Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-27 / 175. szám
1971. július 27. Selétmagyarorszáő 5. oldal Kutyaparádén A ZSŰRI DÖNTÖTT: A KÉPEN LÁTHATÓ NlLUS- PARTI ALFA FAJTAGYÖZTES. (BÜRGET FELV.) Vasárnap Nyíregyházán rendezték meg azt a nemzetközi kutyakiállítást, amely az idén a keleti országrész legnagyobb jelentőségű ilyen rendezvénye volt. A MEOE határozata értelmében ugyanis egy-egy város csak három- évenként rendezhet kiállítást. (Tavaly Debrecenben volt, jövőre Miskolcon lesz és 1974-ben kerül újra városunkra a sor.) A Dózsa-pályón rendezett egész napos műsorra mintegy ötezren (!) voltak kíváncsiak. Az ország minden részéből és határainkon túlról is érkeztek tenyésztők és több riYífit 300 ebet neveztek a versenyen. Fajták szerint legtöbb volt a boxer, utána a terrierek és a német juhászkutyák. Összesen 14 tiszteletdíjat osztottak ki. Ezeket a kutyabarátok, a városi tanács és a környékbeli üzemek ajánlották fel. A Nyíregyházi Városi Tanács által adományozott legértékesebb tiszteletdíjat — a tenyésztési nagydíj első fokozatát — Szekeres Pál helybeli tenyésztő nyerte el 13 drótszőrű foxterrierjével. A hét bírói körben, ahol a kutyák minőségét elbírálták érezhető volt, milyen sokat fejlődött megyénkben a kutyatenyésztés, s az eredményeken látszik, hogy a MEOE nem véletlenül adta Nyíregyházának a kiállítás idei megrendezésének jogát. Sok szabolcsi kutya kapott egészen kiváló minősítést. Országos győztes (CAC) címet nyert Juhász Csaba drótszőrű foxterrierjével, Szollár Mihály pulijával, a nagy- ecsedi Szoboszlai Károly agarával, Márkus István német vizslájával és Szép Ist- vánné pekingi palotakutyájával. Dr. Vadon Béla német juhászkutyája és Juhász Csaba .tacskója nyíregyházi győzr fes^círpétnyert^ Á zsűrizés után divatbemutatóra, . . majd ágárversenyre és munkakutya-bemutatóra került sor. Nyíregyházán először rendeztek agárfuttatást, ahol a csörlőn húzott műnyúl után leggyorsabban Szoboszlai Károly agara loholt. (Néha meg is előzte.) Nagy sikere volt a két rendőrségi német juhászkutyának, nemkülönben a nyíregyházi Soós János német juhászkutyájának, „akik” a fegyelmezettségből, tárgykiválasztásból, csibészelésből, tűzkarikaugrásból és más, hasznos tevékenységekből vizsgáztak. kitűnően. (ki) Tüzelőolaj — olcsóbban Az országban körülbelül egymillió olajkályha-tulaj- donos van és ebben az évben várhatóan az eddiginél 25—30 százalékkal több háztartás tüzelőolaj-ellátásáról kell gondoskodnia az ÁFOR- nak. A tárolóterek. valamint a közúti és vasúti szállítási kapacitás egyenletesebb. iobb kihasználása, a lakosság zavartalanabb ellátása érdekében az ÁFOR kedvezményes tüzelőolaj- vásárlási akciót indított. Augusztus 31-ig a-tüzelőola- jat literenként 10 filléres á-engedménnyel, vagyis 1,40 f< ötért árusítják, a gáz- o'.a tonnánként 100 forinttal kevesebbe kerül, míg a könnyű kénmentes tüzelőolaj kilogrammonként 12 fillérrel olcsóbb. Az árengedmény nemcsak a lakosságnak, az úgynevezett kisfogyasztóknak. hanem a kö- zületeknek. sőt a viszonteladóknak is szól és a házhoz szállított tüzelőanyagokra is vonatkozik. Az ÁFOR a nagyfogyasztóknak erre az időszakra hajlandó kereskedelmi hitelt is nyújtani a beszerzésekhez. Az akció nyomán több millió forintot enged nyereségéből, hogy az októberben kezdődő csúcs- forgalmi időszakban enyhítse a keresletet, s így a fogyasztók igényeit zavartalanabbal kielégíthesse. 17 millió Alig egy hónap áll már csak a nyomdák rendelkezésére, hogy elkészítsék az új tanévre szükséges tankönyvek 16—17 millió példányát. A tankönyvek készítésébe 13 nyomda kapcsolódott be, s ezek egymással versenyeznek hogy határidőre, jó minőség ben a tanulók kezébe kerül jenek a szép kivitelű kiadva nyok. A legtöbb tankönyvet az Athenaeum Nyomda állítja elő, ahol 93 féle kiadványból 3 millió 755 000 példány kétankönyv szül, 1200 tonna papírból. Az Egyetemi Nyomdában ezekben a hetekben nagy a „hajrá”, július 31-ig 60 féle, augusztus 15-ig pedig újabb 15 féle könyv hagyja el a nyomdát. A tanév kezdetére itt is kibocsátják az év elején szükséges könyveket, de ezután is rolytatják' a tankönyvgyártást: szeptembertől decemberig olyan ismeretterjesztő műveket és nyelvkönyveket nyomnak, amelyek tanév közben kerülnek majd a kis- és nagydiákok kezébe. „Pont ma tudtak jönni..." Ellenőrző körúton a nyíregyházi vendéglátó üzletekben Megyénk szépségei, érdekességei Ha ez így megy tovább, kénytelen leszek dicsérő riportot írni — mondtam kollégáimnak a kereskedelmi felügyelőség háromnapos ellenőrző vizsgálatának első napja után. Nem mintha mindenütt rosszat várna az ember, de több éves tapasztalat, hogy az éttermek, presszók és italboltok átfogó ellenőrzése során sajnos elég sok hibát lehet találni. Persze most sem volt minden rendben, az összkép azonban biztató. Gratuláció Éppen delet harangoztak, amikor két debreceni felügyelővel beültünk a Szabolcs étterembe. Az asztalok nagy része már foglalt volt, de ahol még nem ültek, ott is mindenütt teríték, és mindenütt étlap. Míg válogattunk, konyakot hozattunk. Azután jött az „ételes” és megrendeltük a három sertéspörköltöt uborkasalátával. Csak mikor az asztalunkra rakták, akkor árultuk el jövetelünk célját: visszamérjük, vajon az előírások szerinti nagyságúak-e az adagok. A szűkös konyhában alig férünk a mérleghez. Túri István felügyelő először a húst, aztán a galuskát, végül az uborkasalátát méri le, majd odahívja a meglepődött szakácsot. — Gratulálok — mondja — minden rendben van. Az adagokkal nincs probléma, de azért az uborkasalátát egyenletesebben lehetne szétrakni. (összességében megvolt, de 2—3 deka differencia volt két adag között.) Az irodában a kalkulációs lapok kerülnek szemügyre, mert nem csak súlycsonkítással, vagy többszámolással lehet megkárosítani a vendéget, hanem magasabb, haszon- kulcs alkalmazásával is. Nos, a Szabolcsban itt sem volt probléma, sőt a- kecskeméti, baracknál, a ginnél, az A és B likőrnél 10 fillérrel többet is írhattak volna az árlapra. Rend a borkóstolóban Mivel a fizetésnél is minden rendben volt, jó érzéssel mentünk tovább a Dózsa György úti borkóstolóba. Mert minden híresztelés ellenére a kereskedelmi felügyelő is akkor érzi jól magát, ha minden rendben van és nem a kereskedő és vendéglátó dolgozók bosszantására végzi az ellenőrzést, hanem a fogyasztók érdekeinek védelmében. — Háromszor egy deci bort kérünk, — mondja az ellenőr a felszolgálónak. — Jeget hozhatok-e hozzá — kérdez vissza Szilágyi László. Míg az egyik ellenőr a visszaméréSsel volt elfoglalva, a másik körbenézett mindenütt és végül az irodában találkoztunk. — A bort pontosan mérték — állapította meg egyikük. — Mindenütt rend van — mondta rá a másik. Még a mosdóban szappan és törülköző is van. Másnap éppen arról beszéltek, hogy elégedettek a nyíregyházi vendéglátóhelyekkel — ezt a példák is bizonyítják — mikor a Jerevánhoz értünk. Sört rendeltünk, aztán két fél konyakot és két fél rumot. A számolással itt sem volt hiba, de a konyak helyett kecskeméti barackot kaptunk és a négy féldeci sem volt rendesen megmérve: 10 százalékkal kaptunk kevesebbet. — Itt már korántsincs olyan rend, mint amilyet a Szabolcsban, vagy a borkóstolóban láttunk, de majd biztosan lesz este a Kolumbiában — mondogatták egymásnak a debreceniek. Este 10-kor érkeztünk. Jó néhány asztalnál már ültek, de a többség csak 11 után érkezett. Nem akartuk elsietni a dolgot, meg aztán egy kis zenét is hallgatunk — gondoltuk — és fél tizenkettő körül kezdtük a próbavásárlást. Három fél rumot és. három kávét kértünk. — Fizetünk is — mondta az ellenőr, amikor Hanyicsita József az asztalra tette a kért italt. Fillérre pontosan számolt. — Jól kezdődik — mondtuk egymásnak, mert sajnos sokan elcsúsznak a számolásnál. Persze ekkor még nem sejtettük, mi vár ránk a mérésnél. Amikor Túri István be- leöntötte az első féldecit a Házi szociális gondozás megyénk tizennyolc településén Társadalmunk sokoldalúan gondoskodik a munkában megöregedett, magukra maradt idős emberekről. A rendszeres segélyezéseken kívül ennek egyik formája a szociális otthonokban történő elhelyezés, újabban a házi szociális gondozás. A hivatásos gondozónők száma azonban kevés. Ezért k / ‘tele kísérleteket 1969-ben Budapest harmadik kerületében és Veszprém megyében a társadalmi tiszteletdíjas házi szociális gondozószolgálat megszervezésére. Veszprém megyében például a gondozásnak ezt a formáját 84 köz- igazgatási egységben vehették be összesen 390 személyre kiterjedően. A társadalmi szociális gondozási kísérlet tapasztalatait az Egészségügyi Minisztérium a megyei tanács elnökének kedvező állásfoglalással megküldte. A megyei tanács rugalmasságára vall, hogy igyekszik gyorsan cselekedni. Nem várta meg a következő költségvetési évet, hanem már az idén is egy szerényebb összeget biztosított a társadalmi gondozók tiszteletdíjára. Előtte felmérést végeztek a rászorultak körében. Ennek alapján a házi szociális gondozásra szorulók száma 544 személy. Sajnos, ha ritkán is, vannak olyan három-négy tagú családok, amelynek — betegségek miatt — valamennyi tagja gondozásra szorul. Egyébként az ilyen gondozottak legnagyobb hányada olyanokból kerül ki, aki szociális otthoni ellátásra szorulna, de nem kéri, s férőhely sem lenne ennyi személynek. A házi gondozás többek között azért is előnyösebb, mert a rászorult saját otthonában kapja a támogatást, nem kell elhagynia a megszokott környezete, ismerősöket. Mindezek figyelembevételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a társadalmi tiszteletdíjas házi szociális gondozószolgálat kiépítését már ez év második felében megkezdik. Egyelőre 18 településen összesen 102 magára maradt személyre terjesztik ki. Ennek alapján Eperjeskén 3, Záhonyban 7, Máriapócson 8, Pócspetriben 6, Nyírbélteken 9, Nyírvasváriban 8, Barabáson 5, Tiszakerecsenyben 4. Győrteleken 12, Hodászon 8. Nagykállóban, Balkányban és Tunyogmatolcson 4—4, Bö- könyben és Csegöldön 2—?, Turistvándiban és Kemecsén 5—5, míg Tiszaeszláron 6 idős embert gondoznak. A társadalmi gondozók a rászorulók számától, a végzett munka mennyiségétől és milyenségétől függően kapják a tisztelet- díjat. A házi gondozásnak ezt a formáját már jövőre tovább szélesítik, s a tiszteletdíjak összegét a jelenleginek három és félszeresére emelik fel, sőt, külön összeget adnak majd a szükséges tisztítószerek beszerzésére is. mérőhengerbe, jó néhányszor megnéztük, hogy higyjünk a szemünknek: 3,8 centiliter volt. Majd a másik, gondoltuk, de hamar csalódtunk, az is éppen annyi volt, a harmadik már 1 milliliterrel több: 3,9. „Csak“ 23 százalék Elfehéredve nézte Sólyom Tiborné standos is, mit művelt, hiszen 23 százalékos súlycsonkítást mutatott a mérés. — Pont ma bírtak jönni, amikor olyan rossz a hangulatom? — mondja inkább, mint kérdezi. Mikor kivonulunk a jegyzőkönyvet megírni, még utánunk szól: engem meg ne büntessenek, mert úgy sem lesz pénzem kifizetni. A háromnapos ellenőrző vizsgálat befejeződött, de a teljes értékelés ezután következik. Annyit azonban megkockáztatok — ismerve a felügyelőség munkáját — nem lesz neki olcsó mulatság. Mert ha azt a három felet vendégnek küldi, aki megissza, több, mint 11 forinttal csapta volna be. A vizsgálat eredményét ismertetni fogjuk olvasóinkkal. Elöljáróban azonban elmondhatjuk: a Kolumbia kivételével a korábbi vizsgálatokból kedvezőbb a kép és nekünk fogyasztóknak mindenképpen megnyugtató, hogy olyan helyek is vannak, mint a Szabolcs, az Omnia kávészalon és a borkóstoló, — ahová nyugodtan beülhetünk, mert sem az étellel, sem az itallal, sem a számolással nincs probléma. De tovább megyek: a felszolgálók is kedvesek, udvariasak. Balogh József Felső-Szabotcs (2.) KISVÁRDA Honfoglaló őseink ismerték fel a táj természet adta helyzetét. így Kisvárda már a borsovai ispánság megszervezése előtt megyeszékhely volt. Nevét a Várday családtól kapta. 1337-ben hetivásárokra kap elismerést. 1421-től mezőváros. A középkorban mind jelentősége, mind lakossága csökken. Újabb fejlődése 1860- tól kezdődik. Igazi várossá válása napjainkban megy végbe. Egyre több ipari üzeme van, sok iskola működik itt. Fontos mezőgazdasági kísérletek helye, itt tenyésztették ki a kisvár- dai rózsa és a gülbaba krumplit. Két műemléke jelentős: a mocsári vár és a templom. A többször átépített vár korszerűsítő- je Baldigera volt, aki 1570 körül kora legtehetségesebb hadmérnökének számított. Sok ostromot kiállott erőd. Rákóczi is lakta. A várat körülvevő mocsár bevehetetlenné tette. A várban ma gazdag múzeum található. A katolikus templom a hagyomány szerint I. László diadaltemploma, amit a kunok feletti győzelem emlékére emelt. Késő gótikus szentélyének hat emberalakos konzolja a középkori szobrászat értékes emléke. Kiváló gyógyhatású strandja sok vendéget vonz. A környékbeli kirándulóhelyek innen jól megközelíthetők. Dr. Varga Sándor: Iparvállalatok belső irányítási rendszere Napjaink egyik — ha nem legfontosabb — teendője az iparban a belső szervezet, a „kismechanizmus” korszerűsítése, átformálása, s e teendő alól egyetlen vállalat sem kivétel. Tény, hogy a gazdasági reform mélységbeli kibontakozása lelassult a gyárkapukon belül. A gyáregységek, telephelyek nem, vagy alig érzékelik a változásokat, de maga az egész vállalati szervezet is sokszor bűvészmutatványokra kényszerül, mert a reform formálta külső gazdasági környezetet próbálja meg összeegyeztetni a még érintetlen vállalati belső szervezettel. E helyzetben dr. Varga Sándor könyve — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg — nemcsak elvi, de gyakorlati segítségként is fölfogható.! A szerző ugyanis öt esztendei kutatómunkájának eredményeit összegezni, s e kutatómunka konkrét tapasztalatok nagy tömegére támaszkodik. A nyolc fejezetre oszló kötet — bár nem vállalkozhat a téma kimerítő tárgyalására — lényegében átfogja a belső irányítási rendszer legfőbb összetevőit. Elemzi a vállalati tervezési és szervezési funkciókat, a döntési hatáskörök megoszlását — így például azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy túl sok szervezet tartozik az igazgató közvetlen irányítása alá — a vállalaton belüli termelőegységek érdekeltségi rendszerét, s természetesen valamennyi területen a korszerűsítés elvi és gyakorlati problémáit, lehetőségeit. Erénye a műnek, hogy a hazai tapasztalatok mellett kitér a tárgykörben a más szocialista országokban megejtett vizsgálódásokra is, s hogy több kérdés jobb megértését 1</ínyen áttekinthető ábrákkal segíti elő. (m> A világ földrajztudósainak kongresszusa Budapesten Augusztus 10. és 20. között Budapesten adnak találkozót egymásnak a világ földrajztudósai, a Nemzetközi Földrajzi Unió európai regionális kongresszusának résztvevői. Az unió négyévenként szervez regionális kongresszusokat, amelyek a világ egy- egy nagyobb területi egységének természeti és gazdaság- földrajzi problémáit tűzik napirendre. Legutóbb — 1967- ben — Mexikóvárosban a latin-amerikai kutatási eredményekkel foglalkoztak. Dr. Enyedi György, a Földrajztudományi Kutató Intézet igazgatóhelyettese, a Magyar Nemzeti Bizottság elnöke elmondta, hogy a magyar földrajzi tudományok megbecsülését jelzi a kongresszus, amelynek rendezési jogát ezúttal először adták szocialista országnak. A hely kiválasztásában szerepet Játszott az is, hogy ebben az évben ünnepli a Magyar Földrajzi Társaság — a világ egyik legrégebbi földrajzi társasága — százéves fennállását. Az esemény tudományos jelentőségét bizonyítja, hogy a világ negyven országát nyolcszáz tudós képviseli. Nagy létszámú delegációt jelentett be a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az NSZK. Érdeklődésre tarthat számot a kongresszussal egy- időben megrendezendő nagyszabású atlasz és föld ajzi tankönyvkiállítás, amely a világ számos országának kiadványait gyűjti össze. (KS)
