Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-02 / 154. szám
im jötftís s. «rW.W-HXeYAffORRZAO 3 A fizetés összegében nem szerepel elmúlt öt évben csökkent ugyan a munkásszállások befogadó képessége, ám ez elsősorban az alacsonyabb színvonalú szállásoknál ment végbe. Ennek következtében ma már a munkásszállásokon lakók 80 százaléka, kb. százezer dolgozó, a korábbinál lényegesen összkomfortosabb, kényelmesebb körülmények között élhet. S mindez nem hozta magával a szálláslakók által fizetendő díjak emelkedését, sót egyes szakmákban — például az építőiparban, illetve a nehézipar vállalatainál — valamelyest csökkent ez az összeg. A következő időszak fontos tennivalói közé tartozik a jelenlegi, kb. 50 ezer elavult férőhely rendbehozatala, korszerűsítése. AZ ÜZEMI SZOCIÁLIS létesítmények helyzetéről szólva a SZOT legutóbbi, a szak- szervezetek XXII. kongresz- szusán előterjesztett jelentése megállapítja: javult a dolgozók ellátottsága öltözővel, mosdóval. Több iparágban az ellátottsági színvonal eléri a 80—90 százalékot, a bányászatban, az élelmiszer- és a vegyipar egyes vállalatainál a 100 százalékot is. A szakszervezetek egyébként jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelő beruházásokkal egyidejűleg valósuljanak meg a szociális beruházások is, illetve, hogy a meglévő szociális létesítmények állandó korszerűsítése, fejlesztése a vállalatok első számú tennivalói között szerepeljen. S végül — bár áttekintésünk korántsem teljes — talán a legközérdelcűbb témáról, az üzemi étkeztetésről. Ma az összes üzemek csaknem 80 százalékéban van szervezett és vállalati hozzájárulással kiegészített étkeztetés. Az elmúlt 5 évben a vállalati üzemi konyhák száma 10 százalékkal, az e szolgáltatást igénybe vevők száma pedig 5 százalékkal nőtt. Az üzemi étkeztetéssel kapcsolatos költségek 55 százalékát a munkáltatók, 45 százalékát pedig a dolgozók fizetik. A teljes étkezési költség évente kb. másfél milliárd forint. Ehhez az összeghez a vállalatok bruttó nyereségükből mintegy 800 millió forinttal, részesedési alapjukból pedig kb. 16 millió forinttal járulnak hozzá. A VÁLLALATI TAPASZTALATOK egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt időszakban a részesedési alapot terhelő béren kívüli juttatások összege nem csökkent, sőt inkább emelkedett. V. Cs. M1LLIARDOKBÁN lehel kifejezni azt az összeget amellyel voltaképpen csak í statisztikusok, s a pénzügy: szakemberek számolnak, s amelyet — közkeletű kifejezéssel élve, — a béren kívüli juttatások címszó alatt szoktak elkönyvelni. Ezek a mil- liárdok — az egyes ember szemszögéből nézve — valóban nehezebben érzékelhetők, hiszen már-már szinte természet adta jogainknak tekintünk mindent, ami mellé odaillik a „kedvezményes” szócska: a kedvezményes üdülést, a kedvezményes étkezést, a kedvezményes utazást, tüzelőutalványt, s hosz- szan folytathatnánk. Még nehezebben vesszük észre azokat az összegeket, amelyek a közvetett juttatások körébe tartoznak, például a tanulmányi szabadságot, az üzemi sportkört, a munkásszállást, stb. Kezdjük a leglényegesebbel, a szociálpolitika fogai, mától elválaszthatatlan egészségügy elmúlt 5 évi fejlődésével. A társadalombiztosítási jogosultságon alapuló kiadások 1966-ban 20 milliárd 832 millió forintot tettek ki, ez az összeg 1970-re 30 milliárd 531 millió forintra emelkedett. A társadalombiztosítási kiadások fedezete a következőképpen alakult: tavaly a 30,5 milliárd forintot kitevő ösz- szes kiadásból a munkáltatók járulék-befizetései 16,2 mil- liárdot, a dolgozók ©ytigdíjjáj- rulékai 5,5 milliárdot, az állam hozzájárulása pedig 8,8 milliárd forintot fedezett. Ez utóbbiból 3,3 milliárd forint a SZOT feladatkörébe tartozó szolgáltatások, míg 5,5 milliárd forint az Egészségügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó szolgáltatások fedezete volt. Ugyanakkor a dolgozók által fizetett progresz- szív nyugdíjjárulék mértéke az elmúlt időszakban változatlan maradt, átlagosan a keresetek 4,5 százalékát tette ki. AZ ÜZEMEGÉSZSÉGÜGYRŐL szólva két érdekes adat: tavaly 1208 üzemben, illetve vállalatnál 1261 orvos végezte ezt a munkát. Az 5 évvel ezelőttivel összehasonlítva kétségtelen fejlődést tapasztalni, ám az üzemegészségügyi szolgálatban dolgozók egyre kevesebb időt szentelhetnek a megelőző egészség- védelemnek. Ezért célszerű lenne az üzemorvosi részállások összevonása. Maradjunk továbbra is kifejezetten üzemi területen. Az megnyíltak a Kisz Építőtáborai, képünkön: megérkeztek a lányok A HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁGBA. AHOL SZŐLŐT KÖTÖZNEK. FACSEMETÉKET ÜLTETNEK. Nincs titka, csak egy GAZDASÁGI IEGYZET: A mulasztás ára Kétségtelen, hogy egyetlen mulasztásért százezer forint elég borsos ár. S méghozzá a közösség kasszájából! Utólag nehéz lenne a valódi okot, vagy okokat megtalálni, tény azonban, hogy ennek a 100 ezer forintos bírságnak a kifizetésére azért kerülhetett sor az egyik nyírségi tsz-ben, mert „megfeledkeztek" a faipari melléküzemágban elért árbevétel után befizetni a forgalmi adót. Figyelmeztető példa ez mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek különböző melléküzemági tevékenységgel foglalkoznak. Szó sincs arról, hogy most valamelyik közös gazdaságunkat is lebeszélnénk az ésszerű, jövedelmező, a tagság egy részének is munkát biztosító és a lakosság szükségleteit is kielégítő melléküzemágak fejlesztéséről, ezek létesítéséről. Rendeletek szabályozzák ezek működését, csak ezek megtartásával szükséges és helyes gazdálkodni. Az említett esetben is jövedelmezett a faioari melléktevékenység. Ez a társadalomnak, a tsz-nek és az ott dolgozóknak is érdeke. Csakhogy a társadalom érdeke akkor válik valósággá, ha a jövedelem után járó pénzösszeg ..befolyik” az állam, a népgazdaság kasszájába. Ezt mulasztották el, s ez már nem engedhető meg, mert a társadalom érdekeit sérti. Eredménye, hogy nemcsak a forgalmiadé-hiány befizetésére kötelezték N. község egyik termelőszövetkezetét, hanem meg is bírságolják 100 ezer forinttal. A törvények nem tudása senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól. Egyetlen mulasztás, félreértés, súlyos ezrekbe kerül. És ezt nem csupán a vétkeseknek, de sajnos a közösségnek kell fizetni. F. K. Nyírszőlős sok milliója — Fantasztikus dolgokat produkálnak ott Nyírszőlősön — hangzott el egy beszélgetés soVán, ahol a közös célok közös erővel történt megvalósulásának legszebb megyei példáit próbálták összegezni. A nyírszőlősiek minden más példára rádupláztak. Mindarról, amit ma a község magáénak mondhat közhasznú létesítményekben, elmondhatják: ezt mi építettük, mert az állam anyagi segítségét azzal köszöntük meg, hogy a magunk erejével megsokszoroztuk. Egy emberként Nyírszőlősön kerestük a választ arra, mi lehet a titka ennek a községi méretű, évről évre erősödő összefogásnak? — Nincs titka. A község igen elmaradott volt létesítmények dolgában, s anyagiakban sem bővelkedtünk. A községfejlesztési alapunk 1965- ig mindössze 50 ezer forint volt évente. Tehát csak a magunk erejével gazdagodhatunk, juthatunk előbbre. Ezt értették meg a nyirszőlősiek — mondta Tomasovszki János, az általános iskola és a diákotthon igazgatója, a Hazafias Népfront nyíregyházi járási elnöke. Ő maga nem nyírszőlős!. de ez ott senkinek sem jut eszébe. 30 éve már, hogy naponta kijár (mindig kerékpárral!) tanítani. Bárkivel beszéltünk a község eredményeiről — tanácsi dolgozóval, lelkes társadalmi munkással, építkezésen dolgozó kőművessel — csak azt ismételték: „Az igazgató bácsi a lelke, a mozgatója a munkáknak. KiméOtthon A meglátogatott szülői ház nem fogy ki a meglepetésekből. Legutóbb 78 éves anyám kirámolta irattartó ládáját, egy halom régről őrzött, sár- gult-avult papirhalmazt rakott ki. Többségük még az anyai nagyszülőktől maradt, Kíváncsian nézegettem a fél évszázados, sőt régebbi írásokat. Mai szemmel és értelemmel furcsán érthetetleneknek tetszenek. Ilyen szövegek: „... 27 korona adótartozását különbeni ' megzálogolás terhe alatt, nyolc napon belül okvetlenül fizesse be ...” Felül, középen koronás címer. Alul a keltezés: 1902. aug. 12-én. „...hadba vonult családtagja utáni hadisegélyigénye nem indokolt... segélyben nem ré- szesíttetik... 1918. aug. 3.” „241 kiló rekvirálásra talált gabonát súlyos büntetés terhe mellett, begyűjtő helyre 3 napon belül okvetlen szállítsa be.” „Egyházi adóhátralékát 3 napon belül fizesse ki, ellenkező esetben zálogolás foga- nosítva lesz.” „Közmunkadij- hátralékát, következmények elkerülése végett azonnal fizesse be.” „...amennyiben adóhátralék! kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhivatal a késedelmi kamatokkal együtt azonnal befogja hajtani.” „Amennyiben a házingatlan adóhátralékát 45 nap alatt nem rendezi, a házingatlan árverezésre tétetik...” Koronás-címeres sárgult papírok, rajtuk a „m. királyi” titulus, a járásbírósági, vagy, szolgabíró-hivataltól. Mennyi tűnhetett, kallódhatott már el?! S ha egyetlen helyre eny- nyi került, mennyi lehetett egy nagyközség lakosságánál?! Ezután nem sokkal vitt utam az ABC-áruházba. Beszédbe elegyedtem az áruházvezetővel. Helyesebben ő szorgalmazta, hogy tájékoztassa a faluból elkerült újságírót. S amiket mondott, „aduként” jöttek a nemrég otthon látottakkal szemben. Az áruház terve 1969-ben 11 millió forint volt. Közel 1 millió lett a terven felüli plusz. Ennyi pénz özönlése egy helyre!? Pedig még ott a pénzesebb nagyáruház, ahol öltözködési holmiktól kezdve háztartási gépekig, kétkerekes járművektől a legkorszerűbb kultúrcikkekig minden megtalálható. Aztán még a háztartási-vegyi és vasbolt meg a többi tucatnyi üzlet. És mindnek van terve, ráfizetés miatt nem zártak még be egyet sem. Mondta Kiss Ernő, hogy az ABC-áruházak versenyében, 1970-ben ők nyerték el a megyében a harmadik helyet. Csupán két nyíregyházi üzletmonstrum került előbbre. Havi átlagban írva és mondva, havonta átlag 5 mázsa pörkölt kávét adnak el az ecsedi ABC-ben. De ez nem minden. „Különös tekintettel kell lenni a lakosság étkezési igényére." Naponta keresik a vásárlók a halféleséget, az élő és hűtött baromfit. Sokan veszik a konzervárut. „1970-ben már 13 milliós tervet kapott az áruház. Azt is túlteljesítettük negyedmilliónyival.” ’ Nem kell különösebb propaganda az édesipari termékeknek. Tavaly 2 milliót tett ki az édesipari termékek forgalma. Idén mór az első 5 hó napban elérték az egymilliót. „Mindig megtudjuk, ha lakodalom. keresztelő készül, születési vagy névnapra vásárol valaki. Több ezer forintos dolgokat, keresnek. Többek közt. étkészletekért. fizetnek 3500—3800 forintot. Gyereknap alkalmából mintegy 100 ezer forint forgatómat bonyolítunk játékszerekből.” Bulyáki Károlyné néninek, kinek férje tehenész a tsz- ben, fémpénzt is számolnak vissza a pénztárnál. Mire ő: „Várjon már lelkem, megnézek egy kis csokoládét, vagy édes tésztát.” Asztalos Bálint ríthetetlen energiával tevékenykedik. Megfog, kiszorít mindent, amiből úgy látja, haszna lehet a községnek. Tomasovszki János viszont azt vallja, az a mozgató erő, hogy itt valóban mindenki egy emberként dolgozik, ha kell. Legyen az pedagógus, vagy tanácsi vezető. Az csali egyszerűbbé teszi a feladatok megosztását, a tennivalók szervezését, hogy az iskola és a tanács között igen jó a kapcsolat. az együttműködés. Ha- nyicska Mihály tanácselnöknek éppúgy szívügye a község fejlesztése, mint a tanács bármelyik tagjának, és dolgozójának. Csak a munkál folytatták Amikor 1969-ben a megyei tanács vb és a Hazafias Népfront megyei bizottsága 1970 évre meghirdette a társadalmi munkaversenyt a községek gazdagításáért, Nyírszőlősön nem tettek mást, mint folytatták a 15 évvel korábban megkezdett munkát. Mert ez a község sem volt gazdagabb, mint a többi közeli, távoli szomszédja, itt a szabolcsi homokon. Egyetlen kis iskola, három szegényes tanteremmel — ez volt minden vagyonuk az új élet küszöbén. Tíz év után kapták az első állami beruházást iskola céljára, s akkor ismerkedtek meg a társadalmi munka fogalmával. Ez az első létesítmény is a lakosság közreműködésével épült fel. Ez lett politikai, kulturális és társadalmi életük központja. Egyetlen olyan épület, ahol bármiféle rendezvényt, gyűlést lehetett tartani. Építsünk kuli úrházat! — született a döntés. Nem kis feladatra vállalkoztak, amikor hozzákezdtek 2000 (kettőezer!) forinttal. A kis község lelkesedését az illetékes állami szervek félmillióval honorálták, amit 800 ezerre kerekítettek hitellel. Amikor 1960- ban elkészült a mű, 1.5 millió forintos értéket, számolhattak el — ez volt az új kültúrház. Ki tudná ma már felsorolni, hány gyerek szedte a törmeléktéglát a nyíregyházi építkezéseken, hány felnőtt ment bontani a szanálásra ítélt, épületeket? Került az évek során Nyírszőlősre bontott építőanyag a debreceni vasútállomás régi épületéből, a demecseri burgonyakemé- nyítő gyár nagykéményéből, s ha emlékszik az olvasó a kisvasút nyíregyházi vonalának elbontására, nos. azt is a nyírszőlősiek ..vállalták fel". Jól hasznosították az anyagokat, és kaptak a kocsikból is. Az óvodások kedvenc játéka az egyik, néhányat pedig raktárnak használnak a kollégiumban. Míg épült a kültúrház, kaptak 190 ezer forintot iskolabővítésre és a Jókai telepi tanyai iskolához szolgálati lakás építésére. Amikor befejezték a II. számú pavilont — két tanterem és szertár — meg a lakást, meghaladta a félmilliót a beépített anyag» és a társadalmi munka értéke. Ugyanígy épült a 60-as évek első felében a hasonló nagyságú III. számú pavilon, és egy újabb szolgálati lakás. Az orvosi rendelő és lakás, amit azóta központi fűtéssel is felszereltek. 1964-rben pedig az 50 személyes, vízvezetékes óvoda, a 100 személyes diákotthon, amely ma már 300 tanyai gyerek második otthona. 1967-ben pedig egy 6 tantermes újabb iskola. Összkomfortos tanyai iskola Létesítmények sorát terenvi tették meg /pénz nélkül. Csak bontott anyaguk volt, no meg sok lelkes társadalmi munkásuké akik között volt tsz-t-ag és gyári munkás, pedagógus és tisztviselő, meg az iskolásoké A gyerekek, jutalmul a nyáron abban az úttörőtáborban üdülnek, amit Szigligeten építettek, közösen egy budapesti iskolával. 1970-ben vízművel, központi fűtéssel korszerűsítették a felsősóskúti tanyai iskolájukat és az ott lévő három pedagógus szolgálati lakást, (összkomfortos tanyai iskola!) A községi iskolát, a kollégiumot és az óvodát kiszolgáló központi vízmű is tavaly épült, s megkezdték és az idén fejezik be a központi fűtés szerelését ezekben az épületekben. A következő tanévtől a jelenlegi központi iskola helyiségeivel bővül a kollégium, mert szeptemberre elkészül az új 8 tantermes iskolája az 560 tanulónak. A háromszintes, központi fűtéses épületben 600 adagos konyha, 320 személyes étkező, könyvtár, olvasószoba, előadótermek, tanári szobák — szóval, teljes összkomfort lesz. Értékét 7 millió forintra számolják terveikben — és 1 millió 700 ezer forint állami támogatást kaptak hozzá Mindezek után — és nem soroltunk fel mindent — senki sem vitathatja, mennyire jogosan nyerték el a meghirdetett társadalmi munkaversenyben a 2000—5000 lelkes községek kategóriáidban az első díjat, s az ezzel járó 500 ezer forintot. Az alig több, mint kétezer lelkes községben tavaly 500 forint. felett volt az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Kádár EdÜ
