Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

KELET-MAGYARöttSZAll Legközelebb a dolgozókhoz A PART SZERVEZETI TAGOZÓDÁSÁNAK legki­sebb egységei a pártcsoportok. Közvetlen munkahelyeken — műhely, brigád — tömörülnek csoportokba a kommunisták. Nagy általánosságban csak az alapszervezet munkája, tö­megkapcsolata kerül szóba, ha egy-egy üzemben a párt tevékenységét értékelik. Pedig legközelebb a dolgozókhoz, úgymond az élet süsüjében a pártcsoportok dolgoznak. Ar­ról nincs szó, hogy jog­körében, vagy egyéb tekintetben a pártcsoport he­lyettesíthetné az alapszerve­zetet, de annak fontos építő­eleme. Legközvetlenebbül a pártcsoportokban dolgozók ismerik egymást, ugyanígy a velük dolgozó pártonkívülie- ket. Ha azt mondjuk, hogy az alapszervezetek a termelés első vonalában működnek, ak­kor a pártcsoportok előretolt bástyák, ahol szó szerint a nap minden órájában akarva- akaratlanul fennáll a kapcso­lat. E kapcsolat milyensége a pártcsoport jó vagy rossz munkáján múlik. Az elmúlt év őszén megtar­tott pártértekezletek a koráb­binál is nagyobb figyelmet fordítottak a pártcsoportok működésére. így volt ez Nyír­egyháza városban is. Azóta több, mint fél év telt el. A közelmúlt­ban a városi pártbizottság ele­mezte, milyen változás történt ez idő alatt. Széles körű bri- gádvizsgálat során megálla­pították : élénkebb, sokré­tűbb a pártcsoportok tevé­kenysége, ami hozzájárul az alapszervezetek jobb munká­jához. Pezsgő aktivitás jelle­mezte a decemberi pártcso- portválasztásokat, majd a pártcsoportok, mint szerveze­ti egységek részt vettek a szakszervezeti és tanácstagi választásokban, jelentősen elősegítették a kollektív szer­ződések vitáját. Tehát tartal­milag és szervezetileg is je­lentős előrelépés történt. A VÁROS KOMMUNIS­TÁINAK 88 százaléka 444 párt­csoportban él szervezett párt­életet. Míg az előző években az volt a jellemző, hogy az alapszervezetek taglétszámát egyenlően elosztották és így alakították ki a pártcsoporto­kat, most a szervezés legtöbb helyen igazodik a munkahelyi szervezettséghez. Fellelhető azonban a kis létszámú — há­rom-négy fős — pártcsopor­toktól való idegenkedés. A VA- GÉP-nél ezért vontak össze teljesen különböző munkate­rületeken dolgozókat egy pártcsoportba. Még kevésbé helyes az a szemlélet, amit a víz- és csatornaműnél követ­nek: 51 párttag dolgozik a vállalatnál, de nem szerveztek pártcsoportot, mert a párttag­ság nagyon megoszlik a vidé­ki munkahelyeken. Az alap­szervezetek többségében a pártcsoportvezetőket demok­ratikusan, a pártcsoportok tagjai választották. Néhány alapszervezetben helytelenül a taggyűlésen választották meg a pártcsoportvezetőket. Egy-két esetben tapasztalható, hogy a vezetőség nevezi ki őket. Az utóbbi különösen helytelen, ezzel megsértik a pártdemokráciát. A pártcsoportok tartalmi munkája nagyrészt függ attól, ahogyan a vezetőség törődik velük. Általában a szervező tit­kár tájékoztatja a pártcsoport­vezetőket a fontosabb dol­gokról. Egyes alapszervezetek­ben időnként a vezetőségi ülésekre hívják meg őket. A MÁV-pártbizottság évenként megtartja a párt csoportveze­tők tapasztalatcseréjét, ahol elemzik a pártcsoport felada­tát, munkaterületét és mun­kamódszerét. Helyes lenne, ha a nagyobb üzemekben, intéz­ményekben elterjedne a MÁV-nál alkalmazott gyakor­lat. A PARTCSOPORTMUNKA FONTOS TERÜLETET képezi a pártmegbizatási rendszer kiépítése, a megbízatások tel­jesítésének folyamatos érté­kelése, számon kérése. E te­rületen jelentős előrehaladás történt, egyre több pártveze­tőség támaszkodik a pártcso­portok véleményére. Ki is ad­hatna valósabb véleményt, mint a néhány embert tömörítő pártcsoport. Vannak pártve­zetőségek, mint a dohányfer­mentáló, Volán, MEZŐGÉP, ahol a pártcsoportokat bevon­ják az információgyűjtésbe. Azóta ezeknél a vállalatoknál a vezetőségnek jobb a tájéko­zottsága, reálisabb a dolgozók nézeteiről, véleményeiről alko­tott képük. Javult a pártmun­ka színvonala azokban az alapszervezetekben, ahol a ve­zetőség támaszkodik a párt- csoportokra, az oktatás meg­szervezésében. a taggyűlések­re és a pártnapokra való mozgósításban. A pártépítés — a nagyobb alapszervezetek­ben — szinte lehetetlen a pártcsoport munkája nélkül. Kezdve az előkészítő neve­léstől. az ajánlásig és felvéte­lig, majd a fiatal párttagok pártmunkával való ellátása fontos feladata a pártcsoport­nak. A termelőüzemekben — ahol a vezetőség rendszeres tájékoztatást ad a gazdasági kérdésekről — növekedett a pártcsoportok aktivitása olyan kérdésekben, mint a munka- szervezés, termelékenység nö­velése, önköltségcsökkentés és takarékosság. Természete­sen az a helyes, és többségében így is van, ha a pártcsoport elsősorban a saját munkahe­lyén, műhelyében , vizsgálja á feladatokat és ott ad segítsé­get a részleg gazdasági veze­tőjének. Nagy szerepet tölt­hetnek be . és töltenek is a pártcsoportok, a munkaver­senyben és a szocialista bri­gádmozgalomban. A MEZÖ- GÉP-nél a pártcsoportok a KISZ-fiatalokkal közösen szervezték a kommunista va­sárnapokat. Sok üzemben a pártcsoportok — a reális le­hetőségeken belül — szorgal­mazzák, szót emelnek a szó ciális ellátottság javításáért. A nagyobb üzemekben mái kialakulóban van. hogy 3 gazdasági vezetők (műhely- brigádvezetők) bérezési, jutal­mazási kérdésekben is kiké­rik a pártcsoportvezetők vé­leményét. az Érintett temAk ts jól példázzák, milyen sokré­tű feladata lehet egy jól mű­ködő pártcsoportnak. Nyír­egyháza város pártalapszerve- zeteiben a múlt őszi pártérte­kezlet jó irányú fordulatai hozott a párt legkisebb sejtjei­nek életében. Az eltelt fél év után tartott értékelés felszín­re hozta a legjobbak tapaszta­latait. Most e tapasztalatok megismerésén és megvalósítá­sán a sor. Csikós Balázs ~ Sajátságos napirendi pontot iktatott be közgyűlése napi­rendjébe minap a mátészalkai Egyesült Erő Termelőszövet­kezet. Amikor Varga Lajos íőagronómus és Gyarmati Já­nos főkönyvelő beszámolóját a közös gazdaság terveiről megvitatták, £servenák Jenő elnök felkérte a megjelent 145 tagot, hogy foglalják el helyeiket az udvaron álló gépkocsikban és járják be az egész határt, ahol az üzem­egységvezetők és a brigádve­zetők bemutatják a rájuk bí­zott területeket és a helyszí­nen ismertetik a tagsággal az ott folyó munkák állását. Kiderült, hogy az egész kö­zös gazdaságot a tagok több­sége még sohasem látta. Nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolóira! és visszatérve a közgyűlési terembe, igen élénk vitában beszélték meg a látottak alapján a tenniva­lókat. Érdemes a sok felszólalás­ból idézni Porcsint Józsefét, aki elmondta, hogy a terme­lőszövetkezet működése óta még sohasem volt ilyen szép a mátészalkai határ. Balogh Sándor javasolta, ritkítsák meg a vegysZerezett tengerit és erősítsék meg a dinnye­földeken dolgozó kétfőnyi csoportot több emberrel, mért úgy látta, gazosodik. Idős Csizmadia Ferenc látván a vegyszerezés jó hatását, azt javasolta, hogy ezután a ház­táji földeket is vegyszerezzék, s az így felszabadult munka­erőt hasznosítsák a konyha­kertészetben, az egész közös­ség' javára. Szabó Zsigmond hosszan beszélt az épülő ser­téskombinátról, melyet szin­tén megnézett az „utazó'’ köz­gyűlés. Elmondotta, most már. a megtekintés után jól lehet látni, hogy nem hiába adja ki a termelőszövetkezet azt a 36 milliót, amit a korszerű ál­lattenyésztő telepre költ. Ecsedi László és Szilágyi Gusztáv között vita alakult ki a vegyszerezésről. A vita nagyon sok hasznos észrevételt vetett felszínre a Balu-tagi gyümölcsösnél, a sárgarépaföldeken észrevett apróbb hibák kijavítására. Termékeny légkört, jó han­gulatot, a gazda tulajdonosi szemének gondos elemzését, jó vitát, demokratikus lég­kört teremtett az Egyesült Erő határszemlével egybe­kapcsolt közgyűlése. Ahol szükségét érzik, nem lenne kár utánozni. S Gesztelyi Nagy Zoltán Ha Irén dalolt... A Nyírlugosi Állami Gaz­daság központjában kérdez­tem: melyik területen találom Ványi Jánosnét? — Szabad­ságon van — hangzott a vá­lasz. Rögtön arra gondoltam, hogy pihenéssel vagy üdülés­sel tölti szabadságát, mint a legtöbb ember. Szó sincs róla — mondták. Most is dolgozik. Saját házuk építéséhez szál­lítja a szilikátot. A gazdaság vezetői elismeréssel nyilat­koznak az asszonyról. Szor­galmas, dolgos embernek tart­ják. Elismerésük nem csak szóban nyilvánul meg: Vá- nyinét ötször részesítették ki­váló dolgozó kitüntetésben. A 36 éves asszony kislány kora óta a gazdaság dolgozó­ja. Más munkahelyet nem is ismer. Amikor megalakult a gazdaság, 14 éves volt és azó­ta dolgozik becsülettel. 1 — Nyolcán voltunk testvé­rek. A negyvenes években nehezen ment az élet. Csak négy általánost jártam „ren­desén”, mert munkámmal se­gíteni kellett szüléimét. Na­gyon korán kezdtem a nehéz paraszti munkát. Talán ezért is edződtem meg ennyire. Eb­ben a gazdaságban fogtam először kapát és itt teszem le azt, ha nyugdíjba megyek... A kapálás után meg kellett tanulnia a dohánvkacsolást, a marokszedést és a növényter­mesztő szakma minden csin- ját-binját. És mindezt gyer- mekfejjel. Kapáláskor min­dig egymás mellé sorakoztak a lányok és mindjárt vidá­mabban ment a munka, ha Irén dalolt. Szorgalma és jó­kedve magával ragadta a többieket is. Legtöbbször ő ért ki elsőnek a sor végére. „Keze alatt égett a munka és még most is ég” — állítja egy vele korabeli asszony. Újabban a kertészeti brigád­ban dolgozik. A kertészetet is meg kellett tanulnia és szok­nia. A 22 év alatt megismert minden dűlőt, minden fát a környéken. Tudja, hogy mer­re mi terem. Ez év nőnapján a Parla­mentben nyújtotta át neki Losonczi Pál a magas kitün­tetést: a Munka Érdemren­det. Napbarnított arcán meg­hatottság tükröződik, amikor Vegyipar Szabolcsban flz egymilliárd dolláros gyár Múlt, jelen, jövő a tiszavasvári Alkaloidában Kábái János, a gyáralapí­tó bronzba öntött alakja uralja a pompázó, illatozó gyári parkot. Szellemi ha­gyatékát Varga János, az Alkaloida egykori segéd­munkásából lett igazgatója, s a dolgozók őrzik, ápolják. Varga János, a kőműves- segéd, segédmunkási minő­ségben került Kábái üzemé­be 1932 szeptemberében. Egy hónap múlva már ke­ze alatt dolgozott a labo­ratóriumban Kábái feleségé­vel, Kiss Ilonka gyógysze­résszel és egy takarítónővel. Ennyi volt a személyzet. Itt, Kábái mellett ízlelgette a vegyészeti tudományt, s vált örök szerelmesévé. Nemcsak szemtanúja, de sze­replője is volt, hogyan ké­szült a zöld mákból bonyo­lult folyamatokon keresztül az értékes morfin. Huszonkilencen voltak... Huszonkilencen voltak az alapítók. Közülük rengeteg tanulással, a mérnöki dip­loma megszerzésével került 1950-ben az igazgatói poszt­ra. Akkor, a 30-as években egy extrakcióból, (ahol a mákgubóból vízzel vonták ki a morfint) egy bepárolóból, leválasztóból és átoldó üzemből állt a gyár. S most itt valósul meg a magyar gyógyszeripar legnagyobb beruházása 730 millióból. Uj világszínvonal. Ez lesz a nyugdíj előtt álló igazgató életének fő műve. — De a nagy beruházás átadásáig . még akad; problé­ma - Tr- .említi, bár . a próba- üzemelésen sikeresen túl­vannak. Reményen felüli eredménnyel. Az itt gyár­tott gyógyszeralapanyag (sulfagaidon) exportképes lett. Máris ezer dollárokat hozott a népgazdaságnak 12 országból. Félszáz ország a partnérük. 108 féle árut: gyógyszeralapanyagot és kész gyógyszert gyártanak. Saját erőművel rendelke­zik a világhíres Alkaloida. Két korszerű. termelőcsar­nok, fürdők, öltözők épül­tek. Minden dolgozó igé­nyét kielégítették. Bővítik az éttermet. Egymilliót for­dítottak parkosításra. E nagy beruházással együtt 114 la­kást építettek. Laikus mó­don vizsgálva arra gondol­tam. legnagyobb gond itt a gyógyszergyártó szakmun­kások, technikusok, mérnö­kök képzése. — Tévedés. Előre gondos­kodtunk erről is. Amikor ! 965-ben a nagy beruházási programot jóváhagyták, már a nevelést is megkezdtük — mondja. Felkerestük a buda­pesti. szegedi. debreceni egyetemeket. ösztöndíjakat ajánlottunk fel. így lett újabb 72 mérnökünk. Csaknem 90 akadozva kimondja a „Par­lament” szót. Olyan, mint a többi pa­rasztasszony. Csak munkája jobb az átlagosnál. Tízéves kislány édesanyja. Férje is a gazdaságban dolgozik. — Szabad óráit mivel tölti ? — Régebben varrtam ás hí­meztem. Aztán többet akar­tam tudni a világról. Beirat­koztam az esti iskola ötödik osztályába. Tavasszal végez­tem a hetediket, ősszel me­gyek nyolcadikba. Sok évig voltam szakszervezeti bizal­mi. á nőbizottságnak pedig most is tagja vagyok. Eldu­gott helyen élünk, nem tudok hová menni, de a tv és a rá­dió kárpótol majdnem min­dent. A zenét is szeretem hallgatni. Azt mondják, kislány korá­ban ő is énekelt. Betelt vele a határ... Nábrádi Lajos százaiéivá ragadt meg Tisza- vasváriban az ösztöndíjasok­nak. S mind fiatal. Elhiva­tottságú, energikus mérnök. Aki Pestről jött Csiszár György Ákos alig 29 éves, pesti születésű. Ott is végzett, ö a Kémia IV. üzemének üzemvezetője, ve­gyészmérnök. Öt éve él itt családjával. — Végzés után nősülni akartam. Nem volt lakás. Bennünket elosztottak. Ér­deklődtem telefonon Tisza- vasváriban. Beszéltem az igazgatóval. Jöjjek, van la­kás. így is volt. Egy hónap múlva megvolt az esküvőm. Itt lakunk kétszoba össz­komfortban — mondja. Egyszerre a problémák kö­zepébe került: a bővítési csoportba. Sok társával együtt részt vett az új „gyár” szerelésében, a tech­nológia tanulmányozásában, s 1970. szeptember 1 óta üzemvezető. — Nagy felelősség ez. Kétszáz emberem van. S mint a párttitkárunk szokta mondani, többsége még nem munkás, csak dolgozó. Ne­künk a feladatunk. hogy munkásokká formáljuk, ala­kítsuk őket. Négy-öt év kell, míg „berázódnak”, fegye­lemhez, rendhez szoknak. S bizony néha még a milliós értékű fürdő, zuhanyozó helyes használatára is ok­tatni kell — mondja Csi­szár. a fiatal vegyészmér­nök. Nem is csoda. hiszen sokan a kukoricaföldekről vagy a konyhák mellől ke­rültek a lombikok. kémiai eszközök birodalmába. A nagy beruházás előtt 580 volt a létszám «vast közelíti a kétezrei. Csaknem 1400 segéd-, szakmunkás, technikus, mérnök került a gyárba. S bár az elmúlt öt esztendőben ezek képzésére több mint egymillió forint ösztöndíjat adtak. még hiányzik a gyakorlat, ame­lyet munka közben úgy kell megszerezniük, hogy a mi­nőségre nagyon vigyázza­nak. Nem volt „veszélyte­len" ebből a szempontból, amikor a fővárosi gyógy­szergyáraktól átvették az ott gyártott,, s elismert ter­mékek készítését. Csak a gyógyszer-alapanyagokból hatféle: fertőtlenítő szerek, nyugtatok, maláriaellenes gyógyszeralapanyagok gyár­tása került át Tiszavasvári­ba. az ój üzembe. Ezek mel­lett csaknem 20 féle — fő­leg az itt gyártott alap­anyagokból — gyógyszerké­szítmény gyártása. A ii- cenc alapján most forga­lomba került sandosten (alergiaellenes gyógyszert az ö készítményük. Új munkás­generáció — Képeztünk 140 tech­nikust. Kapcsolatot terem­tettünk a Mü. M. 115-ös is­kolájával. Évente két osz­tályt iskoláztunk be gyógy- szeripari szakmunkásokkal. Gondoskodunk cső-. vil­lanyszerelő. esztergályos, lakatos szakmunkátok kép­zéséről is. Valamennyi ré­szére ösztöndíjat biztosítunk — újságolja az igazgató. Jövőt alapoz és épít nyug­díjazása előtt. S ez egészen más, mint az övé, a küz­delmes. a kenyérgondokkal terhes évtizedek voltak. 1971. július 1'2-e óta kereső férfi lett az alig tizenhét esztendős Hegedűs István is. aki Nyíregyházáról került ide. Gyógyszeripari szak­munkás. Uj fogalom. S új munkásgeneráció. Ezeknek a pályakezdését jelzi a kis Hegedűs István. Három évig taníttatták, ösztöndíj­jal. Biztos munkahelye van, negyvenkét órás munkahét­tel. Nyolc forint 10 fillér az órabére. — Nem akarok itt meg­állni. Jelentkeztem a szak- középiskolába. — Mi őt, s a többi-t is tá­mogatjuk. minden segítséget megadunk részükre. Jtt lesz helyben az iskola is. Érett­ségi, technikusi oklevél. * ki tudja, hogy még mi kö­vetkezik — mondja az igaz­gató. Amikor Varga János 1950- ben beleült az igazgatói székbe, az Alkaloida állóesz­közeinek értéke 10 millió körül volt. Most 800 millió fölött van. 1951-ben a ter­melési érték 9 millió, jelen­leg 600 millió. Búcsúzá&a előtt egy új gyárat avatnak. S úgy adja át az Alkaloidát, amely nö­velte világhírnevét, új mun­kás-. technikus-, mérnökge­nerációt nevelt, s 1975-re, a negyedik ötéves terv végére egymilliárd dolláros üzem­mé válik. Ennyi lesz a ter­melési érték. Farkas Kálmán Fiatal műszakiak klubja Záhonyban Záhony állomás gépesített rakodási főnökségének fiatal­jai nemrégiben megalakítot­ták a műszakiak klubját. A klub célja, hogy tagjai műr velődési, önképzési lehetősé­get és aktív pihenést bizto­sítsanak maguknak. A veze­tőség többek között szervezi és irányítja a szocialista bri­gádok vállalásaiban szereplő társadalmi munkákat és kul­turális felajánlások teljesíté­sét. Igyekeznek megoldani a bejáró és vonatra váró fiata­lok művelődési és pihenési problémáit is. A rendezvényeken a csa­ládtagok is részt vehetnek. A különböző szakköröket en­nek megfelelően alakítják ki. A már működő barkácsszak- kör a szakmai továbbképzést segíti elő. A fotószakkör az év végén kezdi meg működé­sét. Néhány nap múlva a klub saját zenekart alakít. Az állomáson található fahulla­dékokból a hozzáértő fiatalok még a nyáron a komorói Ti­szaibatíxm hétvégi mksad. házat építenek a klubtagok­nak. A vezetőség műszaki taná­csa műszaki-tudományos vi­tákat, előadásokat szervez. Legutóbb a vezetés lélektaná­ról hallottak a fiatalok elő­adást, amelyet élénk vita kö­vetett. A klub vezetése alatt meg­kezdte működését a „felesé­gek tanácsa”, hogy az aktí­van dolgozó nőknek, vagy a házi munkát végző feleségek­nek biztosítson megfelelő programot. Kirándulások, di­vatbemutatók, író-olvasó ta­lálkozások szerepelnek a ter­vek között. A klubtagok és hozzátartozóik szilveszterkor önálló műsort adnak és csa­ládiasán együtt töltik az ün­nepet. A klub megalakulása jelentősen javította a munka­morált és a kollektív szelle­mei a záhonyi fiatalok között. Munkájukban nem marad­nak magukra: jelentős anya­gi és erkölcsi támogatást kap­nak a gazdasági vezetőktől rs, Ni. W IEGYZET Az „utazó” közgyűlés mt július ss. 1 -dSM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom