Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-05 / 131. szám

1971. JtJnfus 3. KELET-MAGYARORSZAG 3 oí9 at Uj Volán-telep épül Nyíregyházán Minden reggel tiszta autóbusz Fűtött szerelőműhelyek A megnövekedett gépkocsi- park, a nagyobb javítási igény miatt egyre kevésbé fe­lel meg a követelményeknek a Volán 5. számú Vállalata­inak nyíregyházi telepe. Éppen ezért nagyon időszerű a tel­jes rekonstrukció, amelynek során 1974-ig több, mint 50 millió forint értékben építe­nek új létesítményeket. A telep bővítése tulajdon­képpen már 1969-ben meg­kezdődött, amikor a csuklós autóbuszok .javítására is meg­felelő tízállásos csarnokot építettek. A bővítés további részében elsősorban a szo­ciális létesítmények építésé­vel a dolgozók munkakörül­ményeit javítják. Jelenleg közel háromszá­zan foglalkoznak a több száz teherautó, autóbusz javításá­val. Igen rossz körülmények között, zsúfolt öltözőkben vannak elhelyezve, télen a csarnokok fűtése okoz gon­dot. Ezért a bővítés első ré­szeként a kazánházat építik meg melyet még ebben az évben üzembe helyeznek. Az olajfűtésű kazánokkal meg­felelő hő jut a javítóállások­hoz, a később építendő új . épületekhez is. A szociális létesítmények, valamint a jelenleg a város több részén lévő iroda he­lyett központi épület készül. , A háromemeletes épület már megoldja a helygondokat. Hozzá kapcsolódik a 400 adag étel főzésére alkalmas konyha és étterem megépíté­se, kultúrteremmel együtt. Az építkezés utolsó fázisa­ként készül el a fedett gép­kocsimosó, az új segédmű- heiysor és a telepen elvégzik a belső átalakításokat. A gépkocsimosó kapacitása . olya hlesz, hogy a városi autóbuszok minden reggel frissen mosva, tisztítva in­dulhatnak útnak. A segéd­műhelyek áthelyezésével egyébként gyorsítani tudják a javításokat, a felszerszámo­zottság és a korszerűség nö­velésével gyorsabb lesz egy- egy gépkocsi javítása. Már most is felkészültek erre, hi- , szén az elektromos kis főda­rabokkal — mint a dinamó, önindító, feszültségszabályozó — az 5. Volán látja el a környező autóközlekedési vál­lalatokat Egertől Szegedig. A szaksmunkás-utánpótlás­Gton a Volán-buszok A kánikula megnövelte a szabolcsi turisták számát is, a Volán utazási irodába egymás után érkeznek az autóbuszt kérő levelek. Va­sárnapra elsősorban a közép­iskolák kérnek járművet, így a fehérgyarmati gimná­zium, ahonnan a Mátrába, a nyíregyházi vízügyi szakkö­zépiskola, ahonnan Eger kör­nyékére és Szegedre utaznak a diákok. ra is gondolni kellett a bőví­tés során. Négy és fél millió forintért épül meg a tanmű­hely, amelyben 120 leendő autószerelő, karosszérialaka­tos és autóvillamossági sze­relő sajátíthatja el a szakma ismeretét. Ugyanitt — a vál­lalat a benzinüzemre tér át — már a műszeres vizsgáló állás kezelését is megtanít­ják, hogy a hibamegelőzés legyen a fő szempont. Egyéb­ként ezt a hibamegállapítást már most is végzik. A negyedik ötéves terv so­rán a vállalat vidéki telepein is több korszerűsítést hajta­nak végre. A vásárosnamé- nyi főnökség építése már megkezdődött, 4,5 millió fo­rint értékű munkát végeznek itt. A fehérgyarmati főnökség bővítésére 5 milliót fordíta­nak. Már tervezik a kisvár- dai kirendeltség teljes re­konstrukcióját, ahol mintegy 15 milliós munkát kezdenek meg 1973—74-ben. (lány!) Pi'Ofiaii-liiiían gÁm a Szovjetunióból Nagyhegyesen több hetes javítás várható! Az előzetes derűlátó vára­kozás ellenére mégis okoz némi gázellátási problémát a múlt hét pénteken bekövet­kezett nagyhegyesi gázrobba­nás. Mint arról hírt adtunk, egy etánnyomócső, valamint a kompresszorház rongáló­dott meg, amelyek helyreál­lítása a műszaki szemle utá­ni nyilatkozat szerint több hetet is igénybe vesz. Nyíregyházán a Kőolajveze­ték Vállalat propán-bután gáztöltő telepének vezetőjét, Cseh Gyulát kérdeztük meg, milyenek ezek után a kilátá­sok. — Szabolcs-Szatmár megye eddig a propán-bután gáz nagyobb részét a Szovjet­uniótól kapta — mondotta. Ez azt jelenti, hogy a nagy­hegyesi robbanás elsősorban nem itt, hanem azokon a te­rületeken lesz érezhető, ame­lyeket közvetlenül és kizáró­lag Hajdúszoboszló látott el. Miután a nagyhegyesi üzem ezen a területen — úgymond — csak besegített, a kiesés kevésbé lesz érezhető. Az itteni telepen a munka át­csoportosításával úgy segíte­nek a nehézségen, hogy a szovjet szállítmányokat a szabad szombaton is fejtikr töltik, hogy a megyét és az ide tartozó körzetet elláthas­sák. Itt kell megjegyezni, hogy a Kőolajipari Tröszt vezetői már nyilatkoztak, hogy a nagyhegyesi javítások idejére növelik a szovjet importot, ami lehetővé teszi a zökke­nők elkerülését. Befejezésül Cseh Gyula kö­zölte: a nyíregyházi telep el­sősorban a legjelentősebb in­tézményeket látja el, de a lehetőség szerint eleget tesz a lakosság kívánalmainak, és kielégíti igényüket. A sajnálatos baleset után tehát elmondhatjuk, hogy a propán-butángáz-elláíást biz­tosítók gyorsan és jói reagál­tak, bizonyítván, hogy rugal­mas intézkedésükkel szolgál­ják a fogyasztó érdekét. <b) TURISTA-TANÁCSADÓ Egyenes út görbe út I. Ulászló magyar király törvényalkotói úgy rendelkez­tek az 1507. évi XI. törvény­cikkben, hogy aki idegein pénzt hoz be az országba, an­nak vagyona koboztassék el. Még korábban fej- és jószág­vesztés terhe alatt tilos volt Magyarország területére kül­földi rézpénzt behozni, leg­alábbis „Ínséges időkben”. Vagyis a csempészésnek min­dig igyekeztek útját állni. Krimibe illő módszerek A mai idősebb nemzedék Jól emlékszik azokra az időkre, amikor „tszkő, tszkő” sutto­gással kínálták a csempészett tűzkövet Magyarországon, vagy amikor Ausztriából csempészték haza a magyar cukrot, amely itthon indoko­latlanul drága volt. Arról vi­szont már minden generáció hallott, olvasott, hogy mi­lyen, krimibe illő módszerek­kel próbálkoznak ma külön­böző árucikkeket becsempész­ni az országba. A dupla fedelű bőröndök, órákat rejtő gép­kocsiülések és hasonlók tu­lajdonosai természetesen el­nyerik méltó büntetésüket, hi­szen kétség sem férhet rossz­hiszeműségükhöz. Természetes, hogy az ország devizagazdálkodását sértő cselekményt külföldi állam­polgár is elkövethet, s meg­történik — mint a továbbiak­ból kiderül: nem is ritkán —, hogy ebben a magyar állam­polgárok segédkeznek neki. Az utóbbiak többnyire azért, mert nem ismerik az ide vágó jogszabályokat, ami viszont — nem mentesít azok hatá­lya alól. Ha például a külföldi állampolgár Magyarország te­rületén olyan holmit értéke­sít, amelyet a vámkezelés megkerülésével hozott be, ez­zel vámbűntettet követ el. Az a magyar állampolgár pedig, aki ilyen árut megvásárol — legyen az akár aranytárgy, akár csak néhány törülköző —, vámorgazdaság bűnébe esik. Ez többnyire egy másik bűncselekménnyel is páro­sul: forintkiajánlással. Ma­gyar állampolgár ugyanis nem adhat át hazai fizetőeszközt külföldinek. forintkiajánlás, értékhatár Az is forintkiajánlás, ha valaki külföldi lakos megbí­zásából, vagy akár külföldön lévő tartózkodásának kiegyen­lítésére magyar állampolgár­nak ad át fizetőeszközt, vagy értéktárgyát. (A könnyebb érthetőség kedvéért: megtör­ténik, hogy valakit külföldi útja során vendégül lát, vagy pénzzel, egyéb módon segít ott élő „külföldre szakadt ha­zánkfia”, s ezért cserébe azt kéri, hogy az itthon élő ro­konnak, jó barátnak adjon át a kint járt turista bizonyos forintösszeget. Ez tilos, ez is forintkiaj ánlás!) Be kell jelenteni az illeté­kes devizahatóságnál azt is, ha valakinek külföldi vagyon­tárgy jutott birtokába, te­hát például külföldön örökölt. Három napon belül be kell jelenteni ezt is, s azt is, ha valakinek külföldivel szem­ben vagyoni követelése kelet­kezik. Akinek külföldön vala­milyen vagyontárgya van — például ingatlant örökölt —, annak eladásához is a magyar Kártérítés szérumtól elhullott kislibákért A Legfelsőbb Bíróság ítélete devizahatóságok engedélye szükséges. Az országba természetesen külföldiek is hozhatnak be különböző holmikat, a leg­újabb rendelkezések értelmé­ben minden naptári évben egyszer ugyanolyan értékha­tárok között — tehát 4000 fo­rintig vámmentesen, 8000 fo­rint értékig vámkezelés után —, mint a külföldről hazaté­rő magyar állampolgárok. A vám- és devizagazdálko­dást sértő cselekményeket a jogszabályok bűntettekre és szabálysértésekre osztják. A behozott áruk elrejtése, el­titkolása, valamint az ilyen áruk megvásárlása (belföldi­től is, tehát ajánlatos a vám­nyilatkozatot kérni az alkal­mi árustól, aki a „legújabb divatú, most hozott” holmit kínálja!) — a vámrendetke- zésfoe ütközik. Ha az áru ér­téke nem haladja meg az 5000 forintot, a cselekményt szabálysértésként tárgyalják és ugyancsak 5000 forintig terjedhet a kiszabható pénz­bírság. Nagyobb összegű áru esetében — csempészés, jelentős tétel eltitkolása, illet­ve vámcrgazdakénti megvé­tele — a cselekmény bűntett­nek minősül, büntetése 1 hó­naptól 3 évig terjedhető el­zárás. Ezenkívül a bűntett tárgyát képező holmikat el­kobozzák, illetve, ha ez már nem lelhető fel. azzal egyen­értékű büntenés megfizetésé re kötelezik a vámjogszabá­lyok megsértőit. Hasonló büntetési tételeket állapít meg a törvény a devi­zavisszaélések elkövetőire is. Itt a nyár, az utazások idé­nye. Ismét jönnek szép szám­mal a külföldiek és utaznak az országhatárokon túlra a magyar állampolgárok. Ah­hoz, hogy a külföldiek nálunk és a hazaiak külföldön jól érezzék magukat, szükség van a vám- és devizajogszabályok ismeretére. S éppannyira — a megtartásukra is. Állásfoglalások a lakbér-hozzájárulásról A Pénzügyminisztérium más illetékes állami szervek­kel egyetértésben az egysé­ges értelmezés érdekében ál­lást foglalt a lakbérhozzájá­rulással kapcsolatos néhány kérdésben. Az állásfoglalás a többi kö­zött rámutat, hogy a bedolgozó kisipari szö­vetkezeti tagak ugyanúgy megkapják a lak­bérhozzájárulást, mint bár­mely más ktsz-tag, feltéve, hogy a szövetkezetnél rend­szeres munkát végeznek. Ilyen szempontból a bedolgo­zó szövetkezeti tagok munká­ját akkor tekintik rendszeres­nek, ha a lakbérhozzájárulás kifizetése előtti hónapban legalább 250 forintot keresnek a szövetkezetnél. Egy másik állásfoglalás azt a helyzetet tisztázza, amikor a személyes tulajdonban lévő lakást haszonélvezeti jog ter­heli, s így a lakás használatá­val kapcsolatos jogok a ha­szonélvezőt illetik, ilyen esetben sem a. tulajdonos, sem a haszonélvező nem kap lakbérhozzájárulást. Lakbérhozzájárulás ugyan­is csak lakásbérlet esetén, s csak az 1971. július 1-én sorra kerülő lakbéremeléssel járó terhek ellensúlyozására ad­hatók. Tulajdonközösség esetén sem jár lakbérhozzájórulás, mivel itt sincs lakásbérleti jogviszony. A javító-nevelő munká­ra ítélteknél. azt kell figyelembe venni, hogy az ilyen itél«ek nem létesítenek munkaviszonyt, il­letve a javító-nevelő munka végrehajtása alatt a munkavi­szony szünetel. Ha a javító­nevelő munkára ítéltnek nincs munkaviszonya, s 1971. július 1. a büntetés-végrehaj­tás idejére esik, akkor az illető nem kaphat lak­bérhozzájárulást. Ha vi­szont 1971. július 1-én az illetőnek van kereső foglalko­zása, s később ítélik javító-ne­velő munkára, akkor folyósí­tani kell számára a lakbér­hozzájárulást, mivel munka- viszonya fennáll, csupán szü­netel, hasonlóan a szülési, vagy fizetés nélküli szabadsá­gon lévő vagy katonai szolgá­latot teljesítő dolgozókéhoz. A fegyelmi úton elbo­csátott dolgclró elbocsátása után is jogosult a lakbérhozzájárulásra, de an­nak folyósítása mindaddig szünetel, amíg az illető újabb munkaviszonyt nem létesít. Ha azonban egy éven belül nem jön létre új munkavi­szony, akkor az elbocsátott dolgozó már nem jogosult a lakbérhozzájárulásra. Az órabéres keresetek számításának egyes ese­tei A rendelkezések szerint az a kereső számít időbéresnek, akit az év utolsó három hó­napjában azonos munkáltató­nál személyi órabér, illetve havi bér szerint soroltak be. Viták voltak azonban akörül, hogy a fix órabérrel besorolt és prémiumban részesülő dol­gozó időbéres-e és akörül, hogy a fix órabérrel besorolt, de teljesítménybérrel elszá­molt dolgozó a nem időbére­sek kategóriájába tartozik-e. A mostani állásfoglalás sze­rint időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó három hónapjában ténylegesen fix órabérben részesült. Az eset­leges prémiumot az időbéres kereseten felül kapja, ennek havi átlagát hozzá kell szá­mítani az egyhavi fix kere­sethez. Az így kiszámított ke­resetet kell összehasonlítani az 1971. juhius hónapra azonos módon megállapított kereset­tel. Nem időbéresnek számít az a kereső, aki 1971 utolsó há­rom hónapjában — fix órabé­re ellenére — teljesítmény­bérben dolgozott, és a telje­sítmény alapján megállapított munkabérekből fix órabére arányában részesül. Gyermekruházati áruház Nyíregyházán Július elején gyermekruhá­zati áruház nyílik Nyíregyhá­zán, a Tanácsköztársaság té­ren, s Béke-szálló alatt. Ezzel az iparcikk kiskereskedelmi vállalat régi igényt teljesít: a csecsemőholmiktól a kama­szok ruházati cikkeiig mindent egy helyen lehet megvásárol­ni. Az új áruház megnyitásá­nak alapfeltétele volt, hogy nagyobb alapterülettel, kor­szerűbb felszereléssel álljon a vevők rendelkezésére, mint az áruház megnyitásává) egy­idejűleg megszűnő Zrínyi Ilo­na utcai gyermekruházati, a Tanácsköztársaság téri gyer­mekcipő és a Dózsa György úti anyák boltja. Több, mint 400 négyzetméter az áruház teljes alapterülete, ebből az eladótér 200 négyzetméteres, ahol lesz elegendő hely a vá­sárlók fogadására, az áru­készlet szinte teljes bemutatá­sára. Az áruházban mintegy 2 és fél millió forint értékű készlet lesz, ami évi 25—30 milliós forgalmat tesz lehető­vé. A nagyobb készlet és a szélesebb választék mellett a gyermekruházati áruház nyit­vatartási ideje is jobban al­kalmazkodik az igényekhez. Nyújtott, műszakban naponta 10 órán keresztül állnak majd a vásárlók rendelkezésére, s megszűnik az a korábbi kelle­metlen helyzet is, hogy az áruátvétel ideje alatt bezár­ják a boltot. A boltok átszer­vezése egyébként kapcsolódik a Zrínyi Ilona utcai nagy­áruház építési programjához is. Nagy összegű kártérítési pírben ítélkezett fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság. A perre az adott okot, hogy egy libainfluenza elleni szé­rumtól — annak rejtett hibá­ja miatt — több termelőszö­vetkezetben tömegesen hull­tak el a kislibák. Ezért az Ál­lami Biztosító csaknem 800 ezer forint biztosítási díjat fi­zetett a károsult szövetkeze­teknek, majd ennek az ősz- szegnek megtérítését kérte a szérum előállítójától és forga­lomba hozójától, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalattól. A Phylaxia azzal védekezett, hogy a gyártási előírásokat megtartotta, a gyártást illetően mulasztás, gondatlanság nem terheli, s s szérumot hatósági engedély Alapján hozta forgalomba. Ar­ra is hivatkozott, hogy a kisli­bák elhullását nem libainflu- enza, hanem egy eddig isme­retlen vírus idézte elő. A Legfelsőbb Bíróság köte­lezte a vállalatot, hogy fizesse meg az Állami Biztosító által követelt összeget. Indoklásá­ban rámutatott, hogy a szé­rum gyártásában és forgalom­ba hozatalában mulasztás terheli. Ugyanis megszegte az elvárhatóság követelményeit, mert a szérum hatását nem próbálta ki kislibákon, ha­nem megelégedett azzal, hogy ezt csupán egereken és ten­gerimalacokon tanulmányoz­ta. Ha kislibákon próbálta volna ki a hatást, nem követ­kezett volna be a tömeges el­hullás, mert az előírt 28 napos megfigyelési idő alaitt kiütkö­zött volna a szérum alkalmat­lansága. A vállalat nem men­tesülhet a kártérítés alól az­zal az okfejtéssel, hogy a szé­rumtermelés általános módo­zatainak megfelelően járt el és a gyártási előírásokat meg­tartotta. Mint gyógyszergyártó vállalatnak, az átlagosnál sok­kal nagyobb körültekintéssel kellett volna meggyőződnie a forgalomba hozandó gyógy­szer hatékonyságáról, s arról, hogy nem tartalmaz-e káros hatasú anyagot, annál is in­kább, mert tudta, hogy töme­gesen fogják használni. A li­baneveléshez jelentős népgaz­dasági érdekek fűződnek, ezért az alperestől még foko­zottabb gondosság várható el az állatnevelésben is annyira fontos gyógyszerellátás zavar­talan biztosításáért. A GYULATANYAI ALL AMI GAZDASÁGBAN 28 MILLIÓBÓL ÉPÍTIK AZ ORSZÁG ELSŐ 440 FÉRŐHELYES SZARVASMARHATELEPÉT, MŰANYAG ÉS VASFÉLHASZNÁ- LÁSSAL. (ELEK EMIL FELVÉTELE)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom