Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-07 / 158. szám

1971. Július 7. KELET-MAGYARORSZÁG 5. oMa! Diagnózis a szellemi és fizikai képességről Tanácsok ötezer életbe indulónak Egy „csendes“ intézmény kihasználatlan eredményei Más megyékben külön épü­letben, Nyíregyházán a gyógy­pedagógiai intézet két szűkös helyiségében dolgozik a ne­velési tanácsadó. A jövő szá­mára elengedhetetlen intéz­mény ez, hiszen a nevelési ta­nácsokon kívül Szabolcsban ez az egyetlen intézet, amely képes arra, hogy a pályavá­lasztók számára is segítséget nyújtson. A ma nevelési ta­nácsadója potenciálisan a már elengedhetetlen szükségesként jelentkező pályaválasztási ta­nácsadó magja, alapja lehet, feltéve, ha erre művelődési és munkaügyi szerveink kellő fi­gyelmet és pénzt is fordíta­nak. | AZ ELHELYEZÉS: | ELRIASZT Az, hogy a nevelési tanács­adó a gyógypedagógia épüle­tében van, sok szülőt vissza­tart attól, hogy gyermekét idehozza. Mert tény: a nevelé­si tanácsadó egészséges gyer­mekekkel foglalkozik, elsősor­ban olyanokkal, akikkel eset­leg nehezebben boldogulnak a szülők, vagy hallási- és be­szédhibában szenvednek, vagy éppen arra szorulnak, hogy az életbe indulás előtt felvilá­gosítást kapjanak arról, mi­hez milyen képességük, kész­ségük van. A Nyíregyházán működő nevelési tanácsadó elsődleges feladata tehát nem a pályavá­lasztási tanácsadás. Ma csu­pán közvetett módon — bár kizárólagosan — végzi ezt. Rendelkezik a megfelelő tu­dományos felkészültségű or­vosokkal, pszichológusokkal, pedagógusokkal. Tesztrend­szerek, technikai felszerelések segítik a munkát. Az intéz­ményben dolgozók ennek megfelelően nem egy-egy pá­lyára ösztönöznek, hanem csak a vizsgált gyermek „irá­nyultságát” állapítják meg, segítve, hogy a gyermek és a szülő dönteni tudjon, milyen pályák felé orientálódjék. | FOGADÓNAP: I KEDDEN ÉS PÉNTEKEN A tanácsadóban 5 fős szak­embergárda látja el a vizsgá­latokat. Egy-egy alkalommal 5—6 gyermekkel foglalkoznak, mégpedig rendkívül alaposan és körültekintően. A 16 éves korig hozzájuk kerülteknek mind a szellemi, mind a fi­zikai kondícióját elemzik, be­hatóan vizsgálják a társadal­mi és családi körülményeket. Eddig több, mint 5000 leányka és fiú számára nyújtottak se­gítséget, adtak tanácsot. Segíteni tudnak akkor is, ha a gyermek gátlásokkal küzd. A tanácson kívül kezelést nyújtanak a beszédhibásoknak is. Levelek százai igazolják: a szülők és kis pacienseik há­lásak ezért, A logopédus, a be­szédhiba-javító szakember idő­beli közbelépése sok gyerme­ket mentett meg attól, hogy da­dogás, pöszeség miatt a csú­folódók kereszttüzébe, vagy az iskolában a gyenge tanulók közé kerüljön, az életben fé­lénk legyen. A nevelési tanácsadó ezen­kívül a megye óvónői számá­ra is tartott továbbképzést, és éppen a legkényesebb neve­lési tanácsok, a beszédhibák kijavításának módszerei ré­vén kisugárzó segítséget is nyújtottak. Az igény, a szük­ség hatására most azt terve­zik, hogy Kisvárdán, Csenger- ben, Mátészalkán és Tiszalö- kön is kialakítják gyógyító, tanácsadó központjaikat. | TUDOMÁNYOS MUNKA — KAPCSOLATOK i ______________________­Tágabb értelemben véve a nevelési tanácsadó tevé­kenysége ma is szolgál bizo­nyos pályaválasztási előkészí­tési célt. A hajlamok, készsé­gek, képességek, érdeklődési körök kimutatása, bizonyos pályák iránti alkalmatlanság bizonyítása szinte minden ko­rú vizsgált gyermek esetében folyik. így mint módszertani, tudományos bázis ez az intéz­mény lenne á legalkalmasabb arra, hogy kiindulópontja le­gyen egy olyan pályaválasztá­si tanácsadónak, melynek fel­állítását a Minisztertanács legutóbbi ülésén is sürgettek. A tanácsadó jellegének, mű­ködési területének bővítése, megfelelő helyen történő el­helyezése, az ott dolgozók lét­számának bővítése egy, már tapasztalatokkal rendelkező ifjúsági intézményt jelentene megyénkben. Mert a nevelési tanácsadó eddig is több, mint 5000 vizsgálati eredmény tu­dományos feldolgozásával fog­lalkozik. Családi és társadal­mi háttér bontakozik ki ennek nyomán, lehetőséget ad egye­di és csoportos jellemzők ki­szűrésére. A nyíregyházi tanácsadó orvosai, pedagógusai orszá­gos kapcsolataik révén, főleg a budapesti intézetekkel való együttműködésük révén nagy, csak részben hasznosított ta­pasztalatokkal is rendelkez­nek. így hát mindenképpen alkalmasak arra, hogy egy megalakuló, a nagy jelentősé­gű pályaválasztási tanácsadó elindítói legyenek. I MINÉL ELŐBB, I ANNÄL JOBB A szabolcsi iparosítás a kö­vetkező években a munkaerő­utánpótlás nagy gondját veti majd fel. A leendő munkaerő nagy többsége az iskolából kikerülők sorából verbuváló­dik. Ezért is döntő, hogy a pályaválasztási tanácsadás fő célja az legyen: a megye vár­ható munkaerő-szükségletét segítse összeegyeztetni a fia­talok adottságaival, képessé­geivel, érdeklődésével. Mint a Minisztertanács utalt erre, fontos, hogy a fiatalok sajátos csoportjainak, mint például az egészségileg káro­sodottak, s nem utolsósorban az állami gondozottak elhe­lyezési lehetőségeivel kiemel­ten foglalkozzanak, hogy ők is megtalálják képességeiknek a megfelelő helyet a társada­lomban. Minden eddigi társadalmi erőfeszítés, amelynek Sza­bolcsban tanúi voltunk: tiszte­letre méltó. De igen időszerű, hogy egy meglévő, tudomá­nyos bázisnak számító intézet talaján kiépüljön egy olyan pályaválasztási tanácsadó, amely az egész megyét átfog­va maradéktalanul képes megfelelni a kor követelmé­nyeinek. Bürget Lajos Kisvárosi hangulatok Az ország legtávolabbi kis­városa: Kisvárda. Évszáza­dokkal ezelőtt már város volt, mégis csecsemőnek szá­mít a magyar városok kö­zött. Alig egy éve kapott ismét városi rangot és cí­met. Kövek. emberkéz által megmunkált kövek regélnek itt a letűnt évezredekről. Belép a „vándor” a vármú­zeumba és ott találja ma­gát szemtől szembe a nagy múltú település őskorával. De előbb a várról... A me­gye egyetlen vára a kisvár- dai, csonkavár. hisz jófor­mán két főfala maradt épen. De a helybeliek meg­adják a címet és rangot ne­ki: vár. „Kimegyünk a vár­bal” „Felugrunk a város te­tejére” — mondják. ★ S a romantikus csigalép­csők valóban a múltba vi­szik a látogatót. Egyben a jelent is megmutatják fent- xől. A múlt? A kisvárdai család címerei, a vár népé­nek kicsorbult fegyverei, matuzsálemkort megért go­lyóbisok. és a hírhedt Kru- csay pallos, a balladák hűt­len asszonyainak ítéletet osztó fegyvere... Fent a várfokon a nem szédülős látogató gyönyörködhet a ta­karos kisvárosban, amely az utóbbi négy-öt évben mind türelmetlenebbül igyekszik megszabadulni a régi el­nyűtt ruhájától. A régi sza- tócstooltok, mákszemnyi mű­helyek egymásba kapaszko­dó sora még sikátorszerűen végigmegy a kisvároson. A Hármasúttól a Fő térig, s onnan tovább a nagyállo­más felé. De a vár fokáról is jól látni az omló falakat, az alapozó gépeket, embere­ket. .. Ott. távolabb, a két to­rony között friss téglara­kás. Egy halom múlt ez is. Bontják, sőt csaknem le is bontották a régi fogadót, a postakocsis világ menedék­helyét. ahonnan a vásárok­ba érkezők álomra hajthat­ták fejüket és a lovak is za­bostarisznyát kaptak. Hány embernek volt ez az utolsó éjszakája hogyan fordultak meg vagyonok a kártyaasz­talnál. hány ifjú pár töltöt­te itt lopva a nászéiszakát — erről a régi legendák me­sélnek csupán. Tény. hogy már halomban tornyosul a több mint százéves fo­gadó, amely legutóbb a művelődésnek adott ott­hont. de egy este kis- híján maga alá temette a tévét néző közönséget. Ez volt az öreg épület utolsó figyelmeztetése, hogy lejárt az idő. Kezdődhet a bontás. kezdődhet egy újabb lapja a krónikának. ★ Egy moccanással arrébb felidéződik egy nem túl tá­voli kép: az öreg fogadó szomszédságában apácazár­da volt. Az elérhetetlen „vőlegény” jegyesei éltek itt, akik közül sokan nyo­masztó emlékként gondolnak az ott töltött évekre. Bol­dog családanyák. dolgozó nők, akiknek a gyerekük meglehet éppen oda jár, a volt zárdába, a kisvárnál 19-es mártírról elnevezett középiskolába. Császy Lász­ló nevét viseli Kivárda má­sod ijc középiskolája. Egy .szürke” tanárét, aki nem volt hős. nem hivalkodással állt a fehérterror kivégző­osztaga elé. Csupán, s mi­lyen sokatmondóvá léphet elő egyetlen elkoptatott szó. csupán emberként odaáll t a sokaság mellé. emberként vállalta a felelősséget, a Iáit ★ Tovább nézelődik a ván­dor a vár fokáról, s irdatlan hosszú autókaravánt lát. Ide tartanak. Ostromló nép. a vérfürdőt rohamozzák. S ki gondol arra közülük a vár­árok mellett elhúzva, túráz­ÖRIÁRAT A FÖLDEKEN Ellátni az Amikor elindultunk erre a riportra, arról szerettünk volna tájékozódni, hogyan látják el a szabolcsi me­zőgazdaságban a betakarí­tás nehéz munkáját meg­kezdő dolgozókat. Régen, a kisparaszti világban a téli disznóölés szalonnáját tet­ték félre erre az időre, mert aki dolgozik, annak enni kell. Étkezde a tsz-ben Utunkat a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet földjein keztük. Bagaméri Imre elnök tájékoztatott ar­ról, hogy pár nap múlva kezdik az aratást. Árpával kezdik és árpával fejezik be, mert a legkorábban az 50 holdas őszi árpa érik, legkésőbb a 80 holdas ta­vaszi. A 600 hold kalászos­hoz három kombájn van. 5—6 kilométerre dolgoznak a lakóhelyüktől. Minden kombájnosnak van családja, az 1 hónapi aratás alatt vagy a feleség, vagy a gye­rekek kiviszik a földekre a meleg ebédet a dolgozók­nak, mert onnan nincs ide­jük bejönni és 12 óra nagy idő. Ha a műszak ezen túl is nyúlik, 50 százalékkal magasabb bért kapnak érte a dolgozók. Ugyancsak más- félszeres bér jár a vasárna­pi munkáért. Ezenkívül a termelőszövetkezet körül­belül 7 ezer forintot idén is megszavazott a legjobban teljesítők jutalmazására. Aki közelebb dolgozik, a 3 hónapja megnyílt étkez­dében jóízű ebédet kaphat. Van idejük bejönni. A kosztot 8 forintért kapják az almatárolótól. Hozzájáru­lással 5 forintért adják a dolgozóknak. ízletes és bő­séges, meg vannak vele elégedve. Más a probléma az inni­valóval. A termelőszövetke­zet vezetősége nem nagyon kedveli az aratási időben az országutakon járó-kelő úgy­nevezett mozgóbüféket, mert ezek szeszes italt is árusítanak. Éppen ezért ra­gaszkodnak hozzá, hogy csak bizonyos előírt területen árusíthatnak és ott is szigo­rúan ellenőrzik az árusí­tást. Ehhez az intézkedés­hez nem kell kommentár. És a távolabb dolgozók? Azoknak minden reggel vesznek néhány láda hűsí­tő italt, leteszik az útszéli fasorok mellé és annyit isz­nak belőle, amennyit akar­nak. va: hány ember türelme, mun­kája fakasztott itt vizet, for­ró vizet. Az öreg Tutkovics bácsi egy életen át kutatta a vizet Kisvárda alatt, mint egy kincskereső. Az ő ősei ásták az első kutakat, fa­kádakba buzgott a hideg víz. A forró érig nem jut­hattak el. Az idős Tutko­vics bácsi megérte, hogy fü- rödhetett a kisvárdai strand gyógyító vizében. ★ aratókat Szendi Lászlót, az Ujfe- hértói Állami Gazdaság igazgatóját alig bírtuk el­érni, mert kint ellenőrizte a munkát a földeken. Ez a gazdaság főleg vetőmagot termel. Éppen ezért az ara­tás csak később kezdődik itt. De a betakarítás nem­csak a kalászosok levágásá­ból áll. Heti prémium Az állami gazdaság dolgo­zóinak nincs problémája az enni- es innivalóval. Akár az étkező közelében dol­goznak, akár a földeken, na­pi háromszori étkezést kap­nak a megfelelő üdítő ita­lokkal. A betakarításban részt vevők napi húsadagját 60 dekában állapították meg, amit jogosnak érzünk az említett paraszti szalonna­hagyomány jegyében, de kíváncsiak vagyunk, gon­dolnak-e erre máshol is? (Napi 10—12 órát zötyögni a kombájnon, traktoron, nem kis testi igénybevétel, jó kondíció kell hozzá.) Az anyagi érdekeltség ki­váló a gazdaságban. Talál­koztunk Csiszár Márta fő­állattenyésztővel, aki talán Szabolcsban elsőnek érte el, hogy a nők többet ke­resnek, mint a férfiak. A kombájnotok közül, aki a napi 200 mázsás teljesítmé­nyét megcsinálja, napi 60 forint prémiumot kap. He­tenként felveheti. Kirándulás! Legtanulságosabb harma­dik látogatásunk volt a bö- könyi Kossuth Szakszövetke­zetben. A háromezer hol­das gazdaságban, — amely­nek 623 család a tagja — aki Szoták Mihály elnökön kívül itt dolgozik, az vagy idénymunkás, vagy alkal­mazott. A falutól 5 kilomé­terre szívja jó keresettel a férfilakosságot a Hajdúsági Iparművek Téglásra. De azért a csillagfürtjük övig ér és a tervezett másfél millió helyett alighanem si­kerül elérniük a 2 milliót idén az ezer hold közös művelésű földben. A férfi­ak beadták a közösbe a 3—4 holdon felüli földjü­ket. Itt négyszáz családfő fog kaszával aratni, 1—2 hold kalászost szabad szom­batján és vasárnap „ki­rándulás” — mondják. Hazafelé jövet megnéztük Tégláson a Hajdúsági Ipar­művek sokat emlegetett élelmiszerboltját a gyár be­járata mellett. Nem véletle­nül dicsérték a bökönyiek. Büfé ez, kis asztalokkal, ud­varias kiszolgálással. Po­hár is van üdítő italhoz, kés is a szendvicskenéshez. És minden kapható benne, ami csak munkásember szemé- nek-szájának ingere. Csak egy dolog nincs: szeszes ital. Gesztelyi Nagy Zoltán ■ U 1 ' " 1 Újabb lakásokat adnak át a Szamosközben Ötvennyolc lakást adnak át ezen a héten a fehérgyarmati és mátészalkai járásban az árvíz utáni újjáépítésben be­fejezetlenül maradt családi házak közül. A múlt év no­vemberében, decemberében elvonult építők közül ugyan­is — a 'szabolcsiak mellett —> néhány más megyebeli válla­lat és ktsz is visszajött, hogy befejezzék az építkezést és lakhatóvá teg^k az egész la­kást: Elsőként kedden az Ibrányi Vegyes Ktsz tartotta meg az ünnepélyes átadást Tunyog- matolcson, ahol 10 lakást tet­tek teljesen beköltözhetővé. Ugyancsak kedden adtak át 22 családi házat Jánkmajti- son a Budapesti Prosperitás Ktsz dolgozói. Ezen a héten még két al­kalommal adnak át kész la­kásokat. 7-én Kisarban 10 la­kást adnak át kitatarozva, kifestve a Mándoki Vegyes Ktsz dolgozói, 9-én pedig Csegöldön 10 lakást a Kar­cagi Vegyes Ktsz dolgozói. Nemzetközi biológiai tanácskozás Rangos nemzetközi rendez­vény színhelye július 7—9 között a Nyíregyházi Tanár­képző Főiskola. A Magyar Biológiai Társaság didaktikai szekciója és a főiskola rende­zésében a tantárgypedagógiai napok keretében az élővilág tanításával kapcsolatban ta­nácskoznak a biológiatanítás neves' szakemberei. Július 7-én és 8-án 16 előadás hangzik el. Az élővi­lág és biológiatanítás tapasz­talatairól bukaresti, olomouci, rostocki, güstrowi és jénai egyetemi és főiskolai tanárok is tartanak előadást. Gyakor­lati bemutatón kerül sor a biológiaórákon alkalmazott „oktatógép.ek” ismertetésére, amelyet budapesti, dunaföld- vári és nyíregyházi tanárok tartanak. Csütörtökön a ta­nácskozás második napján a délelőtti előadások után a kerekasztal-konferencián és szekcióüléseken tárgyalják a hazai élővilág- és biológiaok­tatás kérdéseit.’ Július 9-én pihentetőnefc egész napos tanulmányi ki­rándulást tesznek a tanács­kozás résztvevői. Felkeresik megyénk leghíresebb biológi­ai nevezetességét a bátorli- geti arborétumot, majd a szatmárcseke—turistvándi vo­nalon ismerkednek megyénk­kel flxj Űj gyomirtó vegyszert mutattak be Kisvárcián De szállj le vándor a vár faláról, nézz körül a megif- jult kisvárosban. A Vulkán­ban — mert még a régi ne­vén tgy hívják a fémszerel- vényáru-gyár kisvárdai gyár­egységét — kékes láng jel­zi, hogy öntenek... A szesz­gyárban talán egy új italt palackoznak, a tejüzem szí­nültig telt tartálykocsikat fogad. Dömperek forognak a Lenin utica egyik üres tel­kén, ahol tábla jelzi: itt épül az új ABC-áruház. A Béke presszóba tér be a fáradt vándor, hogy egy feketével élénkítse magát. Bent vado­natúj bútorok, árcédulával... A pincér hozza a forró fe­ketét. S a vendég, ha van a zsebében elég aprópénz — a franciakrém es mellé, egy fotelt is becsomagoltathat. A presszóban ugyanis bútor­kiállítást és vásárt rendez­tek. ötletes, meglepő. Ez is egy »ín. egy hangulat a mai Kisvárdából. P. G. Setacid néven új gyomirtó vegyszert állítottak elő a Nö­vényvédelmi Kutató Intézet szakemberei. A hazánkban még újnak tekinthető vegy­szer, amelynek előállítására a kutatók az eredetitől jobb módszert dolgoztak ki, hé­zagpótló szerepet tölt be, mert majdnem valamennyi egyszikű gyomnövény irtásá­ra alkalmas. Eddig nem volt ilyen vegyszer a közhaszná­latban. A por alakban elő­állított vegyszert permetlének keverve szórják a talajba, és különösen akkor hatásos, ha a gyomnövények csírázásakor alkalmazzák, a vegyszere­zést pedig más fajtákkal kombináltan végzik. Kisparcellákon már ko­rábban kipróbálták. Nagy­üzemi alkalmazására idén került sor először. A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet kisvárdai kísérleti telepén öt, a szomszédos ajaki tsz-ben nyolc hektár burgionyatáblán alkalmazták tavasszal a véé tés utáni néhány nap múlva. Az új vegyszer gyomirtó hatását kedden mutatták be a kutatóknak, a Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar me­gyei burgonyatermelő állami gazdaságok és terrrAlőszövet- kezetek vezetőinek, szakem­bereinek. Az eredmények igen biztatóak. A legalkal­masabb időben vegyszerezett táblákon alig van gyomnö­vény. Az eredmények min­denben megfelelnek a vára­kozásnak. Ha ezek a továb­biakban is kedvezőek lesz­nek és engedélyezik nagy­üzemi használatát, már jö­vőre megkezdik nagy tömeg­ben az előállítását, és néhány év múlva minden eddiginél jobb, hatásosabb, valamennyi kétszikű kultúrnövény gyom­talanítására alkalmas vegy­szer áll a mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére. ÖL U

Next

/
Oldalképek
Tartalom