá­rítják, a portól, szennyeződés­től védve eljutatják a tudós­hoz. Reisman laboratóriuma három nap múlva közli már az eredményt. A tudós kijelentette, hogy módszere teljesen megbízha­tó, az eddigi 12 000 előrejel­zésből csak 240 volt téves. De ezekben az esetekben is csak azért, mert az asszonyok nem tartották be az előíráso­kat. A speciálisan preparált szűrőpapírt ugyanis teljesen éber állapotban, fogmosás előtt és rúzsmentes szájjal kell átitatni. Igazságok és tévedések a gombák körül Többször írtunk már arról, hogy a gomba kitűnő élelmi­szer. ízesíti, színesíti az em­ber étrendjét, aránylag könnyen emészthető fehérje hásznos tápanyag és a fűszer- szegény diétában különös je­lentősége van. ...de — sajnos — veszedel­mes is! Leggyakrabban a könnyel­műségnek a téves — sőt sok­szor a babonás — felfogás az oka. Például a tévhit azt tartja, hogy az a gomba nem lehet mérges, amelynek a tö­réslapja nem bámul meg, aminek nincs kellemetlen szaga, nem csípős az íze, a leve, vagy főzete nem feketí­ti meg az ezüstkanalat, vagy aminek a levét homokon át­szűrték. Mindez ostoba men­demonda! A mérges gombát nem le­het méregteleníteni! Az is téves felfogás, hogy az ehető gomba is mérgessé válik, ha mérges gomba kö­zelében, döglött állat környe­zetében, vagy mérgezett ta­lajon nőtt. Az igaz, hogy az ehető gomba is ártalmassá válhat, ha nem friss. A gom­bának magas a víztartalma és könnyen bomlik a fehérjé­je. Nyári melegben nyers és főtt állapotban egyaránt gyorsan megromlik. Kitűnő táptalaj a kórokozó baktériu­mok számára is. Ez az igaz­ság a rémhír ellenében. Te­hát még a frissen szedett, vagy vásárolt gombát is ta­nácsos azonnal megfőzni, tüstént elfogyasztani. A sok általános tudnivalón túl joggal kérdezhetik olva­sóink, hogyan károsítják a mérges gombák az emberi szervezetet? Egyes fajták csak emész­tőszervi ártalmat okoznak: hányingert, hányást, hasfá­jást. Az ilyen mérgezettek hamarosan meggyógyulnak. Más gombák az idegrend­szerre hatva, súlyosabb mér­gezéssel járnak. Izgatottság, látási, hallási zavarok, esz­méletvesztés szerepelnek a panaszok között. Ismét mások vérkárosítók. A vörös vértes­tek mérgei. Ezek sárgaságot, vérvizelést okoznak, szemben az előbbi csoporttal, amely­nek mérgezettjei úgy visel­kednek, mintha megbolon­dultak volna. A legsúlyosabbak a májra ható gombamárgek. Ezek kö­zé tartozik a csiperkegombá­val könnyen összetéveszthető gyilkos galóca mérge. A gyil­kos galóca, ez a szürkés—zöl­des—fehéres kalapú, alatta fehér lemezű gomba, amely­nek tönkjén felül fehér hár- tyás gallér, alul ugyanilyen bocskor van és amelynek fiatal nemzedékét ez a fehér hártyás burok teljesen bebo­rítja, tökéletesen rászolgál a nevére: gyilkos! Elfogyasztá­sa után fél-másfél napig pa­naszmentes lehet a beteg, de ez idő alatt a veszedelmes méreg felszívódik és olyan súlyos bél-, máj-, vérkároso­dást okoz, hogy csak a leg­gyorsabb és legszakszerűbb kórházi kezelés mentheti meg a szerencsétlen mérge­zett életét a biztosnak látszó halálveszedelemből. Ezért kell a gombafogyasztás után rosszul lett beteget azonnal — minden késedelem mellő­zésével — kórházba szállíta­ni. Mik a nyugodt gombafo­gyasztás biztos feltételei? Először az, ha csak gomba­telepen tenyésztett gombát vásárol valaki és a gj'űjtött gombához még bizalma sincs. Másodszor: ha az önmaga által felszedett gombát be­mutatja a gombaszakértőnek, akj a begyűjtött anyagot da­rabonként gondosan átnézi; vagy ha a piacon vásárláskor az eladótól a gombaszakértő írásbeli igazolását követeli. De még az ilyen gombát is frissen kell megfőzni és a legközelebbi étkezés során elfogyasztani. Buga doktor Hétfőn reggel fél 8-kor nyílik az iparcikk kisker vállalat tanszer idényboltja Nyíregyházán, a Zrínyi tlona utca 7. sz. alatt (a gyermekruházati bolt helyén) FÜZETCSOMAGOK, ISKOLASZEREK Alt. iskolások, gimnazisták, TECHNIKUMI ÉS FŐISKOLAI HALLGATOK RÉSZÉRE ITT SORBAN ÁLLAS NÉLKÜL KÖNNYEN BESZEREZHETŐK. Nyitva minden nap reggel 1/2 8-től déli 1 óráig és délután 3 órától este 1/2 6-ig.-------------------------------------1 ii T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom