Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

Wrt. íúBo$ í. Kl^ET-MAGYARORSZÄO S. oldal A jó szándék kevés Kempingről kempingre Mi lesz, ha mégis jön vendég a Tisza partjára? Egy pillanaton múlik csu­pán és itt a szezon. Vajon mit fgér a szabolcsi Tisza mente a pihenni, nyaralni, kirándulni vágyóknak? Úttalan utak Hét Tisza-parti pihenőhe­lyet látogattunk végig és mi­előtt megnéznénk, hol milyen a felkészülés, érdemes néhány szóban összefoglalni azt, ami közös jelenség. Az első és leg­fontosabb: a szabolcsi kem­pingek megtalálhatatlanok. Általános tapasztalat, hogy aki nem tudja, hol keresse ezeket, az bolyonghat az or­szágúton, dűlőúton. A kisvár- dai várfürdő az egyetlen, amelyet megfelelően propa­gálnak. A tiszateleki csárdá­hoz vezető út közepén van ugyan egy tábla, de az is az ellenkező irányba mutat. Egy másik bosszantó dolog: a parti helyekre elképesztő állapotban lévő utak vezetnek. A legelviselhetőbb még a dombrádi kempinghez vezető, bár egy kiadós eső után ez sem lehet egyéb, mint sárten­ger. Igaz, az ugomyai strand felé már javítják a lejáratot, az üdülőtelep megközelítése így is bravúros sofőrteljesít­mény. Sajnos, a megyei kempin­gek, hét végi pihenőhelyek propagandája szinte a nullá­val egyenlő. Van ugyan egy Tisza-kanyar prospektus, de éz inkább a táj, a folyó és a környék szépségeit mutatja. A terület általános megismer­tetése azonban hiányzik. Sok a gazda A gyenge propagandának sok oka van. A megyei Ide­genforgalmi Hivatal ugyan minden tőle telhetőt megtesz, de éppen a hivatal jellegéből eredően nem az egyes helye­ket ismerteti, hanem az egész megyei üdülőkörzetet. Tivadarban az ÁFÉSZ a kemping gazdája. Vásárosna- ményban a község a fő gon­doskodó, de a szolgáltatást az ÁFÉSZ végzi. A tiszakanyári kemping a dombrádi szövet­kezet mostohagyermeke, a dombrádi hét végi pihenőhely elsősorban a járási hivatal gondozása alatt áll. Tiszatele- ken a nyíregyházi Alkotmány Htsz látná el a vendégeket, Balsán ugyanakkor a Tisza túlsó partján „maszek” ellá­tásra kényszerülnek az üdü­lök. Láható, hogy az idegenfor­galmi szemlélet hiányos, se a községek, se az ÁFÉSZ-ek, se a tsz-ek nem ismerték fel az idegenforgalomban rejlő lehe­tőségeket. Elszigetelt helyi kezdeményezések jellemzik a felkészülést, hiányzik az egy­séges koncepció érvényesítése. Diófákkal Kétségtelen „karrier” előtt áll a tivadari kemping. Ez az egyetlen hely az egész Tisza mentén, ahol faházban, egy­két éjszakára is tudnak szál­lást adni. Danó Sándor és Szarka Károly, az ellátást irá­nyítók véleménye szerint még egy nagy hét végi rohamot is ki tudnak állni, jó ellátást ígérnek ételből, italból. A fe­hérgyarmati htsz szállítja ne­kik a friss halat, korszerű konyhájuk van. így nem vé­letlen, hogy egyre-másra te­lepszenek ide az üzemek is. A TITÁSZ másfél milliós beru­házással építi üdülőjét, ví- kendházat állít fel a METRI- POND, ide települnek az álla­mi gazdaságok is. De mind­emellett a lényeg: az átfutó vendéget is el tudják látni, mégpedig korszerűen. Gergelyiugornyán alig lát­szik meg, hogy ide egymilliót ruházott be a helyi ÁFÉSZ. Igaz, az új presszó reprezen­tatív. Kiegészítették az étter­met is. De ezen a felkapott helyen a vállalati üdülőkön kívül nincs egyetlen olyan fa­ház sem, amelyben a hét vé­gére érkező, nem benfentes turista megszállhatna. Magas az itt bérelhető telek ára is, egy szezonra egy négy­zetméter: 100 forint! Igaz, amolyan félközmű itt is van. Jó megoldás lenne, ha ezen a partszakaszon jelentkezne az AFESZ-nek egy kis konkur- rencia. Például 4—5 faház, a község kezelésében. Esetleg egy megyei idegenforgalmi kézben lévő, cölöpre épülő üdülő. így, sajnos, Gergelyi- ugornya beltenyészet. Csak egy pillantás az ÁFÉSZ-hez érkezett levelekre, és kész a bizonyíték: nyírbogdányi, debreceni és máshonnan je­lentkezőket utasítottak el szál­láshely hiánya miatt. Üzleti balfogás! Egy járással arrább Kisvárdán egy igazán nagy- gyá fejlődő fürdő fogadja az embert. Tiszta víz, gondozott gyep, sok játszótét-, jó étel­ital kínálat. Városi színtű fürdő, látszik a gondosság, szeretet. A tiszakanyári kemping évek óta változatlan szinten áll. A helyiek mondták: Dombrád fél, hogy ha ezt is fejlesztené, akkor saját kem­pingjének teremtene ezzel konkurreneiát. Az tény, hogy a kanyári part nem ígér végtelen fejlesztési lehetősé­gét. De ahogy a Vulkánnak megérte itt egy üdülő telepíté­se, úgy talán mások számára is ígér lehetőséget a part. Mert nem aránytalanul jobb a dombrádi terület sem. Csak éppen itt egy kiválónak mondható kezdeményezés „dobta fel" a helyet. A helyi Szőke Tisza, a Vörös Csillag Tsz-ek társultak az ÁFESZ- szel és építettek egy csárdát. Igaz, messze a falutól, ponto­san szemben Cigánddal. A Borsdd felé vezető pontonhíd jóvoltából így átmenő forga­lom is lehetséges. Egy másik körülmény: a sárospatakiak már évek óta szívesen járnak erre a vidékre. A csárda, mint bázis von­zotta az ide települőket. A TITÁSZ, a Nyírtass! Állami Gazdaság, a vízügyi igazgató­ság építkezik, és már áll a kisvárdai járási hivatal ház­sora is. Csak autósoknak? Az, hogy a vállalatok, hiva­talok, gyárak, intézmények le­telepszenek a Tisza mentén. nagyon jó dolog. Százak és százak pihenését oldja meg. Akinek autója van, az is talál megoldást, hiszen leugorhat egy napra, elszaladhat olyan helvre. ahol egy éjjelre meg­száll. De vajon mit tesz az a sok ezer ember, akinek már kétnapos a vikendje, és víz mellé vágyik, esetleg csalá­dostól. nem vállalati üdülőbe? A Tisza menti kempingek körútja után nyugodt szívvel elmondhatjuk: azok jól szol­gálják a közelükben lévő köz­ségek lakóinak szórakozását, pihenését. Adnak lehetőséget a már letelepedtek nyaralásá­ra, a vállalati üdülőknek. De egyáltalán nem számolnak o várható bel- és külföldi tu­rizmussal, megrekedtek annál hogy legfeljebb etetnek, vág: itatnak, de mást alig nyújta nak a vendégnek. Valahogy olyan a helyzet szép, csodálatosan szép Tisza-kanyart bemutató pro^ pektus. De a valóság, a lehető ség ezzel nincsen összhang ban. Bürget Lajos Boyleróra Nincs boyleróra címmel a Kelet-Magyarország május 26-i számában cikk jelent meg. A levélírónak igaza van, mert a boyleróra való­ban hiánycikk. A kapcsoló­órákat bár a gyár külön is gyártja, a kereskedelem azonban nem htr.hatja for­galomba. Erre csak a Tl- TASZ az illetékes, mivel ő ellenőrzi és annak karban­tartásáról is ő gondoskodik. Sajnos a TITÁSZ-nál a kap­csolóófa még korlátozott mennyiségben sem áll ren­delkezésre. Szaboics-Szatmár megyei Iparcikk Kisker. Vállalat KÖNYVÜJDONSÁGOK: Hagy J.: Az elemi számolá­si készségek mérése az isko­lában (Tankönyvkiadó), Pho­tographin Hungarica (Euró- pa-Helikon), Solem Aléchem: Énekek éneke (Európa). Tam- kó—Sirató K.: A hegedű vő­legénye (Európa), Vallástör­téneti kislexikon (Kossuth). Végh A.: Egyedül a kastély­ban (Kozmosz), Zágonl F.: Rozsda (Magvető). Befejeződtek az egyetemi, főiskolai írásbeli felvételi vizsgák Csütörtökön országszerte befejeződött az egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsgák első szakasza: a nappali, esti és levelező tagozatokra pályázó mintegy 55 ezer jelölt írta meg június 26 és július 1 kö­zött felvételi dolgozatát, illet­ve válaszolt a tesztkérdésekre — jórészt központi tételek alapján. Általában két tárgy­ból — ritkábban háromból — írásbeliztek, s az így elké­szült több mint 100 ezer dol­gozatot máris folyamatosan értékelik — szövegesen is, érdemjeggyel is. Azokat a pályázókat, akik két tárgyból is elégtelen dol­gozatot írtak — vagyis az írásbelin 0 pontot értek el — nem bocsátják szóbeli vizsgá­ra. Akik kivételes indok — betegség, hivatalos külföldi tartózkodás, stb. — miatt nem tudtak a kijelölt idő­pontban megjelenni az írás­beli felvételi vizsgán, s ezt igazolni is tudják, még a fel­vételi bizottságok ülése előtt kérhetik az intézmény vezető­jétől a vizsgának a pótvizsga időpontjára való elhalasztá­sát, amelynek napja az idén egységesen július 7-e lesz. A sikeres írásbelizők né­hány napon belül megkezd­hetik a „második fordulót”, a szóbeliztető felvételi bizott­ságok előtt. A felvételi vizsgá­kat várhatóan valamennyi tagozaton július közepéig, legkésőbb 31-ig befejezik. A felvételi bizottságok július végén, augusztus elején írás­ban értesítik határozatukról a jelentkezőket. Az elutasítot- takkal a bizottság közli a vizsgán elért pontszámot, a döntés okát és a fellebbezés lehetőségét is. A sikeresen vizsgázott, de elutasított pá­lyázók a bizottság elutasító határozata ellen — a határo­zat kézbesítésétől számított 8 napon belül — az illetékes miniszterhez címezve felleb­bezhetnek. A kérelmeket a felsőoktatási intézmény ve­zetőjéhez kell benyújtani. A fellebbezések elbírálására előreláthatólag augusztus második felében kerül sor. Jubileum előtt A vasút reneszánsza A gőzösök nyugdíjba mennek A törvénynél tömörebben aligha fogalmazhatnánk meg a most 125 esztendős vasút feladatait az 1971—1975 kö­zötti esztendőkben. „A vasút Diesel- és villamos vontatá­sának arányát 90—93 száza­lékra, a tolatás dieselesítését pedig legalább 75 százalékra kell növelni. Be keli fejezni a teher- és á Személyvagon­park rekonstrukcióját. Mint­egy 280 km hosszúságú vo­nalat kell villamosítani. Nö­vekedjék a hálózat automati­kus biztosítóberendezések­kel való ellátottsága” — olvashatjuk a negyedik öt­éves tervről szóló törvényben. A vasút újjászületésének korszakát éli. Hegyeshalomtól Záhonyig 1970. december l9-én ün­nepélyes körülmények között különvonat gördült bé a nyíregyházi pátyaudvanra. A különvonat a Budapest—Ceg­léd—Szolnok—Debrecen vas­útvonalon futott végig, s ju­tott el Nyíregyházára, élén: villanymozdonnyal! Az ün­nepélyes avatás méltó záró­akkordja volt annak az 1,2 milliárd forintba kerülő mun­kának, amelynek eredménye­ként létrejött a „második záhonyi összeköttetés”, azaz Budapest—Miskolc—Nyír­egyháza—Záhony után Szol­nok—Debrecen felől is. A villamosítás eredményeként 50 Diesel-mozdonyt irányít­hattak át más vonalakra, s száz gőzmozdony — évi 1Ó0 ezer tonna szén felhasználása — vált feleslegessé. A kiragadott példa érzé­kelteti az utat, amelyet a vasút az elmúlt években gyorsuló tempóban tett meg. Dieselesítés, villamosítás, korszerűbb kocsipark, auto­matikus biztosítóberendezé­sek... Tíz év alatt félezer vil­lamos és Diesel-mozdony, több tízezer teherkocsi, s több, mint kétezer személy- kocsi állt forgalomba. A vas­út 1970-ben 116 millió tonna árut szállított, a személyfor­galom 72—73 százaléka is reá hárul. Kamatozó milliárdok A vasútfejlesztés nagy anyagi erőforrásokat követéi. E források az elmúlt évek­ben bővültek, a negyedik öt­éves terv esztendeiben pedig 30 milliárd forint válik fel­használhatóvá. Mintegy 3,6 milliárd forint fejében 375 villamos és Diesel-mozdony áll szolgálatba. Több, mint ezer, korszerű, négytengelyes kocsival bővül a személyva­gonpark, 13 500-zal gyarapo­dik a teherkocsik száma. A hálózatfejlesztésre 15 milliár- dot költ a vasút. A vonalak mintegy felén 1975-ben már korszerű, automatikus bizto­sítóberendezések működnek majd... 1969-ben a vontató és a vontatott járműpark kor­szerűsítésére 2,1 milliárdot fizetett ki a MÁV, 1970-ben beruházásai 5,4 milliárdra rúgtak, csak a szolnoki cso­mópont kiépítése 800 millió forintot emészt fel... Adatok, tények, ám érzékelhető-e, s miben a milliárdok hasznos kamatozása? Érzékelhető. A megnőtt szállítási igények kielégíté­sében, a személy- és áruszál­lítás gyorsaságának növe­kedésében. Bár szidjuk a vasutat — s nem mindig alaptalanul —, végül is ké­nyelmesebben, rövidebb ideig utazunk, mint öt, vagy tíz esztendeje. Őrségváltás a vontatásban A zúgva száguldó villa­mos mozdony, a mély brum- mogással futó Diesel vaspa­ripa napjainkban már nem kelt különösebb feltűnést; természétéssé lett. A vonta­tásban — ahogy á mozdony­park összetételét, felhaszná­lását jelöli a szaknyelv — most zajlik le a nagy őrség­váltás. Öt év múlva a gőzö­söket túlnyomórészt nyugdíj­ban találjuk. Részesedésük mindössze tíz százalék lesz, a Diesel vontatásé 49,2, a villamosé 40,8. Mi tagadás, alapos őrségváltás ez. 1980-ig azután véglegesen eltűnnek, a szárnyvonalak­ról, a tolatásból is. Múzeumi tárgy lesz belőlük. Vaspályák sztárja Valamikor a 424-és típus­jelű gőzmozdonyok voltak a vaspályák sztárjai. A sztárok sorsa... S az új csillag már emelkedőben: készül, a terv­időszak második felében pá­lyára kerül — a Ganz- MAVAG gyártmányaként — a legerősebb vasparipa, amit hazánkban valaha készítet­tek, a 4800 lóerős villamos mozdony. Ahogy a 2700 ló­erős, ugyancsak hazai gyárt­mányú Diesel-mozdony is... A nagy teljesítményű, gyors mozdonyok vontatta szerel­vények alá jobb pálya kell. Ezért, hogy a negyedik öt­éves tervben — sok ezer em­ber szabad ideje lesz hosz- szabb, sok millió tonna áru jut el rendeltetési helyére hamarabb — a meglévő, 800 km hosszúságú villamosított pályához újabb 280 km csat­lakozik. A terv törvényben foglal­tak, a cikk elején idézéttek megvalósítását, stílusosan szólva, expresszsebességgel kezdte meg a vasút: 1971-ben hatmilliárd forintot ruház­nak be, ebből 2,5 milliárdért járműveket vesznek — a töb­bi között 47 Diesel- és villa­mos mozdonyt — folytatják Debrecen—Nyíregyháza kö­zött a második vágány épí­tését, elkezdik és befejezik a Szob—Budapest vonal villa­mosítását. (m) Kormányhatározat a postai díjszabásokról A posta-vezérigazgatóság sajtótájékoztatója A kormány határozatot ho­zott a postai díjak módosítá­sáról. Ezzel kapcsolatban a posta-vezérigazgatóság csü­törtöki sajtótájékoztatóján dr. Benkő József, a nemzetközi szakosztály vezetője bejelen­tette, hogy az Egyetemes Pos­taegyesület tokiói kongresszu­sának határozata alapján júli­us 1-én módosult a postai szolgáltatások díjazási rend­szere, megváltoztak a nemzet­közi díjak. A nemzetközi levélforga­lomban a kezelés egyszerűsí­tése és a díjazás könnyítése érdekében az eddig 20 gram­monként emelkedő, kereken 100 súlyhatár helyett ezentúl mindössze hat — 20, 10Ó, 250, 500, 1000 és ezren felüli — lesz érvényben. Nem változik a Magyaror­szágról külföldre feladott leg­feljebb 2Ó grammos levél és a levelezőlap dija. Olcsóbban adhatók postára viszont a ne­hezebb levelek. A külföldre szóló 50 grammos levél díja az eddigi 51 forintról 33 fo­rintra. az 1 kilogrammos le­vélé 101 forintról 55 forintra csökkent. Az egyesület tokiói határo­zata lehetővé tette a lépipos- tai díjak általános 20 százalé­kos csökkentését. A Magyar Posta még jobban mérsékel­te a díjat azáltal, hogy ezentúl a tengerentúli forgalomban az eddigi 5 gramm helyett 10 grammos levél adható fel vál­tozatlan díjjal. Eszerint Ame­rikába az eddigi 4,80 forint helyett 2,40 forintért küldhető levél. A tokiói kongresszus lehető­séget nyújtott a postaigazga­tóságoknak az úgynevezett kü- löndíjak, mint például aján­lás, expressz, tértivevény. stb. emelésére. Minthogy ezeket a díjakat a nemzetközi forga­lomban nem kell elszámolni, a Magyar Posta változatlanul a régi díjakat tartja érvény­ben. Nem lehetett ezt elérni a nemzetközi csomagforgalom­ban a rendeltetési és az át­szállító országok magas díjkö­vetelései miatt. Külföldön ugyanis mintegy 40—60 száza­lékkal emelték a csomagszál­lítási díjakat, s ennek meg­felelően kellett módosítania díjszabását a postának is. A legnagyobb emeléssel az angol posta élt; az oda szóló 1 ki­lós csomag díja 10 forinttal emelkedett. A 3 kilós csomag dija 63,50 forintról 82,50 fo­rintra, az 5 kilósé 81 forintról 116,50 forintra, a 10 kilósé pedig 138 forintról 181,50 forintra emelkedett, en­nél nagyobb csomagokat az angol posta nem is fogad el. Kölcsönös megállapodás alap­ján Magyarország és Bulgária, valamint a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, Len­gyelország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, a Szovjetunió és a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság között a csomagdíjak vál­tozatlanok. A tájékoztatón elmondották, hogy hazánkból egy évben mintegy 120 ezer csomagot adnak fel külföldre. A nem­zetközi levelezésünk 29 millió darabot tesz ki, ennek mint­egy 80 százaléka 20 gramm alatti, amelyet a díjváltozás nem érint. A módosított nemzetközi díjszabásról a postahivatalok adnak részletes felvilágosítást, ezenkívül a Póstáügyi Értesí­tőben, s külön röplapokon tá­jékoztatják a közönséget. Szovjet pedagógusok Szabolcsban . Immár hagyomány, hogy minden esztendőben szovjet nyelvszakos nevelők érkez­nek a Szovjetunióból, hogy a pedagógusok nyári tovább­képzése idején magyar kol­légáik szakmai és nyelvi is­mereteit bővítsék. Az idért Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán folyik ez a tanfo­lyam, melynek nyolc ven­dégelőadója találkozik rend­szeresen a több megyéből ér­kezett magyar nevelőgárdá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom