Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
im. JtSífus S3. Wtrrr WÁ"G?ÁRORSZ A3 * mad A szafarik élete — Krokodil a bejáratnál Állatok szépségversenye — Trófeák Szabolcsból Vadászati világkiállítás Budapesten Éppen száz éve, 1871-ben rendeztek először vadászati kiállítást Budapesten. Azóta a magyar szakemberek által kidolgozott módszerek szerint mérik ennek a sportnak a teljesítményét, a trófeák magyarországi értékelési rendje elterjedt az egész földön. Nyilván ennek köszönhető, hogy amikor a Magyar Vadászok Szövetsége javaslatot tett az első vadászati világkiállítás megrendezésére, — a javaslatot kormányunk is magáévá tette — hazánkra bízták az első világkiállítás megrendezését. Kőbányán, a mezőgazda- sági kiállítás területén, 35 hektárnyi területen már javában folyik a kiállítás berendezésének munkája. Harmincöt ország résztvevői építik, díszítik saját területüket. A százezreket váró nagy esemény egy hónap múlva nyitja meg kapuit. A vadászati kiállítás elnevezés mögött mindaz a sokféle kiállítási anyag is szerepel, mely az ember és természet kapcsolatát mutatja be. Például mindjárt a szovjet kiállítási pavilon, a résztvevő országok között a leggazdagabb látnivaló-sorozat homlokzatán a következő jelmondat fogadja a látogatót: „Meg kell őriznünk és szebbé kell tennünk földünket a jelen embere és az eljövendő szovjet nemzedék számára.” Bent, ez ötven méteres trófeafalon 150 féle vad 900 győzelmi jelvénye sorakozik. De általános érdeklődést fog kelteni a szovjet kiállítá? gazdag prémbemutatója. Még kivonatosan is lehetetlen mindent elmondani, amit itt készülnek látványossággá tenni. Csak ízelítőbe: a művészeti bemutatókra elhozzák a párisi Louvre vadászjeleneteket ábrázoló híres gobelinjeit a franciák. A tanzániaiak a kiállítás főterén, vadászaik, a nevezetes szafarik éjgtét mutatják fee, élőkép- szerűen, tábortűzzel, afrikai környezettel. Az osztrák zergék, a román medvebőrök és a lengyel egy-, kori világrekord őztrófes mellett hazai vadászaink sem szégyenkezhetnek. Majdpem bizonyos, hogy a bemutatott ötezer trófea között három hazái világrekord is akad. Az a szarvasagancs, melynek viselőjét Tuskóson lőtték 1968- ban, az az őztrófea, melyet Martonvásáron kaptak puskavégre 1965-ben és az a dámszarvastrófea, melyet a szerencsés vadász Gyulajon zsákmányolt szintén 1965- ben. Földes László miniszterhelyettes, a kiállítás főmegbí- zpttia kijelentette, hogy en^- nyi anyagot egy helyen meg soha nem mutattak be a világon. A hazai kiállítás igen gazdag lesz, már a bejáratnál egy agancsokból képzett fal fogadja a látogatót. Vízivadjainkat is bemutatjuk, lesz horgászati kiállítás is,, eseményekben pedig olyan gazdag lesz a kiállítás 35 napja, hogy felsorolni is sok lenne. A szabolcsiak különvonata igen szerencsés időpontban, szeptember 5-én indul, pont akkor kezdődnek az agárversenyek. De lesz lovasbemutató is, állatszépségverseny. És természetesen a vadászok világkongresszusát is Budapesten tartják. Befejezésül azt tudakoltuk, hogy az ezer főnyi SzahaiPS- Szatmár megyei vadásztársadalom — azon kívül, hogy természetesen többször is meglátogatja a kiállítás rendezvényeit — felvonul e valamivel. Egészen szép sorát kaptuk az adatoknak. A Balkányi Állami Gazdaság például gépműhelyében háromféle vadriasztó berendezést is Szerkesztett, ezeket viszi fel. A fácán ugyanis nagyon helyhez kötött állat. Amikor a fűkasza közeledik fészke felé, akkor sem hagyja ott tanyáját. Ezért különféle módon riasztják. A vadas területeken a mezőgazdasági üzemeknek fel kell szerelniük gépeikre g vadriasztókat. A balkáüyiak egy ügyes láncri- asztós, csörgős eljárást c]°l- gozták ki legalaposabban. Ezt toldotta meg a Kemeesei Állami Gazdaság egy olyan „kötényes” . szerkezettel, mely az állatot nagyon jól riasztó élénk narancsszínű felülettel már a szomszéd rendben „felveri” és így időben elmenekülhetnek. A kemecseiek gondozzák egyébként hazánk legnagyobb fogolytenyészetét és ennek az apró, igen kényes kis állatnak a házilagos szaporítását, s erdőkbe kitelepítését mutatják be a világkiállítás egyik vidéki, Tata- remetepusztai vadbemutatóján. De sikerre számíthatnak a Nyírlugosi Állami Gazdaság őzagancsai és vaddisznóagyarai is a trófeák nagy sorában is. Nagy forgalomra számítanak. Óvatos becslések szerint egymillió hazai és hatvanezer külföldi vendég nézi meg a kiállítást. Sietnek is az angyalföldi Volga, a szekszárdi Gemenc és a visegrádi Vadász hotelek építésével. De véleményünk szerint sokan lesznek kiváncsiak Mátyás király mentéjére, a fegyver- történeti gyűjteményre, a vállalatok sportcikkbemutatójára, az egész érdekes, színpompás látnivaló-sorozatra. (gnz) Megmondta a véleményét — elbocsátották... Egy pénztárosnő kálváriája Tiszadadán KORONÁZÁS előtt a VÍZTORONY. Mú'.észalka új büszkesége lesz a most épülő víztorony. Az ötvenméteres építményt a szolnoki toronyépítő vállalat készíti. Az ezer köbméteres víztorony jelenleg 48 méter magas, és most következik a „korona” felhelyezése. (Bürget felv.) Az elintézésre váró ügy papíron egyszerű. Három ti- szadadai tsz egyesült. Volt, aki elment az alkalmazottak közül, volt akit átvett az új, nagy tsz. A megmaradt tizenhárom adminisztratív dolgozó közül azonban csak tizenegy munkájára tartottak igényt. Kettőnek távozni kellett. A választás Barla Piroskára és Papp Júliára esett. (Ez februárban történt. Papp Júlia ügye azóta megoldódott, a tsz-ben, számára jó beosztásban dolgozik.) Barla Piroska azonban a különböző fórumokat járja, az igazát keresi. Tegyük hozzá: jogosan. Olyan ember, aki hosszú éveken át kifogástalanul végezte munkáját, ezért miniszteri kitüntetésben is részesült. Aktívan vett részt a közéletben: évekig dolgozott a nőtanácsban, három, egymást követő ciklusban népi ülnökként tevékenykedett, több, mint nyolc éve népi ellenőr. Hivatali munkáját — pénztáros volt — jól ellátta, figyelmeztetést, fegyelmit nem kapott, sőt jó munkájáért két éve 150 forintos fizetés- emelésben részesült. Egyedülálló nő, a munkakönyvét egyszerűen postán megküldték, munkájára nem tartanak igényt. Április 30 óta nem kap fizetést. Az ügy talán nem is pattan ki, ha emberségesen, jól intézkedik a tiszadadai KosOrvosföldrajzi kutatások Szabolcsban veszedelmes novabor Egészen új, határtudomány az orvosföldrajz. Az orvostudomány, a földrajz és a szociológia eredményeinek komplex felhasználásával egy sajátos úton közelíti meg a betegségek okainak f í’.deríté- sét. A táj, a földrajzi, klimatikus viszonyok, a táplálkozás, a szociális helyzet, a lakásviszonyok és más tényezők bonyolult hatását kutatják az orvósföldrajz művelői az egészségre, illetve a betegségek kialakulására. Megyénkben 1966-ban alakult meg a Tudpmányos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetében — az egészségügyi szakosztály részeként — az orvosföldrajzi szakcsoport. Szgbolcs-Szatmár az úttörők közé tartozik az orvosföldrajz útjainak keresésében, vidéken első ízben nálunk kezdték meg kutató, felmérő munkájukat, míg 1970-ben Pécs követte a példát, s alakított ilyen csoportot. A MEGVIZSGÁLT FALU Mjvel foglalkozik a szabolcsi orvosföldrajzi szakcsoport? » Az orvosokból, pedagógusokból áiló csoport egyik legjelentősebb vizsgálata a ti- szamogyorósi tömeges golyvamegbetegedés okainak felderítése volt. 1965-ben az alig ezer lakosú község egyhar- mada, a gyermekek kétharmada betegedett meg golyvában. A vizsgálatot a szabolcsi és a szolnoki KÖJÁL- lal közösen végezték. Kiderítették, hogy a nem megfelelő vizű kutak okozzák a megbetegedéseket. Jódos só adagolásával a kutak vize már nem terjesztette a betegséget. A csoport tagjai számos felvilágosító, ismeretterjesztő előadásban számoltak be tapasztalataikról. Eredményeiket az idegen nyelven megje- >enő orvostudományi szaklapban is közzétették. ROSSZ HALLÁS — BORTÓL 1 Az orvosföldrajz szabolcsi kezdeményezői több hasznos vizsgálattal gyarapították a szülők, az orvosok, a pedagógusok ismereteit. Kisvárdán 1969-ben egy iskolában 615 gyermeket vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, mi okozza a tanulók gyenge teljesítményét. Az okok között szerepelt a szülők mértéktelen alkoholfogyasztása, a dohányzás. A novabor — ez a veszedelmes direkt termő borfajta — a bukott tanulók 15 százalékánál részleges halláscsökkenést is okozott. A felmérés felhívta a figyelmet az iskoláskor előtti alaposabb, komplexebb iskolaorvosi vizsgálatokra. Égy másik vizsgálat, amelynek kifejezetten a novabor és a gyermeki szervezet fejlődési rendellenességeinek kölcsönhatása volt a témája, szintén nagy érdeklődésre tartott számot. A megye novaszőlő termelő vidékein lényegesen több a fejlődési rendellenesség, a központi idegrendszer megbetegedése a gyerrpekeknél. FELFEDEZETT GYÓGYNÖVÉNYEK Több témában adtak használható támpontokat a betegségek megelőzéséhez, a gyógyító munkához az orvosföldrajzi szakcsoport vizsgálatai, Tapasztalati anyagokkal, tényekkel bizonyították az állatról emberre terjedő betegségek útjait, a megelőzés lehetőségeit. Az egyik orvos a szabolcsi dohánytermesztés és a bőrrák kapcsolatait kutatja. Ketten a megyében lévő, eddig nem eléggé felfedezett, gyógynövénytermesztésről írtak szakmunkát, kezdeményezték az úttörők gyógynövénygyűjtő versenyét. Foglalkoznak az alkohol elleni küzdelem problémáival is, többek között az elvonókúrák sikertelenségének okaival. Kutatják többek között a lakásnagyság és a testi fejlődés kapcsolatát. Feldolgozták a Sóstó klimatikus hatását — a levegő, a napfény, az erdő, a víz, stb — gyógyító, egészségnövelő tényezőit. Augusztusban Budapesten a nemzetközi orvosföldrajzi konferencián szabolcsi orvosok, tudományos kutatók, földrajz, biológia szakos főiskolai oktatók is tartanak előadásokat Itthon, a megyében pedig arra törekszenek, hogy összehangolják a kutatási, vizsgálódási programokat a rokontudományok művelőivel, bővítsék a kört más szakterületeken dolgozókkal is, állatorvosokkal, mezőgazdasági tudományos kutatókkal, stb. Hogy minél többet tudjanak meg közös erővel a nyírségi táj — az egyes tájegységek — és az itt élő emberek egészségének kölcsönhatásáról, kiszűrjék a negatív természeti és társadalmi hatásokat és az ember érdekében jobban felfedezzék az egészségnövelő, betegség- megelőző hatásokat. PáH Géza SUth Termelőszövetkezet vezetősége, hiszen természetes, hogy az egyesülés után nem örökölhetik mindenünnen a teljes adminisztrációt, s így nincs szükség három pénztárosra sem. De az, _ hogy hosszú évekig jó munkát végző, a közösért szót emelő, a társadalmi munkában jól dolgozó, egyedülálló nővel egyszerűen közük: egyik napról a másikra elbocsátják, méltán sérelmes. Ha más munkakört, beosztást ajánlanak, Barla Piroskának el kellett volna fogadnia, hiszen a helyzet nyilvánvaló vplt. A tsz vezetőségének eljárását azonban oly mértékben érezte sértőnek, hogy hivatalosan is panaszt jelentett be ellene. Megkezdődött a vizsgálat, s ennek során kiderült: amellett, hogy emberileg nem voltak körültekintők a vezetőség tagjai a döntésnél, több formai és jogi hibát is vétettek. Az intézkedéseknél nem az számított, milyen munkát végez, s azt hogyan látja el a fölöslegessé vált „munkaerő”, hanem az indulatok alapján döntöttek, — s nem is akárhogyan. Titkos szavazást rendeltek el, s Barla Piroska kevés szavazatot kapott. A későbbi indokolás már ennek megfelelő: „...mindenbe való beleszólásaival a tsz-tagság többségének ellenszenvét váltotta ki.” Erre a titkos szavazásra tulajdonképpen nem volt szükség, csupán áldemokratizmus. Jól előkészített, megfelelő indokolás nélkül ugyanis elég egyetlen sértett, vagy haragos, egy-két érdektelen vei zetőségi tag közömbös szavazata — s az eredmény ismert Persze, érdemes „a mindenbe való beleszólások” iránt is érdeklődni. Igaz, nem kellemes, ha valakire rászólnak: ne vigye el a közös vagyonát, s ha már elviszi, legalább kérjen engedélyt és fizesse ki. Vagy az sem. jó, megszólítják a tsz-fogatosát: ne igyon annyit a kocsmában, amikor kinn áll a megrakott szekér, és így tovább, még néhány eset A termelőszövetkezet vezetői : Szántó Sándor elnök, Gál Gyula főkönyvelő — akinek közvetlen beosztottja volt Barla Pirpska —, a termelő- szövetkezet párttitkára és még néhány általunk is megkérdezett alkalmazott, tsz-tag sem adott olyan véleményt, hogy Barla Piroska mások családi, vagy magánügyeibe beleszólt volna. Viszont ismert volt arról, hogy mindig megmondta a véleményét, a közös érdekében mindig szót emelt. Ez pedig nem büntetendő, hanem éppen olyan tulajdonság, amelyet erősíteni kellene minden tsz-tagban és alkalmazottban. Hogy végül jogilag mégis rendeződött a helyzet, (Barla Piroska tulajdonképpen ma is régi beosztásában van — elvben) az egy, a vezetőség által elkövetett másik „apró” hibának a következménye: nem a törvényeknek megfelelően jártak el, mert döntésük előtt kérniük kellett volna a felsőbb Népi Ellenőrzési Bizottság hozzájárulását. A népi ellenőrök ugyanis jogvédelmet élveznek, s a megyei NEB — az előzmények, • Barla Piroska munkájára, társadalmi tevékenységére való tekinteftel — a jogvédelmet megadta. A termelőszövetkezet vezetőségének újra kellett foglalkozni az elbocsátás ügyéveL A vezetőség új határozata július elején kelt: „...szak- képzettségének megfelelő munkát biztosítanak, korábbi munkabérének megváltoztatása nélkül.” *“ így tehát lezárulna az ügy. Csak éppen négy-öt hónapos kényszerű pihenő, a kiadott munkakönyv, az elmaradt fizetés, az állandó szóbeszéd nem a legmegnyugtatóbb egy egyedülálló nő számára. Ráadásul most teljesen új beosztás egy új környezetben, ilyen viták után, amikor nyilvánvaló igaza majdnem csak egy szerencsés paragrafuson múlt Barla Piroska most régi munkakörét kívánja visszakapni. A tsz vezetősége jogilag tisztázta a helyzetet, a gyakorlati megoldás nem a régi állás. Az ügy most ezért folytatódik tovább. Példa arra, hová vezetnek az indulatok, a kellő alap, jó előkészítés nélkül hozott intézkedések. Nyilvánvaló, csak paragrafusok alapján nem lehet dönteni, különösen úgy nem, ha miközben az egyikre hivatkoznak, a másikat' nem tartják meg. Marik Sándor A tárgyalóteremből Késsel és bokszerrel Jónás Gusztáv 20 éves győrteleki alkalmi munkás április 17-én délelőtt a fehérgyarmati Pipacs étteremben italozott rokonaival és barátaival. Dél körül betért az étterembe a már erősen ittas Varga Ernő csahold lakos, őt azonban nem szolgálták ki. Varga mindenképpen italhoz szeretett volna jutni, ezért odament a Jónás társaságában lévő rovott múltú Lakatos Sámuel 40 éves alkalmi munkáshoz és kérte, hogy fizessen neki valami italt. Lakatos előbb megtagadta, de aztán vett. Amikor Varga elfogyasztotta, Jónáshoz is odament kérésével, Jónás azonban határozottan elutasította. Ebből olyan szóváltás kerekedett, hogy egymásnak az anyját is szidták. Ekkor a már szintén italos Jónás kést rántott és Vargára támadt, valósággal összekaszabolta. Közben a többiek is rárohantak Vargára, ki puszta kézzel, ki bokszerrel ütötte, ahol érte. (A Jónás barátai nem látták a zsebkést.) Varga összeesett és mentővel kórházba szállították. Az étteremben nagy riadalom támadt, a vendégek kimenekültek az utcára. Varga Ernő életét csak a gyors orvosi beavatkozás és a gondos ápolás mentette meg. Még most sem munkaképes, és előreláthatólag még egy évig nem is lesz az: akkor lehet orvosilag eldönteni, hogy egyáltalán dolgozható* még valaha. Az ügyben első fokon a nyíregyházi megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa ítélkezett. Jónást a bíróság szándékos emberölés kísérlete miatt négy év szabadságvesztésre büntette és két évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság a verekedésben részt vevő Lakatos József 21 éves penyigei alkalmi munkást 6, Lakatos Sámuelt és Balogh Zsigmond 26 éves kérsemjéni lakost pedig 4—4 hónap szabadságvesztésre büntette. Az ítélet nem jogerős: az ügyész súlyosbításért, s több vádlott enyhítésért feílebezett. Másodfokon a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Bírósága dönt az ügyben.
