Kelet-Magyarország, 1971. június (31. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

* ol dal K.ELET-MAGYARORSZÁg ífft. Jínfus fc Partizánlámadás Vietnamban ­CARAPKIN SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER-HE­LYETTES (KÖZÉPEN) NEM HIVATALOS LÁTOGATÁSRA A DÁN FŐVÁROSBA ÉRKEZETT. CARAPKIN TÁR­SASÁGÁBAN KÉPÜNK JOBB OLDALÁN N G. JEGORI- CEV, A SZOVJETUNIÓ DÁNIAI NAGYKÖVETE Az olaj az ember javára Kőolaj kongresszus less Moszkvában Június 13-án kezdődik és 6 napig tart a VIII. nemzet­közi kőolajkongresszus, amelynek ünnepélyes meg­nyitójára a Kreml köngresz- szusi palotájában kerül sor. Mint Valentyin SasLn szov­jet kőolaj termelési miniszter, a kongresszus szervező bi­zottságának elnöke hétfői moszkvai sajtóértekezletén közölte: a kongresszus az Olajipari szakemberek, tudó­sok információ- és tapaszta­latcseréjének nagyszabású fó­ruma lesz. A kongresszus részvevői „az olaj az ember javára” jelszó jegyében fog­nak tanácskozni. A tudományos vitatémák felölelik az Olaj kutatásának, fúrásának, felszínre hozásá­nak és feldolgozásának ösz- szes időszerű kérdéseit. A kongresszuson elhangzó több mint 150 tudományos beszá­molóból a szovjet szakembe­rek harmincnégyet az ameri­kaiak pedig ötvenhármat fognak tartani. A tanácsko­zás munkájában részt vevő szovjet szakemberek száma ezerre tehető, az Egyesült Ál­lamokból 850 olajipari szak­ember lesz jelen. A kongresszusra eddig mintegy hatvan ország je­lentette be részvételét, köz­tük Magyarország is, ahon­nan 168 delegátust várnak. Fellőtték a Mariner—9-et partízánmise Rómában Súlyos harcok folynak Dél- Vletnam mind a négy katonai körzetében — jelenti az AP Saigonból. A hírügynökség szerint a partizánok az el­múlt hét végén csaknem száz amerikai és saigoni állás el­len intéztek támadásokat. Saigonból származó nem végleges adatok szerint a harcokban hétfő hajnalig 77 saigoni katona vesztette éle­tét, 220 megsebesült. Az ame­rikai katonák veszteségét 33 főre becsülik. A Reuter legújabb jelenté­sében arról számol be, hogy a DNFF fegyveres alakulatai hétfő reggel a Shau völgyé­ben megtámadták a saigoni kormányesapatok egyik meg­erősített állását. A harcban 15 dél-vietnami kormányka­tona halt meg, 28-an megse­besültek. A dél-vietnami szabadság- harcosokért és ügyük győzel­méért mondott misét egy ame­rikai pap a Szent Péter bazi­lika lépcsőin. A vatikáni pá­pai rendőrség szóvivője á nem mindennapi esetet a kö­vetkezőképpen mondotta el: — Henry Bury minnesotai lelkész a Szent Péter bazili­ka lépcsőin egy asztalból ol­tárt rögtönzött és a körülötte összegyűlt háborúellenes hí­veknek misét celebrált a „Viet Cong partizánok” lelki üdvéért és harcuk győzelmé­ért. — Amikor a mise véget ért, a pap, híveivel együtt, a bazilikába lépett és ott röp­lapokat osztogatott. Ezek el­ítélték a pápát, amiért a kö­zelmúltban hajlandó volt fo­gadni a saigoni kormány kép­viselőit, viszont elutasította a találkozást a DNFF küldöttei­vel. A papot és néhány hívét a vatikáni rendőrség őrizetbe vette. Kiújultak a fegyveres összetűzések Jordániában Ammanból és Jordánia északi, határ menti körzetei­ből érkező hírek szerint hét­főn folytatódtak a hét végén megújult fegyveres össze­csapások a palesztínai geril­lák és a királyi katonaság egységei között. Az El Husszein menekült- táborban és a palesztínaiak által sűrűn lakott ammani kerületekben a hatóságok meghatározatlan időre kijárá­si tilalmat rendeltek el; az hatóságokkal kötött megálla­podásokat, kivonta erőit a városból és a falvakból az e célra kijelölt bázisokra. Az arab országok nem tűrhetik a jordániai hatóságok akcióit, s nem maradhat el a felelősök kérdőre vonása. Ami Észak- Jordániában történik, az az izraeli ellenség érdekeit szolgálja. A lap utal rá, hogy Jordánia az amerikai katonai segítség eredményéként ké­pes csapást mérni az ellenál­lá sra. ......r»<—— ...................................................... .........■■■■■« Külpolitikai széljegyzet Barna pünkösd Nürnbergien Ebben az esztendőben ün­nepli az egész emberiség — mindenki, aki becsüli az igazi művészet örök értékeit — Al­brecht Dürer születésének öt­századik évfordulóját. Nürn­berg városa elsősorban ünnep­li: rengeteg pénzt áldozott a méltó megemlékezésre, hiszen Dürer e város szülöttje, ta­lán legnagyobb fia volt. Meg azután egyéb oka is volt Nürnbergnek, hogy minél na­gyobb pompát csapjon Dürer körül. Szeretnék, ha a világ most már lehetőleg csak Dü­rert asszociálná Nürnberg vá­ros nevéhez —, inkább Dürert, mint mást. Mert mi is az a más, amely a mai nürnbergi városi vezetőség számára oly kelle­metlen gondolattársítást je­lent? Természetesein: Hitler náci pártjának Nümbergben megtartott nagy pártgyűlései és kongresszusai, a nürnbergi fajvédelmi törvények és — en­nek logikus következménye volt, nem véletlenül rendezték meg a szövetségesek éppen Nürnbergben a háborús bűnö­sök tárgyalását — a nürnbergi per, Göring, Ribbentrop, Kei­tel és társaik felelősségre vo­nása. Am bármennyire igyekszik is feledtetni Nürnberg mai ve­zetősége, milliókat költve Dü- rer-propagandára, a város rossz hírét — ez nehezen si­kerül. Mert mi történt például most, pünkösdkor, Nürnberg­ben? Háromnapos találkozó­ra gyűltek itt össze valameny- nyi rendű és rangú nyugatné­met revansisták. Az úgyneve­zett szudétanémet szövetség rendezésében pünkösd vasár­napján 200 ezer (!) ember ren­dezett nagygyűlést, provokatív demonstrációt. SS-egyenruhá- kat, antantszíjakat, géppiszto­lyokat ezúttal ugyan nem vi­seltek, de a barna szellem nem sokat változott. A nagygyűlés a moszkvai és a varsói szer­ződések ellen gyűlt össze, a régi birodalmi gondolat je­gyében demonstrált. Az euró­pai béke és biztonság, az eny­hülés ellenségei, a revansiz- mus, a háborús uszítás lovag­jai ültek pünkösdöt Nürn­bergben. A város vezetőségének, amely — ismételjük — már az év elején, a Dürer-emlékév kapcsán őszintén úgy nyilat­kozott, hogy a nagy képzőmű­vész megünneplésével szeret­né feledtetni Nürnberg régi rossz hírét —, a város vezető­ségének módja lett volna a szélsőjobboldaliak gyülekeze­tét megakadályozni a szudéta­német dzsemborit. Betilthatta volna a szélsőjobboldaliak gyülekezetét. Ajtót mutatha­tott volna a régi határok lo­vagjainak. Nem tette meg. így hát ne csodálkozzék, ha a Dürer- propagandára költött milliók kárba vesznek. Dürert — Nürnberg nélkül is — méltó helyére teszi a művészetsze­rető emberiség. Nürnberg vá­ros hírneve viszont addig nem javul meg, amíg újra meg új­ra a barna szellem tarthatja, ha csak pünkösdi királyságnyi időre is. megszállva, (ks) összehangolják a szovjet és amerikai rakéták tudományos programját Hajtóvadászat az isztambuli emberrablók után Ezer íkáfo^a és rendőr fogja Szoro&h gyűíűbe azt az isz­tambuli házat, amelynek har­madik emeletén fegyveres po­litikai terroristák túszként tartanak fogva egy 14 éves kislányt. A kislány, Sibel Erkan, egy őrnagynak, Dincer Erkannak a gyermeke. Úgy került veszélyes helyzetébe, hogy vasárnap reggel egy négyfőnyi csoportot, amelynek minden bizonnyal köze volt Ephraim Elrom izraeli főkon­zul elrablásához és meggyil­kolásához — éjjeliőrök igazo­lásra szólították fel. A tűz­harc után, amelyben az egyik őr életveszélyesen megsebe­sült, a csoport két tagja — egyikük nő — egérutat vett. A másik kettő azonban betört egy lakóépületbe, felrohant a harmadik emeletre, ahol Er- kanék laknak, s bevette ma­gát a lakásukba. Itt találták Erkan feleségét és két gyer­mekét. Az asszonyt és Sybel 10 éves kisöccsét, Tanart el­engedték. a kislányt azonban visszatartották. Az éjszaka folyamán a két ember az ablakból lekiabálva közölíe nevét és feltételeit. Nahir Seyhan és Huseyin Ce- havir — így mutatkoztak be — a kislány szabadságáért cserébe azt követeli, hogy jut­tassanak nekik két útlevelet s szabadon sétálhassanak át a kordonon és a határon. Erkan őrnagy maga is a ház körül táborozó katonák között van. Újságíróknak felindultan csak annyit mondott, hogy ha gyermekének bántódása esik, a saját kezével végez a gyil­kosokkal. A statáriális ügyek­kel foglalkozó isztambuli ka­tonai parancsnok azonban óvatosabban nyilatkozott: „tü­relmesen várunk, de ezt a kettőt élve, vagy halva kézre kerítjük.” Azt, hogy az emberrablók­nak közük van Elromhoz, ab­ból gyanítják, hogy az éjjeli­őrökkel lezajlott összecsapás után a csoport elvesztett egy kék táskát, amelyben megta­lálták Elrom néhány levelét és levéltárcáját. A hétfő reggeli török lapok hatalmas szalagcímek alatt Az egyésült államokbeli Cape Kennedyben vasárnap este (magyar idő szerint éj­fél után 23 perccel) fellőtték a Mariner—9 jelű űrhajót, amelynek feladata, hogy. a Marshoz repüljön, ott tudo­mányos kutatásokat végez­zen és fényképfelvételeket készítsen a bolygóról. A Mariner—9 a tervek sze­rint 6 hónapig repül a Mars felé (körülbelül egyidőben ér oda a már úton lévő két szovjet űrhajóval, a Mars—2 és Mars—3-mal). Az űrhajó és pályájára röpítő rakéta szétválasztása sikeresen meg­történt — közölte az ameri­kai űrhajózási hivatal. 1 Hétfőn reggel Nicolae Ceau- sescunak, a Roanán KP fő­titkárának, az államtanács el­nökének vezetésével elutazott Bukarestből a román párt­ós kormányküldöttség, amely hivatalos látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, a a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaság­Lázár Ervin: Kis ideig csend volt, aztán Csapó megkérdezte: — Torkonvágott? — Ja — mondta kurtán, de egyáltalán nem rosszked­vűen Bíró. — Mindig valami szarba keverlek — morogta Csapó. Bíró megállt, megfordult. — Engem? — kérdezte ko­molyan. — Engem ugyan nem. Verekedtem egyet és kész. De magadat, öregem, magadat. Csapó nem válaszolt, né­mán álltak egymással szem­ben. — Véres a homlokod — mondta Bíró. Csapó elővette a zsebken­dőjét, törölgette a homlokát. — Nem ott — mondta a másik. — Add ide! , Kivette a zsebkendőt Csa­Az amerikai űrhajó súlya körülbelül 1 tonna, jóval könnyebb tehát, mint a két szovjet Mars-rakéta, amelyek mindegyike több, mint négy és fél tonnát nyom. Az Ame­rikai •Űrkutatási Hivatal azt tervezi, hogy hamarosan fel­veszi a kapcsolatot a szovjet űrkísérleteket végzőkkel, ösz- sze kívánják hangolni a há­rom űrhajó munkáját, hogy a lehető legnagyobb tudomá­nyos ismeretanyagot nyer­jék tőlük. Az űrhajó tervezett útja mintegy 500 millió kilométer és a program 180 napig tart majd. ban és a Mongol Népköztár­saságban. A delegáció tagjai között van Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, az CSKP ál­landó elnökségének tagja, Manescu, az államtanács al- elnöke, a központi bizottság végrehajtó bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára is. » pó kezéből és letörölgette a homlokát. Az elveszett pilóták más­nap délre értek vissza a bá­zisra. Öt perc múlva már látták a gépek felé futó se­gédszemélyzetet és abba is hagyták a vitát. Látszólag nem volt komoly nézetelté­rés, és az előző napi vereke­dés árnyéka sem vetődött rá. Csupán a repülés miatt dor­gálta Bíró Csapót. Ahogy föl­szálltak a szőlősi repülőtér­ről — Bíró úgy képzelte, hogy természetszerűen köte­lékben repülnek — Csapó azonnal emelni kezdte a gé­pét, jóval a megengedett két­száz méteres magasság fölé, mikor magasságot nyert, ej­tette a gépet, így nagyon föl­gyorsult, megelőzte Bíró gé­pét, egy darabig simán re­intézkedést katonai jármű­vekről hangszórókon ismer­tették az adott körzetek la­kóival. Az El Fatah beiruti irodájá­nak közleménye azzal vádol­ja a hadsereg egységeit, hogy hétfőn reggel tüzet nyitottak az Amman elővárosában fek­vő Vahdat menekülttábor­ban a kijárási tilalom -elle­nére tüntető palesztínaiakra. A közlemény szerint a fel­vonulók az ellen tiltakoztak, hogy az éjszaka folyamán a katonák felrobbantottak két emlékművet, amelyet a múlt szeptemberi polgárháborúban elesett gerillák tiszteletére emeltek. Az ammani verzió ugyan­akkor a gerillákat vádolja a zavargások és fegyveres ösz- szetűzések felúj ulásáért. A kairói sajtó vezető he­lyen foglalkozik az utóbbi napok jordániai eseményei­vel. Az Ai Ahram megálla­pítja, hogy a jordániai had­sereg által kezdeményezett tüzérségi és páncélos támadá­sok a palesztínai ellenállási mozgalom teljes és végleges felszámolását célozzák. A jordániai hatóságok sem­mivel sem indokolhatják az újabb hadműveleteket — ír­ja az A1 Ahram vezércikke —, mert a palesztínai ellenál­lás teljesítette a jordániai pült, aztán Bíró mögé ka­nyarodott, s újból kezdte az egészet. Játszott. — Mi a fenének csinálod ezt! — mondta dühösen Bíró, amikor a bázison kiszálltak. — Ne .hülyéskedj — mond­ta a másik elkedvetlenedve. Úgy érezte, hiába minden szó, Csapónál érzéketlen fal­ba ütközött. — Nem hülyéskedek — vá­laszolta Csapó. Elkomolyo­dott, olyan arcot vágott, mint aki nagyon sajnálja a társát, amiért kellemetlensé­get okozott neki. Bíró megvonta a vállát, el­hallgatott, s mert megjöttek a többiek — Huszár, Pálin­kás meg Kocsis — vidáman beszélgetve indultak a pusz­ta felé. Először a szállásukra men­tek — alaposan délutánba fordult már, a munkát nem volt érdemes elkezdeni — s ahogy szokás volt nemsoká­ra a kis Ági kék kannában meleg vizet hozott nekik. Le­tette a mosdótál mellé, csil­logó szemmel nézte Csapót. Máskor sohasem marad a re­pülősök szállásán egy pilla­natig sem, ha meghozta a meleg vizet. Azonnal kifor­dult az ajtón, a pilóták nem is nagyon törődtek vele. De most nem ment el azonnal, nekitámaszkodott az ajtófél­fának, mint aki trécselne ki­csit. — Na mi van? — kérdezte tőle Csapó. A kislány elpirult, lehaj­totta a fejét és azt kérdez­te: — Nem félt? Akkor már mindannyian odafigyeltek, hangos hahota csattant a kérdésre, Csapó is nevetett, hirtelen a kislány felé fordult: — De. Féltem. A kislány kifordult az aj­tón, ragyogott az arca, mint­ha ez a „féltem” valami fon­tosat jelentett volna neki. — Ki se látszik a földből, és már szerelmes — jegyezte meg Pálinkás, mire ismét jó­ízűen nevettek, hiszen a kis­lányt gyakran heocelték Csa­póval, s néha Csapó maga is ugratta. Este elmentek a kocsmába megünnepelni a sikeres visz- szatérést, nem ittak vadul, de jókedvük kerekedett. Bíró fröccsöt ivott, Csapó meg Pá­linkás konyakot, Huszár és Kocsis sört. — A ködről beszélgettek meg a szőlősi repülőtérről, közös ismerősökről, akik most a lé­gierőknél szolgálnak, a szu­perszonikus gépekről, ahol az ember szinte már a műszer­falhoz tartozik, valamelyikük azt mondta, ott már nem az ember a gép ura, hanem a gép az emberé. Ez a beszél­getés kissé elszomorította a két pilótát, mert bár a bri­gád többi tagja is repülőnek számította magát — még Huszár a gépkocsivezető is — azért csak ők ketten vol­tak pilóták, akiket egy ilyes­fajta beszélgetés elszomorít­hat. (Folytatjuk) közölték az újabb emberrab­lás történetét; A reggeli órák­ban felháborodott iszitambuliak hatalmas tömege is körülfog­ta a házat, s a harmadik eme­leten rejtőzködő terroristák kivégzését követelte. A tömeg- hangulat — írja a Reuter tu­dósítója — olyan, hogy a két embert feltétlenül meglincse­lik, ha a leánynak bántódása esnék. A hatóságok értésre ad­ták, hogy ezt nem is kívánják megakadályozni. A katonatisztek tábori lát­csövekkel figyelik a lakást. Látják a kislányt, aki egy székhez van kötözve, s nyo­mon követik a két ember min­den mozdulatát. Hétfőn délután a katonák és a rendőrök kötéllétrákat akasztottak a ház oldalára és a jelek szerint előkészületeket tettek, hogy megrohanják a lakást. Egyelőre nem történt intézkedés, bár a ház fölött katonai helikopter is lebeg, s a házhoz tűzoltók is kivonul­tak. A kordont rendőrkutyák­kal tették áthatolhatatlanná. Később ismeretessé vált, hogy a két ember, aki a kis­lányt fogva tartja, hármasban képzeli el a határátlépést. „Az egyetlen mód a lány életének megmentésére — üzenték —, ha hagyják, hogy mi ketten és a lány Nicosiába, vagy Jordá­niába utazzunk, és akkor megérkezésünk után szabadon engedjük a lányt.” Közben Törökország egy másik részén, Adiyaman falu határában, a csendőrség meg­ütközött a lázadók egy másik csoportjával is. Hat embert je­lentettek fel a helybeliek, s amikor a csendőrök igazolás­ra szólították fel őket, a fia­talokból álló csoport tüzet nyitott. A tűzharcban három fiatalember elesett, egy másik megsebesült, az ötödik sértet­lenül esett fogságba, míg a hatodik meg tudott szökni. Valószínűleg a közeli szíriai határhoz igyekeztek. Ismét egy másik csoportnak már napokkal ezelőtt sikerült külföldre távoznia. A külügy­minisztériumhoz közel álló körökben elmondják, hogy ót nappal ezelőtt Cipruson part­ra szállt öt politikai menekült, s a török hatóságok megkere­sést intéztek kiadatásuk érde­kében az „érdekelt kormá­nyokhoz”. Ceausescu távol-keleti körúton Zuhanórepülés 7. KISREGÉNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom