Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

KXTTiL Évfolyam, 12&. szám ÄR A : 80 FILLER 1971. JÜNTDS S, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL Lejárt az egyenlősdinek (3. oldal? Olvasóink leveleiből <4. oldal) A pálya széléről (7, oldal) így segítik a betörőt (5. oldal) Úttörők zászlóbontása Színes, derűs évfordulót Ünnepel az ország: 25 eves az úttörőmozgalom, a Magyar Cttörők Szövetsége. A mozgalom születése, ere­dete visszavezethető a Ta­nácsköztársaság idejére, ak­kor a kommunista párt if­júsági szervezetén belül, a KIMSZ mellett alakultak meg az első úttörőcsapatok, közöttük is az országban a legelső. 52 esztendővel ez­előtt, 1919, március 23-án a Rottenbiller utcai polgári fő­iskolában. A legelső alapítók „Marx” csapatnak nevezték magukat, Marx Károly nevét írták csapatzászlójukra. Azok a kommunista szülők, pedagógusok, ifjúkommunis­ták, akik a felszabadulás utá­ni első hónapokban újra­kezdték, elkezdték a mozga­lom életre hívását, arra vállal­koztak, hogy megtanítják ne­vetni, játszani, közösséget al­kotva élni, tanulni a gyereke­ket. A kommunista párt kezde­ményezésére a Gyermekbará­tok Országos Szervezetének keretei között vetették meg az alapjait a mai mozgalom­nak, amely a haladást szim­bolizálva kapta az úttörő ne­vet, s lett a köszönése: „Elő­re”. Jelképeit a szabadság- harcos elődöktől nyerte a mozgalom: így született meg 3947. tavaszán a 12 pont — az úttörőélet alkotmánya; s még akkor ősszel megjelent az első úttörőpróba és a fo­gadalomtétel szövege. Az el­ső csapatok a Gyermekbarát tok Országos Egyesületének napközi otthonaiban szerve­ződtek. Az úttörőszervezet első, nyilvános szereplése 1946. június 2-án volt — ez a tulajdonképpeni születésnap. Azon a napon — a budapesti ifjúság júniálisán — először vonultak fel szervezetten a vidám úttörőcsapatok, kék ingben, piros szegélyű kékl nyakkendővel. Negyedszázada ennek. Az egykori kék nyakkendősök ma már szocializmust építő hazánk felnőtt állampolgárai; apák és anyák. Sokan lehet­nek közöttük, akik ezekben a napokban saját gyermekeik kisdobossá avatásán vesznek részt meghatottam vagy a ju­bileumi ünnepségek, esemé­nyek méltó megszervezésé­ben, ünneplésében segítik út­törőgyerekeiket, gyermekeik iskoláját. Ök, az alapítók, ma már veteránjai av legifjabbak mozgalmának — az úttörők több mint 1 és negyed milliós szövetségének. Ma a KISZ, az egységes if­júsági szervezet részeiként működnek az úttörőrajok, őrsök, csapatok az egész or­szágban. Képtelenség lenne akárcsak vázlatosan is ösz- szegezni azt a sokrétű tevé­kenységet, amely az úttörő- csapatok keretében folyik: sport, tanulás, munka, ha­gyományápolás, nemzeti és mozgalmi tárgyi emlékek, személyes élmények gyűjtése, zene, tánc, modellezés, tábo­rozás, ismerkedés az otthon­tól távolabbi hazai tájakkal, a béke, a barátság, a hazasze­retet és az internacionalista szellem ápolása, erősítése — mindez élő, eleven valóság az úttörőközösségek hétköznap­jaiban és ünnepeiben. Ben­nünket, felnőtteket olykor meglep, milyen nagy teljesít­ményekre, milyen szerteága­zó érdeklődésre képesek a gyerekek. S mennyire tudnak örülni a közösen végzett, a közösségért végzett munka eredményeinek, egy-egy akció sikereinek. Egyre inkább va­lósággá válik a mozgalomban a 12 pont egyik szép elve: „Az úttörő, ahol tud, segít.” A negyedszázados jubile­um különleges élményekkel, akciókkal gazdagíthatja a mozgalmat. Már országszerte lezajlott a jubileumi úttörő­hét, mindenütt színes, látvá­nyos, eseménydús programja. Vetélkedőkön mérik össze ké­pességeiket a legjobbak tu­dásban, zenében, néptáncban, képzőművészeti alkotásokban. Túrázó, táborozó, gyűjtő cso­portok járják az országot: pedagógusok, muzeológusok segítségével összegyűjtik a 25 éves úttörőtörténelem tárgyi és írásos emlékeit. Nyitva áll­nak az úttörőházak minden gyerek és minden felnőtt előtt, akik a helyi kiállításo­kon, a szövetség múltjával, mai életével kívánnak is­merkedni. A mozgalom gondjairól sem illik azonban hallgatni a jubileum alkalmából. Még mindig, mindejj eredmény el­lenére is kevés az ifjúsági játszótér, a sportpálya; szű­kösek, ósdiak; helyenként omladozók az úttörőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfordul­nak unalmas, formális úttörő- foglalkozások, s nem árt han­goztatni: a KlSZ-szervezetek- nek jobban, életszerűbben kellene törődniük utánpótlá­sukkal, az úttörőkkel. Sok helyen egy kis figyelemmel, törődéssel sokat segíthetné­nek a pártszervek, a taná­csok is. hogy a gyerekek még több lehetőséget kapjanak a teljesebb, értelmesebb közös­ségi élethez. A törekvésben, hogy az úttörőélet még szebb, von­zóbb, romantikusabb, színe­sebb legyen, sokan jóhisze­műen csak a mozgalom ünnepélyes eseményeit tart­ják szem előtt; az ünnepélyek érzelmi hatóerejét igyekeznek fokozni. Talán a negyedszáza­dos jubileum kapcsán a leg­jobb, a legméltóbb hangsú­lyozni: ne csak a ritkább, rendkívüli alkalmakra gon­doljanak, hanem mindenek­előtt: az úttörők a gyerekek ezer és ezer hétköznapjára. DIYSZ-küldött§ég utazott a VDK-ba Angelo Oliva elnök vezeté­sével szerdán öttagú DIVSZ- küldöttség utazott a VDK-ba. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség a vietnami szo­lidaritási akció keretében nemzetközi gyűjtést indít a demokratikus ifjúság köré­ben azzal a céllal, hogy Ha­noi közelében gyermekkórház épüüon fel. részben önkéntes \ ifjúsági brigádok munkájá­val, részben a világ ifjúságá­nak adományaiból. A kórház Nguyen Van Troi nevét fog­ja viselni. A küldöttség a helyszínen kívánja tanulmá­nyozni a vietnami ifjúság és nép szükségleteit, hogy még konkrétabb formát adjon az ifjúság nemzetközi szolida­ritási akciójának. A kereskedelmi és az óvodai ellátásról tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Több fontos kérdésről tár­gyalt keddi, első munkaülé­sén a Nyíregyházi Városi Ta­nács új Végrehajtó Bizottsá­ga. Többek között értékelték a tanácsi kiskereskedelmi vál­lalatok múlt évi tevékeny: 5- gét, az idei első negyedévi fejlesztési terv végrehajtását, foglalkoztak az óvodai fej­lesztéssel kapcsolatos legfon­tosabb feladatokkal és előké­szítették a tanácsülést. Ami a kiskereskedelmi vál­lalatok múlt évi munkáját il­leti, az előző évihez képest valamennyi nagyobb forgal­mat bonyolított le, a tervét azonban csak az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat tel­jesítette. Egész évi forgalma 394,3 millió forint volt. Ez 47,7 millióval több az előző évinél. A fejlődés üteme 13,8 százalék, ami egyben a leg­nagyobb mértékű is volt 20 éves fennállása óta. Az elő­irányzott tervet 102,4 száza­lékra teljesítette. Ebben kife­jezésre jut az is, hogy a vállalat az év elején helye­sen mérte fel a piaci lehető­ségeket. Eredményes intéz­kedéseket tettek az áruvá­laszték bővítésére. Ennek ér­dekében együttműködést ala­kított ki a Bal kinyi Állami Gazdasággal is. Az iparcikk kiskereskedel­mi vállalat forgalma 587,9 millió forint volt. Ez az elő­ző évhez 42,4 millió forint növekedést jelent, az elő­irányzott tervnek azonban csak 96,4 százaléka volt. A tervtől való lemaradás a ru­házati cikkek várakozáson aluli forgalmának a követ­kezménye. De hozzájárult az is, hogy a zömében korsze­rűtlen, kis alapterületű és túlterhelt szaküzletek egyre kevésbé tudják kielégíteni a vásárlók igényeit. E vonat­kozásban lényeges javulás csak a tervezett, 6000 négy­zetméteres iparcikk-áruház felépítése után várható. A vendéglátóipari vállalat forgalma 108,2 millió forint volt, 7,2 százalékkal nagyobb az előző évinél, az előirány­zott tervnél azonban valami­vel kevesebb. A tervteljesí­tést kedvezőtlenül befolyásol­ta. hogy az ismert okok miatt több olyan beruházás átadási határideje tolódott el, amellyel már • a múlt évben számoltak. Az áruforgalom összetételének vizsgálatából kitűnik, hogy kedvező irányú eltolódás volt tapasztalható, így például az ételforgalom 12 százalékkal, ezenbelül a melegétel-forgaJom 20 száza­lékkal emelkedett. A vállalatok árpolitikáját már a korábbi években is a fogyasztói és vállalati érde­kek együttes figyelembevéte­le jellemezte. Nyereségtöme­gük növekedését alapvetően nem az árak emelésével, ha­nem a forgalom növekedésé­vel kívánják elérni. Ez az elv érvényesült a múlt évi árpo­litika kialakításában is. Elő­fordultak olyan esetek, ami­kor a szállítók által kezde­ményezett áremeléseket nem hárították át a fogyasztók­ra. hanem kockázati alapjuk terhére könyvelték el. A végrehajtó bizottság az előterjesztéseket a kiegészíté­sekkel elfogadta. Felhívta a vállalatok figyelmét a belső ellenőrzés hatékonyságának fokozására, a hálózatfejlesz­tési tervek mielőbbi kidolgo­zására, ezenbelül a peremré­szek kereskedelmi ellátottsá­gának javítására, a fogyasz­tók fokozottabb érdekvédel­mére. Elhangzott: a város óvodái továbbra is zsúfoltak. 1480 férőhelyre 2100 gyereket kel­lene beiskolázni. A vállala­tok igen tekintélyes össze­gekkel támogatják a hálózat bővítését. Ez azonban csak későbben realizálódik, a fé­rőhelyre viszont sürgősen szükség van. Ezért a végre­hajtó bizottság úgy határo­zott, hogy óvodafejlesztési bi­zottságot alakítanak. A bizottság rövid idő alatt tervet készít aifa, hogyan lehet már az idei őszre mi­nél több férőhelyet létesíteni akár épületvásárlással, szol­gálati lakások felszabadítá­sával, vagy egyéb módon. A másik, és még jelentősebb tennivalója lesz: ez év szep­tember végéig elkészíteni az üzemek által felajánlott és a fejlesztési alapból rendelke­zésre álló összegek hasznosí­tási programját, majd a sür­gősségi sorrendek megállapí­tását, a tervdokumentációk, építkezések segítését,' a társa­dalmi munkák koordinálását az egyes üzemek és kivitele­zők körött. A tervezéshez szükséges felmérések máris folyamatban vannak. (hódi) Baromfikombinát társulásból A Baromfifeldolgozó Tröszt és 10 Szabolcs-Szatmár * me­gyei termelőszövetkezet és tsz-szövetség vezetőd, szak­emberei baromfiikornbinát- társulás létrehozásában álla­podtak meg a napokban Nyíregyházán. Várhatóan már ebben a hónapban sor kerül a társulás okmányának aláírására. A megállapodás szerint Kisvárdán évi 1000 vagon kapacitású baromfifel­dolgozó üzemet építenek 183 millió forintos költséggel. A beruházási összeg nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a trösít és a társulás­ban részt vevő szövetkezetek között. A feldolgozó piaci háttere Szabolcs-Szatmár egész területe és Borsod me­gye északi része. A feldol­gozó éves termelési értéke meghaladja a 300 millió fo­rintot. Az üzem mintegy 500 embert foglalkoztat majd, 60 százalékban női munkaerőt A kombinát tanulmányter­ve már elkészült. Előrelátha­tólag még az idén elkészítik a kivitelezést, s jövőre kez­dik az építkezést és 1973-ban már megkezdi üzemelését. Megkczdődölí a zöldborsó betakarítása és feldolgozása GÉPEK végzik a BETAKARÍTÁST, a VÄGÖSZER- KEZEi’ UTÁN HALAD A RENDFELSZEDŐ. MUNKÁBAN A KÉT BORSÓFEJTŐ GÉP. (HAMMES JÓZSEF FELVÉTELEI) Kedden telefonon arról ér­tesítették szerkesztőségünket, hogy a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben 150 holdon kezdetét vette a zöld­borsó betakarítása. A tsz-ben az egész munkafolyamatot gé­pesítették. Az egyik legfonto­sabb feladata a betakarítás­nak a borsó nyűvése. Ez sok munkaerőt igényel, amellett lassú és nehéz munka is. A most vásárolt géppel, amely hasonló a gabonakombájn vágószerkezetéhez, rendre vágják a borsót Ezt a gépet elevátoros felszedő és rakodó­kocsi kíséri. Innen szállítják a termést a' fejtőgéphez. A cséplőgépekből már tiszta bor­sószemet kapnak, amelyet közvetlenül továbbítanak a konzervgyárba. Az elmúlt évben 100 hol­don termeltek borsót, s hol­danként 20 mázsás átlagot ér­tek el. Az idén hasonló átlag­termésre számítanak. A betakarítással egyidejű­leg serény munka folyik a Nyíregyházi Konzervgyár zöldségfeldolgozó osztályán is. A menetrendszerűen történő borsószürettel egyidőben meg­indultak a feldolgozó vonalak is, így a kedden délelőtt szü­retelt borsó délután már kész konzerváruként a raktárban várja az elszállítást MUNKÁBAN A BORSÓ- VONAL A KONZERVGYÁR? BAN. • . v VILÁG PRO LETÁR J AI, EG YESÜIIETEKi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom