Kelet-Magyarország, 1971. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL S3 vili. évfolyam 109. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. mAjus 11, kedd A helytállás dicsérete (3. oldal) Feljebb apáinknál (5. oldal) Káosz az úttesten (5. oldal) Sportjelentéseink (5—7. oldal) Kongresszus után Kiitatáiminkánk ff© célja a gjakoriat segítése Megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése ötnapos tanácskozás után befejeződött a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Ebben a munkában, a különböző hatá­rozatok kidolgozásában és el­fogadásában részt, vettek a szabolcsi küldöttek is, a ma­guk módján elősegítve, hogy a kongresszus a szakszervezeti demokrácia fontos fórumává váljon. A tanácskozás nagy ér­deme, hogy a szakszervezetek egész tevékenységével össze­függő kérdésekben hozott ha­tározatokat, melyek megszab­ják a szakszervezetek társa­dalmi hivatását. A határozat kiemeli: még hatékonyabban kell szolgálni a munkásosz­tály hatalmát, segíteni politi­kai, gazdasági, szociális és kulturális céljainak megvaló­sítását. Feladatai közé tartozik, hogy elősegítse: a munkásosz­tály még eredményesebben töltse be vezető szerepét, cse­lekvőképessége, felelősségér­zete még tovább erősödjék. Ezért — mint ahogy a határo­zat is hangsúlyozza — meg­különböztetett gondot kell for­dítani az élet-, munka- és kul­turális körülmények javításá­ra. Ennek megvalósítása meg­követeli, hogy erősítsék min­denütt az üzemi és munkahe­lyi demokráciát, ha kell a ki­bontakozást gátló tényezőkkel szemben éljenek törvényes jo­gaikkal. A kongresszus felhív­ta a figyelmet, hogy a tapasz­talatok ismeretének birtoká­ban szükség esetén újólag sza­bályozzák az üzemi demokrá­cia közvetlen fórumainak, mű­ködésének követelményeit. Az ország gazdasági erejé­nek növelésével, a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításával összefüggő szakszervezeti munkáról szóló fejezet például abból indul ki: a szakszervezeti mozga­lom magáénak vallja a IV. öt­éves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikát, mivel az összhangban áll a munkás- osztály és az egész társadalom érdekeivel. A terv realizálásá­hoz azonban a szakszerveze­tek tevékeny közreműködése szükséges. Készt kell venni például a tervezésben; a gaz­dálkodó szervek önállóságá­nak fokozásával egyidejűleg szükséges erősíteni az ellenőr­zést; következetesebben kell harcolni a lélektelen és bü­rokratikus magatartás ellen; fellépni a törvénysértésekkel, a munkaviszonnyal összefüggő jogok megsértésével szemben. De természetesen egy percre sem szabad megfeledkezni a legfontosabbról: a napi ter­melőmunkáról. S ezen a terü­leten ugyancsak sok a meg­oldásra váró feladat. Ezek kö­zött is az első helyen kell em­líteni a termelékenység növe­lését, amelynek eszközei: a műszaki fejlesztés, a munka- szervezés, az állandó szakkép­zés. Amikor ezekről a feladatok­ról szót váltottak a vitában felszólalók, szinte valameny- nvien egyetértettek abban, amit aztán a határozat igen helyesen megfogalmazott: az eddigieknél jobban kell épí­teni a munkásbecsületre, a szakmai önérzetre és a hiva­tás szeretetére. Szolgálja a munkaverseny a termékek, a szolgáltatások, a fogyasztási cikkek minőségének javítását. Az életszínvonal-politikai kérdéseket elemezve a kong­resszus határozata megálla­pítja: az elmúlt négy évben tovább emelkedett népünk, a munkásosztály, a parasztság és minden dolgozóréteg élet- színvonala. Üjabb eredménye­ket csak a nemzeti jövedelem emelkedése, a IV. ötéves terv­ben megjelölt feladatok telje­sítése biztosíthat. Az életszín­vonal átlagos növekedésén be­lül azonban a különböző ré­tegek helyzete eltérő. Az in­tézkedések nem mindig azok­nak a dolgozóknak, rétegek­nek kedveznek, amelyeknek erre . a legnagyobb szükségük volna. Arra kell tehát töre­kedni, hogy a szocialista el­osztást tökéletesítsük, az in­tézkedések hatását jobban előre lássuk. Előbbre kell lép­ni néhány igen fontos gond megoldásában: a bérpolitika: továbbfejlesztésben, az ágaza­tok, szakmák közötti bérará­nyok javításában, a nehéz fi­zikai munkák gépesítésében, az egészségre ártalmas mun­kakörök csökkentésében, a munkaidő-csökkentés kiter­jesztésében minden dolgozó­rétegre. A kongresszus határozata kimondja: a szocialista társa­dalom építésének együtt kell járnia valamennyi dolgozóré­teg életszínvonalának rend­szeres emelésével. A lakosság minden rétege egyaránt érez­ze az életkörülmények javulá­sában a szocialista társadalom gazdasági fejlődését. A határozat a továbbiakban kifejti, hogy szociálpolitikánk­nak intézményesnek, az állam által biztosítottnak kell len­nie. Fontos cél a szociális biz­tonság erősítése, az anyagi és természetbeni gondoskodás a dolgozókról. Indítványozza, hogy a házastársi pótlék eme­lésével könnyítsék az egy nyugdíjból élő családok hely­zetét. Lehetővé kell tenni, hogy minél több dolgozó a nyugdíjkorhatár elérése után is munkát végezhessen. Meg kell vizsgálni, hogy ilyen eset­ben a további munkában el­töltött évek milyen módon emelhetnék a nyugdíj össze­gét. A szocialista társadalom jö­vője jórészt azon múlik, hogy hogyan gondoskodunk a ma gyermekéről és hogyan segít­jük a családokat. A családi jövedelemkülönbségek mér­séklése megkívánja a több- gyermekes családok helyzeté ­nek további javítását. Ezzel a fontos kérdéssel is érdem­ben foglalkozott a kongresz- szus. Határozatában kimond­ja: emelni ketl a családi pót­lékok összegét, s ezzel az eme­léssel ki kell egyenlíteni — illetve csökkenteni — a gyer­meknevelés költségeinek az utóbbi években történt növe­kedését. Foglalkozik még' a kong­resszus határozata az egész­ségügyi ellátással, üdültetés­sel és a IV. ötéves terv lakás- építési programjával is. Fel­hívja a figyelmet: mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy a tervben előirány­zott lakások jó minőségben épüljenek fel. Figyelemmel kell kísérni, hogy az újonnan lakáshoz jutók összetétele ho­gyan alakul. Különösen fon­tos a fizikai munkások és fia­talok arányának növekedése. Nem szabad szem elől tévesz­teni, hogy a lakáscserék ala­kulása hogyan befolyásolja majd ezeknek a rétegeknek a lakáshelyzetét. Ezért helyes, ha a szakszervezeti vezetők messzemenően támogatják és ösztönzik a vállalatok lakás­építési akcióit, ennek kereteit a kollektív szerződésekben is rögzítik. Szép terveket, reális célokat tartalmaz a magyar szakszer­vezetek XXII. kongresszusá­nak határozata. Olyan progra­mot, amely a munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép óhaját juttatja kifejezés­re. Megvalósítása éppen ezért emberközelbe került. Az erők összefogásától, példás helyt­állástól függ, hogy élő való­sággá is váljék. Dragos Gyula Hétfőn a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermé­ben megkezdődött az Akadé­mia idei, immár 131. évi köz­gyűlése. Az ünnepélyes meg­nyitáson részt vett és az el­nökségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese. Az Akadé­mia tagjain kívül nagy szám­ban jelentek meg a közgyű­lésen politikai, társadalmi és tudományos életünk ismert személyiségei, az akadémiai kutatóintézetek vezetői és munkatársai. A közgyűlést Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg. Üdvözölte a meg­jelenteket, majd előterjesz­tette az elnökség beszámoló­ját a múlt év februárjában tartott közgyűlés óta végzett munkáról, és a jövő felada­tairól. A többi között hangsúlyoz­ta, hogy a szocializmus tel­jes felépítése folyamán a tu­dományos életre további nagy feladatok várnak. Az ezekre való felkészüléshez nagy se­gítséget nyújtottak a Közpon­ti Bizottság tudománypoliti­kai irányelvei. — A negyedik ötéves nép- gazdasági terv is nagy súlyt helyez a kutatás és fejlesztés előmozdítására. A számítások szerint az 1971—1975-ös évek időszakában összesen 46 mil­liárd forintot fordíthatunk kutatásra és fejlesztésre. Ez a tervidőszak összesített nem­zeti jövedelmének 2,8 szá­zaléka, és 60 százalékkal több, mint amennyit a har­madik ötéves tervben ezekre a célokra fordítottunk. — Az 1971—1985 közötti időszakra szóló országos táv­lati tudományos kutatási terv kidolgozásának irányí­tását, illetve összefogását a kormány az Akadémiára és az országos műszaki fejlesztési bizottságra bízta. Az Akadémia feladata a kormány távlati tudomány­Hétfőn délután ülést tar­tott a megyei választási el­nökség. Értékelte az alakuló tanácsüléseken lezajlott me­gyei tanácstagi választásokat, a helyi tanácsok tisztségvise­lőinek választását. Szabolcs-Szatmár megye 229 községének 148 önálló, vagy közös tanácsa van, amelyekben május 3 és 10 között tartották meg az ala­kuló tanácsüléseket. Hétfőn a nyíregyházi járásban hat he­lyen, a nagykállói járásban két helyen került sor alakuló ülésre, míg a megye többi járásában már korábban be­fejezték a tanácsok tisztség- viselőinek megválasztását. A hétfői alakuló ülésen Ra- kamazon dr. Fábián Lajos, a megyei tanács titkára át­nyújtotta a község vezetőinek a nagyközséggé nyilvánítás­ról szóló okmányt Ugyancsak politikai elveire vonatkozó ja­vaslatok kidolgozása is. Foglalkozott a beszámoló az ország távlati tudomány- politikájában megvalósítan­dó elvekkel. A tudománynak egyfelől elő kell mozdítania a konkrét társadalmi-gazda­sági 'feladatok megoldását, másfelől számot kell vetnie a tudományok fejlődésének belső törvényeivel. A beszámoló hangsúlyozta: az akadémiai reform fő célja a tudományos testületi mun­ka és a szakigazgatás szétvá­lasztása volt. Egyrészt, hogy a tudósok ■ nagyobb mérték­ben fordíthassák figyelmüket konkrét tudományos problé­mák és országos jelentőségű tudománypolitikai kérdések megvitatására, másfelől, hogy Hétfőn ülést tartott a Ha­zafias Népfront országos el­nöksége. Az ülésen részt vett és felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Az ülést Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke nyitotta meg. Ezután Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára beszámolt a népfrontmozgalomnak az országgyűlési és tanácsi vá­lasztások sikeréért végzett munkájáról. A Hazafias Népfront el­nöksége megállapította, hogy a magyar nép a választáson szavazataival kifejezést adott a párt és a népfront politi­kája iránti bizalmának. A választópolgárok az új választási törvény adta lehe­tőségekkel élve éretten és megfontoltan határoztak. Be­bizonyosodott, hogy helyesek azok a törekvések, amelyek államéletünk: demokratizmu­sának fejlesztését szolgál­ják. A választás eredményei hétfőn délelőtt Tiszalökön Koncz Károly átadta a köz­ségek közötti társadalmi munkaversenyben elért har­madik helyezésért járó vón- dorzászlót és a 300 ezer fo­rint pénzjutalmat. Az alakuló tanácsüléseken — a választási törvény elő­írásainak megfelelően — ke­rült sor a megyei tanács tag­jainak a megválasztására. A megye 5196 tanácstagja 118 megyei tanácstagot választ­hatott. A választások során több helyen volt ket­tős jelölés. Azokban a köz­ségekben, ahol több tanács küldött egy megyei tanácsta­got, az alakuló ülésen történt jelölés után egy újabb ta­nácsülésen választottak. Há­rom tanácstagi körzetben — Encsencs, Piricse és Nyírpi­lis; Nagydobos, Szaxno&szeg a szakigazgatás alkalmasabbá váljék szélesebb körű kiemelt tudománypolitikai elgondo­lások érvényesítésére. A tetszéssel fogadott be­számoló után — Erdei Ferenc főtitkár betegsége miatt — Köpeczi Béla, az akadémia főtitkárhelyettese ismertette a főtitkári beszámolót. Köpeczi Béla részletesen foglalkozott a szerződéses kutatómunka helyzetével, s beszámolt arról, hogy 1970- ben a szerződéses munkák­ban részt vevő kutatóintéze­tek száma 30-ra emelkedett. — A kutatások gyakorlat felé fordulásának érvénye­sülnie kell az irányító mun­kában is. Szervezettebbé, fo­(Folytaíás a 8. oldalon) további lehetőséget teremtet­tek arra, hogy még nagyobb lendülettel folytatódják a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusának ha­tározataiban megjelölt nem­zeti célok megvalósítása. A Hazafias Népfront elnöksége köszönetét és elismerését fe­jezte ki a választások előké­szítésében és lebonyolításában részt vett népfrontszervék- nek, az odaadó és lelkes mun­kát végzett társadalmi mun­kások, a különböző bizottsá­gi tagok százezreinek, akik tevékenyen hozzájárultak az elért sikerhez. Kéri mind- annyiukat, hogy továbbra is hasonló odaadással vegyenek részt a népfrontmozgalom politikai, társadalmi meg­mozdulásaiban. Az elnökség ezután az országgyűlési és ta­nácsi választásokkal, vala­mint az országgyűlés alakuló ülésével kapcsolatos kérdé­sekről tárgyalt. Az elnökség ülése Kállai Gyula zárszavá­val fejeződött be. és Szamaskér; valamint Jé- ke, Mezőladány, Tornyospál­ca és Újkenéz tanácsainál — egyik jelölt sem kapta mega szükséges szavazatot, ezért ezeknél a községeknél kedden es szerdán újabb választáso­kat tartanak, hogy eldönt­sék, kit küldenek a megyei tanácsba. Az alakuló tanácsülések mindenütt ünnepélyes külső­ségek között kerültek meg­rendezésre. Megválasztották a tanácsok elnökeit, elnökhe­lyetteseit, majd kinevezték a végrehajtó bizottság titkárát. Ekkor került sor a különbö­ző állandó bizottságok ráeg- választására is. A megyei tanács tagjainak megválasztása után május 24- én ül össze alakuló ülésére a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács, hogy megválassza tisztségviselőit Magyar—iraki tárgyalások Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese és a hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Nima al Nima iraki külügyi államtitkár ko­zott hétfőn a Külügyminiszté­riumban tárgyalásokra került sor, amelyeken részt- vettek: magyar részről dr. Szabó Ká­roly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke és Széphelyi Zoltán főosztályvezető-helyet­tes, iraki részről: Abdul Ka­rim Alameer, az Iraki Köz­társaság tanácsosa, Tawfik al Momin,- az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. A tár- • gy&lásokat, amelyeken a két országot kölcsönösen érintő nemzetközi kérdéseket, vala­mint kapcsolataik kérdéseit beszélték meg, baráti légkör jellemezte. Péter János kül­ügyminiszter baráti-, beszélge­tésen fogadta az iraki külügyi államtitkár vezette delegációt. ★ Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke hétfő délután a Parlamentben fo­gadta Nima al Nimát. az Ira­ki Köztársaság külügyi állam­titkárát, aki Púja Frigyesnek, a külügyminiszter első helyet­tesének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Buda­pesten. i :k Dr. Várkonyi Péter, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási’Hi­vatalának elnöke hétfőn dél­után hivatalában fogadta Mi­ma al Nimát, az Iraki-Köztár­saság külügyi államtitkárát. Elutazott a Szudánt külügyminiszter Farouk Abu Pisa. a Szufiáni Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — aki. hiva­talos látogatáson tartózkodott Budapesten — vasárnap el­utazott hazánkból. Búcsúzta­tására a Ferihegyi repülőtérén megjelent Péter János külügy­miniszter, dr. Szabó Károly,. a Külügyminisztérium cso­portfőnöke és a Külügymi­nisztérium több más munka-’ társa. Ott volt Mustafa Meda- ni Abbasher, Szudán, vala­mint Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. A tanácskozásokról közös közleményt adta!: ki. Békegyűlés Budapesten A nemzetközi békemozga- lom világszerte ismert kima­gasló alakját, Isabelle Bhtme asszonyt, a Béke-világtanács elnökségénél: tagját köszönt­hették hétfői békegyűlésükön az V. kerület dolgozói. Az ösz- szejövetelen Darvast István, a Magyar Hírlap főszerkesz­tője, az Országos Béketanács alelnöke szólt a békeerők vi­lágot átfogó küzdelméről, s a BVT közelgő budapesti nagy­gyűlése alkalmából emlékezte­tett arra. 18 évvel ezelőtt, 1953-ban is hazánk fővárosa adott otthont a békemozgalom vezérkara tanácskozásának. Isabelle Blume felszólalásá­ban egyebek között azt fejte­gette, hogy a BVT soron lévő közgyűlésének állást kell pél­dául foglalnia amellett, hogy az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó konfe­rencia mielőbb létrejöjjön! A MEGYEI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE: Minden községünkben megalakult az új tanács I Hazafias Népfront országos elnökségének ülése HÁG PRO LETÁRJAI.EG YESÍi U ETEK! S' i - f T •

Next

/
Oldalképek
Tartalom