Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-27 / 150. szám

1971. Június Vf. fTBT.FT-MAGYAROTtS'ZAG 9. oMaf Augusztus Frisse bb kenyér, több sütemény Megkezdték az új nyíregyházi kenyérgyár műszaki átadását ól Még három nap Július elsején életbe lépnek az új lakásrendeletek már gépi keverőberendezés áll rendelkezésre, s megfele­lően lehet keverni a lisztet minőségétől függően. Megol­dódik a belső anyagmozgatás is. Szívóberendezéssel szál­lítják a lisztet, így elkerülhe­tő az esetleges szennyeződés. Szabályozható az üzem rela­tív páratartalma is, s ezzel a kész árunál nem fordul elő szikkadás, sőt penészedés sem. Űj technológiát vezetnek be a kenyér előállításánál is, ko­vász nélküli árut készítenek majd. Az így készült kenyér jobban tartja frissességét, s nem repedezik meg. A ke­nyérgyárban laboratórium is épült, amely lehetővé teszi a nyersanyagok rendszeres vizsgálatát a jobb minőségű kenyér előállítása érdekében. Az új üzem kapacitása 140 mázsa kenyér és 100 ezer da­rab péksütemény. így napon­ta friss, kenyér kerül az üzle­tekbe, és a péksütemény fo­gyasztásánál elérik az orszá­gos átlagot, amelynél eddig jóval alatta volt megyénk fo­gyasztása. (Eddig megyénk­ben egy fogyasztóra 0,4 deka­gramm sütemény jutott na­ponta, az országos átlag pe­dig egy egész sütemény volt). A sütőipari vállalat régi üzemében az új kenyérgyár üzembe helyezésével csökken­tik majd a termelést, ezzel megszűnik az ottani zsúfolt­ság, meglesz a lehetőség a jobb minőségű kenyér előállí­tására. Rossz cs ácsok ellen Tívirat-e a távirat? Egy lyíregyházi felmérés tapasztalatai tozifc az a Gödöllőn feladott távirat, amely 225 percig he­vert az ottani postahivatal­ban és csak utána továbbítot­ták Nyíregyházára, ahol újabb másfél óra kellett ahhoz, hogy a célba érjen. A rossz példákon kívül azonban jó re­kordok is születtek. Egy Ma­kón feladatott távirat húsz perc leforgása alatt a nyíregyházi címre ér­kezett. Tiszadobról csak 19 percig tartott az út a feladó­tól a címzettig. A több száz távirat azonban a szokásos átlagidőt járta be. Kérés a kézbesítő A statisztikát elemezve Pe­csenye Béláné, a távirda cso­portvezetője elmondta, a vi­szonylag hosszú távirati út oka, a kevés kézbesítőben ke­resendő. A postahivataltól postahivatalig tartó út az esetek többségében rövid, az elmúlt években javult gép­park eredményeképpen, a közvetlen kapcsolások révén a feladótól a kézbesítő hivata­lig viszonylag gyorsan eljut­nak a küldemények. Nyíregy­házán viszont délelőtt és dél­után két-két kézbesítőre há­rul, hogy a város egész terü­letére széthordják a távirato­kat Két-két és félóránként visszatérnek útjukról, átve­szik a közben érkezett'távira­tokat és újra elindulnak. így aztán egy-egy távirat megér­kezése sok esetben szeren­cse, vagy pech kérdése, hogy mennyi ideig tart. Ha éppen akkor érkezik a hivatalba, amikor a kézbesítő kiindul, akkor minden rendben van, viszont, ha utána veszik a gépből, akkor 120—150 percet is ott heverhet az asztalon. Még rosszabb a helyzet a külterületeken. Ide reggel in­dulnak a postások és viszik magukkal a táviratokat is. Út­juk során a tanyai nyilvános állomásokról kötelesek vissza­szólni a távirdának, hogy ér­kezett-e körzetükbe távirat. Ha igen, így a náluk lévő blankettára leírják és rögtön kézbesítik. De ha a postás nem szól vissza, vagy a távirat munkaideje után érkezik, ak­kor fél napot is várhat a cím­zett a küldeményre. A posta ezen úgy igyekszik segíteni, hogy vagy szívességet kér, vagy postások gyerekeinek adja oda a táviratot, hogy az­zal szaladjanak ki a tanyára. Ennek a kézbesítési módnak az az érdekessége, hogy a címzett esetenként 30—40 fo­rintot köteles fizetni a rendkí­vüli kézbesítés fejében. Gyors vagy lassú? Farkas Ferencné, a távköz­lési osztály vezetője Nyíregy­házán úgy vélekedik: a táv­iratok kézbesítése a városban a lehetőségekhez képest gyors. Bánkuti Gyula, Lacz- kovszki Mihály, Sztaskó Ist­ván és Valkovics László, va­lamint váltótársuk, Máj eresük János kézbesítők emberfeletti munkával igyekeznek nap mint nap a leggyorsabban ki­kézbesíteni a táviratokat. Ez a létszám viszont kicsi ahhoz, hogy a szolgáltatás megüsse azt a szintet, amit a lakosság joggal elvár. A távirattováb­bítás technikai része megfele­lő, viszont hozzá kell tenni ehhez, hogy a posta-vezér­igazgatóság a tapasztalatok felhasználásával hyilvánvaló- an növelni fogja azoknak a hivataloknak a számát, ame­lyek közvetlen távirattovábbí­tásra alkalmasak. A megye területén 23-án le­folytatott statisztikai vizsgálat — a gépi adatfeldolgozás előtt — már azt igazolja, hogy fő­leg a községekben, a tanyás területeken, a nagy külterüle­tekkel rendelkező helységek­ben kell modernizálni a kéz­besítést. Itt keresendő min­den baj oka, ezzel magyaráz­ható az, hogy a távirat, ez a leg­sürgősebb postai küldemény néha nagyon is lassan és kö­rülményesen ér a célba. Bürget Lajos A tárgyaló eremből Véget i írtek a házibulik Emiatt a korábbi munkahe­lyein fegyelmit kapott, vagy eltávolították Tavaly tavasz óta azután rendkívüli mértékben az ital rabjává vált, és botrányosan viselke­dett lakóhelye, a Vöröshad- séreg útja környékén. A bírósági iratok között ta­lálható egy kék fedelű füzet, amely egy szívbeteg asszony naplója. Napról napra követ­hető belőle, mikor jött haza éjjel Kozmáné és hogyan tört ki a „házibuli”. (így nevezték a lakók Kozmáné randalíro- zását.) Kitűnik: hónapokon keresztül alig volt egy nyu­galmas éjszakájuk az ott élőknek, sem pihenni nem tudtak, sem normálisan élni Kozmáné magatartása miatt. Éjjel, ha nem találta a kapukulcsot Kozmáné, ordí­tozott, verte az ajtót, ablako­kat tört be és rendszerint az URH-járőr kihívása vetett véget e furcsa „házibulinak”. Kozmáné elvált férjétől és egyik gyermeküket az asz- szony nevelte. A fiú most 13 éves. Élete valóban veszélybeke­rült. Amikor pedagógus szak­értővel vizsgáltatták meg, az így nyilatkozott: „A gyermek harmonikus személyiség — kialakítása és érzelmi életé­nek rendezése sürgősen kö­veteli a környezetből való kiemelést.” Július elsején lépnek élet­be a lakásépítés fejlesztésé­ről, a lakáselosztás és a lak­bérek új rendszeréről meg­jelent rendeletek. Az új jog­szabályok egyik fő alapelve, hogy a lakáskérdés megol­dása az egész társadalom ügye, tehát az az igazságos, ha a dolgozni képes állam­polgár lakásigényének és anyagi teherbíró képességé­nek megfelelően részt vál­lal a lakásépítés és -fenn­tartás költségeiből. Egyértel­műen szabályozzák azt is a jogszabályok, hogy a lakás- helyzet javítását szolgáló in­tézkedéseket a párt életszín­vonal-politikájával össz­hangban, a lakosság anyagi helyzetének kedvező válto­zásához igazodva kell meg­oldani. rendezni. A lakáshelyzet gyorsabb javításában legelső teendő a lakásépítés ütemének foko­zása. s ennek megfelelően a lakásépítési a közművesítési és a lakásprogrammal ösz- szefüggő egyéb szolgáltatási, ipari beruházások arányának növelése. Ezt a célt szolgál­ja a negyedik ötéves terv­ben előirányzott 400 000 la­kás felépítése, s a program­hoz szükséges anyagi, mű­szaki feltételek megteremté­se. A Magyar Közlöny feb­ruár 8-i számában jelentek meg a lakásrendeletek, ösz- szesen 18 elnöki tanácsi, kormány- és miniszteri ren­delet intézkedett a lakások elosztásáról és a lakásbérlet­ről. a lakásépítési hozzájá­rulásról és a lakás-haszná­latbavételi díjról, a lakbé­rekről, az albérleti és ágy­bérleti díjakról, a lakbér-hoz­zájárulásról, a lakásépítő szövetkezetekről és a külön­böző építési formák szo­ciálpolitikai kedvezményei­ről, pénzügyi feltételekről. A közérdekű intézkedése­ket a legszélesebb nyilvános­ság elé bocsátották, választ, adva a legkülönbözőbb ré­tegeket érintő sajátos kér­désekre is. A rendeleteket részletesen ismertette a saj­tó, a rádió, a televízió. A tanácsok információs irodá­kat állítottak fel. több ezer levélre válaszolt az Építés­ügyi és Városfejlesztési, va­lamint a Pénzügyminiszté­rium. A párt- és szakszer­vezeti alapszervek is széles körben megvitatták a rende­letek során felvetődött kér­déseket. A bérlakások felmérése — egy korábbi intézkedés alap­ján — még a lakásrendele­tek megjelenése előtt meg­kezdődött. Több mint ötez­ren vettek részt a lakások adatfelvételi lapjainak ki­töltésében. s csaknem 300 000 órát töltöttek el ezzel a munkával. így a március 31-i határidőig lényegében végeztek a felméréssel. Az országban valamivel több mint egymillió a bérlakás. Ebből 670 000-et a tanácsok kezelnek, mintegy 130 000 a különböző állami vállalato­ké és intézményeké, s több mint 200 000 személyi tulaj­donban lévő bérlakás. A munka legnagyobb része a tanácsi házkezelési szervekre hárult, nemcsak a saját ke­Kozmáné gyakran egész nap ivott, a gyermeket pedig rendszerint kizárta a lakás­ból, s ő kénytelen volt késő estig a városban csavarogni. Gyakran előfordult, hogy rendőrök kísérték a lakásá­ra. Ha az asszony este vala­melyik férfdismerősével tért haza, vagy pénzt adott a fiú­nak, hogy menjen moziba; vagy ráparancsolt, hogy menjen el otthonról; vagy csak a konyhába küldte ki. Megtörtént, hogy a gyermek a tyúkólban töltötte az éjsza­kát. Az asszony rendszerint el­itta a gyermektartásdíjat is, és nem egyszer előfordult, hogy a fiúnak nem volt tü­zelésükben lévő lakásaik adatait írták össze, hanem vállalatók és magánosok megbízására további 25 000 lakás felmérését is elvégez­ték. A tanácsi kezelésű lakások bérlői lényegében a határ­időig, május 31-ig megkap­ták az értesítést a lakbérek­ről, s ahol növekedett a bér­leti díj. kézhez kapták a lak­bér-hozzájárulást igazoló la­pot is. Mint ismeretes, a kom­fort nélküli lakások bére nem változott, csak az össz­komfortos, a komfortos és a félkomfortos lakás bérleti dí­ja emelkedett A lakások alapterületével. komfortfo­kozatával kapcsolatban Bu­dapesten 1600, vidéken 9000 bérlő tett észrevételt. Mind­össze 9300-an kifogásolták a lakbér-hozzájárulást igazoló lap adatait. A kifogásolá­sok viszonylag csekély szá­ma lehetővé tette, hogy gyorsan rendezzék a vitákat. A fellebbezések jelentős ré­szét már lezárták. A lakásrendeletek életbe­lépésével július 1-től kell fi­zetni az új lakbéreket. Ha a lakbér-hozzájárulási lapot a keresők munkahelyükön, a nyugdíjasok a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságon, a kereső­képtelenek pedig a tanács il­letékes osztályén már leadták, akkor a július első napjai­ban fizetendő júniusi bérek­kel együtt már megkapják — a nyugdíjasok később — az első lakbér-hozzájárulást. Vi­ta vagy fellebbezés esetén a júliusi vagy augusztusi bé­rekkel együtt, de mindenkép­pen július 1-től visszamenő­leg kapják kézhez a hozzá­járulást. A rendelkezések szerint legkésőbb szeptember 10-ig minden jogosult részére visz- szamenőleg ki kell fizetni a lakbér-hozzájárulást. A bér­lőknek nem kell megelőle­gezniük a magasabb bérleti díj különbözetét, mert a LAPSZÉLEN Vissza a Országos elsőként egy új­szerű 17 teherautóból álló gép­kocsikaraván indul ki vasár­nap reggel 6 órakor a Volán 5. sz. Vállalat nyíregyházi te­lepéről. Valamelyik kocsin Hek- mann György, a vállalat igaz­gatója ül majd a volánnál. Egy másik teherautó kormá­nyát Erős Károly műszaki igazgatóhelyettes fogja. Lesz olyan sofőrülés, amelyiken Kotricz István személyzeti osztályvezető foglal helyet, egy negyediken Puskás László csoportvezető, az ötödiken Sipos Béla osztályvezető. Ezen a napon az iroda embe­rei — országos elsőként — a Volán Tröszt országos mozgalmát indítják el: ön­kéntes (de fizetett!) vasárpa­hon mft ennie. Ilyenkor a szomszédoktól kapott ételt. Kozmáné ellen azután megindult a büntető eljárás, ő elköltözött Budapestre, a fia pedig az édesapjához, — így született meg a lakók nyugalma ebben a házban. A nyíregyházi megyei bíró­ság Kozmánét ifjúság elleni bűntett, garázdaság és ma­gánlaksértés miatt egy év és két hónap szabadságvesztés­re büntette és két évre eltil­totta a közügyektől. Elvonó­kúrát nem rendelt el a bíró­ság, mert Kozmáné tavaly ősszel önként jelentkezett er­re, de orvosi ellen javallat miatt nem lehetett azt végre­hajtani. Az ítélet jogerős. (ki) jogszabályok lehetővé teszik, hogy legkésőbb szeptember 25-ig fizessék ki a régi és az új lakbérek közötti eltérést július, augusztus és szeptem­ber hónapra. Eddig az idő­pontig azonban csak azok várhatnak a bérkülönbözet kifizetésével, akik maguk is csak később kapják meg a hozzájárulást. A nyugdíjinté­zet a háromhavi hozzájáru­lást egy összegben fizeti ki augusztus 25 és szeptember 10 között, tehát a nyugdíja­sok megvárhatják a szep­tember 25-i határidőt. Az új rendeleteknek meg­felelően április 30-ig kellett megújítani a régi lakáskérel­meket. A végleges adatok szerint Budapesten 91 000, vidéken 87 000, tehát össze­sen 178 000 lakáskérelmet is­mételtek meg az igénylők, holott korábban a tanácsok csaknem 50 százalékkal több igénylést tartottak nyilván. A kérelmezőknek több mint 50 százaléka tanácsi értéke^ sítésű szövetkezeti lakást, 1— 2 százaléka társasházi la­kást. s Budapesten 46. vi­déken 48 százaléka kért ta­nácsi bérlakást. A családok többsége tehát szívesen hoz anyagi áldozatot lakáshelyze­tének megjavításáért. Mi­után a jelenlegi lakáfekiuta­lási névjegyzék érvénye jú­nius 30-án megszűnik, a ta­nácsok a megújított, illetve az újabb lakásigénylések alapján július 1-ig készítik el asz új lakáfekiutalási név­jegyzéket. Ebben is elsősor­ban azokat veszik számítás­ba. akik már a régiben is szerepeltek. E jegyzékbe azonban csak annyi igényjo­gosultat vesznek fel, ahánynak a kérelmét ez év végéig előreláthatólag telje­síthetik. A megújított lakás­kérelmeket társadalmi bizott­ságok vizsgálják meg és a helyi körülmények mérlege­lése alapján alakítják ki az igények kielégítésének igaz­ságos sorrendjét volánhoz pi munkamozgalmat: mint arról már hírt adtunk. Miért van erre szükség? Azért, mert a pártkongresszus határozata értelmében az a cél, hogy a gépkocsivezetők havi munkateljesítménye kö­zelítse meg lefelé a normális 210 órát. Ma már szabad szombatos igen sok közleke­dési dolgozó is. Ugyanakkor nagyon komoly népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a vagonok ne maradjanak kirakattanul, hogy a munkahelyére érkező építőipari útépítő dol­gozó ne várjon dél­ig hétfőn az első anyag­szállítmány megérkezésére, hanem azt már vasárnap elő­készítsék neki. Arról nem is beszélve, hogy például ^ az élelmiszer-kereskedelem is el legyen látva hét elején is áruval. Ez mind közlekedési feladat. Száz gépkocsivezetőnek vol­na helye még a Nyíregyházi Volán 5. sz. Vállalatnál. De ha nincs, önkéntes jelentke­zés alapján — tehát nem kö­telezően — mozgalmat indí­tott a Volán Tröszt: aki akar még egy kis pénzt ke­resni, vasárnap is üljön a kormány mellé néhányszor, felváltva, havonta legalább egyszer. A jelszó: „Vissza a volánhoz”. A mozgalmat va­sárnap reggel indítja meg Nyíregyházán a vállalat 17 vezető beosztású dolgozója személyes példamutatásként. Egyébként nagyon fontos munkát fognak végezni: az útépítők számára hoznak Tárcáiról a nyíregyházi ke­verőtelepre kőzúzalékot. (gesztelyO Pénteken délelőtt megkez­dődött a műszaki át dása a Nyíregyházán épülő ij ke­nyérgyárnak. A I ,5 millió forintos beruházáss ! készült üzemben a teljes n iszaki át­adás után előrelát! tólag 2 hét múlva kezdik n :g a pró­basütéseket, s augu stus el­sejétől már a fogya :tók asz­talára kerüj a kersj rű gyár terméke. Az új kenyérgyár üzembe helyezésével elsősoi ián a kenyér minőségénél várható jelentős javulás. A két sütő­teres olajtüzelésű j izkemen- cékben sokkal jobb kenyér készíthető, mint a >gi szén- tüzelésű kemencék! n. A ré­gi üzemben a liszt keverése jelentette a legnag; )bb gon­dot a szakemberek sk. Itt „Uezleteink megk eteeseere ma 2 orakor vaarla = Ba­logh-)-”. A távirato Nyíregy­házán adták fel 19! . június 23-án, reggel 9 óra l perckor, a címzett Nyíregyhí án 11 óra 55 perckor kapta ! Ízhez a sürgős üzenetet. A cövetkező táviratfeladás ide i ugyan­ezen nap 13,< perc. Nyíregyházáról inc 1 a táv­irat Tiszakanyárra „Holnap délelőtt néhány órs a beláto­gatok, Lajos.” A ti sakanyári posta néhány perc< 1 fél 4 előtt házhoz viszi i külde­ményt. Június 23-án a p< ta vezér- igazgatójának utas ására az ország 3200 postal) /atalában nyomon követték . feladott táviratokat. Kérdő ren rög­zítették a felvételtő a továb­bításig eltelt időt, a címzett postahivataltól az ügyfélig megtett út időho izát. így történt ez Nyíregyl izán és a megye nyolc olyan ostahiva- talában is, ahol 1 l rend­szerű távirattovábt ás törté­nik. Mérték a nagj m sürgős üzenet sebességét, I szén nem mindegy az, hogy e y távirat a felvételtől az ügyfélig mennyi idő alatt ér el. Napi forgalon 1200 A nyíregyházi 1- 3 posta- hivatalban 1200 táv -atot fo­gadtak, illetve tov Dbítottak. A géppel rendelk ző posták mellett a kisebb hi' italok te­lefonon küldték idi a felvett szövegeket. Szokás s, átlagos hétköznapi forgalot volt, ez mondható. A kérde ven sora­koztak a bejegyzi ek. Volt olyan távirat, am« y Buda­pestről egy nyiregy ázi belte­rületi címzetthez 245 perc alatt érkezett meg. á csúcsot kétségtelenül egy íebrecen- ből nyíregyházi k lterületre küldött távirat tartotta, melynek 375 p :c volt szüksége ahhoz, ho y a cím­zetthez jusson. Páti háról egy küldeménynek 154 ere volt az útja a címzettig Hasonló­an a rossz rekordol közé tar­■i .................... i " —■ — Ritkaság, hogy ) )k olyan bűntettek miatt örüljenek bíróság elé, mint I izma Jó- zsefné 46 éves : üregyházi lakos. Az eljárás a sok URH- kihívás után ren< íri felje léntéssel indult, és két célja volt: biztosítani •< környék­beli lakók nyugaln it és Koz­máné fiának élet ;, mert — mint a rendőri n gállapítás szól — ha körűin nyei nem változnak meg, ükségsze- rűen bűntetteket 1 g elkövet­ni. .^Kozmáné már é’ >k óta ita- lazó életmódot folytatott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom