Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-24 / 147. szám

i?71. júniys H KELET-MAGYARORSZao 9. oWa, GAZDASÁGI IEGYZETEK; Építők felkészülése Nemrégen írtuk le, hogy 21 800 lakást kell felépíteni Szabolcs-Szatmár megyében a IV. ötéves terv időszaka alatt, hogy a legjogosabb la­kásigényeket ki lehessen elé­gíteni. Ez a lakásmennyiség alaposan meghaladja a me­gye jelenlegi építőipari ka­pacitását, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy or­szágos átlagban 7—8 száza­lékkal növekszik az építőipar termelése. Ha teljesíteni akarjuk tervünket, akkor ná­lunk ezt túl kell lépni és legalább 10—12 százalékkal kell növelni a kapacitást. A legtöbb lakás — mintegy tizenháromezer — felépítése a szocialista építőiparra vár, éppen ezért a legnagyobb fej­lesztést is ezek a vállalatok igénylik. Közöttük is elsősor­ban az állami építőipari vál­lalatnál, mert a lakásépítési technológia korszerűsítése, valamint a tömegtermelés tő’ vábbi kiszélesítése itt érhető el leginkább. Mivel a szövetkezeti építő­ipar eddig hagyományos épí­tési technolc "iával oldotta meg lakásépítési feladatait, ennek a szektornak 80 száza­lékkal kívánatos növelni ka­pacitását. Ennek legjárhatóbb útja itt is a korszerű építési technológiák alkalmazása. Ezt els korban a helyi lehetősé­gek kihasználásával — pél­dául a Fehérgyarmati Tégla­gyár középtéglablokkjainak alkalmazásával — lehet meg­valósítani, de az ötéves terv második felében már a fej­lettebb szövetkezeteket fel kell készíteni a Kazincbarci­kai Könnyűbetonelemgyár termékeinek felhasználásra, az alagútzsalus, illetve a pa­nel rendszerű építési techno­lógia bevezetésére. Ez már önmagában is meg­határozza, hogy néhány sző vetkezetet az átlagosnál job­ban szükséges fejleszteni. Hogy melyek legyenek ezek a ktsz-ek, a jelenlegi felké­szültségük mellett azt is fi­gyelembe kellett venni, hogy azokon a településeken — vagy azokhoz közel — legye­nek. ahol több lakást kell felépíteni. így esett a vá­lasztás a Nyíregyházi és a Kisvárdai Építőipari Ktsz-re, a Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari, a Nyírbátori Építőipari és Szakipari, va­lamint a Tiszavasvári Vegyes Ktsz-re, mert a lehetőségek kutatása közben kiderült: ezekben a szövetkezetekben lehet a legkisebb beruházás­sal áttérni a középblokkos építési technológiára. Természetesen még így is milliókba kerül az alapgép­láncok beszerzése — két és fél millió ktsz-enként — és ezt a középtávú fejlesztés so­rán egyik szövetkezet sem tudná egyedül fejlesztési alapjából összerakni. Ezért a megyei tanács és a megyei szövetség a kölcsönös támo­gatási alapjából négy-ötmil­lió forintot kapnak ezek a ktsz-ek, ami az összes fejlesz­tési eszközök 30—40 százalé­ka. / -'haz azonban, hogy a la­kások felépüljenek, kiemel­ten keli kezelni az építőipari beruházásokat és ki kell használni a nem tisztán ma­gasépítési profillal rendelke­ző építőpari szervezetekben rejlő lehetőségeket is. B. J. 0 Uj típusú képzés Szokatlanul tartalmas, egész napos oktatás színhelye volt június kilencedikén a kisvárdai járási hivatal épür lete. A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya és a járási hivatal élelmiszer-gazdasági és ke­reskedelmi osztálya, vala­mint a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat közremű­ködésével a járás termelőszö­vetkezeteinek azok a szakem­berei részesültek eligazítás­ban, akiknek a beosztása: gépjármű-ügyintéző. A név nagyon fontos mun­kakört jelez- Milliók, sőt, mii* liárdok mennek el forintban Szabolcs-Szatmár megyében is szállításra, üzemanyagra, gépkocsijavításra. Az újszerű oktatási forma arra tanította meg az eddig szürke közem­berként szolgáló felelősöket, hogy jogkörük, sőt kötelessé^ gük ellenőrizni a temérdek termelőszövetkezeti gépjármű műszaki állapotát, üzem­anyag-fogyasztását, az üres­járatokat. Okkal, vagy ok nélkül ne herdálja senki a drága üzemanyagot. A javí­tásra költött pénz sokszoro­san megtérül az üzemképes, munkára fogható gépjármű­vek hasznával, feltéve, ha ez­zel a hallatlanul nagy érték­kel okosan gazdálkodunk. Az is kiderült az oktatás­ból, — melyet a legjobb szakemberekkel tartatott meg a megyei tanács. — hogy a balesetvédelem és a gépjár­művek jó állapota milyen szorosan összefüggő dolgok. Azgal a gépjárművel, vagy mezőgazdasági géppel lesz a legkevesebb baleset is, amely­nek a műszaki állapota kifo­gástalan. És fordítva: ahol volt gond a gépek karban­tartásira, ijzembiztqs állapo­tuk meghosszabbítására, ott elvben a velük bánó embe­rekre" is vigyáztak. így fedi egymást a szorosan vett nép- gazdasági érdek, az autógu­mik, tengelyek, az üzemanyag »zó snores értelmében ■** vett gazdaságos felhasználása a humánummal, az emberekkel való törődéssel. Hiszen végül is többnyire még nem auto­matákkal dolgozunk. Minden gép mellett ember is van. S „ha szól neki, az érti a sza­vát,” Az igazi munkás mindig is szerette segítőtársát, a gé­pet. Csak eleget kell tenni anyagi kéréseinek, hogy le­gyen alkatrész, javítóműhely és törődés vezetői részéről is a gépekkel, melyek végül is az ember engedelmes szolgái, ha jól bánnak vele. De el­lenséggé válhat, ha elhanya­golják^ Ennek a szemléletnek az érvényesülése tetszik legin­kább az új típusú tovább­képzési forma tananyagában. A kisvárdai, újszerű eliga­zítást szeptemberig követni fogják hasonlók egész Sza- boles-Szatmár megye terüle­tén, mind a hét járásban. Ez­zel elértük, hogy egy hozzá­értő gárda szól bele abba, amin dolgozunk, abból több legyen a forint. Mert erről is volt szó. G. N. Z. Egy helyett nyolc-tíz Lakás a dolgozónak A haszon közös, s egyformán érdekünk Eddig sem volt ismeretlen a dolgozók vállalati segítése, ha lakásról volt szó. Az ed­digi módszerekkel azonban vállalatonként és évenként legfeljebb 2—3 szolgálati la­kást biztosíthattak. Ez a mennyiség kevés. A Nyíregy­házán most alakuló új lakás- építési forma, a lakásépítő szövetkezet, ezenbelül a vál­lalati támogatás, eddig nem alkalmazott lehetőségeket biztosit a dolgozók lakásépít­kezéseihez. Üj lehetőségek Az, hogy a lakásépítő szö­vetkezetbe volt jelentkezést nem egy harmadik szervnél, hanem mindenkinek a saját vállalatánál lehet megtenni, már vállalati'érrfek is. Hi­szen a vállalat javasol, bele­szól ki kapja meg ilyen for­mában a lakását. A törzs- gárda kialakítására pedig et- tői jobb lehetőség jelenleg nincs. .«—— i)(n—iiámip i ni a vállfátok . nemcsak dönthetnek a lakások oda­ítélésében, hanem segíthet­nek js dolgozóiknak a fel­építésében. Kecskeméten és még néhány más várpsban, ahol kísérletképpen már ko­rábban megalakították az el­ső lakásépítő szövetkezeteket, néhány üzemben a támoga­tás formáit és nagyságrend­jét a kollektív szerződések-, ben is megfogalmazták. Ilyen módszerekkel egyet­len szolgálati lakás árán 8— 10 dolgozó kaphatott egyen­ként 20—30 ezer forint szö­vetkezeti lakásépítési támo­gatást. Korábban a vállala­tok fejlesztési alapjuknak csupán 10 százalékát hasz­nálhatták fel lakásépítkezés­re. Az új rendelkezések sze­rint ez is változott. Most akár a teljes alapot kifizet­hetik ilyen célokra. A készpénzes segítésen be­lül is többféle lehetőség kí­nálkozik. A vállalatok rész­ben vagy egészben kifizethe­tik dolgozóik helyett az épít­kezés illetve a telekvásárlás készpénzelőlegét. Az előle­get, vállalattól és lehetősé­gektől függően, kamattal és kamat nélkül is adhatják. Sőt, más megyében erre is van példa, elengedhetik a tar­tozást, ha az építtető dolgozó folyamatosan 10 évet dolgo­zik a vállalatnál az összeg folyósításától kezdve. Hogy ez a fajta támogatás mennyire jól lön majd a szabolcsi dolgozóknak és a vállalatoknak is, azt a mód­szert már alkalmazó üzemek munkaerő-vándorlásának po­zitív adataiból mérhetjük le Pénzzel és géppel Nyíregyházán csak a máso­dik negyedévben alakult meg az első lakásépítő szövetke­zet. A cél, hogy a tagok, az építtetők nagy része dolgozó ember, munkás legyen. Nem érdektelen, hogy a készpén­zes támogatás mellett és ezenkívül milyen lehetőségeik lehetnek még arra, hogy könnyebben, olesóbban, gyor­sabban juthassanak lakás­hoz. A vállalatok nemcsak kész­pénzzel, hanem gépekkel is segíthetik dolgozóikat. Szin­te valamennyi üzem rendel­kezik szállítóeszközökkel, amelyeket csak üzemanyag­megtérítés mellett „C” me­netlevelekkel igénybe vehet­nek a dolgozók az anyag­szállításokhoz. Mindenütt vannak olyan munkagépek is, amelyeket az építkezés kü­lönböző fázisaiban használni tudnak. A kölcsönzési idők­kel sem lehet baj, hiszen ritka az a vállalat, ahol egy hónapban legalább két sza­bad szombat; ne lenne. Csu­pán néhány példa a lehetősé­gekre: elektromos emelő, be­tonkeverő gép, szállítószalag, vibrátor, hegesztődinamó, csörlőgép, kábel és viztömlő. Van anyag, szakember A gépek kölcsönzésén kívül más lehetőség is van. így a vállalati segítség az anyagbe­szerzésekben. Ha az üzem teheti, adhat építőanyagot kölcsön, amíg a dolgozó azt megvásárolja. De segíthet az üzem úgy is, hogy anyagbe szerzőjük intézi a dolgozó építőanyagának megvásárlá­sát, megrendelését is. Sőt el­képzelhető vállalati segítség abban, hogy bontási anyago­kat adnak a földfeltöltések­hez, vagy salakot a tetőfedő munkákhoz. Ahogy nehéz üzemeket el­képzelni építkezésekhez hasz­nálható gépek, berendezések nélkül, ugyanolyan nehéz a munka egy-egy fázisában használható szakemberek nélkül is. Minden üzemben van vízvezeték-szerelő, vil­lanyszerelő, tetőfedő, vagy kőműves. Akik segíthetnek. A lakást építő dolgozók üzemi segítése szakipari munkákkal már csak azért is reális tö­rekvés, mert figyelembe véve az építkezéseken elvégzésre kerülő egyes munkák meny* nyiségét, már közepes nagy­ságú üzemek tmk-részlegei- is képesek vállalni ezt anél­kül, hogy az üzemi feladatok rovására menne. Az ötletek, a lehetőségek persze kifogyhatatlanok. Nem mindegy, hogy Nyíregyházán melyik vállalat milyen for­mában és mennyire támogat; ja maid építkezni szándéko­zó dolgozóit. Hiszen a haszon mindnyájunké. Mert lakás lesz több, olcsóbban, rövidebb idő alatt. H. S. J. ABC-k, bisztrók, boltok A Nyíregyházi ÁFÉSZ ötéves programja A Nyíregyházi Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet kereskedelmi forgalma ez év május 31-ig 81 millió forint volt az elő­ző évi 72 millióval szemben. Az első negyedévi gazdál­kodás eredményeinek isme­retében bizonyosra vehető, hogy az elmúlt év eredmé­nyeit idén mindenben túltel­jesítik. A negyedik ötéves terv idején különösen a boltháló­zat fejlesztésében szeretné­nek előbbre lépni. A tervek szerint a «»vetkezet vidéki egységeinek kereskedelmi hálózatát a jelenlegi követel­ményeknek megfelelő szín­vonalra emelik. Nyíregyhá­zán is bővítik a kereskedel­mi tevékenységet. A járásban Kótajban és Oroson új ABC-áruházat lé­tesítenek, melyek építését ez évben megkezdik és jövőre be is fejezik. Ezenkívül Már délelőtt tipikus nyá­ri gomolyfelhők borították az eget a város felett. A nyír­egyházi meteorológiai állo­más 24 fok Celsiust mért, és a levegő páratartalma 60 százalékos volt. Délután ket­tő és hat között megélénkült a zivatartevékenység. Elő­ször csak száraz formában. Nőttön nőtt a már szokásos délutáni zápor és vihar le­hetősége. Medárd napján esett. S ha igen,... akkor negyven na­pig esik, tartja a néphit. Nos, ebben van is valami, még ha a 40 nap nem is mindig pontos. Van amikor több. van. amikor kevesebb. Per­sze volt már meglepetés is. Nos, ez az időjárás izgalmas, mindenkit érdeklő. Külön­ben régen túltettünk már az angolokon az időjárás iránti Közfénna érdeklődésünkben. Kinek ho­gyan jönne a negyvennapos eső? Széles Miklós, a Dózsa Tsz főkönyvelője: — A medárdi esőt én úgy képzelném ideálisnak, ha ak­kor és ott esne. ahol kell és ott maradna felhőtlen az ég, ahol a talaj tárolt elegendő csapadékot. De ettől, hogy rendeljünk, még messze va­gyunk j Horváth Ferencné régi mo­zis. Ö ezt'mondja: — Essen, mert akkor sokan mennek a moziba. Persze délután esse ki magát, estére álljon el. Egy kis já Idő. hadd szárad-, jón fel minden, aztán mire nyit a kertmozi, legyen csil­lagos az ég. A mozis és a fürdős kö­zött az ellentét antagonisz- tikus. Mankó János, a sóstói fürdő igazgatója ugyanis ép­pen azt kívánja, hogy nap­közben legyen derűs és me­leg és ha már esni akar az eső. úgy tegye azt este... — Nem kívánjuk a negy­vennapos esőt. A strand­fürdő igazi csúcsforgalmára á következő hetekben számí­tunk. Felkészültünk minder­re, Sőt, már készen vannak a tervek új medencék épí­tésére, új 2—2,5 ezer mély kutak fúrására. ii . ........... Gáli Lőrinc a MÉK-től óva­Napkoron, Sényőn és Nyír­szőlősön új bisztrót és fala­tozókat építenek. A vidéki szövetkezeti boltok nagy ré­szét korszerűsítik és újakat is létesítenek. Nyíregyházán az Északi Alközpontban és Borbányán terveznek egy-egy nagy alap- területű ABC-áruházat, a Sóstóhegyen pedig egy kis ABC-áruházat. Az ötéves terv időszaká­ban több ellátatlan tanyai területen — a Vajda-bokor, Manda II., Világostanya te­rületén — űj építkezéssel oldják meg a kereskedelmi bolthálózat fejlesztését. A pénzügyi fedezetre 6 millió forint összegű célrészjegyet bocsátanak ki. A beruházások mellett for­góeszközeiket is növelik. E célra a tervek szerint 8 mil­lió forintot fordítanak. F. P, tosan fogalmazott: — Nem feltétlenül kell az eső. — Sőt, talán mondhatom, hogy egyes termékek eseté­ben csak bajt okozna. Fő­leg a fogyasztónak. A most érő bogyós gyümölcsök mi­nősége romlana, és könnyeb­ben is megy töpkre, ha túl vizesből főznek be. A zöld­ségfélék növekedéséhez is elég volt az eddigi eső... Vályi József, a vendéglátó­ipari vállalat áruforgalmi előadója: — Nem örülnénk neki. A kerthelyiségek, teraszok meg­nyíltak. ★ A meteorológiai intézet nyíregyházi állomása jelenti a késő esti órákban: tegnap Nyíregyházán zápor volt. Még meddig? B. L. MINDENFÉLE Már kicsi A Jókai téri új buszmegálló előtt állandóan sok a néző. Van, aki azt emlegeti, hogy olyan a teteje, mint a jénai csillagdáé. Mások azt magya­rázzák, hogy épp akkora, mint az Ezerjó előtti intéz­mény, csak éppen elfelejtették a földbe süllyeszteni. Akad­nak, akik már azt látják lelki szemeik előtt, hogyan zsúfo­lódik itt majd a hatalmas forgalom. Szó ami szó, minden vita vége; kicsi ez a buszváró, nem sok jót ígér az átadás után. Kispórolták ebből a pénzt, még el se készült, máris kinőtte a megyei busz- forgalom. Van ebben valami. Pedig ha belegondolunk, mió­ta készül! És mennyien bá­báskodtak felette. Sokak szá­mára így lesz érthető a mon­dás: vajúdtak a hegyek, de csak egeret szültek.» Bolyongás Állítólag lelkesen készülünk az idegenforgalmi szezonra, amely egyébként már itt is van. Az ember azonban már jó előre sajnálhatja azokat, akik úgy határoznak, hogy vonaton és autón Nyíregyhá­zára látogatnak. Mert aki is­merős itt, az még csak elbol­dogul, de aki először jön, nos az, nem irigylésre méltó. Nincs sehol egy tábla, amely mutatná: merre is van a vá­rosközpont. Az utcákon furi­kázó előtt nem derül ki, mer­re mehet Sóstógyógyfürdőre. Az állomás előtt éppúgy nincs a város nevezetességeit bemutató térképtábla, mint a város szívében. Sehol semmi tájékoztatás a várva várt ven­dégnek. Nem is a költségen múlik ez talán. Csupán fi­gyelmességen és egy kis ügy­szereteten. Kár, hogy ez hi­ánycikk. Kiszáradt sövények Vagyont ölt a város abba, hogy az Északi nagykörút mentén juniperusokat ültes­sen a kertészet. Tették mind­ezt télen, mégpedig úgy, hogy a homokba agyaglabdával ültették ezt a különben szép növényt. Az eredmény nem is maradt el. A kis bokorjelöl­tek kiszáradtak. Ahol netalán meg-megállt egy kis víz, ott kierőszakolt magából egy kis zöldet a növény, de a 60 fo­rintos tövek többsége már csak száraz kóró. Ha valahol, akkor Nyíregy­házán szükség van a zöldre, a fára, a bokorra, a szegélysö- vényre. Különösen ott, ahol süvölt a szél, száll a homok. Az Északi nagykörúton a jó szándék valami okból nem ho­zott sikert. Van, aki azt mond­ja, szakszerűtlen volt az ülte­tés. Mások szerint a rekettye volt rossz minőségű. Addig is, amíg a felelősség eldől, jó lenne a száraz növények he­lyébe valamit ültetni. Lehető­leg olyat, ami meg is marad. Mesa született A Vöröshadsereg útján ki­esett egy kis teherautó kere­ke. Az autó nekiszaladt a fá­nak, nagyot csattant és meg­állt. A vezető megsérült. Pil­lanatok alatt összegyűlt a tö­meg. A szemtanú, az oda siető, a jól értesült, a szakember és a kíváncsi. Mindenki elemzett, értékelt, mesélt, tájékoztatott. A báleset színhelyén még egy óra múlva is álltak emberek. Olyanok, akik az esetet nem is látták. Utólag jöttek. De ők is úgy meséltek, mintha szemtanúk lettek volna. Még az apró részletekbe is belebo­csátkoztak. Sőt, újabb részle­teket költöttek a történethez. Aki végig ott volt, csak egy­nek örülhetett: annak neveze­tesen, hogy az eset nem úgy történt, mint ahogy az utol­sók mesélték. Itt mindenki megérthette, hogyan is születtek a népme­sék... Bürget Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom