Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-15 / 165. szám

Í9T1. JŰHus 15.

KELET-MAGYARORSZA«

r

Az ön kormányzat erősít csenek jegyében

Kon^reüzuira készülnek megyénk kisipari szövetkezetei

KISZÖV.elnök nyilatkozata a lakásépítésről, a szolgáltatásról

Trilla a Volgán

NEM TUDOM PONTOSAN

mibe kerül egy ilyen szirénázó autóduda. A vállalatnál, amelynek kocsijába X. igazgató rendeletére beszerelték, háromezer forintról beszélnek. Kollégám, az autóalkatrészek szakembere szerint úgy ezernégyszáz— ezerötszáz forint között lehet az ára: ilyen passziót tehát egy magánautós megengedhet magának. Az azonban biztos, hogy X. igazgatónak nagyon sokba kerül ez a duda, s hogy ennél költségesebb passziót aligha találhatott volna ki.

Arról van sző ugyanis, hogy a vállalat, ahol X igaz- gatóskodik, enyhén szólva gyengécske. Évek óta éppen hogy csak vegetál, például az idén sem fizetett egyetlen fillér nyereségrészesedést sem. Az igazgató ennek ellenére meglehetősen biztosan érezhette magát a nyeregben. Hiszen mindenkinek az volt a véleménye, már akiké hivatalosan számít, hogy X rendes, szorgalmas, hozzáértő ember, aki életét áldozza a vállalatért, s igazán nem tehet róla, hogy még ez az áldozat is kevés. Egészen addig, amíg a múlt hónapban az igazgató nem szereltetett trillázó kürtöt abba a Volgába, amely jogilag a vállalaté, gyakorlatilag azonban csak ő jár rajta.

A KÜLÖNLEGES AUTÓDUDA különleges gondolkozásra késztette nemcsak a vállalat dolgozóit, hanem X igazgató felügyeletet gyakorló főnökeit is. Elkezdtek töprengeni; vajon miért kell ilyen autótülök? Kik szoktak ilyet használni és miért? Pv gondolatmenet onnan kezdődött, hogy a vállalati gépko- ? esi munkaeszköz, nem pedig díszhintó. Arra való, hogy a vállalat vezetői a lehető leggyorsabban jussanak el oda, ahol dolguk van. No már most, mit segít ebben a trilla? Semmit az égvilágon. Hát akkor miben segít? Abban, hogy a vállalat igazgatójára felfigyeljenek. És egyáltalán: egy ilyen gyenge vállalatnál nincs más gond, mint egy különleges autóduda beszerzése?

EZEK UTÁN FOGLALKOZNI KEZDTEK a vállalat gondjaival. Alaposan, körültekintően. Már csak azért is. nehogy a felügyeletet gyakorló főnököket az a vád érhesse: irigyek a trillára, s azért kezdik kritikus szemmel nézegetni X igazgató működését. A trillázó hang szinte harci riadót fújt. És kezdtek nemcsak a trillára figyelni, hanem arra is, amit a vállalat dolgozói mondanak. Kiderült, hogy ez a gyengécske vállalat egyebek mellett azért olyan gyenge, mert gyenge az igazgatója is. Márpedig ez esetben az álláspont világos: egy igazgatónak joga van ugyan a kocsijába trillázó dudát szereltetni, mert ennyi pénzt még a leggyengébb magyar állami vállalat is könnyen nélkülözhet, nincs joga viszont rosszul vezetni a vállalatot. Mert X tulajdonképpen rendes ember, de meglehetősen középszerű. Szorgalmával álcázta ugyan tehetetlenségét, ami abban is megnyilvánult, hogy egész nap, sőt, fél éjszakákat ült az irodájában, de csak azért, mert képtelen a dolgokban dönteni, intézkedni. S innen már nincs messze a végkövetkeztetés: tulajdonképpen nem X áldozta életét a vállalatért, hanem a vállalat X áldozata.

Persze, most akadnak olyan, minden kákán csomót kereső emberek, akik azt mondják: X-et fel kell cserélni egy jobb vezetővel, de vajon ha nem jut eszébe ez a szerencsétlen kürtötlet, megtették volna-e? Ezeknek az embereknek azonban csak félig van igazuk. Mert nem vitás, hogy a trillázó duda meggyorsította X távozását. Legalább ennyire kétségtelen azonban fáz is, hogy az alkalmatlan,' rossz vezetők napja mindenképpen leáldozóban van.

ELJÖTT AZ IDEJE, hogy a vezetőket ne úgy általában becsüljük. A többséget, a jókat, az eredményesen dolgozókat, a megfelelő tudású és képességű " igazgatókat el-, ismerjük, a meg nem felelőknek Viszont, ha talán lassan is, de legalább biztosan, búcsút mondunk. Mert X. gépkocsivezetője akármennyire is trilláztatta a főnöki dudát, nem tudta túlharsogni Fock Jenő miniszterelnök szavait: „A jól dolgozó vezetőket megbecsüljük, a vezetésre alkalmatlanoktól viszont emberségesen, de az eddiginél határozottabban megválunk. Ezt vállalnunk kell, mert ezt követeli tőlünk a dolgozó nép érdeke.”

Bizony, X. a lehető legrosszabbkor vásárolt' trillázó dudát. Vagy a legjobbkor?

Pintér István |

Csim bal mos István

A Szabolcs-Szatmár megyei kisipari termelőszövetkezetek elnökei szerdán délelőtt Nyíregyházán tanácskozást tartottak, amelynek napirendjén a szövetkezetek ősszel összeülő kongresszusának irányelvei és az ezzel kapcsolatos feladatok szerepeltek. Az értekezlet résztvevőit Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke tájékoztatta.

A tanácskozásról, a kongresz- szusra való felkészülésről nyilatkozott lapunknak

Czimbalmos István.

— Mi a jelentősege az

ipari

_____szövetkezetek

kongresszusának?

— Az V. küldöttközgyűlésen megválasztott testületek megbízatása lejárt és ezért ez év október 11—13-ra az OKISZ választmánya összehívta a VI. kongresszust. Ennek a kongresszusnak igen nagy a jelentősége a szövetkezetek életében. Olyan időpontban ül majd össze, amikor a pártszervezetekben már feldolgozták pártunk X. kongresszusának határozatait; amikor a kommunista szövetkezeti aktívaülések állásfoglalásainak gyakorlati megvalósításában a szövetkezetek és a pártszervezetek több mint egyéves tapasztalatokkal rendelkeznek: amikor az újonnan

megválasztott országgyűlés törvénybe iktatja a pártnak a szövetkezetekre yíjnál- kozó állásfoglalásait: amikor elkészül az ipari szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendelettervezet; amikor erőteljesen hat a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai ösztönző rendszere, és érvényesül az ipari szövetkezetek működésének törvényességével kapcsolatos állami felügyelet.

— Mit kell érteni ipari szövetkezetek alatt?

— Ai elmúlt években a

kisipari termelőszövetkezetek a szocialista ipar aktív részeivé váltak, olyan fejlődésen mentek keresztül, amelyek lehetővé tették, hogy a jövőben ipari szövetkezetekről beszélhetünk

majd. így kongresszusunk is már mint az ipari szövetkezetek kongresszusa ül össze. Megyénkben is egyenrangú partnereivé váltak az állami vállalatoknak. Országos hírű szövetkezet lett például a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet. 1957-ben 25 taggal alakult, ma már 500-an dolgoznak, az éves termelési tervük meghaladja a 45 millió forintot. A hűtőbizak szerelését az egész országban ők végzik.

— Cipőiparunk világhírű. A rakamazi, a nyíregyházi, a vencsellői és a nagykallói cipész szövetkezetek termékei keresettek a világpiacon, Afrikától Uj-Zélandig, Amerikától Európáig. Ezekben a szövetkezetekben ma már nem behozott anyagokból, régi, elavult szerszámokkal dolgoznak a tagok, hanem korszerű gépek mellett szalagszerű termelésen készülnek a híres termékek. Szövetkezeteinkre ma már egyre inkább jellemző a középüzemi termelés. Korszerű technológiákkal dolgoznak, az ember méltó segítőtársaivá váltak az új. nagy teljesítményű termelőgépek. Ennek köszönhető többek között. hogy amíg például 1970 I. félévében 395 millió, ez év I. félévében már 425 milliós termelési értéket értek el szövetkezeteink. Sőt a megye szövetkezeteinek életében először ebben az évben haladjuk majd meg az 1 milliárd forintos termelést.

— Hogyan készülnek a megye szövetkezetei a kongresszusra?

— Ezekben a napokban szövetkezeteinkben közgyűléseket tartanak, ahol megvitatják a kongresszusi irányelveket, a IV. ötéves tervből adódó legfontosabb feladatokat. Ezeken a közgyűléseken kerül sor a küldöttek megválasztására is, akik részt vesznek majd egy későbbi időpontban meghatározott megyei küldöttértekezleten. A megyei küldött- értekezlet nagy jelentőségű, hiszen először fordul elő, hogy az országos tanács négy tagját itt választják meg és bízzak meg a megye szövetkezeteinek érdekképviseletével. Ezeken a közgyűléseken beszélünk majd arról a változásról, amelyek a szövetkezetek életében végbementek. Az új, korszerű szövetkezetpolitikai elvek jelentősen befolyásolták és meghatározták a szövetkezetek helyét, szerepét társadalmunkban. A pártunk Központi Bizottsága mellett létrehozott szövetkezetpolitikai munkaközösség kialakította a lenini szövetkezeti elvek helyes alkalmazásának módozatait hazánk viszonyai között. Az eltelt időszakban vette át valójában tagságunk a vezetést és teljesedett ki az önkormányzati élet. A

kollektíva maga készítette el saját alapszabályát és a működését meghatározó egyéb belső szabályzatait a szövetkezeteknek.

— Az egységes szövetkezet- politikai elveknek megfelelően megváltozott a szövetségek szerepe és feladata. A szövetkezetek által önkéntesen létrehozott megyei szövetségünk is a mozgalom szerves részeként tevékenykedik. Fő feladatának tartja a szövetkezetek társadalmi gazdasági érdekképviseletét, ami elsősorban a mozgalmi, társadalmi tevékenységben, valamint a szövetkezetek által nyújtott szolgáltatásokban valósul meg. Sokrétűek feladataink, s ezek megvalósítását összegezik elkészült IV. ötéves terveink, s maga a kongresszusi irányelv is.

— A kongresszusra való felkészülésben fontos helyet foglalnak el szocialista brigádjaink. Megyénkben jelenleg 163 szocialista brigád- működik. 1489- tággal? Ebből 114 nyerte cl a kitüntető címet és 49-en küzdenek a szb- cialista címért. A 163 brigádvezető közül 33 nő. A brigádok szövetkezetük IV. ötéves tervének vitájában részt vettek és konkrét vállalásokat is tettek. Most a kongresszus irányelveit vitatják meg majd kollektiven és várható, hogy a feladatok ismeretében újabb egyéni, illetve kollektív vállalások születnek.- Milyen változás, fejlődés várható a lakásépítésben és szolgálta- tásban?

— A kongresszusi irányelvek ezzel a két területtel kiemelten foglalkoznak. S ez meghatározó számunkra is.

Ami a lakásépítési tevékenységet illeti, alapos es megfontolt vita alapján készültek el terveink. A III. ötéves tervben 2210 lakás épült fel, ebből 383 többszintes. A IV. ötéves tervben célunk 3800 lakás felépítése. Ebből 1600 lesz többszintes, 1000 lakás pedig a korszerű blokkos technológiával épül majd fel. Kisvérdán. Mátészalkán, Nyírbátorban. Nyíregyházán és Tiszavasváriban lévő építőipari szövetkezeteink tették meg a megfelelő lépéseket, hogy a korszerű blokkos technológia követelményeinek eleget tudjanak tenni.

— Ami szövetkezeteink szolgáltató tevékenységét illeti, ezen a területen is szeretnénk előbbre lépni. Az 1038-as kormányhatározat egyes szolgáltatásokat kiemelt tevékenységként kezel. Ilyen például a textiltisztítás, gépjárműjavítás és karbantartás, valamint a lakás- karbantartó tevékenység. Ugv határoztunk. Mátészalkán textiltisztító részleget hozunk létre. Ami a gépkocsi javítását és karbantartását illeti. Mátészalkán és Nyíregyházán bővül a szervizhálózat elsősorban azzal, hogy szövetkezeteink belépnek az AFIT szolgáltató hálózatába. Továbbfejlesztjük Bak- talórántházán, Vásárosna- ményban és Rakamazon is a meglévő szervizállomást. A lakáskarbantartó tevékenységnek elsősorban ügy akarunk a jövőben eleget tenni, hogy a jelenlegi Nyíregyházi Szobafestő és Mázoló Szövetkezetből egy lakáskarbantarj tó szövetkezetei hozunk létre. Ennek megfelelően természetesen valamennyi szakipari részlegét biztosítjuk. Jelenleg Nyíregyházán folyamatban van az új telephely kialakítása. Ezek csupán néhány kiragadott példák, de sorolhatnám tovább, hiszen megyénk valamennyi szövetkezete a IV. ötéves tervében konkrétan foglalkozik a szolgáltató tevékenységgel, mint a szövetkezetek egyik legfontosabb és legalapvetőbb feladatával. Úgy gondolom, mint minden területen, úgy ebben a kérdésben is a következő években jelentős fejlődésről számolhatunk majd be.

— A IV. kongresszusra való készülődés napi feladattá

Kerecsenyi asszonyok

— Nemrég városi nőrokon vendégem volt. Gyári munkás. Sok vitánk volt arról, hol jobb a nők helyzete, falun vagy városon. Végül is azt a közös álláspontot alakítottuk ki, mindenütt van még elég tennivaló. Én a következőket mondtam el;

— Április közepétől, november végéig kettős, nyújtott műszakjuk van a falusi tsz-asszonyoknak. Ez az időszak a termelés legfontosabb része, s mindenki, akiben csak egy kicsike akarat és munkabírás van, dolgozni jár. Már csak azért is, hogy jogosultságot szerezzenek esetleges baleset vagy betegség idejére, orvosságellátásra, ingyenes orvosi kezelésre, esetleg fizetett szülési szabadságra. De az is szinte minden tsz-családban elsődleges kérdés, hogy az asz- szony is kiérdemelje a járó háztáji földet.

— A falusi asszonyok igyekszenek ki is tenni magukért. Pláne, hogy 1964-től teljesítmény .szerinti készpénzdíjazás van a szövetkezetünkben. Ezerháromszáztól kétezer forintig kereshetnek havonta a nők is. Jó fél évet számítva. És ez az, ami egyáltalán nem könnyű.

— Szinte kivétel nélkül hajnali négykor kelnek a faluban az asszonyok. Akkor, amikor a férjük. És itt van az elválasztódás. A növény- ápolást csaknem teljesen a nők végzik. A férfiak állat- gondozók, traktorosok vagy egyéb olyan munkára osztottak, ahová ugyancsak korai kezdéssel kell menni. A háztáji jószág reggeli gondozása az asszonyok feladata marad. Közben ellátják a lakásbeli teendőket és gondoskodnak, ahol van — és nagyon sok helyen van — a gyerekek elhelyezéséről.

— Nos, a gyerekek elhelyezése. Bölcsőde még nincs a faluban. Van harmincfős óvoda. Jó akinek oda juthat a gyereke. De számos családé nem. Súlyosbítja a helyzetet a nyári iskolai szünet, a harmincas napközi akkor zárva tart. A gyerekeket általában idős férfiakra, asszonyokra bízzák. Több szomszédtól is kapnak megbízatást: „Ügyeljen, nézzen oda a gyerekekre, nehogy valami bajt csináljanak.” így már kora reggel eltelik az egyik nyújtott műszaknak vehető idő fele. Indulnak az asszonyok a közös munkába.

— Délben csaknem mindenki haza megy a határból. Rövid idejű ebéd. a gyerekek ellátása, a háztáji állatállomány — ami mindenütt szépszerével található — számbavétele, ellátása. Ez az idő egy, másfél óra általában.

— Sürget a közös munka. Napi végzése nem nyolc, hanem tíz. sőt tizenkét óra. Azután jutnak haza az asszonyok. A férjek még találnak valamilyen „férfias” elfoglaltságot. Az otthoni dolgok csaknem megint az asszonyoké. Vacsorakészítés, rendbe tenni belül a házat, kint az udvart. Fejni kell a háztáji tehenet, aztán rohanni a tejjel a csarnokba. Szerencse, ahol olyan kislány van, aki segíteni tud az anyjának. Mert közben mosni, vasalni is kell, S mind ez az otthoni,

vagyis a második műszak nyújtott időszaka.

— Tény, hogy külön munka a dolgozó városi nőknek a bevásárlás és egyáltalán az otthoni konyha és lakás- rendbentartás. Ezt mondják második műszaknak. (Szinte áldóan tekintenek az olyan férjre, aki kész közreműködni ebben.) Falun olyan férjet, aki a háztartás gondjaiban rendszeresen közreműködjön, ritkán találni. A városi asz- szony bevásárlásakor válogathat £ konyhakész húsokban, félkész ételekben és egyéb, azonnal fogyasztható áruféleségekben. A falusi asszonynak nem kell ugyan mindenért a boltba szaladni, de ha például baromfihúst akar. meg kell azt fognia, nyakát elvágni, (kopasz- tani, bontani. Igénybe veszi azt az időt, amit városi asz- szony bevásárlással tölt el. A zöldségféle sem hull le készen a konyha plafonjáról: el kell azt vetni, ültetni a kis kertben, aztán vapálgat- ni, gyomlálni, ritkítani.

— Egymás érveinek sora- koztatása, magyarázása közben persze, egyetlen pillanatig sem gondoltunk szembenállásra. A való tények győztek meg mindkettőnket arról, hogy bármilyen látszat ellenére sincs könnyebb helyzetük a falusi tsz-asszonyoknak. (Csak az a helyzet, hogy a városi második műszak a televízió, a rádió az újságok révén nagyobb ismertetést kap a falusi helyzettel szemben.)

— Mint az elején említettem, szóba került a rokonvendéggel, hogy mindkét helyen sok még a tennivaló. A mi falunkban legutóbb sokat költöttünk üzemi bekötő út és új központi iroda építésére. De a legközelebbi feladatok közé tartozik bölcsőde építése, az óvodai hely növelése. A gépesítés fokozása, a nők munkájának könnyítése céljából. A legközelebbi feladat, hogy a tsz minden úton-módon keresse a nők téli foglalkoztatásának lehetőségét.

Elmondta: Gaél Zoltánná. a

fiszakerecsenyi Dózsa Tsz nőbizottságának elnöke.

Lejegyezte, Asztalos fisfett*

vált megyénkben. Tudjuk, hogy munkánkkal a szocializmus teljes felépítését segítjük elő hazánkban és ez megkétszerezi erőnket, ügy dolgozunk a hátralévő napokban, hogy elért termelési sikereinkkel tovább öregbítsük az ipari szövetkezetek hírnevét, — fejezte be nyilatkozatát Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke.

Újabb 22 árvizes lakást adtak át Tunyog- matoicson

A Szamosközben folytatódnak a félkész árvizes lakásokon a befejező munkálatok. Tunyogmatolcson az elmúlt héten készült el teljesen újabb 22 családi ház. A kivitelező, a ti szavasvári ktsz kedden adta át a kész hysatet a oknak.

tém