Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-28 / 176. szám

2. oldal KELET-MAGYARORSZÁO 1971. Július 28. Bővül a magyar—szovjet kohászati együttműködés I. P. Kazanyec nyilatkozata I. P. Kazanyec, a Szovjet­unió vaskohászati minisztere, aki dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghí­vására egy hetet töltött Ma­gyarországon, kedden délelőtt visszautazott Moszkvába. Elutazása előtt I. P. Kaza­nyec nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak. — Magyarországi látogatá­somra — mondotta — dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter meghívása alapján került sor, s ez az út egyúttal viszonzása volt annak a látogatásnak, ame­lyet dr. Horgos Gyula tavaly ősszel tett a Szovjetunióban. Nagyon örülök, hogy Ma­gyarországon alkalmam nyílt megtekinteni és megismerni a legnagyobb kohászati üze­meket. Jártam Diósgyőrött, Ózdon, Dunaújvárosban, Csepelen és Salgótarjánban is. Láttam nagyon sok új, kor­szerű berendezést, de a nagy hagyományokkal rendelkező magyar kohászatban vannak még elöregedett, százéves gépekkel, fölszereléssel ren­delkező üzemek is, amelyek megfiatalításra, rekonstruk­cióra szorulnak. — Tárgyalásainkon egyet­értettünk abban, hogy a legfontosabb feladat: maxi­málisan kihasználni a ma­gyar vaskohászat meglévő berendezéseit és korszerűsí­teni a régi üzemeket. Az együttműködés fejlesztésének egyik lehetőségét abban lá­tom, hogy szovjet megrende­lésekkel ki lehetne tölteni az egyes magyar kohászati üze­mekben meglévő szabad ka­pacitást, tehát messzemenő­en kihasználni a berendezé­seket. Tárgyalásainkon vélemény- cserét folytattunk arról, hogy célszerű lenne a KGST-or- szágokkal együtt építeni meg­felelő alapanyaggal rendel­kező területen egy nagy ko­hászati üzemet, amely fél- és késztermékkel látná el a partnereket. Ilyen közös be­ruházásra nyílik lehetőség a Szovjetunió kurszki magneti­tes vasérclelő helyén. A mű­szaki és gazdasági számítá­sok már elkészültek, s a KGST-országok igényei alap­ján egyelőre az első ütemben évi 9—10 millió tonna acélt és ebből kohászati terméket és félkészterméket előállító kombinát létesülhet. Elutazott a szíriai külügyminiszter Fehér Lajos, a Miniszter­tanács elnökhelyettese ked­den délelőtt a Parlamentben fogadta a hazánkban hiva­talos látogatáson tartózkodó Abdul-Halim Khaddamot, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A látoga­tásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Holtai Imre külügyminiszter-helyettes. Veres János, hazánk da­maszkuszi nagykövete, to­vábbá dr. Mohamed Zaka~ ria Ismail, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagy­követe. A szívélyes légkörben le­zajlott eszmecsere során áttekintették a két kor­mány közötti , személyes érintkezések továbbfejlesz­tésének lehetőségét, a gazda­sági és politikai kapcsolatok bővítését, valamint a két baráti országot kölcsönösen érintő időszerű kérdéseket. Abdul-Halim Khaddam kedden délelőtt a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyá­rat kereste fel. A látogatásra elkísérte Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes és Veres János, hazánk da­maszkuszi nagykövete, s ott voltak a szíriai külügymi­niszter kíséretének tagjai. A vendégeket Sellő Dénes vezérigazgató köszöntötte, maid a gyár tanácstermében tájékoztatót adott a csak­nem százéves gyár múltjáról, jelenéről és jövő terveiről. A szíriai külügyminiszter és á társaságában lévő sze­mélyiségek ezt követően a gyár vezetőinek kalauzolásá­val több gyárrészleget te­kintettek meg. A szíriai külügyminiszter az üzemlátogatást követően a Hotel Duna-Interoontinen- talban találkozott a ha­zánkban tanuló szíriai diá­kokkal. Abdul-Halim Khaddam, felesége társaságában ked­den hazánkból Szófiába uta­zott. Vele együtt utazott el Abdullah Al-Khani külügy­miniszter-helyettes és Fayes Sayed miniszteri titkár. A vendégek búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János kül­ügyminiszter és felesége, Hollai Imre külügyminisz­ter-helyettes, Szigeti Károly, a Külügyminisztérium cso­portfőnöke. Veres János, ha­zánk damaszkuszi nagykö­vete és a Külügyminiszté­rium több más vezető be­osztású munkatársa. H. Helveg Petersen dán kulturális- és leszerelésügyi miniszter és felesége, Ilku Pál művelődésügyi miniszter meghívására hétfőn este hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezett. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, valamint a Művelődésügyi HELSINKI A helsinki szovjet nagy- követségen kedden megtar­tották a SALT-tárgyalások ötödik munkaülését. A 90 percig tartó hivata­los tárgyalás után a szovjet küldöttség ebéden látta vendégül az amerikai dele­gációt és ezen folytatták a nem hivatalos megbeszélé­seket. SAIGON A dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők katonái kedden hajnalban rajtaütés- szerű támadást hajtottak vég­re az amerikaiak és a saigoniak egyik közös támaszpontja el­len, Saigontól mintegy 50 kilométerrel északra. A tá­madók megsemmisítettek öt amerikai helikoptert, majd veszteség nélkül visszahúzód­tak. A felszabadító fegyveres erők könnyűbúvárai Qui Nhon város kikötőjébe hatol­tak be és ott felrobbantottak három hajót. Minisztérium és a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének több vezető beosztású mun­katársa. Ott volt Sven Kuchler Pbum, a Dán Ki­rályság budapesti ideiglenes ügyvivője is. Kedden Ilku Pál művelő­désügyi miniszter hivatalá­ban fogadta H. Helveg Pe­tersen dán kulturális- és le­szerelésügyi minisztert. Hazánkba érkezett a dán kulturális- és leszerelésügyi miniszter Tiltakozások a szudáni gyilkosságok ellen! (Folytatás az 1. oldalról) kormány minisztereit, Mah­gub állítólag elmondta, hogy a nyomozás során fölfedett kormánylista valóban tőle származik, de — tette hozzá — annak idején amikor Ni­meri hatalomra jutott ő szin­tén kormánylistát állított össze, s akkor ezért senki nem vonta felelősségre. A szóba jöhető miniszterek névsorát, mint az ország egyik politi­kai pártjának vezére állította össze, — hangsúlyozta Mah- gub. Mahgub kijelentette, az el­lene emelt vádak egyikében sem érzi magát bűnösnek. Ezt megelőzően elmondotta még újságíróknak; mindosz- egy órát kapott arra, hogy előkészítse a védelmét. A tárgyalás időpontjának kitű­zését csak kedden délben is­mertették vele. A bíróság elnöke Ahmed Mohamed el Hasszán ezredes, a szudáni hadsereg igazság­ügyi hivatalának elnöke. Tagjai Abdel Szalam, Ahmed Szalih és Mohamed Munir Hamad. Miután a vádakat ismertet­ték, bevezették a terembe a vád első számú tanúját, Moha­med Anszari neves üzletem­bert, akit néhány nappal ez­előtt ugyancsak letartóztattak, s hamarosan összeesküvésben való bűnrészesség vádjával bíróság elé állítják. Anszari felesége állítólag tagja a KP központi bizottságának, An- szariról pedig azt állítják a hatóságok, hogy jelentős anyagi támogatást nyújtott a kommunista pártnak. A bíró ide vonatkozó kérdé­sére Anszari azt válaszolta, ő maga nem tagja a pártnak, s hogy felesége az-e, az az asszony magánügye. Az el­nök erre azt tudakolta a ta­nútól, vajon lehetséges-e. hogy egy muzulmán férj nem tud felesége tetteiről? Ansza­ri erre sem mondott mást, mint azt, hogy nem tud fele­sége tagságáról. Negyvenöt perc elteltével a bíróság elnöke felfüggesztette a tárgyalást. Egy katonatiszt közölte, hogy a pert zárt aj­tók mögött folytatják. Az alábbiakban közöljük a TASZSZ-nak a szudáni ese­ményekkel kapcsolatban közzétett nyilatkozatát. Szudánból aggasztó közle­mények érkeznek kommu­nisták és más szudáni haza­fiak tömeges letartóztatásá­ról. Naponta rendezik a ház­kutatásokat, hogy felkutas­sák és letartóztassák a kommunistákat és más de­mokratákat. valamennyin­ket a július 19-i mozgalom­ban való részvétel vádjával. A hazafiakkal való leszá­molásra katonai bíróságokat alakítottak, amelyek kegyet­len ítéleteket hoznak sem­miben sem vétkes emberek százaival szemben. Sok kommunistát és más hazafit ítéltek halálra, néhány ha­lálos ítéletet már végre is hajtottak. Veszélybe került a szudá­ni nép sok száz hős fiának élete, akik önfeláldozóan harcoltak az imperializmus és a reakció ellen Szudán szabadságáért és független­ségéért. Köztük van a nem­zetközi kommunista. mun­kás- és nemzeti felszabadí­tó mozgalom kiemelkedő személyisége, Abdelkhalid Halek Mahgub. a Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. Sa- fie Ahmed Elseiket, a szu­dáni szakszervezeti szövet­ség főtitkárát, a Szakszerve­zeti Világszövetség nemzet­közi Lenin-békedíjas alel- nökét már kivégezték. A ha­zafiakkal való leszámolást a szudáni sajtó, rádió és tele­vízió hisztérikus, kommunis- taellenés kampánya kíséri. A Szudáni Kommunista Párt úgy vált ismeretessé, mint az imperialista ura­lom ellen, az ország nemze­ti felszabadításáért vívott küzdelem következetes és engesztelhetetlen harcosa. Aktív résztvevője volt a Szudáni Egyesült Felszaba- dítási Frontnak, amely fon­tos szerepet töltött be a füg­getlenség kivívásában és Szudánnak köztársasággá való kikiáltásában. Az utób­bi években a szudáni kom­munisták következetesen harcoltak a nemzeti függet­lenség megszilárdításáért és az országnak a társadalmi ha­ladás útján való fejlődéséért. Határozottan leleplezték azo­kat az erőket, amelyek vis­szájára akarták fordítani az ország pozitív fejlődését. A széles körű megtorló hadjárat a kommunisták el­len, akik mindenkor mélysé­gesen hazafias álláspontot foglaltak el, éles ellentétben áll a demokrácia és a tár­sadalmi fejlődés Szudánban meghirdetett elveivel. A véres terrort és a Szu­dánban szított antikommu- nizmuít helyesléssel fogad-1 ták világszerte az imperi­alista és a reakciós, körök. És ezen nincs mit csodál­kozni. mert minden kommu­nistaellenes megmozdulás, bármilyen ürüggyel valósít­sák is meg, csapás az or­szág valamennyi valóban demokratikus és hazafias erejére, a reakció ügyét szolgálja, gyengíti a nem­zeti erők sorainak egyséffét az imperializmus és a reak­ció ellen vívott harcban. A szovjet emberek — akik mélységesen rokonszenveznek a baráti szudáni néppel — ag­godalommal figyelik a szudáni események alakulását. A vi­lág haladó közvéleményével együtt kifejezik azt a remé­nyüket, hogy a szudáni veze­tőség tudatára ébred, milyen veszélyes az út, amelyre ta­szítja az országot; felismeri, milyen veszélyt teremt a hely­zet magára a szudáni demok­ratikus forradalom sorsára nézve és lesz ereje ahhoz, hogy visszatérjen minden nemzeti, hazafias erő egysége megerősítésének útjára, amely biztosítja a sikert az imperia­lizmus és a reakció eilen, a függetlenség megszilárdításá­ért, a Szudáni Demokratikus Köztársaság társadalmi hala­dásáért vívott harcban. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa hétfőn köz­zétett nyilatkozata a többek között hangsúlyozza: — A szovjet dolgozók fáj* dalommal és felháborodással értesültek arról a tragikus hírről, hogy a szudáni hatósá­gok meggyilkolták Safie Ah­med. El-Seiket,. a Szudáni Szakszervezetek Szövetségé­nek főtitkárát, a Szakszerve­zeti Világszövetség elnökhe­lyettesét, nemzetközi Lenin- békedíjas politikust. Safie Ahmed El-Seik — személyé? ben lángoló hazafi, a nemzeti és társadalmi felszabadulás önfeláldozó harcosa vesztette életét, aki a gyarmatosítók és a reakciós rendszerek részéről is számtalanszor kegyetlen meghurcoltatásnak volt kité­ve. Az Olasz Általános Szak- szervezeti Szövetség, a CGIL Szudán római nagykövetsé­géhez intézett táviratban nyugtalanságát fejezi ki a a Szudánban lejátszódott tra­gikus események miatt. A Szabad Német Szakszer^ vezeti Szövetség elnöksége Berlinben közzétett nyilatko­zatában hangsúlyozza, hogy az NDK szakszervezetei mély fájdalommal és felháborodás­sal értesültek a Szudáni Szak- szervezetek Szövetsége főtit­kárának kivégzéséről. A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa táviratot intézett a szudáni kormányhoz és ebben erélye­sen tiltakozott az üldözések és gyilkosságok, mint a politi­kai ellenfelekkel való leszá­molás módszere ellen. A Francia Kommunista Pórt szintén tiltakozott a szudáni kommunista hazafiakat és ha­ladó személyiségeket sújtó .megtorlások és tömeges letar­tóztatások ellen. 4 Nimeri szudáni elnökhöz intézett, táviratában a Fran­cia Kommunista Párt utal ar­ra, hogy a törvénytelen meg­torlások veszélyesen gyengítik Szudán imperialistaellenes harcát, majd követeli a szu­dáni haladó erők ellen indí­tott. megtorló kampány be­szüntetését. Az Uj Kína hírügynökség hétfőn, július 26-án számolt be arról, hogy július 19-én, délután „néhány szudáni ka­tonatiszt, puccsot kísérelt meg Nimeri kormánya ellenzés a Szudáni Demokratikus Köz­társaság fegyveres erői” júli­us 22-én a katonai állam­csínyt leverték. A Khartúm- ból keltezett Uj Kína jelen­tés az államcsíny résztvevőit „puccsista klikknek” nevezi. Közli, hogy több katonatisztet letartóztattak, de nem említi, hogy a szudáni hatóságok a sikeres ellenpuccs után had­járatot indítottak a Szudáni KP tagjai, az ország demok­ratikus erői ellen. Vöröskőy lános: 25. A két tanárnő eszerint ár­tatlan. S ha így van, akkor egyetlen megoldás marad: az útitervet meghamisították. A cselhez ismerni kellett a két tanárnő jellemét, az egyik precízségét, pedantériáját, a másik rendíthetetlen enge­delmességét, tudni, . hogy Csalogány kisasszony szigo­rúan tartani fogja magát az utasításhoz, a Sárkány ta­nárnő által papírra vetett útitervhez. A két pedagógus egyénisé­ge, persze, közismert. De ki tudhatta előre azt, hogy Sár­kány tanárnő az utolsó este megbetegszik és képtelen el­utazni ? Egyedül az, aki a jrosszullélet előidézte! Erre pedig csak annak nyílt alkal­ma, aki a közelében volt. Ez az illető még Csalogány kis­asszony megérkezése előtt besurranhatott volna a ta­nári szoba előre „nyitva fe­lejtett” ablakán, hogy átja­vítsa, meghamisítsa az úti­tervet. Volna... Hisz Medgyes Ka­ti, az egyetlen, aki szóba jö­het, alig tud járni! Igen, gondolta Beke, egye­lőre feltételes módban kell fogalmazni. De vajon arról, ami a feltételes mód haszná­latára rákényszeríti, meg­győződött-e már? Tudja-e, vagy csupán hiszi, hogy a lány, aki Király őrmestert az iroda ablakához vonzotta — valóban béna?! A válasz döntő lehetett, de Beke, mielőtt a szolnoki anyag befutott volna, nem is próbálta megadni. A szállodához hajtott, föl­ment a szobájába, és lepi­hent. Este, mielőtt munkatársai megérkeztek, egy nyugati magazint olvasgatott. Friss szám volt, s egy hosszabb KÉMREGÉNY cikke kínos emlékeket idé­zett fel az őrnagyban. A cikk annak a fiatal kémnőnek a beszámolóját tartalmazta, akit az elmúlt nyáron, június utolsó napjaiban, az elhárí­tok lelepleztek, de sikerült megszöknie, kibújnia a háló­ból. Most, a magazin bizony­sága szerint, büszkén és fö­lényesen nyilatkozik a bra­vúros menekülésről, átszöké.- séről a határon. Arról, hogy kém volt, természetesen hall­gat. A három tiszt reggel a ka­pitányság telefonjára éb­redt. Sietve mosakodtak, egy­más kezéből kapkodták ki a villanyborotvát, és tíz perc­cel később mindhárman ko­csiba ugrottak. A rendőrségen már várta őket a telexgépen leadott szöveg. Beke, miközben átfutotta, megállapította, hogy Sár­kány tanárnő nem hazudott neki. Mindaz, amit a Med­gyes családról elmondott, megegyezett a valósággal. Az őrnagy most hivatalos forrás­ból olvashatta, hogy Medgye- sék valóban szerencsétlenek voltak. Az asszony az elmúlt tavaszon halt meg, férje ideg­összeroppanást kapott, de nem akart táppénzes állo­mányba menni. Szolgálatban maradt, holott erősen de- koncentrált volt. Ezért, mint a rendőrség megállapította, főnökét is felelősség terhel5, habár részvét és jó szándék vezette: remélte, hogy 3 mun­ka leköti Medgyes figyelmét, eltereli a tragédiáról. Ez, saj­nos, nem így történt. A férfi, aki korábban pontos és fe­gyelmezett volt, számos ki­sebb mulasztás után, végül csaknem katasztrófát okozott. Elfelejtette bekapcsolni a vil­lanysorompót, s az átfutó vo­nat összetörte egy vontató pótkocsiját. A kocsi robbané­kony, tűzveszélyes anyagot vitt, amely a helyszínen szét­vetette. Medgyest, bár hiva­talosan fel kellett volna füg­geszteni beosztásából, csupán leváltották, falura helyezték. Ez neki személy szerint, tu­lajdonképpen előnyös is le­hetett volna, kétségtelenül nyugodtabb, kisebb felelős­séggel járó munkahelyre volt szüksége. Az áthelyezés csak beteg lánya szempontjából jelentett hátrányt: a kislány kitűnő tanuló volt, főként matematikai tehetség. Mivel a falun nincs gimnázium, a gyereknek nemcsak megszo­kott, oltalmat jelentő környe­zetétől, apjától is el kellett szakadnia, és kollégiumba vagy albérletbe mennie. Ez feltétlenül elkeserítő lehe­tett az apa számára is, aki így végképp magára maradt. Medgyes meghasonlott, és sértődött emberként távozott Szolnokról... A szöveg tartalma eddig lényegében ismerős volt Be­ke számára. Arcára kiült a csalódottság. — Úgy látszik — mondta —, tévedtem. A következő sorok azon­ban mindinkább felvilla­nyozták. A továbbiakról annak a gépkocsivezetőnek a vallo­mása alapján számolunk be, aki Medgyeséket falura szál­lította, s akit vasárnap este kihallgattunk. Tóth Gábor, a teherautó sofőrje elmondotta, hogy ko­csija, a család bútoraival megrakva, június 30-án, 22 órakor indult el Szolnokról. (Megjegyzés: az időpont azzal magyarázható, hogy Medgyes akkori hangulatú* ban irtózhatott a búegúzko- dástól, és feltűnés nélkül akart távozni.) A sofőr szerint a két utas a raktérben foglalt helyet. A kislány az ott szállított reka* miéra hevert le, apja pedig egy fotelban ült. Az utazás így magától értetődően ké­nyelmesebb volt számukra, mintha a sofőrkabinban tör­tént volna: a raktérben alud­hattak is. Tóth úgy gondol­ta, hogy ez így is lesz: utasai biztosan átalusszák az éjsza­kát. Emlékezeté szerint éjfél volt, amikor Medgyes a rák- térből átkopogott, majd át­szólt a vezetőfülkébe, hogy álljanak meg, mert a lánya rosszul van. A továbbiakban idézzük a sofőr szavait: „Azt mondta, a közelben lát egy tanyát, oda bemennek, s ha 4 kislánya nem lesz jobban, egyedül hajtsak Bakonyfürt- re, ahol segítenek majd lerá­molni a bútorokat. Most vár­jak, ö visszajön, s megmond­ja, hogyan döntött. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom