Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-08 / 133. szám
r t <ma (Folytatás n 1. oldalról) járatánál helyezték el és as állomás belsejét mutatja. A központi irányító részen két karosszék áll, jobbra látható a létfeltételek biztosításához szükséges berendezés irányítópultja. A kabin méretei tmpoaána beoyeaaást keltenek. Feoktylazto» azt ts elmondotta, hogy a műszaki kísérletek céljaira a Szaljut több száz kilogramm tudományos berendezést vitt magával és ezek az állomás szerkezetének további tökéletesítését szolgálják. Megoldódott az űrállomások kiszolgálásának problémája Az ember lakta orbitális űrállomások eszméje először a nagy orosz tudós és kutató, Konsztantyin Ciolkovszkij agyában született meg. A XX. század elején ő alapozta meg tudományosan a Föld közelében lévő „űrtelepülések” létrehozásának és a kozmikus utazásoknak lehetőségét A szovjet tudomány és technika a lakott űrállomások létrehozásával újabb lépést tett a világűr meghódításának útján. Minden, egyes orbitális űrállomás több tucat meteorológiai, geológiai, hírközlési és navigációs szputnyikkal ér fel. Az űrállomás fedélzetén dolgozó tudósok normális munkakörülményeinek biztosításához tágas belső teret kellett kiképezni, viszont az űrállomás méreteinek és súlyának határt szab a hordozórakéta teljesítőképessége. A legreálisabb lehetőségnek ezért az a megoldás bizonyult, hogy az állomás elemeit Föld körüli pályán szereljék össze. így e laboratórium tetszés szerinti méretű lehet, mert az egyes elemeket több, egymás után felbocsátott rakéta juttathatja el rendeltetési helyére. További bonyolult probléma a sokáig működő, nagy mennyiségű tudományos berendezéssel felszerelt és nagy létszámú személyzet befogadására alkalmas űrállomás kiépítése. Ezt a feladatot csak fokozatosan lehet megoldani. Az űrállomások egy, vagy több évig maradnak a pályájukon. Ilyen hosszú időre nem lehet tartalékokat tárolni az űrállomás fedélzetén. Ezenkívül időről időre gondoskodni kell a személyzet felváltásáról is. Szükséges tehát, hogy rendszeres kapcsolat létesüljön az űrállomás és a Föld között. A Szojuz—11 űrhajó és a Szaljut űrállomás sikeres összekapcsolása azt bizonyítja, hogy a szovjet űrtudomány sikerrel oldotta meg az űrállomások kiszolgálásának bonyolult problémáját A jövőben már olyan új típusú szállító űrhajókat készítenek, amelyek rendszeres járatot teljesítenek az űrrepülőterek és az orbitális űrállomások között. Nincs kizárva, hogy a súlytalanság állapotát hasznosítani lehet bizonyos betegségek gyógyításában. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a jövőben „kozmikus szanatóriumok és üdülők” keringenek majd Föld körüli pályán — írja egyebek közt Viktor Alimov, a TASZSZ kommentátora. Az űrállomások sajátos ösz- szekötő kapcsok Földünk és más bolygók között. A távolabbi űrrepülések előreláthatóan nem a Földről, hanem orbitális űrállomásokról indulnak majd. Hadgyakorlat az EAK-ban Donald Bergus, a kairói amerikai érdekképviselet vezetője vasárnap Párizsba repült, hogy találkozzék Rogers külügyminiszterrel, s beszámoljon neki azokról a tárgyalásokról, amelyeket Mahmud Riad külügyminiszterrel folytatott az utóbbi napokban. Riad ismételten megerősítette, hogy nincs változás az EAK álláspontjában. Riad arra is rámutatott, hogy az Izraelnek nyújtott amerikai katonai, politikai és gazdasági támogatás folytatása a közel-keleti helyzet rosszabbodásához vezet és rontja a béke esélyeit. Az A1 Ahram értesülése szerint az egyiptomi hadsereg szombat éjjel a nyugati sivatag térségében jelentős hadgyakorlatot tartott a páncélos alakulatok és a légierő részvételével. A gyakorlatot megtekintette Szadek hadügyminiszter és El-Sazli vezérkari főnök. Szadek az izraeli agresszió negyedik évfordulóján kijelentette, hogy az EAK erői készen állnak az ellenséggel való összecsapásra, a megszállt arab területek felszabadítására. Szadat elnök elrendelte, hogy június végéig válasszák újjá a 13 egyiptomi szakszervezet vezető szerveit. Június 11. és 28. között bonyolítják le a választásokat. feELET-MAGYARORSZÁÖ Mongólia megteremtette a szocializmus alapjait Cedenbal beszámolója a XVI. pártkongresszuson Oresního-Szlngh eszmecsere Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn találkozott indiai kollégájával, Szvaran Szingh-gel, aki a szovjet kormány vendégeként vasárnap érkezett Moszkvába. A meleg, baráti légkörű beszélgetésen jelen volt Nyi- kolaj Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes, D. N. Dhar, India moszkvai nagykövete és több más hivatalos személyiség. Andrej Gromiko ebédet adott az indiai vendég tiszteletére. Az ebéden megjelent Kirill Mazurov, a Szovjetunió minisztertanácsának első helyettese és több más személyiség. Négyhatalmi tárgyalások Hétfőn délelőtt Nyugat- Beriinben, az egykori szövetséges ellenőrző bizottság épületében, Ruh bonni amerikai nagykövet soros elnökletével megkezdődött a négy hatalom képviselőinek 21. NyugatrBerhnnel kapcsolatos tanácskozása. Vasárnap este az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország nagykövete a szokás szerint Schütz nyu- gat-bertini kormányzó polgármesterrel folytatott tájékoztató jellegű megbeszélést. Politikai megfigyelők véleménye szerint a hétfői négyhatalmi megbeszélés elsősorban a Nyugat-Berlinbe vezető összekötő utak forgalmának problémájával foglalkozott. Tepayac ma kezdi kínai látogatását A Tanjug Mirko Tepavac jugoszláv külügyminiszter kedden kezdődő hivatalos kínai látogatásával kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ,,a politika területén Jugoszlávia és Kína nézetei hasonlóak egy sor nemzetközi problémát illetően, tekintet nélkül a különbségekre, amelyek léteznek és fenn is fognak állni”. A jugoszláv hírügynökség szerint „csaknem azonosaknak mondhatók a két fél nézetei Indokínáról. Mindké! , ország támogatja az arab népek igaz harcát. Jugoszláv;.: támogatja Kína jogait ai Egyesült Nemzetekben és ellenzi a „két Kína” formulát”. Végezetül Jugoszlávia úgy ítéli meg. hogy egy sor fontos nemzetközi kérdést nem lehet rendezni Kína részvétele nélkül. Hétfőn Ulánbátorban ünnepélyes keretek között megnyílt a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongrese- szusa. A kongresszuson jelen van az SZKP küldöttsége. A. P. Kirilenkónak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével. Jelen vannak más testvérpártok küldöttségei is. A kongresszust Szamba, a Mongol Nép Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a nagy népi hural elnökségének elnöke nyitotta meg. A megnyitóbeszéd után Molomzsamc, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára közölte, hogy a Központi Bizottság meghívására ötven kommunista, munkás- és haladó demokratikus párt küldte el delegációját a kongresszusra. Az elnökség, a titkárság, a szerkesztő bizottság és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása, majd a kongresszus napirendjének elfogadása után Jumzsagijn Cedenbal, a Központi Bizottság első titkára teijesztette elő beszámolóját. Beszámolójában rámutatott: a kongresszus a dicső népi forradalom 50. évfordulójának küszöbén kezdi meg munkáját. Az előző XV. kongresszus óta eltelt idő telitve volt igen fontos nemzetközi eseményekkel. Cedenbal ezek közül kiemelte a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját, Lenin születésének 100. évfordulóját, a kommunista és munkáspártok 1970-es moszkvai értekezletét és az SZKP történelmi jelentőségű XXIV. kongresz- szusát. Pártunk — folytatta Cedenbal — amely megtette a harc és a győzelmek félévszázados útját még szorosabb egységben, erejébe és politikai irányvonalának helyességébe vetett hittel kezdi meg kongresszusát. Mély megelégedéssel állapítjuk meg — Hangsúlyozta Cedenbal — hogy tovább fejlődtek a Mongol Népi Forradalmi Párt internacionalista kapcsolatai a nagy lenini párttal, — az SZKP-val — a kommunista világmozgalom kipróbált élcsapatával. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk a minden téren érvényesülő szocialista internacionalizmus, amely teljes egészében megmutatkozik mindennapi életünkben, azokban a sikerekben és eredményekben, amelyeket a mongol nép elért a mongol— szovjet együttműködés fejlesztésében és további elmélyítésében, ez az együttműködés, amely újabb tapasztalatokkal és formákkal egészül ki, meghozza gazdag gyümölcseit. Cedenbal rámutatott, hogy a párt jelenleg több mint 70 kommunista és munkáspárttal tart fenn szoros kapcsolatot. Mint mondotta, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a kormány külpolitikai tevékenységének egyik fő iránya: minden eszközzel segíteni a népek harcit a békéért és az egyetemes biztonságért, az agresszió és a háború imperialista politikája ellen. Cedenbal a továbbiakban erélyesen elítélte az amerikai imperialisták bűnös indokínai agresszióját. A Mongol “Népköztársaság — mondotta —, mint ázsiai szocialista ország döntően érdekelt az ázsiai és a távol-keleti béke és biztonság szavatolásában. Az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének eszméje — amelyet a Szovjetunió terjesztett elő — az ázsiai népek körében támogatásra talált. A Mongol Népköztársaság csakúgy, mint más testvéri szocialista országók, a közel- keleti válság kezdetétől fogva szilárdan áll az arab népek mellett — mondotta Cedenbal, majd az európai biztonság kérdéséről beszélt. Cedenbal elmondotta, hogy a Mongol Népköztársaság a beszámolási időszakban 20 állammal lépett diplomáciai kapcsolatba. Mongólia jelenleg a világ 53 államával van diplomáciai kapcsolatban. A Mongol Népi For/adalmi Párt és az ország gazdasági feladatairól szólva Cedenbal rámutatott: az új ötéves terv (1971—1975) legfőbb gazdasági célkitűzése a társadalmi termelés volumenének jelentős emelése a mezőgazdaság, az ipar és más gazdasági ágazatok továbbfejlesztése útján, és ezen az alapon a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése. A negyedik ötéves terv időszakában lényeges előrehaladás következett be a mezőgazdaság gépesítésében és villamosításában. A mező- gazdaság feladatairól szólva Cedenbal megjegyezte, hogy a tervek szerint 1975-ig 1970- hez viszonyítva 22—25 százalékkal emelkedik a mező- gazdaság össztermelésé. A negyedik ötéves tervben — mondotta a szónok — a Mongol Népköztársaság nagy lépést tett előre annak érdekében, hogy Mongólia iparilag fejlett agrárországgá váljék. Az ipar össztermelése 1970-ben 60 százalékkal haladta meg az 1965-ös színvonalat. Mint Cedenbal megjegyezte, iparfejlesztésben az új ötéves terv fontos feladata: a népgazdaság fűtőanyag- és energetikai bázisának további erősítése, a nyersanyagtartalékok teljesebb kihasználása, a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatok fejlesztése, a termelés hatékonyságának fokozása és a termékek minőségének javítása. A nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséről szólva a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: a Központi Bizottság és a minisztertanács célszerűnek tartja, hogy az új 5 éves tervben megközelítőleg 22—23 százalékkal emeljék a lakosság reáljövedelmét. Cedenbal hangoztatta: a Mongol Népköztársaság megteremtette a szocializmus alapjait és fejlődésének új szakaszába, lépett: a szocializmus anyagi és műszaki bázisa megteremtése befejezésének időszakába. Cedenbal részletesen foglalkozott a pártnak a társadalmi élet minden területén betöltött vezető és szervező tevékenységével. Cedenbal végezetül kijelentette: a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága kifejezi szilárd meggyőződését, hogy a dolgozd mongol nép megsokszorozza erőfeszítéseit a XVI. párt- kongresszus határozatainak megvalósítása érdekében. A Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusának hétfői ülésén elhangzott San- hunak, a Központi Revíziós Bizottság elnökének beszámolója, a beszámolóról is megkezdődött a vita. A kongresz- szus ma folytatja munkáját. Lázár Ervin: Zuhanórepülés KISREGÉNY 13. Végigpásztázta a gyér mezőnyt — néhány magányos Ián*» két-három kisebb társaság ült csak a presszóban, gubbasztva, rosszkedvűen, mintha fáztak volna. Csapó legszívesebben elment volna, de aztán a hátsó asztalok egyikénél észrevette Etusl. Egy .szőke lánnyal ült, s mi- kór meglátta Csapót, odaintett neki. „Leülhetek?” — kérdezte az asztalnál Csapó. A szőke lány hirtelen az érájára nézett, Etus bólintott. „Vártok valakit?” — „Nem biztos ügy- lehet, hogy e Bélusék jönnek” —mondű. Etus. Csapó konyakot rendelt. Etus valami repülős pacákró’ fecsegett, aki az ősszel saját gépén jött látogatóba Magyarországra. A szőke lány időnként elővette a púderkompaktját, belenézett a tükörbe, igazított valamit magán. „Te is följöhetnél Bélushoz” — mondta később Etus, „egyszer itt találkoztál vele, tudod, az a vízipolós.” Csapó nem emlékezett a vízipolósra, nem is nagyon érdekelte. Elképzelte Etusék szentestéjét. Hátrafeküdt a széken, nyakát megfeszítette, bámulta, a mennyezetet. Aztán hirtelen fölállt, menet közben fizetett. Nem lakott messze, de nem kívánkozott haza, előbb lement a Duna- partra, egy darabig nézte a vizet, aztán amikor már nagyon fázott, hazament. A hűvös szél jólesően csapkodta arcát. A szobában a reggeli rendetlenség fogadta; szetdobott ágy, elszórt cigarettavégek, az ágy mellett néhány ujjnyi konyak az üvegben. Megitta a konyakot, lehevert az ágyra. Nagy némaság vette körül. tívölteni szeretett volna. Mikor megcsörrent a telefon, mohón a füléhez kapta; pár percig nem lesz egyedül, itt lesz vele a szobában egy hang, legalább egy távoli hang! Bíró kereste. „Van programod?” „Mikorra?” „Ma estére." „Nincs.” „Ha kedved .van, átjöhetsz hozzánk, úgyis régen láttad a srácokat” Egy presszóban vett négy tábla csokoládét, két bonbo- nosdobozt italt is vásárolt. Jókedve kerekedett. Szerencséje volt; azonnal kapott taxit. Eltöltötte a család meghitt, barátságos melege, hálás szavakat keresett, de sehogysem tudott kinyögni egy szót sem. Egy pillanatra megirigyelte Bírót. Később a gyerekek a karácsonyfa alatt összeszólalkoztak egy játék miatt, Bíró dühösen rájuk förmedt, az asszony azt mondta: „Még az hiányzik, hogy szenteste is ordítozz velük.” Vacsoránál Bíró kilöttyen- tetbe a vörös bort, a felesége fölugrott, sót szórt rá. Nem szólt, csak egy pillantást küldött a férje felé. Csapó megmerevedett, szertartásos lett, nem sokkal később már szűk ketrecnek érezte barátja lakását. Felállt, elbúcsúzott. A férj is, a feleség is tartóztatta, Csapó valami olyasfélét érzett, hogy sokkal inkább attól félnek, hogy most itt maradnak bezárva ebbe a lakásba, mint attól, hogy ő egyedül lesz. így hát elment Kint az utcán vidáman fü- työrészett, s a Luxorban ott találta még Etusékat Vidámak voltak, Bélus a szőke nő térdét fogdosta. Csapó leült közéjük, felszabadultan nevetett — Nincs ebben semmi — mondta Etus — minden családban így van. Csapó nem válaszolt, nem nagyon érdekelte Etus megjegyzése. Egyedül szeretett volna maradni, távol mindenkitől, Etustól, Bírótól, a sárga Gawrontól. — A Karesz micsoda egyedül lehet! — Milyen Karesz? — kérdezte Etus. Csapó nem a kérdésre válaszolt, de Etus megértette kiről van szó. — Mikor repül a dzsungel fölött — folytatta Csapó — képzeld el! Olyan lehet,mint mikor én repültem a ködben. — Miféle ködben? — Múltkor ködbe kerültem. Bíró feljött utánam és lehozott. A hátán feküdt, összeszorí* tott foggal. — Föl kellene jönnöd Pestre — mondta Etus. — Minek? — kérdezte, s fektében fölemelte a fejét. — Elmehetnél a MALÉV- hez. Az jobb lenne neked. Városokat látnál, meg minden. Csapó nevetett, kicsit csú- fondárosan, Etus dühös lett — Mit nevetsz? Talán nem különb munka, mint trágyát szórni!? — Mit tudom én! — nevetett Csapó — nem csókolnál meg? — Olyan vagy mint egy tízéves gyerek — mondta kedvesen Etus és odaült mellé. ...Másnap üres, zsongó fejjel ébredt. Kényelmes állapot volt, nyújtózott, nem kellett törődnie semmivel. Dél felé indult vissza a bázisra, az autózás megint felvidította. A bázis előtti elágazás után meglátta az úton Fehér Krisztinát. Sietősen lépkedett a betonon, könnyed volt, kecses. Csapó akkor még nem tudta, ki ez a lány. Hirtelen rálépett a fékre. Jó lába van — gondolta. Lassított a lány mellett. — Elviszem, ha akarja — mondta és ránevetett. Csinos — gondolta, és ettől még jobb kedve kerekedett. A lány kedvesen rámosolygott: „Nem messze megyek, csak ide a nyárfákig, látja, ott letérek.” „Az is valami — mondta Csapó — bár magát Párizsig is szívesen elvinném.” „Ezt elég hamar eldöntötte” — nevetett a lány. Aztán mégis beszállt Csapó nem állt meg a nyárfáknál, a lány kiabálni kezdett „Mit kiabál? Nem kell tőlem félni — mondta Csapó — elviszem egy darabon, aztán visszahozom. Abban Igazán nincs semmi. Ha akarja haza is viszem.” A lány tiltakozott, neki nincs sem ideje, sem kedve autókázni. „Álljon meg, kiszállok.” Csapó egy ligetes résznél leanyarodott az útról, megállt a fák között. A lány nyitotta volna az ajtót, de nem tudta hol a kilincs. Csapó nevetett. „Ó, hát nem kell annyira megrémülni” és keze elindult a lány karja felé. „Engedjen el” — mondta szelíden, kérlelve a lány. Csapó egy pillanatra meghökkent a hangtól, de aztán húzni kezdte maga felé. Erre eleredtek a könnyei, hangtalanul, megmerevedve sírt (Folytatjuk)
