Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-26 / 149. szám

Un. fünft» u. KELOT-MAGYAROftSZÄ© 8. o!(Jäf Komplex faladat Vízmű és tisztítás Nyíregyházán A megoldás 1971-re várható Ä kótfeji vízmű kútjai napi 16 ezer köbméter vizet ter­melnek a most befejeződő bővítéssel. A szakemberek véleménye szerint ennyit hosszú távon képes szolgál­tatni a vízmű. Ezt a mennyi­séget a fogyasztási csúcsok­ban már napjainkban meg is „issza” Nyíregyháza. Az üze­mek, a háztartások vízfel­használása állandóan növek­szik, csupán a lakosság napi vízfogyasztása ezer köbméter­rel nő évente. Nem kíván bonyolult szá­mítási műveletet, hogy kiszá­mítsuk: két-három éven be­lül kevés lesz ez a vízmeny- nyiség is, amely pedig duplá­ja annak, amennyivel a vá­rosi vízmű első esztendejében üzembe lépett. A nagyvárosok hovatovább állandósuló vízgondjai tehát elérték Nyíregyházát is. És ezúttal nem a műszaki okok­ból bekövetkező vízellátási zavarokra gondolunk. Hanem arra, hogy az ötéves terv má­sodik félébén újabb vízigé­nyes gyárak — a zsákgyár, a tejporgyár, az új gumigyár — kezdik meg a termelést, sok száz új lakást magába foglaló városrész épül fel az Északi lakótélép peremén, a Sóstói erdőig. Nem tűnik te­hát soknak az illetékes szak­emberek becslése: további napi nyolcezer köbméter vi­zet kell előteremteni, behoz­ni a megyeszékhelyre 1974-re, Kótajban már nincs lehető­ség a további vízfeltárásra. Ezért a város megnyugtató vízellátását csak egy újabb víztermelő telep kiépítésével lehet megoldani. Adtunk már hírt arról, hogy a víz- és csatornamű vállalat Nyírte- lek-Bélegrád térségében vé­geztetett kutatófúrásokat. Ezek eredményé biztató: mélyfúrású kutakkal 20 ezer köbméter vizet lehet nyerni ebben a körzetben, és vi­szonylag közel Nyíregyházá­hoz. Ezért már bizonyos, hogy a II. számú városi vízmű itt épül meg a következő évek­ben, s 1074 elején üzembe lép a napi tízezer köbméter vi­zet szolgáltató víztermelő te­lep. Ennek a beruházásnak vár­ható költsége meghaladja a 170 millió forintot. Ez a ha­talmas összeg csak egy része a városi közművekkel össze­függő, a következő években várható további kiadásoknak. A vízművesítés komplex fel­adat. A városba fogyasztásra bevezetett vizet felhasználás után — szennyvíz formájá­ban — el is kell vezetni, gondoskodni kell megtisztí­tásáról. A meglévő szennyvíztisztító telepünk kapacitása sem ele­gendő a megnőtt és tovább fokozódó vízfelhasználás „végtermékének” fogadására. Bővíteni kell a telepet is, a munka sürgős, legalább any- nyira, mint a II. számú víz­mű megépítése. Tehát a kivi­telezést nagyobb részben vég­ző új építővállalatunkra, a Közmű- és Mélyépítő Válla­latra gondos előkészítést igénylő munka vár, hogy határidőre, ugyancsak 1974 első felére üzemképes álla­potban átadhassa a város bő­vített szennyvíztisztítóját. Enélkül ugyanis az új vízmü­vet sem tudják működésbe helyezni. A kiviteli tervek elkészül­tek, és biztosítottnak látszik az előirányzott 60 millió fo­rint feletti költség pénzügyi fedezete is, amelyből a víz- és csatornamű vállalatnál ki­dolgozott, viszonylag olcsó megoldású tisztítórendszert építenek a város jelenlegi szennyvíztisztító telepén. Eredményes a vietnami takaróakció megyénkben Május másodikén, anyák napján hirdette meg a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa a Takarót a vietnami gyer­mekeknek akciót. A felhívás nagy visszhangot váltott ki a magyar nőtársadalomból. Megyénkben a Hazafias Nép­front nőbizóttsága megyei ülésen hozott határozatot ar­ról, hogy asszonyaink és leányaink is bekapcsolódnak a nemes mozgalomba. A Vietnami nép iránt érzett szolidaritást fejezi ki, hogy már eddig is több üzemből küldtek Budapestre takaró­kat az asszonyok. Több helyről érkezett jelzés, högv a tsz-asszonyók fonalat vet­tek és a községi nóbizottsá- gok tágjai ezekből készítik a kit plédekét. Az országos nőtanácsnál már arról tájékoztatták, hogy több száz takaró érke­zett hozzájuk. Sok helyén a szociális otthonok lakói vállalkoztak arra. hogy a beküldött fonalat dolgozzák fél. Az időhiány vágy a ké­zimunkához nem értés miatt sók asszony ugyanis azt ajánlotta fel. hogy megveszi az anyagot, és azt bocsátja ráérő asszonytársai rendel­kezésére. Ilyen kezdeménye­zés a megyében is volt. A decemberig tartó akció fellendülésére Szabolcsban az őszi és téli hónapokban számítanak, amikor a náBV nyári munka után az asz- sZonyok felszabadulnak. és esténként ráérnek kötni, horgolni. Nyárforduló ufón 93 nap, 15 óra — ennyi az egész A közfelfogás szerint min­dig június 21-én kezdődik a nyár. A meteorológusok szá­mításai kissé mások, általá­ban egy nap a különbség: az idén például 1971. június 22- én, 2 órakor kezdődött ez a kedvelt évszak. A néphit azonban a nyárfordulót év­századokon — vagy -ezrede- ken? — át június 24-re tet­te, mely nap Szent Iván nap­ja. Jókedv Aki már látta a magyar kártya piros ászát, az tudja: a nagykalapos hölgy a vi­rágokkal igazi derűs jelen­ség. Nem véletlen, a nyár mindig és mindenütt és hoz­zátehetjük mindenkinél az örömmel jelent egyet. Haydn Évszakok oratóriumában pél­dául ez a tétel a legkönnye­debb, -vidámabb, -változato­sabb. A szólamok és a hang- szerelés szinte bohókás han­gulatot ad a nagyszerű ter­mészet- és hangulatfestő mű­nek. Vagy nézzük Shakes­peare Szentivánéji álom című színdarabját. Puck, a bolon­dozó megadja az alaphangot, szerelem, jókedv és tréfa, már-már szertelen vigalom szövi át meg át a művet. De nincsen ez másként a szentivánéji néphagyomá­nyokban sem. A Magyaror­szágon is ismert, feljegyzett szentivánének, a csélekvő ha­gyományok gazdag és színes sokadalma, a vidám, szerel­mes végén fogta meg az éle­tet. Minden sora pajzán, gon­dolatmenete már a pikantéria határán mozog. Volt hely, ahol a régi ének szerint „éj­fél felé minden legénynek egy lányt hajtottak az ölébe”. Kezdetek A nyárfőrdulóra a falvak­ban régen nagy gonddal ké­szültek. Amolyan műsort szerkesztettek, melybe bele­tartózott a dal, a tánc, a sze­relem megjelenítése, sőt, gya­korlata is. A magyar szent­ivánéji dal így szól: Érik a ropogós cseresznye, / Leányra fordul a szerencse, / Érik a cseresznye levele, / Búsúl a kislány, hogy nincs szereteje. Azután felgyulladt a mág­lya, és a jelenlévők átugrál­ták á tüzet. Hosszú völt a szentivánéj, bár a legrövi­debb éjszaka az évben, de hosszúvá tetté, hogy minden­kinek át kellett szökkenni a máglyán. Néprajzosok szerint a tűzimádás, a napimádás elemei találhatók ebben, Sőt az ősi emberáldozatra is kö­vetkeztetni lehet, ha a dalok szövegét elemezzük. E szer­tartás nyoma fellelhető az egyiptomiaknál és az aszté- koknál is, ami ékesen bizo­nyítja: a nyárforduló, a csil­lagászati esemény körül vi­lágszerte kislákült'>k áz örömet jeléntő aktusok. Szokások Míg a Szellemi népra jz cí­mű könyv S6k ilyen érdekes népszokást gyűjt össze, addig A tárgyalóteremből •« Üzérkedő kupecek Két sókat próbált kupec állott a napokban a nyír­egyházi megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa előtt Lakatos Péter 51 éves és La­katos István nyírtét! lakosok Mindkettőjük vóít már bíró­ság előtt. Lakatos Péter öt­ször Lakatos István pedig csak háromszor, de a súlyo­sabb büntetéseket ő kapta. (Éveket töltött börtönben, fő­ként verekedés és — miként társa — üzérkedés miatt.) Lakatos Péter pásztor volt a községben de ezt a fő- foglalkozását inkább mellé­kesen űzte. és fia látta el helyette a feladatokat. Laka­tos az üzérkedést tekintette fő jövedelemforrásának, járta a környékbeli vásárokat, s nagy üzletekét csinált a mostanában konjunktúrát mutató szarvasmarhavevés- béh ás ^eladásban. Volt úgy. hogy négy-ölt bikát is fel­vásárolt égy helyen és vitte máshová. S hogy milyen nagyüzemi módszerekkel dol­gozott. mi sem bizonyítja jobban, hogy nem hajtotta, hanem teherautót bérelt és azóh szállította. Ketten tavaly, mindössze néhány hónap alatt több mint százezer forintos for­galmat bonyolítottak le csak olyan bikákkal, üszőkkel és tehenekkel, amelyekből a nyomozás során „probléma” lett. (Ezenkívül persze még sok más üzlet felfedetlen maradhatott, legfeljebb azt tudjuk róla. hógy valahon­nan szereztek egy tehenet, vagy valakitől vettek egy üszőt. Hogy honnan lett és hová? Már ők sem emlékez­nek pontosan.) Adásvétel közben Lakatos Péter meglepő furfanggal — mér ahhoz képest meglepő, hogy Lakatos sem írni. sem Olvasni nem tud — bé is csapta rendszerint az el­adókat. Például a nagykállói vá­sárban vett egy üszőt. A vé­telárból visszatartott 2500 forintot, míg — úgymond — az eladó a járlatlevélet el nem küldi. Aztán az hiába küldte, csak ézer forintot si­került a hátralékból behaj­tani Lakatoson. Egy hosszúpályi eladó 3800, egy kántorjáriosi 2190. egy nyírábrányi 2200 forintja után futhat egy darabig. Rendszerint hiába kérést#? őt is az eladók, meg az ál­latot is. — ő már egy má­sik vásárban alkudott, az állatot pedig —1 jókora ha­szonnal — rég továbbadta. Lényegében Lakatos Ist­ván is ugyanezt csinálta, legfeljebb kisebb összeggel csapta be az eladókat. Bű­nük tehát kettős volt: csal­a mai ember a nyarat sok­kal praktikusabban szemléli. Először is tudja, hogy — és most idézet a Természettudo­mányi Lexikonból —, „a nyár hossza középnyáridőben 93 nap 15 óra”. A tűzugrálás és szentiván­éji dal helyett új szertartások jöttek divatba, a nyaralási előkészületek, amelyek ha nem is olyan rigmusba kí- vánkozóak, de legalább olyan bonyolultak, mint a néphit­béli játék. Mindehhez ref­rénnek jön a meteorológiai intézet szinte óránként fel­hangzó jelentése a várható időről, és végül valami, a rég­múltra emlékeztet: a nyaralók kiülnek a nap alá, és égetik magukat, legalább két hétig. Mindenki siet, hogy mara­déktalanul élvezze a rendel­kezésre álló 2247 órát — mert végtére, csupán ennyi az egész. 2247 óra, mely idő alatt mind rövidebbek lesz­nek a nappalok, hosszabbod­nak az éjjelek, 93 nap és 15 óra az egész kalászt érlelő, pihenést kínáló, napsütéses meleg évszak, a költőiét, mu­zsikusokat ihlető csodálatos nyár. (bürget) Uj gyógyszertárak a megyében Mindenütt segítenek a tanácsok és szociális helyiségekkel el­látott. A gyógyszertárhoz két, kétszobás fürdőszobás szol­gálati lakás épül. Még eb­ben az évben hozzákezde­nek a csengeri gyógyszertár építéséhez is. Ez a gyógy­szertár is közel 2 millió fo­rintos beruházással készül a községi tanács támogatásá­val. 1972-ben adják át a for­galomnak. Rozsály községben eddig nem volt gyógyszertár. A tanácsokkal egyetértésben határozták el, hogy az új gyógyszertárat nem Gacsály- ban, hahem itt építik fel. Itt telket, épületet kaptak és az építkezést 1972-ben már be is fejezik. Az építést a rozsályi tsz építőbrigádja végzi. A légközelebbi tervekhez tartozik még, hogy Deme- cserben, Nagyecseden és Vásárosnafnényban építenek gyógyszertárakat. A tárgya­lások folyamatban vannak, az építési és beruházási költ­ségékre 3 millió forintot irá­nyozták elő. F. P. Diákok a konzervgyárban Gumicsizma, fehér köpeny, szorosan hátrakötött piros pettyes, vagy fehér fejkendő — ez bizony nem a tizenhat éves ’ diáklányok öltözete. Mégis láthatóan jól érzik ma­gukat ebben az új „szerelés­ben” azok a kislányok, akik a szünidő egy részét a Nyír­egyházi Konzervgyárban töl­tik. Száztíz középiskolás fiút és lányt vettek fel eddig a gyü­mölcsüzembe és még majd­nem ugyanannyinak tudnak munkát adni a szünidő hát­ralévő részében. A gyerekek­nek vakáció a nyár, a gyár­nak a szezon kezdete, egyre nehezebb munka. Itt az ubor­kaszezon nem ugyanaz, mint a köztudatban. Ha „bejön” az uborka, itt akkor Van a leg­nagyobb munka. Igaz a diá- kök nem állhatnak a gépso­rok mellé, de a könnyebb munkákhál égy-egy diákkéz majdnem annyit ér, mint a felnőtteké. Bajdik András üzemgazda­sági Osztályvezető elégedett a diákokkal. Évek óta ez az üzem adja a legtöbb munka- alkalmat a vahációzóknalt. Munkakönyv nélkül dolgoz­nak, szerződéssel. Alkalma­zásukhoz iskolalátogatási iga­zolványt kapnak, az iskola dönti el, kiket enged nyári munkára. Általában a jobb tanulmányi eredményt elért tanulókat. Idén a középisko­lásokon kívül a főiskolásokat is megkeresték, azonban sérti á tanárképzőből, sem a fel­sőfokú technikumból nem akadt jelentkező. Akik jöttek, eddig elége­dettek. Szamócát „csumáz­tak, amikór a Vételárat nem fizették ki egészen az el­adóknak; másodsorban az, hogy továbhtartás nélkül, ki­zárólag a gyors és nagy ha­szon megszerzése érdekében vásárolták meg az állatokat. Az eladáshoz azért állandó Vevők is kellettek. Lakatos István például rendszerint á berkészi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-be Vitte a felvásárolt állatokat. A két újfajta marhakeres­kedő a jelentős haszonnal járó kupeckédés mellett 16 ezer forinttal be is csapta az eladókat. A bíróság Lakatos Pétert 26, Lakátós Istvánt pedig 20 hónap szabadságvesztésre büntette, mindkettőjüket el­tiltotta két évre a köz­ügyektől, s egyenként ötezer forint elkobzást pótló egyén- érték megfizetésére kötelezte őket. Az ítélet jogerős. (ki) nak”, tisztítanak teljesít­ménybérben. Papp Máriának igen nehéz dolga lehet kilenc­ven gyerekre felügyelni — ő a diákok csoportvezetője. Ma­ga is alig van túl a diákko­ron, egyik-másik kislánnyal könnyen össze lehetne té­veszteni. Csak a biztonsága üt el a többiekétől, ő otthon van. Itt szerzett szakmun­kás bizonyítványt a gyárban. Találomra választunk ki néhány kislányt — mondják el, mit jelent a pénzkereseten kívül, diákból „munkássá” átalakulni. — Rövid ideje vagyunk még itt — kezdik — és a felnőttekkel nem sök kapcso­latunk van. Külön csoport­ban, csupa diák, így nem volt nehéz elkezdeni. BlazíoVSZky Mercédés a gyár legrégebbi ismerőse. Édesapja á tmk-ban dolgo­zik, ez az egyik ók, amiért ide jött dolgozni. Még hatodikos korom­ban voltam itt először, azóta nagyon sokat fejlődött a gyár — ezt olyan komolyan és mgfontóltan mondja, a ti­zenhat évével, hogy él kell hinni ezt az értékelést. Fecske Eriká pontosan az ellentéte a komolyságának, a szeme mindig nevet, vidám, talpraesett. Tavaly egy hétig dolgozott a gyárban, kétszáz forintot keresett. — Most újra idejöttem. Szeretnék hosszabb ideig ma­radni, nem úgy, mint tavaly. Mindketten Apagyról jár­nak be. Szerencsések a mű­szak beosztásával, beérnek nyolc órára és délután is ké­nyelmesen elkészülhetnek a vonat indulásáig. A bérlethez á vállalat ugyanúgy hozzájá­rul, mint a felnőtt dolgozók­nál. — Csak az a baj, hogy reg­gel mindig elkeserít az uta­zás. Alig várjuk, hogy ideér­jen a vonat. Mihdig zsúfolt, a lépcsőkön is utaznak. Volt olyan, hogy csak a postako­csiban kaptunk helyet. Gáti Erzsiké és Veres Márti nyíregyháziak. Erzsiké a ne­gyedik osztálynak és az érett­séginek vág neki szeptember­ben. Utána dolgozni fog, de nem készül a konzervgyárba; Még nem tudja, hol kap majd munkát. Minden nyáron dol­gozik, ismer már egy pár helyet, „veterán” munkás. — Kilencen vagyunk test­vérek. Én a közepén vagyok, négy idősebb, négy kisebb. Jól jön a kereset. Már döntöttem, mi legyen vele. A szüleimnek adom, ők tudják a legjobban mire van szükségünk. Többen készülnék építőtá­borba, kirándulni. Zsebpénz­nek szánják a keresetet és ha marad, jó lesz tankönyvekre. Egyikük sem tölti itt az egész nyarat. Elvégre szünidő az szünidő. Véres Márti nagyon komoly munkára készük Kreolbőrű, bogárszemű kis­lány és olyan természetesen mondja, hogy pályázatot ír a második év kezdetére. — Még a szünidő élőtt meg­kaptuk az iskolában a bioló­gia szakkörben a nyári fel­adatot. A bátorliget? arboré­tumot készülök „felfedezni" a szünidő megmaradó részében. Mindig érdekelt a természet, a növények, állatok, Úgy hal­lottam, ősgyíkok is vannak az évezredes növények kö­zött. Érről készítek tanul­mányt és Ősszel továbbadom a társaimnak. Okosan, előre szervezett programmal készültek a nyárra, ebben egy állomás a munka. Abban egyetértenek, hogy a gyár hatalmas mére­tei, a gyümölcs és a főzelék­üzem nagy csarnoka vala- mennyiüket lenyűgözte. Nem ördögi dolog ez a munka, csak... — Csak a normákkal van egy kis baj. Még nem tud­tunk belejönni. A szamócá­ból óránként szemnagyságot vettek, mert attól is függ a teljesítmény. A nagyokból megvan a norma, a kicsikből nehezebben. Ha teljesítjük, akkor érvényes a 6,60-as óra­bér. Amikor megkérdezem, tud­ják-e, hogy kezdő szakmun­kásnak sok helyen 6—6,50-eS órabért adnak, élcsodálkoz­nak. Azt hitték, sókkal töb­bet. Nem is gondolták, hogy Ilyen fontos a munkájuk. Baraksó Erzsébet Sugárkezelt vetőmagok Az atomenergia békés cé­lokra történő félhasználásá­nak egyik gyakorlati útja az ionizáló sugárzások mezőgaz­dasági alkalmazása, például a különböző növénymagvak vetés előtti kezelése. Az ipar ma már sorozatban állítja elő a képen látható, köny- nyen szállítható gamma­sugaras berendezést. Megállapították, hogy a niagok Vetés előtti Sugárke­zelése 5—20 százalékkal eme­li a gabona és hüvelyes kul­túrák terméshozamát. így pl. a szemes kukorica többletho­zama 8—9 mázsát, a silóku­koricáé még ennél is jóval többet tesz ki hektáronként. A gazdaságossági számítások szerint a beruházás megté­rülése rendkívül kedvező, alig egy év. A gyógyszertári központ­ban arról érdeklődtünk, mi­lyen terveik vannak a kor­szerűsítésre, bővítésre. Elmondták: jelenleg Nyír­egyházán egyedül a Vörös­hadsereg úti gyógyszertár új­jáépítésé. illetve korsze­rűsítése van folyamat­ban. Remélik, hogy a jövő hónap végén át tudják adni a forgalomnak. Tarpán június 2-án adták át a kétmillió forintos beru­házásból létesített gyógy­szertárat, amely központi fű­téssel van ellátva, rendkí­vül korszerű a berendezése. Építéséhez a községi tanács is besegített. A gyógyszer- tárhoz szolgálati lakás is tartozik. Balkányban is új gyógy­szertár épül. A munkálatok már a második emeletén folynak. A község itt is hoz­zájárult a költségekhez. A gyógyszertár építése közel 2 millió forintos beruházást igényel. A gávai új gyógyszertár is a mái igényeknek megfelelő lesz. Tágas eladóteremmel, megfelelő laboratóriummal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom