Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

wn. wtmr. kelot-mágyarorszaö I. «MMf Gondunk az alkatrész 3. Mi várható? Ma lépnek életbe az új kollektív szerződések Sok száz javaslat — Napirenden a törzsgárda Segítség a dolgozó nőknek A helyzetfeltárás, a háttér megvilágítása után itt az ide­je, hogy megmondjuk, mi­lyen pótalkatrész-ellátásra számíthatnak a mezőgazdasá­gi üzemek az 1971-es eszten­dei aratáskor? A gyártók és kereskedők, felügyelők és irányítók vé­leményét így foglalhatjuk össze: az ellátás az aratás idején még nem lesz tökéle­tes, de a meglévő hiányossá­gok a gépek üzemeltetésére alapvetően nem hatnak ki. Ez a kissé elvont értelmű mondat a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a 12 ezer kombájn között nyilván mindennap lesz félezer vagy ezer, amelyet éppen javíta­nak, amely néhány órára hi­ányzik a termelésből. Hason­ló helyzettel számolhatunk a traktoroknál, a tehergépko­csiknál, az egyéb munkagé­peknél is. Emberi számítás szerint azonban az idén az a veszély nem fenyeget, hogy gépek napokig álljanak, vagy egész szezonban hiányozza­nak a termelésből az alkat­rész-utánpótlás, a javítás hi­ányosságai miatt. A biztató ígérethez hozzá kell tenni, hogy ez a számi-' tás normális esztendőre, nor­mális, vagy ahhoz közel eső aratásra készült. Ha megint kifogunk egy olyan nyarat, amikor mindennap esik az eső, akkor új helyzet állhat elő. Az ennek ellenére is fönn­maradó gondok részletezése további cikkeket igényelne. Ezért csak utalásszerűén: gondok vannak még a lánc­talpas traktorok többfajta, alkatrészének pótlásával a már leírt öntvény probléma miatt, s nem sikerült eddig még megnyugtatóan rendezni .bizonyos típusú gumiabron­csok beszerzését. Ezenkívül persze a pillanatnyi helyzet nagyobb mennyiségben igé­nyelhet olyan alkatrészeket is, amelyekből -elégségesnek gondolták a készletet. Tehergépkocsik ügyében azért adnánk egy tanácsot. Nem okos dolog ha a terme­lőszövetkezet a teherautó ja­vítására is ugyanúgy beren­dezkedik, mint a traktoroké­ra. Ha van is alkatrész, ne­hezebben fogják megtalálni. Célravezetőbb, ha a jól fel­szerelt nagy javitóvállalatok valamelyikével végeztetik el a munkát. A kapcsolatot azonban időben meg kell te­remteni, mert ha egy nagy vállalat lefoglalja a javító kapacitását, akkor várhat a tsz istenuntig. Abból kellene talán kiindulni, hogy akinek 500 teherautója van, az könnyebben vár, mint akinek három. Vagy egy. A szokásos aratási ügyele­tet illetékes szervek az idén is megszervezték. Különösen figyelemre méltó, hogy ki­szolgálási és javítási ügyele­tet tart a MEZÖGÉP-nek mind a 121 üzemegysége. Ezek az egész országban megtalálhatók, tehát minden gazdasághoz közel esik leg­alább egy. Az idei esztendőt a szak­emberek átmeneti évnek ne­vezik. Tavaly nagyon rossz volt a helyzet. Jövőre már kialakult, megnyugtató vi­szonyokat várnak. Az idei második félévi ellátás is jobb lesz, mint az első félévi volt. Bízzunk benne, hogy aratás­kor sem lesz különösebb baj. Befejezésül érdemes még szólni a kérdés úgynevezett pszichológiai oldaláról. Nem mezőgazdasági, hanem álta­lános emberi tulajdonság, hogy ha valami nincs, de egyszer csak kapni lehet, ak­kor nem annyit vásárolnak belőle, amennyi szükséges, hanem sokkal többet. Egy kombájnon az úgynevezett variátor ékszíj például álta­lában három évig tart. Tar­talékba tehát 12 ezer kom­bájnunkhoz négyezerre nne szükség. Az idén behozattak belőle annyit, hogy minden kombájnhoz jutott egy. Mégis elfogyott az utolsó darabig. Ez a túlkészletezési hajlam az alkatrészhelyzetet pilla­natnyilag még tovább rontja. Normális logikával számolva viszont el kell jönnie egy olyan időszaknak, amikor a felhalmozott készlet a hely­zetet váratlanul javítja. Ha ugyanis az üzemek elhiszik, hogy most már majd lesz al­katrész, akkor nem igyekez­nek megnyerni az eladók ke­gyeit, nem vásárolnak — ha kapható — háromszor annyit, hanem felhasználják meglévő készleteiket. így pedig az éppen gyártott mennyiség már a jövendő igényeket szolgálhatja. Bár már ott tartanánk! F. B. Július 1-én lépnek hatály­ba az új, öt évre szóló kol­lektív szerződések. Csak a megyénk üzemeinél, hivata­lainál megkötött ön­álló „üzemi alkotmányok” több mint 120 ezer embert érintenek, de ehhez járul még a gyáregységek dolgozói­nak száma is, amelyek között olyan nagy üzemek vannak, mint a gumigyár, a kisvárdai Vulkán és mások. Az SZMT-nél már meg­kezdték a* kollcktivszerző- dés-köt esek tapasztalatainak összegezését Kiemelik azt a sokrétű, megélénkült érdek­lődést, amely a szakszerveze­ti munka iránt az utóbbi hó­napokban megnyilvánult: a bérkérdésektől a lakásépíté­sekig. a törzsgárda jutalma­zásától a nők megbecsülé­séig sok visszatérő és érdek­lődést kiváltó témában fog­laltak állást a szakszervezeti tanácskozásokon és a testüle­ti üléseken. Már az első összegezésekből kitűnik: a legtöbb kollektív szerződés kidolgozása során a korábbinál lényegesen na­gyobb anyagi és erkölcsi el­ismerésben részesítik a vál­lalatoknál öt, tíz éve. vagy még régebben dolgozó szak­embereket. Változatos for­mákkal ismerik el és jutal­mazzák a törzsgárdatagok hűségét: nagyobb arányban részesülhetnek a béremelés­ből. ők kaphatják a jutalmak nagyobb részét, előnyt élvez­nek a vállalati lakásépítések során, ha gyermekük a válla­Mérleghiányos esztendők sorozatáról szó) eddig a nyírkátai Rákóczi Tsz törté­nelme. A három, három és fél koronás. 4600 holdas közös gazdaság vezetősége gyakran változott, így nem alakulha­tott ki a helyi adottságoknak megfelelő gazdálkodási struktúra. Csak az 1964-es esztendőt említik különöseb­ben, hogy az jó volt. Akitor Szováti Gusztáv, a szomszé­dos hodászi tsz főkönyvelője vállalta — másodállásban — az elnökséget. Idén március­ban újra őt választották el­nöknek Nyírkátán. De most már meg is vált a főkönyve­lői asztaltól. Teljes idejét a kátai tsz ügyének szentelhe­ti. Szováti Gusztávval együtt új ember került az elnökhe­lyettesi, főkönyvelői és fő­állattenyésztési posztra is. Mi lesz öt cv múlva? Mindez, mint tanulságos előzmény szóba került azon a lathoz jelentkezik, vagy ösz­töndíjért pályázik, szintén előnyben részesülnek. A kol­lektív szerződéseknek ilyen témával foglalkozó része, sokkal átgondoltabb, részle­tesebb. mint a korábbi szer­ződéseknek volt. A béremelések, bérfejlesz­tések átlaga évi 2—3,5 száza­lék között van. Hiányosság azonban, hogv a kollektív szerződések készítése közben kevés helyen tudták felhasz-. nálni a most készülő közép­távú gazdasági tervek ada­tait, s így a szerződésekkel nem használhatták ki mind­azokat az előnyöket, amelye­ket a tervek megvalósítá'sá- ban a kollektív szerződések jelentettek volna. Az aláírásokat megelőző tanácskozásokon nagyon sok szó esett a túlórákról, azon­ban ennek ellenére számos kollektív szerződés hibája, hogy csak azt rögzítik: egy dolgozó egy évben mennyit túlórázhat, holott a havi, he­ti vagy napi bontás ennél sokkal fontosabb. Amiben vi­szont jelentős az előrelépés: a többgyermekes vagy kisgyer­mekes anyák túlóráit a leg­több helyen megfelelően, jól szabályozták — figyelembe véve a dolgozó nők érdekeit. A kormány nőpolitikái ha­tározatának megvalósítása során fontos eseményként ér­tékelhetők a kollektív szerző­dések. Kitérnek a kiváló munkát végző nők jutalma­zására. általában a segélyek, juttatások ‘odaítélésénél is beszélgetésen, melyet Szováti Gusztáv elnökkel, Lakatos Gyula párttitkárral, Nagy Zsolt főagronómussal és Bor­da Gábor üzemgazdásszal folytattunk arról, mi lesz, mi lehet öt év múlva? Milyen feladatok kerültek be a kö­zéptávú 5 éves tervbe me­lyet azóta — a beszélgetés másnapján — a közgyűlés is megismert és megvitatott. Előre bocsátották, hogy a távlati terv teljesítése során eltűnik a ráfizetés. Felszámolják a növényter­melés eddigi anarchiáját. (Ta­valy egy mázsa burgonya termelési önköltsége, a kö­zösben mázsánként 1200 fo­rintra rúgott!?) A mindent mindenáron termelni szemlé­letet megszüntetik. Nem fog­lalkoznak olyan növényekkel, amelyek a helyi adottságok és körülmények miatt ráfi­zetésesek. Szüneteltetik egye­lőre a burgonya, a dohány, a napraforgó termeléséi. Szántóföldi fő termelési fel­adat így alakul: kenyérgabo­na (túlnyomórészt rozs), ku­korica és takarmányfélesé- gek. Kipgészílő iizcinág A terv 870 hold ilyen terü­letet ír elő, ahová nyár-, fenyő­éi akáctelepítések kerül­nek. A leendő erdők fa­anyaga bőven futtat alapot egy kiegészítő ládaüzem fenntartásához, ahol — elő­zetes számítás szerint — évente egymillió „Szabolcs” elnevezésű almaexportládát készítenek. Ez a kiegészítő üzemág 120—130 dolgozó tag részére nyújt állandó kerese­ti lehetőséget, a közös kassza számára pedig évente közel kétmillió forint árbevételt. külön hivatkoznak a nőket segítő határozatokra, s több olyan munkakör található azon a tiltó listán, amely az egészségre ártalmas, nők, fia­talkorúak által nem végezhe­tő munkákat sorolja fel. A szocialista brigádok munkájával szinte kivétel nélkül, minden kollektív szerződés foglalkozik. Érde­mes azonban megjegyezni: a vállalatok, s a szakszervezeti bizottságok nagyon óvatosak voltak a jól dolgozó szocialis­ta kollektívák elismerésénél, az egyes fokozatokért adható jutalmak nem eléggé arányo­sak. Nagyon sok jó javaslat ér­kezett a szerződéstervezetek vitája során a szakszervezeti bizottságokhoz. A konzerv­gyárban például 1500, a fa­iparnál 400, a megyei építő­ipari vállalatnál 300 javasla­tot gyűjtöttek össze az aktí­vák. Ezek közül a leglénye­gesebbek. az általános érvé­nyűek már szerepelnek az új szerződésekben, de a javas­latok megvalósítása, érvény­re juttatása, az egyéneket érintő felszólalások intézése még sok időt vesz igénybe. A kollektív szerződések hatálybalépésével kapcso­latban fontos feladatra hív­ták fel a figyelmet az SZMT- nél: az új kollektív szerző­déseket ki kell hirdetni, te­hát a dolgozókkal közölni kell: az üzemrészekben hol, kinél tekinthetők meg az új kollektív szerződések. M. S, Korszerűtlen körülmények és így versenyképtelenség miatt megszüntetik a sertés- tenyésztést és -hizlalást. Vi­szont az eddigi 50-ről 200-ra fejlesztik a fejőstehén-állo­mányt. De nem minden a te­hén létszámszaporulat ter\ e. A tejhozamot egyedenként csaknem ezer literrel, a ko­rábbi 1900-ról 2800 literre kívánják fokozni. Az eddigi nyolcszázas anyajuhállo­mányt megduplázzák, főleg az export pecsenyebárány nevelését szorgalmazzák, évf bevételi növekedés egymillió forint körül várható. A jelenlegi 387 hold alma­telepítés a következő öt év­ben teljes területen termőre fordul. Ez további több mil­liós bevételt jelenthet. Több rendszeres munkalehetősége lesz a tagságnak, főleg a nők­nek és a fiataloknak. • • Ötmillió gépekre A következő öt évben megduplázzák a gépesítés fejlesztésére szánt beruházá­sokat. Évente átlag egymilliót költenek új gépek vételére. \ saját gépszerelő műhelybe muris négy gyakorlott szak­embert szerződtettek és mű­szaki vezetőnek egy techni­kust. Öt év alatt fokozatosan nö­vekszik a közösből az egy tagra jutó átlagrészesedés. 1975-re 24 ezer forintot ír elő a terv. Többször is utaltak arra, hogy a kitűzött feladatok reálisak, azokat meg lehet és meg is kell valósítani. A párt- és tsz kibővített vezetőségi üléseken, párttaggyülésen is megvitatták a tervet. Tájé­koztatták a tsz-tagságot, vé­leményüket kérték. Így való­ban sajátjuknak tekinthetik azt. A.m Galambos Szilveszter: Üti társak jenként 2 kiló 20 dekával jöt­tek a világra. Ez igen, nem- debár ?! BALLON: (vállat rándítja): Érdekel is engem! LÖDÉN: Úgy gondoltam, lemegyek hozzá három napra. Ennyit kértem ki a szabadsá­gomból. ön hol dolgozik? BALLON.- (morog): LÖDÉN: (derűsen): Igaza ven. Egyik munka olyan, mint a másik. Ahogy a feleségem szokta mondani: Fiam. fő a becsület! (Fényképet vesz elő.) Tessék nézni, Ez itt a fe­leségem ! BALLON: (négyfelé tépi a képet, kidobja az ablakon). LODEN: (bólogat): Igaza van. Ez nem is volt egy jól sike­rült felvétel. És ha szabad kérdeznem, ön nős? BALLON: (fogait csikorgat­ja). LÖDÉN: (irigyen): Boldog ember! önnek még megvan­nak a fogai. Én, sajnos, már 20 éves koromban elvesztet­tem négy fogamat. Persze a sok édesség... (Zacskót vesz elő.) Parancsol narancsdra­zsét? BALLON: Frászt! LODEN: Természetesen minden attól függ. hogy mi­lyenek azok a fogak. Van ne­kem egy unakotestvérem Ba­lassagyarmaton, aki... Is- rősnek tetszik lenni Balassa­gyarmaton ? BALLON: (őrjöngve felug­rik és a kupé távoli sarkába ül). LÖDÉN: (feláll és mellé ül): Igaza van. Én is érez­tem, hogy ott egy kicsit huza­tos. BALLON: (tajtékozva meg­húzza a vészféket és elmene­kül a vonatról). A NYÍRBÁTORI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁSON AZ IDÉN HATMILLIÓ FORINT ÉRTÉKBEN KÉSZÍTENEK MEZŐGAZDASÁGI GÉPEKHEZ, ERŐGÉPEKHEZ ÉS KOM­BÁJNOKHOZ ALKATRÉSZEKET. JÚNIUSBAN EZER SZALMATÖMÖRÍTÖ TENGELYT KÉSZÍTETTEK. AZ ESZ­TERGÁLYOS MUNKÁK VÉGZÉSÉBEN KITŰNT SZAMOSI ÁRPÁD FIATAL SZAKMUNKÁS IS. (ELEK EMIL FEL­VÉTELE.) í Szín: vasúti fülke. A vonat állandóan döcög. Csak ketten ülnek a fülkében. Lódenkabátos férfi (telt ar­cú, kopaszodó, rémesen unat­kozik). Ballonkabátos férfi (sápadt, keszeg, seszínű ba­jusszal, mogorván bámul ma­ga elé). LÖDÉN: (nem bírja tovább e csendet, beszélgetést kez­deményez) : Messze lesz az utazás, szomszéd? BALLON: (ridegen): Mi köze hozzá? LÖDÉN: (erőlködve): Szép, meleg, bariton hangja van. A »ugoromnak van ilyen. Ló­patkoló kovács Berzencén. Is­merősnek^ tetszik lenni Ber- zencén? BALLON: (megvető tekin­tettel): A ménkűbe! Nem tud csendben maradni? LÖDÉN: (barátságosan): Istenkém, nem lehet minden­ki ismerős Berzencén. Attól még rendes ember lehet. Nem igaz? Hehe! (Felkacag.) De hogy ne vágjak a szavamba, én Alsóbeléndesre utazom. Tetszik tudni, merre van? Kis- agócs és Berkényes között. A húgomhoz megyek. Képzelje, ikreket szült! Ilyen még nem volt a mi családunkban. Fe­Eltűnik a ráfizetés Reál is terv készül a nyírkátai Rákóczi Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom