Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-01 / 153. szám
Hirn. Július E fcBLET-MAGYARORSZÁtí S. oldal Rádiós) egy zet két szabolcsi község művelődéséről Együttműködés a betakarítás gyorsításáért Az illetékes vállalatok vezetőinek tanácskozása a megyei tanácson Érdekes és hangulatos példáját adta Garami László jegyzete a Petőfi rádióban — kedden este — hogyan lehet két falu nagyon is eltérő művelődéséről fontos dolgokat elmondani, anélkül, hogy vihart kavarna az érintett két községiben, a népmeséi nyelven „feleany- ryinak” és „kétannytnak” nevezett faluban. Szabolcson innen. Tiszán túl... A rádióban elhangzott jegyzet szándékosan nem nevezte nevén a helyszínt, hogy megelőzze a sértődöttséget. De azért is választhatta ezt a formát Garami László, mert sokkal tipikusabb gondokat tett szóvá, mintsem azok két községet érintenének. Tegyük hozzá, nem csupán két szabolcsi községet. Nem is azért fűzünk hozzá néhány megjegyzést. mert kimondottan szabolcsi jelenségeket bogozott, hanem olyan problémákat. amelyek megyénkben is közérdekűek, izgatóak. Min múlik az. hogy mennyi pénz és törődés jut a művelődésre egy-egy helyen? Miért pezsgő és példás a kulturális élet ..két- annyi” községben, s miért vérszegény ugyanez a „feleannyi” háza táján? A Szabolcson innen. Tiszán túl... című műsorban a szerző, a helyszínen járva találkozott a jelenségekkel. Egy 1600 és egy 3200 lakosú községben azt kutatta, miért jó a művelődés az egyik faluban, s miért nem jó a másikban. Nem a bölcsek kövének felfedezéséről van szó, hanem azokról a nagyon is prózai, hétköznapi problémákról. amelyek végső soron eldöntik: milyen egy adott lakóhelyen a kulturális élet. A gyakorló népművelők Szabolcsban is szembetalálják magukat a jó mozzanatokkal éppúgy, mint a kevésbé jókkal. A „feleannyi” községben például azzal a kevés pénzzel sem tudnak jól gazdálkodni. amit az éves költség- vetés megad számukra. Valamilyen rokoni kapcsolat révén havi 600 forintos fizetéssel egy kertészt alkalmaznak. éki a művelődési ház előtti tenyérnyi parkot gondozza. Télen, nyáron. Ez nem gyakori, de „feleany- nyi” községben mégis megtörtént. Nem is jut pénz másra. A művelődési otthon vezetője elzárkózik mindentől, ami kívül esik a „falakon." Nincs kapcsolata a tanácscsal, a tsz-ekkeL nem kéri a támogatásukat, nem igyekszik programokat kínálni. „Itt senkit semmi nem érdekel” — mondja. A pedagógusok ..farmerkodnak” neki. az egyetlen segítője a művelődési otthon büfése. Ebben a faluban ugyanis a művelődési otthon büféjében olcsóbban mérik- az alkoholt, mint a kocsmában, ezért ide kaptak a szesztestvérek. Hogy ez miért jó a művelődési háznak, a vezetőnek — és egyáltalán a kulturális életnek — erre nem tudott választ adni senki. De más problémák is sejtetik, hogy nem „isten rendelése”, hogy „feleannyi” községben rosz- szul mennek a dolgok a művelődéssel.. . A másik község semmivel sincs jobb gazdasági, társadalmi helyzetben, mégis já- rásszerte ismerik, művelődő falunak tartják őket. Ezt mi teszi? Szinte minden más, de leginkább a szemlélet: itt nem csupán alibi, jelentéseket szaporító adathalmaz a a művelődési élet. A faluban élő 42 értelmiségi közül 19-en állandó társadalmi aktívái a művelődési otthonnak. Nincsenek „falak” a művelődési otthon és a tanács. a tsz-ek között. Nyáron gyermekfoglalkozásokat is tartanak a művelődési házban, apróság. de milyen hasznos. Nem csak a gyermekekkel foglalkoznak, hanem a szülők nyugodtságáról is gondoskodnak, akik jó helyen tudják a gyermekeket. szabadabban végezhetik a nyári munkákat. A két tsz nem sajnálja a pénzt a művelődési otthontól, mert jól tudják, korszerű gazdálkodást nem alakíthatnak ki megfelelő és szakműveltség nélkül. S ebben a fő szerep a művelődési otthoné. amelyet népművelési szakképzettséget szerzett ember vezet. S hogy a falu lakói mennyire szeretik a kultúrát. arra jellemző volt egy színházi est. amikor kétórás késéssel érkeztek, gépkocsihiba miatt a művészek. És a közönség várt... Jól kirajzolódó kontrasztokkal ismerhettük meg a rádiósjegyzet alapján a két falu művelődését. Tanulságos és izgalmas utazás volt, töfob olyan gondot vett reflektorfénybe, amelyek egy részével naponta találkozhatunk. Mégis, így együtt, és ellentétpárba állítva, feltétlenül elgondolkoztatóak. P. G. Szerdán megbeszélésre ültek össze azoknak a Szabolcs- Szatmár megyei vállalatoknak a vezetői, akik a betakarítás munkájában érdekeltek. Megtárgyalták soron lévő feladataikat, egyeztették tapasztalataikat és különféle felajánlásokat tettek a közös ügy segítésére. Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy nehéz aratás előtt állnak Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemei, mivel az időjárás egy kis késlekedést okozott, viszont a bő termés minden eddiginél fokozottabb munkát kíván a betakarítást végzőktől, és ügyesebb szervezést a vezetőktől. Balogh Bertalan, a Nyíregyházi AGROKER igazgatója elmondotta, hogy az erőgépekkel nem lesznek problémák. Jelenleg is vannak készletek a vállalat telepén és egymás után érkeznek az új, korszerű, 65 lóerős, nyugati licenc alapján készült román traktorok. Az alkatrészellátás a legtöbb cikkben folyamatos. Az utolsó pillanatban sikerült még körülbelül 20 kombájnt szerezni, de néhány termelő- szövetkezet igényét már nem lehet kielégíteni. Ezen is próbálnak segíteni. Rendrevágó gépekből a tavalyinak kétszerese fogyott, ékszíjakban is van ellátás, a nagyon fontos csapszegek sorozatosan érkeznek, de érdekes módon néhány alkatrészből, például a kombájnhoz szükséges ferde felvonóból kielégítetlen igények is vannak. A vállalat nemcsak reggel 7-től este 7 óráig tart ügyeletet, hanem éjjel is hajlandó kiszolgálni azokat a nagyüzemeket, amelyeknek a meghibásodott gépek javításához sürgősen alkatrészre van szükségük. Ezenkívül feljegy-, zik azoknak a vásárlóknak a" nevét is. akik túlságosan sok alkatrészt vásároltak az elmúlt időben, és tanácsadó szolgálattal tájékoztatják azokat a közös gazdaságokat, ahol egyetlen alkatrész hiánya miatt gép áll: hová fordulhatnak segítségért. Sajnos, így is igen nagy különbségek vannak gépellátás tekintetében. Például a balsaiaknak annyi új gépük van, hogy 20 nap alatt el tudják végezni-az aratást. Ha viszont a jánkmajtisiak a saját két kombájnukra lesznek utalva, több, mint 2 ezer hold kalászosuk betakarításához, még szeptemberig is elbajlódnak vele. Van olyan termelőszövetkezet Nyíregyházától 20 kilométerre, amelynek 12 darab tartaléka is van az annyira hiányzó ferde felvonókból. Jó lenne, ha segítene a többieken. A vállalat nevében a tavalyihoz hasonlóan ismét nagy jutalmat készül kitűzni az AGROKER azoknak a közös gazdaságoknak, amelyek megsegítik a rászorulókat gépeikkel, saját munkájuk elvégzése után. Nagy Sándor, a MEZŐGÉP igazgatója elmondotta, hogy minden gépállomáson javítóbrigádokat alakítottak. Ezek éjjel-nappal, sőt még vasárnap is rendelkezésére állnak a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Megkezdték az alkatrészügyeleti szolgálatot Is, beleértve olyan alkatrészek ellátását, amelyeket más megyei MEZŐGÉP-vállalatok gyártanak. A vállalat a maga részéről azzal siet segítségére a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hogy hajlandó kölcsönadni a betakarítás idejére kombájnvezetéshez értő dolgozóit. Ezzel meg lehet akadályozni, hogy az új gépekre tapasztalatlan emberek üljenek és így még több meghibásodás történjen. Marosi Károly, a gabonafelvásárló vállalat igazgatója beszámolt arról, hogy kint a földeken jó becslés szerint 20 ezer vagon kenyérgabona áll, 6 ezer vagonnal több, mint tavaly. A vállalat már 11 ezer vagon felvásárlására szerződött és mivel a takarmányhelyzet egyre javul, bármelyik mezőgazdasági üzem kérését az egész évben ki tudják elégíteni. Azt remélik, hogy feleslegesen nem fognak tartalékolni a mezőgazdasági nagyüzemek. Az átvétel kora reggeltől késő estig folyik, de A kiskörei Tisza II. vízlépcső építése az idén döntő szakaszához érkezett. A beruházásra előirányzott ösz- , szeg ebben az évben mintegy háromszorosa a tavalyinak és meghaladja a 800 millió forintot. A tervek szerint a Tisza II. vízlépcső főműveinek üzempróbáit 1973- ban meg kell kezdeni és en■ ■■ ■ —ss jó lenne, ha főleg a nedves gabona szárítására éjjel-nappal üzembe helyeznék a mezőgazdasági üzemek szárítógépeit. Az igazgató javasolta, hogy nem a teljes érettség állapotában, hanem már 17—18 százalékos víztartalom esetén, vagyis viaszérésben vágják le a kalászosokat, mert ennek a minősége lesz a legjobb. Az átvevőhelyeken vasárnap is hajlandók dolgozni, ha az üzemek bejelentik. Helyes volna a munka meggyorsítására, ha egyenesen a kombájntól hoznák a tisztítatlan terményt, mert a vállalat ezeket meg tudja tisztítani. Zsákprobléma nincs, a terméseredmények igen kedvezőek. Minden termelőüzem tudja, hová kell szállítania. Csak részleges esők után kell elosztani a szállításra váró terményeket. A vetőmagellátó és termeltető vállalat részéről Szakol- czai Sándor főmérnök elmondotta, hogy a 4200 hold borsó aratásával még csak negyedrészt készültek el és ez további munkatorlódást fog okozni, de mindent megtesznek ők is a gyors lebonyolítás érdekében. Valamennyi résztvevő egyetértett azzal, hogy szükség van a mezőgazdasági nagyüzemek közötti kölcsönös segítő mozgalom kibontakoztatására, amely tavaly olyan szép eredményeket hozott más körülmények között ugyan. Több vállalat vezetője jelentette be, hogy nagy értékű jutalmakat ajánl fel az egymást segítő mezőgazdasági nagyüzemek közül azoknak, amelyek a legtöbbet segítenek másokon, beleértve személy szerint is a kölcsönös segítőmozgalomban részt vevőket és kezdeményezőket. (g) nek az a feltétele, hogy az idei évre előírt nagyszabású munkálatok határidőre elkészüljenek. A munka előrehaladását jelzi, hogy az idén több területen már a szerelők is munkába álltak. Ök dolgoznak az erőműtelep kábelrendező helyiségében, a kapcsolótéren, valamint a villamosgépműhelyben. „A tehetségek kiválasztása... Az érettségi vizsgák történetéből n Épül a kiskörei Tisza II. Több primőr, választékosabb áru Javítani a lakosság zöldség-gyümölcs ellátását. Ennek a jelentős elvnek az alapján készítette el IV. ötéves tervét a Szabolcs-Szat- már megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat. Felvásárlási és értékesítési tevékenységükben 1974-re 25 ezer vagon áru forgalmazását irányozták elő. Ez az elmúlt tervidőszak teljesítményénél mintegy 6 ezer vagonnal többet jelent. Zöldségfélékből közel kétszerese a tervük az 1969. évinek, gyümölcsből pedig 6 ezer vagonnal vásárolnak többet. Nyíregyháza zöldségellátását segítő két termelőszövetkezettel öt évre szólő termelési szerződést kötött a vállalat, hogy ezáltal is folyamatosabb legyen az ellátás. A következő években megkezdik a konyhakész tisztított és előrecsomagolt zöldségfélék árusítását. Ezzel könnyíteni szeretnének a háziasszonyok munkáján. Nyíregyházán és Záhonyban újabb zöldség-gyümölcs boltokat létesítenek. A megye más területei zöldség-gyümölcs ellátását a szövetkezeti vállalat tagjaival — termelő- szövetkezetekkel — közösen üzemeltetett boltok útján kívánják javítani. A vállalat ipari terveivel is a lakosság ellátását javítják. Az 1970-es 52 millió forintos termelési értékkel szemben 1975-re 113 millió forint lesz a MÉK ipari termelésé. A demecseri tartósítóüzemben az igényesebb belföldi kereslethez viszonyítva több hőkezelt savanyúságfélét készítenek. A mátészalkai almatárolóban új szeszfőzdét létesítenek, amelyben 1972- től áttérnek a szesz palackozására. Az idén próbaüzemelést végző lé- és sűrítőüzemekben tovább fokozzák a termelést. Többek között naturalma- és gyümölcslé, almasűrítmény, almabor, vermut és dessertbor, s a palackozott gépsorral kiegé szitve szénsavval dúsított gyümölcs hűsítő italokat is gyártanak. Az ellátást Javító fejlesztési tervben szerepel a mátészalkai hűtőtárolóhoz kapcsolódó új húsfeldolgozó üzem létesítése is. Itt speciális töltelék- és hentesáruk előállítását tervezik, amellyel növelik a megye fogyasztói választékát. Az üzemhez az alapanyagot a termelőszövetkezetekkel létesítendő szoros kooperáció útján biztosítják, (b. d.) Véget ért az iskolaév. Befejeződött a tanítás. A múlté már a vizsgák izgalma, feszültsége. Ki-ki megkapta bizonyítványát, jó, vagy kevésbé jó osztályzatait. Sok ezren tettek pontot tanulmányaikra a sikeres érettségivel. IVfiért, mióta érettségizünk? Hogy alakult ki ez a fajta vizsgarendszer? Már a XVI. században. Ba- selben, Oeculampadius (Erasmus tanítványa) iskolareformjában megtalálhatók az érettségi vizsga előzményei. Iskolai szabályzatában azt írja: „ha azután kellő gyakorlatra tettek szert, mindkét nyelv (a latin, és a görög) grammatikájában, s kezdeti eredményeket értek e| a dialektikában és a relo- rikában, s elég jártasak az auktorokban ahhoz, hogy immár nem németül, hanem latinul magyarázzák, akkor haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre.” Ezek a vizsgák az egyetemi felvételt előzték meg, igaz annak nem volt előfeltétele — csupán az egyetemen kapható kedvezmény odaítélésénél vették számba. S ahogy nőtt a középrétegek tanulási igénye, vágya, úgy az érettségi vizsga bizonyos szelekciót jelentett A „selec- tum ingeniorum” —- a tehetségek kiválasztása, a jobbágyok és, polgárok gyerekeit — legalábbis a rosszul vizsgázókat, távol tartotta az egyetemektől. A tanulók éretlensége nem zárt el senkit az egyetemi I felvételtől, csupán az ottani kedvezménytől. Akinek tehát elegendő pénze volt, tehetségtelen, éretlen gyerekét is taníttathatta. 1575. május 5-én kelt a Kárpát alatti Késmárkon Se- bastianus Lamnius bizonyítványa, amelyet Matthias Thraconymus állított ki, imigyen : „Sebastianus Lamnius jó képességekkel rendelkezik, kiválóan sajátította el a latin nyelvet, közepesen a görögöt, megfelelően a matematikát. Megérdemli, hogv ne sorolják a tudatlanok közé.” A mester kéri a „jámbor és tudós férfiakat, hogy fogadják szeretetükbe és vegyék pártfogásukba.” Németországban az érettségi bevezetéséről, kötelezővé tételéről II. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának ediktu- ma rendelkezik 1788-ban. Eszerint „a nyilvános iskolából távozó minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában és részletes bizonyítványt kell kapniuk, ekként megállapított érettségükről vagy éretlenségükről.” Előírja, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskolatanács képviselőjének. És pénzbüntetéssel büntetik azokat a tanárokat, akik „megkísérlik valamely rosz- szui felkészített ifjú átsegítését a vizsgán.” Az érettségi vizsgák egységesítésére Humbolt kezdeményezésére 1812-ben kerül sor. Két évtizeddel később az anyagot megszigorították, írásbelizni kellett német és latin fogalmazásból, görög és francia fordításból, valamint matematikából. A szóbelinek tíz tantárgya volt. A francia érettségit a bak- kalaureatust, 1808-ban Napóleon tette kötelezővé. Hazánkban a múlt század derekán rendelet (az Organi- sations-entwurf) írta elő az érettségi bevezetését. Szabályozta a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit, Érdemes feljegyezni, hogy a szabályzat egy része még ma is érvényes. Mint ahogy aktuális az a függelék is, amely a yizsga követelményeiről így szól: „nem a MINDENFÉLE Hirdetőoszlop A játékot azonnal megértettem. A falfelület minden egyes síkján volt valami nyomtatva, vagy gépírással írva. Az alatt még valami, de ez már kézírással. Aki csak egy keveset olvasott már hirdetéseket, kis fantáziával még alá tudott í. ni valamit. íme: „IDE HIRDETÉSEKET RAGASZTANI TILOS.” Aláragasztva: „Intelligens dolgozó nőt takarítani felvennék.” Kiegészített gépírás: „Beköltözhető családi ház — még egy hétig — eladó.” Végül ceruzával: „Sári. már megint nem voltál itt hatkor. ..” Gesztelyi Nagy Zoltán Veszélyes útszakasz Baleset is figyelmeztet már arra. hogy a stadion és az Erdei kitérő közötti rósz veszélyes útszakasz. Pedig az útszakasz mellett van a főiskola, gyermekgyógyintézet. szanatórium, s óvoda. Nincs egyetlen kijelölt gyalogos átjáró. Van ellenben — szükségtelenül — háromsávosra osztott úttest, mely egyáltalán nem indokolt, sőt arra ösztönzi a gépkocsivezetőket, hogy még bátrabban hajtsanak, előzzenek. Helyette inkább a környéken lévő közintézményekre felhívó jelzőtáblákat kellene elhelyezni és gyalogos átjárót kijelölni. Van ellenben a főiskola bejárata mellett két tábla is, mely azt jelzi, merre található a lángossütő. Farkas Kálmán Cent-rum Az eset hétfőn történt. A késő délutáni órákban a kiskorona előtt egy asszony húzogatja alaposan italos férjét. — Gyere már! Tökéletesen berúgtál, Már megint No, mozgás hazafelé... A férfi minden indulat nélkül meg-megsimogatja. Még mosolyog is. A körben állók nézik, hiszen van az egészben valami szokatlanul derűs. A nő se igazán dühös, a férfi sem kötekedő. — Ne izgulj, anyukám — kezdi a férj. Nincsen semmi baj. Tudod, nem vagyok berúgva. Csak ma éppen Centrum-hétfő van. — Mi van? Ez neked Centrum-hétfő? — replikázik az asszony. — Az. Egy cent rum. aztán megint egy cent rym. És hétfő... Bürget Lajos gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban n?m holt tudást kívánnak, hanem az ismeretek élő feldolgozását.” íme, néhány érettségi fogalmazási feladat a múlt század ötvenes éveiből. „Az erény az igazi boldogság eszköze és alapja”, vagy „Az önszeretet káros következményei,” Egy évtizeddel később ezeket a tételeket adták az érettségizőknek: „A polgárháború rémületes következményei”, „A növény élete a négy évszakban az emberi életviszonyok képe”, majd: „Az öngyilkosságot mentegetni nem lehet”, s 1867-ben. a kiegyezés évében: „Mi volt a magyarnak Mária Terézia?”. Később: „irodalmiasodtak” a tételek: Vörösmarty, Széchenyi István, Arany, Katona, Kisfaludy Károly, Szigligeti EJde, Garay János, Eötvös József, Tompa Mihály, Mátyás király életéről, munkásságáról kellett beszámolniuk a vizsgázóknak. Petőfi lírája 1883- ban volt először tétel, azután a millenniumig többet nem is. Természettudományi tárgyakból ilyen tételeket írtak: „A galván villamosság különböző hatásai”, vagy: „A hipotézis szerepe a fizikában”, majd: „Az elektromos erő az ember szolgálatában.” (K.)
