Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

Wrt. JtíTíus 32. RELET-MAGYARORSZÁG 5. o!da! Eredeti bemutatók, új bérleti előadássorozat Uj színházi évad előtt Napirenden a lakásépítés és a nők helyzete A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi terveiből Száznál is több előadást rendez a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház az új szín­házi évadban. A nyitány szeptember 10-én lesz egy új magyar darabbal. Végh Antal Tékozló lány-ával kezdi a szezont a Déryné Szinház. A falujáró színészek a megye művelődési házaiban már au­gusztusban is tartanak elő­adásokat. A debreceni Cso­konai Színház szeptember 15-e után lép fel először Nyír­egyházán. A bérleti előadássorozatot már meghirdették, a hagyo­mányok szerint a zenés víg­játékok, a drámák és az ope­rák kedvelőire egyaránt gon­doltak. Változás csak az opera műfajában lesz, a bér­leti előadások között hirde­tett Trubadúr helyett Nicolai: A vindsori víg nők című ope­rájával szerepei a debreceni színház operatársulata. Két eredeti bemutató szín­helye lesz a következő év­adban a nyíregyházi színház. Németh László Erzsébet-ün- nep című színművét és a debreceni szerző-rendező Taar Ferenc Sírkő pántliká­val című vígjátékát elsőként a nyíregyházi közönség előtt mutatják be. A bérleten kívüli előadások között Shakespeare-től Illyés­ig terjed a sor. A nagy angol drámaírótól a Szentivánéji álom kerül színre. Színpadon láthatja a közönség az évek­kel ezelőtt bemutatott film — a Csodálatos vagy Júlia — A Nyírlugosi Állami Gaz­daság és a Balkányi Állami Gazdaság közös kooperáció­jával 130 millió forintos költ­séggel gyümölcsléüzem épült a nyírlugosi határban. Az üzemben hűsítő italok alap­anyagaként fogják feldolgozni a gazdaságok alma- és ba­racktermésének jelentős ré­szét. A termeléshez szükséges modern gépeket Svédország­ból importálták a gazdasá­gok. A gépek beszerelését már be is fejezték a svéd szakemberek. Az üzemhez két — külön erre a célra gyár­tott — magyar gép is tarto­zik: a mosógép és a szállító­gép, amelynek segítségével kerül fel a gyümölcs a fel­dolgozó tartályokba. Az üzem napi kapacitása kezdetben 10 vagon gyümölcs lesz. Később különböző átkapcsolásokkal Lapszélen Rendezetlen piac Rendezni kellene Nyíregy­házán a Hatzel téri kispiacot. Nem könnyű az ott látottak­ról képet adni. A forgalmas piac Debreceni utcai bejára­tánál egy jókora mély, sáros gödör fogadja a vásárlókat. Két oldalán bűzlő szemét­domb áll. A piac területén a legnagyobb káosz fogadja a Vásárlókat. A szárnyasfélék, élelmiszer, gyümölcs, zöldség összekeverve kerül árusítás­ra. A piacon megtisztított bab, borsó és más főzelékek héja szanaszét eldobálva. Zöldség- és gyümölcsszemét borítja majdnem az egész területet. A piac tisztán tartásáért nem csak az illetékesek a fe­lelősek, hanem a piaci án-'ik is. akik a szemetelésben ak­tívan részt vesznek. Az el­lenőrök feladata lenne, hogy megakadályozzák a hulladé­kok felesleges eldobálását. Sürgős ihtézkedésre van szükség, hogy a Hatzel téri piac rendezettebbé váljék. Határolják el az élelmiszer és szárnyasfélék árusítását; biztosítsák a piac higiéhiáját egészségügyi szempontokból is és rendezzék az elárusít'" beosztását. F. P. eredetijét, Maugham művét. Illyés Fáklyalángja képviseli a mai magyar drámát. Mo­dern, zenés vígjátékok egészí­tik ki a bérleten kívüli elő­adások sorát. Már biztos a szilveszteri program, Szigli­geti Cigány-át mutatják be. A négy felnőtt, egy főisko­lai, a középiskolai, egy ipari tanuló és az általános iskolai bérletek mellett egy újabb bérletet terveznek a követke­ző évadra. Főleg a 107-es ipari szakmunkásképző ta­nulói számára indítják a má­sodik ipari tanuló bérletet. Uj és jó kezdeményezés, hogy a diákok bérletének program­ja nem egyezik a felnőtteké­vel. A tanulókéból főleg a zenés vígjátékok maradnak ki, a bemutatott művek „faj­súlya” az irodalmi tanulmá­nyokkal azonos. Folytatják az elmúlt évad­ban jól sikerült kiállítások sorát. A színház megnyitásá­val egyidőben nyílik az első tárlat lengyel képzőművészek munkáiból. A testvérvárosi kapcsolatok bővülésével ke­rül sor a lengyel varos Rzeszów képzőművészeinek nyíregyházi bemutatkozásá­ra. A tervek között szerepel még olyan karikatúra-kiállí­tás, amely a művészetek te­rületéről meríti témáját, va­lamint népművészek „ösztö­nös” alkotásai, amelyek be­mutatására a Nyírségi Ősz programjában kerül sor. Baraksó Erzsébet nagyobb teljesítményre is számítanak. Jelenleg az üzem épületén végzik az utolsó simításokat. A svéd szakemberek augusz­tus elsején jönnek vissza és rögtön megkezdik a próba- üzemelést. Teljes kapacitás­sal szeptember elején kezdik a termelést az üzemben. A feldolgozott anyag tárolására 10 darab 30 köbméteres tar­tály áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy egy havi terméket tudnak egyszerre tárolni. A svédekkel meg­egyezést kötöttek a gazdasá­gok, amely szerint a gépek árát az itteni termékkel kell kiegyenlíteni. A svéd megrendelésen kívül angol megrendelés is érkezett. A hűsítő italok alapanyagát speciális vasúti kocsikban fogják szállítani a megrende­lőknek. Az új üzem export- termelése jelentős valutabe­vételt jelent majd a két álla­mi gazdaságnak. Az egyik gép átszerelés után pezsgőgyártásra is al­kalmas. Ezért a nyírlugosiak azt tervezik, hogy néhány év múlva saját termésű boruk egy részéből pezsgőt készíte­nek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a második fél évben négy jelentős, az egész me­gyét érintő vizsgálatot ter­vez. Elemzik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek öntö­zéses gazdálkodását. A vizs­gálat során arra keresnek vá­laszt: a tsz-ek kellően kihasz­nálják-e meglévő öntözőka­pacitásukat, s milyen intézke­déseket tesznek a jövedelme­zőbb öntözéses gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Egy másik vizsgálat során a negyedik ötéves terv lakás- programjának előkészítésé­vel foglalkoznak a népi ellen­őrök: kellő ütemben történt-e az előkészítés, a kivite­lezést nem hátráltatja-e a ki­sajátítás elhúzódása, megfele­lő időben rendelkezésre áll- nak-e a szükséges telkek. Aligha van a földnek olyan vidéke, amelyen ne élnének vadászok. Hatal­mas sereg. Sokszínű az életük, természetes hát ér­deklődésük egymás iránt. A közeljövőben megnyíló budapesti vadászati világ- kiállítás alkalmából A. Bormotov, az APN tudósí­tója meglátogatta a szovjet mezőgazdasági mi­nisztérium vadgazdálko­dási és vadvédelmi osztá­lyát és megkérte a világ- kiállítás szervező bizottsá­gában dolgozó vadászati szakembereket, válaszol­janak néhány kérdésére. — Mit Aliit hi a Szov­jetunió a világkiállításon? — A szovjet pavilonban több tucat tabló mutatja majd be az ország vadgaz­daságainak munkáját és gazdag gyűjteményt állí­tunk ki vadászszerszámok­ból, trófeákból. — önök szerint mi érde­kelheti leginkább a látoga­tókat? — Talán a vadászszerszá­mok sokszínű kiállítása. 30 szovjet vadászfegyvermo- dellt állítanak itt ki, köz­tük öntöltő vadászkarabé-1 lyokat. Ezenkívül a látoga­tók megismerkedhetnek a XVIII—XIX. századi orosz mesterek fegyvereivel, orosz kézművesek egyedül­álló vadászkéseivel. A kiál­lításon sátor, csapda, sífel­szerelés, csalétek, patron­táska és kutyanyakörv is látható lesz. — Mit tat h:irrk a vadász- szakemberelc a szovjet pa­vilon fő ékességének? Több, mint egy év telt el az 1013-as, a nők helyzetével foglalkozó kormányhatározat megjelenése óta. A népi el­lenőrök megvizsgálják: mi­lyen intézkedések történtek a kormányhatározat valóra vál­tásában. A vállalatok, intéz­mények saját hatáskörükben segítik-e a dolgozó nők hely­zetének javítását, a gyermek- gondozási segélyről visszatért anyák munkába állását. Részletes gazdasági, pénz­ügyi elemzés alá veszik a kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek középtávú terveit. Arra keresnek választ: megfelelő gondot fordítottak-e a terve­zésnél a népgazdasági és üze­mi érdekek összehangolására. Részletesen megvizsgálják, hogy a különböző állami do­— A hallatlanul gazdag, mintegy hatszáz darabból álló trófeagyűjteményt. Ezek a trófeák sok mindenről be­szélnek: a szovjet erdőkben élő vadak sokféleségéről, a vadászok lehetőségeiről és sikereiről. Nemes, buharai és északi szarvasok agan­csait állítjuk ki. Európai és szibériai őz, csavart szarvú kecske. dagesztáni argali juh, őstulok, csubuk, tatár antilop (ennek a ritka vad­nak qjjgóa, állítják ki pár­ját), valamint , barlangi és jegesmedve, farkas, hiúz, pézsmaszarvas koponyája, párduc, tigris, leopárd és ibrisz irhája szerepel a ki­állításon. Csaknem minden kiállítási tárgyat kitüntet­tek már régebbi kiállításo­kon arany- és ezüstérmek­kel. Igen érdekes az a ma- rálagancs is, amelyet a szovjet szakértők 976 pont­ra értékeltek, ami maga­sabb a legutolsó (Jugoszlá­viában. 1967-ben megtartott) világkiállítás „bajnokának” értékelésénél. Egy szibériai havasi kecske kiállítandó agancsa pedig 37,6 pontot szerzett — többet, mint az tációk felhasználását célsze­rűen tervezték-e, s kellően fi­gyelembe vették-e a tsz-tagok egyenletes foglalkoztatásának lehetőségeit. Átfogó országos vizsgálat- ’ban is részt vesz a megyei NEB: 1969-ben országosan megvizsgálták az anyagmoz­gatás és rakodás gépesítésé­nek lehetőségeit és problémá­it. Most visszatérnek az azóta hozott döntésekre, elemzik a fejlesztéssel kapcsolatos mun­kát, s az e célra rendelkezés­re álló kedvezmények igény- bevételét. Kitérnek a vizsgá­latban arra is: a saját fejlesz­tési eszközökből megfelelő mennyiséget fordítanak-e vállalataink az anyagmozga­tás és rakodás gépesítésére, a nehéz fizikai munka könnyíté­sére. 1967-es mongóliai kiállítás „világbajnoka.” — Lesz-e a kiáMítésnab olyan része, amely a szov­jet prém vadászatni ismerte­ti? — Természetesen. Itt nyest, sarki róka. coboly, pézsma, vidra, mókus, róka. hermelin és görény prémjét állítják ki. Ha szabad java­solni, a szovjet pavilonban érdemes lesz megtekinteni a vadászkutya-tenyésztéssel foglalkozó részt is, ahol kü­lönböző fajtájú kutyákat mutatnak be és ismertetik a velük való vadászat módját is. Mellesleg a szovjet pa­vilonban filmeken is bemu­tatják a Szovjetunióban leg­elterjedtebb vadászati for­mákat: például a nyúlvadá- szatot ha.itókkal, mocsári vadmadarak vadászatát ku­tyákkal, rénszarvas- és őz­vadászatot eszkimókutyá­val, a medvevadászatot. A szovjet emberek is ér­deklődnek más országok vadgazdálkodása iránt. Ezért a világkiállítást több mint négyszáz szovjet szakem­ber és vadgazdasági dolgo­zó tekinti meg. A VÁSÁROSNAMÉNYI MŰZEUM EGYIK ÉRDEKES­SÉGE. A BEREGI SZOBA. GAZDAG GYŰJTÉS MUTAT­JA BE AZ OTT ÉLŐ EMBEREK NEMRÉG MÉG HASZ­NÁLT ESZKÖZEIT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Amalőr képzőművészek kiállítása A Megyei Művelődési Köz­pont nagytermében egy hétig tartó amatőr képzőművészeti kiállítás nyílt július 19-én. Első alkalommal fordul elő, hogy a képzőművészeti szak­körök mellett önállóan alkotó amatőrök is bemutatkozhat­nak. A tiszavasvárí, kisvárdai, nyírbátori, vencsellői és a két nyíregyházi szakkör, va­lamint az egyéni alkotók ösz- szesen 257 művel jelentkez­tek. Rangos zsűri előtt vizs­gáztak a képek. Az alkotá­sok közül a Népművelési In­tézet munkatársai és megyei szakemberek válogattak, a kiállítóterembe 91 mű került. A műfajok a festménytől a grafikán és a kerámián át egészen a faintarziáig terjed­Rend kívül érdekes doku­mentumregény Grigorij Tyi- tov és Anatoli Zlobin máso­dik világháborús története. Bár az ember azt gondolná, e témában és műfajban újat nyújtani nem lehet a gyakor­lott olvasónak, — e hihetet­lennek tűnő, de mégis való­ságos történet tud újat is ad­ni. A szereplők valódiak, a helyszínek is, és valósághű a náci hadifogolytáborok sivár, nek. Egyetlen csempemozaik és két fotómontázs képviseli a legmodernebb irányzatokat, amelyeknél sajnos a forma­keresés miatt a mondanivaló sikkadt el. Minőségre és mennyiségre a tiszavasvárí és a Nyíregyházi SZMT szak­kör vezet, az egyéni munkák közül a tiszadobi Bugya Ist­ván aratta a legnagyobb si­kert a késheggyel felrakott színek technikájával. A rendezők tervei szerint ezentúl rendszeressé teszik az önállóan dolgozó amatőrök kiállítását, csakúgy, mint a szakkörökét, hiszen a szak­emberek véleménye segítsé­gével így szűrhetik ki az ízléstelent, a giccset az iga­ziak közül. b. e. elembertelenedett világáról szóló tudósítás is. Az események főként a hit­lerista hadifogolytáborokban játszódnak le, de mindunta­lan átcsapnak a szeges dróto­kon kívülre. Az egyik szerző Grigorij Tyitov, tulajdonképpen a tör­ténet hőse, aki átélte a hadi­fogságot. Lebilincselően izgalmas részletek igazolják, hogy a Új könyv Tyitov—Zlobin: Elfogni — élve vagy holtan... Szabolcsi gyümölcslé angol exportra ,,Világbajnok” agancsok, kétszázéves fegyverek Á budapesti vadászati világkiállítás szovjet pavilonja MINDENFÉLE Ne a járdán! Nyíregyháza egyik legszebb utcája a Vöröshadsereg útja. Az eleje, a fodrásztól a ren­delőintézetig egyben a legve­szélyesebb is. Oka egy: a jár­da melletti részen autók so­kasága parkol. Ezek, a ki­ás a bemenetkor szemreb­benés nélkül felhajtanak a járdára, nem egy esetben ri­adalmat okozva. Nem vitás, a Vöröshadsereg útja nem széles, nem lenne szerencsés, ha a járművek az úttesten állnának, néha nap­hosszat. Viszont kínálkozik a megoldás, csupán határozott intézkedés kellene. A Kossuth Szakközépiskola mellett ott van egy nagy üres telek. Kiválóan alkal­mas lenne parkolóhelynek. Az a néhány lépés többlet, amit az autósok megtennének, aligha okozna fáradságot. S ha igen, akkor is a biztonság az első. Piszkosak a kosarak Feltehetően a könnyű súly, a jó moshatóság volt az a két fő ok, amiért az ABC- áruházakban műanyag kosa­rakat bocsátanak a vevők rendelkezésére, drót helyett. Mindez eddig rendben is vol­na. A kosarak azonban a leg­több áruházban rossz érzést keltenek a vevőben. Különösen kirívó az, ami az északi ABC-ben tapasztal­ható. A kosarak alján ott ke- nődik szét a kiömlött tej, ke­veredik kiömlött liszttel, morzsával, cukorral. A vevők egymásba teszik a kosarakat — ez a rendje — de emiatt az aljuk is mázgás lesz. Sajnos, tapasztalható ilyen a Cseme­ge ABC-jében is. Pedig különösen nyáron könnyű lenne megoldani a műanyag tisztítását. Egy-két szünidei gyereket felvenné­nek, azok bizonyára szívesen mosnák folyamatosan a ko­sarakat. (bürget) Finn — magyar Egy idősebb, fáradhatatla­nul dolgozó SZTK-főorvos, dr. Vígvári László kereste fel a minap a szerkesztőséget, — nem magánügyben jött, ha­nem közügyben. Levelet hozott, s akikről szól, a távoli Finnországban élnek, Észak-Karjalában, Joensuu városban. Észak- Karjala székhelye ez a város, ahol az idén jelent meg fin­nül Váci Mihály egyik verses­kötete. Különös érdeklődés nyilvánult meg ezen a vidé­ken Váci Mihály szülőföldje iránt. Az ott élők szívesen vennék, ha testvérvárosi kap­csolat alakulna ki Joensuu és Nyíregyháza között. Ezért jött rengeteg munká­ja közepette a nyíregyházi SZTK-főorvos. hogy a lan segítségét is kérje: minél előbb hivatalos fórumok is tegyék lehetővé a testvérvá­rosi kapcsolatok felvé'elét. Reméljük, a szándék tetté érik. (páll) szovjet hadifoglyok nem nyu­godtak bele sorsukba, vállal­ták a kínzást, festi és lelki gyötrelmüket, de készültek a szökésekre, hogy visszajussa­nak övéikhez és ismét fegy­verrel harcoljanak a fasisz­ták ellen. Az ízléses külsejű doku­mentumregény a Zrínyi Ka­tonai Kiadó és az Uzsgoroc# Kárpáti Kiadó közös gond^ zásában készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom