Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-20 / 169. szám
1971. július 20. fcELET-MAGYARORSZÄß «. oldal Lapszélen: * Úttörők a Tisza-parton Katedrák — üresen? Izgalmas a kérdés: miért tanul valaki négy évig a tanárképző főiskolán? A válasz csak látszólag egyszerű. Mert tanár szeretne lenni, pedagógus, aki gyermekeket nevel. Nem lehet a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán végzett 257 hallgatót egytől-egyig megszólaltatni, mennyire állja meg a helyét a nyilvánvaló válasz. Az idén meghirdetett pályázatokra a jelentkezési arányok ugyanis önmagukért beszélnek. Nincs elhelyezkedési gondjuk. A végzősök számánál sokkal több a főiskola beiskolázási területéről érkezett pályázati lehetőségek száma Várják az iskolák a pedagógusokat. Mégis, a végzett hallgatóknak csaknem egyharma- da nem adott be jelentkezést a meghirdetett helyekre. Szabolcs-Szatmárban 65 tanítói állás várja ősztől a pályakezdő pedagógusokat, s mivel csak 43 pályázónak felelt meg a felajánlott lehetőség, a többi betöltetlenül marad. A tanári szakon még rosszabb a helyzet, 24-en helyezkedtek el eddig, s a még megmaradt 44 megyei állásra a pályázatok lezárásának idejéig senki sem jelentkezett. Valamennyivel szépítheti ezt a képet az a szokás, hogy a pályázatok kiírásának idején még nem született meg a tanárjelölt döntése: elfogadja-e, vagy nem. Aztán a nyár során „egyénileg” próbál megfelelőbb helyet keresni. Előfordul, hogy egy-egy ilyen keresésnél találnak helyet olyan községben, amely a pályázatból, valamilyen ok miatt kimaradt. A különböző vonzerők különbözően hatnak. Általában figyelembe veszik a fizetésen felüli „pluszokat”, a szolgálati lakás, a megyeszékhelytől való távolságot stb. Természetesen mindenkinek joga van a lehető legjobb környezet kiválasztására. Elgondolkoztató azonban annak a szabolcsi fiatalnak a döntése, aki — mivel két pályázati lehetőség van — mindkettőt Budapestre adta be. Furcsa lenne azt képzelni, hogy helyette majd budapesti tanár jön Szabolcsba. A diplomakiosztások idején nem árt a diákoknak, tanároknak és a helyi tanácsoknak arra gondolniuk, hogy nemcsak a fővárosban vannak gyerekek, hanem itt a megyében is, akik ugyanarra vágynak: tanulni a most kezdő tanároktól. Talán nincs még későn felhívni a figyelmet: ne maradjanak üresen a tanári katedrák. BE. JÖ IDŐBEN EBÉD UTÁNI MŰSOR A FÜRDÉS. A KIJELÖLT TERÜLET NÉHA NAGYON SZŰKNEK MUTATKOZIK. DE A TISZA CSAK ÍGY BIZTONSÁGOS. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Lemosható műanyag betűk Egymillió füzet a boltokban Elegendő tanszer az új tanévre Még javában tartott a tanév, amikor a megye tanszerellátásával foglalkozó szakemberek elkezdték a felmérést: hány gyerek ül szeptemberben az iskolapadokba, milyen füzetekre, felszerelésekre lesz szükségük. Az iskolaigazgatók adataira alapozott megrendelésekre az elmúlt napokban megkezdődött a községekbe és a városokba a tanszerek kiszállítása. A nyíregyházi és a járási székhelyeken lévő szakboltok megkapták a teljes készletet, a községi boltokhoz augusztus 3-ig érkeznek meg a szállítmányok. Eddig 1 millió darab füzetet szállítottak ki a boltokba. Egyre több a famentes, jobb minőségű papír. A füzeteknél csak egy újdonság lesz, a középiskolások ezután 32 lapos szótárt használnak. A gyerekek a táskákra a legkényesebbek. 80 fajta bőr- és műanyag táska képezi a választékot. Tolltartóból a hagyományos — fából készült — mellett megjelenik a bőr és a műanyag is. Ezt ugyan nem kell minden évben vásárolni, ha tartós, több évig elég, csaknem 8000 darab van belőle. Sok családban szokás még a hagyományos kék csomagolópapírral fedni a füzeteket, könyveket. Mások megszerették a könnyebben tisztítható műanyag borítókat. Füzet- és könyvborítók mellett az ellenőrző könyv számára is készült a következő tanévre műanyag fedőlap. Sokszor keresték a felnőttek is hiába a nagy alakú spirálfüzetet. Idén elegendőt ígérnek belőle. Két megyei' rfuírtkahély gondoskodik azr egész ország rajztábla és háromszögvo- nalzó ellátásáról. Országos sajtótájékoztatón hangzott el, hogy nem lesz elegendő rajztábla. A megyében azonban nincs hiány, a megrendelt mennyiséget minden iskola megkapja. A fából készült háromszögvonalzó mellett szeptemberben megjelennek a színesek is műanyagból, rózsaszín, fehér és krémszínű változatban. Az idei év újdonsága a műanyag betűkészlet. Főleg a legkisebbek, a betűvel ismerkedő elsősök használhatják, lemosható, higiénikus, színes. Sokkal több van belőle, mint amennyit az iskolák kértek, sok helyen még nem is ismerik. A rajzórák nélkülözhetetlen eszközeit, az ecseteket és a pasztellkészleteket nagyrészt kiszállították. Csaknem 18 ezer darab ecset, 13 ezer darab pasztellkészlet várja a rajzoló kedvű gyerekeket. Az eddig boltokba került 45 ezer darab golyóstollhoz is garantálják a kék cserebetétet. Kora reggel. A Tisza partjára épített sátortábor bejáratánál „őrség” fogad. A két hete megnyílt táborban már pezseg az élet. A kürtös ébresztő után, a napirendnek megfelelő torna következett — pizsamában. Reggeli után két óra kötött foglalkozás tartozik a napirendhez, ahol dalokat és tábori sípjelzéseket tanulnak a pajtások. Aztán szabad foglalkozásnak örülnek egész nap. A fürdőzés és a focizás jelenti a legjobb kikapcsolódást az ittenieknek. ______ Harminc sátorban 96 újför. rő táborozik tíznapos turnusban, a vásárosnaményi járásból. Most vendégek is vannak: 38 úttörő érkezett á Veszprém megyei Igái községből. Ök az elmúlt évi árvízkárosult gyermekek látogatását viszonozzák. Tavaly nyáron 40 úttörő üdült a járásból Balatonlellén. A Sóstó területén lévő, skanzennek kijelölt területen az idén, mégpedig az elmúlt napokban teljes erővel megindult a szabadtéri falumúzeum építése. A skanzen céljára tervbe vett 8 katasztrális holdnyi területből egyelőre 3 hold az, mely hamarosan benépesül. A falumúzeum épületeinek kivitelezője a Nyíregyházi TEMPÓ Szövetkezet. Olyan szakmunkásokat tudtak a múzeum rendelkezésére bocsátani, akik kiválóan ismerik a régi építési módot, Takács Ferenc igali tanuló azt erősíti: távozásuk után levelezni fognak az itteniekkel. Cserepes Erika ötödikes, Csarodáról jött: — Én már jártam itt többször a strandon. Apukám szokott kihozni motorral. Olyankor egész nap kint vagyunk, de ez a tábor egészen más. Itt szórakozunk is és tanulunk is egyszerre. Varga Ida tarpai KISZ-ve- zető. A pedagógusok mellett ő is felügyel az úttörőkre — és ismerkedik velük, s közben előkészíti őket a KISZ-életre. A tábornak ..szép jövője van:3,milliós kplteéggel — ha lassan is, de — épül az új tábor a régi mellett. Jövő nyáron már cölöpökre épült négy darab kétszintes faház fogadja az érkezőket. Külföldi diákok látogatására ic számítanak. A lengyel pionírokkal már megkezdték a levelezést... (nábrádi) és teljes pontossággal, kiváló minőségben építik újra a jellegzetes évszázados építési technikát őrző épületeket. Első fázisként a skanzenben a szatmári és a rétközi tájegység épületeit emelik. Most az 1970-ben épült és Jánkmajtisról beszállított épületet építik, nagy műgonddal. Ez az idén elkészül, csak a tetőfedő munka marad hátra. Pendelykémény, füstölő és más népi építési érdekességek készülnek a házban. Még ebben az esztendőben elkészül a Garbóiéról beszállított tyúkgóré és a málésgóré is. A helyszínen van már a Vámosorosziból Nyíregyházára került magtár és a tiszakóródi szárazkapu. Zsindelyes lesz az ugyancsak 1971-ben elkészülő rétközi ház, amelyet Beszterecről hoztak a sóstói skanzenbe. Az idén állni fog a nyírlugo- si depó, a szatmári csűr, és néhány kisebb építmény^ Beszállították a skanzenbe a Garbóiéról származó tőkéskaput. amelynek érdekessége, hogy bunkós vége sorompóhoz hasonlít. Ilyenről írt Móricz Zsigmond az Életem regénye című könyvében. Az épületek befedésére a jövő év kora tavaszán kerül sor, mert ehhez a munkához különleges anyagokra lesz szükség. így zsindelyből 5000 szükségeltetik, de ezenkívül zsúpra, gyékényre is szert kell tenni az építőknek. A házak berendezése eredeti bútorokkal a jövő év tavaszának programja. A mostani helyzet teljesen reálissá teszi a múzeum ama szándékát, hogy a sóstói szabadtéri falumúzeumot a jövő esztendő május 1-én megnyitja. Á „házasság közvetítő" Nem szokás a nyíregyházi utcákat a kerülettel együtt említeni. A Honvéd utcán és környékén lakó fiatalok mégis büszkén hirdetik címüket: 111. kerületi Korvin Ottó KISZ-alapszervezet. A lakóterületi KISZ-alapszervezetek közül egyedül maradtak talpon az idővel szemben. A napokban jubiláltak, tizedik „születésnapjukat" ünnepelték. Azóta „testvérük” is született, a fiatalok ifjúsági klubot alakítottak. Nincs mecénásuk, mostohagyerekek. Anyagi támogatás nélkül harcolták ki tavaly a KISZ és a városi könyvtár irányításával a kiváló ifjúsági klub címet. ★ Azt mondják, itt van az igazi munkásnegyed. Az ifjúsági klub tagjainak nagy része is ptunkás fiatal, de akad köztük gimnazista, ipari tanuló, sőt katona is, aki a kimenőt legszívesebben a régi társak között tölti. Egy időben egyszerre két „munkanélküli” fiataljuk is volt. Az egyik egy kislány, akit a KISZ segített elhelyezkedni. A könyvesboltba került. A másik egy fiatalember, Csatlós Sándor. Debreceni, a szülei most is ott laknak. Nehezen találta meg a helyét. A fiatalok között kapott kedvet az ifjúsági mozgalomhoz, népművelési „gyakorlatokat” végzett, jól működő klubokhoz járt tapasztalatszerzésre. Végül megválasztották klubvezetőnek. Főfoglalkozása raktáros. Mire vállalkozhat egy KISZ- szervezet? Még arra is, hogy „házasságközvetítő” legyen. Légrádi Richárd és felesége egy KISZ-rendezvényen isjubileuma merkedett meg. Nem volt nehéz a tanukat kiválasztani. ★ Berecz Mihály, a KISZ-tit- kár a vasútnál dolgozik, mint az édesapja. Az Északi Alközpontból nem sajnálja a hosz- szú utakat hetenként sokszor hétszer végigjárni. A KISZ jubileuma a sajátja is. Itt kezdte 15 éves korában, azóta sem pártolt másfelé. Ősz hajú bácsi ült a vendégek széksorában. Vasutas egyenruhájáról ismerték fel. ő Berecz bácsi, a KISZ-titkár édesapja. Eljött, hogy meghallgassa a fiát. A jubileumi ünnepségre a régi KISZ-tagokat is meghívták. A legidősebbek már a negyedik évtizedbe léptek. A legfiatalabb pedig egy miniruhás kislány, aki most végezte el a nyolcadik osztályt Máris társakra talált. be Épül a sóstói falumúzeum Kik fizetnek közműfejlesztési hozzájárulást? Az összegből újabb utak, vezetékek készülnek Nyíregyházán Először fizetnek közműfejlesztési hozzájárulást egy-egy építkezés után Nyíregyházán. Egy korábbi kormányrendelet végrehajtása révén került sor ezen a héten az intézkedésre. Ennek lényege: közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni mindazoknak, akiknek telkei közvetlenül érintik az 1970. január 1. után állami beruházásból létesített, vagy ezután épülő villany-, víz-, gáz-, szennyvízvezetékeket, illetve más közműveket, járdákat. Ez azt jelenti, hogy mindazoknak, akiknek telkei közvetlenül bekapcsolhatók a közmüvekre, illetve azok a telek kiszolgálására alkalmasak, meg kell fizetni a hozzájárulást. (Ez alól csak az állami telkek kivételek, hiszen ebben az esetben tulajdonképpen hozzájárulás nem történne, csak egyik számláról a másikra utalnák a pénzt.) A rendelet célja érthető és világos: ha egy telek mellett utat, villanyt, vízvezetéket, stb. építenek, azzal a telek értéke lényegesen megnövekedhet, nem beszélve a kényelmesebb közlekedésről (út, vagy járda esetében), vagy a lakás összkomfortossá tételében is nagy szerepet játszhat (pl. víz-, gázvezeték építése során). Eddig ezeket a költségeket az állam, a tanács fizette és nem kellett a tulajdonosnak hozzájárulni a költségekhez, viszont az építkezések utáni jobb körülményeket ők élvezték. Ezért határozták meg a kormányrendeletben a hozzájárulást, amelynek összege azonban így lényegesen kevesebb, mint amennyibe a közműfejlesztés kerül. A tulajdonosok érdekét védik azzal is, hogy maximálták a hozzájárulás összegét: egy telek után — ha az valamennyi fajta új közműből részesül, akkor is legfeljebb 10 ezer forint hozzájárulás vethető ki. Nyíregyházán az építési osztály, majd a vb javaslatára a tanács rendeletben övezetekre osztotta a várost, s ennek alapján állapították meg, megfelelően tág határok között a hozzájárulások mértékét. A különböző beruházások esetében is változóak az összegek. Legmagasabb a Szennyvíz- csatornázás, ezt követi csökkenő értékekkel a víz, a közút, a járda és a villanyhálózat építésekor fizetendő összeg. A rendelet végrehajtása során több egyszerűsítést is megvalósítanak, például ha az OTP-nél közművesített telket vásárolnak (mint társasház esetében), ott már e költségeket eleve beszámítják az árba, tehát nem lesz több gondja vele az ügyfélnek. Természetesen az összegeket sem egyszerre követelik. Hat hónapon belül kell megfizetni, tehát nem érheti váratlanul a kiadás azt, akinek fizetni kell. Másrészt, ha a szociális helyzet indokolja, 2—5 évi részletfizetést is engedélyezhetnek az eljárás során. Elsőként a következő utcákban lakókat érinti a közmű- fejlesztési hozzájárulás: útépítés miatt a Himes utca és az Északi nagykörút lakóit. (A Hímes utcát például a közelmúltban pormentes burkolattal látták el, korábban nem volt burkolata. Az ott lakóknak egy átlagos lakótelek esetében 2100 forint a hozzájárulás.) Az ivóvízhálózat bővítése miatt a Fecske, a Fürj, az Uj- szőlő, a Tarpai Márton, az Uj, a Hegyi és a Lenin grád utcák lakóinak Jtell majd hozzájárulni a költségekhez. A villanyhálózat-bővítés az Oro- si út egy részének lakóit érinti. Szennyvízcsatornázás miatt a Sóstói, a Kinizsi és a Bercsényi út, gázvezeték-építés miatt a Bethlen és az Egyház utca telkeinek tulajdonosaitól kérik majd a hozzájárulást. A befizetett összegekből a város újabb utcáin végeznek közművesítést. A közműfejlesztési hozzájárulással hamarabb jutnak majd el azokba az utcákba is a közművek, ahol most még nincs kiépített út, villany, vagy víz. M. 8. A tárgyalóteremből Gyűrűk külfölditől A nyíregyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa jogerősen két hónap szabadságvesztésre büntette a rovott múltú Ragány László 37 éves tiszalöki lakost devizabűntett miatt. Ragány tavaly augusztusban egy társasutazáson Szegeden járt, ahol a csoporttal a szabadtéri játékok műsorát nézték meg. Ragány és felesége felhasználták az alkalmat, mert hallották, hogy a szegedi piacon sok jugoszláv állampolgár árusít különféle holmikat, a belföldi árnál jóval olcsóbban. Szabad idejükben felkeresték a piacot és a férj vásárolt, mégpedig nem is egészen kis tételekben. Megvett három orkánkabátot, négy garbópulóvert és — betetőzvén az egész vásárlást — négy aranygyűrűt. A gyűrűk közül kettőn az Egyesült Államok volt elnökének, J. F. Kennedynek képmása volt látható, s ez a típusú gyűrű Magyarországon nincs forgalomban. A vásárolt holmik közül egy gyűrűt és egy garbót némi haszonnal eladott, de aztán a nyomozó szervek lefoglalták az egészet. A vizsgálat során kiderült, hogy 3200 forintot fizetett ki devizakülföldinek számító eladóknak. A bíróság az említett büntetésen kívül elkobozta a négy aranygyűrűt, ezenkívül ezer forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte Ragány Lászlót. A nyár az idegenforgalom szezonja, s tulajdonképpen emiatt említettük ezt a — súlyában nem túl nagy, de rendkívül elterjedt — bűnügyet. Vannak, akik nemcsak a turizmus valódi céljaiért mennek külföldre, hanem felhasználják az alkalmat némi magánkereskedésre, eladásra és vevésre egyaránt. Mások — mint az említett ügyben is — a hozzánk látogató külföldiek hasonló szándékainak esnek áldozatul. A kínálkozó jó üzlet ugyanis gyakran elfeledteti: vannak szabályok, törvények, rendeletek, melyeket akkor is be kell tartani, ha nagyon jó vásárt kell miatta meghiúsítani. A devizakódex szerint devizabelföldi — gyakorlatilag magyar állampolgár, — a devizahatóság engedélye nélkül devizakülföldinek — gyakorlatilag külföldi állampolgárnak — magyar fizetőeszközt nem adhat át. Ha átad, — azt büntetik, mert a népgazdaság érdekei ezt így kívánják meg. Az aranytárgyak vásárlása vagy eladása még így is külön téma: ez magánszemélyek között még akkor is tilos, ha mind a kettő hazánkfia. Aranytárgyak vételével és eladásával kizárólag csak az erre kijelölt óra-ékszer vállalat foglalkozhat. Az említett bűnügy figyelmeztető példa lehet: az idegenforgalom a turizmus céljait szolgálja és nem a kisszerű csencselését. (kJ)