Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

ww. jötifw »: *FT',ET-MAGYAR0RSéA<5 5. ©Ma! Tragédiák a közutakon Az utóbbi hetek néhány megdöbbentő közúti balesete — mint a püspökladányi — még azok körében is hangos háborgást keltett, »kik egyébként nem sokat törőd­nek a közlekedéssel. A soka­sodó híradásokban a körúti balesetek áldozatainak száma is sokasodik. Egy-egy hétvé­ge baleseti krónikáját tanul­mányozva — de persze nem­csak 3 hétvégekét! — olyan benyomás alakul ki az em­berben, mintha dzsungelhá­ború zajlana a közutakon. A már unásig ismert monda­tok — „szabálytalan előzés közben; elsőbbségi jog meg nem adása miatt; a megenge­dettnél gyorsabban vezette járművét stb. stb.” — azt a nyilvánvaló tényt tükrözik, hogy bár vannak szabályok, egyre többen megsértik, fel­rúgják azokat. A balesete­kért tehát nem a lóerők, ha­nem az azokat dirigáló embe­rek hibáztathatók! 1971 első négy hónapjában — holott a téli forgalom jó­val kisebb az átlagosnál! — 302 ember vesztette életét közúti baleset következtében. A sérültek száma 6548 volt; a halottak száma tizennégy, a sérülteké húsz százalékkal haladta meg a múlt esztendő hasonló időszakának adatait. Pedig a gumiabroncson sur­ranó kaszás aratott a múlt évben is. 1970-ben 1356 em­ber vesztette életét, s 30 679 sérült meg. Meghalt annyi ember, mint egy közepes falu lakossága. Megsérült annyi, mint egy közepes városé... Nem véletlenek, elhárítha­tatlan okok közrejátszásáról van szó, hanem folyamatról, amelynek most már gátat kell vetni. 1966-ban 15 088 sze­mélysóruléssel járó közúti baleset történt. 1967-ben 17417, 1968-ban 20538, 1969­ben 22877, 1970-ben 23225. öt esztendő alatt tehát 99145 esetben indult szirénázva a mentőautó, a rendőrkocsi a helyszínre, készült jegyző­könyv, fénykép, hallgattak ki szemtanúkat... hullott könny, hallatszott jajveszékelés, ka­pott fejéhez kétségbeesve szülő, feleség, férj, gyermek, testvér, jóbarát, munkatárs. Öt év alatt 6065 ember vált közúti baleset áldozatává, öt év alatt 128 006 ember sérült meg... Hát meddig bővülhet még ez a tragikus veszteség-, lista? Mert hamis, hazug az az egyenlet, amelyet fölállítói így fogalmazlak meg: több jármű — több baleset. „A közlekedési szabályok az életedet védik”. Plakátok, táblák feliratai, benzinkutak­nál osztogatott füzetecskék, közlekedésrendészeti előadá­sok és vetélkedők... és más­fajta „vetélkedők”. Akik szá­mára az igazság frázis, a szabály megmosolyogni való semmiség. A közúti balesetek 73.3 százaléka ugyanis a jár­művezetők hibájából követke­zik be, 10,1 százalékát a gyalogosok okozzák, A jár­művek műszaki hibája — de még ezek nagyobb részét sem vehetjük elkerülhetetlen­nek, hiszen más dolog a tengelytörés, s megint más a rossz fék — száz baleset kö­zül mindössze 2,6-ért okolha­tó! A járművezetők hibájából bekövetkező balesetek egy­harmadát a gyorshajtás és az elsőbbségi jog meg nem adá­sa okozza. A virtus, a lóerők és a márkák gyilkos vetélke­dése, ostoba fitogtatása, a gengszterstílusú vagányság, a szabályok fölrúgása, a köz­lekedési kultúra alacsony szintje. Úgy is mondhatjuk: a betonon elburjánzó pri I i- tívség. A balesetet előidéző jármű­vek listáját a motorkerékpá­rok vezetik 33,1 százalék­kal. Utánuk a személygépko­csik következnek, száz bal­esetből 27,5 azok vezetői ro­vására írható. A kerékpáro­sok a balesetek 13,9 százalé­kát okozzák. A járművezetők között a 19—25 éves életko- rúak csoportjában található a legtöbb szabálysértő, balese­tet előidéző.., Ezért találkozott minden józanul gondolkodó ember helyeslésével az az elhatáro­zás, hogy a rendőrség a ko­rábbiaknál szigorúbban lép fel a közlekedési szabályok megsértőivel szemben, s ha oka van rá, él azzal a jogá­val is, hogy megvonja a ve­zetői engedélyt. Ez azonban csak egyetlen lépés a lehetsé­ges és szükséges sok közül. Mert nemcsak a járműveze­tők arra rászolgáló részénél van szükség a megregulázás- ra, de nagyobb rendre, fe­gyelemre kell sarkallni a köz­lekedés szervezőit, irányító­it, ellenőrzőit is. A járművezetést bárki el­sajátíthatja, ha — való­ban elsajátítja! Ezért, hogy további korszerűsítésre, kö- vetelménynövelésre van szük­ség a képzésben, ahogy nagy a szükség arra is: a módosított közleke­désrendészeti szabályokat az arra illetékesek mindenkivel betartassák. Bonyolult, szer­teágazó feladatok sokaságát kell viszonylag rövid idő alatt megoldani, mert a jár­műpark gyors növekedése szigor hiányában a balesetek számát is gyorsan növelheti. Ez pedig nemhogy törvény- szerű lenne, hanem az elfo­gadhatatlan előtti behódolás. Ám e behódolás életek ezreit követelné adóként, s ezt az adót nem tűrheti a társada­lom. Intézkedések bizonyít­sák, szigor tanúsítsa: nem is tűri! Három bank helyett Hz OTP intézi a tanácsok pénzügyeit Bojtos István megyei igazgató nyilatkozata Nemrégiben kormányhatá­rozat intézkedett a bankrend­szer továbbfejlesztéséről. A tanácsok pénzügyeit július 1- től az eddigi három bank he­lyett az Országos Takarék- pénztár intézi. Szerkesztősé­günk Bojtos Istvánhoz, az OTP megyei igazgatójához fordult, hogy nyilatkozzon e változás jelentőségéről. — Mint nemrégiben Szir­mai Jenő elvtárs, az OTP ve­zérigazgatója mondotta sajtó- tájékoztatón: új feladataival az Országos Takarékpénztár július 1-től lakossági és kom­munális bank lesz — szólt a változás lényegéről Bojtos István. — Vagyis a megye la­kosságának nyújtott eddigi szolgáltatásokon kívül e bank vezeti valamennyi tanács költségvetés- és fejlesztési alapjának számláját is. — Népgazdasági jelentősé­ge, hogy a tanácsi önállóság fokozása érdekében az új rendszerben teljesebb áttekin­tést kaphatnak pénzügyi esz­közeikről. — Mivel, mint említettem, a korábbi három helyett, egy bankkal állnak majd munka- kapcsolatban, így a pénzügyi munka lényegesen egyszerűbb lesz. — Könnyebben juthatnak információhoz a gazdasági, pénzügyi folyamatokról, így a tanácsi gazdálkodás hatéko­nyabbá válhat. — Megyei szinten 358 gaz­dálkodó szerv és Hl költség- vetési intézmény 883 nyilván­tartási számlája kerül át a takarékpénztárhoz. — A tanácsi költségvetési számlákon — tapasztalati szá­mok alapján — havonta mint­egy 20—25 millió forint forga­lommal számolunk, melynek 80 százaléka — várhatóan — munkabér jellegű kifizetés lesz. Emelik a gránitedények árát Növelik a választékot A termelési költségeknek megfelelő áron árusítják jú­lius 1-től a gránitedényeket — jelentették be kedden a Finomkerámia Ipari Művek sajtótájékoztatóján. Mint a vállalat vezetői elmondot­ták, a keresett edények gyár­tása évek óta fokozatosan visszafejlődik, mert a ter­mékek hazai alacsony ár­színvonala nem adott lehető­séget új beruházásokra, to­vábbi fejlesztésekre. A ke­reskedelem jóval a termelé­si ár alatt hozta forgalomba a gránit tányérokat, csészé­ket. Az ÜVÉRT évente több mint egymillió forinttal pró­bált enyhíteni a gyár ráfi­zetésén. ez az összeg azon» ban nem hozott lényeges változást. Ebben az eszten­dőben a kereskedelem már nem dotálja a gránitedények előállítását. A legújabb fel­mérések szerint a jelenlegi igényeknek csupán 50 száza­lékát elégítik ki a kőedé­nyekből. választékuk pedig nem tud lépést tartani a fejlődő lakáskultúrával. A gránitedények árát jú­lius 1-től átlag 26 százalék­kal emelik, s ez gazdaságos­sá teszi a gyártást, megte­remti a további fejlődés le­hetőségét. Első lépésként fel­újítják az égetőkemencéket, és megkezdik a keresett szí­nes mázas, modern formájú tányérok, tálak, vázák tö­meges gyártását is. Ellátják a hazai piacot azokkal a kő­edény-különlegességekkel is amelyekből eddig csak ex­portra szállítottak. VIGYÁZAT. MÉRGEZI Csak ellenőrzött gombát együnk Az igazi meleg nyár kezde­tével, a kiadós nyári esők után hamarosan megjelennek a páradús erdőkben a mérges gombák. Legveszélyesebb kö­zülük a gyilkos galóca. Sok kirándulót, turistát csábít az erdei gomba szedése, azon­ban kevesen ismerik fel a mérgezőt. Évekkel ezelőtt még embe­rek százainak életét követelte a veszélytelennek hitt gomba fogyasztása. Elrettentő példa az 1953-as év, az országban akkor 300 halálos végű gom­bamérgezés volt. Az (s a gyilkos galócának „kedvez", hogy hosszú a méreg lappan- gási ideje a szervezetben, s aki mérges gombát fogyasz­tott, még egy fél nappal utána is jól érzi magát. Ezalatt szí­vódik fel az emésztőcsőből a méreg és mire orvoshoz for­dulnak, nagyon csekély a le­hetőség a gyógyulásra. A ter­mészetjáróknak és kirándu­lóknak tehát óvakodni kell a gomba szedésétől, különösen azoktól, amelyek tölgy- és fe­nyőfák tövén nőttek, ez a ta­laj ugyanis a gyilkos galóca otthona. Zöldes-barnás, eset­leg fehéres kalapja megté­vesztő és ellentétben a nép­hittel, forrázással sem lehet a mérgét megölni. Minden megyében működ­nek a piacokon, vagy a KÖ- JÁL-nái gombaszakértők, or­vosok, akik ellenőrzik a vá­sárlók elé kerülő gombákat. Legegyszerűbb tehát a piacon az ellenőrzött gombát vásá­rolni. Akinek azonban a saját szedésű a kedvesebb, ne mu­lassza el a gombaszakértőnek bemutatni. — Az év második felében a Beruházási Bank feladatainak egy részét ugyancsak a taka­rékpénztár veszi át. Az OTP átveszi valamennyi tanács fej­lesztési alapszámláját to- vábbkezelés céljából. — Nagy feladat hárul a ta­karékpénztárra annál is in­kább, mivel a tanácsi gazdál­kodás mind minőségileg, mind mennyiségileg állandóan fej­lődik, bevételük mindinkább növekvő tendenciát mutat. Emiatt várhatóan a negyedik ötéves terv végén évi egymil- liárd forintot meghaladó ál­lománnyal rendelkeznek majd, természetesen ez összefüggés­ben áll a különböző fejleszté­si elképzelésekkel is. Iparfej­lesztés, új ipar telepítése, il­letve ezzel kapcsolatban je­lentkező általános közművesí­tés, különösképpen a két új város, így Kisvárda és Máté­szalka, de ugyanígy Fehér- gyarmat, Nyírbátor, Vásáros- namény és Záhony térségére vonatkozóan is — mondotta befejezésül Bojtos István igaz­gató. JÓ TERMÉS. A NYÍREGYHÁZI DÓZSA TERMELŐ­SZÖVETKEZET VÁROSSZÉLI BURGONYATABLÁI MEL­LETT TALÁLKOZTUNK KOVÁCS LÁSZLÓ MEZŐŐR­REL. KÉRÉSÜNKRE KIÁSOTT EGYETLEN TÖVET A TSZ KRUMPLITÁBLÁJÁBÓL ÉS MEGMUTATTA — KÉPÜN­KÖN — HOGY TÖBB, MINT EGY KILÓ VAN ALATTA. (HAMMEL JÓZSEF FELV.) Nemzetközi hírnév Szívgondozóból — egészségügyi központ Országosan egyedülálló kezdeményezés Nyíregyházán A nyíregyházi kórház gyér-» mekosztályának alagsorában működik egy olyan intéz­mény, amely alig kétéves múltja ellenére ismertebb az országban, mint Szabolcsban és a megyeszékhelyen. Neve: megyei gyermekszívgondozó intézet. A név azonban csaló­ka. Ez az intézmény ennél több. És amivel több, az dr. Márton Mihály megyei he­lyettes főorvos érdeme, aki egy merész húzással olyan profilt alakított itt ki, ami egyedülálló. Kombinát Dr. Márton a közelmúltban egy nyíregyházi tudományos ülésen elmondott referátumá­ban a következőképpen össze­gezte a lényeget: a gyermek­kel vele született betegségnek két oka lehet; vagy organikus, vagy lelki tényezőkre vezethe­tő vissza. A tapasztalat: a be­tegségek általában nem egyenként fordulnak elő. Ritka dolog, hogy a gyermek csak szívbeteg. Mindebből következik: nem a betegséget kell csupán gyó­gyítani, hanem a fő eél a be­teg egyén gondozása, a szen­vedő egyént kéll szemlélni,, szervezetével, pszichéjével együtt. Az elv Nyíregyházán gya­korlattá vált. A szívgondozó gyermekegészségügyi kombi­náttá nőtt. Az ide kerülő gyermeket megnézi a szívgyó­gyász, a pszichológus, de ha kell, ott a fülész, a gyermek- nőgyógyász, a röntgenológus is. Vagyis: nem küldözgetik a szülőt a gyerekkel, hanem egy helyen, egy időben a leg­jobb, hivatástudó orvosok kon­zultálnak fölötte. Egy év. ötezer beteg Ha a vizsgálatok, a szűré­sek általánossá válnak, an­nak egyenes következménye lesz az, hogy minden olyan gyermek, amely valamilyen betegségben szenved, időben orvos elé kerül. Itt eldőlhet, hogy milyen pályára alkalmas, itt megalapozódik, hogy egy életre szóló útmutatást kap­jon az orvos, hogy az egyén­nel hogyan foglalkozzék. Hogy erre milyen szükség van, azt bizonyítja egy szám: az or­szágban a művelődésiek fel mérése szerint 30 ezer olyan gyermek jár az iskolába, aki valamilyen betegségben, kóros elváltozásban szenved. Ha ezeket időben 1 észreveszik, gondozni kezdik, akkor be­illeszkedésük a társadalomba lelki sérülések nélkül történ­het meg. A statisztika a me­gyében is azt mutatja, hogy minden fgáz gyermek közül 2—4 valamilyen rendellenes­séggel születik. így aztán ért­hető, hogy az intézet, annak ellenére, hogy léte kevéssé is­mert, évente 5 ezer beteget lát el, ennyi gyermeknek te­remti meg a lehetőséget a gyógyuláshoz. Tudományos bázis A Nyíregyházán működő intézmény orvosai a gyakor­lati munkán alapulóan mind ismertebb tudományos tevé­kenységet folytatnak. Fazekas Árpád, Vigváry László és kollektívájuk kutatásai Euró­pa minden rangos orvosi köz­leményében helyet kaptak. Megfigyeléseik a cambridge-i orvoskörök érdeklődését is felkeltették. Mondhatjuk: jobban ismerik működésüket Európában, mint a megyében. Itt az intézetben vált kutatóvá Nagy Margit és Gaál Katalin. Szinte feltáratlan területen, a gyermeKnőgyógyászat tudo­mányában produkált újat Bodnár Lóránt. Mindeme ku­tatások és tudományos ered­mények lényege: nem valami elméletet boncolgatnak med­dőn, hanem azokból az esetek­ből indulnak ki, amelyekkel találkoznak, és a megfigyelé­seken kívül a gyógymódokra vonatkozóan is keresik a megoldást. A nyíregyházi gyermekszív­gondozó ma még az egyetlen a megyében. De 1—2 év kell csupán ahhoz, hogy két fontos helyen a területi decentrumok is kiépüljenek. Ehhez elsősor­ban a személyi feltételeket kell biztosítani, és bizony nem mindegy, hogy a bonyolult anyagi viszonyok közben si­kerül-e a pénzt előkeríteni. Pedig a tapasztalatok szerint mérhetetlen haszna lenne, ha az egész megyét átfogná egy ilyen kiválóan szervezett rendszer. b. r, Jubileumi ünnepség Nagykállóban Kedden ünnepelte fennállá­sának 75, évfordulóját a Nagyk’állói Elme- és Ideg­gyógyintézet. 1896 tavaszán kezdte meg működését 80 ággyal „Tébolyda Intézet” né­ven. A íipótmezei után az or­szág második ilyen jellegű in­tézménye volt. Nagykállóban történő megnyitásában nem kis szerepet játszott az a kö­rülmény, hogy Szabolcs me­gye székhelyét Nyíregyházá­ra helyezték át, és évekig üre­sen állt a volt megyeháza barokk stílusban készült szép, nagy épülete, amelyet azóta műemléknek nyilvánítottak és az elmúlt években restau­ráltak. Az intézet ma 510 ággyal működik. Ebből 50 ágy az idegbetegek, 20 ágy az alko- holelvonón részt vevők ren­delkezésére áll. Az intézetnek konyhakertészete és sertés- hizlaldája van. Itt munkate­rápiás betegek dolgoznak. A jubileumi ünnepségen részt vettek a megyei, járási és községi párt-, állami és társadalmi szervek képviselni, köztük Csepelyi Tamás, a me­gyei párt-vb tagja, a nagykál- lói járási pártbizottság első titkára, Gyúró Imre, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Ott voltak a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem és Klini­ka képviselői. A rendezvé­nyen dr. Lesch Gyula igazga­tó főorvos emlékezett meg Nagykálló történetéről, az intézet létrehozásának körülményeiről, fejlődéseiről, a gyógyítómunka eredményei­ről. Felszólalt Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyette­se. Beszéde végén kitüntetése­ket adott át az intézet legjobb dolgozóinak. Az Egészségügy kiváló dolgozója kitüntetést négyen kapták, heten minisz­teri, tizenhármán megyei ta­nácselnöki dicséretben része­sültek. Ezután 87 dolgozónak adták át a törzsgárdajelvény különböző fokozatát. Befejezésül megkoszorúzták az intézet falán a 75 éves év­forduló alkalmából elhelyezett emléktáblát. ä. n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom