Kelet-Magyarország, 1971. július (31. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-02 / 154. szám

im jötftís s. «rW.W-HXeYAffORRZAO 3 A fizetés összegében nem szerepel elmúlt öt évben csökkent ugyan a munkásszállások be­fogadó képessége, ám ez el­sősorban az alacsonyabb szín­vonalú szállásoknál ment végbe. Ennek következtében ma már a munkásszálláso­kon lakók 80 százaléka, kb. százezer dolgozó, a korábbi­nál lényegesen összkomforto­sabb, kényelmesebb körül­mények között élhet. S mind­ez nem hozta magával a szálláslakók által fizetendő díjak emelkedését, sót egyes szakmákban — például az építőiparban, illetve a nehéz­ipar vállalatainál — valame­lyest csökkent ez az összeg. A következő időszak fontos tennivalói közé tartozik a jelenlegi, kb. 50 ezer elavult férőhely rendbehozatala, kor­szerűsítése. AZ ÜZEMI SZOCIÁLIS lé­tesítmények helyzetéről szól­va a SZOT legutóbbi, a szak- szervezetek XXII. kongresz- szusán előterjesztett jelentése megállapítja: javult a dolgo­zók ellátottsága öltözővel, mosdóval. Több iparágban az ellátottsági színvonal eléri a 80—90 százalékot, a bányá­szatban, az élelmiszer- és a vegyipar egyes vállalatainál a 100 százalékot is. A szakszer­vezetek egyébként jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a termelő beruházásokkal egyidejűleg valósuljanak meg a szociális beruházások is, illetve, hogy a meglévő szociális létesít­mények állandó korszerűsíté­se, fejlesztése a vállalatok első számú tennivalói között szerepeljen. S végül — bár áttekinté­sünk korántsem teljes — ta­lán a legközérdelcűbb témá­ról, az üzemi étkeztetésről. Ma az összes üzemek csak­nem 80 százalékéban van szervezett és vállalati hozzá­járulással kiegészített étkez­tetés. Az elmúlt 5 évben a vállalati üzemi konyhák szá­ma 10 százalékkal, az e szol­gáltatást igénybe vevők száma pedig 5 százalékkal nőtt. Az üzemi étkeztetéssel kapcsola­tos költségek 55 százalékát a munkáltatók, 45 százalékát pedig a dolgozók fizetik. A teljes étkezési költség éven­te kb. másfél milliárd forint. Ehhez az összeghez a válla­latok bruttó nyereségükből mintegy 800 millió forinttal, részesedési alapjukból pedig kb. 16 millió forinttal járul­nak hozzá. A VÁLLALATI TAPASZ­TALATOK egyébként azt mutatják, hogy az elmúlt idő­szakban a részesedési alapot terhelő béren kívüli juttatások összege nem csökkent, sőt inkább emelkedett. V. Cs. M1LLIARDOKBÁN lehel kifejezni azt az összeget amellyel voltaképpen csak í statisztikusok, s a pénzügy: szakemberek számolnak, s amelyet — közkeletű kifeje­zéssel élve, — a béren kívüli juttatások címszó alatt szok­tak elkönyvelni. Ezek a mil- liárdok — az egyes ember szemszögéből nézve — való­ban nehezebben érzékelhetők, hiszen már-már szinte ter­mészet adta jogainknak te­kintünk mindent, ami mel­lé odaillik a „kedvezményes” szócska: a kedvezményes üdülést, a kedvezményes ét­kezést, a kedvezményes uta­zást, tüzelőutalványt, s hosz- szan folytathatnánk. Még ne­hezebben vesszük észre azo­kat az összegeket, amelyek a közvetett juttatások körébe tartoznak, például a tanulmá­nyi szabadságot, az üzemi sportkört, a munkásszállást, stb. Kezdjük a leglényegeseb­bel, a szociálpolitika fogai, mától elválaszthatatlan egészségügy elmúlt 5 évi fej­lődésével. A társadalombiztosítási jo­gosultságon alapuló kiadások 1966-ban 20 milliárd 832 mil­lió forintot tettek ki, ez az összeg 1970-re 30 milliárd 531 millió forintra emelkedett. A társadalombiztosítási kiadá­sok fedezete a következőkép­pen alakult: tavaly a 30,5 milliárd forintot kitevő ösz- szes kiadásból a munkáltatók járulék-befizetései 16,2 mil- liárdot, a dolgozók ©ytigdíjjáj- rulékai 5,5 milliárdot, az ál­lam hozzájárulása pedig 8,8 milliárd forintot fedezett. Ez utóbbiból 3,3 milliárd forint a SZOT feladatkörébe tarto­zó szolgáltatások, míg 5,5 mil­liárd forint az Egészségügyi Minisztérium feladatkörébe tartozó szolgáltatások fede­zete volt. Ugyanakkor a dol­gozók által fizetett progresz- szív nyugdíjjárulék mértéke az elmúlt időszakban válto­zatlan maradt, átlagosan a keresetek 4,5 százalékát tette ki. AZ ÜZEMEGÉSZSÉG­ÜGYRŐL szólva két érdekes adat: tavaly 1208 üzemben, illetve vállalatnál 1261 orvos végezte ezt a munkát. Az 5 évvel ezelőttivel összehason­lítva kétségtelen fejlődést ta­pasztalni, ám az üzemegész­ségügyi szolgálatban dolgozók egyre kevesebb időt szentel­hetnek a megelőző egészség- védelemnek. Ezért célszerű lenne az üzemorvosi részállá­sok összevonása. Maradjunk továbbra is ki­fejezetten üzemi területen. Az megnyíltak a Kisz Építőtáborai, képünkön: megérkeztek a lá­nyok A HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁGBA. AHOL SZŐLŐT KÖTÖZNEK. FACSE­METÉKET ÜLTETNEK. Nincs titka, csak egy GAZDASÁGI IEGYZET: A mulasztás ára Kétségtelen, hogy egyetlen mulasztásért százezer forint elég borsos ár. S méghozzá a közösség kasszájából! Utólag nehéz lenne a valódi okot, vagy okokat megtalálni, tény azonban, hogy ennek a 100 ezer forintos bírságnak a ki­fizetésére azért kerülhetett sor az egyik nyírségi tsz-ben, mert „megfeledkeztek" a fa­ipari melléküzemágban elért árbevétel után befizetni a forgalmi adót. Figyelmeztető példa ez mindazoknak a termelőszö­vetkezeteknek, amelyek kü­lönböző melléküzemági tevé­kenységgel foglalkoznak. Szó sincs arról, hogy most vala­melyik közös gazdaságunkat is lebeszélnénk az ésszerű, jövedelmező, a tagság egy ré­szének is munkát biztosító és a lakosság szükségleteit is kielégítő melléküzemágak fejlesztéséről, ezek létesítésé­ről. Rendeletek szabályozzák ezek működését, csak ezek megtartásával szükséges és helyes gazdálkodni. Az említett esetben is jö­vedelmezett a faioari mel­léktevékenység. Ez a társa­dalomnak, a tsz-nek és az ott dolgozóknak is érdeke. Csakhogy a társadalom érde­ke akkor válik valósággá, ha a jövedelem után járó pénz­összeg ..befolyik” az állam, a népgazdaság kasszájába. Ezt mulasztották el, s ez már nem engedhető meg, mert a társadalom érdekeit sérti. Eredménye, hogy nemcsak a forgalmiadé-hiány befizeté­sére kötelezték N. község egyik termelőszövetkezetét, hanem meg is bírságolják 100 ezer forinttal. A törvények nem tudása senkit nem mentesít a fele­lősségre vonás alól. Egyetlen mulasztás, félreértés, súlyos ezrekbe kerül. És ezt nem csupán a vétkeseknek, de sajnos a közösségnek kell fi­zetni. F. K. Nyírszőlős sok milliója — Fantasztikus dolgokat produkálnak ott Nyírszőlősön — hangzott el egy beszélgetés soVán, ahol a közös célok kö­zös erővel történt megvalósu­lásának legszebb megyei pél­dáit próbálták összegezni. A nyírszőlősiek minden más pél­dára rádupláztak. Mindarról, amit ma a község magáénak mondhat közhasznú létesít­ményekben, elmondhatják: ezt mi építettük, mert az állam anyagi segítségét azzal kö­szöntük meg, hogy a magunk erejével megsokszoroztuk. Egy emberként Nyírszőlősön kerestük a vá­laszt arra, mi lehet a titka en­nek a községi méretű, évről évre erősödő összefogásnak? — Nincs titka. A község igen elmaradott volt létesít­mények dolgában, s anyagiak­ban sem bővelkedtünk. A köz­ségfejlesztési alapunk 1965- ig mindössze 50 ezer forint volt évente. Tehát csak a ma­gunk erejével gazdagodha­tunk, juthatunk előbbre. Ezt értették meg a nyirszőlősiek — mondta Tomasovszki János, az általános iskola és a diák­otthon igazgatója, a Hazafias Népfront nyíregyházi járási elnöke. Ő maga nem nyírsző­lős!. de ez ott senkinek sem jut eszébe. 30 éve már, hogy naponta kijár (mindig kerék­párral!) tanítani. Bárkivel be­széltünk a község eredményei­ről — tanácsi dolgozóval, lel­kes társadalmi munkással, építkezésen dolgozó kőműves­sel — csak azt ismételték: „Az igazgató bácsi a lelke, a moz­gatója a munkáknak. Kimé­Otthon A meglátogatott szülői ház nem fogy ki a meglepetések­ből. Legutóbb 78 éves anyám kirámolta irattartó ládáját, egy halom régről őrzött, sár- gult-avult papirhalmazt ra­kott ki. Többségük még az anyai nagyszülőktől maradt, Kíváncsian nézegettem a fél évszázados, sőt régebbi íráso­kat. Mai szemmel és értelem­mel furcsán érthetetleneknek tetszenek. Ilyen szövegek: „... 27 korona adótartozását kü­lönbeni ' megzálogolás terhe alatt, nyolc napon belül ok­vetlenül fizesse be ...” Felül, középen koronás címer. Alul a keltezés: 1902. aug. 12-én. „...hadba vonult családtagja utáni hadisegélyigénye nem indokolt... segélyben nem ré- szesíttetik... 1918. aug. 3.” „241 kiló rekvirálásra talált gabonát súlyos büntetés terhe mellett, begyűjtő helyre 3 na­pon belül okvetlen szállítsa be.” „Egyházi adóhátralékát 3 napon belül fizesse ki, ellen­kező esetben zálogolás foga- nosítva lesz.” „Közmunkadij- hátralékát, következmények elkerülése végett azonnal fi­zesse be.” „...amennyiben adó­hátralék! kötelezettségének nem tesz eleget, az adóhivatal a késedelmi kamatokkal együtt azonnal befogja hajta­ni.” „Amennyiben a házingat­lan adóhátralékát 45 nap alatt nem rendezi, a házingatlan árverezésre tétetik...” Koronás-címeres sárgult pa­pírok, rajtuk a „m. királyi” titulus, a járásbírósági, vagy, szolgabíró-hivataltól. Mennyi tűnhetett, kallódhatott már el?! S ha egyetlen helyre eny- nyi került, mennyi lehetett egy nagyközség lakosságánál?! Ezután nem sokkal vitt utam az ABC-áruházba. Be­szédbe elegyedtem az áruház­vezetővel. Helyesebben ő szor­galmazta, hogy tájékoztassa a faluból elkerült újságírót. S amiket mondott, „aduként” jöttek a nemrég otthon látot­takkal szemben. Az áruház terve 1969-ben 11 millió forint volt. Közel 1 millió lett a terven felüli plusz. Ennyi pénz özönlése egy helyre!? Pedig még ott a pénzesebb nagyáruház, ahol öltözködési holmiktól kezdve háztartási gépekig, kétkerekes járművektől a legkorszerűbb kultúrcikkekig minden meg­található. Aztán még a háztar­tási-vegyi és vasbolt meg a többi tucatnyi üzlet. És mind­nek van terve, ráfizetés miatt nem zártak még be egyet sem. Mondta Kiss Ernő, hogy az ABC-áruházak versenyében, 1970-ben ők nyerték el a me­gyében a harmadik helyet. Csupán két nyíregyházi üzlet­monstrum került előbbre. Ha­vi átlagban írva és mondva, havonta átlag 5 mázsa pör­költ kávét adnak el az ecsedi ABC-ben. De ez nem minden. „Különös tekintettel kell len­ni a lakosság étkezési igényé­re." Naponta keresik a vásár­lók a halféleséget, az élő és hűtött baromfit. Sokan veszik a konzervárut. „1970-ben már 13 milliós tervet kapott az áruház. Azt is túlteljesítettük negyedmilliónyival.” ’ Nem kell különösebb pro­paganda az édesipari termé­keknek. Tavaly 2 milliót tett ki az édesipari termékek for­galma. Idén mór az első 5 hó napban elérték az egymilliót. „Mindig megtudjuk, ha lako­dalom. keresztelő készül, szü­letési vagy névnapra vásárol valaki. Több ezer forintos dolgokat, keresnek. Többek közt. étkészletekért. fizetnek 3500—3800 forintot. Gyerek­nap alkalmából mintegy 100 ezer forint forgatómat bonyo­lítunk játékszerekből.” Bulyáki Károlyné néninek, kinek férje tehenész a tsz- ben, fémpénzt is számolnak vissza a pénztárnál. Mire ő: „Várjon már lelkem, megné­zek egy kis csokoládét, vagy édes tésztát.” Asztalos Bálint ríthetetlen energiával tevé­kenykedik. Megfog, kiszorít mindent, amiből úgy látja, haszna lehet a községnek. Tomasovszki János viszont azt vallja, az a mozgató erő, hogy itt valóban mindenki egy emberként dolgozik, ha kell. Legyen az pedagógus, vagy ta­nácsi vezető. Az csali egysze­rűbbé teszi a feladatok meg­osztását, a tennivalók szerve­zését, hogy az iskola és a ta­nács között igen jó a kapcso­lat. az együttműködés. Ha- nyicska Mihály tanácselnök­nek éppúgy szívügye a köz­ség fejlesztése, mint a tanács bármelyik tagjának, és dol­gozójának. Csak a munkál folytatták Amikor 1969-ben a megyei tanács vb és a Hazafias Nép­front megyei bizottsága 1970 évre meghirdette a társadalmi munkaversenyt a községek gazdagításáért, Nyírszőlősön nem tettek mást, mint folytat­ták a 15 évvel korábban meg­kezdett munkát. Mert ez a község sem volt gazdagabb, mint a többi közeli, távoli szomszédja, itt a szabolcsi ho­mokon. Egyetlen kis iskola, három szegényes tanteremmel — ez volt minden vagyonuk az új élet küszöbén. Tíz év után kapták az első állami be­ruházást iskola céljára, s ak­kor ismerkedtek meg a tár­sadalmi munka fogalmával. Ez az első létesítmény is a la­kosság közreműködésével épült fel. Ez lett politikai, kulturális és társadalmi éle­tük központja. Egyetlen olyan épület, ahol bármiféle ren­dezvényt, gyűlést lehetett tar­tani. Építsünk kuli úrházat! — született a döntés. Nem kis feladatra vállalkoztak, ami­kor hozzákezdtek 2000 (kettő­ezer!) forinttal. A kis község lelkesedését az illetékes álla­mi szervek félmillióval hono­rálták, amit 800 ezerre kere­kítettek hitellel. Amikor 1960- ban elkészült a mű, 1.5 millió forintos értéket, számolhattak el — ez volt az új kültúrház. Ki tudná ma már felsorol­ni, hány gyerek szedte a tör­meléktéglát a nyíregyházi építkezéseken, hány felnőtt ment bontani a szanálásra ítélt, épületeket? Került az évek során Nyírszőlősre bon­tott építőanyag a debreceni vasútállomás régi épületéből, a demecseri burgonyakemé- nyítő gyár nagykéményéből, s ha emlékszik az olvasó a kis­vasút nyíregyházi vonalának elbontására, nos. azt is a nyírszőlősiek ..vállalták fel". Jól hasznosították az anyago­kat, és kaptak a kocsikból is. Az óvodások kedvenc játéka az egyik, néhányat pedig rak­tárnak használnak a kollégi­umban. Míg épült a kültúrház, kap­tak 190 ezer forintot iskolabő­vítésre és a Jókai telepi ta­nyai iskolához szolgálati la­kás építésére. Amikor befe­jezték a II. számú pavilont — két tanterem és szertár — meg a lakást, meghaladta a félmil­liót a beépített anyag» és a tár­sadalmi munka értéke. Ugyanígy épült a 60-as évek első felében a hasonló nagysá­gú III. számú pavilon, és egy újabb szolgálati lakás. Az or­vosi rendelő és lakás, amit azóta központi fűtéssel is fel­szereltek. 1964-rben pedig az 50 személyes, vízvezetékes óvoda, a 100 személyes diák­otthon, amely ma már 300 ta­nyai gyerek második otthona. 1967-ben pedig egy 6 tanter­mes újabb iskola. Összkomfortos tanyai iskola Létesítmények sorát terenvi tették meg /pénz nélkül. Csak bontott anyaguk volt, no meg sok lelkes társadalmi munká­suké akik között volt tsz-t-ag és gyári munkás, pedagógus és tisztviselő, meg az iskolásoké A gyerekek, jutalmul a nyá­ron abban az úttörőtáborban üdülnek, amit Szigligeten épí­tettek, közösen egy budapesti iskolával. 1970-ben vízművel, közpon­ti fűtéssel korszerűsítették a felsősóskúti tanyai iskoláju­kat és az ott lévő három pe­dagógus szolgálati lakást, (összkomfortos tanyai iskola!) A községi iskolát, a kollégiu­mot és az óvodát kiszolgáló központi vízmű is tavaly épült, s megkezdték és az idén fejezik be a központi fű­tés szerelését ezekben az épü­letekben. A következő tanévtől a je­lenlegi központi iskola helyi­ségeivel bővül a kollégium, mert szeptemberre elkészül az új 8 tantermes iskolája az 560 tanulónak. A háromszin­tes, központi fűtéses épület­ben 600 adagos konyha, 320 személyes étkező, könyvtár, olvasószoba, előadótermek, tanári szobák — szóval, tel­jes összkomfort lesz. Értékét 7 millió forintra számolják terveikben — és 1 millió 700 ezer forint állami támogatást kaptak hozzá Mindezek után — és nem soroltunk fel mindent — sen­ki sem vitathatja, mennyire jogosan nyerték el a meghir­detett társadalmi munkaver­senyben a 2000—5000 lelkes községek kategóriáidban az első díjat, s az ezzel járó 500 ezer forintot. Az alig több, mint kétezer lelkes községben tavaly 500 forint. felett volt az egy lakosra jutó társadal­mi munka értéke. Kádár EdÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom